72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet

az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak felosztási tervéről

A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet hatálya:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók), és

b) a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság)

terjed ki.

2. §

(1)[1] Az elektronikus hírközlő hálózatokban használt, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges - az Eht. szerint az azonosítógazdálkodás körébe eső - azonosítókat e rendelet mellékleteinek megfelelően a hatóság köti le, illetőleg jelöli ki külön jogszabályban* meghatározott eljárás szerint.

(2) A szolgáltatók az azonosítókat kijelölés nélkül, valamint a kijelölésben meghatározottaktól eltérő módon nem alkalmazhatják.

(3) A helyhez kötött, illetve a mobil rádiótelefon hálózatok [a továbbiakban: telefonhálózat(ok) ] számozási tervét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási tervét e rendelet 2 számú melléklete tartalmazza.

(5) Az adattovábbításra használt, számozási terv alapján irányított elektronikus hírközlő hálózatok (a továbbiakban: adathálózatok) számozási tervét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az elektronikus hírközlő hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

3. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a közcélú távközlő-hálózatok azonosítóinak felosztási tervéről szóló 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet, valamint a módosításáról szóló 26/2001. (XII. 22.) MeHVM rendelet, a 4/2003. (II. 12.) IHM rendelet és a 22/2003. (XII. 27.) IHM rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet 1. számú mellékletének 3.2.1. pontja helyébe 2004. május 1-jén a következő rendelkezés lép:

"3.2.1. Mobil rádiótelefon-hálózaton belüli hívás esetén

A tárcsázási folyamat: BE-SHS-ES

A nemzetközi számmal - +36-SHS-ES vagy NE36-SHS-ES formában-való hívást a belföldi számos hívással azonos módon kell kezelni.

Megengedett az előfizetői szám formátumú tárcsázás

a) Pannon hálózatból az SHS=20 - ES számokra irányuló hívás esetén;

b) Westel hálózatból az SHS=30 - ES számokra irányuló hívás esetén;

c) Vodafone hálózatból az SHS=70 - ES számokra irányuló hívás esetén."

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelvével (Engedélyezési irányelv), továbbá az Európai Parlament és Tanács 2002. március 7-i az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelvével (Egyetemes szolgáltatási irányelv) összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez

A telefonhálózatok számozási terve

Ez a számozási terv meghatározza a helyhez kötött telefon-, ISDN-, és a mobil rádiótelefon-hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a kijelölhető számok mennyiségét, illetőleg az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat.

A számozási terv az ITU-T E.164 és E.213 ajánlása, illetve az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült.

1. Nemzetközi szám

A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy Hálózat előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza az országhívó számot és a hívott előfizető belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet.

A nemzetközi szám formátumai:

- A földrajzi területek nemzetközi helyhez kötött telefon száma: OS + Belföldi szám

ahol: OS Földrajzi terület országhívó száma

Az OS egy, kettő vagy három számjegyből áll. Magyarország országhívó száma: 36

- A globális szolgáltatások nemzetközi telefon száma: OS + GES

ahol: OS A globális szolgáltatás országhívó száma

GES Globális előfizetői szám

Az OS három számjegyből áll.

- A Hálózatok nemzetközi telefon száma: OS+AK+ES

ahol: OS A Hálózat országhívó száma

AK Hálózat azonosító kód

ES Előfizetői szám

Az OS három számjegyből áll és Hálózatok egy csoport ját azonosítja. Az AK egy-négy számjegyből áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják.

A belföldi szám felépítésének meghatározása, kijelölése az egyes nemzeti hatóságok feladata. Az országhívó számokat és a Hálózat azonosító kódot az ITU határozza meg. A globális szolgáltatásokat ITU-T ajánlások rögzítik. A globális előfizetői számot a szolgáltató az ITU-val egyeztetve határozza meg. Valamely Hálózat előfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.

2. Belföldi szám

A belföldi szám a nemzetközi szám országhívó számot nem tartalmazó része, és két részből áll: belföldi rendeltetési számból és előfizetői számból, előtétet nem tartalmaz.

A belföldi szám hossza 8 vagy 9 számjegy. Egy számozási körzetben a belföldi szám hossza azonos.

2.1. Belföldi rendeltetési szám (BRS)

A belföldi rendeltetési szám egy számozási körzetet határoz meg, amely földrajzi alapon egy földrajzi számozási területhez vagy nem földrajzi alapon egy szolgáltatáshoz, illetőleg egy hálózathoz tartozik.

2.1.1. Körzetszám (KS)

A körzetszám egy földrajzi körzetet azonosító belföldi rendeltetési szám. Távhívás esetén ez jelöli ki a hívott számozási körzetet.

A körzetszám lehet egy (A) vagy két (AB) számjegyes:

- a körzetszám nem kezdődhet 0-val (A0);

- egyjegyű körzetszám (Budapest) csak 1 lehet (A= 1);

- kétjegyű körzetszám nem kezdődhet 1-gyel (A1);

- a körzetszám második számjegye nem lehet 0 sem 1 (B0 vagy 1).

2.1.2. A körzetszámok felosztása

Egyjegyű körzetszám: Budapest A=l.

Kétjegyű körzetszámok:

2.1.3. Szolgáltatás-vagy hálózatkijelölő szám (SHS)

A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám az igényelt szolgáltatást vagy a hívott hálózatot meghatározó belföldi rendeltetési szám.

A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám két számjegyből áll: AB, ahol A=2..9 és B=0 vagy B=1.

2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok felosztása

A szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más, SHS-sel jelölt hálózat vagy szolgáltatás elérését.

Internet hozzáférési szolgáltatás kizárólag az SHS=51 szolgáltatás- és hálózatkijelölő számmal nyújtható.

Az SHS-re vonatkozó szabályok a helyhez kötött telefonhálózatban és a mobil rádiótelefon-hálózatban azonosak.

2.2. Előfizetői szám (ES)

Az előfizetői szám egy BRS által meghatározott számozási körzetben egy előfizetői hozzáférési pont hívására, illetve azonosítására szolgál.

2.2.1. A helyhez kötött telefonhálózat előfizetői számai Az előfizetői számmezőket - az egyes központok számmezőit - a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmező(k) ből. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés a budapesti számozási körzetben tízezres, a vidéki számozási körzetekben ezres mezőkben történik. Az alközponti beválasztás a helyi központok számmezejének részeként oldandó meg, és erre a célra az igényeknek megfelelő számmezőt tartalékolni kell.

Az előfizetői számok a budapesti számozási körzetben hétjegyűek, a vidéki körzetekben hatjegyűek. Az előfizetői számok első számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a 0 vagy 1).

2.2.2. A mobil rádiótelefon-hálózatok előfizetői számai Az előfizetői számmezőket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki százezres mezőkben. A részletes számkiosztás a szolgáltató feladata.

Az előfizetői számok hossza a GSM/DCS hálózatokban 7 jegyű. Az előfizetői számok első számjegye nem lehet 0 vagy l(a ≠ 0 vagy 1).

2.2.3. Az SHS-sel megjelölt szolgáltatások előfizetői számai

Az SHS-sel megjelölt különleges díjazású szolgáltatások (osztott díjas hívás, díjmentes hívás, emelt díjas hívás) előfizetői számainak hossza 6 vagy 7 számjegy és első számjegye 1-9 lehet (a=1-9), kivéve a belföldi számstruktúrába illeszkedő, SHS=80-nal jelölt nemzetközi díjmentes hívások előfizetői számait, amelyek 0-val is kezdődhetnek.

Az SHS-sel megjelölt informatikai, Internet forgalmi, illetve hozzáférési, intelligens hálózati és IP VPN hozzáférési szolgáltatások előfizetői számainak hossza 6 számjegy, első számjegyük 1-9 lehet (a = 1-9).

Az üzleti hálózatok hozzáférési szolgáltatás előfizetői számának hossza 7 számjegy. Az előfizetői számok első számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a 0 vagy 1).

2.3. Speciális szám (SP)

A speciális számok segélyhívó vagy valamely közérdekű szolgáltatáshoz való hozzáférést biztosító, az előfizetői számoknál rövidebb számok.

A speciális számok hossza három-öt számjegy, első számjegye csak 1 lehet.

A speciális számok alapvetően belföldi használatúak, a nemzetközi számmal definiált számstruktúrában nem szerepelnek.

Az európai és országosan harmonizált számok esetében a hívott szolgáltatás mindig annak a földrajzi körzetnek vagy hálózatnak a szolgáltatása, melyből a hívás kiindul, de több számozási körzetre kiterjedő szolgáltatás is létrehozható.

A speciális számokra vonatkozó szabályok a mobil rádiótelefon-hálózatban és a helyhez kötött telefonhálózatban azonosak.

