23/2005. (VI. 16.) HM rendelet

a honvédelmi ágazat katasztrófák elleni védekezésének irányításáról és feladatairól

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

1/A. §[2]

E rendelet alkalmazásában:

a)[3] HKR: Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer, amely az országos katasztrófavédelmi rendszer részét képező, a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatainak irányítására, végrehajtására, valamint az országos katasztrófavédelmi feladatokhoz való közreműködés érdekében létrehozott, a Magyar Honvédség meglévő képességein alapuló, kijelölt szervezeti elemekből felépülő, ideiglenes szervezet,

b) objektumvédelmi terv: a veszélyes ipari üzem vagy veszélyes katonai objektum veszélyességi övezetében lévő, külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ágazati létesítményekben tartózkodó személyi állomány mentése, a haditechnikai eszközökben, egyéb anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv.

c)[4] ÁKT: Ágazati Katasztrófavédelmi Terv, amely meghatározza - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) rendelkezéseinek megfelelően - a katasztrófaveszély, valamint veszélyhelyzet esetén a Magyar Honvédség katasztrófavédelmi tevékenysége tervezésére, szervezésére, működésére, riasztására, részleges vagy teljes aktivizálására és ezek végrehajtására vonatkozó feladatokat,

d)[5] honvédelmi szervezet: a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

2. §[6]

(1) A HKR kijelölt elemei közreműködnek a katasztrófák károsító hatásai elleni védekezés minden időszakában, így a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés, a Kat. 3. § 9. pontja szerinti katasztrófaveszély időszakában, a katasztrófák elleni védekezés során, a következmények felszámolásában, a helyreállításban és a nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban.

(2)[7] A HKR feladata a honvédelmi ágazatot érintő katasztrófahelyzet, súlyos szerencsétlenség esetén a veszélyeztetett személyi állomány, vagyoni javak megóvása, mentése, a következmények hatásainak csökkentése, ágazaton belüli felszámolása, valamint a Kormány döntése, a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) vagy annak operatív munkaszerve, valamint a védelmi igazgatási szervek felkérése alapján közreműködés a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.

3. §[8]

A HKR elemei katasztrófák bekövetkezésekor, vagy kialakulásuk veszélye esetén kerülnek aktivizálásra.

3/A. §[9]

A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Atom-, Biológiai, Vegyi Riasztási és Értesítési Rendszer Automata Mérő és Adatgyűjtő Rendszere katasztrófa-helyzetben vegyi, illetve az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer keretében, az Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központjától kapott összesített sugárzási adatokat szolgáltat a Védelmi- és Közigazgatási Csoport (a továbbiakban: VKCS), a Stratégiai Művelet Vezetési Csoport - Katasztrófavédelmi Operatív Törzs (a továbbiakban: SMVCS-KOT) és az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer részére a Magyarország területén kialakult esetleges vegyi- és sugárhelyzetről.

A HKR felépítése

4. §[10]

A honvédelmi miniszter által kijelölt állami vezetőként a KKB tagja a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT).

5. §[11]

A HKR elemei:

a) a VKCS,

b) az SMVCS-KOT,

c) a Művelet Vezető Csoport Katasztrófavédelmi Operatív Csoportja (a továbbiakban: MVCS-KOCS),

d) a Katasztrófavédelmi Operatív Csoport (a továbbiakban: KOCS),

e) az Operatív Csoport (a továbbiakban: OCS),

f) a végrehajtó erők,

g) az Ágazati Információs Központ (a továbbiakban: ÁIK),

h) az MH Járványügyi Védekezési Csoport (a továbbiakban: JVCS).

A HKR működtetésével összefüggő feladatok a védekezés időszakában

6. §[12]

7. §[13]

A HM KÁT a védekezés időszakában

a) irányítja a VKCS-t,

b) jóváhagyásra előterjeszti a honvédelmi miniszternek a katasztrófaveszély esetén alkalmazandó intézkedések, a veszélyhelyzet esetén alkalmazandó rendeleti úton bevezetett intézkedések ágazaton belüli érvényesülésének szabályait, továbbá a különleges jogrendet el nem érő mértékű katasztrófák esetén bevezetendő rendszabályokat,

c) felterjeszti a honvédelmi miniszternek a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) jogkörét meghaladó kirendelésekre vonatkozó javaslatokat, előkészíti a tájékoztatót az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága részére.

8. §[14]

A HVKF a védekezés időszakában

a) dönt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 37. § (3) bekezdés alapján a hatáskörébe tartozó erők kirendeléséről,

b) felügyeli az alárendeltségébe tartozó, katasztrófavédelmi feladatokat végrehajtó állomány tevékenységét,

c) irányítja az SMVCS-KOT-ot.

9. §[15]

(1) A VKCS a HKR felsőszintű közigazgatási, védelmi igazgatási és külső-belső koordinációs feladatokat ellátó szerve, mely a HM KÁT döntéseinek előkészítéséért, illetve a honvédelmi miniszter részére felterjesztésre kerülő javaslatok szakmai kidolgozásáért, a HM-hez beérkező igények pontosításáért, és a pontosított igények SMVCS-KOT felé történő továbbításáért, valamint a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központtal (a továbbiakban: NVK) történő együttműködésért felel.

(2) A VKCS részleges vagy teljes állománnyal a HM KÁT intézkedése alapján, a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett kerül aktivizálásra. Azonnali intézkedést igénylő helyzetben, a VKCS vezetőjének döntése alapján - a HM KÁT tájékoztatása mellett - a VKCS részleges vagy teljes állománnyal kerül aktivizálásra.

(3)[16] A VKCS vezetői beosztást a HM katasztrófavédelmi tevékenységet koordináló önálló szervezeti egysége, illetve a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége vezetői állományából a HM KÁT által kijelölt személyek látják el.

(4) A VKCS szakmai összetételét a HM KÁT határozza meg. A HVKF-et a VKCS-ben az általa kijelölt és vezényelt állandó összekötő képviseli.

(5) A VKCS állomány és a HVKF összekötő feladatellátása heti váltásban, havi szolgálatvezénylés alapján, illetve az aktivizálást követően 24 órás váltásban, laktanyán kívüli készenléti szolgálat keretei között történik.

(6) A VKCS a védekezés időszakában

a) kidolgozza a HM KÁT KKB-ban való képviseletével összefüggő, a honvédelmi ágazatra háruló feladatok végrehajtásához szükséges előterjesztéseket,

b) előkészíti a honvédelmi miniszter és a HM KÁT döntéseit,

c) a HM KÁT által meghatározottak szerint koordinálja a feladatok végrehajtását,

d) kiküldött ágazati szakértőin keresztül a HM nevében folyamatos kapcsolatot tart fenn a KKB operatív munkaszervével, a védekezésben érintett központi államigazgatási szervekkel, a védelmi igazgatás területi és helyi szerveivel, valamint a honvédelemben közreműködő szervekkel, elemzi az információkat és végzi a szükséges HM-en belüli és kívüli koordinációt,

e) közreműködik a fővárosi és megyei védelmi bizottságok hatáskörébe utalt döntések előkészítésében és végrehajtásában,

f) folyamatosan együttműködik az SMVCS-KOT-tal és pontosított információkkal látja el azt az MH védekezésben való közreműködésével kapcsolatos igények vonatkozásában, mely tevékenység nem befolyásolja a KKB NVK részéről a VKCS, illetve az SMVCS-KOT irányába történő párhuzamos információáramlást.

10. §[17]

(1) Az SMVCS-KOT a HKR felsőszintű katonai vezetési feladatokat ellátó szerve, amely részleges vagy teljes állománnyal a HVKF intézkedése alapján, a HM KÁT egyidejű tájékoztatása mellett kerül aktivizálásra. A feladatellátás heti váltásban, havi szolgálatvezénylés alapján, illetve az aktivizálást követően 24 órás váltásban, laktanyán kívüli készenléti szolgálat keretei között történik.

(2) Azonnali intézkedést igénylő helyzetben, az SMVCS-KOT parancsnokának döntése alapján - a HM KÁT és a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett - az SMVCS-KOT részleges vagy teljes állománnyal kerül aktivizálásra.

11. §[18]

(1) Az SMVCS-KOT parancsnok feladatait, valamint az SMVCS-KOT szakmai feladatait a HVKF által kijelölt személyek látják el. Az SMVCS-KOT a HVKF intézkedése alapján, az SMVCS-KOT parancsnok javaslatára további személyekkel kiegészíthető.

(2) Az SMVCS-KOT a védekezés időszakában

a) összegyűjti és feldolgozza a várható és a bekövetkezett katasztrófák felméréséhez, értékeléséhez szükséges információkat,

b) riasztja a katasztrófavédelemre kijelölt honvédségi erőket,

c) kezdeményezi a végrehajtó erők igénybevételét,

d) a HVKF, illetve a honvédelmi miniszter döntése alapján kirendeli a riasztott erőket,

e) irányítja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásába bevont honvédségi erőket,

f) irányítja a veszélyeztetett katonai szervezetek biztonságos helyre történő kivonását,

g) javaslatot tesz a HKR-be kijelölt erők alkalmazására, esetleges megerősítésére, váltására, valamint a katasztrófavédelembe bevonandó erők kijelölésére és felkészítésére,

h) folyamatosan információt biztosít a VKCS részére a honvédségi erők védekezésben való közreműködésére irányuló, HM-hez érkező igények teljesíthetőségéről, illetve azok teljesítésének helyzetéről,

i) az MH-n kívüli együttműködőkkel a VKCS-n keresztül tartja a kapcsolatot,

j) előkészíti a HVKF-nek a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos döntéseit.

12. §[19]

(1) Az MVCS-KOCS és a KOCS a HKR középszintű katonai vezetési szerve, amely teljes állománnyal az SMVCS-KOT parancsnok intézkedése alapján kerül aktivizálásra. A feladatellátásuk heti váltásban, havi szolgálatvezénylés alapján, illetve az aktivizálást követően 24 órás váltásban, laktanyán kívüli készenléti szolgálat keretei között történik.

(2) Az MVCS-KOCS és KOCS működtetésére kötelezett szervezeteket a HVKF jelöli ki.

(3) Az MVCS-KOCS a védekezés időszakában az SMVCS-KOT irányítása alapján az OCS-okon keresztül, a KOCS-ok pedig közvetlenül vezetik a végrehajtó erőket.

12/A. §[20]

13. §[21]

A katasztrófavédelmi tevékenység során, szükség esetén az SMVCS-KOT parancsnok vagy az MVCS-KOCS-ot, illetve a KOCS-okat működtető szervezetek vezetőinek javaslata alapján a HKR-be kijelölt végrehajtó erőkből előzetesen kialakított munkacsoportoktól eltérő végrehajtó szervezetek is kialakíthatók és felkészítés után alkalmazhatók.

14. §[22]

A végrehajtó erők a HKR aktivizálását követően a várható következmények előrejelzésére, megelőzésére, a védekezésben, a következmények felszámolásában és a helyreállításban történő közreműködésre, feladat végrehajtásra kijelölt és felkészített erők, munkacsoportok.

15. §

(1) A végrehajtó erők feladatai:

a)[23] a nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésre ellenőrző és jelző szervezet működtetése, folyamatosan mérési adatok szolgáltatása Magyarország területén a gamma háttérsugárzás szintjéről, helyi riasztás adása veszélyes ipari anyag jelenléte esetén, adatszolgáltatás a nukleáris és vegyi katasztrófák értékeléséhez,

b)[24] közreműködés az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS, illetve a KOCS-ok feladatszabása alapján a katasztrófák elleni védekezésben.

(2)[25] A katasztrófavédelmi tevékenységet végző katonai erők sem polgári, sem más szerv alárendeltségébe nem kerülnek, vezetésük az MH Művelet Vezetési Rendszer (a továbbiakban: MH MVR) vezetési rendje szerint történik. A katasztrófavédelmi munkák helyszínén szakmai feladataikat a helyi védelemvezető határozza meg, a kirendelt erők parancsnokai útján.

(3) A feladatok végrehajtásában csak a kijelölt és felkészített, munkavédelmi oktatásban részesített, a szükséges egyéni védőeszközökkel, egészségvédelmi felszereléssel ellátott erők vehetnek részt.

(4)[26] Amennyiben a kialakult helyzet az igénybevételt nem indokolja, azonban a fokozott alkalmazási készség elérése indokolt, a HM KÁT a kijelölt erők részére ideiglenes készenléti szolgálatot rendelhet el.

(5)[27][28] Az MH egészségügyi feladatokat ellátó központi szervezete az SMVCS-KOT útján hajtja végre a katasztrófavédelmi feladatok egészségügyi biztosítását, ellátja az ÁKT-ben meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatokat.

(6)[29] Az MH geoinformációkat szolgáltató szervezete adatot biztosít a katasztrófák elleni védelem megszervezéséhez.

(7)[30]

15/A. §[31]

Az ÁIK végrehajtja a 15. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatokat - nukleáris-, vegyi és biológiai veszélyhelyzetben -, értékelt adatokat szolgáltat a VKCS javaslatai, illetve az SMVCS-KOT döntései előkészítéséhez, és azonnal értesíti a közvetlenül veszélyeztetett katonai szervezeteket.

Együttműködés a KKB munkaszerveivel[32]

16. §[33]

A KKB operatív munkaszervében ágazati szakértőként részt vesznek a VKCS-nak a HM katasztrófavédelmi tevékenységet koordináló önálló szervezeti egységének és a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó önálló szervezeti egységének kijelölt képviselői. Feladatkörükben egyidejűleg, folyamatosan információt szolgáltatnak a VKCS és az SMVCS-KOT részére.

17. §[34]

A KKB tudományos munkaszervébe, illetve a Műszaki Tudományos Tanácsba ágazati szakértőt a HM KÁT jelöl ki.

Katasztrófavédelmi riasztás, aktivizálás[35]

18. §

A HKR riasztása történhet

a) az országos katasztrófavédelmi rendszer riasztásra jogosult szervei által,

b) a honvédelmi ágazaton belüli súlyos szerencsétlenség, katasztrófahelyzet, valamint az ágazaton kívüli katasztrófahelyzet esetén az állományilletékes parancsnok vagy vezető (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok), illetve az ügyeleti szolgálatok jelentése, valamint

c) az MH nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére létrehozott szervezet értesítése alapján.

19. §

(1)[36] A KKB-tól, annak operatív munkaszervétől, valamint annak működése eléréséig a megyei, fővárosi védelmi bizottságoktól érkező katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködésre történő felkérés esetén a VKCS, illetve a VKCS kikülönített elemeként a KKB operatív szervébe beosztott ágazati szakértők ágazati központi ügyeleti szerv általi riasztását, illetve a riasztáson keresztül történő részleges vagy teljes aktivizálását a HM KÁT rendeli el. A HKR 5. § b)-h) pontjaiban meghatározott elemeinek riasztását, illetve a riasztáson keresztül történő részleges vagy teljes aktivizálását a HM KÁT egyidejű tájékoztatása mellett a HVKF rendeli el.

(2)[37] A HKR teljes aktivizálására a VKCS vezető és az SMVCS-KOT parancsnoka együttes javaslatot tesz a HM KÁT részére a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett.

(3)[38] A HKR 5. § b)-h) pontjaiban meghatározott elemeinek riasztását, illetve a riasztáson keresztül történő részleges vagy teljes aktivizálását - azonnali intézkedést igénylő esetben a HM KÁT és a HVKF egyidejű tájékoztatása mellett - az SMVCS-KOT parancsnoka is jogosult elrendelni.

(4)[39]

(5)[40] A veszélyeztetett szervek, szervezetek riasztását az ágazat központi ügyeleti szerve az SMVCS-KOT parancsnok jóváhagyásával végzi.[41]

19/A. §[42]

A 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) és (3) bekezdésében hivatkozott készenléti szolgálatok részleges vagy teljes aktivizálását a jogosultak, az arra okot adó helyzet szakmai szempontok szerinti értékelése alapján rendelik el. A szakmai értékelés kiterjed különösen a kialakult helyzet földrajzi kiterjedésére, a fenyegetett személyek és anyagi javak körére, valamint a honvédségi közreműködés mértékére.

A honvédelmi erők ágazaton kívüli igénybevételének rendje[43]

20. §[44]

(1)[45] A honvédelmi erők kirendelésének általános rendje szerint a katasztrófa típusa szerinti országos hatáskörű irányító szerv, illetve a megyei, fővárosi védelmi bizottság az igénybevételre vonatkozó kérését a KKB-hez, vagy annak operatív munkaszervéhez terjeszti fel. A KKB, vagy annak operatív munkaszerve az igényeket továbbítja az ágazat központi ügyeleti szervének. Amennyiben a kormányzati koordinációs szerv nem kerül összehívásra az igénybevételre vonatkozó kérést közvetlenül az ágazat központi ügyeleti szerve részére kell megküldeni, aki erről haladéktalanul értesíti a VKCS vezetőjét, illetve az SMVCS-KOT parancsnokát. A kirendelésről a honvédelemi miniszter, illetve a HVKF dönt.

(2) A kirendelésre vonatkozó igényt a kezdeményezőnek - a felkészülés érdekében - a KKB-hoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az ágazat központi ügyeleti szervének is meg kell küldeni.

21. §[46]

(1) Rendkívüli esetben, amennyiben a katasztrófa következtében az élet- és vagyonmentés indokolja az azonnali intézkedést és katonai képességek közreműködését, a védelmi igazgatási, rendvédelmi, vagy az Országos Mentő Szolgálathoz tartozó szervek igénye alapján, illetve ha az ebből adódó késedelem súlyos következménnyel járna, közvetlenül az érintett által felkért katonai szervezet parancsnoka a regionális együttműködés kereteire figyelemmel saját hatáskörben dönt a segítségnyújtásról, melynek során a közreműködés mértéke és jellege nem veszélyeztetheti az adott katonai szervezet alaprendeltetés szerinti feladatellátásának maradéktalan biztosítását, a készenlét fenntartását, a hadrafoghatóság szintjét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kirendelés és feladatvégrehajtás jóváhagyását az adott katonai szervezet parancsnoka a tevékenység megkezdésével párhuzamosan a hadműveleti ügyeleti szolgálatok útján, illetve aktivizált HKR esetén a HKR vezetési rendjének megfelelő úton kezdeményezi a HVKF-nél.

(3) A rendkívüli kirendelésről a KKB operatív munkaszervét - annak működése esetén - az SMVCS-KOT parancsnoka a VKCS-n keresztül tájékoztatja.

(4) A rendkívüli kirendelés időtartama kizárólag a közvetlen életveszély és a jelentős anyagi kár bekövetkezte közvetlen veszélyének fennállásáig, illetve a védekezésben résztvevő társszervek, szervezetek részére történő feladatátadásig terjedhet ki.

(5) Az (1) és (4) bekezdésekben foglalt feltételek megszűnését követően, a további közreműködésre vonatkozó elöljárói feladatszabás hiányában a kirendelt képességeket haladéktalanul vissza kell vonni.

(6) A rendkívüli kirendelések során felmerülő veszteségek pótlásáról, költségek elszámolásáról és járandóságok biztosításáról a kirendelő katonai szervezet parancsnokának összefoglaló jelentésére és előterjesztésére figyelemmel a HVKF dönt.

A HKR működési feltételei biztosításának feladatai a védekezésre történő felkészülés időszakában

22. §

A honvédelmi miniszter a felkészülés és a megelőzés időszakában

a) kiadja a HKR Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ),[47]

b) jóváhagyja az ÁKT-t,

c)[48]

d) szabályozza a HM katasztrófavédelmi készenléti szolgálatai vezénylésének rendjét,

e)[49]

23. §[50]

A HM KÁT a felkészülés és a megelőzés időszakában

a) gondoskodik a HKR felkészítéséről,

b) irányítja a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi tevékenységével kapcsolatos nemzetközi együttműködést,

c) kijelöli a KKB szerveibe a HM-et képviselő szakembereket,

d) a katasztrófavédelmi ágazati költségvetés felhasználása irányelveinek jóváhagyásával gondoskodik a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges egyes eszközök beszerzéséről, a feladatok végrehajtására kijelölt állomány védelméhez szükséges egyes technikai és védőeszközök biztosításáról,

e) meghatározza a VKCS szakmai összetételét.

24. §[51]

A HVKF a felkészülés és a megelőzés időszakában

a) szabályozza a középszintű vezető szervek, végrehajtásban részt vevő katonai szervezetek Katasztrófavédelmi Alkalmazási Terveinek kidolgozását,

b) kijelöli az MVCS-KOCS-ot, a KOCS-okat, illetve a tervezett végrehajtó erőket,

c) jóváhagyásra felterjeszti a HM KÁT útján a honvédelmi miniszter részére az egyes katasztrófatípusok sajátosságaira kidolgozott ÁKT-t,

d) biztosítja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására kijelölt erők igénybevételi feltételeinek folyamatos meglétét,

e) szabályozza az alárendeltségébe tartozó készenléti szolgálatok vezénylésének, ellátásának rendjét, a HKR riasztási feltételeit,

f) gondoskodik a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges technikai eszközök hadrafoghatóságáról,

g) kijelöli az MH nukleáris, vegyi és biológiai veszély előrejelzésére, felmérésére létrehozott szervezet HKR részeként működő elemeit, szabályozza a működés rendjét,

h) meghatározza az SMVCS-KOT szakmai összetételét.

25. §

(1) A HM katasztrófavédelmi tevékenységet koordináló önálló szervezeti egysége a felkészülés és megelőzés időszakában[52]

a)[53] felelős a Kat. 82. § (3) bekezdése szerinti jogszabály szakmai előkészítéséért, a HM veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége bevonásával,

b) elkészíti a HKR SZMSZ-ét,

c) elkészíti a HKR költségvetésének felhasználására vonatkozó irányelveket, valamint a katasztrófavédelmi elemi költségvetést,

d)[54] koordinálja a HM KÁT KKB-ban való képviseletéből adódó honvédelmi ágazati katasztrófavédelmi feladatokat,

e)[55] koordinálja a KKB szerveivel való kapcsolattartást, képviseli a HM-et a katasztrófavédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi rendezvényeken,

f)[56] javaslatot tesz a HM KÁT részére a központi államigazgatási szervekkel való szakmai kapcsolattartás rendjére,

g) végzi a katasztrófavédelmi gyakorlatok minisztériumi szintű koordinációs feladatait.

h)[57] meghatározott állományának készenléti szolgálatba vezénylésével biztosítja a VKCS működését.

(2)[58]

(3)[59] A HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége a felkészülés és megelőzés időszakában[60]

a) koordinálja a HM KÁT KKB tagságából adódó védelmi igazgatási feladatokat,

b) szakmai segítséget nyújt a honvédelmi igazgatás területi szervei részére intézkedési tervek kidolgozásához,

c) a katasztrófavédelmi szervekkel együttműködve részt vesz a megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei komplex védelmi igazgatási továbbképzésének megszervezésében, végrehajtásában,

d) javaslatot tesz a HM KÁT részére a központi államigazgatási szervekkel való - védelmi igazgatással kapcsolatos - szakmai kapcsolattartás rendjére,

e) meghatározott állományának készenléti szolgálatba vezénylésével biztosítja a VKCS működését,

f) biztosítja a VKCS működésének infrastrukturális feltételeit.

(3a)[61] A HM SMVCS-KOT működtetéséért felelős önálló szervezeti egysége a felkészülés és megelőzés időszakában[62]

a) koordinálja az ÁKT kidolgozását és összeállítja az ÁKT-t,

b) részt vesz a katasztrófavédelmi gyakorlatok előkészítésében és levezetésében, ennek keretében elkészíti a gyakorlatok minisztériumi szintű levezetési tervét,

c) összehangolja a középszintű vezető szervek és a végrehajtó erők katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervező és kidolgozó munkáját,

d) biztosítja az SMVCS-KOT riasztási, aktivizálási feltételeit,

e) szervezi és végrehajtja a katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt erők felkészítésének és készenlétének ellenőrzését,

f) előkészíti és levezeti az SMVCS-KOT katasztrófavédelmi feladatokra történő szakmai felkészítését.

(4)[63] A HM veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége

a) végzi az ágazati objektumok veszélyességi minősítésének nyilvántartását és

b) működteti az ágazati "veszélyes anyag és veszélyes objektum" adatbázist.

(4a)[64] A (4) bekezdés b) pontja szerinti adatbázis felhasználhatóságát a HM veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége biztosítja a HM SMVCS-KOT működtetéséért felelős önálló szervezeti egysége és az Ágazati Információs Központot működtető katonai szervezet részére.

Az ágazati létesítmények katasztrófavédelmi tervezése[65]

26. §[66]

(1) Az ágazaton belüli engedélyköteles veszélyes tevékenységek, valamint létesítmények körét külön jogszabály határozza meg.

(2) A veszélyes ipari üzem vagy veszélyes katonai objektum veszélyességi övezetében lévő, külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ágazati létesítményekre objektumvédelmi tervet kell készíteni.

(3) Az ágazati létesítmény parancsnoka

a) a felkészülés és megelőzés időszakában kidolgozza, legalább három évente, illetve az objektum és környezetének megváltozását követően azonnal felülvizsgálja az objektumvédelmi tervet, és arról tájékoztatja a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásáért felelős szervezetet, valamint a segítségnyújtásra felkért külső helyi katasztrófavédelmi szerveket,

b) biztosítja az objektumvédelmi terv végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeit,

c) a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásáért felelős szervezet bevonásával katasztrófavédelmi gyakorlatot vezet a létszám 50%-át meghaladó személyi változás esetén, de legalább évente egyszer.

27. §[67]

A honvédelmi szervezet tevékenysége közvetlen katasztrófaveszély esetén

28. §

A honvédelmi ágazatot érintő súlyos szerencsétlenség és katasztrófa, illetve katasztrófaveszély esetén a veszélyeztetett honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnoka (ügyeleti szolgálata)[68]

a) azonnal értesíti a szolgálati elöljárót (elöljáró ügyeleti szolgálatot) és a mentésben közreműködésre tervezett külső szerveket,

b)[69] az objektumvédelmi tervben foglaltak, illetve az SMVCS-KOT parancsnok intézkedése alapján azonnal megkezdi a személyek mentését, az életveszély elhárítását, a technikai és anyagi eszközök mentését, a következmények felszámolását.

Segítségnyújtás nemzetközi katasztrófavédelmi feladatokhoz[70]

29. §[71]

(1)[72][73] A katasztrófák elleni védekezés tárgykörében a Kormány döntéseinek és az Országgyűlés határozatainak előkészítésével kapcsolatos ágazati feladatokat, valamint a nemzetközi katasztrófavédelmi feladatok ágazati koordinációját a HM KÁT végzi.

(2)[74] A HKR nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtásban közreműködő erői és eszközei kijelölésével, felkészítésével és igénybevételével kapcsolatos, a Kormány döntéséből adódó feladatokat - az érintett honvédelmi szervezetekkel együttműködésben - a HVKF végzi.

A katasztrófavédelemmel kapcsolatos képzés, felkészítés, kiképzés

30. §

(1)[75] A HM KÁT szakirányítást gyakorol a VKCS, illetve az SMVCS-KOT katasztrófavédelmi felkészítése, kiképzése, továbbképzése, valamint a HKR elemeinek gyakorlatokon történő részvétele felett.

(2) A HVKF[76]

a) intézkedik a katasztrófavédelemre kijelölt állomány felkészítési rendszere, módszere, tematikája kidolgozására,

b) irányítja a középszintű vezető szervek katasztrófavédelmi felkészítését, kiképzését és a gyakorlatok tervezését,

c) biztosítja az országos katasztrófavédelmi rendszer, nemzetközi katasztrófavédelmi együttműködés keretében szervezett közös kiképzéseken, gyakorlatokon történő részvételét.

(3)[77] A HM SMVCS-KOT működtetéséért felelős önálló szervezeti egysége által az SMVCS-KOT katasztrófavédelmi felkészítésére vonatkozó, a HVKF útján felterjesztett felkészítési tervet a HM KÁT hagyja jóvá.

(3a)[78] A VKCS szakmai felkészítését a HM katasztrófavédelmi tevékenységet koordináló önálló szervezeti egysége és a HM védelmi igazgatási feladatokat ellátó önálló szervezeti egysége közösen szervezi, a közösen felterjesztett felkészítési tervet a HM KÁT hagyja jóvá.

(4)[79] Az MVCS-KOCS-ot, illetve KOCS-ot felállító szervezet megszervezi a védekezésre kijelölt szervezetek állományának felkészítését.

(5) Az állományilletékes parancsnok végrehajtja az érintett állomány kiképzését és a védelmi tervben meghatározott feladatok begyakorlását.

(6)[80] Az MH Ludovika Zászlóalj, valamint az MH Altiszti Akadémia az MH igénye szerint megszervezik a tanfolyamrendszerű katasztrófavédelmi képzést.

(7) A katasztrófavédelmi felkészítés és kiképzés kiterjed a katasztrófavédelmi munkavédelem és baleset-elhárítás különös szabályaira is.

Készenléti szolgálatok

31. §

(1)[81] A VKCS, az SMVCS-KOT, az MVCS-KOCS, a KOCS-ok állománya, az ÁIK kijelölt állománya, valamint a kijelölt végrehajtó erők meghatározott munkacsoportjai laktanyán kívüli katasztrófavédelmi készenléti szolgálatot látnak el.

(2)[82] Aktivizálást követően az (1) bekezdés szerinti készenléti szolgálatok szolgálati helyükön hajtják végre katasztrófavédelmi feladataikat.

(3)[83][84] A készenléti szolgálatot adók körét alárendeltjeik vonatkozásában a HM KÁT és a HVKF határozza meg.

(4)[85] Az (1) bekezdés szerinti készenléti szolgálatok beérkezési kötelezettségének óraszámát az adott készenléti szolgálat szolgálati intézkedésének tartalmaznia kell.

A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását követő intézkedések[86]

32. §[87]

33. §[88]

34. §[89]

35. §

A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását követően haladéktalanul fel kell mérni, és elkülönítetten kell nyilvántartani a keletkezett károkat, vagyoni hátrányokozást, a védekezésben részt vevők egészségkárosodását, a balesetet, valamint a felmerült költségtérítési igény mértékét.

A lakosság tájékoztatása[90]

36. §

(1)[91] A lakosságtájékoztatási, társadalmi-kapcsolati és a sajtóval való kapcsolattartási feladatok a HKR rendeltetésének és feladatainak megismertetésére irányulnak, kiemelt figyelemmel az MH azon katasztrófavédelmi feladataira, amelyeket alaptörvényi kötelezettségéből adódóan, össztársadalmi érdekből végez.

(2)[92] A HM kommunikációs tevékenységéért felelős szervezete:

a) elkészíti az Ágazati Lakossági Tájékoztatási Tervet,

b) nukleáris veszélyhelyzetben működteti a Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot,

c) végzi a HKR médiával való kapcsolattartását.

Záró és átmeneti rendelkezések

37. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)[93]

38. §[94]

39. §[95]

Juhász Ferenc s. k.,

honvédelmi miniszter