14/2005. (VI. 27.) MNB rendelet

a pénzfeldolgozási tevékenységről és a készpénzforgalmazás feltételeiről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 60. §-a (1) bekezdésének hb) és hc) pontja alapján fennálló jogkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Hatály

1. §

E rendelet hatálya kiterjed:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti pénzfeldolgozási tevékenység végzésére jogosult szervezetre (a továbbiakban: pénzfeldolgozó),

b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének m) pontja szerinti készpénz-átutalási szolgáltatást nyújtó szervezetre,

c) a Hpt. 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti pénzváltási tevékenységet folytató szervezetre,

d) a készpénz be- és kifizetést, illetve címletváltást teljesítő pénztárat működtető, pénzfeldolgozónak, pénzváltónak nem minősülő, a Hpt. 5. § (1) bekezdése szerinti hitelintézetre, ideértve az Európai Gazdasági Térségen kívüli országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepét is,

e) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 4. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti postai készpénz-átutalási, postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet végző és postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezetre [a továbbiakban a b)-e) pont alatti szervezetek: pénzforgalmazó], valamint

f) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) e rendelet 4. §-ának (l)-(3) bekezdése tekintetében.

A rendelet alkalmazási köre

2. §

E rendeletet az MNB által kibocsátott, forgalomban lévő, továbbá a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható forintbankjegyek és -érmék (a továbbiakban: bankjegy és érme) feldolgozására és forgalmazására kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában

a) átváltási határnap: az MNB 2004. május 1. napja előtt közzétett hirdetményében (a továbbiakban: MNB hirdetmény) vagy - az Mnbtv. 31. § (3) bekezdésében foglalt határidők figyelembevételével - 2004. május 1. napját követően kihirdetett MNB rendeletben (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott azon időpont, ameddig a forgalomból bevont bankjegy és érme az MNB pénztáraiban törvényes fizetőeszközre átváltható;

b) bankjegycsomag: 100 darab azonos címletű, forgalomképesség szempontjából azonos minőségű (forgalomképes vagy nem forgalomképes) és azonos képhelyzetben elrendezett valódi bankjegyekből álló, bankjegyszalaggal összefogott csomagolási egység;

c) bankjegyköteg: 10 darab azonos címletű és minőségű bankjegycsomagból összeállított, fedőlappal ellátott, vákuum- vagy zsugorfóliával összefogott csomagolási egység, amelyen belül a bankjegycsomagok szalagjainak elhelyezése (3-4-3 vagy 5-5) biztosítja a csomagok számának szemrevételezéssel történő számbavételét (tizedelését);

d) beolvasás: a bankjegyek egyenkénti vizsgálattal (lehúzással) történő, a valódiság és forgalomképesség, valamint a címletazonosság egyidejű ellenőrzése melletti megszámlálása;

e) bevonási határnap: az MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben meghatározott azon időpont, amikortól a bevont bankjegy és érme elveszti törvényes fizetőeszköz jellegét;

f) ellenőrzés: a feldolgozott bankjegyeknek és érméknek az erre a célra szolgáló számlálógéppel vagy kézzelvégzett ellenőrző számolása;

g) érmetétel: az azonos címletű, forgalomképesség szempontjából azonos minőségű valódi érmék (forgalomképes vagy nem forgalomképes) meghatározott mennyiségéből álló - az érmék címletétől és forgalmazásuk céljától függő - csomagolási egység (zacskó, érmezsák, burkoló-zsák, érmetekercs);

h) forgalomból bevont bankjegy és érme: törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő, MNB hirdetményben vagy MNB rendeletben ilyenként meghatározott bankjegy és érme;

i) készpénzforgalmazás:

1. a pénzforgalmazó pénztárában bonyolított bankjegy és érme be- és kifizetés,

2. a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást követően - a megbízó rendelkezése szerint - teljesített bankjegy- és érmeátadás,

3. a pénzforgalmazók egymás közötti bankjegy- és érme-kereskedelme,

4. a címletváltás;

j) készpénz újra forgalomba hozatala: a készpénzforgalmazás keretében

1. a pénzforgalmazó által teljesített bankjegy és érme kifizetés, illetve -átadás, valamint

2. a pénzfeldolgozó által a pénzfeldolgozást vagy címletváltást követően - a megbízó rendelkezése szerint - teljesített bankjegy- és érmeátadás;

k) különbözet: a pénzfeldolgozás során a beolvasás vagy az ellenőrzés alkalmával észlelt, illetve megállapított - mennyiségi eltérés, címletcsere vagy feltehetően hamis vagy meghamisított készpénz miatt keletkezett - többlet vagy hiány;

l) pénzfeldolgozás: a Hpt. 2. számú mellékletének I. 8. pontjában meghatározott tevékenység;

m) törvényes fizetőeszköz: az Mnbtv. 4. §-a (2) bekezdésében meghatározott bankjegy és érme;

n) törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetőeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme.

A készpénzforgalomban részt vevő bankjegyre és érmére vonatkozó előírások

4. §

(1) A készpénzforgalmazás során a forgalomból visszaáramló bankjegyet és érmét a valódiság és a forgalomképesség vizsgálata nélkül újra forgalomba hozni nem szabad. A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az MNB csak valódi és forgalomképes bankjegyet és érmét hozhat újra forgalomba.

(2) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az MNB a bankjegy és érme valódiságának vizsgálatát a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendeletben foglalt előírások megtartásával köteles elvégezni.

(3) A pénzfeldolgozó, a pénzforgalmazó és az MNB a bankjegy és érme forgalomképességének vizsgálatát a következő előírások megtartásával köteles elvégezni:

a) forgalomképesnek minősül az a valódi bankjegy és érme, amely mechanikai hibáktól mentes, és állapota alapján ismét forgalomba hozható,

b) nem minősül forgalomképesnek a forgalomból bevont, a hiányos (csonka), a szakadt, az erősen szennyezett, valamint a ragasztott valódi bankjegy, és a forgalomból bevont, a megcsonkított (átlyukasztott), a súlyában jelentősen megfogyott, valamint a nehezen felismerhető valódi érme.

(4) A bankjegy és érme forgalomképessége vizsgálatának részletes szempontjait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. §

A pénzfeldolgozó és a pénzforgalmazó a bankjegyek és érmék valódiságának és forgalomképességének vizsgálata során fellelt, feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegyet és érmét az Mnbtv., valamint a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendelet előírásai szerint köteles kezelni.

A pénzfeldolgozóra vonatkozó előírások

6. §

A pénzfeldolgozó a Hpt. 19/B. § f) pontjában előírt belső ügyviteli szabályzatot (a továbbiakban: ügyviteli szabályzat) az e rendeletben, valamint a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően köteles kidolgozni. Az ügyviteli szabályzat kötelező tartalmi elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

7. §

A pénzfeldolgozási tevékenységet a hitelintézetek részére előírt bankbiztonsági követelmények figyelembevételével kell végezni. A tevékenység végzésének tárgyi feltételei a következők:

a) a tevékenység végzésére alkalmas, megfelelően zárható, biztonságos (megfelelő mechanikai-fizikai védelemmel és elektronikus jelzőrendszerrel ellátott), állandó ellenőrzés alatt álló helyiség megléte,

b) készpénztárolásra alkalmas, a biztonsági előírásoknak megfelelő páncélszekrény, trezor megléte,

c) a bankjegy és érme valódiságának és forgalomképességének ellenőrzéséhez, valamint mennyiségi számbavételéhez szükséges segédeszközök [törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegyek és érmék leírását tartalmazó MNB, illetve más kiadványok, technikai segédeszközök (pl. UV lámpa, kettős fluoreszencia vizsgálatára alkalmas UV-A és UV-C lámpa, nagyító, bankjegy- és érmeszámláló-, valamint bankjegy-és érmefeldolgozó gépek) ] megléte,

d) a bankjegyköteg, illetve érmetétel alakításához szükséges segédanyagok, technikai segédeszközök (pl. bankjegyszalag, kötegfedőlap, fólia, fóliázó gép, burkoló-zsák, érmezacskó, érmék tekercseléséhez szükséges papíranyag) biztosítása.