2.3.1. Speciális számok felosztása

A segélyhívó számokkal kijelölt szolgáltatás elérését a helyhez kötött telefonhálózat minden számozási körzetében biztosítani kell.

Az országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a fenti táblázatban felsorolt számok csak a táblázatban adott szolgáltatásokhoz használhatók.

A szolgáltatóhoz rendelt országos számok (12cd), a szolgáltató választó szám (15cd) és a szolgáltatóhoz rendelt számok (17cd) tartományainak számait a hatóság a szolgáltatók kérésére egyenként jelöli ki.

2.3.2. A speciális számok lekötése és kijelölése

A speciális szám olyan egyedi azonosító, melyet lekötni nem kell, és a kijelölés mindig egy speciális számra vonatkozik.

3. Előtétek és tárcsázási eljárások

Az előtét egy vagy több számjegyből áll, használatával a belföldi, vagy a nemzetközi számformátumok közül lehet választani, illetőleg hívásonként lehet közvetítő szolgáltatót választani. A belföldi előtét (BE=06) a belföldi szám tárcsázását, a nemzetközi előtét (NE=00) a nemzetközi szám tárcsázását jelzik, a közvetítő választó előtét (KVE=15cd) a számhoz tartozó közvetítő szolgáltató választását jelzi. Az előtét nem része a számnak.

3.1. Tárcsázási eljárások a telefonhálózatban

A telefonhálózatban az előtét tárcsázása után a központ tárcsahangot (TT) ad, a belföldi vagy nemzetközi szám ezután tárcsázható.

3.1.1. Földrajzi számozási területen belüli hívás

A tárcsázási folyamat: (KVE)-ES

Ugyanígy kezelendő a belföldi számmal - (KVE)-BE-saját KS-ES formában - való hívás is.

3.1.2. Földrajzi számozási területről kilépő belföldi hívás

A tárcsázási folyamat: (KVE)-BE-TT-belföldi szám.

Az SHS-sel hívható szolgáltatásoknál az azonos SHS-hez tartozó előfizetők egymást közvetlenül, SHS nélkül nem hívhatják.

3.1.3. Nemzetközi hívás

A tárcsázási folyamat: (KVE)-NE-TT-nemzetközi szám

3.1.4. Speciális számok hívása

A speciális számok a telefonhálózatban általában csak közvetlen formában hívhatók, előtét (BE, NE), illetve belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem. Egyes speciális számmal jelölt szolgáltatások belföldi távhívását a szolgáltató javaslatára a hatóság engedélyezheti.

Ezekben az esetekben a tárcsázási folyamat: BE-TT-BRS-SP.

3.1.4.1. Hívószám kijelzés előtétek

A KEE, illetőleg a KTE előtétet a tárcsázási folyamat legelején kell tárcsázni.

3.2. Tárcsázási eljárások a mobil rádiótelefon-hálózatokban

3.2.1. Mobil rádiótelefon-hálózaton belüli hívás esetén[3]

A tárcsázási folyamat: BE-SHS-ES

A nemzetközi számmal - +36-SHS-ES vagy NE36-SHS-ES formában-való hívást a belföldi számos hívással azonos módon kell kezelni.

Megengedett az előfizetői szám formátumú tárcsázás

a) Pannon hálózatból az SHS=20 - ES számokra irányuló hívás esetén;

b) Westel hálózatból az SHS=30 - ES számokra irányuló hívás esetén;

c) Vodafone hálózatból az SHS=70 - ES számokra irányuló hívás esetén.

3.2.2. Mobil rádiótelefon-hálózatokból kilépő belföldi hívás

A tárcsázási folyamat: BE-belföldi szám

A nemzetközi számmal - +36-belföldi szám vagy NE36-belföldi szám formában - való hívást a belföldi számos hívással azonos módon kell kezelni.

3.2.3. Mobil rádiótelefon-hálózatokból indított nemzetközi hívás

A tárcsázási folyamat: (KVE)- NE-nemzetközi szám. A NE helyett megengedett a "+" és a "+0" alkalmazása is.

3.2.4. Speciális számok hívása mobil hálózatokból

A segélyhívó speciális számok a mobil rádiótelefonhálózatban a helyhez kötött telefonhálózatban azonos módon hívhatók.

1. Függelék

Fogalmi meghatározások

1F1. Előtét (prefix)

Az előtét egy vagy több számjegyből álló indikátor, mely lehetővé teszi a különböző típusú számformátumok, hálózatok és/vagy szolgáltatások közötti választást.

