15/2006. (II. 22.) FVM rendelet

a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 27/1996. (X. 4.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Pásztohy András s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi

politikai államtitkár

Melléklet a 15/2006. (II. 22.) FVM rendelethez

1. Az R. mellékletének jegyzéke a 27. sorszám után a következő két sorral egészül ki:

(A földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinekjegyzéke)

2. Az R. melléklete a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:

"28. KERTÉSZMESTER (DOHÁNYTERMESZTŐ)

mestervizsga szint és szakmai követelmények

I. A mesterképzés és vizsgáztatás célja

Az önálló vállalkozásokban folyó dohány termesztése mellett jelentős köz- és vállalatgazdasági ismeretekkel, továbbá gazdasági, jogi jártassággal rendelkezik. A vállalkozás gazdaságos működtetése, eredményessége, az emberi kapcsolattartás, az információbázis biztos kezelése, valamint a pedagógiai felkészültség is hozzátartozik a dohánykertészet mesterszintű műveléséhez. Ennek a komplex ismerethalmaznak az elsajátíttatása, és számonkérése a célja a dohánykertész mesterképzésnek.

A kertészmester (dohánytermesztő) munkáját a munka-, környezet- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi, teljesíteni tudja a tulajdonosi és társadalmi elvárásokat.

II. A mestervizsgára való jelentkezés feltételei

2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

A vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2. pont szerinti feltételek együttes megléte szükséges.

III. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

3.1. A mester munkaterületének leírása

A kertészmester (dohánytermesztő) szakmájának gyakorlása során önállóan - kézi és gépi eszközökkel, anyagokkal és berendezésekkel - a következő jellemző munkákat végzi:

- a dohányfajták kiválasztása, csoportosítása, termesztése és feldolgozása,

- a dohánypalánta-előállítás és forgalmazás,

- az eszközök, gépek, berendezések szakszerű és rendeltetésszerű használata, működtetése és karbantartása,

- a zöld- és szárazdohány kezelése, tárolása,

- az alapanyagok minőségének ellenőrzése és megőrzése.

3.2. A mester feladatköre:

- az üzemi és személyi higiéniai szabályok betartása,

- a környezetvédelmi, a biztonságtechnikai, a munka-és tűzvédelmi követelmények betartása, illetve betartatása.

3.3. A kertészmester (dohánytermesztő) szakmai, elméleti és gyakorlati tudása alapján, valamint az ügyviteli, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában alkalmas a dohánykertészeti vállalkozás üzeme vezetésére, irányítására. Feladata:

- a dohánypiaci ismeretek megszerzése,

- a szerződéses feltételek évenkénti vizsgálata,

- a kommunikációs és informatikai eszközök használata,

- az anyag- és energiagazdálkodás,

- a feladatköréhez tartozó dolgozók, tanulók munkájának elméleti és szakmai vezetése, irányítása,

- közreműködés a szakmai testületek, szervezetek munkájában, valamint

- a dohánytermesztés szaktanácsadási rendszerében, szakmai bemutatók szervezésében.

IV. Szakmai követelmények és elvárások

4.1. A kertészmester (dohánytermesztő) szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:

- a dohánytermesztő terület kiválasztása,

- a termesztendő fajták megválasztása,

- a termesztéstechnológiai folyamatok és műszaki munkák tervezése, szervezése, kivitelezése és irányítása,

- a palántanevelő és dohányszárító telepek létesítése,

- a válogatóhelyiségek kialakítása,

- a dohányültetvények művelése,

- a talajerő-gazdálkodás, a talajművelési és öntözési rendszerek komplex kialakítása, üzemeltetése,

- az integrált növényvédelem megszervezése,

- a betakarítás, szárítás, válogatás és csomagolás logisztikai rendszerének kidolgozása, irányítása,

- a dohány termesztése és pénzügyi feltételeinek, valamint értékesítésének megszervezése,

- a különféle szolgáltatásokban és a szaktanácsadásban történő részvétel, valamint annak igénybevétele,

- a gépek, eszközök, berendezések szakszerű működtetése és karbantartása,

- az üzemi, személyi higiéniai, valamint a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások és követelmények betartása, illetve betartatása,

- a szükséges anyagok, eszközök tárolása, raktározása, nyilvántartása,

- a növényvédelmi előírások betartatása és az előírásoknak megfelelő növényvédő szerek szakszerű tárolása,

- munka- és termelési programok készítése,

- a tanulók, időszaki munkacsoportok tevékenységének szervezése és irányítása,

- az előírt nyilvántartások és az ezzel összefüggő kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények

A) Jártasság szintjén tudja:

- a dohánynövény morfológiai és környezeti igényeinek ismeretét (ennek megfelelően a termesztendő fajták megválasztását),

- a technológiai műveletek tervezését, előkészítését, szervezését, irányítását, végrehajtását és ellenőrzését,

- az új eljárások szakszerű adaptációját,

- az anyagok, eszközök, gépek és berendezések szakszerű kiválasztását, a technológiai céloknak megfelelő felhasználását,

- a technológiai tervek készítését, szakmai ismeretei alapján a termesztési módok és eljárások összeállítását, elemzését és értékelését,

- a különböző kórokozók, károsítók felismerését, az ellenük való védekezést, és a betegségek megelőzését,

- a dohánykertészet adminisztrációs munkáinak irányítását, különféle gazdasági számítások elvégzését,

- a technológiai műveletek hibafeltárását és a korrekciós lehetőségeket,

- alkalmazni a művelési és számviteli ismereteket,

- a vezetési feladatok elvégzését a vállalkozás üzemi irányításában,

- a kommunikációs és informatikai eszközök használatát,

- a minőségi és mennyiségi paraméterek ellenőrzését,

- a gépek, berendezések szakszerű beállítását, üzemeltetését, karbantartását,

- a hatékony eszköz-, anyag- és energiagazdálkodást,

- a technológiai műveletek komplex ellenőrzését (eszköz-, anyagfelhasználás stb.),

- feltárni a minőségi és mennyiségi veszteségek okait,

- betartani, illetve betartatni a szakszerű szakmai követelményeket és az ennek megfelelő magatartást.

B) Készség szintjén tudja:

- a dohánynövény morfológiai és környezeti igényének szakszerű meghatározását,

- a dohánykertész technológiák műveletének önálló elvégzését,

- az értékesítésig tartó logisztikai rendszer levezetését,

- a palántanevelés önálló szervezését,

- a dohánytermesztés technológiájának önálló levezetését, és a dohánytörés, szárítás és válogatással záruló folyamatának végrehajtását,

- biológiai ismeretei alapján a termesztéstechnológia műveletsorának pontos végrehajtását,

- alkalmazni az üzemi és a személyi higiénia munka-, környezet- és tűzvédelmi ismereteit,

- a környezetkímélő termesztéstechnológiák alkalmazási feltételeit,

- alkalmazni a speciális szakmai eljárásokat (tetejezés, kacsozás, palántanyírás stb.),

- pontosan és szakszerűen elvégezni, továbbá ellenőrizni és értékelni a dohánytermesztés technológiai műveleteit az agronómiai és ökonómiai szempontok szerint.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

A) Ismeret szintjén tudja:

- a dohánytermesztési technológiai folyamatok, munkaműveletek alapjait képező biológiai, kémiai és fizikai tényezők és jelenségek összefüggéseit,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, előírásait, azok hatásait,

- a fizikai munkavégzés során keletkező élettani hatásokat, az anyagok, eszközök, gépek, berendezések rendeltetését és szerepét a dohánytermesztési technológia folyamatában,

- a gépek, berendezések, szerkezeti felépítését és működési elvét, az üzemeltetés szabályait,

- a géphasználat természetre, környezetre gyakorolt hatását,

- a biológiai, az ökológiai és a technológiai tényezők összefüggéseit,

- a munkavédelem oktatási követelményeit és azok jelentőségét,

- a hatósági engedély kérelem jogi szabályait,

- a kötelező egészségügyi (orvosi vizsgálatok) szükségességét.