8. §

(1) A pénzfeldolgozó az e rendelet 10. §-ában foglalt közvetlen pénzfeldolgozási tevékenységet csak olyan

alkalmazottal végeztetheti, aki vele munkaviszonyban áll, és a pénzfeldolgozáshoz szükséges, az ügyviteli szabályzatban meghatározott elméleti, valamint gyakorlati ismereteket - szakirányú gyakorlat hiányában betanítás útján -elsajátította.

(2) Az e rendelet 10. §-ában foglalt közvetlen pénzfeldolgozási tevékenységet végző alkalmazott aláírásáról, ideiglenes vagy állandó beosztásáról, pénzfeldolgozói fokozatáról (pl. beolvasó, gépi feldolgozó, ellenőr, beolva-só-ellenőr, feldolgozást felügyelő), valamint szakmai továbbképzéséről külön nyilvántartást kell vezetni.

9. §

(1) A pénzfeldolgozó a pénzfeldolgozásra átvett és a feldolgozott bankjegyet és érmét az ügyviteli szabályzatának pénz- és értékkezelésre vonatkozó előírásai szerint köteles kezelni.

(2) A pénzfeldolgozást a munkavégzés teljes folyamatának ellenőrzése mellett, bizottságilag - egyidejűleg két alkalmazott vagy egy alkalmazott jelenlétében és megfelelő kamerarendszer mellett - kell végezni.

10. §

(1) A bankjegyek feldolgozása során azok valódiságának, mennyiségének és címletének ellenőrzését, forgalomképesség szempontjából történő válogatását, a feltehetően hamis vagy meghamisított, a más címletű, az idegen, a forgalomból bevont, a törvényes fizetőeszközre már át nem váltható, a sérült, a hiányos (csonka) bankjegyek elkülönítését, valamint az azonos címletű és forgalomképesség szempontjából azonos minőségű bankjegyek csomagokká, majd kötegekké történő alakítását kell elvégezni.

(2) Az érmék feldolgozása során azok valódiságának, mennyiségének és címletének ellenőrzését, forgalomképesség szempontjából történő válogatását, a feltehetően hamis vagy meghamisított, a más címletű, az idegen, a forgalomból bevont, a törvényes fizetőeszközre már át nem váltható, a sérült, a megcsonkított érmék elkülönítését, valamint az azonos címletű és forgalomképesség szempontjából azonos minőségű érmék érmetételekké alakítását kell elvégezni.

(3) A pénzfeldolgozás kézzel vagy különböző, arra alkalmas, megfelelő szenzor konfigurációval rendelkező feldolgozógépekkel végezhető, amelyek biztosítják az e rendelet 4. §-ában, valamint az 1. mellékletben meghatározott forgalomképességi követelmények teljesítését.

11. §

(1) A pénzfeldolgozás során észlelt, illetve megállapított különbözet tényét a feldolgozást felügyelő személy

közreműködésével haladéktalanul jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított különbözet összegét, a bankjegyek és érmék címletét, darabszámát, a különbözet megállapításának időpontját és keletkezésének okát (pl. címletcsere), a különbözettel érintett ügyfél nevét, valamint a különbözetet megállapító alkalmazottak nevét és aláírását.

(2) A feltehetően hamis vagy meghamisított bankjegy és érme miatt keletkezett különbözet esetében a jegyzőkönyv készítésénél a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A pénzfeldolgozás során megállapított különbözetekről, valamint a különbözetekről felverj; jegyzőkönyvekről külön nyilvántartást kell vezetni.

(4) A különbözetek elszámolását az ügyviteli szabályzatban, illetve az ügyfelekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint kell elvégezni.

12. §

A pénzfeldolgozó olyan nyilvántartási rendszert köteles kialakítani, amely legalább három évig biztosítja a következő adatok visszakereshetőségét:

a) a feldolgozás napja és időtartama;

b) a feldolgozás napján az adott műszakban

1. feldolgozott összes bankjegy és érme címlete, darabszáma,

2. feldolgozott forgalomképes bankjegyek és érmék címlete, darabszáma,

3. feldolgozott forgalomképtelen bankjegyek és érmék címlete, darabszáma,

4. feldolgozást végző alkalmazottak névsora,

5. a feldolgozás során használt gépek darabszáma, típusa.

