6/2004. (II. 27.) OM rendelet

az egészségügyi felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az egészségügyi felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjain az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott szakirányú szakképzettségek csak szakirányú továbbképzésben szerezhetők meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeit e rendelet melléklete határozza meg.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a családgondozó ápoló szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 25/2001. (VII. 25.) OM rendelet hatályát veszti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelet szerint szerzett szakképzettség e rendelet mellékletének I. pontjában meghatározott szakirányú továbbképzési szakon szerezhető szakképzettséggel egyenértékű.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 6/2004. (II. 27.) OM rendelethez

I. A családgondozó ápoló szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja a főiskolai szintű diplomás ápoló szakképzettséggel rendelkezők szakirányú továbbképzése, amelyben a képzésben résztvevők - hivatás- és felelősségtudatuk, ápolási szemléletük birtokában - az alapképzésben szerzett szakmai ismereteik elméleti és gyakorlati elmélyítésével felkészítést kapnak a családgondozó ápolói feladatokra, és szakképzettségük alapján képessé válnak a család- és közösségorientált egészségügyi alapellátást segítő tevékenység folytatására, munkájuk során figyelembe veszik a magyar egészségügy és a betegek, illetve fogyatékos személyek ápolásával kapcsolatos követelményeket, a családok és azok tagjainak eltérő kulturális, gazdasági és társadalmi helyzetét, emberi jogait; továbbá egészségügyi team tagjaként képesek együttműködni az egészségfejlesztés, betegségmegelőzés, korai betegségfelismerés, gyógyítás, ápolás, gondozás és rehabilitáció területén az egészségügy egyéb szakterületein dolgozó szakemberekkel.

A képzésben részt vevők

a) ismerjék

- az Európai Unió, az Egészségügyi Világszervezet egészségügyi célkitűzéseit és dokumentumait,

- a családelméleteket, a családgondozó ápolás kereteit,

- a családgondozó ápoló szerepét, feladatait, munkamódszereit, a vele szemben támasztott szakmai, jogi és etikai követelményeket,

- a döntéshozatallal kapcsolatos elméleteket, folyamatokat, vezetési ismereteket,

- a családgondozó ápolással kapcsolatos dokumentációt, információs rendszereket,

- a hátrányos helyzetű csoportok felismerésének ismérveit, megközelítésük és ellátásuk módjait, különös tekintettel a roma népességre, a fogyatékos személyekre,

- a fogyatékosok önálló életvitelét elősegítő eszközöket és ezek beszerzésének módjait,

- a szociálpolitika célkitűzéseit, eszközrendszerét, családtámogatási lehetőségeit,

- a közösséggel, felnőttképzéssel kapcsolatos szakismereteket,

- az erőforrás-kezelés módszereit, a családgondozó ápoló ezzel kapcsolatos feladatait;

b) képesek legyenek

- felmérni az egyén és a család egészségi állapotát, felismerni az egészségi állapottal összefüggő, arra ható kulturális közösségi tényezőket,

- az egyéni, családi, közösségi egészségfejlesztésre,

- hatékonyan alkalmazni a betegségmegelőzés módszereit eltérő, konkrét körülmények között,

- az ellátás, ápolás, gondozás megtervezésére, kezdeményezésére, megvalósítására,

- a szociálpolitikai családtámogatási lehetőségek felhasználására,

- a kommunikáció különféle módjaira, az előítéletmentes kommunikációs technikák alkalmazására (beleértve a jelnyelvi ismereteket),

- a családgondozó ápolási munka eredményességének értékelésére és dokumentálására,

- az egészségügy más területein dolgozó szakemberekkel való együttműködésre,

- önálló, illetve csoportmunkára,

- a klinikai kutatásra alapozott statisztikai információkat az ellátás tervezésére felhasználni,

- a változtatás szükségességének felismerésére, kezdeményezésére, segítésére.

2. Az oklevélben megnevezett szakképzettség

Családgondozó ápoló.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A képzésben főiskolai szintű ápoló szakképzettséggel és legalább 2 éves szakmai gyakorlattal lehet részt venni.

4. A képzési idő

A képzési idő: 4 félév, legalább 520 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb területei és azok aránya:

a) családszociológia, szociálpolitika, szociális munka: legalább 12, legfeljebb 14 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 40%-a gyakorlati óra,

b) pedagógia: legalább 10, legfeljebb 12 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 50%-a gyakorlati óra,

c) pszichológia: legalább 10, legfeljebb 12 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 25%-a gyakorlati óra,

d) egészségtudomány, ápolási szakismeretek: legalább 28, legfeljebb 34 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 35%-a gyakorlati óra,

e) egészségnevelés és egészségfejlesztés: legalább 10, legfeljebb 12 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 60%-a gyakorlati óra,

f) kommunikáció: legalább 10, legfeljebb 12 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 50%-a gyakorlati óra,

g) szervezési és vezetési ismeretek: legalább 12, legfeljebb 14 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 40%-a gyakorlati óra,

h) etika: legalább 5, legfeljebb 6 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 50%-a gyakorlati óra,

i) jogi ismeretek: legalább 3, legfeljebb 4 kreditpont; ezen belül a tanórák mintegy 20%-a gyakorlati óra.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlatok:

- szociológia, családszociológia,

- pedagógia, egészségpedagógia,

- pszichológia,

- egészségtudományi, család- és közösségi ápolási, gondozási szakismeretek.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, amelyben a hallgatónak a családgondozó ápolói tevékenység adott problémakörének önálló tanulmányozásával tudományos módszerek alkalmazásával szerzett eredményeket kell összegeznie. A szakdolgozatnak tükröznie kell a hallgató lényegmegragadó képességét, a könyvtárhasználatban és irodalomkutatásban való jártasságát, valamint azt, hogy következtetéseit képes tömören és szabadon megfogalmazni.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- valamennyi előírt vizsga sikeres letétele, valamint előírt gyakorlat eredményes teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése, elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- a szakdolgozat eredményes megvédése.

A záróvizsga legalább 25, legfeljebb 50 kreditpont értékű ismeretanyagot fog át.

6.3.3. A záróvizsga tárgya

A záróvizsga tárgya komplex családgondozó ápolói ismeretek, amely az alábbi fő témaköröket öleli fel:

- családgondozó ápolástani ismeretek (családgondozó ápolástani szakismeretek, ápolásetika, ápoláskutatás),

- pszichológiai és egészségnevelési, megelőzési, egészségfejlesztési ismeretek,

- egészségtudományi (medicinális) ismeretek (epidemiológia, népegészségtan, közegészségtan, járványtan, kórképek, diagnosztika-terápia alapjai),

- szociológiai ismeretek (családszociológia, családtámogatás),

- gyakorlati ápolási feladat megoldása családi/otthoni ellátás keretében.

A záróvizsga tárgy eredménye a záróvizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részére adott érdemjegyek egyszerű, számtani átlaga.

6.3.4. A záróvizsga eredményének kiszámítása

A záróvizsga eredménye a záróvizsga tárgy eredményének és a szakdolgozat megvédésre adott érdemjegy egészre kerekített átlaga.

II. A kardiotechnikus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan új típusú, speciális szaktudású, az alapképzésben főiskolai szintű ápoló szakképzettséget szerzettek szakirányú továbbképzése, akik az ápolóképzés célkitűzésein túlmenően rendelkeznek az invazív kardiológiai ellátáshoz szükséges, gyakorlatorientált, speciális technikai, informatikai és egészségtudományi szakmai ismeretekkel.

A kardiotechnikus ismeri:

- az egészséges szervezet működését az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségét, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechnizmusát,

- a szervezet homeosztáziásban beálló változások közötti ok-okozati összefüggéseket,

- a keringési betegségek diagnosztikájában alkalmazott vizsgáló módszereket, és képes a vizsgálatokkal kapcsolatos speciális teendők ellátására,

- a keringési betegségek kezelési módozatait, a szívsebészeti beavatkozások technikáját, és képes a kezelési tervnek megfelelően a szükséges tevékenység kivitelezésére,

- a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, és képes a kezelési tervnek megfelelően a szükséges speciális tevékenység kivitelezésére,

- klinikai, technikai, műszaki ismereteik birtokában képes az ellátó - operáló munkacsoport tagjaként a beteg ember szükségleteinek és az ellátási folyamat menetének megfelelően a személyre szabott betegellátás érdekében önállóan, illetve orvosi felügyelettel tevékenykedni.

A diplomás kardiotechnikus a műtői munka és az inva-zív kardiológiai, valamint mindezekhez kapcsolódó perioperatív és intenzív betegellátás területén képes

- az operáló munkacsoport önálló tagjaként a beteg ember szükségleteinek és az ellátási folyamat menetének megfelelően, a személyre szabott betegellátás érdekében önállóan, illetve orvosi felügyelettel tevékenykedni,

- különböző helyzetekben önállóan, illetve munkacsoport tagjaként a közvetlen életveszély elhárítására, az állapotromlás megakadályozására,

- tevékenységük élettani hatását észlelni, értékelni és szükség szerint a beteg állapotának, életfontos szükségleteinek és az ellátás menetének megfelelően módosítani,

- a műszerek működőképességét ellenőrizni, gondoskodni azok folyamatos, üzemképes állapotáról, napi karbantartásáról,

- tudatosan választani a szervtámogató és -pótló (pl. perfúziós) technikák között és azt a gyakorlatban alkalmazni,

- önállóan kivitelezni az extrakorporális keringést, azt módosítani az on-line monitorok, az életfontos paraméterek és a laboratóriumi értékek figyelembevételével,

- alkalmazni a hipotermiás technikákat,

- alkalmazni a különböző kardioplégiás technikákat,

- alkalmazni a különböző hemofiltrációs technikákat,

- egyéb speciális technikák alkalmazására,

- orvosi utasításra transzfúziót végezni, gyógyszereket adagolni,

- részt venni az extrakorporális keringéshez szükséges anyagok, eszközök beszerzésével, kapcsolatos teendőkben,

- a team tagjaival és szükség szerint más munkatársakkal szakszerűen kommunikálni,

- a szakmai etikai normákat betartani.

2. A képzésben való részvétel feltétele

A képzésben főiskolai szintű alapképzésben szerzett ápoló szakképzettséggel lehet részt venni.

3. A képzési idő

3 félév, legalább 400 tanóra.

Elméleti tanóra: legalább 180 óra.

Gyakorlati tanóra: legalább 220 óra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 90 kreditpont.

4. Az oklevélben megnevezett szakképzettség

Kardiotechnikus.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. A szakirányt alapozó elméleti és gyakorlati ismeretek: legalább 12, legfeljebb 16 kreditpont.

5.1.1. A szakterületet alapozó egészségtudományi ismeretek: legalább 8, legfeljebb 12 kreditpont,

5.1.2. A szakterületet alapozó társadalomtudományi ismeretek: legalább 2, legfeljebb 4 kreditpont.

5.2. Szakirányú szakmai törzsképzés: legalább 60, legfeljebb 72 kreditpont.

5.2.1. Szakirányú klinikai ismeretek: legalább 8, legfeljebb 14 kreditpont.

5.2.2. A kardiotechnika módszertana és gyakorlata: legalább 50, legfeljebb 60 kreditpont.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök: legalább 18, legfeljebb 28 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, a gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A kötelező szigorlatok száma: 2

- szakirányú klinikai ismeretek (klinikai kardiológia, szív- és érsebészet, kardiovaszkuláris anesztézia, intenzív terápia, oxiológia, alkalmazott haematológia),

- a kardiopulmonális bypass és egyéb szervtámogató módszerek.

