10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelet

a közcélú távközlő-hálózatok azonosítóinak felosztási tervéről

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 17. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 33. §-a (1) bekezdésének ~ és j) pontjában foglaltakra, a következőket rendelem el:

1. §

(1) A távközlő hálózatokban használt és a távközlési szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges azonosítókat az egységes hírközlési hatóságról, valamint egyes hírközlést érintő jogszabályok módosításáról szóló 232/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak, valamint a távközlési szám- és címgazdálkodásról, valamint annak eljárási szabályairól szóló 75/2000. (V. 31.) Korm. rendeletnek, illetőleg e rendelet mellékleteinek megfelelően a hírközlési hatóság (a továbbiakban: hatóság) köti le, illetőleg jelöli ki.

(2) Az azonosítókat a kijelölésben meghatározottaktól eltérő módon, valamint kijelölés nélkül alkalmazni nem lehet.

2. §

E rendelet alkalmazásában: közcélú távközlő-hálózat az olyan távközlő hálózat, amely meghatározott végpontok között vezetéken, rádión, optikai vagy elektromágneses közegen a hálózattal rendelkező szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége alapján jelátvitelt vagy hozzáférést biztosít a felhasználók számára.

3. §

Az azonosítók felosztási terve meghatározza a közcélú távközlő-hálózatok állami gazdálkodás körébe vont azonosítóinak típusát, a különböző típusú azonosítók felépítését, rendeltetését, használatának módját, felosztásának szabályait. A rendelet hatálya kiterjed:

a) a közcélú távbeszélő-, mobil rádiótelefon- és személyhívó-hálózatok számozási tervére (1. számú melléklet),

b) közcélú mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási tervére (2. számú melléklet),

c) a közcélú kapcsolt adathálózatok számozási tervére (3. számú melléklet),

d) a közcélú hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervére (4. számú melléklet).

4. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, kivéve az Internet szolgáltatás kizárólagos eléréséről szóló, a rendelet 1. számú mellékletének 2.1.4. pontjában található rendelkezést; egyidejűleg a közcélú távközlő-hálózatok számozási tervéről szóló 7/1999. (II. 19.) KHVM rendelet hatályát veszti.

(2) Az Internet szolgáltatás kizárólagos eléréséről szóló, a rendelet 1. számú mellékletének 2.1.4. pontjában található rendelkezés a rendelet kihirdetését követő 40. napon lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távközlő hálózatok alapvető műszaki terveiről szóló 23/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) II. A közcélú távközlő-hálózatok azonosítóinak felosztási tervéről."

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távközlő hálózatok alapvető műszaki tervéről szóló 23/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A közcélú távközlő-hálózatok azonosítóinak felosztási terve

A közcélú távközlő-hálózatok azonosítóinak felosztási terve tartalmazza

a) a közcélú távbeszélő-, mobil rádiótelefon- és személyhívó-hálózatok számozási tervét, amely meghatározza a közcélú távbeszélő- és ISDN, a közcélú mobil rádiótelefon- és a közcélú személyhívó-hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a kijelölhető számok mennyiségét, illetőleg az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat;

b) a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási tervét, amely meghatározza a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatok végberendezéseinek és előfizetőinek azonosítására szolgáló azonosítók típusát, felépítését, terjedelmét, a kijelölhető azonosítók mennyiségét;

c) a közcélú kapcsolt adathálózatok számozási tervét, amely meghatározza a kapcsolt adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó előfizetők azonosítóival (adatvégberendezések, illetőleg adatáramköri végberendezések azonosítói), ezeket a hálózatok üzemeltetői osztják ki;

d) a közcélú hálózatokban alkalmazott jelzéspont kódok felosztási tervét, amely meghatározza a jelzéspont kódok (mint azonosítók) felépítését, terjedelmét és a kijelölhető tartományokat, illetőleg az egyedi azonosítókat."

(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 91/396/EGK határozata az egységes európai segélyhívó szám bevezetéséről;

b) a Tanács 92/264/EGK határozata a nemzetközi telefonhívások egységes előtétjének a Közösség területén való bevezetéséről.

Dr. Stumpf István s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelethez

A közcélú távbeszélő-, mobil rádiótelefon- és személyhívó-hálózatok számozási terve

Ez a számozási terv meghatározza a közcélú távbeszélő- és ISDN-, a közcélú mobil rádiótelefon- és a közcélú személyhívó-hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a kijelölhető számok mennyiségét, illetőleg az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat.

A számozási terv az ITU-T E.164 és E.213 ajánlása, illetve az MSZ ET5 300 927 szabványa alapján készült.

1. Nemzetközi szám

A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy Hálózat előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza az országhívó számot és a hívott előfizető belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet.