1F2. Nemzetközi előtét (NE) (international prefix)

A nemzetközi előtét azt jelöli, hogy az azt követő szám nemzetközi telefonszám.

1F3. Belföldi előtét (BE) (national/trunk prefix)

Az országon belüli, de a hívótól eltérő számozási (földrajzi és nem földrajzi) körzetben lévő előfizető hívásakor használt előtét.

1F4. Országhívó szám (OS) (country code)

Az országhívó szám egy, kettő vagy három számjegyből álló szám, amely azonosítja a hívott országot, nemzetközi/globális szolgáltatást vagy nemzetközi Hálózatot.

1F5. Számozási körzet

BRS-sel jelölt földrajzi körzet, szolgáltatás vagy hálózat.

1F6. Számmező

Az előfizetői szám első néhány számjegyével meghatározott számtartomány, azaz 10, 100, ... 1 millió szám.

1F7. A globális szolgáltatás országhívó száma (OS) (country code for global services)

A globális szolgáltatások országhívó számát a globális szolgáltatások azonosítására használják, és hosszúságuk három számjegy.

1F8. A Hálózat országhívő száma (OS) (country code for Networks)

A Hálózat országhívó száma az azonosító kóddal (AK) együtt a hálózatok azonosítására szolgáló osztott országkód, és hosszúsága 3 számjegy.

1F9. Azonosító kód (AK) (Identification code)

Az azonosító kód a Hálózat azonosítására szolgál, és hosszúsága 1-4 számjegy.

1F10. Hálózat (Network)

A Hálózat nemzetközileg összekapcsolt fizikai csomópontok és működtető rendszerek hálózata, amelynek üzemeltetését és fenntartását egy vagy több - az ITU-nál bejegyzett-szolgáltató végzi elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából.

1F11. Közvetítő választó előtét (KVE)

A közvetítő választó előtét a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez adott feltételekkel igénybe vett közvetítő szolgáltatót jelöli ki. A közvetítő választó előtét országosan harmonizált. A közvetítő választó előtét formátuma 15cd, ahol a cd értéke 00 és 99 közötti és a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

1F12. Hívószámkijelzés előtétek (KEE és KTE)

A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése előtét (KEE) alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása előtét (KTE) alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést. A 130, illetőleg 131 formátumú hívószámkijelző előtétek országosan harmonizáltak.

2. Függelék

Az SHS-sel jelölt szolgáltatások leírása és az SHS-t követő előfizetői szám felépítése

2F1. Osztott díjas szolgáltatás (SHS=40)

Igénybevételével lehetőség nyílik telefonhálózatból valamely tartalom szolgáltató vagy előfizető elérése. A szolgáltatás igénybevételéért a hívó előfizető előre meghatározott díjat fizet, függetlenül a hívó előfizető és a tartalomszolgáltató földrajzi helyzetétől, illetve attól hogy mely kiinduló és végződő hálózathoz kapcsolódnak. A hívás földrajzi alapon meghatározott teljes díja a hívó által fizetett díj közti különbséget a hívott fél fizeti.

Az SHS=40 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői számmezőket a távközlési szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmező(k) ből. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés ezres mezőkben történik.

2F2. Informatikai szolgáltatás (SHS=41)

Alkalmazásával lehetőség nyílik a telefonhálózatból az informatikai szolgáltatások elérésére. A már bevezetett informatikai szolgáltatások:

EDI (Electronic Data Interchange)

X.400-as elektronikus üzenetkezelés és az

ISDN videokonferencia

Az SHS=41 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az előfizetői szám 1. és 2. számjegye a díjkategóriát és a szolgáltatót egyaránt kijelöli,

az előfizetői szám 3., 4., 5. és 6. számjegye az informatikai szolgáltatás előfizetői vagy hálózati hozzáférési pontjait határozza meg.

Az ab számjegyeket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki, az igények beérkezésének sorrendjében. A cdef számjegyeket a szolgáltató jelöli ki.

2F3. Internet forgalmi, illetve hozzáférési szolgáltatás (SHS=51)

Egységes számozási megoldást biztosít telefonhálózatokból internet szolgáltató(k) elérésére.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS=51 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az előfizetői szám első számjegye - a - a díjkategóriát jelöli az alábbiak szerint:

A díjra vonatkozó tájékoztatást nyilvánosságra kell hozni, azt minden hirdetésben szerepeltetni kell. A szolgáltató engedményt adhat a feltüntetett díjkategóriához képest.