A pénzforgalmazóra vonatkozó előírások

13. §

(1) A pénzforgalmazó pénztárának napi készpénzforgalma keretében a bankjegyek és érmék feldolgozását, kezelését az e §-ban foglaltaknak megfelelően és az e rendelet 2. mellékletében meghatározott kötelező tartalmi elemek - a pénzforgalmazó tevékenységének sajátosságai szerinti - figyelembevételével kidolgozott pénz- és értékkezelési szabályzat szerint köteles végezni.

(2) A pénz- és értékkezelési tevékenységet végző alkalmazottal szembeni szakmai és egyéb követelményeket (pl. szakképesítés, szakmai gyakorlat időtartama, erkölcsi bizonyítvány) a pénzforgalmazó a pénz- és értékkezelési szabályzatában állapítja meg.

(3) A bankjegy és érme kizárólag a biztonsági előírásoknak megfelelő páncélszekrényben, trezorban vagy egyéb, erre alkalmas berendezésben tárolható. A biztonságos tárolásra vonatkozó konkrét feltételeket a pénzforgalmazó a pénz- és értékkezelési szabályzatában állapítja meg.

(4) A pénzforgalmazónak a bankjegy és érme e rendelet 4. §-ában előírt vizsgálatát, valamint azok csomagolását a megfelelő segédeszközökkel (pl. törvényes fizetőeszközöknek minősülő bankjegyek és érmék leírását tartalmazó MNB, illetve más kiadványok, UV lámpa, kettős fluoreszencia vizsgálatára alkalmas UV-A és, UV-C lámpa, nagyító, bankjegy- és érmeszámláló gép), illetve a pénzfeldolgozásnál használatos segédanyagok (pl. bankjegyszalag, kötegfedőlap, fólia, burkolózsák, érmezacskó, érmezsák) igénybevételével kell elvégeznie. A pénzforgalmazónak a segédanyagokat a készpénzforgalom nagyságához igazodóan kell biztosítania.

(5) A pénzforgalmazó pénztárában észlelt, illetve megállapított különbözeteknél e rendelet 11. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. §

(1)[1] Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A pénzfeldolgozó köteles ügyviteli szabályzatát az e rendelet 6. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és azt e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek bemutatni.

(3) A pénzforgalmazó köteles pénz- és értékkezelési szabályzatát az e rendelet 13. §-ában foglalt előírásoknak megfelelően módosítani, illetve kiegészíteni, és ennek megtörténtét e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az MNB-nek írásbeli nyilatkozatban igazolni.

Járai Zsigmond s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 14/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez

A bankjegy és érme forgalomképessége vizsgálatának részletes szempontjai

1. A bankjegy forgalomképessége vizsgálatának szempontjai

1.1. Forgalomképesnek minősül minden valódi bankjegy, ha

a) a mérete 154 mm x 70 mm, az ettől való eltérés a hosszúság és szélesség tekintetében egyaránt legfeljebb + / - 1 mm lehet,

b) a bankj egyen előforduló szakadás hossza nem haladja meg a 10 mm-t,

c) a bankjegyből hiányzó rész mérete nem nagyobb 20 mm2-nél, ennél nagyobb mérethiány esetén a bankjegy hiányos (csonka) bankjegynek minősül,

d) a bankjegyen lévő behajtott sarok ("szamárfül") mérete nem több 150 mm2-nél, hosszúságát tekintve pedig a kisebb sarka nem hosszabb 10 mm-nél,

e) a bankjegyen előforduló ragasztás nem haladja meg a 20 mm-t,

f) a bankjegyen előforduló folt (pl. kávéfolt, festékfolt, zsírfolt), egyéb látható szennyeződés nem nagyobb 2 cm -nél.

