27/2005. (VIII. 15.) PM rendelet

a pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az oktatási miniszter egyetértésével - a következőket rendelem el:

1. §

(1) A pénzügyminiszter ágazatába tartozó akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítések szakmai követelményeiről szóló 20/1998. (VII. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: R) 2. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A költségvetési gazdálkodási szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(7) Az adóigazgatási szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(8) Az értékpapír-piaci szakértő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza."

(2) Az R. e rendelet 1-3. számú mellékletében meghatározott 6-8. számú melléklettel egészül ki.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelethez

[6. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSI SZAKÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. a) A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3436 05

2. A szakképesítés megnevezése: Költségvetési gazdálkodási szakügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3605

4. Szakképzési évfolyamok száma: 1 év

5. Elmélet aránya: 40%

6. Gyakorlat aránya: 60%

I. b) A szakképesítés egyéb adatai

7. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat, valamint előírt gyakorlat: érettségi

8. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

9. Szakmai alapképzés időtartama: -

10. Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakörök, foglalkozások

2. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A költségvetési gazdálkodási szakügyintéző a megfelelő ismeretek birtokában a pénzügyi folyamat teljes periódusában képes részt venni, noha tényleges feladata a pénzügyi vezető munkájának segítése. Ennek megfelelően feladata a szükséges dokumentumok, pénzügyi adatok előkészítése, az elemi költségvetés, a kincstári költségvetés, a vagyongazdálkodási terv, a készletgazdálkodási terv, a finanszírozási terv összeállításához, és részvétel a tervek elkészítésében, a tervek végrehajtásában. A következő feladatok (munkaterületek) ellátására képes:

3.1. Közreműködik

- a gazdálkodási problémák felismerésében és megfogalmazásában, a szakmai feladatok érdekében a lehetséges megoldási változatok kidolgozásában, a szükséges pénzügyi források felkutatásában, megszerzésében,

- a megoldandó feladat specifikálásában, a megoldásra vonatkozó javaslat kidolgozásában,

- a kincstári bizonylatok elkészítésében,

- a megfelelő módszerek, technológiák, eszközök, típusmegoldások alkalmazására vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

3.2. Részt vesz

- a szoftvereszközök kiválasztásában,

- az alkalmazói projektek, szoftverek üzemeltetésében,

- szövegszerkesztési, táblázat- és adatbázis-kezelési feladatokat lát el.

3.3. Közreműködik a pénzügyi feladatok megvalósításában

- gondoskodik arról, hogy a szakmai döntéseket hozók és végrehajtók megismerjék a szakmai feladat pénzügyi feltételrendszerét, a pénzügyi lehetőségeket, korlátokat, tevékenységük pénzügyi következményeit,

- részt vesz a pénzügyi szervezési, irányítási rendszer működtetésében, egyes területeken önállóan is tevékenykedik,

- segíti a szakmai és pénzügyi folyamatokban résztvevők sikeres együttműködését.

3.4. Dokumentációk készítése, nevezetesen

- a saját pénzügyi tevékenységének teljes körű adminisztrációja, a kapcsolódó tevékenységek részleges adminisztrációja és dokumentációja,

- a saját tevékenységéhez tartozó ügyviteli feladatok ellátása,

- pénzügyi jelentések, beszámolók előkészítése.

3.5. Jogszabályok értelmezése és alkalmazása

- az adott feladat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések között összefüggést keres,

- szakmai útmutatókat, szakirodalmat használ.

3.6. Munkafolyamat szervezése

- alkalmazza a feladataihoz rendelkezésre bocsátott személyi és tárgyi feltételeket, javaslatot tesz szükséges módosításukra,

- konfliktus és stresszkezelő javaslatokat készít,

- közreműködik a feladatok belső koordinációjában.

3.7. Kommunikációs feladatok ellátása

- szóban és írásban előterjeszt,

- társszervekkel, személyekkel kapcsolatot tart és épít,

- az ügyfeleket jogszerűen és tárgyilagosan tájékoztatja.

3.8. Etikus magatartás tanúsítása

- lojális intézményével, a titoktartás előírásait betartja,

- belső kapcsolataiban támogató magatartást tanúsít.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A szakma gyakorlása során előforduló legfontosabb szakmai feladatcsoportok, feladatok:

A) A pénzügyi feladatok elvégzésében:

- információgyűjtés,

- munkamódszer kialakítása,

- a főbb kérdések és válaszok megfogalmazása,

- a költségvetési tervezési feladatok elvégzése,

- a költségvetési finanszírozási feladatok ellátása,

- a költségvetési önellenőrzési, és folyamatba épített ellenőrzési feladatok ellátása,

- a költségvetési beszámoló összeállításához szükséges pénzügyi adatok közlése, nyilvántartások vezetése, a beszámoló adatainak értelmezése, elemzése,

- közreműködés a pénzügyi folyamatok szabályozásában,

- közreműködés a felújítási, beruházási döntések pénzügyi előkészítésében, megvalósításában, elszámolásában,

- pénzügyi információk adása a vezetői döntésekhez,

- belső és külső szakmai kapcsolatok tartása.

B) Gazdálkodási feladatok ellátásában:

- a gazdasági számítások alapján nyert információk felhasználása a tervszerű és gazdaságos tevékenység érdekében,

- tervezési feladatok elvégzése,

- szabályozottság előkészítése,

- kötelezettségvállalási nyilvántartások kialakításában való részvétel,

- normatív elemek megismerése és megismertetése,

- a közpénzek felhasználásának, ellenőrizhető rendszerének biztosítása,

- döntés-előkészítéshez szükséges információk biztosítása,

- a vonatkozó jogszabályok feltételeihez való alkalmazkodás előkészítése,

- konkrét munkaterületi kapcsolódások felmérése,

- képes a helyi jogszabályi keretek kialakításához elemzések elvégzésére,

- a vagyongazdálkodásra és vagyonhasznosításra vonatkozó döntések előkészítése,

- önkormányzati vagyon összetétele és klasszifikáció-jának olyan ismerete, amely szerint képes lesz a gazdálkodási feladatok segítésére,

- a vagyonhasznosítás egyes formáihoz kapcsolódó keretszabályok alkalmazásához elemzések készítése,

- a vagyonnyilvántartás kötelező elemeinek értelmezése és szerkesztése,

- a vagyonnal kapcsolatos szabályzatok tartalmi követelményeinek ismerete és alkalmazási készségének birtoklása, - a vagyonhozamok elemzési képessége,

- a munkaerő és illetmények nyilvántartása, az illetmény és létszámgazdálkodás jogszabályi és belső előírásainak alkalmazása,

- a pénzügyi és biztosítási tevékenység ismeretében a költségvetési folyamatszabályozás kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében való közreműködés,

- a minőségbiztosítási és környezetügyi szabványok integrálása,

- kapcsolattartás vevőkkel, adósokkal, szállítókkal, bankokkal, a Magyar Államkincstárral, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, a költségvetési szerv felügyeleti szervével, ellenőrző szervezetekkel, biztosítókkal és társegységekkel.

C) Költségvetési, munkajogi ismeretek alkalmazása:

- adott témára vonatkozó törvények, jogszabályok, rendeletek követése, értelmezése,

- államháztartási tervezési rendszerek elméleti ismerete,

- a lehetséges alkalmazások feltételeinek meghatározásában való részvétel,

- az előirányzatok nyilvántartásának rendszerismerete,

- a munkáltató és munkavállaló legfontosabb jogainak és kötelezettségeinek betartatása,

- a költségvetési szerv személyi, pénzügyi, tárgyi, piaci feltételeinek elemzése, pályázat, munkaszerződés készítése.

D) Költségvetési tervezési finanszírozási ismeretek alkalmazása:

- finanszírozási lehetőségek és gyakorlat ismerete,

- különböző támogatások feltételrendszerének ismerete,

- külső finanszírozási források és eszközök ismerete,

- piaci eszközök tulajdonságainak, használatának, alapvető viszonyainak ismerete,

- finanszírozási javaslatok, likviditási tervek készítésének ismerete,

- a Kincstárral való együttműködésben való részvétel rendszerének kialakítása,

- a hazai és nemzetközi államháztartási és pénzügyi rendszerben és pénzforgalomban való részvétel,

- a számviteli információk értékelésében való részvétel,

- a pénzügyi, gazdálkodási, finanszírozási szoftverrendszerek kiszolgálásában való aktív közreműködés.

E) Jogszabályi ismeretek:

- ismeri a közpénzügyek működésére vonatkozó alapvető hazai és Európai Uniós szabályozásokat,

- ismeri az államháztartásra, a kincstárra vonatkozó jogszabályokat,

- kapcsolni tudja a szakterületi jogszabályokat az államháztartási keretszabályokkal,

- ismeri az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat, beleértve az állami számvevőszékre vonatkozó szabályozásokat is,

- ismeri a közpénzek felhasználására vonatkozó alapvető szabályokat és alkalmazásuk feltételeit, tudja adaptálni ezeket szakterületére,

- ismeri az adójogszabályokat, különösen a helyi adókra vonatkozó előírásokat,

- ismeri az államigazgatási eljárás alapvető szabályait, valamint az adózás rendjéről szóló szabályozásokat,

- képes a szakterülete alapján az Európai Uniós szabályozásokat megismerni és alkalmazásukhoz megfelelő környezeti elemeket megfogalmazni,

- ismeri a közigazgatásra vonatkozó általános szabályokat és fogalmakat,

- ismeri a hazai és az Európai Uniós ellenőrzési követelményeket.

F) Számítástechnikai ismeretek alkalmazása:

- a költségvetési gazdálkodást segíteni képes szoftverek alkalmazásához megfelelő ismerettel rendelkezik,

- képes a feladatok számítógépes környezetben történő elvégzésére,

- ismeri az informatikai rendszerekre vonatkozó biztonsági szabályokat, és képes részt venni a szabályzatok megteremtésében,

- képes a feladatok kijelölésére, hozzá adatok, információk gyűjtésére, dokumentumok elkészítésére és bemutatására,

- képes szövegszerkesztő, táblázat- adatbázis-kezelő és a sajátos projektprogramok működtetésére.

G) Az Európai Unióval kapcsolatos szakismeretek:

- ismeri a közösségi költségvetési működés elméleti alapjait,

- ismeri az Európai Unió tervezési ciklusait, és a Magyarországra vonatkozó elemeit,

- képes a támogatások értelmezésére és esetleges pályázatok előkészítésében való részvételre,

- ismeri a támogatások felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó követelményeket,

- ismeri a projektfinanszírozás alapvető követelményeit.

H) Idegen nyelv alkalmazása:

- a szakmában nélkülözhetetlen nyelvtani ismeretek, beszédkészség, kommunikáció elsajátítása, a terminológiák szakszerű használata,

- eligazodás a szaksajtóban, nemzetközi levelezés, pályázatok és projektek készítése,

- ismeri a választott idegen nyelven a legfontosabb szakmai fogalmakat.

IV. A szakmai vizsga követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

- A tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes előírt kreditpont megszerzése.

- Az irányított költségvetési szakmai gyakorlat igazolt teljesítése.

- A szakdolgozat benyújtása és megfelelő előzetes szakmai minősítése.

a) A tantervben rögzített vizsgák letétele, az összes előírt kreditpont megszerzése:

Az óraterv alapján kiírt követelmények és kreditpontok teljesítése az V. részben bemutatottak szerint.

b) Az irányított szakmai gyakorlat igazolt teljesítése: Jártasságok, képességek, szükséges impressziók minősítése a szakmai gyakorlat alapján.

