2004. évi XCIV. törvény

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról[1]

1. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Társult vadászati jog esetén a föld tulajdonosai

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről,

c) a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból."

(2) A Vtv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A földtulajdonosok vadászati közössége - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő elszámolási kötelezettségének, valamint vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a földtulajdonosok vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a földtulajdonosok gyűlését."

2. § (1) A Vtv. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Társult vadászati jog esetén a 12. § szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület tulajdonosainak a 12. §-ban foglaltak szerint számított egyharmada kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és az érintett települések önkormányzata hirdetőtábláján legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelynek tartalmaznia kell a földtulajdonosok gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a 12. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a kialakítandó vadászterület térképi megjelölését.

(2) Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a földtulajdonosok gyűlésének összehívása érdekében eleget tettek az (1) bekezdésben foglalt eljárásnak."

(2) A Vtv. 14. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Amennyiben a földtulajdonosok - a Magyar Állam kivételével - a vadászterületen külön-külön harminc hektárt el nem érő földtulajdonnal rendelkeznek, és e tulajdonosok a határozathozatal időpontjáig közös képviseletükről másként nem gondoskodnak, a 12. § szerinti kérdésekkel kapcsolatos jognyilatkozatokat a tulajdonos törvényes képviselőjeként az érintett föld fekvésének helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője teszi meg."

3. § (1) A Vtv. 17. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik."

(2) A Vtv. 17. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 17. § eredeti (7) bekezdésének számozása (8) bekezdésre változik:

"(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a vadászati közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő hatvan napon belül össze kell hívni a földtulajdonosok vadászati közössége gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről."

4. § A Vtv. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő vadfajok esetén - a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni."

5. § (1) A Vtv. a 30. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

" Tiltott vadászati módok"

(2) A Vtv. 30. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani."

(3) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadászati hatóság - védett természeti területek vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes

szakhatósági hozzájárulásával - vadgazdálkodási, humán-, illetve állategészségügyi indokokra tekintettel, a mérgező hatású anyagok használatára vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével engedélyezheti szelektív méreg alkalmazását."

(4) A Vtv. 30. §-a a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A vadászterületen a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti

a) a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, illetve

b) fertőzés továbbterjedése vagy másként el nem hárítható támadás megakadályozása céljából a kutyát vagy macskát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a felismerhető jellel ellátott, rendeltetésüknek megfelelően alkalmazott vadászkutyára, valamint a vakvezető kutyára."

6. § A Vtv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A körzeti vadgazdálkodási tervet a miniszter - a védett természeti területekre vonatkozó rész tekintetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - adja ki, és az Adattár útján gondoskodik annak közzétételéről."

7. § (1) A Vtv. 45. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadgazdálkodási üzemterv tartalmazza:)

"d) a vadállomány-szabályozás helyi irányelveit;"

(2) A Vtv. 45. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A vadgazdálkodási üzemtervet - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadászati hatóság hagyja jóvá.

(3) Ha a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésekor nem ismert a vadállomány, valamint ha az élőhely állapotában bekövetkezett változás ezt indokolja, a vadászati hatóság kérelemre vagy hivatalból - az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, a védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával - a vadgazdálkodási üzemterv módosításáról határoz."

8. § A Vtv. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az éves vadgazdálkodási tervet a vadászati hatóság hagyja jóvá."

9. § (1) A Vtv. 54. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A hivatásos vadász - amennyiben megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek - a vadászatra jogosult megbízása alapján, a vad, valamint élőhelyének védelme érdekében a vadászterületen és a közforgalom előtt elzárt magánutakon jogosult, illetve köteles:"

(2) A Vtv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos vadász egyenruha viselésére, valamint - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel -szolgálati vadász- és maroklőfegyver-, továbbá könnygázszóró használatára jogosult. A hivatásos vadász a szolgálati maroklőfegyverét - a jogos önvédelmen túl - csak a sebzett szarvas, dám, muflon, őz és a vaddisznó elejtésére használhatja. A hivatásos vadász nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez legalább 5 milliméter átmérőjű sörétet is használhat."

