24/2005. (VIII. 22.) OM rendelet
egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló OM rendeletek módosításáról, kiegészítéséről
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
Az agrár felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 18/2003. (VI. 20.) OM rendelet melléklete szerinti "XXXIII. A környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak" 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Agrár- vagy műszaki felsőoktatásban szerzett mérnöki oklevél esetén: környezettechnológiai szakmérnök.
Mérnök oklevéllel nem rendelkezők esetén: környezettechnológiai szakelőadó."
2. §
A környezetirányítási szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 18/2001. (VI. 8.) OM rendelet melléklete szerinti "A környezetirányítási szakértő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei" 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. A képzésben részt vevők köre
Egyetemi vagy főiskolai szintű természettudományos, műszaki, közgazdasági, egészségügyi vagy környezetvédelmi területen szerzett szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt a képzésben."
3. §
A jogi és igazgatási felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 31/2003. (XII. 17.) OM rendelet melléklete kiegészül e rendelet 1. számú mellékletével.
4. §
Az egészségügyi felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 6/2004. (II. 27.) OM rendelet melléklete kiegészül e rendelet 2. számú mellékletével.
5. §
Az egyes társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 4/2004. (II. 27.) OM rendelet melléklete kiegészül e rendelet 3. számú mellékletével.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 24/2005. (VIII. 22.) OM rendelethez
XXXII. A kriminalisztikai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja, hogy a jogalkalmazás különböző területén tevékenykedő jogászok, rendőrtisztek a különleges szakértelmet igénylő kriminalisztikai szakkérdésekben kellő jártasságot szerezzenek; a segédtudományokban (orvostudomány, műszaki tudomány, közgazdaságtudományok) véleményt adó szakértők vizsgálati módszereit és a vélemények lényegi kérdéseit szakszerűen értékelni, mérlegelni tudják. Mindezek biztosítsák a szakértőkkel való kapcsolattartás során az egyenlő partneri viszonyt, az igazságszolgáltatás minőségének és időszerűségének lényeges javítását.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
- Jogász szakképzettséggel rendelkezők esetében kriminalisztikai szakjogász.
- Jogász szakképzettséggel nem rendelkezők esetében kriminalisztikai szakember.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
A képzésben egyetemi szintű jogász vágy a Rendőrtiszti Főiskolán szerzett főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. Képzési idő
4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 200 tanóra.
Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120 kreditpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Kriminalisztika és bizonyításelmélet (6-10 kreditpont).
5.2. Orvosszakértői ismeretek (35-45 kreditpont): igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekórtan, toxikológia, kábítószer-analitika, humángenetika.
5.3. Igazságügyi műszaki ismeretek (15-25 kreditpont):
anyagismeret, gépészeti, számítástechnikai, technológiai, villamosságtani, távközlési, környezetvédelmi, iparjogvédelmi, gépjármű ismeretek.
5.4. Igazságügyi könyvszakértői ismeretek (10-15 kreditpont):
számviteli ismeretek, gazdasági elemzés fogalma és módszerei, pénzügyi alapismeretek, értékpapírok, tőzsde, biztosítások.
5.5. Kriminalisztikai ismeretek (16-25 kreditpont): okmányszakértői ismeretek, kriminalisztikai hang-,
kép-, szag-, beszéd-, írásazonosítás, helyszíni szemle, mikromaradványok, daktiloszkópia, nyomszakértés, bal-lisztika.
5.6. Büntetőügyek legfelsőbb bírósági gyakorlata (6-10 kreditpont):
élet és személy elleni bűncselekmények, gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények, a büntetőeljárás legfontosabb gyakorlati kérdései, a bűncselekmények minősítése, büntetéskiszabás.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
6.2. A szakdolgozat
A képzés ismeretanyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.
A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga kriminalisztikai ismeretek, igazságügyi orvostan, igazságügyi elmekórtan, igazságügyi könyvszakértői, igazságügyi műszaki szakértői ismeretkörökből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és a záróvizsga érdemjegyeiből számított egyszerű számtani átlag, egész számra kerekítve.