- A Hálózatok nemzetközi közcélú távbeszélő száma: O5 ~-AK+ES

Az OS három számjegyből áll és Hálózatok egy csoportját azonosítja. Az AK egy-négy számjegyből áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják.

A belföldi szám felépítésének meghatározása, kijelölése az egyes nemzeti hatóságok feladata. Az országhívó számokat és a Hálózat azonosító kódot az ITU határozza meg. A globális szolgáltatásokat ITU-T ajánlások rögzítik. A globális előfizetői számot a szolgáltató az ITU-val egyeztetve határozza meg. Valamely Hálózat etőfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.

2. Belföldi szám

A belföldi szám a nemzetközi szám országhívó számot nem tartalmazó része, és két részből áll: belföldi rendeltetési számból és előfizetői számból, előtétet nem tartalmaz.

A belföldi szám hossza 8 vagy 9 számjegy. Egy számozási körzetben a belföldi szám hossza azonos.

2.1. Belföldi rendeltetési szám (BRS)

A belföldi rendeltetési szám egy számozási körzetet határoz meg, amely földrajzi alapon egy primer körzethez vagy nem földrajzi alapon egy szolgáltatáshoz, illetőleg egy hálózathoz tartozik.

2.1.1. Körzetszám (K5)

A körzetszám egy földrajzi körzetet azonosító belföldi rendeltetési szám. Távhívás esetén ez jelöli ki a hívott számozási körzetet.

A körzetszám lehet egy (A) vagy két (AB) számjegyes:

- a körzetszám nem kezdődhet 0-val (A ≠ 0);

- egyjegyű körzetszám (Budapest) csak 1 lehet (A=1);

- kétjegyű körzetszám nem kezdődhet 1-gyel (A ≠ 1);

- a körzetszám második számjegye nem lehet 0 sem 1 (B ≠ 0 vagy 1).

2.1.2. A körzetszámok felosztása

Egyjegyű körzetszám: Budapest A=1.

Kétjegyű körzetszámok:

* Kapcsolás- és átviteltechnikai funkciók hálózati szintű tesztelése.

2.1.3. Szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám (SHS)

A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám az igényelt szolgáltatatást vagy a hívott hálózatot meghatározó belföldi rendeltetési szám.

A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám két számjegyből áll: AB, ahol A=2..9 és B=0 vagy B=1.

2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok felosztása

* A szolgáltatások leírását és az előfizetói számok felépítését a 2. Függelék tartalmazza. Az azonosítók szolgáltatók közötti felosztását és a számkijelölést - esedékessé válásukkor - a hatóság hozza nyilvánosságra.

A távközlési szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más, SHS-sel jelölt hálózat vagy szolgáltatás elérését. Internet hozzáférési szolgáltatás kizárólag az SHS = 51 szolgáltatás- és hálózatkijelölő számmal nyújtható.

Az SHS-re vonatkozó szabályok a közcélú távbeszélő-hálózatban és a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatban azonosak.

2.2. Előfrzetői szám (ES)

Az előfizetői szám egy BRS által meghatározott számozási körzetben egy előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pont hívására, illetve azonosítására szolgál.

2.2.1. A közcélú távbeszélő-hálózat előfizetői számai

Az előfizetői számmezőket - az egyes központok számmezőit - a távközlési szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki használatra a szolgáltató számára lekötött számmező(k)ből. A részletes számkiosztás a szolgáltatók feladata. A kijelölés a budapesti számozási körzetben tízezres, a vidéki számozási körzetekben ezres mezőkben történik. Az alközponti beválasztás a helyi központok számmezejének részeként oldandó meg, és erre a célra az igényeknek megfelelő számmezőt tartalékolni kell.

Az előfizetői számok a budapesti számozási körzetben hétjegyűek, a vidéki körzetekben hatjegyűek. Az előfizetői számok első számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a ≠ 0 vagy 1).

2.2.2. A közcélú mobil rádiótelefon-hálózatok előfizetői számai

Az előfizetői számmezőket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki százezres mezőkben. A részletes számkiosztás a szolgáltató feladata.

Az előfizetői számok hossza az NMT hálózatban 6 jegyű, a GSM/DCS hálózatokban 7 jegyű. Az előfizetői számok első számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a ≠ 0 vagy 1).

2.2.3. Az országos közcélú személyhívó-hálózatok előfizetői számai

Az előfizetői számnak a szolgáltatót és a díjkategóriát jelölő első számjegyét a szolgáltató kérésére hatóság jelöli ki. Az előfizetői számok hossza 6 számjegy. Az országos közcélú személyhívó-hálózatok előfizetői számai 0-val nem kezdődhetnek (a ≠ 0).

