53/2004. (III. 31.) Korm. rendelet

a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) E rendelet alkalmazásában zajgátló védőövezet a repülőtér környezetének az a része, amelyen a repülőtér üzemeltetéséből számított mértékadó zajterhelés meghaladja a közlekedésből származó környezeti zajnak külön jogszabályban* meghatározott zajterhelési határértékeit. Nem tartozik a zajgátló védőövezetbe a repülőtér telekhatárán belül lévő terület. A zaj gátló védőövezetnek az a része, amelyen a környezeti zaj szempontjából védendő objektumok vagy védett természeti területek találhatók, fokozottan zajos területnek, illetve övezetnek minősül."[1]

2. §

Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "4. § (1) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén az építtetőnek, illetve a repülőtér üzemben tartójának el kell készíttetnie a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat az új vagy megváltozott mértékadó forgalmi helyzetnek megfelelően.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a repülőtér működési feltételeinek változását akkor kell jelentős mértékűnek tekinteni, ha

a) a repülőtéren új futópályát létesítenek, vagy

b) bármelyik futópályának legalább az egyik végén a korábbi állapotokhoz képest 50%-kal megnövekedett a mértékadó forgalom, vagy

c) a repülőteret igénybevevő repülőgépek összetétele zaj szempontból kedvezőtlenül változott, és a tényleges forgalom mellett végzett mérések, az annak alapján elvégzett számítások, illetve a 21. § szerinti zajmonitorral rendelkező repülőtereken a zajmonitor rendszer naptári félévben regisztrált mérési eredményei és az azok alapján az övezethatárra vonatkozó számítások bizonyítják, hogy a zajszint az övezethatárokon a. tervezési állapothoz képest bárhol naptári félévre számított átlagban 3 dB-nél nagyobb mértékben tartósan megnövekedett.

(3) A repülőtér üzemben tartójának a zajgátló védőövezet kijelölését követően legalább tízévenként kezdeményeznie kell a zajgátló védőövezet újbóli meghatározását. Az újbóli meghatározás során az első kijelölésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A zajgátló védőövezet (2) bekezdés vagy 8. § szerinti soron kívüli módosítása esetén a következő tízéves periódust a soron kívüli övezetkijelölést tartalmazó határozat időpontjától kell számítani.

(4) Azokon a repülőtereken, amelyeken az oktatási és gyakorlási célú repüléseken kívül - a kizárólag kiképzési célt szolgáló, 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel végrehajtott műveletek figyelmen kívül hagyásával - évente több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás vagy felszállás) hajtanak végre (a továbbiakban: fő repülőterek), a 21. § (1) bekezdés szerinti zajmonitor rendszer kiépítésétől kezdődően folyamatosan gyűjteni kell a stratégiai zaj térképezéshez szükséges, külön jogszabály* szerinti adatokat."[2]

3. §

Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "5. § (1) A zaj gátló védőövezetre vonatkozó számítás kiinduló adatait és a számítási eljárást a számítások megkezdése előtt az illetékes légiközlekedési hatósággal egyeztetni kell.

(2) A számítás eredményeit az illetékes légiközlekedési hatóság ellenőrzi. Amennyiben a számításokat megfelelőnek találja, ennek tényét a zajgátló védőövezetre vonatkozó terveken is feltünteti (ellenőrzési záradék) .

(3) Az illetékes légiközlekedési hatóság - a zajgátló védőövezet által érintett önkormányzat képviselő-testülete véleményének kikérése után - a zaj gátló védőövezet határait a település belterületén és egyéb beépítésre szánt területén a kialakult beépítési vonalakhoz, illetve telekhatárokhoz igazítja. Ennek során a számított határvonalhoz képest a legközelebbi utca tengelyvonaláig terjedhet a módosítás. Nem alkalmazható a zajgátló védőövezetet növelő módosítás, ha az 5-nél több, huzamos tartózkodás céljára szolgáló épületet érintene.

(4) A zajgátló védőövezet izofon görbékkel meghatározott határát, külterület beépítésre nem szánt területén a település rendezési terveiben fel kell tüntetni.

(5) A zajgátló védőövezetet kijelölő határozatot a csatolt dokumentációval együtt a légiközlekedési, valamint a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az előírt tanulmányokhoz, illetve engedélyezési tervekhez mellékelni kell."