XXXIII. A kommunikációs szakjogász szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja olyan kommunikációs szakjogászok képzése, akik jogi szakképzettségükhöz az informatikai, távközlési és médiaszektort érintő, a társtudományok eredményeire is alapozott speciális jogi ismereteket szereznek, amelyek az e területeken működő gazdasági vállalkozások, illetve a szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó állami szervek gyakorlatában széles körben hasznosíthatók. A kommunikációs szakjogászok képessé válnak arra, hogy a technológiai fejlődés következtében megjelenő új szabályozási igényeket és a változó szabályozási eszközrendszert kezelni tudják, összefüggéseiben lássák és kezeljék a korábban egymástól elkülönülten vizsgált jogterületeket, különösen az informatikai jog, a távközlési jog és a médiajog vonatkozásában.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Kommunikációs szakjogász.
3. A képzésben való részvétel előfeltétele
A képzésben egyetemi szintű jogász szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (pl. jogi szakvizsga, nyelvvizsga, gyakorlati idő, munkakör, záróvizsga eredménye) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 280 tanóra.
Az oklevél megszerzéséhez összegyüjtendő kreditpon-tok száma: 120 kreditpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Bevezető modul (24-32 kreditpont):
az információs társadalom fogalma és gyakorlata, kommunikációpolitika, média és demokrácia, médiagazdaságtan, a távközlési piac gazdaságtana, az elektronikus kereskedelem gazdaságtana, hálózatok.
5.2. Informatikai jog modul (34-42 kreditpont): információs alapjog, az elektronikus kereskedelem
joga, szellemi alkotások joga az információs társadalomban, informatikai bűnözés, elektronikus kormányzat.
5.3. Távközlési jog modul (15-25 kreditpont): versenyjog, hazai és nemzetközi távközlés-szabályozás.
5.4. Médiajog modul (14-22 kreditpont): kommunikációs jog, összehasonlító médiajog, médiaszabályozás Magyarországon.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt beszámolókból, kollokviumokból, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
6.2. A szakdolgozat
A képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma hazai és nemzetközi szakirodalmában, jogalkalmazási gyakorlatában, és önállóan képes a tanult ismeretanyag feldolgozására, alkotó alkalmazására.
A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga informatikai jog, távközlési jog, médiajog tárgyakból.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozat és a záróvizsga érdemjegyeiből számított egyszerű számtani átlag, egész számra kerekítve.
2. számú melléklet a 24/2005. (VIII. 22.) OM rendelethez
III. A gyógyszerkutató és -fejlesztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A gyógyszerkutató és -fejlesztő szakirányú továbbképzési szak az Európai Unió harmonizációs igényeinek figyelembevételével összeállított, korszerű biomedicinális és természettudományos ismereteket nyújt; elsősorban a gyógyszeripar területén tevékenykedő, egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, szaktudományos ismereteik bővítése és a legmodernebb kutatási és fejlesztési irányzatok megismertetése céljából.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
- Mérnöki oklevéllel rendelkezők esetében gyógyszerkutató és -fejlesztő szakmérnök.
- Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetében gyógyszerkutató és -fejlesztő szakember.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben egyetemi szintű vegyészmérnök, biomér-nök, vegyész, biológus, kémia szakos tanár, biológia szakos tanár, klinikai kémikus, molekuláris biológus, általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4. A képzési idő
4 félév, legalább 480 tanóra.
Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120 kredítpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
5.1. Alapozó modul (30-38 kreditpont):
szerves kémiai és biológiai ismeretek, molekuláris sejtbiológia, számítógépes kémia és hatóanyag-tervezés, szerkezetvizsgáló módszerek és gyógyszer-innováció.
5.2. Gyógyszerkutatási modul (54-64 kreditpont): bioinformatika, genetika, genomika, szerkezeti biológia, immunológia, farmakológia, gyógyszerkémia, gyógyszerkutatási módszerek.
5.3. Gyógyszerfejlesztési modul (10-20 kreditpont): klinikai farmakológia, farmakokinetika, gyógyszertechnológia, gyógyszerbiztonsági vizsgálatok, diagnosztikai módszerek.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, az írásbeli és szóbeli vizsgák letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
6.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a képzés ismeretanyagából választott olyan alkotó jellegű kutatási feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy képes a problémafelvetés, kísérlettervezés, a gyakorlati munka kivitelezésére, az eredmények értékelésére, az elvégzett munka eredményének szakszerű dokumentálására és a következtetések levonására.
A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.
6.3. A záróvizsga
6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- a tantervben előírt követelmények teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.
6.3.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- szóbeli vizsga a bioinformatika, genetika, genomika, farmakológia, gyógyszerkémia, gyógyszerkutatási módszerek, szerkezeti biológia, valamint szerkezetvizsgáló módszerek ismeretkörökből.
6.3.3. A záróvizsga eredménye
A szakdolgozatra és a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egész számra kerekített egyszerű számtani átlaga.
3. számú melléklet a 24/2005. (VIII. 22.) OM rendelethez
XI. A lovaskultúra oktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
A képzés célja a felsőfokú szakképzettséggel és a lovaskultúrában, testkultúrában jártassággal rendelkező szakemberek továbbképzése. Cél továbbá, hogy a képzésben részt vevők különböző szektorokban (állami, egyesületi és magán), a lovaskultúra különböző területein képesek legyenek alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket.
2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése
Lovaskultúra oktató.
3. A képzésben részt vevők köre
A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képző intézmény további feltételhez (lovaglástudáshoz, megfelelő szintű edzettség igazolásához) kötheti a felvételt.
4. A képzési idő
5 félév, legalább 1200 tanóra.
Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 150 kreditpont.
5. A képzés főbb tanulmányi területei
5.1. Alapozó tantárgyak (30-40 kreditpont): anatómia, funkcionális anatómia, biomechanika; sportegészségtan; gimnasztika; sportedzés elmélete, módszertana; bevezetés a sporttudományos kutatásba; ökológia, környezet- és természetvédelmi ismeretek; sportszervezés, -menedzsment; neveléstudományi ismeretek.
5.2. Szaktantárgyak (100-110 kreditpont):
a ló származása, fajták és fajtacsoportok kialakulása, kialakítása; a sportló fejlődéstörténete; a ló anatómiája, szervrendszerei, mozgása; lótenyésztés, -tartás, takarmányozás, egészségvédelem, szelekció; lósportok és lovassportok; a lovaglás mozgástana; lovardai ismeretek, magatartás; a ló belovaglása, edzése, teljesítményvizsgálatok; szerszám- és eszközismeret, ruházat, védőfelszerelések, a lovaglás oktatása futószáron, osztályban, pályán és terepen; lovas torna; díjlovaglás; díjugratás; fogathajtás; lovas játékok; a lovas edzés módszertana; a gyógylovaglás elmélete és módszertana; hagyományőrző 'lovaskultúra; lovas turizmus, a lovas turisztika hazai körképe; a western-lovaglás, lótartásra, lovaglásra, rendezvényekre vonatkozó jogi szabályozás; a lovassportok versenyszabályai; a lovaskultúra menedzsmentje, lovas intézmények gazdálkodása; a lovaskultúra terjesztése iskolákban és a társadalomban.
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, szigorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.
6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:
- lovaskultúra ismeretek,
- speciális jogi, gazdasági és igazgatási ismeretek.
6.3. A szakdolgozat
A szakdolgozat a lovaskultúra oktató szakképzettségnek megfelelő, a lovaskultúra témaköréből, önálló kutató-fejlesztő munka alapján elkészített feladat, amellyel a hallgató tanúsítja, hogy képes az adott téma irodalmi feldolgozására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szabatos és szakszerű bemutatására, az azokból származó következtetések levonására.
A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.
6.4. A záróvizsga
6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
- az intézményi tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,
- a szakdolgozat benyújtása és annak elfogadása.
6.4.2. A záróvizsga részei:
- a szakdolgozat megvédése,
- a szakdolgozat témájához kapcsolódó komplex szóbeli vizsga.
6.4.3. A záróvizsga eredménye
A záróvizsga eredménye a szóbeli vizsga és a szakdolgozat érdemjegyének egyszerű számtani átlaga.