2.2.4. Az SHS-sel megjelölt szolgáltatások előfizetői számai

Az SHS-sel megjelölt különleges díjazású szolgáltatások (osztott díjas hívás, díjmentes hívás, emeltdíjas hívás) előfizetői számainak hossza 6 vagy 7 számjegy és első számjegye 1-9 lehet (a = 1 - 9), kivéve a belföldi számstruktúrába illeszkedő, SHS = 80-nal jelölt nemzetközi díjmentes hívások előfizetői számait, amelyek 0-val is kezdődhetnek.

Az SHS-sel megjelölt informatikai, Internet hozzáférési, intelligens hálózati és IP VPN hozzáférési szolgáltatások előfizetői számainak hossza 6 számjegy, első számjegyük 1-9 lehet ( = 1 - 9).

Az üzleti hálózatok hozzáférési szolgáltatás előfizetői számának hossza 7 számjegy. Az előfizetői számok első számjegye nem lehet 0 vagy 1 (a ≠ 0 vagy 1).

2.3. Speciális szám (SP)

A speciális számok segélyhívó vagy valamely közérdekű szolgáltatáshoz való hozzáférést biztosító, az előfizetői számoknál rövidebb számok.

A speciális számok hossza három-öt számjegy, első számjegye csak l lehet.

A speciális számok alapvetően belföldi használatúak, a nemzetközi számmal definiált számstruktúrában nem szerepelnek.

Az európai és országosan harmonizált számok esetében a hívott szolgáltatás mindig annak a földrajzi körzetnek vagy hálózatnak a szolgáltatása, melyből a hívás kiindul, de több számozási körzetre kiterjedő szolgáltatás is létrehozható.

A speciális számokra vonatkozó szabályok a közcélú távbeszélő-hálózatban és a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatban azonosak.

2.3.1. Speciális számok felosztása

* A szolgáltatások leírását a 3. Függelék tartalmazza. A számkijelölést - esedékessé válásukkor - a hatóság hozza nyilvánosságra.

A segélyhívó számokkal kijelölt szolgáltatás :elérését a közcélú távbeszélő-hálózat minden számozási körzetében biztosítani kell.

Az országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a fenti táblázatban felsorolt számok csak a táblázatban adott szolgáltatásokhoz használhatók.

A szolgáltatóhoz rendelt országos számok (12cd), a szolgáltató választó szám (15cd) és a szolgáltatóhoz rendelt számok (17cd) tartományainak számait a hatóság a szolgáltatók kérésére egyenként jelöli ki.

2.3.2. A speciális számok lekötése és kijelölése

A speciális szám olyan egyedi azonosító, melyet lekötni nem kell, és a kijelölés mindig egy speciális számra vonatkozik.

3. Előtétek és tárcsázási eljárások

Az előtét egy vagy több számjegyből áll, használatával a belföldi vagy a nemzetközi számformátumok közül lehet választani. A belföldi élőtét (BE = 06) a belföldi szám, tárcsázását, a nemzetközi előtét (NE = 00) a nemzetközi szám tárcsázását jelzik. Az előtét nem része a számnak.

3.1. Tárcsázási eljárások a közcélú távbeszélő-hálózatban

A közcélú távbeszélő-hálózatban az előtét tárcsázása után a központ tárcsahangot (TT) ad; a belföldi vagy nemzetközi szám ezután tárcsázható. '

3.1.1. Primer körzeten belüli hívás Elegendő az előfizetői számot tárcsázni.

A belföldi számmal - BE-saját KS-ES formában - való hívást az előfizetői számos hívással azonos módon kell kezelni.

3.1.2. Primer körzetből kilépő belföldi hívás A tárcsázási folyamat: BE-TT-belföldi szám.

Az SHS-sel hívható szolgáltatásoknál az azonos SHS-hez tartozó előfizetők egymást közvetlenül, SHS nélkül nem hívhatják.

3.1.3. Más országokba irányuló hívás esetén

A tárcsázási folyamat: NE-TT-nemzetközi szám.

3.1.4. Speeiális számok hívása

A speciális számok a közcélú távbeszélő-hálózatban általában csak közvetlen formában hívhatók, előtét (BE, NE), illetve belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem. Egyes speciális számmal jelölt szolgáltatások belföldi távhívását a szolgáltató javaslatára a hatóság engedélyezheti.

Ezekben az esetekben a tárcsázási folyamat: BE-TT-BRS-SP.

3.1.4.1. A hívószám kijelzés kódja

A hívószám kijelzésének hívásonkénti engedélyezése, illetve tiltása kódokat a hívószám tárcsázása előtt kell tárcsázni.

3.2. Tárcsázási eljárások a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatokban ,

3.2.1. Mobil hálózaton belüli hívás esetén Elegendő az előfizetői számot tárcsázni.

A belföldi számmal - BE-saját SHS-ES formában - való hívást, valamint a nemzetközi számmal - +36-saját SHS-ES vagy NE36 saját SHS-ES formában - való hívást az előfizetői számos hívással azonos módon kell kezelni.

3.2.2. Mobil hálózatból kilépő belföldi hívás

A tárcsázási folyamat; BE - belföldi szám

A nemzetközi számmal - +36-saját SHS-ES vagy NE36 saját SHS-E5 formában - való hívást a belföldi számos hívással azonos módon kell kezelni.

3.2.3. Mobil hálózatokból más országokba irányuló hívás esetén A tárcsázási folyamat: NE - nemzetközi szám

NE helyett megengedett a '+' alkalmazása is.

3.2.4. Speciális számok hívása mobil hálózatokból

A segélyhívó speciális számok a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatban a közcélú távbeszélő-hálózatban azonos módon hívhatók.

3.3. Személyhívó-hálózat

A személyhívó-hálózatok egyirányú kommunikációt valósítanak meg, így értelemszerűen a személyhívó-hálózati előfizetőktől hívások nem indulnak ki.

1. Függelék

Fogalmi meghatározások

1F1. Előtét (prefix)

Az előtét egy vagy több számjegyből álló indikátor, mely lehetővé teszi a különböző típusú számformátumok, hálózatok és/vagy szolgáltatások közötti választást.

1F2. Nemzetközi előtét (NE) (international prefix)

A nemzetközi előtét azt jelöli, hogy az azt követő szám nemzetközi közcélú távközlési szám.

1F3. Belföldi előtét (BE) (national/trunkprefix)

Az országon belüli, de a hívótól eltérő számozási (földrajzi és nem földrajzi) körzetben lévő előfizető hívásakor használt előtét.

1F4. Országhívó szám (OS) (country code)

Az országhívó szám egy, kettő vagy három számjegyből álló szám, amely azonosítja a hívott országot, nemzetközi/globális szolgáltatást vagy nemzetközi Hálózatot.

1F5. Számozási körzet '

BRS-sel jelölt földrajzi körzet, szolgáltatás vagy hálózat.

1F6 Számmező

Az előfizetői szám első néhány számjegyével meghatározott számtartomány, azaz 10, 100, ... 1 millió szám.

1F7. A globális szolgáltatás országhívó száma (OS) (country code for global services)

A globális szolgáltatások országhívó számát a globális szolgáltatások azonosítására használják, és hosszúságuk három számjegy.

1F8. A Hálózat országhívó száma (OS) (country code for Networks)

A Hálózat országhívó száma az azonosító kóddal (AK) együtt a hálózatok azonosítására szolgáló osztott országkód, és hosszúsága 3 számjegy.

1F9. Azonosító kód (AK) (identification code)

Az azonosító kód a Hálózat azonosítására szolgál, és hosszúsága 1-4 számjegy.

1F10. Hálózat (Network)

A Hálózat nemzetközileg összekapcsolt fizikai csomópontok és működtető rendszerek hálózata, amelynek üzemeltetését és fenntartását egy vagy több - az ITU-nál bejegyzett - szolgáltató végzi közcélú távközlési szolgáltatások nyújtása céljából. A különcélú és zártcélú hálózatok nem tartoznak ezen meghatározás alá. A "Hálózat" szóban használt nagy kezdőbetű a meghatározás szerinti tulajdonnévre utal.

2. Függelék

Az SHS-sel jelölt szolgáltatások leírása és az SHS-t követő előfizetői szám felépítése

2F1. Osztott díjas szolgáltatás (SHS = 40)

Igénybevételével lehetőség nyílik közcélú távbeszélő-hálózatból vagy közcélú mobil rádiótelefon-hálózatból valamely tartalom szolgáltató vagy előfizető elérésére. A szolgáltatás igénybevételéért a hívó előfizető előre meghatározott díjat fizet, függetlenül a hívó előfizető és a tartalomszolgáltató földrajzi helyzetétől, illetve attól, hogy mely kiinduló és végződő hálózathoz kapcsolódnak. A hívás földrajzi alapon meghatározott teljes díja és a hívó által fizetett díj közti különbséget a hívott fél fizeti. Jelenleg csak egyetlen megosztás létezik, mely szerint a hívó előfizető minden esetben az érvényes helyi díjat fizeti.

Az SHS = 40 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def

ahol:

az első egy vagy két számjegy a távközlési szolgáltatót jelöli, melyek kérésére a hatóság a számmezőket lekötötte, a további számjegyek a tartalomszolgáltatót vagy előfizetőt azonosítják, és ezeket a távközlési szolgáltató jelöli ki.

2F2. Informatikai szolgáltatás (SHS = 41)

Alkalmazásával lehetőség nyílik a közcélú távbeszélő-, illetve a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatból az informatikai szolgáltatások elérésére. A már bevezetett informatikai szolgáltatások:

EDI (Electronic Data Interchange) X.400-as elektronikus üzenetkezelés és az ISDN videokonferencia

Az SHS = 41 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az előfizetői szám 1. és 2. számjegye a díjkategóriát és a szolgáltatót egyaránt kijelöli,

az előfizetői szám 3., 4., 5. és 6. számjegye az informatikai szolgálat szolgáltatás-hozzáférési pontjait határozza meg.

Az ab számjegyeket a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki, az igények beérkezésének sorrendjében. A cdef számjegyeket a szolgáltató jelöli ki.

2F3. Internet hozzáférési szolgáltatás (SHS = 51)

Egységes számozási megoldást biztosít a közcélú kapcsolt távbeszélő- és a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatokból Internet-szolgáltató(k) elérésére.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS = 51 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az előfizetői szám első számjegye - a - a díjkategóriát jelöli az alábbiak szerint:

A díjra vonatkozó tájékoztatást nyilvánosságra kell hozni, azt minden hirdetésben szerepeltetni kell. A távközlési szolgáltató engedményt adhat a feltüntetett díjkategóriához képest.

Az előfizetői szám 2. és 3. számjegye - bc - a közcélú távközlési szolgáltatót jelöli, amelynek hálózatához az Internet szolgáltató egy vagy több szolgáltatás-hozzáférési pontja csatlakozik (bc = 00-99).

Az abc számokat a távközlési szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

Az előfizetői szám 4., 5. és 6. számjegye - def - az Internet szolgáltatót jelöli, amelynek egy vagy akár több, azonos díjkategóriájú szolgáltatás-hozzáférési pontja a bc számjegyekkel meghatározott szolgáltató hálózatához csatlakozik (def = 000-999). A def számokat a távközlési szolgáltató jelöli ki.

2. Az Internet hozzáférési szolgáltatás igénybevételével lehetővé válik a távközlési és Internet szolgáltatók csatlakozása

Egy Internet szolgáltató a forgalomtól és az adathálózat kiépítettségétől függően egy vagy több szolgáltatás-hozzáférési ponton csatlakozhat a közcélú távbeszélő- és a közcélú mobil rádiótelefon-hálózathoz.

Egy Internet szolgáltató tetszőleges számú távközlési szolgáltató hálózatához csatlakozhat. Egy távközlési szolgáltató hálózatához tetszőleges számú Internet szolgáltató csatlakozhat.

2F4. Üzleti hálózatok (SHS = 71)

Az előfizetők egy meghatározott és korlátozott csoportját-jellemzően egy adott cég, szervezet, vállalkozás, intézmény tagjait - kiszolgáló hálózat [üzleti hálózat - (Corporate Network)] elérését biztosítja a közcélú távbeszélő-, illetve a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatból. Az üzleti hálózat összekapcsolja az adott szervezet különálló alközpontjait (PBX) és/vagy végponti szolgáltatást nyújt (pl. CENTREX), ezen kívül lehetőséget biztosít a közcélú hálózat elérésére. Egy üzleti hálózat egyaránt tartalmazhat közcélú és nem közcélú hálózati elemeket.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS = 71 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 7 számjegy. Az előfizetői szám felépítése: az előfizetői szám két részből áll: az azonosítóból és a belső számból,

ahol:

az azonosító a céget jelöli. Az azonosító számjegyeinek száma az üzleti hálózat használóinak számától függ, a belső szám számjegyeit a cég (magán)hálózatának számozási terve határozza meg.

2. A céget (üzleti hálózatot) azonosító számjegyeket az üzleti hálózat tulajdonosának megbízásából valamely távközlési szolgáltató vagy több távközlési szolgáltató együttes kérésére a hatóság jelöli ki. A kijelölt számmező nagysága az üzleti hálózat belső használóinak számától függően 10, 100, 1000 vagy 10 000 számból álló számmezőkben történik. A további számjegyeket az üzleti hálózat üzemeltetője jelöli ki.

3. Az üzleti hálózat előfizetői száma nem-földrajzi szám, ezért az élőfizetői szám sem a teljes hálózat, sem egyes részhálózatok földrajzi elhelyezkedéséről nem nyújt tájékoztatást.

2F5. Díjmentes hívás szolgáltatás (SHS = 80)

Igénybevételével lehetőség nyílik a közcélú távbeszélő-hálózatból vagy a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatból valamely tartalomszolgáltató vagy előfizető elérésére. A szolgáltatás igénybevétele a hívó előfizető számára minden esetben díjmentes, függetlenül a hívó előfizető és a tartalomszolgáltató földrajzi helyzetétől, illetve attól, hogy mely kiinduló és végződő hálózathoz kapcsolódnak. A hívás teljes díját a hívott előfizető fizeti meg.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS = 80 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az első egy vagy két számjegy a távközlési szolgáltatót jelöli, melynek kérésére a hatóság a számmezőket lekötötte, a további számjegyek a tartalomszolgáltatót vagy az előfizetőt azonosítják és ezeket a távközlési szolgáltató jelöli ki.