4. §

Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "6. § (1) A zajgátló védőövezetet - a területileg illetékes közegészségügyi, környezetvédelmi és építési hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után - az illetékes légiközlekedési hatóság határozatban jelöli ki. Amennyiben a zaj gátló védőövezet védett vagy fokozottan védett természeti értéket vagy természeti területet érint, az engedélyezési eljárásba a táj- és természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a zajgátló védőövezet kijelölt övezeti határait (beépített belterületen az utcavonalakkal, illetve telekhatárokkal, külterületen az izofon görbék térképi megjelenítésével, valamint azonosításra alkalmas méretadatokkal, koordinátákkal meghatározva),

b) a zaj gátló védőövezet számításánál figyelembe vett, az üzemeltetés során betartandó forgalmi adatokat (műveletszám és annak irányok szerinti megoszlása; a repülőteret igénybe vevő repülőgépek zaj szerinti megoszlása, amennyiben ez meghatározható),

c) a repülőtér-használat zajszempontú korlátozó feltételeit (pl. éjszakai, hétvégi, napszakra, műveletszámra vonatkozó korlátozások, zaj szerinti repülőgép-kategóriák repülési korlátozásai),

d) a zaj gátló védőövezetnek a 4. § (3) bekezdése szerinti kötelező újbóli kijelölésének időpontját,

e) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott számításokat,

f) a zajcsökkentés és a zajterhelés ellenőrzése érdekében a repülőtér számára az e rendelet és a külön jogszabályok* szerint előírható egyéb kötelezettségeket és határidőket [pl. zajmonitor rendszer kiépítése, környezetkímélő repülőtér-használati eljárás kidolgozása és bevezetése, zajvédelmi program (13. §) végrehajtása].[3]

(3) Azon repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi irányítást (a felszállás és leszállás közeikörzeti irányítását, a pályahasználat szabályozását) a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatában megjelöli, hogy a légiforgalmi irányítást végző szervezet a határozat mely pontjainak betartásáért felelős. A határozatot megküldi a légiforgalmi irányítást végző szervezetnek is.

(4) Új repülőtér létesítése vagy meglevő repülőtér forgalmi viszonyainak bővítés miatti jelentős mértékű megváltozása esetén azok engedélyezése előtt kell a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot az illetékes légiközlekedési hatóságnak kiadnia. Nem engedélyezhető a létesítés, illetve a bővítés, ha azáltal új, a 2. § (1) bekezdése szerinti fokozottan zajos területet képező A jelű övezet jönne létre, vagy a meglévő A jelű övezet fokozottan zajos területe a zajgátló védőövezetnek 1998. január 1-je utáni első kijelöléséhez képest növekedne.

(5) A zajgátló védőövezet kijelölése során figyelembe kell venni az érvényben lévő területrendezési és településrendezési terveket, annak kijelölését követően az érvényben lévő területrendezési, illetőleg településrendezési terveket - amennyiben szükséges - módosítani, az egyes övezetekre vonatkozó korlátozásokat érvényesíteni kell. A rendezési terveknek - a zaj gátló védőövezet kijelölése, módosítása vagy megszüntetése miatti - módosításával kapcsolatos költségek a repülőtér üzemben tartóját terhelik.

(6)[4]

(7) A környezetvédelmi hatóságnak zajvédelmi szempontból a zajgátló védőövezet kijelölésére vonatkozó határozatot kell alapul vennie a környezetvédelmi engedély kiadásánál."

5. §

Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "8. § Ha a zajgátló védőövezetben olyan környezetvédelmi, illetve településfejlesztési érdekképviseleti szerv működik, amelynek tagja a zajgátló védőövezetben érdekelt összes település legalább 75%-ának önkormányzata, akkor az érdekképviseleti szerv kérésére a repülőtér üzemben tartója a 4. § (3) bekezdése szerinti tízéves perióduson belül egy alkalommal köteles végrehajtani a zajgátló védőövezet határainak soron kívüli, mérésekkel történő ellenőrzését, szükség szerinti újbóli számítását, valamint esetleges módosítását a következő tíz év várható mértékadó forgalmára."

