91/2005. (X. 18.) FVM rendelet

a Villányi borvidék védett eredetű borairól

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Villányi védett eredetű borok kategóriái

1. §

Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint készített villányi borok esetén használható a "védett eredetű classicus" és a "védett eredetű premium" elnevezés.

A szőlő származási helye

2. §

Villányi "védett eredetű" bort a Villányi borvidék területén szüretelt szőlőből lehet készíteni.

Szőlőfajta-használat

3. §

(1)[1] Villányi védett eredetű classicus bort csak blaubur-ger, cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay, hárslevelű, kadarka, kékfrankos, kékoportó, királyleányka, merlot, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, pinot noir, rajnai rizling, sauvignon blanc, syrah, szürkebarát, tramini, zengő, zöldveltelini és zweigelt szőlőfajtákból lehet készíteni.

(2) Villányi védett eredetű premium bort csak cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay, hárslevelű, kadarka, kékfrankos, kékoportó, merlot, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot noir, rajnai rizling, sauvignon blanc, syrah, tramini és zweigelt szőlőfajtákból lehet készíteni. A felsorolt fajták arányának, mind az egy fajta jelölésű, mind a küvé borok esetében el kell érniük a 100%-ot.

Szőlőültetvény, töketerhelés

4. §

(1) A villányi védett eredetű classicus bor olyan szőlőültetvényről szüretelt szőlőből készülhet, amely rügy-terhelése alapján bakművelésnél legfeljebb 8 rügy/m2, egyéb művelésmódnál legfeljebb 6 rügy/m2, de legfeljebb 20 rügy/tőke, és amelynek tőkeszáma legalább 3000 db/ha. A védett eredetű classicus bor készítéséhez az alábbi művelésmódok használhatóak: ernyő, guyot, bak, alacsony, középmagas és magas kordon.

(2) A villányi védett eredetű premium bor olyan szőlőültetvényről szüretelt szőlőből készülhet, amely rügyter-helés alapján legfeljebb 6 rügy/m2 terhelésű, de legfeljebb 15 rügy/tőke, és amelynek tőkeszáma legalább 5000 db/ha. A védett eredetű premium bor készítéséhez az alábbi művelésmódok használhatóak: ernyő, guyot, bak, alacsony, középmagas kordon.

Termésmennyiség

5. §

(1) A villányi védett eredetű classicus bor készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 90 hl/ha bor. Szőlő értékesítése esetén legfeljebb 13 t/ha lehet a szőlőtermés mennyisége. Kékoportó szőlőfajtából készült bor esetén legfeljebb 100 hl/ha bor, szőlő értékesítése esetén legfeljebb 14 t/ha lehet a megengedett szőlőtermés mennyisége.

(2) A villányi védett eredetű premium bor készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melynek termésmennyisége legfeljebb 60 hl/ha bor, szőlő értékesítése esetén legfeljebb 8,5 t/ha.

A szőlő minősége

6. §[2]

A villányi védett eredetű premium bor alapanyagául szolgáló szőlőnek legalább az alábbi értéket kell elérni:

a) 20, 0 MMo: cabernet franc, cabernet sauvignon, hárslevelű, merlot, rajnai rizling, sauvignon blanc, tramini;

b) 19, 0 MMo : kékfrankos, olaszrizling, pinot noir, syrah, zweigelt;

c) 18, 5 MMo : chardonnay;

d) 18, 0 MMo: ottonel muskotály;

e) 17, 5 MMo : kadarka, kékoportó.

Szőlőfeldolgozás, borászati technológia

7. §[3]

(1) A villányi védett eredetű bor szőlőfeldolgozására és borászati technológiájára a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokra irányadó jogszabályokat kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérések figyelembevételével.

(2) Félédes, édes, félszáraz borokat csak természetes érésből származó szőlőből, kizárólag hárslevelű, ottonel muskotály, illetve tramini fajtákból lehet készíteni.

(3) A villányi védett eredetű borok nem édesíthetőek.

(4) A premium vörös borokat fahordóban kell érlelni legalább 1 évig, kadarka, valamint kékoportó fajták esetében legalább 6 hónapig.

A bor minősítése

8. §

(1) A védett eredetű bor érzékszervi minősítését a Villányi Borvidéki Borbíráló Bizottság (a továbbiakban: bizottság) végzi. A bizottság működésének részletes szabályait a saját maga által megállapított működési szabályzat tartalmazza.

(2)[4] A bizottság 50 tagú. A tagokat a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa választja egy naptári évre. A bizottság tagjai közül 40 főt a borvidéki termelők vagy a hegyközségi (hegyközségi tanácsi) tisztségviselők közül kell megválasztani.

(3)[5] A bizottság titkári feladatait a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára látja el. A bizottságot a titkár hívja össze, szervezi annak munkáját, de a bírálatban nem vesz részt.

(4) A bírálatokra 11 főt, 8 helyi és 3 borvidéken kívüli bírálót sorsolással kell kiválasztani. A bírálathoz legalább 7 fő jelenléte szükséges, amiből legalább egy főnek borvidéken kívüli bírálónak kell lenni.

Jelölés, forgalomba hozatal

9. §

(1) A villányi védett eredetű classicus bor a borvidék nevét és a körzet vagy a település nevét használhatja. A villányi védett eredetű premium bor a borvidék és a körzet, vagy a település nevét, vagy az 1. mellékletben felsorolt dűlő nevét viselheti.

(2) A villányi védett eredetű classicus borok címkéjének alsó harmada kiegészül az alábbi információval: Villányi Védett Eredetű Classicus Bor. A villányi védett eredetű premium borok címkéjének alsó harmada kiegészül az alábbi információval: Villányi Védett Eredetű Premium Bor. A "Villány" szó helyett annak a körzetnek, településnek, illetve dűlőnek a neve is szerepelhet, amely a bor földrajzi eredetére egyértelműen utal.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott információk alatt a címkén minden esetben fel kell tüntetni a "Districtus Hungaricus Controllatus Villány" vagy "DHC Villány" szövegrészt, amely a "Magyar Ellenőrzött Körzetek Villány" tartalomnak és a "védett eredetű bor" kategória kifejezésének felel meg.

(4)[6] A bor megnevezését annak használata előtt a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának be kell jelenteni. A Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa a védett eredetű borok megnevezésére használt kifejezésekről nyilvántartást vezet.

(5)[7] A szabályos (fektetett vagy állított négyzetlap, vagy téglalap alakú) címkék esetében a címke jobb alsó sarkába a villányi védett eredetű borok jelképét, a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) növényről készült, a 2. számú melléklet szerinti grafikát kell elhelyezni. A grafika kapcsolódik a "Districtus Hungaricus Controllatus Villány" szintén kötelezően feltüntetésre kerülő szövegrészhez, amely a logo külső kettős körében a 2. számú melléklet szerint foglal helyet. Szabálytalan formájú (tépett alsó szélű, romboid, sarkára állított négyszög alakú, ovális stb.) címke esetén a magyar kikerics grafikát a címke formájától függően, de annak alsó harmadában kell elhelyezni. A magyar kikerics grafikát az adott címkével harmonizáltan (szín, betűtípus használata) kell elkészíteni és elhelyezni. A "DHC Villány" jelképéül szolgáló logo grafikai megjelenése legalább 2, 0 cm, legfeljebb 3, 0 cm átmérőjű lehet.

(6)[8] A villányi védett eredetű borokat csak üvegbe palackozva lehet forgalomba hozni. Ez alól kivételt képeznek az adott termőhelyen belül a termelő által, saját pincéjében, helyben fogyasztásra értékesített saját termelésű borai. A villányi védett eredetű premium bort csak a villányi borvidék területén vagy annak határától számított 35 km-es körzetében, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa által nyilvántartásba vett palackozóban lehet palackozni.

Bejelentések

10. §

Minden szőlő- és bortermelő, minden év május 30-ig a hegyközségnél köteles ellenőrzés céljából bejelenteni, hogy az adott évben védett eredetű premium bort kíván készíteni. Új hegyközségi tag esetén ez a kötelezettség első alkalommal a tag belépésekor esedékes. A védett eredetű classicus bor készítésének szándékát az első bor előállításának évében, majd ezt követően 5 évente május 30-ig kell a hegyközségnél bejelenteni.

A szőlőtermés minősítése

11. §

Az a bor, amely e rendelet valamely előírásának nem felel meg, védett eredetű borként származási bizonyítványt nem kaphat.

Nyilvántartások

12. §

Védett eredetű borok készítése esetén a szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó különös nyilvántartások a következők:

a) hegyközségi tanács által meghatározott szüreti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvek;

b) jegyzőkönyv a védett eredetű borok mintavételéről, valamint azok bizottsági érzékszervi bírálatának eredményéről;

c) villányi védett eredetű borok minősítő bizottságának minősítései és a minta hitelesítő jegyzőkönyve;

d) palackozási és ellenőrzési jegyzőkönyvek.

Adatszolgáltatás

13. §[9]

A szőlőtermelők a 12. §-ban meghatározott nyilvántartásokat az egyéb nyilvántartásokkal együtt kötelesek megőrizni legalább 5 évig, vagy az utolsó forgalomba hozatal napjától számított 1 évig, és azt az ellenőrzést végző szerveknek kérésre bemutatni, illetve a nyilvántartásokból adatot szolgáltatni a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsa részére.

Záró rendelkezések

14. §

(1)[10] A 4. §-ban meghatározott művelésmódok mellett a rendelet hatálybalépését követő 15 évig a szőlőültetvény művelésmódját tekintve egyes függöny, GDC, sylvoz, mo-ser féle művelésmód is lehet, amennyiben a szőlőültetvényt a rendelet hatálybalépése előtt telepítették.

(2) Villányi védett eredetű classicus bor készítéséhez a 3000 db/ha tőkeszámot, Villányi védett eredetű premium bor készítéséhez az 5000 db/ha tőkeszámot el nem érő szőlőültetvényekről a rendelet hatálybalépése után legfeljebb 10 évig lehet az adott kategóriájú termékhez szőlőt szüretelni.

(3) A rendelet hatálybalépésének évében a 10. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségnek a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell eleget tenni.

15. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

16. §[11]

Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 91/2005. (X. 18.) FVM rendelethez[12]

A Villányi borvidék dűlőinek listája

2. számú melléklet a 91/2005. (X. 18.) FVM rendelethez[13]

A villányi védett eredetű borok címkéjén kötelezően használatos magyar kikerics grafika