A követelményben kiírt 6 jártasság, 8 képesség és 10 impresszió minősítő átlaga a bizonyítványba szöveges minősítéssel bejegyzésre kerül, az alábbiak szerint:

A szakmai jártasság, képesség minősítése

c) A szakdolgozat benyújtása és megfelelő előzetes szakmai minősítése:

Szakdolgozatot a hallgató minden olyan témából írhat, amelyen lemérhető, hogy a hallgató alkalmazni tudja a képzés folyamán kapott ismereteket.

A szakdolgozat témáit a képzésért felelős (felsőoktatási) intézmény adja ki. A témák mellett ismertetendők a kidolgozásra vonatkozó tartalmi, formai, szakmai, dokumentálási követelmények és a dolgozatok minősítésével kapcsolatos előírások. A szakdolgozatot minden hallgatónak önállóan kell elkészíteni. A szakdolgozatot a szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni.

A szakdolgozatot a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményhez kell benyújtani a negyedik szemeszter befejezését követő két éven belül. A szakmai vizsgát szervező intézmény az időben benyújtott szakdolgozatokat köteles előzetes szakmai bírálatra kiadni.

A szakmai vizsgát szervező intézmény az előzetes szakmai bírálattal ellátott szakdolgozatot a záróvizsga írásbeli részének megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles elküldeni a szakmai vizsgabizottság elnökének.

Az írásbeli vizsgára bocsátás feltétele a szakdolgozat előzetes, legalább elégséges minősítése.

2.A szakmai vizsga részei

- Szakmai gyakorlati vizsga: a szakdolgozat megvédésével

- Szakmai elméleti vizsga: írásbeli, szóbeli

a) Szakmai gyakorlati vizsga (szakdolgozat megvédése):

A szakdolgozatot a témavezető és a külső bíráló véleményezi és javasol rá érdemjegyet. A dolgozatot vizsgabizottság előtt kell megvédeni.

Amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelennek minősíti, azt a vizsgázóval legkésőbb a védés előtti napon közölni kell. Ebben az esetben a védésre bocsátásról a vizsgabizottság dönt.

b) Szakmai elméleti vizsga:

A vizsga a költségvetési gazdálkodástervezési, szervezési, előirányzat felhasználási, finanszírozási, elszámolási, dokumentálási ismeretek elsajátításának színvonalát hivatott értékelni. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll:

- az írásbeli vizsga időtartama: 150 perc,

- a szóbeli vizsgára való felkészülési idő min.: 20 perc.

Az írásbeli vizsga kötelező tantárgyai/moduljai:

- Államháztartás rendszere és fogalmi elemei

- Költségvetés tervezési és finanszírozási ismeretek

- Költségvetési gazdálkodási folyamatok ismerete

- Államháztartási ellenőrzési ismeretek

- Fogalomismeret idegen nyelven

A szóbeli vizsga kötelező tantárgyai/moduljai:

- Az államháztartás pénzügyei

- Az Európai Unió költségvetési és támogatási politikája

A szóbeli vizsga választható tantárgyai/moduljai:

- A nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási rendszer

- Pénzügyi piacok, állampapírpiac

- Pénzügyek és banktan

A hallgatónak mindkét kötelező, valamint egy válaszható modulból kell kérdést kapnia.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

a) Szakmai gyakorlat:

A gyakorlat során megszerzett és javasolt minősítést a vizsgabizottság a jelölt szakdolgozatának megvédése során egy minősítéssel változtathatja.

b) A szakmai gyakorlati vizsga tartalma:

A jelöltnek mintegy 30-40 oldal terjedelmű szakdolgozatot kell készítenie témavezető vezetésével (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén, az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett témakörökben) .

A szakdolgozat a jelölt, önálló munkája. A szakdolgozat elkészítésével és megvédésével azt kell a jelöltnek bizonyítania, hogy alkalmas a szakterülethez kapcsolódó feladatok megoldására. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell a jelölt értékelő véleményét és javaslatait.

A szakdolgozatban és a védés során számot kell adni a jelöltnek arról, hogy mennyire tudja szintetizálni és hasznosítani a tanultakat, alkalmazni a szakterület terminológiáját.

A szakmai gyakorlati vizsgán a vizsgázó ismerteti a feladat megoldását, és válaszol a bíráló-, illetve a vizsgabizottság kérdéseire.

c) Az írásbeli vizsga tartalma:

Az írásbeli vizsgát az alábbi feladatcsoportokból összeállított - a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott - 150 perces feladatsor megoldásával teljesítési a vizsgázó:

- Államháztartás rendszere és fogalmi elemei

- Költségvetés tervezési és finanszírozási ismeretek

- Költségvetési gazdálkodási folyamatok ismerete

- Államháztartási ellenőrzési ismeretek

- Fogalomismeret idegen nyelven

Az írásbeli vizsga időtartama: 150 perc. Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a jelölt - feladatcsoportonként - legalább 60%-os teljesítményt ért el.

d) A szóbeli vizsga tartalma:

A szóbeli tételsorokat a képző intézmény által a fenti modulok oktatására kidolgozott (nem felsőoktatási intézményben folyó képzés esetén az azzal szerződést kötött felsőfokú oktatási intézménnyel egyeztetett), érvényes tanterv alapján kell kidolgozni, amelyet a PM hagy jóvá komplex kérdések formájában.