B) Megértés szintjén tudja:

- a dohányfajták ökológiai igényeit, termesztési feltételeit és módját, a biológiai alapok beszerzésének és igénylésének feltételeit,

- a palántanevelés technológiájának összefüggéseit (vízkultúrás, hagyományos palántanevelés stb.),

- a művelési rendszerek agrotechnikai felépítésének összefüggéseit,

- az integrált növényvédelem alapjait,

- a kórokozók, kártevők megjelenésének felismerését,

- a növényvédelmi napló vezetését,

- az egészségvédelem és a személyi higiénia vonatkozó szabályait, illetve követelményeit,

- a termékértékesítés logisztikai rendszerének ismeretét,

- a dohánytermesztés gépeinek típusát, üzemeltetését, karbantartását,

- az erőgépek és szállító járművek üzemeltetésének szabályait,

- a dohánytermesztési technológia összefüggéseit, beleértve a szárítás minőséget meghatározó paramétereit,

- a technikai eszközök üzemeltetésének munkavédelmi követelményeit,

- a biztonságtechnikai berendezések szerepét és működési elvét,

- a közműhálózat és berendezések üzemeltetési előírásait,

- a munka-, a tűz- és környezetvédelem általános szabályait,

- a technológiai folyamatok ellenőrzésének szempontjait,

- a munkahelyi balesetek esetén követendő előírásokat és kötelezettségeket.

C) Alkalmazás szintjén tudja:

- a palántanevelő berendezések üzemeltetését,

- a palántanevelési technológia levezetését,

- a dohánytermő terület kiválasztását,

- a tápanyag-utánpótlást, a talaj-előkészítési munka szervezését,

- a bakhátas művelési rendszer kialakítását,

- a kacsozás, a tetejezés kézi és vegyszeres eljárásainak szervezését,

- a dohány betakarítás, szárítás és tárolás logisztikai rendszerének kialakítását,

- a technológiai eszközök és berendezések szakszerű használatát, azok kiszolgálását,

- a teljes munkaszervezés levezetését,

- az egybefüggő technológia dokumentációjának használatát és a szükséges adatbázis létrehozását,

- az eszközök, gépek, berendezések karbantartásának, tárolásának követelményeit.

V. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzői

Kertészmester (dohánytermesztő) mestervizsgát tehet az a természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket, továbbá a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A kertészmester (dohánytermesztő) mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett mestervizsga bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

A szakmai írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek. Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására legalább 3 órát, és legfeljebb 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám ötven százalékát nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes bejárása után - a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsgafeladat a következő két részből áll:

a) a dohánytermesztés technológiai munkái,

b) a dohánytermesztés gépeinek, berendezéseinek beállítása és üzemeltetése.

A vizsgázó egyaránt köteles az a) és b) pontok szerinti részből - tételhúzás alapján - vizsgázni. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 2 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai, gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az ötven százalékos teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsgát a Magyar Agrárkamara által megadott tételekkel kell lebonyolítani, a dohánytermesztés, valamint gépeinek és berendezéseinek tárgyköreiből.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozások tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból ötven százalékos teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

A "megfelelt" minősítést az a jelölt kapja, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából ötven százalékot meghaladó eredményt ér el.

"Nem felelt meg" minősítést kap az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot "nem felelt meg" szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a "megfelelt" szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket "nem felelt meg" szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, felmentést adhat.

Az elméleti vizsgán felmentés adható:

- szakmai elméletből:

szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek;

- vállalkozási ismeretekből:

a jogi végzettséggel, továbbá közgazdasági felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett;

- pedagógiai ismeretekből:

a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel; az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a Magyar Agrárkamara területi szerve arra jogosultnak minősítette.

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- dohányültetvény és ahhoz kapcsolódó palántanevelő és szárítótelep,

- fajtabemutató ültetvény,

- különböző művelési módok, termesztéstechnológiák,

- földterület a gépbeállítási és gépüzemeltetési gyakorlathoz,

- karbantartó- és javítóműhely,

- közúti forgalomban használható erőgépek, speciális munkagépek,

- gyakorlóterület,

- épületek, építmények, gépszín, szerszám-, anyagraktár, válogató helyiség, továbbá méreg- és szerszámraktárak,

- személyszállítási eszközök,

- oktatástechnikai felszerelések, eszközök,

- a vizsga lebonyolítására alkalmas helyiség (például válogató helyiség) .

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik.

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel. A szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzésekjavítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló külön jogszabályok az irányadók.

VI.

A kertészmester (dohánytermesztő) mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.

29. VADÁSZPUSKAMŰVES MESTER

mestervizsga szint és szakmai követelmények

I. A mesterképzés és vizsgáztatás célja

A vadászpuskaműves mester a gazdasági körülményekhez alkalmazkodó, szakmáját jól ismerő, vadász-, illetve polgári kézi lőfegyvereket javító szakember. Szakmai munkája színvonalas gyakorlása érdekében olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátít el, amelyek alapján a fegyverjavítás szakterületén vállalkozni tud. A vadászpuskaműves mester megfelelő innovációs készséggel rendelkezik, fogékony az új technikák, technológiák elsajátítására, alkalmazására és továbbadására, vállalkozását meg tudja szervezni és azt folyamatosan, eredményesen működtetni. Pedagógiai ismeretei alapján vállalni tudja a tanulók szakmai gyakorlati képzését.

A vadászpuskaműves mester munkáját a munka-, környezet- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezi; teljesíteni tudja a tulajdonosi és a társadalmi elvárásokat.

II. A mestervizsgára jelentkezés feltétele

2.1. A mestervizsgához szükséges alap szakképesítések adatai

2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat

A vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és 2.2. pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.

III. A mester munkaterülete, a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök

3.1. A mester munkaterületének leírása

A vadászpuskaműves mester szakmájának gyakorlása során önállóan a következő munkatevékenységeket végzi: a vadgazdálkodás záróaktusának, a vadászatnak legfontosabb eszközeit képező vadász lőfegyverek szakszerű és biztonságos javítását, átalakítását. Ez a tevékenység fegyverjavító műhelyben, illetve lőtereken folyik és a fegyverek szerelését, javítását, fa- és fémipari munkák elvégzését jelenti.

3.2. A mester feladatköre:

- az üzemi és személyi higiéniai szabályok betartása,

- a környezetvédelmi, a biztonságtechnikai követelmények betartása,

- a munka- és tűzvédelmi követelmények betartása.

3.3. A vadászpuskaműves mester szakmájának gyakorlása során - szakmai elméleti és gyakorlati tudása alapján, valamint az ügyviteli, jogi és pénzügyi ismeretek birtokában - alkalmas vadász-, illetve polgári kézi lőfegyvereket javító vállalkozás, műhely, üzem szakmai vezetésére, irányítására. Ezen kívül részt vesz a szolgáltatás, szaktanácsadás területén szakmai szervezetekben, testületekben. Feladata a piackutatás, a kommunikációs és informatikai eszközök használata, az anyag- és energiagazdálkodás. Feladatköréhez tartozik a dolgozók és tanulók munkájának emberi és szakmai vezetése, irányítása.

IV. Szakmai követelmények és elvárások

4.1. A mester szakmája gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok:

- a hazai forgalomban lévő és vadászati célú használatra engedélyezett sörétes és golyós vadászpuskák típusainak és meghibásodásainak felismerése,

- fegyveralkatrész készítése, hibás alkatrész cseréje,

- fegyverágy cseréje, javítása,

- távcsövek vadász lőfegyverre történő felszerelése,

- sörétes és golyós vadász lőfegyver belövése, műszaki vizsgáztatása,

- sörétes töltény összeállítása,

- fegyverek, lőszerek szállítása, tárolása, ezzel kapcsolatos tanácsadás,

- a fegyverek hatósági vizsgáira vonatkozó jogi és műszaki előírások alkalmazása,

- a fegyverek és lőszerek hatósági engedélyezési eljárásának ismerete, közreműködés.

4.2. Szakmai gyakorlati követelmények Fegyver műhelyi gyakorlatok

A) Gépmunkák, szerszámok használata terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a fontosabb szerszámgépek felépítését és az azokhoz tartozó szerszámokat.

Készség szintjén tudja:

- a szerszámgépeken való munkálatokat (esztergálás, marás, gyalulás, vésés, fúrás) .

B) Csőgyártás területén

Készség szintjén tudja:

- a csőegyengetést, a csősín és csőkampó forrasztását elvégezni,

- az irányzékot és célgömb tőkét felszerelni (forrasztani),

- a szíjkengyelt felerősíteni,

- a hüvelyvonót szerelni,

- a kiegészítőket felszerelni (például fegyverlámpát),

- barnítani.

C) Alkatrészgyártás terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a reteszelő elemeket, hüvelyvonót elkészíteni,

- a sörétes lőfegyverhez csuklólapot készíteni,

- zároló-csapot készíteni,

- lakat és elcsattanó alkatrészeket készíteni,

- jelző és biztosító alkatrészeket készíteni,

- gyorsító (shneller, stecher) alkatrészeket készíteni,

- különböző rugókat elkészíteni.

D) Fegyverjavítás terén

Készség szintjén tudja:

- a hibakeresést,

- a hiba megállapítását,

- a fegyverek szétszerelését,

- a hibás alkatrészek cseréjét,

- az új alkatrészek szerkezetbe illesztését,

- a sörétes és golyós lőfegyvernél a cső cseréjét,

- a helyes zárolás (reteszelés) beállítását,

- a készre szerelést,

- a fegyver hatástalanítását.

E) Famunkák terén

Készség szintjén tudja:

- az ágyazás lebontását,

- a kisebb fahibák javítását,

- az új ágyazás (előágy és tusa) készítését, összeszerelését és illesztését,

- az ágyazás felületének készre munkálását (recézést, felületkezelést),

- a fegyveren új ágyazás beállítását.

F) Távcsőszerelés terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- felfogó-elemek készítését,

- a távcső szereléséhez a fegyveren átalakítás végzését,

- a távcső felszerelését és beállítását.

G) Belövési gyakorlatok terén

Jártasság szintjén tudja:

- sörétes és golyós töltények készítését lőszer-elemekből,

- sörétes és golyós lőfegyverek szakszerű belövését.

4.3. Szakmai elméleti követelmények

A) Fizikai és kémiai alapismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- a helyzeti és mozgási energia, a gyorsuló mozgás, Newton törvényének összefüggéseit,

- az égési folyamatot (oxidáció),

- az általános gáztörvényt (Boyle-Mariotte, Gay-Lussac) .

Alkalmazás szintjén tudja:

- az SI mértékegység-rendszer felépítését, ennek kapcsán a mechanikai fogalmakat (tömeg, erő, nyomás, energia) .

B) Anyagismeret terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vas, az acél, a rézötvözetek, az ólom és ötvözetei, a fegyvergyártáshoz használt faanyagok és fontosabb műanyagok tulajdonságait,

- a fegyverek szerkezeti anyagainak szilárdsági és megmunkálási (technológiai) jellemzőit.

C) Belső ballisztika terén

Megértés szintjén tudja:

- a lőporégés folyamatát, a gáznyomás kialakulását és ez utóbbit befolyásoló tényezőket,

- a gáznyomás mérését,

- a fegyvercsőben a lövedék, sörétraj mozgását,

- a gyorsító erőt, a fegyvercső szilárdsági igénybevételét,

- a lőporgázok munkáját (gyorsítás, hátralökés, alakváltozás, hőveszteség, torkolati jelenség esetében) .

D) Külső ballisztika terén

Megértés szintjén tudja:

- a lövedék, sörétraj súlypont és a súlypont körüli mozgását,

- a tömegpont mozgását légüres térben,

- a levegő ellenállását, annak lassító hatását,

- a fajlagos keresztmetszeti megterhelés szerepét,

- a röppálya alakulását a légtérben,

- a pásztázást,

- a huzagolás hatásait, a levegőben mozgó testre ható erők hatásait (kúpos ingás- vagy poisson-hatás a sörétes töltényeknél) .

Alkalmazás szintjén tudja:

- a csőlengéseket,

- a lövedék sebességének mérését.

E) A lövésfolyamat és hatása terén

Ismeret szintjén tudja:

- a lőfegyverek kialakulását, és a

- szerkezetük felépítését,

- a lőszerek kialakulását és fejlődését.

Megértés szintjén tudja:

- a lövés folyamatát,

- a golyós töltények szerkezeti felépítését,

- a vadászatban használatos lövedéktípusokat,

- ezek hatását a célban (hidrodinamikai sokk, a lövedék szórása),

- a sörétes töltények szerkezeti felépítését,

- a sörétek eloszlását a sörétrajon belül,

- a csőszűkítés (choke) szerepét,

- a találati sűrűség fogalmát és szerepét,

- a sörétátmérő helyes megválasztását,

- az egygolyós sörétes töltény használatát.

F) Fegyverismeret terén

a) a lőfegyverek fejlődésének története terén ismeret szintjén tudja:

- a fegyverek létrejöttét,

- a kézi lőfegyverek különválását,

- a fekete lőpor kialakulását,

- a simacsövű elöltöltő lőfegyverek általános felépítését, kaliberezés kialakulását, a gyérfüstű lőpor megjelenését a XIX. században,

- a hosszúkás lövedék kialakulását,

- a csőhuzagolás kialakulását,

- a hátultöltő lőfegyverek létrejöttét,

- a sörétes és golyós lőfegyverek különválását,

- a fegyverek biztonsági vizsgálatának bevezetését,

- a próbajárat megjelenését,

- a kaliberek, mérési eljárások szabványosítására vonatkozó törekvéseket;

b) az egylövetű ismétlő és önműködő kézifegyverek terén alkalmazás szintjén tudja:

- a korszerű kézi lőfegyverek általános szerkezeti felépítését, a főbb szerkezeti egységeket (cső, zár, biztosítás, irányzék, ágy),

- az önműködő fegyverszerkezetek áttekintését, a sörétes és golyós vadász lőfegyverekben használatos önműködő fegyverszerkezetek felépítését, működését,

- a sörétes vadász lőfegyverek szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését, golyós és sörétes váltócsöveket,

- a golyós vadász lőfegyverek szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

- a légfegyverek, gáz-riasztók, elektromos sokkolók fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

- a szögbelövők (ipari, vágóhídi) fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

- a sportfegyverek, puskák, pisztolyok, revolverek (forgótáras maroklőfegyverek) szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését;

c) a fegyvercső készítése terén alkalmazás szintjén tudja:

- az egyes csövek készítését régen és ma (kovácsolás, fúrás, dörzsölés, huzagolás, egyesítés, készre kovácsolás),

- a sörétes csövek furatának és töltényűrének szabványos méretét, a choke típusait és szokásos méreteit,

- a huzagolt cső jellemzőit az átmeneti kúp, a huzago-lás fajtái, csavarzatszög, csavarzat hossz esetében,

- a fegyvercső szilárdság igénybevételét, méretezését,

- a csőkombinációkat többcsövű (drilling, boch stb.) fegyverekhez, a csőegyesítések fajtáit, a hüvelyvonókat, a kész cső felületkezelését;

d) a zárszerkezetek, zárolás, reteszelés terén alkalmazás szintjén tudja:

- a golyós vadász lőfegyverek zárszerkezetének felépítését, a reteszelő elemeket, az elsütő szerkezetet, a biztosítót, a gyorsítót, az alkatrészek pótlási lehetőségeit,

- a sörétes vadász lőfegyverek reteszelését, a zároló-csapot, a zároló éket, a kulcsot, ezek szilárdsági igénybevételét lövéskor, a zártestet, a csuklócsap és csőkampó szilárdsági igénybevételét;

e) az elsütő-szerkezet (lakat) és az elcsattantó szerkezet terén ismeret szintjén tudja:

- a lakat és az elcsattanó történelmi fejlődését; alkalmazás szintjén tudja:

- a különböző lakatok (oldallakat, villámlakat stb.) felépítését, működését, az egybillentyűs elsütő szerkezetet,

- az elcsattanók fajtáit, felépítésüket, az alkatrészek pótlási lehetőségeit;

f) a jelzők, biztosítók, ejektorok terén alkalmazás szintjén tudja:

- a jelzőberendezések feladatát, szerkezeti felépítését, működését, alkatrész pótlását,

- a biztosítók típusait (billentyű, ütőrugó-biztosítás stb.) helyes működésüket, alkatrészük pótlását,

- duplapuskáknál és boch puskáknál az ejektorokat;

g) a puska ágyazása terén alkalmazás szintjén tudja:

- a fegyverágy feladatát, felépítését, a különböző (angol, német stb.) tusákat, balkezes tusát, a fontosabb famun-kák elvégzésének módját,

- az előágy és a tusa szerelését, illetve felszerelését a puskára, végső beállítását.

G) A puskatávcsövek felszerelése terén

Megértés szintjén tudja:

- az optikai alapismereteket (képalkotás, nagyítás) . Alkalmazás szintjén tudja:

- a puskatávcsövek szerkezetét, működését, beállítását, valamint a fontosabb összefüggéseket az irányzóvonal, a röppálya és a belövési távolság között,

- az ún. egypontos (single point) irányzékot, a hidegbelövő távcsövet és használatát, a távcsövek felszerelési módját, a befogások és rögzítések alkatrészeinek elkészítését.

H) A vadászat alapjai terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései szerint a vadászat feltételeit, a tilalmi időket,

- a vadászat biztonsági szabályait, különös tekintettel a fegyverhasználatra.

I) Fegyverekre és lőszerekre vonatkozó hatósági előírások terén

Megértés szintjén tudja:

- a fegyverek és lőszerek vásárlására és tartására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket,

- a fegyverek és lőszerek szállítására, kezelésére és tárolására vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat,

- a fegyverek kötelező biztonsági vizsgálatát, a próbajeleket, ezek nemzetközi elismerését,

- a kriminalisztikai fegyverismeretet,

- az éjjellátó készülékek (infra kereső távcsövek) ismeretét.

J) Munkavédelem terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkahely egészségügyi előírásait,

- a foglalkozási ártalmakat,

- az általános baleseti veszélyeket, ezek elhárításának módjait,

- a tűz keletkezésének megelőzési módjait,

- az elsősegélynyújtás alapjait.

K) Munkaszervezési követelmények terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szakma munkaterületére vonatkozó jellemző kockázatokat, azok minimalizálását,

- a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében környezetkímélő munkák végzését,

- a hulladékkezelés, -gazdálkodás módszereit,

- az elvárható emberi magatartási, illetve kapcsolattartási szabályokat, követelményeket,

- a gyakorlati szakképzés lehetőségeit, módszertanát a törvényi szabályok figyelembevételével, a pedagógiai ismereteket,

- a gazdasági, pénzügyi, adózási, számlaadási alapszabályokat.

V. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzői

Vadászpuskaműves mestervizsgát tehet az a vadászpuskaműves képzettségű természetes személy, aki

- elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához szükséges szakmai gyakorlati, elméleti ismereteket, valamint a vállalkozási ismereteket, továbbá a pedagógiai alapismereteket,

- képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni, és beosztottjai munkáját irányítani, vállalkozását fenntartani,

- alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására, képzésére.

5.1. A mestervizsga szervezeti rendje

A vadászpuskaműves mestervizsgát a Magyar Agrárkamara és az érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett tagokból álló mestervizsga bizottság előtt lehet tenni.

A mestervizsga részei:

5.1.1. Írásbeli vizsga

5.1.2. Gyakorlati vizsga

5.1.3. Szóbeli vizsga

5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga

A szakmai írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak követelményrendszerére épülnek.

Az írásbeli vizsgafeladatnak lehetővé kell tennie annak megállapítását, hogy a vizsgázó az összefüggéseiben megértett és elsajátított elméleti ismereteket a konkrét gyakorlati jellegű feladat megvalósításánál milyen szinten képes alkalmazni.

Az írásbeli feladat megoldására legalább 3 órát, legfeljebb 5 órát kell biztosítani.

Az a jelölt, aki a maximálisan adható pontszám ötven százalékát nem éri el, a vizsgát folytathatja, de az írásbelit meg kell ismételnie.

5.1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga menetét - a vizsgahelyszín előzetes bejárása után - a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg.

A gyakorlati vizsgafeladat a következő két részből áll:

a) a jelölt által készített remekmunka bemutatása,

b) konkrét gyakorlati feladat végrehajtása.

A vizsgázó az elnök döntése alapján minden gyakorlati részből vizsgázik, tételhúzás alapján. Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható időt a helyi feltételek függvényében, a vizsgabizottság elnöke határozza meg, de a feladatok elvégzésére legalább 1-1 óra, összesen 2 óra fordítható. A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak össze, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott vizsgafeladatok alapján kell összeállítani.

A szakmai, gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat. A mestervizsga gyakorlati részét megelőzően munkavédelmi oktatást kell tartani a jelöltek részére.

Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen nem éri el az ötven százalékos teljesítményt, annak minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem folytathatja.

A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket tájékoztatni kell az eredményről.

5.1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helyét a mestervizsga bizottság jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a mestervizsga bizottság elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell a jelölteket.

5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga

A szakmai szóbeli vizsgát a Magyar Agrárkamara által megadott tételekkel kell lebonyolítani, a fegyverismeret, fegyverjavítás, puskatávcsövek tárgyköreiből.

5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek

A vizsgabizottság előtt számot kell adni a vállalkozások tervezéséhez, beindításához, fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési, szabvány- és áruismereti, adózási, üzleti partnerkapcsolati ismeretekből.

A vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája írásban is lefolytatható.

5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek

A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai, didaktikai, szakmódszertani, pedagógiai elméleti kérdésekből kell számot adni a jelöltnek.

A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által kiadott tételeket kell alkalmazni.

A jelölteknek minden tantárgyból legalább 20 perc felkészülési időt kell biztosítani.

Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból 50%-os teljesítményt nem ér el, nem felelt meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát tehet.

5.2. A mestervizsga minősítése

A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:

- megfelelt,

- nem felelt meg.

A "megfelelt" minősítést az a jelölt kapja, aki mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából ötven százalékot meghaladó eredményt ért el.

"Nem felelt meg" az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen valamelyik munkafeladatot "nem felelt meg" szinten teljesítette, vagy az elméleti vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el a "megfelelt" szintet.

5.3. Javító-, pótlóvizsgára vonatkozó előírások

Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati feladatok közül bármelyiket nem megfelelő szinten teljesítette.

Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt nem felelt meg.

5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.

Az elméleti vizsga tárgyai alól - a jelentkező kérelmére - a mestervizsgát szervező az egyes vizsgatárgyaknak megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban meghatározott módon, felmentést adhat.

Az elméleti vizsgán felmentés adható:

- szakmai elméletből:

szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezőnek

- vállalkozási ismeretekből:

a jogi végzettséggel, továbbá közgazdasági felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen két éven belül mestervizsgát tett,

- pedagógiai ismeretekből:

a szakoktatói, műszaki vagy mérnöktanári végzettséggel rendelkezőnek, illetve annak, aki más szakterületen mestervizsgát tett.

5.5. A mestervizsga szervezése

Mestervizsgát csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel; az oktatási intézményekre előírt iratkezelési szabályzata van, és a Magyar Agrárkamara területi szerve arra jogosultnak minősítette

5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei

A mestervizsga tárgyi feltételeit a Magyar Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések határozzák meg. Különösen szükségesek az alábbiak:

- fegyverjavító műhely komplett fa és fémmegmunkáló gépekkel,

- lőtér,

- fegyver-, szerszám-, anyagraktár,

- személyszállítási eszközök,

- szaktantermek,

- munkatermek,

- oktatástechnikai felszerelések, eszközök,

- szertárak.

5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei

A mestervizsga bizottságban csak olyan személy vehet részt, aki

- az adott szakterületen elismert szakember,

- oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal rendelkezik,

A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú végzettséggel és pedagógiai képesítéssel kell rendelkezniük.

5.6. Iratkezelési szabályok

A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap, osztályozóív) közokiratok, ezért az ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas a mesterképesítés kiadására, amely rendelkezik a vizsga iratainak kezelésével kapcsolatos előírások betartásához, a vizsgairatok titkos kezeléséhez szükséges feltételekkel, valamint törvényes selejtezési és levéltárba történő átadási lehetőséggel. A szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására, továbbá a vizsgabizottság határozatainak záradékolására a törzslapon, vagy az oklevélben a bejegyzésekjavítására, illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól szóló külön jogszabályok az irányadók.

VI.

A vadászpuskaműves mestervizsgára való szervezett felkészítés lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani kell. Szervezett felkészítést csak olyan, oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt tárgyi és személyi feltételekkel.