6. §

(1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A zajgátló védőövezetben a külön jogszabály* szerinti területfelhasználási egységek és építmények a (3) bekezdésben, valamint a 10-12. §-okban foglalt korlátozásokkal jelölhetők ki, illetve létesíthetők."[5]

(2) Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Települések zajgátló védőövezetbe tartozó területén a külön jogszabály* szerinti területfelhasználási egységek közül új lakó-, vegyes- és üdülőterület nem jelölhető ki."[6]

7. §

Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az e rendelet hatálybalépését megelőzően már működő repülőterek zajgátló védőövezetében korábban létesített lakóépületek bővítésére és a külön jogszabály* szerint lakóterület besorolású területen e rendelet hatálybalépését megelőzően lakóépületek elhelyezésére kialakított építési telkek beépítésére."[7]

8. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "13. § A repülőtér üzemben tartója a meglévő épületek rendeltetésszerű használatában beálló korlátozások és a lakosságot érő zajterhelés csökkentése érdekében a zajgátló védőövezetet kijelölő vagy újból kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül a zaj elleni védelemre programot (a továbbiakban: zajvédelmi program) készít. Ebben a repülőtér üzemben tartója előirányozza a zajgátló védőövezet kijelölését követően bevezetni tervezett környezetkímélő repülési eljárásokat, korlátozásokat, a földi zajok csökkentése, a területhasználat változtatása terén tervezett intézkedéseket, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos, a 14. és 15. §-ban felsorolt zajvédelmi intézkedések ütemezését. A zajvédelmi programot a légiközlekedési hatóság hagyja jóvá. A repülőtér üzemben tartója a zajvédelmi program végrehajtásáról évente jelentést készít a légiközlekedési hatóság részére."

9. §

Az R. 15. §-ának b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[15. § A zaj gátló védőövezetben annak kijelölésekormeglevő lakó- és üdülőépület tulajdonosa igényelheti a repülőtér üzemben tartójától]

"b) az A és a B jelű övezetben a teljes épület megfelelő passzív akusztikai védelmét, beleértve a belsőtéri határértékek teljesüléséhez szükséges, a fal- és födémszerkezetre vonatkozó módosításokat és védelmet is;"

10. §

Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti értéknövekedés B jelű övezetben a passzív akusztikai védelem költségének 15%-a, további övezetekben 30%-a, amelyet az intézmény, épület tulajdonosa (kezelője, használója) a repülőtér üzemben tartójának-eltérő költség/értéknövekedés arány bizonyításának hiányában - köteles a megállapodásban foglaltak szerint megtéríteni."

11. §

Az R. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: "18. § A légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezetben lévő ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatával megállapított tartós környezetkárosodás tényét, a károsodás övezeti besorolással meghatározott mértékét, feltüntetve, hogy a bejegyzés a repülőtér üzemben tartójának érdekében történt, és a bejegyeztetésről az érintett ingatlanok tulajdonosait értesíti. Az ingatlan-nyilvántartás módosításával és az értesítéssel kapcsolatos költségeket a repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság részére megtéríti."

12. §

Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: "21. § (1) Az Lt. 39. § (2) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendeletekben meghatározott esetekben a repülőtér üzemben tartójának a környezet zajterhelésének folyamatos megfigyelése és az előírt repülési eljárások betartásának ellenőrzése érdekében zajmonitor rendszert kell kiépítenie és üzemeltetnie.

(2) Olyan repülőtér esetében, amelyen a légiforgalmi szolgáltatást a repülőtér üzemben tartójától elkülönült szervezet végzi, a zaj monitor rendszer üzemeltetéséhez szükséges repülési információkat (pl. járatazonosító, magassági jelek, futópálya-felhasználás) és a zajmonitor rendszer által előállított adatokat a repülőtér üzemben tartója és a légiforgalmi szolgáltatásért felelős szervezet köteles egymásnak kölcsönösen, térítésmentesen szolgáltatni.

A kölcsönös információszolgáltatás részletes szabályait megállapodásban rögzítik, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter hagy jóvá.

(3) A repülőtér által üzemeltetett zajmonitor rendszer mérési és számítási adatai, az előírt fel- és leszállási eljárásokat megsértő légijáratok adatai, valamint a repülőtérrendet zajvédelmi szempontból megsértő eseményekről vezetett dokumentumok nyilvánosak, és a repülőtér üzemben tartója egyedi zajeseménnyel kapcsolatos kérdés esetében megkeresésre tájékoztatást ad.