A hallgatónak mindkettő kötelező, valamint egy választható modulból kell kérdést kapnia.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja. A szóbeli (záró) vizsgára a jelölt akkor bocsátható, ha sikeres írásbeli vizsgát tett és a szakdolgozata legalább elégséges lett.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Az a tanuló, aki a szakmai vizsga időpontját megelőző 5 éven belül gazdasági szakmai anyaggal bővített "C" típusú középfokú állami nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett, mentesül a szakmai vizsga írásbeli része idegennyelvi feladatának megoldása alól, és úgy kell tekinteni, mint aki az említett vizsgarész követelményeit 5 (jeles) eredménnyel teljesítette.

A szakmai vizsga más részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

a) A szakmai gyakorlat értékelése a már leírt szakmai jártasság és képesség értékeléseként kerül feltüntetésre a bizonyítványba, szöveges minősítéssel.

b) A szakdolgozat prezentációval összekötött védését egy érdemjeggyel kell minősíteni, amely a szakmai gyakorlati vizsgarész osztályzatát adja.

c) Az írásbeli vizsga értékelése az egyes részfeladatokhoz megadott pontértékek összesítése alapján, előre rögzített ponthatárok szerint történik. A jelölt egy érdemjegyet kap. A szóbeli vizsga eredményét az egyes modulokra kapott érdemjegyek átlagával kell minősíteni. Az elméleti vizsgarész osztályzatát a szóbeli és írásbeli átlagából kell kiszámítani a kerekítési szabályoknak megfelelően.

V. Oktatásra kerülő tanulmányi területek, valamint óraterv

A képzési programban a főbb tanulmányi területek és azok arányai (elméleti + gyakorlati órákra bontva és összesen) az alábbiak szerint alakulnak:

A költségvetési gazdálkodási szakügyintéző szak óraterve

Szakmai gyakorlat az I. év után 42 nap (augusztus és szeptember hónapban) .

2. számú melléklet a 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelethez

[7. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

AZ ADÓIGAZGATÁSI SZAKÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. a) A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3436 04

2. A szakképesítés megnevezése: Adóigazgatási szakügyintéző

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3602

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2

5. Elmélet aránya: 45%

6. Gyakorlat aránya: 55%

I. b) A szakképesítés egyéb adatai

7. A képzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat, valamint előírt gyakorlat: érettségi

8. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

9. Szakmai alapképzés időtartalma: -

10. Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A) A munkakör rövid, jellemző leírása:

Az adóigazgatási szakügyintéző feladatához tartozik az állami adóhatóságnál az ügyfelekkel való kapcsolattartás, a bevallások nyilvántartása, tartalmi és formai ellenőrzése, feldolgozása, ügyiratkezelés, levelezés, ellenőrzés. Feladata a gazdasági szférában az adókötelezettség betartása, az adózással, a járulékokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, bevallások készítése, az illetékfizetéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolások vezetése.

Munkája során jogszabályokat alkalmaz, adózással kapcsolatos információkat gyűjt, nyilvántart, adatokat szolgáltat, ellenőrzésre előkészít, abban közreműködik, elemzési feladatokat végez, szervez, ellenőriz. Használja az informatikai, az irodatechnikai és kommunikációs eszközöket.

B) Főbb szakmai feladatai:

- az ügyfelekkel való kapcsolattartás,

- az adatszolgáltatások feldolgozása, rögzítése,

- adószámlák vezetése, egyenlegközlő levelek küldése,

- előlegek, adók levonása, megállapítása, bevallása, határidők tartása,

- elemzések készítése,

. - közreműködik az ellenőrzésekben,

- szervezi és értékeli a tevékenységet.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. A legfontosabb szakmai kompetenciák A) Az adóhatóságnál:

- nyilvántartásba veszi az adózókat, vezeti a nyilvántartást,

- elvégzi a befizetett előlegek, adók, járulékok nyilvántartását,

- ismeri a folyószámla felépítését, tartalmát, formáját, vezeti az adó-folyószámlákat, értesítéseket küld azok egyenlegéről,

- ismeri a folyószámla rendező bizonylatok típusait, alkalmazásukat, elvégzi a folyószámlákkal kapcsolatos egyeztetéseket, jegyzőkönyvben rögzíti az egyeztetés eredményét,

- ellenőrzi és feldolgozza a beérkező bevallásokat,

- rögzíti és szükség szerint kezdeményezi az adóbevallások kijavítását, közreműködik a javításban,

- rögzíti és feldolgozza az adatszolgáltatásokat,

- előkészíti a kiutalásokat,

- elvégzi a kiutalások előtti ellenőrzéseket, pótlásra szólít fel,

- elvégzi a kért átvezetéseket,

- közreműködik a helyszíni ellenőrzésekben, elvégzi a pénzforgalmi és az egyszerűsített ellenőrzéseket,

- az adóellenőrzéseknél elvégzi az adózó igazoltatását, nyilatkozattételre, tanúvallomás tételére szólít fel, eleget tesz kioktatási kötelezettségének,

- az adóigazgatási eljárásban alkalmazza a bizonyítási eszközöket (irat, szakértő, nyilatkozatok, tanúvallomás, szemle, próbavásárlás, leltározás),

- közreműködik az ellenőrzés tapasztalatainak írásba foglalásakor,

- szükség szerint közreműködik az adó utólagos megállapításánál, soron kívüli megállapításánál, feltételes megállapításánál,

- az elemzésekhez adatokat szolgáltat,

- tudja mi az adóigazgatás feladata csőd, felszámolás, végelszámolás esetén,

- ismeri a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket,

- ismeri az adóhatóságok felépítését, tisztában van a hatáskör és az illetékesség fogalmával, annak alkalmazásával.

B) A gazdasági szférában:

- ellátja a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel kapcsolatos feladatokat,

- elkészíti a bevallásokat,

- megállapítja az adóelőlegeket, adókat, járulékokat,

- szervezi és irányítja az adók, járulékok levonását, befizetését, nyilvántartását,

- figyelemmel kíséri a gazdasági események adóügyi következményeit,

- lebonyolítja a költségvetési támogatások igénybevételét, bevallását,

- szervezi az adókhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetését,

- szervezi és irányítja a társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartások vezetését,

- tartja a kapcsolatot az adóhatóságokkal,

- megszervezi az adózással kapcsolatos nyilatkozatok nyilvántartásának rendjét, az adótörvényekkel összhangban kialakítja a nyilatkozatok tartalmát és formáját.

2. A szakma gyakorlásának követelményei

1. feladatcsoport:

ALAPISMERETI KÉPESSÉGFEJLESZTŐ MODUL A szakügyintéző a hatályos jogszabályok ismeretében öntevékenyen segíti a menedzsmentet a döntések előkészítésében, végrehajtásában. Ennek során:

a) átlátja a nemzetgazdasági (mikro- és makrogazdasági), valamint világgazdasági folyamatokat, az alapvető ökonómiai tényezőket,

b) önállóan képes jellemezni a gazdálkodási folyamatokat, hozzá tudja a folyamatokhoz rendelni a mérésre alkalmas mutatókat,

c) ismeri a vezetéselméleti irányzatokat, a vezetési technikákat a munkahelyi elvárásoknak megfelelően alkalmazza,

d) jól kommunikál szóban és írásban, eleget tesz az üzleti etikett és viselkedéskultúra íratlan szabályainak,

e) átlátja az államigazgatási eljárások rendjét, alkalmazza a hatáskörre és az illetékességre vonatkozó előírásokat, ismeri a jogorvoslati formákat,

f) átlátja az adóigazgatási eljárás jogi hátterét, az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat öntevékenyen teljesíti,

g) a jogszabályok szellemében önállóan vezeti az adózáshoz kapcsolódó nyilvántartásokat,

h) figyelemmel kíséri az adókötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezményeket.

2. feladatcsoport:

KÖTELEZŐ SZAKMAI MODUL

A szakügyintéző önállóan gondoskodik a hatályos jogszabályoknak megfelelően az adózással kapcsolatos feladatok előkészítéséről, követéséről, nyilvántartásáról, elemzéséről. Lebonyolítja a jogszabályok által előírt feladatokat, elkészíti és kezeli az ezekkel kapcsolatos okmányokat. Az elsajátított ismeretek alapján jogszabályokat alkalmaz, adózással kapcsolatos információkat gyűjt, szervez, adatokat szolgáltat. Ennek során:

a) a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos alapfogalmakat ismerve végzi munkáját,

b) jellemezni tudja a csőd, a felszámolás, a végelszámolás jogintézményét, pénzügyi vonatkozását,

c) felismeri a vállalkozás pénzügyi értékelésénél használatos gyakoribb technikákat, mutatókat,

d) használja az informatikai, irodatechnikai és kommunikációs eszközöket,

e) ismeri a számviteli rendszer jellemzőit,

f) végrehajtja a magánszemélyek jövedelemadójával, a társasági adóval, az általános forgalmi adóval, a fogyasztási adóval, a vámokkal, illetékekkel, a helyi adókkal, a gépjárműadóval, egyéb fizetési kötelezettségekkel és az adókötelezettség teljesítésével, valamint elszámolásával, nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

g) szabatosan meg tudja határozni az államháztartás fogalmát, főbb területeit és a költségvetési gazdálkodás alapvető jellemzőit,

h) társadalombiztosítás lényegét (biztosítási kötelezettség, társadalombiztosítási ellátások fajtái stb.) ismerve alkalmazza a járulékelszámolás szabályait, ellátja a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatait, vezeti az előírt nyilvántartásokat, eleget tesz a társadalombiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségnek,

i) alkalmazni tudja a vállalat gazdaságtani alapfogalmakat, felismeri azok hatásait.

3. feladatcsoport:

KIEGÉSZÍTŐ VÁLASZTHATÓ MODUL

A szakügyintéző rendelkezik a munkája során előforduló speciális feladatok megoldásához szükséges ismeretekkel. Ennek során:

a) különbséget tud tenni az egyes vállalkozási formák között, ismeri az eltérő vállalkozási formák elszámolási, adózási követelményeit,

b) eligazodik a társadalmi szervezetek, az alapítványok, a közalapítványok, közhasznú szervezetek és köztestületek között,

c) ismeri az ilyen szervezetek nyilvántartását, létrehozását, tevékenységi körüket, felügyeleti rendszerüket, a bejelentésüket,

d) ismeri a számviteli törvény és az adótörvények speciális előírásait.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az, aki

a) a V. 3. pont képzési óratervében megjelölt tantárgyak (modulok) tananyagából eredményes vizsgát tett, az előirt krediteket megszerezte;

b) az előírt szakmai gyakorlatot teljesítette;

c) 15-30 oldal terjedelmű szakdolgozatát a bírálók védésre alkalmasnak találták;

d) a hallgató egy idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített "C" típusú középfokú nyelvvizsga megszerzését igazolja.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga gyakorlati-írásbeli és szóbeli részekből áll.

A gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgarész moduljai/tantárgyai:

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

A gyakorlati-írásbeli vizsgán a jelöltnek az Adóigazgatási ismeretek blokk tantárgyait felölelő feladatcsoportokból kell számot adnia tudásáról. A Pénzügyminisztérium által jóváhagyott és összeállított 150 perces feladatsor megoldásával (számítások megoldásával és esettanulmány kidolgozásával) teljesíti a jelölt a gyakorlati-írásbeli vizsgát, ha legalább 60%-os teljesítményszintet ért el.

b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:

- a szakdolgozat megvédése után kerül sor a komplex szóbeli vizsgára;

- a szakmai szóbeli vizsgán a vizsgázó valamennyi feladatcsoport szakmai követelményeit tartalmazó, az ismeretek széles körét átfogó, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott komplex vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) A gyakorlati-írásbeli vizsga tartalma:

Az Adóigazgatási ismeretek blokk tantárgyait felölelő feladatcsoportokból összeállított komplex feladatsort a Pénzügyminisztérium (a szakképesítésért felelős miniszter) adja ki, azok csak egy-egy szakmai vizsgán használhatóak fel.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

A komplex szóbeli vizsgára a megadott vizsgatárgyakból/modulokból 25-30 vizsgatétel készül, egymástól független, a témaköröket lefedő a), b) altételekkel. A komplex szóbeli tételeket a Pénzügyminisztérium adja ki, melyek több szakmai vizsgán is felhasználhatóak.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga komplex, felmentés még részben sem adható.

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát a szakdolgozat és a komplex szóbeli érdemjegyei (1-5-ig terjedő) alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- a szakdolgozat érdemjegyeinek (két bíráló által adott jegyek),

- a védésen elért érdemjegy és

- a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének számtani átlaga (öt tizedtől felfelé kell kerekíteni) .

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha bármelyik érdemjegy elégtelen (1) .

Javítóvizsgát abból a részből kell a vizsgázónak tennie, melyből tudását elégtelenre minősítette a vizsgabizottság.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati-írásbeli vizsga értékelése a Pénzügyminisztérium központi útmutatója alapján történik az alábbiak szerint:

A gyakorlati-írásbeli vizsga érdemjegye a szakmai gyakorlati vizsga osztályzata.

Eredménytelen gyakorlati-írásbeli vizsga esetén a vizsgázónak a vizsgarészből javítóvizsgát kell tennie.

c) A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Javítóvizsga legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehető le.

V. Egyéb tudnivalók

1. A szakképzés megkezdésének feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga.

2. A képzés feltételei

A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni.

A képzés időtartama: 2 év (négy szemeszter) .

A kétéves képzést követően megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.

3. A szakképzés óraterve

3. számú melléklet a 27/2005. (VIII. 15.) PM rendelethez

[8. számú melléklet a 20/1998. (VII. 22.) PM rendelethez]

AZ ÉRTÉKPAPÍR-PIACI SZAKÉRTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. a) A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 55 3441 02

2. A szakképesítés megnevezése: Értékpapír-piaci szakértő

3. Hozzárendelt FEOR szám: 3619

4. Szakképzési évfolyamok száma: 2 év

5. Elmélet aránya: 50%

6. Gyakorlat aránya: 50%

I. b) A szakképesítés további adatai

7. A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai és szakmai előképzettség, előzetes szakmai gyakorlat: érettségi vizsga

8. Pályaalkalmassági, illetve szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie: -

9. Szakmai alapképzés időtartama: -

10.Szintvizsga: -

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás.

2. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az értékpapír-piaci szakértő feladata, hogy képes legyen átlátni az értékpapírpiacok, illetve az ott működő intézmények és piaci szereplők működését, valamint a nemzetgazdaságban betöltött szerepét; illetve, hogy tisztában legyen az értékpapírok értékelésének alapvető matematikai-közgazdasági módszertanával, az értékpapírok kezelésének jogi szabályozásával, és annak közgazdaságtani racionalitásaival. Az értékpapír-piaci szakértőnek tehát rendelkeznie kell egy olyan stabil bázistudással, amelynek segítségével a különböző profilú pénzügyi vállalkozásoknál és egyéb értékpapírpiacokkal foglalkozó szervezeteknél elhelyezkedve az értékpapír-kereskedelem terület lehetséges számos speciális részfeladatának bármelyikét rövid időn belül elsajátítani, illetve ezt követően megfelelő megalapozottsággal ellátni legyen képes.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:

1. Szakmai jellegű feladatok, tevékenységek ellátása

A szakember legyen képes

- az értékpapírpiac polgári jogi alapvetésének áttekintésére,

- az értékpapírok különböző fajtáinak megkülönböztetésére,

- az egyes értékpapírok szabályozásának áttekintésére,

- az értékpapír-forgalmazás jogszabályi hátterének ismeretére,

- értékpapírok forgalmazásához kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátására és a hazai értékpapírjogi szabályozás betartására,

- pénz és tőkepiaci szervezetek napi ügyvitelének végzésére,

- az értékpapírok makrogazdasági összefüggéseinek átlátására,

- az értékpapírpiacok logikájának gazdaságpolitikai kontextusban is történő értelmezésére,

- az állampapírpiac szereplőinek, működésének ismeretére,

- a nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági folyamatok értékpapírpiacokra gyakorolt hatásainak elemzésére,

- a vállalati értékpapírok piacának átlátására,

- a vállalatok pénzügyi elemzéseinek értelmezésére,

- a hazai gyakorlatban előforduló pénzügyi konstrukciók és értékpapírtípusok, valamint pénzügyi szervezetek működésének formai és pénzügyi szempontok alapján való összehasonlítására,

- hozam- és jelenérték-számításra,

. - az értékpapírok és egyszerűbb pénzügyi konstrukciók pénzügyi-kockázati szempontból való értékelésére,

- az opció árazási elveinek, illetve a kapcsolódó opciós stratégiáknak a gyakorlati alkalmazására,

- a Budapesti Értéktőzsde működésének átlátására, szabályzatainak betartására,

- a Központi Elszámolóház működésének átlátására, szabályzatainak betartására,

- a határidős árfolyamok elméletének, illetve a különböző határidős stratégiáknak gyakorlati alkalmazására,

- általánosságban a pénzügyi problémákkal kapcsolatos alternatívajavaslatok megfogalmazására és világos, a laikus számára is érthető előadására.

2. A szakmához kapcsolódó általános jellegű feladatok, tevékenységek ellátása

A szakember legyen képes

- jogszabályok, belső szabályzatok alkalmazására,

- gazdasági környezethez illeszkedő ügyvitel szervezésére, koordinálására,

- magas szintű pénzügyi-informatikai szoftver alkalmazások használatára és informatikai hátterének szervezésére.

IV. A szakmai vizsga követelményei

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei

Szakmai vizsgára bocsátható az, aki

a) a V. 2. pont képzési óratervében megjelölt tantárgyak (modulok) tananyagából eredményes vizsgát tett, az előírt krediteket megszerezte;

b) az előírt szakmai gyakorlaton részt vett, és a képzési programban meghatározott követelményeknek eleget tett,

c) a szakdolgozatát elkészítette és az írásbeli vizsga megkezdése előtt 30 nappal határidőre beadta,

d) szakmai "C" típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik egy idegen nyelvből.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Az írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarész moduljai/tantárgyai:

Az írásbeli vizsgarész időtartama:

Komplex írásbeli: 150 perc.

A szóbeli vizsgarész időtartama:

Komplex szóbeli: 20 perc.

A gyakorlati vizsgarész időtartama:

Szakdolgozat megvédése: 20 perc.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

a) Az írásbeli vizsga tartalma:

- Üzleti környezet statisztikai elemzés elvégzése, megadott adatok alapján és önálló szöveges kiértékelése

- Vállalat és értékpapír minősítése

- Értékpapír értékbecslése

- Értékpapír portfolió összeállítása, hozam-kockázat optimalizálása

- Derivatív ügyletek felállítása és értékelésük

Az írásbeli vizsgatételt a Pénzügyminisztérium adja ki központi értékelési útmutatóval.

b) A szóbeli vizsga tartalma:

PÉNZÜGYI SZAKISMERETEK

Pénzügytan

- Pénzelmélet-pénzügyi rendszer - pénzügyi politika

- Tőkeáramlás, tőkeáramlási mátrix

- A pénzügyi intézményrendszer felépítése, működési mechanizmusa

- Az értékpapírok

- A pénzügyi piacok és az értékpapírpiacok

- Az Európai Unió pénzügyei (EMS, ECU/EUR; árfolyam- és hitelmechanizmus)

- A fizetési mérleg fogalma, szerkezete

- Az államháztartás pénzügyei

- Adózási alapismeretek

- A társadalombiztosítás működésével kapcsolatos alapfogalmak

- A vállalkozások és a pénzintézetek kapcsolatrendszere

- A vállalkozások likviditásának értelmezése

- Vállalkozásfinanszírozási ismeretek

- Beruházás-gazdaságossági számítások

Pénzügyi piacok

- A pénzügyi piacok működése

- Befektetési szempontok

- Származtatott és összetett ügyletek

- Az állampapírpiac szerkezete, szereplői, működése

- A vállalati értékpapírok piaca

- A vállalatok pénzügyi elemzésének alapjai

Vállalkozások pénzügyei

- A vállalatok pénzügyi döntésinek elméleti alapjai

- Pénzügyi döntések elvei, tényezői

- A döntéseket támogató módszerek, technikák

- A pénz időértékének jelentősége a vállalati gazdálkodásban

- A tőkeáttétel és a kockázat kapcsolata

- A beruházási döntések

- A beruházások kockázatának becslése

- A vállalati tőkeköltség

- A tőkeszerkezet, osztalékpolitika

- A forgótőke menedzsment

- A készletekbe történő befektetés

- A vevőkkel szembeni követelés kezelése

- Pénzgazdálkodás és a rövid lejáratú források

- Vállalatokat érintő adózási kérdések

Nemzetközi pénzügyek

- Nemzetközi gazdaságtan

- Az Európai Unió jogi szabályozása, a tőke szabad mozgására és a banki pénzügyi szektorra vonatkozó fontosabb jogi normák

- Az Európai Unió monetáris politikája

- Pénzügyi piacok a Monetáris Unióban

- Nemzetközi pénzügyek

- Magyarországi jogi szabályozás és intézményi környezet, a hazai devizapiac

GAZDÁLKODÁSI SZAKISMERETEK

Számvitel

- A számvitel feladata és területei. A pénzügyi számvitel. A vezetői számvitel. A számvitel és a változó környezet

- A számviteli információs rendszer. A mérleg. A mérleg definíciója. Eszközök, források. A mérlegegyezőség elve. A mérleg formája. Az alapvető mérlegváltozások

- Az eredmény kiszámításának különféle módjai. Az eredmény fogalmának értelmezése. A mérleg főösszege és az eredménnyel való kapcsolata

- A könyvvezetés különféle formái. A könyvvitel. Számlasoros elszámolás

- Számviteli alapelvek és az éves beszámoló. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

- A mérleg felépítése és tartalma. Az eszközök és a források értékelése

- Az eredmény meghatározása. Összköltség-eljárás. Forgalmi költség eljárás

- A kiegészítő melléklet. Általános és tájékoztató rész. A mérleghez kapcsolódó kiegészítések. Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések

- A vagyoni és forráshelyzet elemzése

Vállalati gazdaságtan

- Vállalkozás, vállalat

- Vállalat-gazdaságtani alapismeretek

- A termelési szerkezet

- A vállalati szervezet

- A vállalati munkaerő-gazdálkodás

- Gazdálkodás a tárgyi eszközökkel

- Forgóeszköz-gazdálkodás

- Vállalatelemzés, vállalatértékelés

- Válságkezelés, vállalkozások megszüntetése

Marketing alapismeretek

- A marketing helye a tudományok rendszerében, a fogalmi rendszer

- A piaci alapfogalmak, a célpiaci marketing

- A piac fogalma, mérete, piacpotenciál, piacrészesedés. A piacszegmentáció fogalma

- A célpiaci marketing kialakításának folyamata

- A fogyasztói piac

- A szervezeti piac

- A marketing információs rendszer

- A marketingkutatási folyamat szakaszai

- A marketing mix elemei

- A piacbefolyásolás szerepe a marketing mix-ben. A piacbefolyásolás formái

- A marketing menedzsment

Vezetési ismeretek

- A vezetés fogalma, jelentősége

- Emberi viszonyok

- Csoportok

- A vezetői kommunikáció

JOGI ÉS SZABÁLYOZÁSI ISMERETEK

Értékpapírjog

- Értékpapírpiac polgári jogi alapvetése

- A szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte, megszűnése, követelések elévülése

- Egyes speciális szerződések és fogalmak: adás-vétel, csere, bizomány, megbízás, letét, vételi jog, elővásárlási jog, visszavásárlási jog, biztosítékok, jelzálog, óvadék, kezesség, bankgarancia

- Pénzzel kapcsolatos fogalmak (foglaló, bánatpénz, kamat, kötbér), - Az értékpapírokról általában

- Az értékpapírjogi fogalma

- Az értékpapírok fajtái

- Az értékpapírok előállítása, megsemmisítése

- Az egyes értékpapírok szabályozása: váltó, csekk, közraktári jegy, kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél, kárpótlási jegy, befektetési jegy, kockázati tőkealap-jegy,vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész, részvény

- Az értékpapír-forgalmazás jogszabályi háttere, a tőkepiaci törvény, különös tekintettel annak hatályára, az értékpapírpiac szereplőire, a befektetési szolgáltatások végzésének szabályaira, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, az értékpapírok forgalomba hozatalára, a Tőzsdére, a Befektetővédelmi Alapra, a KELER Rt.-re

Tőzsdei szabályzatok

- Alapvetések a Budapesti Értéktőzsdéről: jogi háttér, alakulás

- A BÉT Alapszabálya: tőzsdetagság, Közgyűlés, Tőzsdetanács, Tőzsdetitkárság, Etikai Bizottság, Felügyelő Bizottság, Választott Bíróság, Szakmai Bizottság, Tőzsde

- Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzat

- A KELER Rt. Értéktőzsdei Értékpapír Elszámolási Szabályzata

- Értéktári és Értékpapír-számlavezetési Szabályzat

- Állampapír Elszámolási Szabályzat

- Értéktári Értékpapír-számlavezetési Szabályzat

- A tőzsdei üzletekről és a tőzsdei kereskedésről szóló szabályzat

A komplex szóbelin a vizsgázó az ismeretek széles körét átfogó, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott komplex vizsgakérdések alapján ad számot tudásáról.

c) A gyakorlati vizsga tartalma:

A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, amelyet szóban is megvéd. Készítésének és megvédésének célja, hogy a hallgató bemutassa a képzésben elsajátított elméleti és szakmai ismereteit. A szakdolgozatnak önálló gondolkodásmódot kell tükröznie, tartalmaznia kell az adott témára vonatkozóan a hallgató értékelő véleményét és javaslatait, valamint a gyakorlati munka során szerzett szakmai ismereteket, problémamegoldó készségét az adott szakterületen. A téma kidolgozásának elemzőnek kell lennie, nem leírónak.

A szakdolgozatot számítógéppel a szaktanárral egyeztetett szempontsor alapján kell elkészíteni.

A szakdolgozathoz kapcsolódó formai követelmények:

- minimum 30 oldal, 1,5 sortávolsággal (a táblázatok, grafikonok nélkül);

- pontos hivatkozások;

- irodalomjegyzék stb.

A dolgozatot a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani az előzetes bírálattal együtt a gyakorlati vizsga előtt 15 nappal.

A vizsgázó a szakdolgozatát a szóbeli vizsgán védi meg.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsgarészek alól - azok komplexitása miatt -felmentés nem adható!

5. A szakmai vizsga értékelése

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

a) A szakmai elméleti vizsga értékelése:

Az írásbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó a követelményeket min. 60%-os szinten teljesítette.

Az írásbeli vizsga értékelése a Pénzügyminisztérium központi útmutatója alapján történik az alábbiak szerint:

A komplex szóbeli vizsgát egy érdemjeggyel értékeli a szakmai vizsgabizottság.

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli vizsgarészen és a komplex szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, úgy az írásbeli vizsgarész érdemjegye felé kell kerekíteni.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha bármelyik vizsgarész érdemjegye elégtelen (1) .

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell a vizsgázónak tennie, melyből tudását elégtelenre minősítette a vizsgabizottság.

b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga osztályzata

- a szakdolgozat érdemjegyeinek (két bíráló által adott jegyek) és

- a védésen elért érdemjegy számtani átlaga.

A szakdolgozatát a jelölt csak akkor védheti meg, ha azt mindkét opponens legalább elégségesre értékelte.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha mindhárom érdemjegy (szakdolgozat érdemjegyei, a védés érdemjegye) legalább elégséges.

c) A szakmai vizsga értékelése:

A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.

Javítóvizsga legkorábban a következő vizsgaidőszakban tehető le.

V. Egyéb tudnivalók

1. A képzés feltételei

A jelentkezés és a felvétel konkrét feltételeit a képzési

programnak kell tartalmaznia. Ezen feltételekről, továbbá

az előzetesen beszámítható tanulmányokról szóló információkat a jelentkezők számára hozzáférhetővé kell tenni.

A képzés időtartama: 2 év (négy szemeszter) .

A két szemeszter elvégzését követően 4 hetes nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, amelynek óraszáma 160 óra.

A kétéves képzést követően megszerzett szakmai bizonyítvány feljogosítja a végzett hallgatót a megjelölt munkakörök betöltésére vagy továbbtanulási jelentkezésre.

2. A szakképzés óraterve