2F6. Intelligens hálózati szolgáltatások (SHS = 81)

Igénybevételével lehetőség nyílik a közcélú távbeszélő-hálózatból vagy a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatból olyan IN szolgáltatások elérésére, melyek nem igényelnek egy teljes SHS tartományt. Jelenleg bevezetett IN szolgáltatás a távszavazás.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS = 81 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy.

Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az első egy, kettő vagy három szám a szolgáltatót és az általa nyújtani kívánt IN szolgáltatást azonosítja.

Az első egy, kettő vagy három számjegyet a szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki. A további számjegyeket a szolgáltató jelöli ki.

2F7. Emeltdíjas hívás szolgáltatás (SHS = 90)

Igénybevételével lehetőség nyílik a közcélú távbeszélő-hálózatból vagy a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatból valamely tartalom szolgáltató vagy előfizető elérésére. A szolgáltatás igénybevételért a hívó előfizető minden esetben az érvényes tarifánál magasabb, a szolgáltatók által meghatározott díjat köteles fizetni. A fizetendő díj mértékét a szolgáltatóknak minden esetben - az emeltdíjas szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt - nyilvánosságra kell hozniuk.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS = 90 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az első egy vagy két számjegy a távközlési szolgáltatót, illetve a díjkategóriát tartalmazza és a hatóság a számmezőket a távközlési szolgáltatók kérésére lekötötte,

a további számjegyek a tartalomszolgáltatót vagy az előfizetőt azonosítják és ezeket a távközlési szolgáltató jelöli ki.

2F8. IP VPN hozzáférési szolgáltatás (SHS = 91)

Egységes számozási megoldást biztosít a közcélú kapcsolt távbeszélő- és a közcélú mobil rádiótelefon-hálózatokból IP alapú virtuális magánhálózatok elérésére.

1. Az előfizetői szám felépítése

Az SHS = 91 szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számot követő előfizetői szám hossza 6 számjegy. Az előfizetői szám felépítése: abc def,

ahol:

az előfizetői szám első számjegye - a - a díjkategóriát jelöli az alábbiak szerint:

A díjra vonatkozó tájékoztatást nyilvánosságra kell hozni, azt minden hirdetésben szerepeltetni kell. A távközlési szolgáltató engedményt adhat a feltüntetett díjkategóriához képest.

Az előfizetői szám 2. és 3. számjegye - bc - a közcélú távközlési szolgáltatót jelöli, amely szolgáltató a virtuális magánhálózati szolgáltatást nyújtja (bc = 00-99).

Az abc számokat a távközlési szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

Az előfizetői szám 4., 5. és 6. számjegye - def - a virtuális magánhálózatot jelöli, amelynek egy vagy akár több, azonos díjkategóriájú szolgáltatás-hozzáférési pontja a bc számjegyekkel meghatározott szolgáltató hálózatához csatlakozik (def = 000-999). A def számokat a távközlési szolgáltató jelöli ki.

2. Az IP VPN hozzáférési szolgáltatás igénybevételével lehetővé válik IP alapú virtuális magánhálózatok kialakítása. Egy IP VPN-t használó természetes vagy jogi személy a kívánt lefedettségtől függően egy vagy több közcélú távközlési szolgáltató hálózatán vehet igénybe IP VPN szolgáltatást.

Egy távközlési szolgáltató tetszőleges számú IP VPN-t nyújthat saját hálózatán.

3. Függelék

A szolgáltatóhoz rendelt speciális számok leírása

3F1. Szolgáltatóhoz rendelt országos számok '

A közcélú távközlési szolgáltató egy ügyfélszolgálat körébe tartozó meghatározott szolgáltatást vagy szolgáltatáscsoportot rendelhet hozzá.

A többi szolgáltatóval való megegyezés alapján az adott számmal kezdeményezett hívások a hívó helyétől függetlenül az adott szolgáltató meghatározott szolgáltatását éri el, és a szolgáltatók kötelesek saját hálózatukból biztosítani más szolgáltatók szolgáltatóhoz rendelt országos számának elérését.

A szolgáltatóhoz rendelt országos számokat a szolgáltatók kérésére a hatóság osztja ki az igények beérkezésének sorrendjében.

3F2.[2]

3F3. Szolgáltatóhoz rendelt számok

A közcélú távbeszélő és a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltató egy általa meghatározott szolgáltatást vagy szolgáltatáscsoportot rendelhet hozzá, a többi szolgáltatótól függetlenül.

A szolgáltató kérésére a hatóság jelöli ki.