Az előfizetői szám 2. és 3. számjegye - bc - a telefon szolgáltatót jelöli ki, amelynek hálózatához az internet szolgáltató csatlakozik (bc=00-99). Amennyiben a telefon szolgáltató közvetítő szolgáltatóként internet forgalmi szolgáltatást nyújt az előfizetői szám 2. és 3. számjegye kijelöli azt, hogy a közvetítőválasztás hívásonkénti közvetítőválasztással vagy közvetítő-előválasztással valósul meg.

Az abc számokat a telefon szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

Az előfizetői szám 4., 5. és 6. számjegye - def - az internet szolgáltatót jelöli, amelynek egy vagy akár több, azonos díjkategóriájú szolgáltatás-hozzáférési pontja a bc számjegyekkel meghatározott szolgáltató hálózatához csatlakozik (def = 000-999).

A def számokat az elektronikus hírközlési szolgáltató jelöli ki.

2. Az internet forgalmi, illetve hozzáférési szolgáltatás igénybevételével lehetővé válik az internet szolgáltatók csatlakozása a telefonhálózathoz.

Egy internet szolgáltató több hálózati hozzáférési ponton is csatlakozhat a telefonhálózathoz.

Egy internet szolgáltató tetszőleges számú telefon szolgáltató hálózatához csatlakozhat.

Egy telefon szolgáltató hálózatához tetszőleges számú internet szolgáltató csatlakozhat.

2F4. Üzleti hálózatok (SHS=71)

Az előfizetők egy meghatározott és korlátozott csoportját - jellemzően egy adott cég, szervezet, vállalkozás, intézmény tagjait - kiszolgáló hálózat [üzleti hálózat - (Corporate Network) ] elérését biztosítja a telefonhálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet különálló alközpontjait (PBX) és/vagy

végponti szolgáltatást nyújt (pl. CENTREX), ezen kívül lehetőséget biztosít az elektronikus hírközlési hálózat elérésére. Egy üzleti hálózat egyaránt tartalmazhat elektronikus hírközlési és saját hálózati elemeket.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS=71 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 7 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: az előfizetői szám két részből áll: az azonosítóból és a belső számból, ahol:

az azonosító a céget jelöli. Az azonosító számjegyeinek száma az üzleti hálózat használóinak számától függ,

a belső szám számjegyeit a cég (magán) hálózatának számozási terve határozza meg.

2. A céget (üzleti hálózatot) azonosító számjegyeket az üzleti hálózat tulajdonosának megbízásából valamely szolgáltató vagy több szolgáltató együttes kérésére a hatóság jelöli ki. A kijelölt számmező nagysága az üzleti hálózat belső használóinak számától függően 10, 100, 1000 vagy 10 000 számból álló számmezőkben történik. A további számjegyeket az üzleti hálózat üzemeltetője jelöli ki.

3. Az üzleti hálózat előfizetői száma nem-földrajzi szám, ezért az előfizetői szám sem a teljes hálózat, sem egyes részhálózatok földrajzi elhelyezkedéséről nem nyújt tájékoztatást.

2F5. Díjmentes hívás szolgáltatás (SHS=80) Igénybevételével lehetőség nyílik a telefonhálózatból valamely tartalomszolgáltató vagy előfizető elérésére. A szolgáltatás igénybevétele a hívó előfizető számára minden esetben díjmentes, függetlenül a hívó előfizető és a tartalomszolgáltató földrajzi helyzetétől, illetve attól, hogy mely kiinduló és végződő hálózathoz kapcsolódnak. A hívás teljes díját a hívott előfizető fizeti meg.

Az SHS = 80 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői számmezőket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmező(k) ből. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés ezres mezőkben történik.

2F6. Intelligens hálózati szolgáltatások (SHS=81)

Igénybevételével lehetőség nyílik a telefonhálózatból olyan IN szolgáltatások elérésére, melyek nem igényelnek egy teljes SHS tartományt. Jelenleg bevezetett IN szolgáltatás a távszavazás.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS=81 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az első egy, kettő vagy három szám a szolgáltatót és az általa nyújtani kívánt IN szolgáltatást azonosítja.

Az első egy, kettő vagy három számjegyet a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki. A további számjegyeket a szolgáltató jelöli ki.