(4) A repülőtér üzemben tartójának évenként egy alkalommal, az egész évre vonatkozóan ki kell értékelnie a repülésből származó mértékadó zajterhelés alakulását a monitorpontokon mért adatok alapján, és ezeket az eredményeket nyilvánosságra kell hoznia.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékelés nyilvánosságra hozatalának módját az illetékes légiközlekedési hatóság határozza meg. Állami repüléseket szolgáló repülőterek esetében, illetve közös felhasználású polgári és katonai állami repülőtereken az állami repülések vonatkozásában a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatás terjedelmét az illetékes légiközlekedési hatóság a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek által megkövetelt mértékben korlátozhatja.

(6) Azokon repülőtereken, ahol az illetékes légiközlekedési hatóság határozata alapján zajmonitor rendszert kell működtetni, a repülőtér üzemben tartója a repülőtéri zajproblémákkal kapcsolatos tájékoztatási és érdekegyeztetési feladatok összehangolt ellátása érdekében, a zaj elleni védelemre bizottságot (a továbbiakban: zajvédelmi bizottság) hoz létre és működtet.

(7) A zajvédelmi bizottság összetételét, feladatát és véleményezési jogkörét, valamint működési szabályait külön jogszabály* határozza meg."[8]

13. §

Az R. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A zajvédelmi díj mértékét a felszállásra és leszállásra külön kell meghatározni oly módon, hogy az arányos legyen a Chicagói Egyezmény külön jogszabállyal* kihirdetett 16. függeléke 1. kötetének előírásai szerint a repülőgép zajbizonyítványában tanúsított, effektív érzékelt zajszintből (EPN dB) számított zajenergiával. Felszállásnál az átrepülési (flyover) vonatkozási pontra megadott zajértéket (Ld), leszállásnál a megközelítési (approach) és az oldalsó (lateral) vonatkozási pontra adott zajértékek számtani átlagát (La) kell figyelembe venni. A zajértékekből számított zajenergia 10(0,1Li) , ahol Li egyenlő felszállásnál az Ld-vel, leszállásnál La-val. Magasabb zajvédelmi díjtételt kell alkalmazni a repülőtér éjszakai használata esetén."[9]

14. §

Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "28. § E rendelet alkalmazásában:

a) illetékes légiközlekedési hatóság:

aa) a repülőtér zajgátló védőövezetének létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárásokban

aaa)[10]

aab) állami repülőtér esetében a honvédelmi miniszter,

aac) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság,

ab) meglevő repülőtér üzemeltetésével, az e rendelet hatálybalépése előtt kijelölt zajgátló védőövezetek felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésekben

aba) állami repülőtér esetében a katonai légügyi hatóság,

abb) minden egyéb repülőtér esetében a légiközlekedési hatóság;

b) meglévő épület: a zajgátló védőövezet kijelölésének időpontjában

ba) használatbavételi engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett,

bb) érvényes, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező épület;

c) megfelelő passzív akusztikai védelem: az épületek védendő helységeire vonatkozó belsőtéri zaj határérték kielégítését biztosító épületszerkezetek kialakítása, szerkezeti elemek beépítése."

15. §

Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "29. § (1) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren korábban kialakított zajgátló védőövezetet kell fenntartani a zajgátló védőövezet e rendelet szerinti kijelöléséig és az e rendelet szerint előírt zajmonitor rendszer üzembe helyezéséig. A zajgátló védőövezetben lévő ingatlanok és épületek használatára, hasznosítására e rendelet előírásait kell alkalmazni. A megkezdett zajvédelmi munkákat a korábbi előírások, illetve szerződéses megállapodások figyelembevételével kell befejezni. Új zajvédelmi intézkedések iránti igényeket csak a 17. § (2) és (6) bekezdésében említett esetben lehet bejelenteni.

(2) A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése során a zajgátló védőövezet e rendelet szerinti kijelöléséig és a zajmonitor rendszer üzembe helyezéséig a korábbi zajgátló védőövezet kijelölésnek alapját képező, e rendelet melléklete szerinti átmeneti előírásokat kell betartani, azt követően pedig az e rendelet alapján kiadott, a zajgátló védőövezetet kijelölő határozat előírásait kell alkalmazni.

(3)[11]

16. §

Az R. kiegészül az e rendelet mellékletében foglalt melléklettel.

17. §

Ez a rendelet 2004. április 1-jén lép hatályba.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 53/2004. (III. 31.) Korm. rendelethez

[Melléklet a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelethez]

Átmeneti rendelkezések

A Budapest-Ferihegy Nemzetközi Repülőtér zajgátló védőövezetének az e rendelet szerinti kijelöléséig betartandó előírások

1. A lakosság és a környezet védelme érdekében a légijárművek földön és levegőben végrehajtott manővereire vonatkozó, 3. és 4. pont szerinti zajcsökkentő repüléstechnikai eljárásokat - a repülésbiztonsági követelmények megtartása mellett - be kell tartani.

2. A 3. és 4. pontban meghatározott, a zajgátló övezetekre vonatkozó egyenértékű hangnyomásszint értékek megtartása érdekében szükséges zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások és zajcsökkentő berendezések alkalmazását a légiközlekedési hatóság ellenőrzi. A rendelkezések megszegése esetén a légiforgalmi irányítót, illetve a légijármű üzemben tartóját figyelmeztetik. A légiközlekedési hatóság a zajvédelmi előírásokat ismételten megsértőt a repülőtér használatában, illetve tevékenységében korlátozhatja, valamint attól meghatározott időre eltilthatja.

3. Zajcsökkentő repüléstechnikai eljárások

3.1. A légiforgalmi irányításnak biztosítania kell, hogy a le- és felszállási irányok használata - az L2, L4 és F5 irányok kivételével - negyedéves összesítésben legfeljebb 10%-kal haladhatja meg a repülőtéren egy negyedéven belül végrehajtott összes le- és felszállási műveletnek az 1. ábra szerinti megoszlás alapján az egyes irányokra számított megengedett mértékét. Az L2 és F5 irányokban a forgalomnagyság tűrése a többi irányra vonatkozó feltételek mellett +5%.

3.2. Az L4 irányra az 1. ábra szerint engedélyezett forgalomnagyság nem léphető túl. Az L4 leszállási irányt csak a legalább az ICAO 16. számú melléklet 1. kötet (1993. évi változat) 3. fejezet szerinti zaj követelményeket kielégítő, 100 tonna legnagyobb megengedett felszálló tömeget meg nem haladó repülőgépek vehetik igénybe munkanapokon 8 és 22 óra között.

3.3. A 3.1. és 3.2. pontban foglalt rendelkezések alól rendkívüli időjárási körülmények vagy más elháríthatatlan akadály felmerülése esetén a légiirányítást végző szervezet kérelmére a légiközlekedési hatóság meghatározott időre felmentést adhat. A felmentés tényét, időtartamát és indokolását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és annak 1-l példányát a felmentés kezdetétől számított 2 héten belül meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóságnak, valamint - ha van - a zajvédelmi bizottságnak.

3.4. A felszálló repülőgépek nyomvonalainak 67%-a 6000 m-ig ± 1000 m-re szélesedő sávban szóródhat (fordulásnál a terület követi a pálya vetületének görbületét) .

3.5. Érkezések során a végső megközelítésben a süllyedést úgy kell szabályozni, hogy a hajtómű teljesítmény-növelése - amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges - elkerülhető legyen.

3.6. Műszeres vagy látással történő megközelítést végrehajtani 3°-os siklópálya alatt nem lehet.

3.7. Indulások során a légijárművezetők - amikor az a repülésbiztonság szempontjából lehetséges - a felszállást folyamatos gurulásból hajtsák végre, és kerüljék el a hajtóművek jelentős teljesítménynövelését a felszállás előtt álló helyzetben.

3.8. A repülőtérrel szomszédos terület alacsony magasságon történő átrepülésének elkerülése érdekében az emelkedés kezdeti szakaszában a repülésbiztonságra figyelemmel a megengedett legnagyobb emelkedési mértéket kell tartani.

4. Korlátozások

4.1. Gyakorló és kalibráló repüléseket 22 és 6 óra között tilos végrehajtani.

4.2. A hajtóművek teljes teljesítménypróbája zajárnyékoló fallal ellátott hajtómű-próbázó hely és zajcsökkentő berendezések (zajtompítok) alkalmazásának hiányában 8 és 18 óra között engedélyezhető.

5. A 3. és 4. pontban előírtaktól csak kivételes esetben, a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. Amennyiben az eltérést repülésbiztonsági követelmények elkerülhetetlenné teszik, azt utólag az ok megjelölésével be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak.

6. A repülőtér üzemben tartója negyedévenként köteles tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot a forgalommegoszlás alakulásáról.