2. számú melléklet a 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelethez

A közcélú mobil rádiótelefon-hálózatokban használt nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási terve

1. A mobil végberendezések és előfizetők nemzetközi azonosítási terve

A közcélú mobil rádiótelefon-hálózatok végberendezései és előfizetői számára egy egyedi azonosítót kell kijelölni, mely lehetővé teszi a közcélú mobil hálózatok közötti bolyongás szolgáltatás igénybevételét. Ez az azonosító, a mobil előfizető nemzetközi azonosítója (IMSI).

A nemzetközi mobil azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 műszaki előírás írja le.

1.1. A mobil előfizető nemzetközi azonosítójának, IMSI (International Mobile Subscriber Identifier) felépítése:

IMSI = MCC+MNC+MSIN,

ahol:

az IMSI maximális hossza 15 számjegy lehet, és 0-9 számjegyekből állhat.

3. számú melléklet a 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelethez

A közcélú kapcsolt adathálózatok számozási terve

A közcélú kapcsolt adathálózatok számozási terve a kapcsolt adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó előfizetők (adat-végberendezések, illetőleg adatáramköri végberendezések) azonosítóival, ezeket a hálózatok üzemeltetői osztják ki.

A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttműködését az E.T66/X.122 Ajánlás szabályozza. '

1. Adatátviteli nemzetközi szám

Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli előfizető (adat-végberendezés, illetőleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott előfizető/adatvégberendezés adatátviteli belföldi számát. Az adatátviteli nemzetközi szám legnagyobb hossza 14 számjegy lehet.

Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése:

DCC + NN

Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az X.121 Ajánlás adja meg.

2. Adathálózati azonosító kód

Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosít. Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet.

Az adathálózati azonosító kód felépítése:

DNIC = DCC+ND

Az adatátviteli belföldi szám az adatátviteli hálózatkijelölő számot és az adatátviteli előfizetői számot tartalmazza.

Az adatátviteli belföldi szám felépítése:

NN = ND+NTN

Az adat hálózatkijelölő számot a hatóság határozza meg, és a kijelölést bejelenti az ITU-nak. A hatóság egy ND-t megoszthat több belföldi adatátviteli hálózat között, ebben az esetben az üzemeltető áltál kiosztható NTN tartomány megfelelően módosul. Az ITLT-tól újabb DCC kijelölése kérhető, amennyiben a belföldi adathálózatok azonosításához a rendelkezésre álló ND tartomány már nem elegendő.

Az adatátviteli előfizetői számot a szolgáltató határozza meg az X.121 Ajánlás előírásai alapján.

Függelék

Fogalmi meghatározások

F1. Adathálózat azonosító kód (DNIC) (Data Network Identification Code)

Meghatároz valamely adathálózatot egy adott országon belül az adathálózati számozási tervben.

F2. Adatátviteli országhívó szám (DCC) (Data Country Code)

Meghatároz valamely országot az adathálózati számozási tervben.

F3. Adatátviteli belföldi szám (NN) (National Number)

Azonosít egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) valamely országon belül.

F4. Adatátviteli hálózatkijelölő szám (ND) (Network Digit)

Meghatároz egy adathálózatot valamely országon belül.

FS. Adatátviteli előfizetői szám (NTN) (Network Terminal Number)

Azonosít egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) valamely ország valamely adathálózatában.

F6 Adatátviteli nemzetközi szám

Azonosítja valamely ország előfizetőjét (adat-, illetve adatáramköri végberendezést).

4. számú melléklet a 10/2001. (III. 27.) MeHVM rendelethez

A közcélú távközlő-hálózatokban használt jelzéspont kódok felosztási terve

A 7-es jelzésrendszert alkalmazó közcélú távközlő-hálózatok jelzéseit külön jelzéshálózatok továbbítják. A jelzéshálózatokban a jelzéseket jelzéspontokban irányítják a kijelölt végpont felé. A jelzéspontok (a jelzéshálózat kapcsoló központjai) kijelölésére jelzéspont kódok szolgálnak. A felosztási terv a jelzéspont kódok (mint azonosítók) felépítését; terjedelmét és a kijelölhető tartományokat, illetőleg az egyedi azonosítókat határozza meg. A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704, Q.705~és Q.708 Ajánlásokban foglaltakat is.

A globális 7-es jelzéshálózat nemzeti jelzéshálózatokra tagozódik, amelyeket a nemzetközi jelzéshálózat köt össze. A hazai jelzéshálózat kétszintű, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötő jelzéshálózaton át csatlakozzanak egymáshoz. A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltő jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejűleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódja kell legyen, ahány jelzéshálózathoz tartozik A jelzéshálózat jellegét a Q.704 Ajánlásban meghatározott kettő bites hálózatjelző (NI, Network Indicator) adja meg.

A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmű mező áll rendelkezésre. Ezt a mezőt az ITU-T három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek. mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mező felosztására nincs ITU-T Ajánlás; a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A jelzésrendszer a teljes mezőt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmező részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.

1. Nemzetközi jelzéspont kód

Nemzetközi jelzéshálózat NI bit kiosztása kötelezően: 00

A nemzetközi jelzéspont kód szerkezete:

ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit)+SPC (3 bit)

ahol: ISPC nemzetközi jelzéspont kód,

SANC jelzéspont tartomány/hálózat kód,

SPC jelzéspont kód.

A jelzéspont tartomány/hálózat kódot az ITU-T jelöli ki. A SANC bitmező első, 3 bites része földrajzi zónát; a második 8 bites rész területet/országot határoz meg. Magyarország jelzéspont tartomány/hálózat kódja: 2+032. A jelzéspont kódot a hatóság jelöli ki a hazai szolgáltatók nemzetközi jelzéspontjai számára, és a kijelölést. egyidejűleg bejelenti az ITU-T-nek. Az ITU-T-től új SANC kérhető, ha a rendelkezésre álló SPC tartomány (8 lehetőség) 75%-át a szabályozó hatóság már kiosztotta.

2. Nemzeti összekötő jelzéshálózat jelzéspont kódok

A nemzeti összekötő hálózatot a továbbiakban az NISN jelöli. Magyarországon egyetlen NISN van. A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása kötelezően: 11

Az NISN jelzéspont kód szerkezete:

NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit)

ahol: NISPC az NISN jelzéspont kód,

NIAA a nemzeti jelzéshálózat csoport kijelölő kód,

NIBB a nemzeti jelzéshálózat kijelölő kód egy csoporton belül,

NICC a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.

Az NIAA és NIBB kijelölő kódokat a hatóság határozza meg. Egy adott NIBB-hez tartozó NICC tartomány kijelölő számait a szolgáltató/hálózat üzemeltető osztja ki saját kapu jelzéspontjai számára.

Az NISN jelzéspont kód jelenleg alkalmazott szerkezetét szükség esetén a hatóság módosíthatja.

3. Nemzeti jelzéshálózat jelzéspont kódok

Magyarországon több egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.

A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása kötelezően: 10

A nemzeti jelzéshálózat jelzéspont kód szerkezete:

NSPC (14 bit) = tetszőleges

ahol: NSPC a nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód.

Nemzeti jelzéshálózat létesítésére a szolgáltató/hálózat üzemeltető azzal kap felhatalmazást, ha számára a hatóság meghatározza az NISPC-hez tartozó NIAA és NIBB kódokat. Az NSPC kiosztását a szolgáltató/hálózat üzemeltető végzi.

Függelék

Fogalmi meghatározások

4.1F1. Jelzéspont (SP, Signalling Point)

Csomópont a jelzéshálózatban, amely jelzésüzeneteket küld, valamint fogad, és/vagy jelzésüzeneteket továbbít az egyik jelzés-összeköttetéstől egy másik jelzés-összeköttetés felé.

4.1F2. Jelzéspont kód (SPC, Signalling Point Code)

Jelzéspontot azonosít a jelzéshálózatban.

4.1F3. Nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, Intemational Signalling Point Code)

Olyan jelzéspont kód, amelynek kötelező, egyedi 14 bites szerkezete van, és nemzetközi szinten alkalmazzák jelzésüzenetek irányítására, valamint jelzéspontok azonosítására.

4.1F4. Hálózat jelző (NI, Network Indicator)

A jelzéshálózat jellegét (pl. nemzetközi, nemzeti) egyértelműen meghatározó kettő bites kód.

4.1F5. Jelzéspont tartomány/hálózat kód (SANC, SignallingArea/Network Code)

A nemzetközi jelzéshálózat földrajzi zónáját és ezen belül valamely területet vagy országot határoz meg.

4.1F6 Nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network)

A kétszintű hazai jelzéshálózati rendszerben kapcsolatot teremt a nemzetközi jelzéshálózat és az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózatai között.

4.1F7. NISN jelzéspont kód (NISPC, National Interconnecting Signalling Poitn Code)

Jelzéspontot azonosít a nemzeti összekötő jelzéshálózatban, tizennégy bitből áll.

4.1F8. Nemzeti jelzéshálózat csoport kijelölő kód (NIAA)

A nemzeti összekötő hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózatok egy csoportját határozza meg.

4.1F9. Nemzeti jelzéshálózat kijelölő kód (NIBB)

A nemzeti összekötő hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózatok egy csoportján belül azonosít valamely nemzeti jelzéshálózatot.

4.1F10. Kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül (NICC)

A nemzeti összekötő hálózatra csatlakozó nemzeti jelzéshálózat kapu jelzéspontját azonosítja.

4.1F11. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód (NSPC, National Signalling Point Code)

Jelzéspontot azonosít valamely nemzeti jelzéshálózatban, tizennégy bitből áll.