2F7. Emelt díjas hívás szolgáltatás (SHS=90)

Igénybevételével lehetőség nyílik a telefonhálózatból valamely tartalom szolgáltató vagy előfizető elérésére. A szolgáltatás igénybevételéért a hívó előfizető minden esetben az érvényes tarifánál magasabb, a szolgáltatók által meghatározott díjat köteles fizetni. A fizetendő díj mértékét a szolgáltatónak minden esetben - az emelt díjas szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt - nyilvánosságra kell hozniuk.

Az SHS=90 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői számmezőket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmező(k)ből. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés ezres mezőkben történik.

2F8. IP VPN hozzáférési szolgáltatás (SHS=91)

Egységes számozási megoldást biztosít a telefonhálózatokból IP alapú virtuális magánhálózatok elérésére.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS=91 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az előfizetői szám első számjegye - a - a díjkategóriát jelöli az alábbiak szerint:

A díjra vonatkozó tájékoztatást nyilvánosságra kell hozni, azt minden hirdetésben szerepeltetni kell. A szolgáltató engedményt adhat a feltüntetett díjkategóriához képest.

Az előfizetői szám 2. és 3. számjegye - bc - a szolgáltatót jelöli, amely szolgáltató a virtuális magánhálózati szolgáltatást nyújtja (bc=00-99).

Az abc számokat a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

Az előfizetői szám 4., 5. és 6. számjegye - def - a virtuális magánhálózatot jelöli, amelynek egy vagy akár több, azonos díjkategóriájú szolgáltatás-hozzáférési pontja a bc számjegyekkel meghatározott szolgáltató hálózatá. hoz csatlakozik (def= 000-999). A def számokat a szolgáltató jelöli ki.

2. Az IP VPN hozzáférési szolgáltatás igénybevételével lehetővé válik IP alapú virtuális magánhálózatok kialakítása. Egy IP VPN-t használó természetes vagy jogi személy a kívánt lefedettségtől függően egy vagy több szolgáltató hálózatán vehet igénybe IP VPN szolgáltatást.

Egy szolgáltató tetszőleges számú IP VPN-t nyújthat saját hálózatán.

3. Függelék

A szolgáltatóhoz rendelt speciális számok leírása

3F1. Szolgáltatóhoz rendelt országos számok

A szolgáltató egy ügyfélszolgálat körébe tartozó meghatározott szolgáltatást vagy szolgáltatáscsoportot rendelhet hozzá.

A többi szolgáltatóval való megegyezés alapján az adott számmal kezdeményezett hívások a hívó helyétől függetlenül az adott szolgáltató meghatározott szolgáltatását éri el, és a szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más szolgáltatók szolgáltatóhoz rendelt országos számának elérését.

A szolgáltatóhoz rendelt országos számokat a szolgáltatók kérésére a hatóság osztja ki az igények beérkezésének sorrendjében.

3F2. Szolgáltatóhoz rendelt számok

A telefon szolgáltató egy általa meghatározott szolgáltatást vagy szolgáltatáscsoportot rendelhet hozzá, a többi szolgáltatótól függetlenül.

A szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

2. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez

A mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási terve

1. A mobil végberendezések és előfizetők nemzetközi azonosítási terve

A mobil rádiótelefon-hálózat elektronikus hírközlő végberendezései és előfizetői számára egy egyedi azonosítót kell kijelölni, mely lehetővé teszi a mobil hálózatok közötti barangolás szolgáltatás igénybevételét. Ez az azonosító a mobil előfizető nemzetközi azonosítója (IMSI).

A nemzetközi mobil azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 műszaki előírás írja le.

1.1. A mobil előfizető nemzetközi azonosítójának, IMSI (International Mobile Subscriber Identifier) felépítése:

IMSI=MCC+MNC+MSIN,

ahol:

az IMSI maximális hossza 15 számjegy lehet, és 0-9 számjegyekből állhat.

3. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez

Az adathálózatok számozási terve

Az adathálózatok számozási terve az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó előfizetők [elektronikus hírközlő végberendezések (a továbbiakban: végberendezés): adat-, illetőleg adatáramköri végberendezések] azonosítóival, ezeket a hálózatokat üzemeltető szolgáltatók osztják ki.

A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttműködését az E.166/X.122 Ajánlás szabályozza.

1. Adatátviteli nemzetközi szám

Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli előfizető (adat-végberendezés, illetőleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott előfizetői/adat-végberendezés adatátviteli belföldi számát. Az adatátviteli nemzetközi szám legnagyobb hossza 14 számjegy lehet.

Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése:

DCC+NN

ahol: DCC adatátviteli országhívó szám, amely három számjegyből áll,

NN adatátviteli belföldi szám, amely legfeljebb tizenegy számjegyből áll.

Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az X.121 Ajánlás adja meg.

2. Adathálózati azonosító kód

Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosít. Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet.

Az adathálózati azonosító kód felépítése:

DNIC=DCC+ND

ahol: ND adatátviteli hálózatkijelölő szám, amely egyetlen számjegyből áll.

3. Adatátviteli belföldi szám

Az adatátviteli belföldi szám az adatátviteli hálózatkijelölő számot és az adatátviteli előfizetői számot tartalmazza.

Az adatátviteli belföldi szám felépítése:

NN=ND+NTN

ahol: NTN az adatátviteli előfizetői szám, amely legfeljebb tíz számjegyből áll, és az adott hálózatban lévő előfizetők (adat-végberendezések, illetőleg adatáramköri végberendezések) azonosítására szolgál.

Az adat hálózatkijelölő számot a hatóság határozza meg, és a kijelölést bejelenti az ITU-nak. A hatóság egy ND-t megoszthat több belföldi adatátviteli hálózat között, ebben az esetben az üzemeltető által kiosztható NTN tartomány megfelelően módosul. Az ITU-tól újabb DCC kijelölése kérhető, amennyiben a belföldi adathálózatok azonosításához a rendelkezésre álló ND tartomány már nem elegendő.

Az adatátviteli előfizetői számot a szolgáltató határozza meg az X.121 Ajánlás előírásai alapján.

Függelék

Fogalmi meghatározások

F1. Adathálózat azonosító kód (DNIC) (Data Network Identification Code)

Meghatároz valamely adathálózatot egy adott országon belül az adathálózati számozási tervben.

F2. Adatátviteli országhívó szám (DCC) (Data Country Code)

Meghatároz valamely országot az adathálózati számozási tervben.

F3. Adatátviteli belföldi szám (NN) (National Number)

Azonosít egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) valamely országon belül.

F4. Adatátviteli hálózatkijelölő szám (ND) (Network Digit)

Meghatároz egy adathálózatot valamely országon belül.

F5. Adatátviteli előfizetői szám (NTN) (Network Terminal Number)

Azonosít egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) valamely ország valamely adathálózatában.

F6. Adatátviteli nemzetközi szám

Azonosítja valamely ország előfizetőjét (adat-, illetve adatáramköri végberendezést).

4. számú melléklet a 72/2004. (IV. 15.) Korm. rendelethez

A elektronikus hírközlő hálózatokban használt jelzéspont kódok felosztási terve

A 7-es jelzésrendszert alkalmazó elektronikus hírközlő hálózatok jelzéseit külön jelzéshálózatok továbbítják. A jelzéshálózatokban a jelzéseket jelzéspontokban irányítják a kijelölt végpont felé. A jelzéspontok (a jelzéshálózat kapcsoló központjai) kijelölésére jelzéspont kódok szolgálnak. A felosztási terv a jelzéspont kódok (mint azonosítók) felépítését, terjedelmét és a kijelölhető tartományokat, illetőleg az egyedi azonosítókat határozza meg. A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704, Q.705 és Q.708 Ajánlásokban foglaltakat is.

A globális 7-es jelzéshálózat nemzeti jelzéshálózatokra tagozódik, amelyeket a nemzetközi jelzéshálózat köt össze. A hazai jelzéshálózat kétszintű, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötő jelzéshálózaton át csatlakozzanak egymáshoz. A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltő jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejűleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódja kell legyen, ahány jelzéshálózathoz tartozik. A jelzéshálózat jellegét a Q.704 Ajánlásban meghatározott kettő bites hálózatjelző (NI, Network Indicator) adja meg.

A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmű mező áll rendelkezésre. Ezt a mezőt az ITU-T három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mező felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható.

A jelzésrendszer a teljes mezőt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmező részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.

1. Nemzetközi jelzéspont kód

Nemzetközi jelzéshálózat NI bit kiosztása kötelezően: 00

A nemzetközi jelzéspont kód szerkezete:

ISPC (14 bit) =SANC (3+8 bit) +SPC (3 bit)

ahol: ISPC nemzetközi jelzéspont kód,

SANC jelzéspont tartomány/hálózat kód,

SPC jelzéspont kód.

A jelzéspont tartomány/hálózat kódot az ITU-T jelöli ki. A SANC bitmező első, 3 bites része földrajzi zónát, a második 8 bites rész területet/országot határoz meg. Magyarország jelzéspont tartomány/hálózat kódja: 2+032. A jelzéspont kódot a hatóság jelöli ki a hazai szolgáltatók nemzetközi jelzéspontjai számára, és a kijelölést egyidejűleg bejelenti az ITU-T-nek. Az ITU-T-től új SANC kérhető, ha a rendelkezésre álló SPC tartomány (8 lehetőség) 75%-át a szabályozó hatóság már kiosztotta.

2. Nemzeti összekötő jelzéshálózat jelzéspont kódok

A nemzeti összekötő hálózatot a továbbiakban az NISN jelöli. Magyarországon egyetlen NISN van.

A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása kötelezően: 11

Az NISN jelzéspont kód szerkezete:

NISPC (14 bit) =NIAA (5 bit) +NIBB (4 bit) +NICC (5 bit)

ahol: NISPC az NISN jelzéspont kód,

NIAA a nemzeti jelzéshálózat csoport kijelölő kód,

NIBB a nemzeti jelzéshálózat kijelölő kód egy csoporton belül,

NICC a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.

Az NIAA és NIBB kijelölő kódokat a hatóság határozza meg. Egy adott NIBB-hez tartozó NICC tartomány kijelölő számait a szolgáltató/hálózat üzemeltető osztja ki saját kapu jelzéspontjai számára.

Az NISN jelzéspont kód jelenleg alkalmazott szerkezetét szükség esetén a hatóság módosíthatja.

3. Nemzeti jelzéshálózat jelzéspont kódok

Magyarországon több egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.

A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása kötelezően: 10

A nemzeti jelzéshálózat jelzéspont kód szerkezete:

NSPC (14 bit) =tetszőleges

ahol: NSPC a nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód.

Nemzeti jelzéshálózat létesítésére a szolgáltató/hálózat üzemeltető azzal kap felhatalmazást, ha számára a hatóság meghatározza az NISPC-hez tartozó NIAA és NIBB kódokat. Az NSPC kiosztását a szolgáltató/hálózat üzemeltető végzi.

Függelék

Fogalmi meghatározások

4.1F1. Jelzéspont (SP, Signalling Point)

Csomópont a jelzéshálózatban, amely jelzésüzeneteket küld, valamint fogad, és/vagy jelzésüzeneteket továbbít az egyik jelzés-összeköttetéstől egy másik jelzés-összeköttetés felé.

4.1F2. Jelzéspont kód (SPC, Signalling Point Code)

Jelzéspontot azonosít a jelzéshálózatban.

4.1F3. Nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code)

Olyan jelzéspont kód, amelynek kötelező, egyedi 14 bites szerkezete van, és nemzetközi szinten alkalmazzák jelzésüzenetek irányítására, valamint jelzéspontok azonosítására.

4.1F4. Hálózat jelző (NI, Network Indicator)

A jelzéshálózat jellegét (pl. nemzetközi, nemzeti) egyértelműen meghatározó kettő bites kód.

4.1F5. Jelzéspont tartomány/hálózat kód (SANC, Signalling Area/Network Code)

A nemzetközi jelzéshálózat földrajzi zónáját és ezen belül valamely területet vagy országot határoz meg.

4.1F6. Nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network)

A kétszintű hazai jelzéshálózati rendszerben kapcsolatot teremt a nemzetközi jelzéshálózat és az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózatai között.

4.1F7. NISN jelzéspont kód (NISPC, National Interconnecting Signalling Point Code)

Jelzéspontot azonosít a nemzeti összekötő jelzéshálózatban, tizennégy bitből áll.

4.1F8. Nemzeti jelzéshálózat csoport kijelölő kód (NIAA)

A nemzeti összekötő hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózatok egy csoportját határozza meg.

4.1F9. Nemzeti jelzéshálózat kijelölő kód (NIBB)

A nemzeti összekötő hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózatok egy csoportján belül azonosít valamely nemzeti jelzéshálózatot.

4.1F10. Kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül (NICC)

A nemzeti összekötő hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózat kapu jelzéspontját azonosítja.

4.1F11. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód (NSPC, National Signalling Point Code)

Jelzéspontot azonosít valamely nemzeti jelzéshálózatban, tizennégy bitből áll.