8/2005. (I. 19.) Korm. rendelet

a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével

a) az állami felsőoktatási intézményekre,

b) az egyházi felsőoktatási intézményekre, valamint

c) a külön megállapodás alapján magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézményekre

(a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmények) terjed ki.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézményekre.

2. §

(1) A felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők

a) a nappali, esti, levelező első felsőfokú szakképzésben,

b) a nappali, esti, levelező első alapképzésben,

c) a nappali első kiegészítő alapképzésben államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók.

(2) E rendelet alkalmazásában ugyancsak a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők

a) bármely államilag finanszírozott első közismereti tanári, hittanári vagy hittanár-nevelő szakon, illetve közös képzésben tanulmányokat folytató hallgató a magyar nyelvű képzésekben, a második közismereti tanári szakképzettség megszerzéséhez felvett szakon a nappali, esti, levelező tagozaton legfeljebb az első alkalommal felvett második tanári szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időtartamban,

b) bármely olyan szakon államilag finanszírozott helyre felvett hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató a magyar nyelvű képzésekben, amelynek képesítési követelményei követelményként írják elő, hogy a hallgatónak felsőoktatási oklevéllel kell rendelkeznie,

c) bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató, a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban,

d) nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú hallgatók, ha a jelen paragrafus bármely pontjában rögzített egyéb feltételeknek is megfelelnek.

(3) A Kormány az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztése alapján az évente felvehető államilag finanszírozott összlétszámon belül az államilag finanszírozott képzés indításának lehetőségét egyes szakirányú továbbképzésekre és a második, illetve további oklevél megszerzésére irányuló alapképzésekre, valamint idegen nyelven folytatott képzésekre kiterjesztheti.

3. §

(1) Az államilag finanszírozott hallgatók képzésének költségvetési támogatása a normatív képzési és fenntartási támogatással történik, amit kiegészít egyes speciális feladatok támogatása.

(2) A képzési és fenntartási normatív támogatás részei:

a) az oktatási támogatás,

b) a tudományos támogatás,

c) a fenntartási támogatás.

4. §

(1) Az oktatási támogatás a felsőoktatási intézmények e rendelet mellékletében részletezett szakjaihoz, szakcsoportjaihoz tartozó államilag finanszírozott számított hallgatói létszám és a mellékletben szereplő oktatási normatívák szorzatával megállapított támogatás összege.

(2) A számított hallgatói létszám a költségvetési évet megelőző év október 15-i statisztikai hallgatói létszám, a páratlan félévű képzés éves létszámra történő korrigálásával. A számított hallgatói létszámba egy nappali tagozatos hallgató egy főnek, míg egy esti, egy levelező, illetve egy távoktatás tagozatos hallgató 0,5 főnek számít, függetlenül attól, hogy a hallgató egy- vagy többszakos. Többszakos képzések esetében a magasabb oktatási normatíva szerinti szak alapján történik a hallgató besorolása.

5. §

(1)[1] A tudományos támogatás finanszírozása két részből tevődik össze:

a) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, valamint a kutatók számított létszáma és a mellékletben szereplő tudományos normatívák szorzatával megállapított támogatás összege úgy, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktató után kétszeres normatívával kell számolni;

b) az államilag finanszírozott nappali tagozatos dokto-randusz hallgatók létszáma és a mellékletben szereplő doktorandusz normatívák szorzatának összege.

(2) E rendelet alkalmazásában a felsőoktatási intézmények kutatói és oktatói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. számú mellékletében felsorolt munkaköröket betöltő kutatók, illetve teljes munkaidős oktatók. A kutatók számított létszáma a Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikája alapján kerül meghatározásra.

(3) E rendelet alkalmazásában minősített oktatók azok a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, akik

a) az Ftv. 119. § (1) bekezdésében meghatározott tudományos fokozattal, illetve mesterfokozattal, vagy

b) az Ftv. 123. § (8) bekezdése szerinti díjakkal, helyezésekkel vagy elismerésekkel rendelkeznek.

(4)[2] Az (1) bekezdés a) pontjában jelzett alkalmazottak létszáma az államilag finanszírozott intézményi számított hallgatói létszámának arányában vehető figyelembe.

6. §[3]

A fenntartási támogatás három elemből tevődik össze:

a) az intézmény összes alkalmazotti létszáma alapján - kivéve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított forrás terhére alkalmazottak és a közoktatási feladatot ellátó alkalmazottak - az államilag finanszírozott intézményi számított hallgatói létszámának arányában figyelembe vehető alkalmazotti létszáma és a mellékletben szereplő fenntartási normatíva szorzatával számított összeg;

b) az intézmény államilag finanszírozott számított hallgatói létszáma és a mellékletben szereplő fenntartási normatíva szorzataként megállapított összeg;

c) az intézményesen elkülönülő képzési helyek esetében a mellékletben szereplő szakcsoportokhoz tartozó szakok államilag finanszírozott hallgatói után a mellékletben szereplő kiegészítő fenntartási normatívák szorzataként számított összeg.

7. §

A felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatív támogatása e rendeletben meghatározottak alapján utólagos finanszírozásnak minősül.

8. §

(1) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók után az intézmények a főiskolai oktatási normatívák alapján részesülnek támogatásban.

(2)[4] A 2004-2005. években kísérleti jelleggel indított alapképzési szakokon az államilag finanszírozott, számított hallgatói létszám után az érintett felsőoktatási intézmények a főiskolai oktatási normatívák 110%-ának megfelelő támogatásra jogosultak.

(3)[5] A fogyatékkal élő hallgatók tényleges létszáma után az adott felsőoktatási intézményt a melléklet szerinti kiegészítő normatív támogatás illeti meg. A kiegészítő támogatást év közben, külön felmérés alapján, elszámolási kötelezettséggel a fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell biztosítani. A kiegészítő normatív támogatás a fogyatékkal élők sajátos igényeinek megfelelő feltételek javítása érdekében szükségessé váló feladatok finanszírozására használható fel.

9. §

Az Oktatási Minisztérium a felsőoktatási intézmények részére - az intézményi költségvetésekben - elszámolási kötelezettséggel, az Ftv. 9/D. §-ában megfogalmazottak szerint támogatást nyújt, amely a feladatok jellege szerint használható fel.

10. §

(1)[6] Az állami felsőoktatási intézmények részére e rendelet alapján meghatározott képzési és fenntartási normatív támogatás, továbbá a speciális feladatokra biztosított támogatás együttes összege a 2005. évi aktuális költségvetési támogatás 103%-ánál kisebb, illetve 110%-ánál nagyobb mértékben nem állapítható meg. A korrekciót - a lehetséges mértékben - a programfinanszírozási előirányzatnál kell érvényesíteni.

(2)[7] A nem állami felsőoktatási intézmények részére - a velük kötött megállapodásban - az e rendelet szerint meghatározott képzési és fenntartási normatív támogatás összege a 2005. évi aktuális költségvetési támogatás 103%-ánál kisebb, illetve 110%-ánál nagyobb mértékben nem állapítható meg. A felmenő rendszerben bevezetett új képzések esetében a korrekciót az előző, 2005. évi bázis megállapításánál kell figyelembe venni.

(3) Az intézmények részére biztosított költségvetési támogatás mértéke év közben - az éves költségvetésben meghatározott feltételek figyelembevételével - módosulhat, de ez az intézményi költségvetésben biztosított előirányzaton túli többlettámogatás igényével nem járhat.

11. §

(1) Az e rendeletben részletezett jogcímek szerint megállapított költségvetési támogatás összegével - amely az intézmények alaptevékenységének ellátására szolgál fedezetül - az intézmények a vonatkozó jogszabályok keretei között önállóan rendelkeznek.

(2) Az intézmények a részükre biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról - sajátosságaik figyelembevételével, a működőképesség fenntartásának szem előtt tartásával - belső szabályozással döntenek. Az intézmények vezető testületeinek feladata dönteni a támogatási összeg központosított és decentralizált részre való felosztásáról, illetve ez utóbbi szervezeti egységekhez, gazdálkodási egységekhez való eljuttatásának rendjéről.

12. §[8]

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)[9] A felsőoktatási intézményeknek 2006. szeptember 1-jétől a képzési és fenntartási normatívák oktatási támogatásából kell képezni az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató külföldi résztanulmányaihoz biztosítható ösztöndíj forrását.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 8/2005. (I. 19.) Korm. rendelethez[10]

Oktatási-tudományos-fenntartási normatívák

E Ft/fő/év