95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet
a szőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
(1) A szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését vagy módosítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) írásban kell kérni, amelyet az illetékes hegyközség nyújt be.
(2) A szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítésére vagy módosítására vonatkozó kérelemhez a kezdeményezőnek előzetesen be kell szereznie a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (a továbbiakban: SZBKI) szakvéleményét. Az SZBKI a szakvélemény kialakítása során az 1. számú mellékletben foglaltak szerint jár el.
(3) A helyszíni minősítés során alkalmazott szempont-és értékelési rendszert a 2. számú melléklet és a 3. számú melléklet, a helyszíni felvételezési lapot pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.
2. §
(1) A minisztériumhoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az érintett területek pontos azonosítását szolgáló helyrajzi számokat, illetve a módosítandó ökotópok kódszámát településenként. A kérelmező értesíti az illetékes önkormányzatot arról, hogy az adott terület termőhelyi kataszterbe sorolását, kiegészítését vagy módosítását kezdeményezte. A kezdeményezőnek egyértelműen bizonyítania kell, hogy a termőhelyi kataszterbe sorolásról, kiegészítéséről vagy módosításáról az illetékes önkormányzatot tájékoztatta.
(2) A minisztérium a kérelemről határozattal dönt.
3. §
(1) A jóváhagyó határozat meghozatala után a minisztérium a dokumentáció egy példányát az illetékes hegyközségnek, egy példányát a települési önkormányzat jegyzőjének, egy példányát a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek (a továbbiakban: FÖMI), egy példányát pedig az SZBKI-nek küldi meg, továbbá egy példányát saját nyilvántartásában helyez el. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó települések esetén a minisztérium a dokumentáció egy példányát az illetékes első fokú építési hatóságnak is megküldi.
(2) Az SZBKI a jóváhagyott felvételezésről, kiegészítésről, módosításról adatokat szolgáltat a FÖMI-nek. A FÖMI a változásokat tartalmazó digitális termőhelyi kataszteri térképeket megküldi az SZBKI-nak és az érintett hegyközségnek.
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
- a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről,
- a Bizottság 1227/2000/EK rendelete a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet.
Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez
A szőlő termőhelyi kataszterének minősítési rendje
I.
1. A kérelem alapján az SZBKI munkatársai (felvétele-zők) helyszíni szemlét tartanak az illetékes hegyközség, illetve önkormányzat képviselőivel. A szemle során a minősítésnél alkalmazott segédletek alkalmazásával adatfelvételezést végeznek. A felvételezés időpontjában fennálló állapotot a helyszíni felvételezési lapon, illetve a térképeken rögzítik, amelyek tartalmazzák a felvételezés adatait, az ökológiai tényezők kódjait és értékpontjait.
2. A területek minősítésénél legalább 3 ha vagy annál nagyobb, összefüggő, a meghatározó ökológiai jellemzők szempontjából egységesnek tekinthető terület kerül felvételezésre az egyes ökotópok kialakításához.
3. A helyszíni szemle során, a környezeti tényezők mérlegelése alapján, a kérelemben megjelölt területekhez képest a kialakítandó ökotóp nagysága és határa a minősítés szakmai elveinek megfelelően eltérhet. Az esetleges eltéréseket a felvételező a kezdeményező képviselőivel egyezteti. A helyszíni szemle során a kezdeményezőnek a minősítendő területtel kapcsolatos és a kataszteri besorolást érintő valamennyi szükséges és lényeges tájékoztatást meg kell adnia.
4. Indokolt esetben a jogosult kezdeményező felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a korábban minősített és jóváhagyott ökotópok módosítására. A módosítás célja átminősítés vagy a kérelmezett területnek a szőlő termőhelyi kataszteréből történő kivonása lehet. Az átminősítés a korábban minősített ökotóp egésze vagy egy része osztályba sorolásának módosítását jelenti.
5. A szőlő termőhelyi kataszteréből történő kivonás esetén a területeket törlik a kataszter adatbázisaiból, és kikerülnek a szőlő termőhelyeiből. A módosításokat az SZBKI egyedileg bírálja el. A felülvizsgálat eljárási rendje megegyezik a szőlő termőhelyi kataszteri minősítés általános rendjével.
II.
1. A helyszíni szemle adatlapon rögzített adatait számítógépes rendszeren dolgozzák fel, ami a tényezők súlyozott átlagai alapján clustereket képez, és ennek segítségével a terület osztálybasorolása megadható. A besorolás véglegesítése a cluster-analízis és a helyszínelő komplex értékelése szerint történik. A 190 értékpontot el nem érő területek szőlőtermesztésre alkalmatlanok, a szőlő termőhelyi kataszterében nem rögzíthetők. Nem rögzíthető továbbá az építési területbe tartozó vagy építési területnek kijelölt földterület sem.
2. A terület besorolását követően a helyszíni szemle alapján a külterületi átnézeti térképszelvényeken a termőhelyi ökotópokat, illetve azok változásait kell felvezetni. Az ökotópokat településenként folyamatosan növekvő kódszámmal kell ellátni.
3. A jóváhagyó határozatot követően a dokumentáció az SZBKI-ben nyilvántartásba kerül.
4. Az illetékes hegyközség valamennyi, a kataszteri besorolást érintő változásról köteles évente tájékoztatni az SZBKI-t.
III.
A minősítés során alkalmazott segédletek:
a) az érintett település külterületi földmérési alaptérképének átnézeti térképszelvényei (M =1:10 000);
b) az érintett település topográfiai térképszelvényei (M= 1:10 000);
c) az érintett település MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által készített termőhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezők térképeinek szelvényei (M= 1:100 000);
d) a termőhelyi kataszter vizsgálati és értékelési rendszere (tényezők értékpont- és kódlistája);
e) helyszíni felvételezési lap.
2. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez
A szőlő termőhelyi kataszterének vizsgálati és értékelési rendszere
(tényezők értékpont- és kódlistája)
Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők | A minősítés szempontjai | Pontérték | |||||||||
Főtényezők | Altényezők | Sorszám | Szempontok | Kódszám | |||||||
Sorszám | Megnevezés | Sorszám | Megnevezés | ||||||||
1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | ||||
1. | Agrometeorológia | 1.1. | Téli fagykár gyakorisága | 1.1.1. | A szőlő fás részei (tőkefej, törzs termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben egyszer sem fagytak el. | 3 | 50 | ||||
1.1.2. | A szőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben kétszer fagytak el. | 2 | 20 | ||||||||
1.1.3. | A szőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben háromszor vagy annál többször fagytak el. | 1 | 0 | ||||||||
1.2. | Tavaszi, őszi fagy gyakorisága | 1.2.1. | Vegetációban a fagykár 10 évben 3-nál kevesebb | 3 | 45 | ||||||
1.2.2. | Vegetációban a fagykár 10 évben 3-4 alkalommal | 2 | 20 | ||||||||
1.2.3. | Vegetációban a fagykár 10 évben 5 vagy annál több | 1 | 7 | ||||||||
2. | Talaj | 2.1. | Talajtípus | 2.1.1. | Köves, földes kopárok | 01 | 9 | ||||
2.1.2. | Futóhomok | 02 | 0 | ||||||||
2.1.3. | Humuszos homok | 03 | 20 | ||||||||
2.1.4. | Rendzinák | 04 | 36 | ||||||||
2.1.5. | Erubáz talajok | 05 | 36 | ||||||||
2.1.6. | Savanyú, nem podzolos erdőtalaj | 06 | 20 | ||||||||
2.1.7. | Agyagbemosódásos barna erdőtalaj | 07 | 38 | ||||||||
2.1.8. | Dseudogleies barna erdőtalaj | 08 | 10 | ||||||||
2.1.9. | Barna-földek | 09 | 40 | ||||||||
2.1.10. | Kovárványos barna erdőtalaj | 10 | 18 | ||||||||
2.1.11. | Csernozjom barna erdőtalaj | 11 | 40 | ||||||||
2.1.12. | Csernozjom jellegű homok | 12 | 25 | ||||||||
2.1.13. | Mészlepedékes csernozjom | 13 | 27 | ||||||||
2.1.14. | Mészlepedékes alföldi csernozjom | 14 | 28 | ||||||||
2.1.15. | Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom | 15 | 8 | ||||||||
2.1.16. | Réti csernozjom | 16 | 21 | ||||||||
2.1.17. | Mélyben sós réti csernozjom | 17 | 10 | ||||||||
2.1.18. | Szolonyeces réti csernozjom | 18 | 0 | ||||||||
2.1.19. | Terasz csernozjom | 19 | 19 | ||||||||
2.1.20. | Szoloncsák | 20 | 0 | ||||||||
2.1.21. | Szoloncsák-szolonyec | 21 | 0 | ||||||||
2.1.22. | Réti szolonyec | 22 | 0 | ||||||||
2.1.23. | Sztyeppesedő réti szolonyec | 23 | 0 | ||||||||
2.1.24. | Szolonyeces réti talaj | 24 | 0 | ||||||||
2.1.25. | Réti talaj | 25 | 8 | ||||||||
2.1.26. | Öntés réti talaj | 26 | 8 | ||||||||
2.1.27. | Lápos réti talaj | 27 | 0 | ||||||||
2.1.28. | Síkláp talaj | 28 | 0 | ||||||||
2.1.29. | Lecsapolt talaj vagy síkláp talaj | 29 | 0 | ||||||||
2.1.30. | Mocsári erdők talaja | 30 | 0 | ||||||||
2.1.31. | Öntéstalaj | 31 | 0 | ||||||||
2.2. | Talajképző kőzet | 2.2.1. | Glaciális és alluviális üledékek | 1 | 4 | ||||||
2.2.2. | Löszös üledékek | 2 | 5 | ||||||||
2.2.3. | Harmadkori és idősebb üledékek | 3 | 4 | ||||||||
2.2.4. | Nyirok | 4 | 3 | ||||||||
2.2.5. | Mészkő, dolomit | 5 | 2 | ||||||||
2.2.6. | Homokkő | 6 | 2 | ||||||||
2.2.7. | Agyagpala, fillit | 7 | 1 | ||||||||
2.2.8. | Gránit, porfírit | 8 | 1 | ||||||||
2.2.9. | Andezit, bazalt, riolit | 9 | 1 | ||||||||
2.3. | Kémhatás és mészállapot | 2.3.1. | Erősen savanyú talajok | 1 | 1 | ||||||
2.3.2. | Gyengén savanyú talajok | 2 | 2 | ||||||||
2.3.3. | Szénsavas meszet tartalmazó talajok | 3 | 5 | ||||||||
2.3.4. | Nem a felszíntől sós szikes talajok | 4 | 0 | ||||||||
2.3.5. | Felszíntől sós szikes talajok | 5 | 0 | ||||||||
2.4. | Fizikai talajféleségek | 2.4.1. | Homok | 1 | 4 | ||||||
2.4.2. | Homokos vályog | 2 | 6 | ||||||||
2.4.3. | Vályog | 3 | 7 | ||||||||
2.4.4. | Agyagos vályog | 4 | 5 | ||||||||
2.4.5. | Agyag | 5 | 2 | ||||||||
2.4.6. | Tőzeg, kotu | 6 | 0 | ||||||||
2.4.7. | Nem vagy részben mállott, durva vázrészek | 7 | 1 | ||||||||
2.5. | Vízgazdálkodási tulajdonság | 2.5.1. | Igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó talajok | 1 | 4 | ||||||
2.5.2. | Nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, közepes vízraktározó képességű, gyengén víztartó talajok | 2 | 6 | ||||||||
2.5.3. | Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, jó vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok | 3 | 10 | ||||||||
2.5.4. | Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó talajok | 4 | 10 | ||||||||
2.5.5. | Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű talajok | 5 | 10 | ||||||||
2.5.6. | Gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezető-képességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok | 6 | 1 | ||||||||
2.5.7. | Igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízelvezető-képességű, igen erősen víztartó, igen kedvezőtlen, extrémen szélsőséges vízgazdálkodási talajok | 7 | 0 | ||||||||
2.5.8. | Jó víznyelésű és vízvezető-képességű, igen nagy vízraktározó és víztartó-képességű talajok | 8 | 10 | ||||||||
2.5.9. | Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok | 9 | 1 | ||||||||
2.6. | Humuszkészlet | 2.6.1. | 50 t/ha | 1 | 0 | ||||||
2.6.2. | 50-100 t/ha | 2 | 2 | ||||||||
2.6.3. | 100-200 t/ha | 3 | 4 | ||||||||
2.6.4. | 200-300 t/ha | 4 | 10 | ||||||||
2.6.5. | 300-400 t/ha | 5 | 8 | ||||||||
2.6.6. | 400 t/ha | 6 | 6 | ||||||||
2.7. | Termőréteg vastagsága | 2.7.1. | 20 cm | 1 | 0 | ||||||
2.7.2. | 20-40 cm | 2 | 0 | ||||||||
2.7.3. | 40-70 cm | 3 | 0 | ||||||||
2.7.4. | 70-100 cm | 4 | 0 | ||||||||
2.7.5. | 100 cm | 5 | 10 | ||||||||
2.8. | A terület egyöntetűsége a talajtípus szempontjából | 2.8.1. | 60%-nál kisebb mértékben egyöntetű | 1 | 1 | ||||||
2.8.2. | 60-70%-ban egyöntetű | 2 | 2 | ||||||||
2.8.3. | 70%-nál nagyobb mértékben egyöntetű | 3 | 5 | ||||||||
3. | Terület vízgazdálkodása helyszínen értékelve | 3.1.1. | Mélyfekvésű, vizenyős; talajvíz 0-130 cm között | 1 | 0 | ||||||
3.1.2. | Száraz; a talajvíz a növény által elérhető közelségben nincs | 2 | 5 | ||||||||
3.1.3. | Üde; a talajvíz 150-250 cm között | 3 | 10 | ||||||||
4. | Erózió mértéke | 4.1.1. | Vonalas eróziós formák, árkos kimosódások; az Alföldön szélárkok | 1 | 3 | ||||||
4.1.2. | Vonalas eróziós formák nincsenek, mérsékelt erózió, az Alföldön defláció veszélye fennáll | 2 | 7 | ||||||||
4.1.3. | A terület erózió és defláció által nem veszélyeztetett | 3 | 10 | ||||||||
5. Terepviszonyok
5.1. Lejtésszög és égtáji kitettség
Észak | Nyugat | Dél | Kelet | ||||||||||||||
ÉK | ÉÉK | É | ÉÉNy | ÉNy | NyÉNy | Ny | NyDNy | DNy | DDNy | D | DDK | DK | KDK | K | KÉK | ||
1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. |
0-5% | Kódszám | 101 | 102 | 103 | 104 | 105 | 106 | 107 | 108 | 109 | 110 | 111 | 112 | 113 | 114 | 115 | 116 |
Pontérték | 13 | 12 | 10 | 13 | 15 | 20 | 23 | 28 | 31 | 33 | 33 | 31 | 30 | 26 | 21 | 17 | |
6-12% | Kódszám | 201 | 202 | 203 | 204 | 205 | 206 | 207 | 208 | 209 | 210 | 211 | 212 | 213 | 214 | 215 | 216 |
Pontérték | 38 | 32 | 30 | 40 | 48 | 58 | 68 | 73 | 84 | 90 | 90 | 82 | 75 | 70 | 60 | 48 | |
13-20% | Kódszám | 301 | 302 | 303 | 304 | 305 | 306 | 307 | 308 | 309 | 310 | 311 | 312 | 313 | 314 | 315 | 316 |
Pontérték | 32 | 27 | 23 | 33 | 42 | 56 | 66 | 75 | 78 | 88 | 88 | 82 | 75 | 66 | 52 | 45 | |
21-30% | Kódszám | 401 | 402 | 403 | 404 | 405 | 406 | 407 | 408 | 409 | 410 | 411 | 412 | 413 | 414 | 415 | 416 |
Pontérték | 15 | 12 | 10 | 15 | 23 | 33 | 40 | 50 | 54 | 65 | 65 | 54 | 52 | 48 | 33 | 27 | |
30% felett | Kódszám | 501 | 502 | 503 | 504 | 505 | 506 | 507 | 508 | 509 | 510 | 511 | 512 | 513 | 514 | 515 | 516 |
Pontérték | 8 | 7 | 4 | 8 | 10 | 10 | 14 | 18 | 20 | 28 | 28 | 20 | 20 | 15 | 12 | 10 |
Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők | A minősítés szempontjai | Pontérték | ||||||||||||||||||||||
Főtényezők | Altényezők | Sorszám | Szempontok | Kódszám | ||||||||||||||||||||
Sor szám | Megnevezés | Sor szám | Megnevezés | |||||||||||||||||||||
1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | |||||||||||||||||
5. | Terepviszonyok | 5.2. | Tengerszint feletti magasság | 5.2.1. | 300 m felett és 120 m alatt | 1 | 16 | |||||||||||||||||
Domb- és hegyvidéken | 5.2.2. | 120-150, illetve 250-300 m között | 2 | 35 | ||||||||||||||||||||
5.2.3. | 150-250 m között | 3 | 45 | |||||||||||||||||||||
Kiemelkedés a környezetből | 5.2.4. | Környezetnél mélyebben fekvő terület | 4 | 0 | ||||||||||||||||||||
Alföldön és síkvidéken | 5.2.5. | Környezetből nem emelkedik ki a terület, de hideglefolyása van | 5 | 28 | ||||||||||||||||||||
5.2.6. | A terület a környezetből kiemelkedik | 6 | 45 | |||||||||||||||||||||
5.3. | Domborzat, terepfelszín | 5.3.1. | A terület teraszírozást igényel | 1 | 7 | |||||||||||||||||||
Domb- és hegyvidéken | 5.3.2. | A terület tereprendezéssel telepítésre alkalmassá tehető | 2 | 16 | ||||||||||||||||||||
5.3.3. | A lejtő egyenletes, egyirányú, tereprendezés, teraszírozás nem szükséges | 3 | 30 | |||||||||||||||||||||
Alföldön és síkvidéken | 5.3.4. | A terület 20%-nál nagyobb területre kiterjedő tereprendezést igényel | 4 | 2 | ||||||||||||||||||||
5.3.5. | A terület legfeljebb 20%-ig igényel tereprendezést | 5 | 10 | |||||||||||||||||||||
5.3.6. | Tereprendezés nem szükséges | 6 | 20 | |||||||||||||||||||||
5.4. | Környezet | 5.4.1. | Erdő a közelben, illetve felépítmény nincs | 11 | 10 | |||||||||||||||||||
Erdő közelsége | 5.4.2. | Erdő van és előnyős | 21 | 10 | ||||||||||||||||||||
5.4.3. | Erdő van és hátrányos | 31,32 | 1 | |||||||||||||||||||||
5.5. | Beépítettség | 5.5.1. | 100 ha-onként 1 db felépítmény | 12,22 | 7 | |||||||||||||||||||
5.5.2. | 100 ha-onként 5-10 db felépítmény | 13,23 | 5 | |||||||||||||||||||||
5.5.3 | 100 ha-onként 10 db-nál több felépítmény | 14, 24, 33,34 | 3 | |||||||||||||||||||||
6. | Terület hasznosítása | 6.1. | Nagyüzemi módon hasznosítható | 1 | 10 | |||||||||||||||||||
6.2. | Kistermelésre hasznosítható | 2 | 3 | |||||||||||||||||||||
6.3. | Kisüzemi árutermelő tömb kialakítható | 3 | 10 | |||||||||||||||||||||
7. | Útviszonyok | 7.1. | Megközelíthető földúton | 1 | 4 | |||||||||||||||||||
7.2. | Megközelíthető javított földúton | 2 | 6 | |||||||||||||||||||||
7.3. | Megközelíthető szilárd burkolatú úton | 3 | 8 | |||||||||||||||||||||
3. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez
A szőlő termőhelyi kataszterének minősítő cluster-elemei
Minősítés | Cluster-csoportok | Minősítési jellemzők |
I. osztály szőlőtermesztésre kiváló adottságú | 5. fő-cluster | Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagyon jó termésbiztonságú területek |
4. fő-cluster | Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek | |
3. fő-cluster | Jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek | |
II. 1. osztály szőlőtermesztésre kedvező adottságú | 2. fő-cluster | Közepes fekvésű, jó talajú, változóan termésbiztos területek |
1. fő-cluster: | ||
1/5. al-cluster | Jó fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek | |
1/4. al-cluster | Közepes fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek | |
1/3. al-cluster | Közepes fekvésű, közepes talajú, jó termésbiztonságú területek | |
II.2. osztály szőlőtermesztésre alkalmas | 1/2. al-cluster | Gyenge fekvésű, közepes talajú, gyenge termésbiztonságú területek |
Szőlőtermesztésre alkalmatlan | 1/1. al-cluster | Gyenge fekvésű, gyenge talajú, gyenge termésbiztonságú területek |