1.2. Nem minősül forgalomképesnek

a) az e melléklet 1.1. pont a)-f) alpontjában felsorolt szempontok valamelyikének meg nem felelő valódi bankjegy, valamint

b) a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható,

c) a törvényes fizetőeszközre át nem váltható,

d) a sávhiányos,

e) az összeillesztett, f) a hiányos (csonka),

g) a lyukasztott (vagy más módon sérült, megrongálódott),

h) a festékhiányos,

i) a biztonsági szálhiányos,

j) az olyan mértékben gyűrt, hajtogatott bankjegy, amelynek szilárdsága (tartása) emiatt jelentősen csökkent,

k) a kimosott és ily módon optikai fehérítővel átitatódott bankjegy,

l) a holografikus fóliát bármely okból nem tartalmazó megfelelő címletű bankjegy,

m) az elő- vagy hátlapján erősen szennyezett,

n) a szennyeződés méretétől függetlenül az olyan festékfoltos bankjegy, amelynél feltételezhető, hogy a szennyeződést biztonsági festékpatron okozta, továbbá

o) az egyéb okból forgalomképtelen, így különösen a graffitit vagy rosttollal készített feltűnő, illetve a címlet felismerését zavaró feliratot tartalmazó valódi bankjegy.

2. Az érme forgalomképessége vizsgálatának szempontjai

2.1.Forgalomképesnek minősül minden valódi érme, ha

a) mechanikai hibáktól mentes,

b) külső felületének állapota lehetővé teszi a névérték és az érmekép felismerését.

2.2.Nem minősül forgalomképesnek

a) az e melléklet 2.1. pontjában felsorolt szempontok valamelyikének meg nem felelő valódi érme, valamint

b) a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható,

c) a törvényes fizetőeszközre át nem váltható,

d) a megcsonkított (átlyukasztott),

e) a súlyában jelentősen megfogyott,

f) a nehezen felismerhető,

g) a felületén jelentősen elszíneződött (korrodált),

h) az eredeti alakját elveszített (pl. ovális alakú vagy másképpen deformálódott)

valódi érme.

2. melléklet a 14/2005. (VI. 27.) MNB rendelethez

Az ügyviteli, valamint a pénz- és értékkezelési szabályzat kötelező tartalmi elemei

Az ügyviteli szabályzatnak, valamint - a pénzforgalmazó tevékenységének sajátosságait figyelembe véve -a pénz- és értékkezelési szabályzatnak az e melléklet 1. és 2. pontjában foglaltak részletes leírását, illetve szabályozását kell tartalmaznia.

1. A pénz- és értékkezelésre vonatkozó általános előírások

a) a zárt munkaterületre, a pénzfeldolgozó helyiségekben való tartózkodásra,

b) a munkavégzés teljes folyamatának ellenőrzésére (videofelvétellel vagy más módon),

c) a bizottsági munkavégzés biztosítására,

d) a munkafeladatok elvégzéséhez, illetve az egyes munkakörökhöz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekre (munka-, műszak- vagy csoportvezetői megbízás és a pénzfeldolgozói fokozatokra történő beosztás feltételeire),

e) az egyes beosztások és a beosztáshoz kapcsolódó feladatok meghatározására,

f) a pénzfeldolgozók törzslapjára (a pénzfeldolgozást végző aláírásának és ideiglenes vagy állandó beosztásának, illetve pénzfeldolgozói fokozatának nyilvántartására),

g) a felelősségre vonatkozó részletes szabályok.

2. A pénzfeldolgozás végzésére vonatkozó előírások

2.1. Az e rendelet 10. §-a szerinti pénzfeldolgozási tevékenységhez kapcsolódó, az e rendeletben, illetve a magyar és a külföldi fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott alapfogalmak, így különösen

a) valódiság (a magyar és a külföldi fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatos technikai és egyéb feladatokról szóló MNB rendeletben meghatározott fogalom),

b) forgalomképesség,

c) beolvasás,

d) különbözet,

e) ellenőrzés,

f) gépi feldolgozás,

g) bankjegycsomag,

h) bankjegycsomag alakítás,

i) bankjegyköteg,

j) bankjegyköteg alakítás,

k) érmetétel alakítás ismertetése.

2.2. A bankjegy és érme feldolgozásának osztályozási szempontjaihoz kapcsolódó, e rendeletben meghatározott fogalmak, így különösen

a) forgalomképes bankjegy és érme,

b) nem forgalomképes bankjegy és érme,

c) hiányos (csonka) bankjegy és megcsonkított (átlyukasztott) érme,

d) forgalomból bevont bankjegy és érme,

e) bevonási határnap,

f) átváltási határnap ismertetése.

