44/2005. (III. 11.) Korm. rendelet

a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről

A Kormány, a szolgáltató állam megvalósítása, a költségvetési forrásokkal való hatékony gazdálkodás, valamint az Európai Unió tagállamaként való működés által támasztott követelményeknek való magasabb szintű megfelelés érdekében a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatálya, a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével, a Kormány irányítása, felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervek és irányításuk, felügyeletük alatt működő közigazgatási szervek (a továbbiakban: érintett szervek) (2) bekezdésben rögzített tevékenységére terjed ki.

(2) Az érintett szervek a kormányzati informatika körébe tartozó informatikai fejlesztéseiket, kormányzati informatikai rendszereik (a továbbiakban: kormányzati informatikai eszközök) kialakítását, továbbfejlesztését és működtetését

a) a Kormány által elfogadott Magyar Információs Társadalom Stratégia és elektronikus kormányzati stratégia célkitűzéseivel összhangban,

b) a kormányzati informatika koordinációjára létrehozott tárcaközi bizottság által elfogadott célkitűzéseknek megfelelően,

c) a célszerűség és

d) az egységesség, harmonizáltság elvével összhangban,

e) a költséghatékonyság elvére tekintettel,

f) az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget, valamint

g) az informatikai biztonság elérhető legmagasabb szintjét és a kormányzati informatikai rendszerek együttműködtetését lehetővé téve,

h) a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok és az információs önrendelkezési jog érvényre juttatása mellett

kötelesek biztosítani.

(3) Az érintett szervek a (2) bekezdésben meghatározott követelmények érvényesíthetősége érdekében, kormányzati informatikai fejlesztéseiket, az ehhez kapcsolódó költségvetési forrásigényeik előkészítését, éves informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetésüket, kormányzati informatikai eszközeik beszerzését és működtetését, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatkörében eljáró, a kormányzati informatikával összefüggő feladatai gyakorlásával megbízott politikai államtitkár, mint kormánymegbízott (a továbbiakban: kormánymegbízott) koordinációja mellett kötelesek megvalósítani. A kormánymegbízott e jogkörében eljárva:

a) előzetesen megvizsgálja és vizsgálata eredményétől függően egyetértési jogot gyakorol az érintett szervek kormányzati informatikai stratégiája, éves kormányzati informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetése és ezek módosításai felett, valamint vizsgálja azok megvalósulását;

b) előzetesen megvizsgálja és vizsgálata eredményétől függően egyetértési jogot gyakorol az a) pontban foglaltak megvalósításához szükséges projektek, az azok lebonyolításával összefüggő beszerzési eljárások indítása felett, ha azok értéke a külön jogszabályban megállapított mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladja.

(4) A Belügyminisztérium és szervei, valamint a Honvédelmi Minisztérium és szervei esetében a kormánymegbízott egyetértési jogát csak az informatikai stratégia vonatkozásában gyakorolja; a kormányzati elektronikus közigazgatási szolgáltatásokat érintő éves informatikai és üzemeltetési költségvetés, ezek módosításai, megvalósítása, a szükséges beszerzési eljárások indítása tekintetében azonban e szervek esetében véleményezési joggal rendelkezik.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) beszerzési eljárás: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó valamennyi, a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó értékű közbeszerzés megvalósítására irányuló eljárás, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján külön jogszabályban meghatározott beszerzési eljárás, amennyiben a beszerzés értéke a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladja;

b) éves informatikai költségvetés: a költségvetési tervezés folyamatában az adott évben rendelkezésre álló valamennyi informatikai célú forrás felhasználását célok és időszak szerint ütemező dokumentum, amely tartalmazza az esetleges külső források bevonását, illetve a saját bevételek ilyen célú felhasználását is;

c) projekt: minden olyan informatikai tárgyú fejlesztési vagy beszerzési komplex tevékenység, amelynek a célja, kivitelezésének időszükséglete és erőforrás igénye meghatározható és a tervezett ráfordítások (költségvetési kiadásai) összértéke meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, függetlenül attól, hogy az informatikai költségeken túlmenően egyéb kiadások is jelentkeznek;

d) kormányzati informatika: az ügyfelek minél hatékonyabb kiszolgálását, az államigazgatási szervek korszerűsítését, működését és az államigazgatási feladatok ellátását támogató információs és szolgáltató rendszerek létrehozásához és működtetéséhez szükséges információtechnológiai és infokommunikációs szervezeti, erőforrás- és eszközrendszert jelenti;

e) kormányzati informatikai stratégia: a Kormány által jóváhagyott információs társadalmi stratégia azon elemeinek összessége, melyek a szolgáltató állam, a kormányzati informatikai fejlesztések, beruházások és szolgáltatások vonatkozásában állapítanak meg célokat és követelményeket;

f) szervezeti informatikai stratégia: az érintett szervek által készített, a kormányzati informatikai stratégiával összehangolt, a d) pontban megjelölt feladatkörökre kiterjedő, legalább középtávú átfogó dokumentum;

g) üzemeltetési költségvetés: a kormányzati informatikai rendszerek folyamatos üzemben tartásához szükséges tárgyi, közszolgáltatási és személyi feltételek biztosításához jóváhagyott források összessége, beleértve a karbantartást és felújítást, ide nem értve a pótló beruházásokat;

h) végrehajtáshoz szükséges rendszerek: a kormányzati informatikai stratégiai célok megvalósítását, illetve a mindennapi működést biztosító informatikai rendszerek összessége.

Előzetes stratégiakészítési és tervezési kötelezettség

3. §

(1) Az érintett szervek a Kormány által elfogadott nemzeti és ágazati információs társadalom stratégiákban foglaltak szerint szervezeti informatikai stratégia meghatározására és annak éves felülvizsgálatára, valamint éves informatikai terv és informatikai beszerzési terv készítésére kötelesek.

(2) A szervezeti informatikai stratégiának tartalmaznia kell az érintett szerv általános stratégiájával, a Magyar Információs Társadalom Stratégiával és a kormányzati informatikai stratégiával összhangban, legalább középtávra (2-3 évre) vonatkozóan a szolgáltató állam kialakításával, az ügyfelek hatékony és gyors kiszolgálásával, a belső folyamatok hatékony megszervezésével kapcsolatos jövőképet, intézkedési terveket, lehetőség szerint ütemezést.

(3) Az informatikai tervnek a szervezeti informatikai stratégiához igazodva tartalmaznia kell az előző évi kormányzati informatikai fejlesztésekre vonatkozó tételes beszámolást, az adott évre vonatkozó kormányzati informatikai fejlesztési és pótlási elgondolásokat, szakmai feladatkörök szerinti bontásban tartalmaznia kell az adott évben elérendő fő kormányzati informatikai célokat.

(4) Az informatikai beszerzési terv, az informatikai tervben rögzített feladatokhoz kapcsolódóan - a beszerzésre vonatkozó jogszabályokkal és az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályokkal is összhangban - tartalmazza az érintett szerv által, adott évben, bármely forrásból beszerezni kívánt kormányzati informatikai eszközöket, szolgáltatásokat.

(5) Az érintett szervek a (2)-(4) bekezdések szerinti szervezeti informatikai stratégiát, informatikai tervet és informatikai beszerzési tervet a kormányzati informatika koordinációjára létrehozott tárcaközi bizottság ajánlásaiban rögzített formai és tartalmi követelményeknek megfelelően határozzák meg, illetve készítik el.

Az egyetértési jog gyakorlásának kezdeményezése

4. §

(1) A kormányzati informatikai tevékenység összehangolása érdekében az érintett szerv

a) a szervezeti informatikai stratégiáját, tervezett módosítását, valamint éves felülvizsgálatát annak elfogadása előtt,

b) éves informatikai tervét a fejezeti költségvetés elfogadását követő 30 napon belül,

c) éves informatikai beszerzési tervét az intézményi költségvetés elfogadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév március 15. napjáig, köteles - magyar nyelven - az értelmezéshez, elbíráláshoz szükséges informatikai, műszaki, szervezési dokumentumokkal együtt a kormánymegbízottnak egyetértési, illetve véleményezési jogának gyakorlása érdekében megküldeni.

(2) A kormánymegbízott az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok alapján kijelöli azokat a projekteket, amelyek vonatkozásában egyetértési jogának gyakorlása indokolt (a továbbiakban: kijelölés) . A kijelölésről a kormánymegbízott egyetértési jogának gyakorlásával egyidejűleg tájékoztatja az érintett szervet. Az érintett szerv a kormánymegbízott egyetértését kéri e rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzési eljárás megkezdését megelőzően, amennyiben az kijelölésre került, vagy az informatikai beszerzési tervben nem került feltüntetésre:

a) hirdetmény közzétételével induló beszerzési eljárás esetén, az eljárást megindító hirdetmény tervezetének a kormánymegbízott részére történő megküldésével, a hirdetmény közzététel céljából a Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldésének tervezett időpontját megelőzően legalább 9 nappal, gyorsított eljárás esetén a hirdetmény közzététel céljából a Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldésével egyidejűleg;

b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén, az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett időpontja előtt legalább 9 nappal, a Kbt. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás esetén a tárgyalás megkezdésével egyidejűleg;

c) az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetében, 9 nappal a részvételi vagy az ajánlattételi felhívás tervezett megküldésének időpontja előtt;

d) a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó - a központi beszerző szervezet által kötött keretszerződés alapján tervezett beszerzés esetében - 9 nappal a tervezett beszerzés előtt, a beszerzés tárgyának részletes (műszaki) leírásával, a beruházási cél megjelölésével és a megrendeléssel, egyébként az a), illetve b) pontnak megfelelően.

(3) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint a kormánymegbízott egyetértésével korábban már elfogadott éves informatikai terv, beszerzési terv módosításának igénye merül fel, úgy a tervezett módosítás vonatkozásában annak elfogadása előtt az (1) bekezdés szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával a kormánymegbízott állásfoglalását kell kérni.

(4) A (2) bekezdésben felsoroltak bármelyike esetén az e rendelet 1. számú melléklete szerinti, kitöltött, és az érintett szerv kötelezettségvállalásra jogosult képviselője által aláírt, illetőleg - elektronikus dokumentum esetén - minősített elektronikus aláírásával ellátott Egyetértési adatlapot, papír alapon kettő, ha pedig benyújtására elektronikus út igénybevételével kerül sor, elektronikus dokumentum formájában (egy példányban) kell benyújtani.

(5) Az Egyetértési adatlap valamennyi rovatát ki kell tölteni, valamint fel kell tüntetni az állásfoglalás-kéréshez csatolt dokumentumok jegyzékét.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak irányadók a Belügyminisztériumra, valamint a Honvédelmi Minisztériumra és szerveikre is.

A véleményezési jog gyakorlásának kezdeményezése

5. §

(1) A Belügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium és szerveik, az informatikai tervet, valamint az informatikai beszerzési tervet, illetve azok módosításait, a 4. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a 4. § (1) bekezdés b) -c) pontjai szerinti határidővel előzetesen kötelesek - véleményezés céljából - a kormánymegbízott részére megküldeni.

(2) A Belügyminisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium és szerveik, az e rendelet hatálya alá tartozó beszerzései közül azon beszerzések dokumentumait, amely beszerzések a 4. § (1) bekezdés szerinti eljárás során kijelölésre kerültek, illetve ha a beszerzésre az előbbiektől eltérően kerül sor, a 4. § (2) bekezdésének megfelelő határidőkkel kell a kormánymegbízottnak véleményezésre megküldeni.

(3) A véleménykérésre a 4. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás kezdeményezőjének az e rendelet 2. számú melléklete szerinti Véleményezési adatlapot kell alkalmaznia.

Az egyetértési és véleményezési jog gyakorlása

6. §

(1) A kormánymegbízott az egyetértési, véleményezési eljárásban az érintett szerv által biztosított, valamint egyéb módon rendelkezésére álló iratok, adatok alapján dönt, egyetértését vagy egyet nem értését fejezi ki, illetőleg - a megalapozott döntés érdekében, a tárgy megjelölésével - további tájékoztatást kér.

(2) A kormánymegbízott egyetértési, véleményezési jogát a következő körülmények együttes vizsgálatára alapozza:

a) szakmai és szakmapolitikai szempontok szerinti általános, az Európai Unió információs társadalmi, elektronikus kormányzati politikáiban, stratégiáiban, akcióterveiben foglalt követelményeket is magában foglaló követelményeknek való megfelelés;

b) az elektronikus kormányzati stratégiához, illetve a megfelelő ágazati részstratégiához való kapcsolódás, e stratégiákkal való összeegyeztethetőség;

c) a stratégia, projekt célszerűsége, hatékonysága, gazdaságossága, megvalósíthatósága, a párhuzamos fejlesztések kiszűrése;

d) a tervezett projektnek az érintett szerv informatikai stratégiájához való viszonya.

(3) Az érintett szerv által tervezett beszerzési eljárás vonatkozásában a kormánymegbízott egyetértési, illetve véleményezésijogának gyakorlása során elsősorban azt vizsgálja, hogy a beszerzési eljárás megfelel-e a korábbi döntése alapján elfogadott szervezeti informatikai stratégiának, informatikai tervnek, illetve informatikai beszerzési tervnek.

(4) A beadványt beérkezéskor tartalmi és formai szempontból a kormánymegbízott ellenőrzi, hogy az megfelel-e az e rendeletben meghatározott feltételeknek. Amennyiben tartalmi vagy formai hiányosság tapasztalható, úgy a kormánymegbízott a hiány és a hiánypótlás határidejének megjelölésével haladéktalanul hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(5) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeti informatikai stratégiához kapcsolódó egyetértési eljárás határideje 60, az éves informatikai tervhez, valamint a beszerzési tervhez kapcsolódó egyetértési, illetve véleményezési eljárás határideje 30 nap, melybe a hiánypótlás, illetve felvilágosítás megadásának időtartama nem számít bele.

(6) A kormánymegbízott beszerzési eljárást megelőző egyetértési, illetve véleményezési eljárásának időtartama az eljárást kezdeményező beadvány érkeztetésétől számított 8 napot nem haladhatja meg. Ha a (4) bekezdés szerint hiánypótlási felhívás kerül kibocsátásra, úgy az egyetértési, illetve véleményezési eljárás időtartama legfeljebb 3 munkanappal hosszabbodik meg.

(7) A kormánymegbízott döntéséről az eljárást kezdeményező szerv képviselőjét, az Egyetértési, illetőleg Véleményezési adatlap a döntést, illetőleg véleményt is tartalmazó példányának - a beküldési eljárásnak megfelelő úton történő - visszaküldésével tájékoztatja.

(8) A nemleges döntést indokolni kell. Az indokolást az Egyetértési, illetve a Véleményezési adatlapon kell feltüntetni. Az indokolásban fel kell tüntetni azokat a mérlegelés alapjául szolgáló - így különösen a (2) bekezdésben rögzített - körülményeket, amelyekre a kormánymegbízott döntését alapozta.

(9) Amennyiben a kormánymegbízott a meghatározott határidőn belül nem hoz döntést, illetve hiánypótlási felhívással nem él, úgy a határidő elteltével egyetértése, illetve egyetértő véleménye megadottnak tekinthető.

7. §

(1) A kormánymegbízott egyetértési és véleményezési jogát az irányítása alatt álló, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központján (a továbbiakban: EKK) keresztül gyakorolja.

(2) A kormánymegbízott az (1) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva:

a) biztosítja és működteti a 6. § szerinti eljárás lebonyolításához szükséges adminisztratív, személyi, biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó feltételrendszert, az eljárás minden szakaszában biztosítja a személyes és minősített adatok védelmére, valamint az üzleti titokra, a beszerzési eljárás során érvényesítendő összeférhetetlenségi és titokvédelmi szabályokra vonatkozó jogszabályok érvényesülését,

b) fogadja a 4. § (1) és 5. § (1) bekezdése alapján a részére megküldött beadványokat,

c) formai és tartalmi szempontból megvizsgálja a beadványokat, a 6. § (3) bekezdés szerinti esetben hiánypótlási felhívást bocsát ki, valamint

d) gondoskodik a 6. § (1) bekezdés szerinti döntések meghozataláról.

(3) Nem vehet részt az eljárás során megismerhető adatok, információk értékelésében az a személy, aki a beszerzésre alkalmazandó jogszabályok megfelelő szabályai szerint a beszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában sem járhatna el az ajánlatkérő nevében. Erre vonatkozóan nyilatkozni köteles, és nyilatkozatát az adott pályázat véleményezési anyagában meg kell őrizni.

(4) Az egyetértési jog, illetve véleményezési jog gyakorlása során az EKK részéről nem járhat el az a személy, aki az egyetértési, illetve véleményezési jog alapjául szolgáló 4-5. §-ban felsorolt intézkedések során az érintett szerv részéről korábban eljárt.

8. §

(1) Az e rendeletbe foglalt szabályoktól eltérő eljárás esetén a kormánymegbízott a fejezetért felelős miniszter, illetve az érintett szerv vezetője felé jelzéssel élhet.

(2) Amennyiben a kormánymegbízott az 1. § (4) bekezdése szerinti véleményezési jogkörben jár el, úgy az érintett szervre, intézményre nézve véleménye nem kötelező. A kormánymegbízott azonban véleménye figyelmen kívül hagyása esetén a felügyeleti szerv felé jelzéssel élhet.

Záró rendelkezések

9. §

(1) E rendelet 2005. április 1-jén lép hatályba.

(2)[1]

(3)[2]

(4)[3]

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 44/2005. (III. 11.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 44/2005. (III. 11.) Korm. rendelethez