6.2. Szakdolgozat

A szakdolgozat önálló esszé készítése egy a szakirányhoz tartozó választott témából és annak szóbeli megvédése, melynek során a jelöltnek szakmai és szakirodalmi tájékozottságáról, az egyéni adatgyűjtésre, feldolgozásra, értékelésre, az önálló kutatásra, egyéni szakmai tudásának fejlesztésére és az új ismeretek alkalmazására való képességéről kell számot adnia.

A szakdolgozat kreditértéke: 8 kreditpont.

6.3. Záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltétele:

- az előírt tanulmányi kötelezettség teljesítése, 90 kreditpont megszerzése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- írásbeli elméleti vizsga az anatómia, élettan, kórtan, gyógyszertan, klinikai ismeretek, keringéstámogatás módszerei, egyéb szervtámogató módszerek, technikai, műszaki ismeretek témakörökből;

- komplex szóbeli vizsga az előírt tantárgyakban és a gyakorlati képzés során megszerzett elméleti szakmai ismeretekből kiselőadás formájában;

- gyakorlati vizsga klinikai gyakorlóterületen egy adott szakmai feladat önálló folyamatszerű megoldása formájában.

A záróvizsga legalább 25, legfeljebb 50 kreditértékű ismeretanyagot fog át.

6.3.3. A záróvizsga eredményének kiszámítása

A szakdolgozat és záróvizsga részek ötfokozatú skálán értékelt, súlyozott átlaga számítandó az alábbi összegzés szerint:

szakdolgozat érdemjegye szorozva 0,12-vel,

gyakorlat érdemjegye szorozva 0,38-cal,

szóbeli érdemjegye szorozva 0,25-tel,

írásbeli érdemjegye szorozva 0,25-tel.

A súlyozott átlag egész számra kerekítve adja meg a záróvizsga eredményét.

III. A gyógyszerkutató és -fejlesztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[1]

1. A képzési cél

A gyógyszerkutató és -fejlesztő szakirányú továbbképzési szak az Európai Unió harmonizációs igényeinek figyelembevételével összeállított, korszerű biomedicinális és természettudományos ismereteket nyújt; elsősorban a gyógyszeripar területén tevékenykedő, egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, szaktudományos ismereteik bővítése és a legmodernebb kutatási és fejlesztési irányzatok megismertetése céljából.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

- Mérnöki oklevéllel rendelkezők esetében gyógyszerkutató és -fejlesztő szakmérnök.

- Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetében gyógyszerkutató és -fejlesztő szakember.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi szintű vegyészmérnök, biomér-nök, vegyész, biológus, kémia szakos tanár, biológia szakos tanár, klinikai kémikus, molekuláris biológus, általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 480 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120 kredítpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Alapozó modul (30-38 kreditpont):

szerves kémiai és biológiai ismeretek, molekuláris sejtbiológia, számítógépes kémia és hatóanyag-tervezés, szerkezetvizsgáló módszerek és gyógyszer-innováció.

5.2. Gyógyszerkutatási modul (54-64 kreditpont): bioinformatika, genetika, genomika, szerkezeti biológia, immunológia, farmakológia, gyógyszerkémia, gyógyszerkutatási módszerek.

5.3. Gyógyszerfejlesztési modul (10-20 kreditpont): klinikai farmakológia, farmakokinetika, gyógyszertechnológia, gyógyszerbiztonsági vizsgálatok, diagnosztikai módszerek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, az írásbeli és szóbeli vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a képzés ismeretanyagából választott olyan alkotó jellegű kutatási feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy képes a problémafelvetés, kísérlettervezés, a gyakorlati munka kivitelezésére, az eredmények értékelésére, az elvégzett munka eredményének szakszerű dokumentálására és a következtetések levonására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a bioinformatika, genetika, genomika, farmakológia, gyógyszerkémia, gyógyszerkutatási módszerek, szerkezeti biológia, valamint szerkezetvizsgáló módszerek ismeretkörökből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egész számra kerekített egyszerű számtani átlaga.