2.3.A bankjegyfeldolgozás szabályai

a) A pénzfeldolgozást közvetlenül felügyelő személy (csoport-, üzemvezető, felügyelő stb.) feladataira,

b) a beolvasó feladataira, ezen belül a valódiság ellenőrzésére, valamint e rendelet 1. mellékletében megadott feldolgozási szempontokra (címlet, darabszám és összeg megállapítása, forgalomképesség, teljesség és épség vizsgálata),

c) a beolvasás felülvizsgálatát végző pénzfeldolgozó (ellenőr) feladataira,

d) a beolvasás, illetve az ellenőrzés során megállapított különbözetekkel kapcsolatos eljárásra (jegyzőkönyv készítése, a különbözet megállapítását elősegítő eszközök - például bankjegyszalag, biztonsági tasak - kezelése, a különbözet nyilvántartása, elszámolása, a különbözeti jegyzőkönyvek kezelése, irattározási rendje),

e) a gépi feldolgozást, illetve ellenőrzést végző pénzfeldolgozó feladataira,

f) a feltehetően hamis vagy meghamisított, a forgalomképes, valamint a nem forgalomképes - így különösen a biztonsági festékpatron által szennyezett, a hiányos (csonka), a szakadt, a más címletű, az idegen (külföldi)- bankjegyek elkülönített kezelésére, és az MNB részére történő befizetésére, átadására, illetve becserélésére,

g) a bankjegycsomag alakítására, a bankjegyszalagon az előírt információk feltüntetésére,

h) a vegyes bankjegycsomagok alakítására, i) a bankjegyköteg alakítására, a kötegfedőlapon a kötelező információk feltüntetésére, a kötegfedőlap elhelyezésére vonatkozó részletes szabályok.

2.4.Az érmefeldolgozás szabályai

a) Az érmefeldolgozást közvetlenül felügyelő, valamint a feldolgozást végző személy feladataira,

b) az érmék mennyiségi számbavételére, valódiság és forgalomképesség szerinti válogatására (kézi feldolgozás esetén ellenőrzésére is),

c) az érmék csomagolására, érmetétel alakítására és lezárására,

d) a feltehetően hamis vagy meghamisított, a forgalomképes, valamint a nem forgalomképes - így különösen a megcsonkított (átlyukasztott), a nehezen felismerhető, az idegen (külföldi), a más címletű - érmék elkülönített kezelésére, nyilvántartására és az MNB részére történő befizetésére, átadására, illetve becserélésére,

e) a feldolgozás során megállapított különbözetekkel kapcsolatos eljárásra (jegyzőkönyv készítése, a különbözet megállapítását rögzítő eszközök kezelése, a különbözetek nyilvántartása, elszámolása, a különbözeti jegyzőkönyvek kezelése, irattározási rendje),

f) a függvények, zsákok stb. meghatározott ideig történő megőrzésére vonatkozó részletes szabályok.

2.5.Az értéktári szolgálat szabályai

a) Az értéktár fogalmára (az értékek őrzésének helyére, módjára, és biztonságára),

b) a zárkezelés módjára (kettős, hármas értéktárkezelés) és az értéktári kulcsok kezelésére és nyilvántartására,

c) az értéktárosok (vagy értéktári teendőket végzők) feladataira,

d) a bankjegyek és érmék, valamint az egyéb értékek átvételére, kiadására,

e) a bizonylatolás és a nyilvántartás rendjére,

f) az értéktárak ellenőrzésére (rovancsolás),

g) a kulcsátadásra és -átvételre, valamint a kulcsnyilvántartás vezetésére,

h) az ún. kihelyezett (idegen) pénzkészletek kezelésére, nyilvántartására vonatkozó részletes szabályok.

2.6. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének szabályai

a) Az adatszolgáltatást elrendelő jogszabály megnevezése,

b) az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartás megnevezése,

c) az adatszolgáltatás határideje, valamint a készítésért felelős megnevezése.