10. § A Vtv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység."

11. § A Vtv. 62. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kérelemre akkor kaphat vadászati engedélyt, ha nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá rendelkezik:)

"b) vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel, vagy

c) állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel, továbbá"

12. § A Vtv. 65. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati hatóság az engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól:)

"b) akinek vadászattal, illetve védett madár- vagy emlős faj egyedének elejtésével összefüggésben jogerősen szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg;"

13. § A Vtv. 67. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.

(3) Vadat elfogni az e célra szolgáló hálóval, befogó ka-rámmal, altató-, bénítólövedékes fegyverrel, valamint a vonatkozó közösségi rendeletben nem tiltott, illetve megengedett csapdázási módszerrel lehet."

14. § (1) A Vtv. a 68. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Tiltott vadászati eszközök"

(2) A Vtv. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:

a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;

b) a számszeríj;

c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző;

d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;

e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver."

15. § (1) A Vtv. 71. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"71. § (1) A vadászat rendje megsértésének minősül az alábbi vadászat:"

(2) A Vtv. 71. § (1) bekezdésének a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül)

"a) a légi járműből, mozgásban lévő motoros járműből vagy járműről, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedő vízi járműből,"

"d) a fényszóró engedély nélküli használatával, valamint"

(3) A Vtv. 71. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 71. § eredeti (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A vadászat rendje megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat:

a) az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;

b) az öntöltő (félautomata) sörétes vadászlőfegyver, amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer van;

c) a vaddisznó vadászata esetén - a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval történő vadászat kivételével - a sörétes vadászlőfegyver;

d) a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer;

e) az elektronikus optikai eszköz;

f) a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz;

g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges szaganyag, valamint megcsonkított élő csali állat."

16. § A Vtv. 83. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A vadgazdálkodási bírság mértéke:)

"b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási bírság mértéke trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább húszezer, legfeljebb kétmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forint lehet,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben trófeánként ötvenezer forint,

d) az (1) bekezdés d) -h) pontjai szerinti esetekben a cselekmény súlyától függően legalább százezer és legfeljebb kétmillió forint lehet. Ezekben az esetekben a vadgazdálkodási bírság ismételten is kiszabható."

17. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)

"e) aki a vadat tiltott vadászati eszközzel, illetve módon fogja vagy pusztítja el;"

(2) A Vtv. 84. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:

(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)

"h) aki a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet akadályozza."

(3) A Vtv. 84. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.

(3) Az (1) bekezdés g) és h) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer és legfeljebb egymillió forint lehet.

(4) A törvény alkalmazásában jogosulatlan vadászatnak minősül a 64. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások hiányában történő, továbbá a jogosult hozzájárulása nélküli vadászat, valamint az, ha a vadász az általa elejtett vadat e törvénynek megfelelően nem jelöli meg, vagy nem jegyzi be az egyéni lőjegyzékbe."

18. §[2]

19. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Vtv. 47. § (2) bekezdésének a) és f) pontja, 62. § (3) bekezdése, 65. § (2) bekezdésének b) pontja, 73. § (6) bekezdése, 83. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése, 83. § (3) bekezdésének a) pontja és aa), ab), ac) alpontjai.

(2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése és 13. §-ának (3) bekezdése a lábfogó csapóvasak Közösségen belüli használatának tilalmáról, valamint a lábfogó csapóvassal, vagy a kíméletes csapdázási szabványoknak nem megfelelő módszerekkel való elejtést alkalmazó országokból származó egyes vadon élő állatfajok prémjének és belőlük előállított árunak a Közösségbe történő behozatala tilalmáról szóló, a Tanács 3254/1991 EGK rendelete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(3) E törvény 15. §-ának (2) bekezdése a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, a Tanács 92/43 EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 15. §-ának (3) bekezdése a madarak védelméről szóló, a Tanács 79/409 EGK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke