12/2006. (II. 3.) FVM rendelet

a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A védett eredetű borok

1. §

(1) A Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borai alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kategóriákat kell érteni (a továbbiakban: védett eredetű bor).

(2) Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint készített borok esetén használható a "Somlói" védett eredetű bor megjelölés fajtanévvel, továbbá küvébor-ként a "Somlói Nászéjszakák Bora" védett eredetű bor, valamint a "Somlói Arany" védett eredetű bor elnevezések.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott védett eredetű borokat a dűlő nevével is megjelölik, azok az e rendeletben meghatározott szigorúbb szabályok szerint állítha-tóak elő (a továbbiakban: dűlőjelölésű védett eredetű bor) .

A szőlő származási helye

2. §[1]

A védett eredetű bor csak a Nagy-Somlói borvidék Somló-hegyi körzetében, Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, valamint Somlóvásárhely településeken létesült ültetvényeken szüretelt szőlőből készíthető.

Szőlőfajta-használat

3. §

(1) A "Somlói védett eredetű bort" furmint, hárslevelű, juhfark, olaszrizling, továbbá tramini szőlőfajtákból lehet készíteni.

(2) A "Somlói Nászéjszakák Bora" védett eredetű bort furmint, hárslevelű, juhfark, kövérszőlő, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szőlőfajtákból lehet készíteni.

(3) A "Somlói Arany" védett eredetű bor előállításához furmint, hárslevelű, juhfark, kövérszőlő, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szőlőfajták kései szüretelésű, töppedt, illetve fagyottan szüretelt termése használható.

Szőlőültetvény

4. §

(1) Védett eredetű bor a térállástól és a művelésmódtól függetlenül akkor állítható elő, ha az ültetvény tőkehiányának mértéke nem haladja meg a telepítéskori tőkeszám 10%-át, és ennek tényét a hegyközségi nyilvántartásban rögzítették.

(2) Az ültetvény tőkehiányára és a fajtaidegen tőkeállomány nagyságára irányuló felmérést a hegybírókból és az ellenőrző bizottságok elnökeiből álló bizottság köteles évente elvégezni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a tőkehiány nagyobb mértékű a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelő védett eredetű borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat.

(3) Védett eredetű bor olyan szőlőültetvényről szüretelt szőlőből készülhet, amelynek tőkeszáma legalább 5000 db/ha, továbbá az ültetvényen a tőkék távolsága legalább 0,6 m. Az ültetvényeken az alábbi művelésmódok használhatóak: bak, alacsony és középmagas kordon.

Tőketerhelés, termésmennyiség

5. §

(1) A védett eredetű bor készítése esetén azon szőlőültetvények termése használható fel, melyek tőketerhelése legfeljebb 8 rügy/m2, továbbá termésmennyisége - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 80 hl/ha bor (123 q/ha) .

(2) Dűlőjelölésű védett eredetű bor előállítása esetén legfeljebb 50 hl/ha (77 q/ha) lehet a szőlőültetvények termésmennyisége.

A szőlő minősége

6. §

A védett eredetű bort legalább 17 MM°, a dűlőjelölésű védett eredetű bort legalább 19,0 MM° cukorfokú szőlőfajtákból lehet előállítani.

Szőlőfeldolgozás, borászati technológia

7. §

(1) Védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni,

továbbá pektinbontó enzimet használni nem lehet. Az erjesztéshez a termőhelyen kialakult élesztőflórát lehet felhasználni, egyéb fajélesztővel történő erjesztéshez a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségi Tanácsának (a továbbiakban: Hegyközségi Tanács) előzetes hozzájárulása szükséges. A bort legalább hat hónapig fahordóban, majd ezt követően legalább három hónapig üvegpalackban kell érlelni.

(2) Védett eredetű bort csak kézzel szüretelt szőlőből lehet készíteni oly módon, hogy a szőlőt a szüret napján fel kell dolgozni. A szőlőfajták feldolgozását elkülönítetten kell végezni.

(3) Védett eredetű bor előállítása kizárólag a hegyközség által ellenőrzött, a Somló-hegyi termesztési körzet hegyközségi pincekatasztereiben nyilvántartott pincészetekben történhet. A préselés csak szakaszos üzemű szőlősajtóval végezhető, a kosárnyomás a sajtolás teljes időtartama alatt nem haladhatja meg a 2,0 bar-t, a lé kihozatala nem lehet több 65%-nál.

A Somlói Borok Minősítő Bizottsága

8. §

(1) A védett eredetű bor érzékszervi minősítését a Somlói Borok Minősítő Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi.

(2) A Bizottság 15 tagból áll, akik közül 5 borvidéken kívüli bíráló. A bírálatokra 11 tagot, 8 helyi és 3 borvidéken kívüli bírálót sorsolással kell kiválasztani. A bírálathoz legalább 7 tag jelenléte szükséges, akik közül legalább egynek borvidéken kívüli bírálónak kell lenni.

(3) A bizottság titkárának feladatait a Hegyközségi Tanács titkára (a továbbiakban: hegyközségi titkár) látja el.

(4) A Bizottság működésének részletes szabályait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott működési szabályzat tartalmazza.

Jelölés

9. §

(1) A védett eredetű bor az 1. § (2) bekezdésében meghatározott elnevezés mellett a 3. §-ban meghatározott fajták neveit viselheti.

(2) A dűlőjelölésű védett eredetű bor az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az 1. számú melléklet szerinti dűlőnevet viseli. A dűlőjelölésű védett eredetű bor származásában és fajta vonatkozásában 100%-ban meg kell hogy feleljen a dűlő elnevezésének és a jelölésének.

(3) A címkén a bor megnevezése mellett fel kell tüntetni továbbá

a)[2] a "Somlói Védett Eredetű Bor", vagy a "Somlói VEB" megjelölést, vagy a "Districtus Hungaricus Control-latus Somló", vagy a "DHC Somló" megjelölést,

b) a címke alsó harmadában a 2. számú melléklet szerinti szimbólumot.

Forgalomba hozatal

10. §

(1) A védett eredetű borokat értékesíteni csak a szüretet követő év augusztus 20-tól lehet.

(2) A termelő köteles a védett eredetű bor forgalomba hozatali engedélye kézhezvételét követő egy hónapon belül az engedélyben foglaltak szerinti teljes bormennyiséget palackozni, és annak megtörténtét a Hegyközségi Tanácsnak írásban bejelenteni. A palackozás csak üvegpalack felhasználásával történhet.

Bejelentések

11. §

(1) A termelő és a felvásárló minden év április 30-ig köteles a hegyközségnél bejelenteni, hogy védett eredetű bort kíván előállítani.

(2) A termelő a szüret időpontját köteles legkésőbb két nappal korábban a hegyközségi titkárnak bejelenteni.

A szőlőtermés minősítése

12. §[3]

A védett eredetű bor előállításához szüretelt szőlő származási bizonyítványát a szüretnek a hegyközség választmánya által meghatározott kezdési időpontja után, a helyszínen becsült szőlőtermés mennyiségének és mustfokának megállapítását követően a hegybíró adja ki "Somlói védett eredetű bor készítésére alkalmas" megjelöléssel.

A mintavétel és készletezés szabályai

13. §

(1) A hegyközség rendszeresen ellenőrzi az illetékességi területén lévő, valamint a védett eredetű borra kiadott származási bizonyítvánnyal rendelkező borászati üzemet. Az ellenőrzés kiterjed a pincében lévő, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, védett eredetű palackozott bor mennyiségére.

(2) Az ellenőrzés során a hegybíró a Bizottság számára mintát vesz a palackozásra szánt borokból. A mintavételt követően az ellenmintát a helyszínen kell hagyni.

(3) A palackozás befejezése után a termelő köteles a Hegyközségi Tanács által fenntartott pincében három darab palackot elhelyezni, amelyet a Hegyközségi Tanács mintaként megőriz mindaddig, amíg a termelő nem jelzi készletének kifogyását, de legalább a minta leadását követő öt évig. A mintát ezt követően a minta leadójának vissza kell adni.

Nyilvántartások

14. §

(1) A szőlőültetvényre és a borászati üzemre vonatkozó nyilvántartások a következők:

a) a szőlőültetvény kataszteri nyilvántartása;

b) a szüreti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvek;

c) a szőlő és a bor származási bizonyítványai;

d) a védett eredetű borok mintavételi jegyzőkönyvei;

e) a Bizottság minősítésének jegyzőkönyvei és határozatai;

f)[4] a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja forgalomba hozatali engedélye, valamint vizsgálati jegyzőkönyvei;

g) a palackozási és ellenőrzési jegyzőkönyvek; h) a pincekataszteri nyilvántartás.

(2) A szüreti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyv tartalmazza a termelő azonosító adatait, a helyszínen becsült termés mennyiségét, a mért mustfokot, a termés egészségi állapotának leírását, a minősítő nevét, valamint a minősítés dátumát.

Adatszolgáltatás

15. §

(1) A védett eredetű bort palackozó borászati üzem a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező védett eredetű bor további feldolgozás céljára történő értékesítése esetén, a szerződés megkötését követő 8 napon belül köteles értesíteni a hegybírót az adásvételi szerződés megtörténtéről.

(2) A borászati üzem palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése előtt értesíti a hegybírót és a Hegyközségi Tanácsot.

Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet 2006. február 15-én lép hatályba.

(2)[5] A 4. § (3) bekezdésében meghatározott követelmények a rendelet hatálybalépését követő 10 évig nem vonatkoznak azon szőlőültetvényekre, amelyeket a rendelet hatálybalépése előtt telepítettek.

(3)[6] Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelethez[7]

2. számú melléklet a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelethez