2001. évi XCV. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról[1]

A Magyarország területi épségének, függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét, illetve a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív feladatokat ellátó Magyar Honvédség katonáitól az állam tántoríthatatlan hűséget, magas fokú készenlétet és fegyelmet, valamint bátor helytállást követel. A katonák a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a Magyar Honvédség feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában sajátos közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a katonai szolgálattal járó legnagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonáinak jogállásáról a következő törvényt alkotja:[2]

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos és szerződéses állományú katonáinak (a továbbiakban együtt: állomány) szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2)[3] E törvény rendelkezéseit - a rájuk vonatkozó mértékben - az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre, az állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, a szolgálati járandóságban részesülő személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományú vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek hozzátartozóira is alkalmazni kell.

(3)[4] A megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - az állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

(4) Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye szerinti kollektív védelmi feladatok, továbbá béketámogató műveletek és nemzetközi megfigyelői feladatok vagy más külföldi szolgálat (a továbbiakban együtt: külföldi szolgálat) ellátása esetén az abban részt vevő állomány szolgálati viszonyára e törvény szabályait, valamint a külföldi szolgálat teljesítésének szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

(5)[5] Az állomány kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(6)[6] E törvény rendelkezései a katonai bírákra csak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény által nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatók.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

(1) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés.

(2) Munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz.

(3)[7] Állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarosrszágra települő többnemzeti katonai szervezeteknél, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.

(4) Elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója.

(5) Szolgálati elöljáró: az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy.

(6) Feljebbvaló: az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú.

(7)[8] Felettes: az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében - vezetői szintjének megfelelően - értelemszerűen gyakorolja a (2)-(5) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

(8)[9]

(9)[10]

(10) Szervezeti egység: a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, valamint a Honvédség szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok (vezető) által vezetett szervezet.

(11) Szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelybe az állomány tagja tartozik.

(12) A szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.

(13)[11] Szövetséges fegyveres erők: a Hvt. 80. § t) pontjában meghatározott szervezetek.

(14)[12] A hivatásos állomány tagja: az az altiszti, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan időre vállalja.

(15)[13] A szerződéses állomány tagja: az a közkatona (rendfokozat nélküli) és tisztesi, altiszti, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja.

(16) A tiszti állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

(17)[14] Az altiszti állomány tagja: az a szerződéses vagy hivatásos katona, aki az altiszti vagy a zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozik.

(18)[15] A legénységi állomány tagja: a közkatona és tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona.

(18a)[16] A honvéd tisztjelölt: honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt a katonai képzést folytató felsőoktatási intézménnyel hallgatói és a Honvédséggel tisztjelölti szolgálati viszonyban áll.

(18b)[17] A honvéd altiszt-jelölt: iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt nyert személy, aki a szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképzés időtartama alatt a Honvédség hadrendjébe tartozó, katonai szakképzést folytató szervezettel tanulói, és a Honvédséggel altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll.

(19)[18] Kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első, az első altiszti, tiszti és tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb beosztásba helyezésről.

(20) Felmentés: a szolgálati viszony, valamint a szolgálati beosztás betöltése megszüntetésének egyik módja.

(21) Áthelyezés: az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez vagy szervezeti egységen belül azonos beosztásba helyezés, illetve az e törvényben meghatározott esetben más közszolgálati jogviszonyba, illetve abból hivatásos katonai szolgálati jogviszonyba helyezés.

(22)[19] Érdekképviseleti szerv: az állomány tagjainak minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.

(23) Átszervezés: a névváltoztatás kivételével a szervezeti egységet vagy annak elemeit érintő olyan változás, amelynek következtében egyes beosztások, szervezeti elemek létesülnek, megszűnnek vagy módosulnak.

(24) Magasabb beosztás: a magasabb rendfokozathoz kapcsolódó státusz.

(25) Azonos beosztás: az azonos rendfokozattal rendszeresített státusz.

(26) Alacsonyabb beosztás: az alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített státusz.

(27) Speciális beosztás: olyan státusz, amelynek feladat- és követelményrendszere egyedi, a rendfokozatokhoz kapcsolódó beosztási hierarchiának egyes szintjein jelenik meg és betöltéséhez sajátos végzettség, képzettség szükséges.

(28) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs.

(29) Toborzópénz: a leszerelési segélyből a szerződéses állomány tagja részére folyósított előleg.

(30)[20] Előmeneteli bizottság: kijelölt testület, amely az előmenetelre rangsorolással tesz javaslatot.

(31)[21] Közszolgálati jogviszony: a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony.

(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:

a)[22] a Hvt. 80. § a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás;

b)[23] nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál, Magyarország önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat;

c) békefenntartó műveletekben való részvétel;

d) humanitárius és katasztrófaelhárítási műveletekben való részvétel;

e) nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása;

f) katonadiplomáciai tevékenység;

g) pályázat alapján nemzetközi szervezetekben való szolgálatteljesítés;

h) külföldi tanulmányi, oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása;

i) külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel;

j) külföldi állomásozás.

k)[24] hadművelet közvetett támogatása külföldről, nem hadműveleti területen.

(33)[25] Lakáson eltöltött készenlét: a rendelkezésre állás azon formája, amikor az állomány tagját a folyamatos elérhetőségre, illetve a szolgálati helyre meghatározott időn belüli beérkezésre kötelezik.

(34)[26] Lakáson kívül eltöltött készenlét: az állományilletékes parancsnok az állomány tagját az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra kötelezi.

(35)[27] Ügyelet: a szolgálatadás olyan sajátos formája, amelyben az állomány tagja a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen a teljesítésre vonatkozó jogszabály és belső rendelkezés szerinti feladatokat látja el.

(36)[28] Őrszolgálat: olyan kötött formájú fegyveres szolgálat, amelyben az állomány tagjának feladata objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.

(37)[29] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. §-ának (3) bekezdése szerinti elsőfokú döntés: a 217. § (1) bekezdése szerinti döntés.

(38)[30] Az önkéntes tartalékos állomány tagja: az a közkatona (rendfokozat nélküli), tisztesi, altiszti, tiszti rendfokozatú katona, aki meghatározott ideig - szerződés alapján - önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

(39)[31] Készenléti jellegű beosztás: azok a külön jogszabályban meghatározott beosztások, ahol a beosztási feladat nem kíván állandó szolgálatteljesítést a szolgálat teljes időtartama alatt, hanem olyan igénybevétellel jár, amely részben lehetővé teszi az állomány tagjának pihentetését.

(40)[32] Műveleti terület: a Hvt. 80. § l) pontjában meghatározott terület.

(41)[33] Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.

(42)[34] Harctéri mentőkatona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen e törvényben meghatározottak szerint a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.

(43)[35] Nagy értékű képzés: az olyan képzés, amely esetén a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított havi összege meghaladja a köztisztviselői illetményalap tízszeresét.

A szolgálati viszony jellege

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja között létrejött sajátos közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(2) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a Honvédség rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3)[36]

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) Az állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az előírásoknak megfelelő - a Honvédségnél rendszeresített - rendfokozati jelzéssel ellátott egyenruhával rendelkezik. Az egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon kell viselni.

(2) A rendfokozat kifejezi az ahhoz kapcsolódó beosztási szintet, az állománycsoportba tartozást, a függelmi viszonyt ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3)[37] Az állomány tagját az első, az első altiszti, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(4)[38] Az állomány tagja rendfokozatát neve feltüntetése után használja.A név és a rendfokozat között a Honvédségre és a képzettségére utaló jelző használható szóban és írásban.

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Az egyenlő bánásmód követelménye[39]

6. §[40] A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Jognyilatkozatok

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Az állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2)[41] Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, alacsonyabb beosztásba helyezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, 109/B. § (2) bekezdése szerinti illetmény-megállapítására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell az állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és formában az állomány tagjával ismertették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. A Honvédség írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen az állomány tagja jogorvoslatot kezdeményezhet. Az írásbeli intézkedésben a jogorvoslat módjára és határidejére utalni kell.

7/A. §[42] (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a hatáskörébe tartozó döntéseket - a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a méltatlansági határozat, a 222. § szerint fellebbezéssel megtámadható határozatok kivételével -döntési lap formájában is meghozhatja. A döntési lap a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéseit összesíti. A döntési lapon történő munkáltatói jogkörgyakorlás rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(2) A döntési lapon meghozott munkáltatói döntést a miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv foglalja határozatba, és azt a személyügyi szerv vezetője kiadmányozza. Az így elkészített határozatot a 7. § (4) bekezdésnek megfelelően indokolni kell, és azt a 7. § (3) bekezdésének megfelelően az állomány tagjával közölni kell. A határozattal szemben az állomány tagja e törvény rendelkezéseinek megfelelően szolgálati panaszt terjeszthet elő, illetve bírósághoz fordulhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat közlésétől számított 8 napon belül az állomány tagja írásban kérheti a személyügyi szervtől a döntési lap rá vonatkozó részének (a továbbiakban: kivonat) közlését. A személyügyi szerv a kivonatot a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül közli az állomány tagjával.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntési lapon rögzített döntése nélkül e § alapján a személyügyi szerv határozatot nem hozhat. Döntési lapon hozott munkáltatói döntéstől eltérő határozat érvénytelenségére a 8-11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. § alkalmazásában: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;

b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében kölcsönösen téves feltevésben volt;

c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a Honvédség köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A Honvédség hibájából eredő érvénytelenség esetén az állomány tagjának a fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igény bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

13. § (1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

III. Fejezet

AZ ALAPVETŐ JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Általános rendelkezés

14. § (1) Az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

(3)[43] Az állomány tagja a szolgálati elöljárótól

a)[44] a Hvt. 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;

b)[45] a Hvt. 36. § (1) bekezdés c)-e) és g) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

A személyes szabadság korlátozása

15. § (1) Az állomány tagja a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát - a külön jogszabály szerint - igazolni köteles.

(2) A feljebbvaló az állomány tagját a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.

(3) Az állomány tagja szolgálati viszonyát szolgálati igazolványával igazolja.

16. § (1) Az állomány tagjának személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében az állomány tagját - az erre vonatkozó külön jogszabály szerint - igazoltathatja és előállíthatja, ha

a) bűncselekmény, szabálysértés vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésével gyanúsítható, vagy ha ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték;

b) jogosulatlanul visel fegyvert vagy rendfokozatot, magát jogosulatlanul hatósági személynek adja ki;

c) a katonai rendész jogszerű parancsát ismételt felszólításra sem hajtja végre, az intézkedésével szembeszegül, őt megfenyegeti, bántalmazza, vagy az utóbbit megkísérli.

(2) A katonai rendész az állomány tagját a legközelebbi katonai szervezet egységügyeleteséhez állítja elő. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat.

(3) A külföldi szolgálatot teljesítő állomány tagjával szemben külföldi katonai rendész (rendőr) vagy hasonló jogállású személy is eljárhat.

(4) Ha az állomány tagja megkísérli, hogy az előállítás helyét önkényesen elhagyja, illetőleg a katonai rendész jogos intézkedése során ellenszegül, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.

17. §[46] (1) Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes az állomány tagját bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.

(2)[47] A különleges műveleti kiképzések, illetve gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága, az érintettek előzetes írásbeli beleegyezésével a kiképzés céljainak elérése érdekében, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával a szükséges mértékben, és ideig, de legfeljebb 96 óráig korlátozható.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

18. § (1) Az állomány tagjának szolgálati helyét a Honvédség feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, az állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.

(3) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében választhatja meg.

(4) Az állomány tagja a szolgálati helye szerinti településen - valamint annak vonzáskörzetén - kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat.

(5) Műveleti területen a kiküldött köteles betartani a személyi állomány személyes biztonságának megóvása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.

19. § (1) Az állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(2) Az állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.

(3)[48] Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve - amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével - a lakóhelye szerinti települést csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el, illetve utazhat külföldre.

20. § (1) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről - különösen indokolt esetben szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre az állományilletékes parancsnok (vezető) jogosult. Az állományilletékes parancsnokot (vezetőt) az elöljáró parancsnok rendeli vissza. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget az állomány tagja részére meg kell téríteni.

(3)[49] A nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegység állományának tagja visszarendeléséhez a szolgálati elöljáró döntése is elégséges a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően.

A véleménynyilvánítás szabadsága

21. § (1)[50]

(2)[51] A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie. Párt nevében vagy érdekében - szolgálati viszonyának szüneteltetése idején - csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való részvétele során vállalhat közszereplést.

(3)[52] Az állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(4) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket az állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(5) Az állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

22. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a)[53] politikai célt szolgál;

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja;

c) a Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas;

d) a Honvédség feladataival ellentétes célra irányul.

23. §[54] Az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen egyenruháját nem viselheti. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen egyenruháját csak a Honvédséget képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok előzetes írásbeli engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

24. § (1) Az állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.

(2) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes.

(3)[55] Az állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő egyesülettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtiltja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg megtilthatja, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(4) Az állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén - a külön törvényben meghatározott feltételek szerint - lehet az illetékes szakmai kamara tagja.

24/A. §[56] A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.

Lelkiismereti és vallásszabadság

25. § (1) Az állomány tagja a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, illetve vehet részt vallási szertartáson. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhető.

(2)[57] A szolgálati helyen a lelki gondozást, illetve a vallás gyakorlását a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja. A Tábori Lelkészi Szolgálat a miniszter által vezetett minisztérium közvetlen szerve.

(3) A tábori lelkész szolgálatát egyháza törvényei és előírásai szerint végzi. Tevékenysége során figyelembe veszi a katonai szervezet működési rendjét, a parancsnoknak ezzel kapcsolatos parancsait és intézkedéseit.

(4) A tábori lelkész a katonai szolgálatának tartalmával össze nem függő feladat ellátásra nem kötelezhető. Szolgálati elöljárója, illetve szolgálati alárendeltje csak tábori lelkész lehet.

(5) A szolgálati helyen történő lelki gondozáshoz és vallásgyakorláshoz szükséges személyi és dologi feltételek biztosításának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(6)[58] Műveleti területen a vallásgyakorlás feltételeiről a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőivel egyeztetve a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik.

Az anyanyelv használata

26. § (1) Az állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A Honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(3)[59] A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a vezényleti nyelv használatát a Honvéd Vezérkar főnöke a (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.

Választójog

27. §[60] Az állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

28. § (1)[61] Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson.

(2) Ha az állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvények másképp nem rendelkeznek -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

(3)[62] Külföldi műveleti területen a választójog gyakorlását a külképviseleti szerv külön törvény rendelkezései szerint biztosítja.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

29. § Az állomány tagja

a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekkel összhangban választhatja meg;

b) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 70. §-a figyelembevételével létesíthet és tarthat fenn.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

30. § (1)[63] Az állomány tagja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése, - külön törvények előírásainak megfelelően - a katonai, a rendvédelmi és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. Fejezet[64]

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

Érdekképviseleti szervek

31. § (1) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, az állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.

(2) Az állomány tagjának joga, hogy törvényben meghatározott feltételek szerint gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítson, az általa választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjen, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.

(3) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

A szakszervezet

32. § (1) Az állomány tagja jogosult a Honvédségnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a Honvédségnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(2) A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.

33. § (1) E Fejezet alkalmazásában

a) tájékoztatás: a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,

b) konzultáció: a Honvédség és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.

(2) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen

a) a felek megfelelő képviselete,

b) a közvetlen, személyes egyeztetés, és

c) az érdemi tárgyalás.

(3) A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely honvédelmi érdekeket, a Honvédség jogos érdekeit vagy működését veszélyeztetné.

(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információkat, megoldást vagy adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

(5) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a Honvédségnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

34. § (1) A Honvédség nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.

(2) A szolgálati viszony létesítését, vagy fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Honvédség által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos az állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.

(3) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(4) A Honvédség szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés

35. § (1) A Honvédségnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a Honvédség kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A konzultáció során a vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.

(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet véleményét az állomány tagjainak szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

(3) A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10 százalékát érintő munkáltatói intézkedéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(4) Az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.

(5) A szakszervezet javaslatot tehet a Honvédség részére az állomány tagját érintő intézkedésekre, valamint a szolgálati viszonyt érintő intézkedés egységes értelmezésére.

(6) A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(7) A szakszervezet jogosult tagjait a Honvédséggel szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban, meghatalmazás alapján gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

36. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a Honvédség állománya legalább 10 százalékának - de a szervezeti egységnél legalább 30 fő - tagságával rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, szakszervezet által megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 59. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 59. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. E bekezdés alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni. A szakszervezet az állomány e bekezdés szerinti védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(2) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(3) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.

37. § (1) Feladata ellátása érdekében az állomány 36. § (1) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját - ha a Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg - a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10 százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő-kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.

(2) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló tagja van, a Honvédség területére - hivatali időben és a Honvédség előzetesen értesítése mellett - beléphet. A belépés és a Honvédség területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a Honvédség működési rendjére vonatkozó szabályokat.

Az érdekegyeztetés fórumai

38. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. A miniszter az ágazati érdekvédelmi tanácsban - a (2) bekezdésben meghatározott - érdekképviseleti szervek képviselőivel egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot félévente egy alkalommal kell összehívni.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban.

39. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OKÉT) a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(2) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(3) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

40. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a Honvédség, illetve az állomány tagja.

(2)[65] Az állomány tagjával kapcsolatos kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(3)[66] A tiszti és az altiszti állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és altiszti rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.

(4)[67] A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét miniszteri rendelet tartalmazza azzal, hogy a jogkörök rendfokozat szerint differenciáltan is meghatározhatók.

(5)[68] A (3) bekezdést nem kell alkalmazni az önkéntes tartalékos állomány tagja esetén.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

41. § (1)[69] A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.

(2)[70] Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,

c)[71] akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki,

d) aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,

e) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt

áll,

f)[72] akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, vagy szolgálati viszonya méltatlanság vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg.

(3)[73] Szerződéses szolgálati viszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak olyan személlyel létesíthető, aki tiszti és altiszti beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 3 év időtartamra vállalja a szolgálatot. Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés. A szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján - a 43. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével - alkalmanként legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.

(4)[74] A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges a külön jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, ha a jogviszony létesítésekor, a tervezett beosztásba helyezésnek az feltétele.

(6)[75] A Honvédség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket, illetve az (5) bekezdésben előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

(7) A szolgálati viszony az állománycsoport szerinti legalacsonyabb beosztástól eltérő beosztásba - a (8) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak rendkívül indokolt esetben létesíthető.

(8) Speciális beosztás betöltésére a (7) bekezdéstől eltérően is létesíthető szolgálati viszony.

(9) A tábori lelkészi szolgálati viszony létesítéséhez az illetékes egyház, felekezet egyetértése is szükséges.

(10)[76] A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományára a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni kell.

(11)[77] E törvény 61/A. §-ában meghatározott esetben a szerződéses jogviszony a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időtartamra is köthető.

(12)[78] Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban meghatározott feltételekkel, határozott időre - azzal a 18. életévét betöltött személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, és fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, vagy pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.

(12a)[79] Nem létesíthető önkéntes tartalékos jogviszony azzal a személlyel, aki a rendelkezésre állás időszakában munkaköre alapján meghagyásban részesül. Az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állás időszakában betöltött munkaköréről a szerződéskötéskor nyilatkozik, az abban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti.

(13)[80] Az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a külföldi szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás nélkül írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos személyi anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.

(14)[81] Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony - miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági feltételekkel - a 18. életévét betöltött személlyel és határozatlan időre létesíthető.

(15)[82] Ha az önkéntes védelmi tartalékos hivatásos-, szerződéses vagy önkéntes műveleti tartalékos jogviszonyt létesít, védelmi tartalékos szerződése megszűnik.

41/A. §[83] (1) Azt a tényt, hogy a 41. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, a szolgálati viszony létesítését kizáró ok vele szemben nem áll fenn,[84]

a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően, az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt-a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

41/B. §[85] (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az állomány tagját annak igazolására, hogy az állomány tagjával szemben nem áll fenn kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az állomány tagja igazolja, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn, a Honvédség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az állomány tagja részére megtéríti.

(3) A Honvédség a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az állomány tagja

azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Honvédség a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

Az állomány utánpótlása

42. § (1) A hivatásos állomány utánpótlását - a 41. §-ban előírt feltételek megléte esetén - a katonai, rendvédelmi és polgári oktatási intézményekben végzettek (szakképesítést szerzettek), valamint a szerződéses állományból való hivatásos állományba vétellel kell biztosítani.

(2)[86] Hivatásos állományba vételre - e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén - kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor. Jogszabály a katonai oktatási intézményben végzettek (szakképesítést szerzettek) esetében a hivatásos állományba vételt - a képzés jellegére tekintettel - alacsonyabb rendfokozattal is választhatóvá teheti.

(3)[87] Az állomány utánpótlása érdekében a Honvédség toborzó rendszert működtet.

A szolgálati viszony létesítése

43. § (1)[88] A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan időre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz. A legénységi állomány tagja a Hvt. szerinti honvéd-esküt, az állomány első tiszti vagy altiszti rendfokozatba kinevezett, valamint a Honvéd Koronaőrség tagja az 1. számú melléklet szerinti esküt tesz.

(2)[89] A szerződéses szolgálati idő nem lépheti túl az 55. §-ban meghatározott felső korhatárt.

(3) Az állományba való felvétellel egyidejűleg az állomány tagját befejezett tanulmányainak megfelelően hadnaggyá vagy őrmesterré kell kinevezni.

(4)[90] A szolgálati viszony létesítéséről állományba vételi okmány (szerződés) készül, amelynek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a próbaidő tartamát, a rendfokozatot, az eskü letételének időpontját és szerződéses szolgálati viszony esetén a szolgálati viszony időtartamát. A szolgálati beosztásba történő kinevezésről kinevezési okmány készül, amelynek tartalmaznia kell az állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, a besorolási osztályon belüli besorolási kategóriáját, a beosztáshoz szükséges iskolai végzettség (szakképesítés), nyelvismeret szintjének megszerzését. Az állományba vételi okmány (szerződés) és a kinevezési okmány egy példányát az állomány tagjának át kell adni.

(5) Az állományba vételi, illetve a kinevezési okmány átadásával egyidejűleg a Honvédség az állomány tagját tájékoztatja

a) a szolgálatteljesítés rendjéről,

b) az illetménybesorolásról,

c) az illetményfizetés módjáról,

d) a szolgálatba lépés napjáról,

e) a szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve

f) a felmentési és lemondási idő megállapításának szabályairól

g)[91] az egyéb juttatásokról és azok mértékéről.

(6) A Honvédség az (5) bekezdésben előírt tájékoztatást, legkésőbb az okmányok átadásától számított 30 napon belül írásban is köteles az állomány tagja részére átadni.

(7)[92] Az állományba felvett személy részére - a katonai alapképzésben részesültek kivételével - a szolgálat jellegének megfelelő általános katonai, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam, szakiskola, szaktanfolyam (a továbbiakban együtt: tanfolyam) elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Az állományilletékes parancsnoknak biztosítania kell, hogy a tanfolyami kötelezettség teljesítését az állomány tagja egy éven belül megkezdhesse. Ha az állomány tagja a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, a meghatározott időn belül nem fejezte be, vagy eredményes vizsgát nem tett, a szolgálati viszonya megszűnik.

(8) A más közszolgálati jogviszonyból áthelyezett személy állományba való felvételekor is e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. §[93] (1) A polgári oktatási intézményi végzettséggel felvett személy rendfokozatát beosztásának, végzettségének és képzettségének, az adott beosztáshoz kötődő szakmai gyakorlatának, valamint a várakozási idők figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A kezdő rendfokozat tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet. Ettől a miniszter a Honvéd Vezérkar főnökének javaslatára eltérhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.

Próbaidő

45. § (1)[94] Az állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett vagy folyamatosan szerződést hosszabbító katonák kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.

(2)[95] Az állomány tagját a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.

(3) Az állomány tagja a próbaidő alatt a törvény szerinti illetményre, a 126. § (3) bekezdése szerinti lakhatási támogatásra, elhelyezésre, valamint a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt szűnt meg, az állomány tagja elveszti a próbaidős rendfokozatát, és köteles a kapott ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat visszaadni.

(6)[96]

(7)[97] Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására kötött szerződés esetén próbaidő nem köthető ki.

A szolgálatteljesítés

46. § (1)[98] Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél Magyarország részére biztosított beosztásokban teljesíti.

(2) Az állomány tagja - beleegyezésével - a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló vezénylés a vezényelt beleegyezésével meghosszabbítható. A szerződéses állomány tagja esetében ehhez a szerződés módosítása is szükséges.

(3) Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - vezényléssel - a következő szerveknél is teljesíthető

a) a Köztársasági Elnöki Hivatalnál,

b)[99] a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az EU katonai és védelmi kérdésekkel foglalkozó szerveiben, valamint az általa indított műveletekben,

c) nemzetközi szervezetekben,

d)[100] a KNBSZ-nél,

e)[101]

f)[102]

g)[103] a központi és a helyi közigazgatási szerveknél,

h)[104] katonai képzést nem folytató felsőoktatási intézményeknél,

i) a tudományos (kutató) és kulturális intézményeknél,

j)[105] a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetnél, illetve egyesületnél,

k)[106] a bíróságoknál, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél, az ügyészi szervezetnél,

l) az egészségügyi intézményeknél

(a továbbiakban együtt: más szerv).

(4)[107] Ha az állomány tagját állami vezetővé nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és az állami vezetőkre vonatkozó illetményrendszer szerinti illetményre jogosult. Az állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Ha állami vezetői beosztásából felmentik, akkor a 69. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni.

(5)[108] A miniszter a szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztást kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti (a továbbiakban együtt: nem katonai) munkakörré, a nem katonai munkakört szolgálati beosztássá átminősítheti. Az átminősítés e törvény alkalmazásában átszervezésnek minősül.

(6)[109] Katonai bíró és katonai ügyész a (3) bekezdés g) pontja alapján csak az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban teljesíthet szolgálatot.

(7)[110] A szerződéses legénységi állományba felvett, rendfokozattal nem rendelkező katona egy évig közkatonaként teljesít szolgálatot.

(8)[111] Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet a harctéri egészségügyi katonán túl harctéri mentőkatona is végezhet[112]

a) a műveleti területen, továbbá

b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken.

47. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.

(2)[113] Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, rokkantsági nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti beosztás betöltésére vonatkozó szabályok szerint történik. Előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3)[114] A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére - a munkavállaló beleegyezése nélkül - a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor. Ez esetben a Honvédség az állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével, illetve - a 88. § (9) bekezdésére tekintettel - viselt rendfokozatának megfelelően köteles beosztásba, ennek hiányában rendelkezési állományba helyezni, vagy - ha az állomány tagja a munka törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül - felmenteni, illetve a jogosultság fennállása esetén nyugállományba helyezni.

(4) Az állomány 46. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott szervezetekhez vezényelt tagjára az e § (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 48. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:[115]

a) szolgálati viszonyára a Honvédség szervezeteinél szolgálatot teljesítők szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok az irányadók;

b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggő költségek a vezénylés helye szerinti szervezetet terhelik, kivéve a 46. § (3) bekezdés c) pontja alá tartozó költségeit;

c) vele szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szervezet hatáskörének megfelelő vezetője gyakorolja;

d) a vezénylés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - a vezénylés tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a Honvédségnél biztosítani.

(5) A szerződéses állomány tagja vezénylését meg kell szüntetni, ha a 43. §-ban meghatározott időtartam letelt.

47/A. §[116][117] (1) Önkéntes tartalékos szolgálat a 2. § (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, vagy ezen szervezeti egységek állományából összeállított ideiglenes kötelékben belföldön, illetve annak kizárása hiányában külföldön teljesíthető.

(1a)[118] Az önkéntes tartalékos a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a szerződésében meghatározott rendfokozatot viseli.

(2)[119] Az önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személy - beleegyezésével - hazai és külföldi egyéni beosztásba is kinevezhető.

(3) Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre - katonai előképzettsége szerint differenciáltan - első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(4) Az önkéntes tartalékos - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl - 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható - amely az önkéntes védelmi tartalékos esetén a szerződésében meghatározott feladatra történhet -, amely időtartam az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.

(5) A tényleges szolgálat időtartama külföldi szolgálatteljesítés esetében a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon felül a közvetlen felkészítés és váltás végrehajtásához szükséges idővel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(6) Ha az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítése szervezetszerű hazai vagy külföldi tanfolyamon történik, és annak időtartama meghaladja a (3) bekezdésben foglalt tartamot, az az érintett beleegyezésével - a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal - meghosszabbítható.

47/B. §[120] (1)[121] Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes tartalékos lakóhelye szerint illetékes katonai igazgatási szerv állítja ki, és telefonon vagy postai kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot - felkészítés érdekében, illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívás esetén - a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az önkéntes tartalékos a telefonon vagy kézbesítés útján közölt behívóparancsban megjelölt behívási időponttól a Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.

(3) A szervezeti egységek tervezett önkéntes tartalékos felkészítései várható időpontját - a negyedév megjelölésével - a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4)[122] Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról, időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv értesíti.

Rendelkezési állomány

48. § (1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,

a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;

b)[123] akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül beleegyezésével, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, beleegyezésével legfeljebb egy évig;

c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;

d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, illetve egy évet meghaladó külföldi tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;

e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;

f) aki egészségi, pszichikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;

g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból egy évet meghaladóan nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;

h)[124] az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben rezidensként részt vevő szakorvos-jelölt,

i) a hivatásos állomány azon tagja, akit állami vezetővé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége tartamára;

j)[125] akinek más szervhez történő vezénylését megszüntették, beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;

k)[126] aki - vezénylési határozat alapján - egybefüggően egy évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot teljesít, annak megszűnéséig.

l)[127] akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, a felmentési védelem idejére.

m)[128] aki az 56/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig.

n)[129] a hivatásos állomány legalább 30 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig, a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány).

o)[130] aki a szolgálatát az NKE-n teljesíti, a vezénylés időtartamára;

p)[131] akinek az NKE-hez történő vezénylése megszüntetésre került, beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;

r)[132] a hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja kérelmére, akinek

ra) további szolgálatára nincs lehetőség az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél végrehajtott létszámcsökkentés miatt,

rb) szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, vagy

rc) maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 83. § (10) bekezdése alapján nem került sor, más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a (10) bekezdésben meghatározott időtartamra;

s)[133] a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagja kérelmére, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a (10) bekezdésben meghatározott időtartamra.

t)[134] akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást.

(2)[135] A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés alá tartozók esetében - szolgálati beosztás hiányában - a beosztás szintje az utolsó betöltött beosztással azonos, ha ilyennel nem rendelkezett, akkor viselt rendfokozatának megfelelő.

(3)[136] Az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat, az illetmény-megállapítására a 108. § (2) bekezdés rendelkezéseit, az illetménykiegészítésükre a 110. § (1) bekezdés b) pontját, (2) bekezdés a) pontját és a (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Az e törvényben meghatározottakon túl az állomány (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagjának az NKE rektora az NKE saját költségvetése terhére további juttatásokat is megállapíthat.

(4) Az (1) bekezdés i) pontja alá tartozókra a 46. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti miniszter gyakorolja.

(5)[137] Az állomány (1) bekezdés b), e), f), j), l) és p) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni. Az állomány (1) bekezdés h) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a Honvédség egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.

(5a)[138] Az állomány (1) bekezdés e), f), j), l) és p) pontja alá tartozó tagja a 61/A. § szerint megüresedett beosztás, és a 61/B. § szerint rész-szolgálatteljesítéssel érintett beosztás ellátására határozott időre vezényelhető. Az egy éves határidőt nem kell alkalmazni akkor, ha a vezénylés időtartama azt meghaladja.

(6)[139] A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontjaiban szereplők adatait - rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg - meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára.

(7)[140] Az állomány (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a 117. § (1) bekezdése szerint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.

(8)[141] A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,

c) szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(9)[142] A (8) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.

(10)[143] Az (1) bekezdés r) és s) pont szerinti rendelkezési állomány a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezésekor elért szolgálati idejének megfelelően

a) három év után három hónapig,

b) öt év után öt hónapig,

c) nyolc év után hat hónapig,

d) tíz év után nyolc hónapig,

e) tizenhárom év után kilenc hónapig,

f) tizenöt év után tíz hónapig,

g) tizenhat év után tizenegy hónapig,

h) húsz év után tizennégy hónapig,

i) huszonöt év után tizenöt hónapig,

j) harminc év után tizenhat hónapig

tart. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a rendelkezési állomány megszűnése, vagy megszüntetése esetén - a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés kivételével - a törvényerejénél fogva szűnik meg.

(11)[144] A hivatásos állomány (1) bekezdés r) pontja alá tartozó tagja szolgálati feladatra a rendelkezési állomány időtartamának felére igénybe vehető.

(12)[145] A hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja alá tartozó tagja kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezési állományba helyezést a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés, vagy a (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszünteti. Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a rendelkezési állományba helyezés megszüntetését, a hivatásos állomány tagja a (10) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.

(13)[146] A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve a hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett tagjának 10. számú melléklet szerinti adatait - a rendelkezési állományba helyezéssel egyidejűleg - a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében megküldi a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek. A korábban a KNBSZ állományának tagja esetén a 10. számú mellékletben meghatározott adatok kitöltése mellőzhető. A miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(14)[147] A hivatásos állomány (1) bekezdés r) vagy s) pontja alá tartozó tagja, a Honvédség és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó külön jogszabályban meghatározott szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

(15)[148] Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket az (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

Szolgálatteljesítés az NKE-n[149]

48/A. § (1) Az állomány 48. § (1) bekezdés o) pontja alá tartozó tagja a rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg vezénylésre kerül az NKE munkakörébe, vagy vezetői beosztásába. A vezénylés időtartama alatt az állomány tagja szolgálati viszonyban áll, és jogállását e törvény határozza meg. A rektor hatáskörébe tartozó kinevezés, vagy vezetői megbízás az állomány tagjának vezénylésével válik érvényessé.

(2) Az oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakör esetén a 48. § (1) bekezdés o) pontjának és e § alkalmazásának feltétele, hogy az állomány tagja a külön törvényben meghatározott tudományos feltételeknek megfelel, valamint a katonai ismeretek oktatásához szükséges naprakész hazai vagy nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Az állomány azonos tudományos fokozattal rendelkező tagjai között előnyben kell részesíteni a csapatgyakorlattal, illetve a külföldi szolgálattal rendelkezőket.

(3) Az e § szerinti vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni. A vezénylés határozott és határozatlan időtartamra is szólhat, és az 52. § (2) bekezdésben foglalt időbeli korlát nem alkalmazható.

(4) A vezénylés bármikor, indokolás nélkül a rektor előzetes értesítése mellett írásban megszüntethető. A vezénylést meg kell szüntetni, ha az állomány tagja a munkakörben, vagy a vezetői beosztásban nem foglalkoztatható tovább.

48/B. § (1) Az oktató, tanár, tudományos kutató szakmai ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra, és az 52/A. § szerint külföldi szolgálatra vezényelhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti. A távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, az oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakör pedig ideiglenesen megüresedett beosztásnak minősül.

48/C. § Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztása ellátása mellett óraadó oktatóként oktatói feladatot a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott megbízási szerződéssel vagy 75. § (1) bekezdés j) pontjára figyelemmel szolgálati feladatként, külön díjazás nélkül láthat el.

Szolgálatteljesítés a Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottság Titkárságán[150]

48/D. § Az állomány fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalában elhelyezkedő Fővárosi és Megyei Védelmi Bizottság Titkárságán szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy[151]

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője javaslatot tehet a fegyelmi, a méltatlansági, a kártérítési eljárás megindítására, a jutalmazásra és más elismerésére,

b) munkarendjére és pihenőidejére a szolgálati érdek sérelme nélkül a fővárosi és megyei kormányhivatalnál foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok az irányadók,

c) részére a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője utasítást adhat, és

d) előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Pályázati rendszer

49. § (1)[152] Megüresedett vagy megüresedő szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A pályázatot a miniszteri rendeletben meghatározott személyügyi szerv írja ki. A pályázat kiírása és elbírálása során az állomány tagjának esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.

(2)[153]

(3) A pályázat kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét, e határidőtől eltérni nem lehet.

(4) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(5)[154] Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázat nyertesét a szolgálat érdekében kell a beosztás betöltésére kinevezni vagy áthelyezni.

(6)[155] Az NKE oktatói és kutatói beosztásaira az állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. Sikeres pályázat esetén a 48. § (1) bekezdés o) pontját és 48/A. §-t kell alkalmazni.

(7)[156]

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

50. § (1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - az állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) a magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba vagy az állomány tagja kérelmére alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés,

b) az 52. § szerinti vezénylés,

c) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,

d) a szolgálati viszony szüneteltetése,

e) a más szervhez a 46. § (2) bekezdés szerinti vezénylés,

f) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás.

(3)[157] A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is történhet.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés[158]

51. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető, és egyidejűleg

a) magasabb beosztásba kinevezhető;

b) azonos beosztásba áthelyezhető,

c)[159] rendelkezési állományba áthelyezhető.

(2) Az azonos beosztásba való áthelyezés kérelemre is történhet.

(3) Alacsonyabb beosztásba helyezés az állomány tagjának méltányolható kérelmére a viselt rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történhet.

(4)[160] Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt esetekben az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni.

51/A. §[161] (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki

a) legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkezik, és szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 83. § (10) bekezdése alapján nem került sor,

b) legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezik és a katonai szolgálatra egészségi vagy pszichikai okból alkalmatlan, vagy

c) szolgálati beosztásában azért nem foglalkoztatható tovább, mert az nem katonai munkakörré átminősítésre került felajánlható szolgálati beosztás hiányában, beleegyezésével, végzettségének, képzettségének, állapotának megfelelő nem katonai munkakörben is továbbfoglalkoztatható.

(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott nem katonai munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlás közlésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott nem katonai munkakört elutasította volna. A nyilatkozattételről és elmulasztásának jogkövetkezményéről a hivatásos állomány tagját a felajánlás közlésekor tájékoztatni kell.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott nem katonai munkakört elfogadja, a 63. § rendelkezéseinek megfelelően más közszolgálati jogviszonyba át kell helyezni.

Szolgálaton kívüliek[162]

51/B. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel megszüntetésre kerül, az áthelyezéssel egyidejűleg kérelmére fel kell venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.

(2) E § hatálya alá tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a hat évet. Ha a szolgálaton kívüli személy ezredesi vagy tábornoki rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely ezredesi vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.

(3) A szolgálaton kívüliek

a) az állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint, a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön jelzéssel használhatja rendfokozatát és viselheti egyenruháját,

b) hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet, és

c) ha a hivatásos állományba visszavételre kerül, szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, azonban rendfokozata a 78. § (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint a más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezését megelőzően viselt rendfokozata. A rendfokozat megállapítása során a 69. § (6) bekezdése nem alkalmazható.

(4) A szolgálaton kívüliek nyilvántartását a hivatásos állományba való visszavétel elősegítése érdekében a központi személyügyi nyilvántartást vezető szerv kezeli. A nyilvántartásban kezelhető adatokat az 5. számú melléklet tartalmazza. A 227. § a szolgálaton kívüliek adataira is irányadó.

(5) Szolgálaton kívüliek adatai annak az évnek az utolsó napjáig kezelhetők, amikor

a) a (2) bekezdésben meghatározott időtartam letelik,

b) az érintett az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

c) a közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.

Vezénylés

52. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett bármely szervezeti egységhez és bármely helységbe beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3)[163] A 81. § szerinti képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

(3a)[164] Az állomány tagja honvédtiszti mesterképzésen, és doktori képzésen a Honvéd Vezérkar főnökének jóváhagyásával vehet részt.

(4)[165] Az állomány tagját az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után az egy évet meghaladó, a 2. § (32) bekezdés b) és f)-g) pontok szerinti esetekben külföldi szolgálatra a miniszter, ettől eltérő külföldi szolgálatra, illetve rövidebb időtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti. Külföldi szolgálat esetén a vezényeltet megillető juttatások és terhelő kötelezettségek mellett egyéb pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a hazainál kedvezőtlenebb szolgálati körülmények között érvényesülő kötelezettségek is megállapíthatók. A külföldre vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(5)[166] A 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatteljesítés esetén, valamint a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti esetben időtartamtól függetlenül az állomány tagját - a 43. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - a kiutazást megelőzően, írásban tájékoztatni kell

a) a külföldi szolgálatteljesítés tartamáról,

b) a pénzbeli és természetbeni juttatásokról,

c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá

d) a hazatérésre irányadó szabályokról.

(6) Az e § alapján vezényeltek esetében a munkáltatói jogokat - a szolgálati viszony megszüntetését, módosítását érintő döntések kivételével - a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja.

(7)[167] Az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra való vezénylés időtartama, az egy év elteltét követően - az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül - egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.

52/A. §[168] (1)[169] Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése - a 2. § (32) bekezdése e)-h) pontjainak kivételével - nem szükséges a külföldi katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az állomány tagja - a 2. § (32) bekezdés a) pontjának esetét kivéve - 24 hónapon belül külföldi katonai szolgálatra - több egymást követő vezénylés esetén is - legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie.

(2) Az állomány kiválasztása során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.

(3) A külföldi szolgálat végrehajtásában részt vevő állomány tagja a térítésmentes járványvédelmi ellátás (védőoltások) és egyéb vizsgálatok, illetve szükség esetén a karanténrendelkezések tűrésére köteles.

52/B. §[170] A tényleges szolgálatát töltő önkéntes tartalékos katona vezénylésére - a külföldi szolgálatteljesítést kizáró nyilatkozatra figyelemmel - az állomány tagjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Megbízás

53. § (1)[171] Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati beosztás, továbbá a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint az állomány tagának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával az állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2)[172] Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó helyettesítésre szóló megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel történhet. Közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakörökhöz kapcsolódó helyettesítés csak eredeti beosztás ellátása mellett történhet. A megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz az állomány tagának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik az egy éves időkorlátozás alá.

(3)[173] Ha az állomány megbízott tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4)[174] Ha az állomány megbízott tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére az illetményalap 25-100%-ig terjedő megbízási díj jár. A szervezetszerű függetlenített helyettesnek a parancsnoka, valamint a parancsnoknak a hiányzó beosztottja helyettesítéséért díjazás nem fizethető. A helyettesítésért járó díjazás több személy helyettesítése esetén sem haladhatja meg az illetmény alap 100%-át.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

A szolgálati viszony szünetelése[175]

54. §[176] (1)[177] Szünetel a szolgálati viszonya az állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2)[178] A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3)[179] Ha az állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

(4)[180] A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időtartam letelik.

A szolgálati viszony korhatára

55. §[181] A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony megszűnésének esetei

56. § A szolgálati viszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;

f)[182] büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;

g) az állomány tagja halálával;

h) más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel;

i) szerződéses szolgálat esetében a hivatásos állományba vétellel;

j) a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével;

k) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

56/A. §[183] (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,

c) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

d) az önkéntes tartalékos halálával,

e) hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,

f) a szerződésben megállapított idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,

g) az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,

h) az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná válásának megállapításával,

i) a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

j)[184] az önkéntes tartalékos szolgálatteljesítésre vonatkozó felső korhatár elérésével, vagy

k)[185] az önkéntes tartalékos meghagyásban részesülő munkakörbe kerülésével.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha viselésére és rendfokozat használatára a 230. § (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

56/B. §[186] (1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére határoz a Honvédség tábornoka szolgálati viszonyának megszüntetéséről, valamint fegyelmi fenyítésként a szolgálati viszony megszüntetéséről, továbbá lefokozásáról, ha az nem bírósági ítélettel történik.

(2) A miniszter előterjesztését a tábornok részére kézbesíteni kell. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. A tábornokot a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem küldhető meg a köztársasági elnöknek. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig tábornokot a 48. § (1) bekezdés m) pontja szerinti rendelkezési állományba kell helyezni és tartani.

Közös megegyezés

57. § (1) A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és az állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is.

(3) A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

Lemondás

58. § (1)[187] Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat, kivéve

a) a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején,

b) a váratlan támadás időszakában,

c) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően - az 1. § (4) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződésből eredő - kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül,

d) a honvédelmi ágazat katasztrófavédelmi feladatai végrehajtásának időszaka alatt, amennyiben az érintett a feladat-végrehajtásban személyesen közreműködik, és

e) a műveleti területen végzett külföldi szolgálat ideje alatt.

(2)[188] Amennyiben a határozott időre szóló szerződés az (1) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása előtt szűnne meg, a szolgálati viszony és az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási idő meghosszabbodik a feladat teljesítéséig. Az (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatok végrehajtása miatt nem hosszabbodik meg a szolgálati viszony akkor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a szerződés lejártakor a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel a szolgálati viszony 56. § j) pontja szerinti megszűnését megállapítja.

(3) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.

(4)[189] Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével - külön törvényben foglaltak szerint a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog kivételével - a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogosultságait elveszti.

(5)[190]

(6)[191] Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő leteltével a megszerzett korkedvezményre jogosult.

(7) A szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni.

Felmentés

59. § (1) Az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha[192]

a) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és e miatt további szolgálatára nincs lehetőség;

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;

c)[193] az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást - figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is - pedig nem fogadta el;

d)[194] a 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezési állományban nem tartható.

(2) Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a)[195] minősítése, egészségi, pszichikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására vagy a katonai szolgálat ellátására alkalmatlan;

b)[196] az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás betöltése esetén a rendfokozatára megállapított maximális időtartamot leszolgálta és előléptetésére nincs lehetőség;

c) a szolgálatra méltatlanná vált.

d)[197]

(2a)[198] A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(3)[199] Nem alkalmazható a (2) bekezdés a) és b) pontja, ha a hivatásos állomány arra jogosult tagja a 48. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja alapján rendelkezési állományba kerül.

(4)[200]

(5)[201] Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha rendelkezési állományban nem tartható és[202]

a) állapotának megfelelő más betölthető beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy

c)[203] rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett.

(6) A szolgálatra méltatlan az,

a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;

b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

c) aki magatartásával a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.

(6/a)[204] Méltatlanság megállapítása esetén a hivatásos állomány volt tagja egyenruhát nem viselhet.

(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést írásban köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(9) Csoportosnak minősül és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben[205]

a) 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő,

b) 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,

c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10%-a,

d) 300 vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő felmentésre tervezett.

59/A. §[206] (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal

b) tíz év után két hónappal

c) tizenöt év után három hónappal

d) húsz év után négy hónappal

e) huszonöt év után öt hónappal

f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.

59/B. §[207]

60. § (1)[208] Az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban a felmentési idő 59/A. § szerinti tartamánál rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. A szerződéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerződés határnapján nem terjedhet túl. A felmentés időtartamának felére az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) az állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. A szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére az állomány tagja távolléti díjra jogosult.

(2)[209] Az állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

(3)[210] A szakmailag alkalmatlan minősítést kapott személy szolgálati viszonyát 30 napos felmentési idővel, a szolgálatra méltatlanná vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül - azon a napon, amelyen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentésre okot adó tényt megállapítja - kell megszüntetni.

(4)[211]

61. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;

c)[212] a várandósság ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;

d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

e)[213] a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.

(2)[214] Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány tagjára, ha

a)[215] a szolgálatra alkalmatlanná vált, és a munka törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül,

b) az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte, vagy

c) a szolgálatra méltatlanná vált.

(3)[216] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

61/A. §[217] Az állomány 61. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerint rendelkezési állományba került tagjának illetmény nélküli szabadsága idejére megüresedett beosztását csak az ok megszűnéséig terjedő határozott időre lehet betölteni. A beosztást a rendelkezési állomány megszűnése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani.

61/B. §[218] (1) Az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermek hároméves koráig - a munkáltatói jogkör gyakorlója heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 103. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása - a beosztás jellegéből fakadóan - rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. A kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölni. A kérelemben az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(2)[219] Rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető a miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltők esetén.

(3) Az állomány tagjának kérelméről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A kérelem elbírálása során a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálat érdekében a rész-szolgálatteljesítés lehetőségét vizsgálja a beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével. A kérelem elutasítását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(5) Ha az állomány tagjának eredeti beosztása a (3) bekezdés szerint rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(6) A rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnik, és az állomány tagjának a 61/A. § szerinti megüresedett beosztását kell felajánlani.

(7) A rész-szolgálatteljesítési idő

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha az állomány tagjának a 104. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő napon

kezdődik. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(8) A (7) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A rész-szolgálatteljesítés esetén az 52-53. §-ok és a 94-95. §-ok nem alkalmazhatók.

(9) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermek harmadik életéve betöltetése napjától az állomány tagját eredeti beosztásában a 91. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben kell továbbfoglalkoztatni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(10)[220] E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az állomány tagja a 103. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot nem vesz igénybe. Az (1) bekezdésen túl az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját arról is, hogy a rész-szolgálatteljesítés kérelmezésére jogosító gyermeke után a másik szülő illetménynélküli szabadságot, vagy rész-szolgálatteljesítést nem vesz igénybe. A munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának kérelmére heti 20 óránál hosszabb rész-szolgálatteljesítési időt is engedélyezhet. A rész-szolgálatteljesítés a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik.

Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetése[221]

61/C. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt a katonai szolgálatra rendelkezésre állás időszakában - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - az állományilletékes parancsnok és az önkéntes tartalékos indokolás nélkül, egyoldalúan megszüntetheti.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában az egyoldalú megszüntetés esetében a szerződés a megszüntetésről szóló nyilatkozat kézhezvételét követő három hónap elteltével szűnik meg, mely időszak a felek ettől eltérő megállapodása esetén sem haladhatja meg a nyolc hónapot.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

62. § (1)[222] A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:

a)[223] a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése, a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetése, a szolgálati viszony meghosszabbításának lejárta,

b)[224] a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése,

c)[225] országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [71. § (2) bekezdése],

e) az eskü letételének megtagadása,

f)[226] fizikai alkalmatlansága megállapítása esetén, az e törvényben megállapított kivételekkel,

g) a magyar állampolgárság elvesztése,

h) más állam állampolgárságának megszerzése esetén, illetve

i)[227] az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező esetekben,

j)[228] tábori lelkész esetében, ha az illetékes egyház visszahívja.

k)[229] a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

l)[230] a 48. § (10) bekezdése esetén, ha az állomány tagjának szolgálati viszonya nem más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel szűnik meg.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

(3)[231] Az (1) bekezdés h) pontját akkor kell alkalmazni, ha a további állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában.

(4)[232]

Közszolgálati jogviszonyok közötti áthelyezés

63. § (1) Az állomány tagja beleegyezése esetén más közszolgálati jogviszonyba áthelyezhető, illetve abból átvehető.

(2) Az állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya az áthelyezéssel egyidejűleg megszűnik, a közszolgálati jogviszonyt azonban folyamatosnak kell tekinteni.

(3)[233]

A szolgálati viszony megszűnésének egyéb esetei

64. § (1) A katonai bírónak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével - akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a katonai bírói tisztsége megszűnik.

(2) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya akkor szüntethető meg, ha igazságügyi szolgálati viszonya megszűnik, vagy az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonát - kérelmére - a munkáltatói jogkör gyakorlója más igazságügyi szervhez véglegesen áthelyezi.

(3) A katonai ügyésznek és más katonai ügyészségi alkalmazottnak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondása kivételével - akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.

(4)[234]

Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

65. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét és - e törvény eltérő rendelkezése kivételével - egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza az állomány tagjának

a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;

b) a Honvédségnél szolgálati viszonyban töltött idejét;

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett összeget;

e)[235] a nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó rendelkezést;

f)[236] a figyelembe vett szolgálati évei számát, a kifizetésre került végkielégítés, illetve leszerelési segély, valamint a kifizetésre került vagy kerülő jubileumi jutalom összegét és az azok alapjául szolgáló időtartamot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 47. § szerinti vezénylés és a 63. § szerinti áthelyezés esetén is.

Megtérítési kötelezettség

66. §[237] (1) Az állomány tagjának rendeletben meghatározott megtérítési kötelezettsége keletkezik, ha szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő előtt az 56. § b), e) és f) pontja, az egészségi és a pszichikai alkalmatlanság kivételével 59. § (2) bekezdés a) pontja, c) pontja, 62. § (1) bekezdésének b), d)-g), i) és k) pontja, vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg.

(2) Megtérítési kötelezettsége keletkezik az állomány tagjának akkor is, ha a szolgálati viszony fennállása alatt önhibájából nem tesz eleget a 81. § szerinti, a vezénylésben, illetve a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségének.

Végkielégítés és leszerelési segély

67. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 224. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (7) bekezdésben felsorolt kivételekkel - végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3) A 69. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személy szerződéses állományban eltöltött szolgálati idejét a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni.

(5)[238] A végkielégítés összegének felére jogosult az állomány tagja, ha az 59. § (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(6) A szolgálati viszony felmentéssel járó megszüntetése esetén a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(7) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a)[239] a munka törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 59. § (2a) bekezdése alapján a felmentését maga kérte,

b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve az egészségi, pszichikai alkalmatlanságot,

c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

(8)[240] Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

68. § (1)[241] A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetőleg amennyiben a szolgálati viszony ezelőtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - leszerelési segélyre jogosult. A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött:

(2) Tört időszak esetén időarányos összeg jár. A leszerelési segély összegének a kiszámításánál a szolgálati viszony megszűnése időpontjában a távolléti díj számításának alapját képező illetményelemeket kell alapul venni.

(3) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses katonának,

a) akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek,

b)[242] akinek a szolgálati viszonya az 56. § b), d)-f) pontja, az 59. § (6) bekezdése, a 62. § (1) bekezdés k) pontja, a 71. § (2) bekezdése alapján szűnt meg,

c)[243] akinek a szolgálati viszonya rokkantsági nyugdíjra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg,

d)[244] akinek szolgálati viszonya három évnél rövidebb szolgálati idő alatt szűnik meg, kivéve, ha szolgálati viszonyának megszüntetésére az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alapján került sor.

(4) Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnéskor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés) alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(5)[245] A szerződéses katona részére a próbaidő leteltekor - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményben végzettek esetében az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg - a leszerelési segély terhére, toborzópénz címén kéthavi távolléti díjnak megfelelő összeget kell folyósítani.

(6)[246] Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget - az 56. § g) és i) pontjában, valamint az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel - köteles visszafizetni.

(7)[247] Nem jár leszerelési segély az után a szerződéses katona után, akinek a szolgálati viszonya az 56. § g) pontja alapján szűnt meg.

(8)[248] Az önkéntes tartalékos katona végkielégítésre és leszerelési segélyre nem jogosult.

(9)[249] Ha a szerződéses katona a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítési (leszerelési) összeg megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.

(10)[250] A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(11)[251] A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a meghosszabbítását kéri -az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére - szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege

távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.

(12)[253] A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződéses katona kérelmére kell kifizetni, melyről az állomány tagját a szerződés-hosszabbítás aláírását megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(13)[254]

Az állományba való visszavétel

69. § (1) A hivatásos állományba visszavételre a szolgálat érdekében az 56. § a) pontja és az 59. § (1) bekezdésének a)-b) pontja, a 63. § (1) bekezdése alapján, vagy a korábbi szabályok szerinti kérelmére megszűnt szolgálati viszony esetében van lehetőség.

(2)[255]

(3)[256] Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, az állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4)[257] Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, az állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5)[258] A szolgálati járandóságban részesülő vagy rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatási állományban lévő volt hivatásos katona állományba az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor vehető vissza, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és a tervezett szolgálati helyén azonos beosztást elért, de az oktatási intézmény elvégzésétől folyamatosan szolgálatot teljesítő és speciális beosztást betöltő rendfokozatát.

(7)[259]

(8)[260] A visszavétel során legfeljebb 6 hónap időtartamra próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.

69/A. §[261] Annak a volt hivatásos állományú katonának, akinek szolgálati jogviszonya a szolgálat érdekében áthelyezéssel köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyra változik, és ezt követően ismét szolgálati jogviszonyt létesít, az ismételt szolgálati viszony létesítésekor a 69. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

69/B. §[262] A Honvédség tábornokainak hivatásos állományba történő visszavételéről a köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére dönt.

Összeférhetetlenség

70. § (1) Az állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást,

a) amelyben közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,

b)[263] amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül gazdasági tevékenységnek minősülő [az általános forgalmi adóról szóló törvény] kapcsolatba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdonrésze van, vagy a hozzátartozó a gazdasági tevékenységre befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el,

c) az a) és b) pontban foglaltak alól az érintettek kérelmére és az állományilletékes parancsnok (vezető) javaslatára rendkívül indokolt esetben a miniszter felmentést adhat.

(2) Az állomány tagja csak olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, amely a szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen, és amelyhez a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével engedélyt kapott. A Honvédség az állomány tagjával szolgálati kötelezettségei körébe tartozó feladat ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az állományilletékes parancsnok (vezető) - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Az állomány tagja gazdálkodó szervezetnél [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés] - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy vezető tisztségviselői viszonyt csak a Honvédség képviseletében, az állományilletékes parancsnok engedélye alapján létesíthet.

(3) Az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli

a) sporttal összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) mezőgazdasági őstermelői munkavégzéssel járó tevékenységet.

(4) Az állomány tagja köteles bejelenteni a gazdálkodó szervezetnél lévő vagyoni érdekeltségét, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

(5)[264] Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívüli tudományos (kutatói), oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, továbbá a társasház, lakásszövetkezet, magánnyugdíjpénztár, általános nyugdíjpénztár, egészség- és önsegélyezőpénztár, erdőbirtokossági társulási tagságot.

(6) Nem adható engedély, ha a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítése és fenntartása ellentétes a Honvédség feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.

71. § (1) Az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - a 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani az állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

72. §[265]

73. §[266]

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

74. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) köteles

a) az állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

75. § (1) Az állomány tagja köteles

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;

b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;

c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;

d)[267] a szervezeti egység feladatainak megfelelően az őr-, ügyeleti, illetve készenléti szolgálatot ellátni;

e) a számára meghatározott oktatásban (képzésben) részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;

f)[268] az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges külön rendelkezésekben meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni;

g) szolgálaton kívül is a Honvédség tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani;

h) a rendelkezésére bocsátott fegyverzetet, felszerelést, ruházatot, egyéb eszközöket és anyagokat rendeltetésszerűen használni és gondozni.

i)[269] fertőző megbetegedés veszélye esetén, valamint ha a munkakörhöz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan a személyi állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázata mutatható ki, az 52/A. § (3) bekezdés szerinti egészségügyi intézkedések tűrésére.

j)[270] szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, a honvéd tisztképzésben és altisztképzésben.

(2)[271] Az állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4)[272] Az (1) bekezdés szerinti szolgálati feladatokban az önkéntes tartalékos katona a szerződése szerinti korlátozásokkal köteles részt venni.

76. §[273] A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Honvéd Vezérkar főnöke rendeli el. A Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjénél kezdeményezheti.

77. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;

b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;

c)[274] az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára;

d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra - időtartamra;

e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;

f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.

g)[275] emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;

h)[276] tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

A könnyített szolgálat[277]

77/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére - amennyiben részére a Honvédségnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) A hivatásos állomány tagja, ha nem rendelkezik 15 év tényleges szolgálati idővel, kezdeményezheti, hogy az állományba vételét közvetlenül megelőzően, a Honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél 2012. január 1-je előtt, megszakítás nélkül közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idők 50 százalékos mértékben beszámításra kerüljenek. Az e számítási mód alkalmazásával elért 15 éves szolgálati idő esetében a hivatásos állomány 52. életévét betöltött tagja a könnyített szolgálatra jogosulttá válik.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a hivatásos állomány tagja fizikai alkalmasságának vizsgálata során a miniszter rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) A hivatásos állomány könnyített szolgálatot teljesítő tagja a rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységben nem vehet részt, illetménye azonban a könnyített szolgálatot megelőző utolsó - vezetői pótlék nélkül számított - havi távolléti díjánál nem lehet alacsonyabb.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.

Az előmenetel általános szabályai

78. § (1) Az előmenetel a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyon alapuló szervezeti hierarchiában történő emelkedés útján valósul meg.

(2)[278] Az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott pályán, belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb beosztás és a hozzá kapcsolódó rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez. Ez a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent.

(3) Az előmenetelt a magasabb beosztásba és az ahhoz tartozó magasabb rendfokozatba történő kinevezés és előléptetés jelenti.

(4) Az előmenetel feltételei:

a) az állománycsoportnak megfelelő betölthető magasabb beosztás vagy a speciális beosztást betöltők esetében a magasabb rendszeresített rendfokozat;

b) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);

c) a magasabb beosztás ellátásához szükséges szakmai vezetői gyakorlati tapasztalat, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;

d) az előmeneteli bizottság támogató javaslata;

e)[279] őrnagyi rendfokozattal rendszeresített általános előmenetelű beosztás esetén az alacsonyabb rendfokozatokban parancsnoki (vezetői) és törzsbeosztásban egyaránt eltöltött legalább egy-egy év;

f)[280] ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén parancsnoki (vezetői) és törzsbeosztásban az őrnagyialezredesi rendfokozatokkal rendszeresített beosztásokban eltöltött kettő-kettő év.

(5) Speciális beosztásba kinevezhető, illetve áthelyezhető az állomány azon tagja, aki az általános követelményeken túl rendelkezik az adott beosztáshoz előírt sajátos képzettséggel, illetve vállalja annak a számára meghatározott időtartamon belüli megszerzését.

(6) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) az állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.

(7) A kérelemre alacsonyabb beosztást betöltők előmenetelét az általuk ténylegesen betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viselők előmenetele szerint kell elbírálni.

(8)[281] A 44. §-ban foglaltakat az állomány tagjának magasabb rendfokozati állománycsoportba történő kinevezésekor is megfelelően alkalmazni kell.

(9)[282] Az önkéntes tartalékos állomány előmenetelére e § rendelkezései nem alkalmazhatók. Előmenetelükre - egyéb feltételek fennállása esetén - szerződésükben foglaltaknak megfelelően kerülhet sor.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

79. § (1)[283] A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez jogszabályban meghatározott szakirányú legalább felsőfokú alap (BSc), vagy főiskolai végzettség szükséges. Altiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány megszerzése, ezen túlmenően jogszabályban meghatározott beosztásoknál a munkakörhöz meghatározott szakképzettség szükséges. Legénységi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.

(2) A beosztásokhoz kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti konkrét iskolai végzettségi, szakképzettségi, tanfolyami végzettségi és képesítési követelményeket külön jogszabály határozza meg.

80. §[284] A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges végzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség, és képzettség megszerzését hazai vagy külföldi katonai, polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés keretében kell biztosítani.

81. §[285] (1) Az állomány tagjának a Honvédség által szervezett vagy támogatott képzésen történő részvétele vezényléssel történik. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, ha a vezénylés a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányul. A (3) bekezdés szerinti esetekben a tanulmányi szerződés megkötése a vezénylés feltétele.

(2) Az állomány tagja a képzés befejezését követően köteles szolgálati viszonyát a képzési idő kétszeresének megfelelő időtartamig, de legalább egy évig fenntartani. E kötelezettség megszegése esetén az állomány tagjának a 66. § szerinti megtérítési kötelezettsége keletkezik.

(3) A Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogatja az állomány tagjának a nagy értékű, valamint az egyéni elhatározáson alapuló, szolgálati érdekkel összefüggő képzésben való részvételét. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, melyben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt, továbbá a figyelemfelhívást a 66. § szerinti megtérítési kötelezettségre.

(4) A tanulmányi szerződésben a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a (2) bekezdéstől eltérően is megállapítható úgy, hogy az öt évnél, nagy értékű képzés esetén tíz évnél hosszabb nem lehet.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

82. § (1)[286] Az állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által rendeletben meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) Az állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.

(4)[287] Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni. Az állomány - a 77/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő - tagjának a fizikai követelményeknek való megfelelését a megismételt ellenőrzésen kérelemre - ha van más, általa könnyített szolgálat formájában betölthető beosztás - a könnyített szolgálat követelményrendszere szerint kell megállapítani.

(5) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg az egészségügyi, pszichikai követelményeknek, az 59. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni.

(6) Ha az állomány tagja a fizikai követelményeknek a megismételt ellenőrzésen sem felel meg, szolgálati jogviszonyát a törvény erejénél fogva kell megszüntetni.

(7)[288] Az állományilletékes parancsnok az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot, valamint a felülvizsgálatot végző szerv számára külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a vizsgálathoz szükséges adatokat szolgáltat.

82/A. §[289] (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és az állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részükre és - kérelme alapján-az állomány érintett tagja részére továbbítható.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozóhatóság részére - az eljárásában indokolt mértékig - továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.

Az előmenetel

83. § (1) Magasabb rendfokozatba elő kell léptetni, aki a magasabb rendfokozathoz előírt minimális várakozási időt leszolgálta, a beosztás ellátásához szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel, tanfolyami végzettséggel) rendelkezik, az előírt egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, továbbá a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, és abba kinevezték.

(2) A parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét az állomány tagjainak a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladásával és magasabb rendfokozatba történő előléptetésével kell biztosítani. Az előmenetel parancsnoki és törzsbeosztások betöltése útján valósul meg.

(3) Az állomány tagját tanintézet elvégzése utáni első beosztásba kerülésekor az állománycsoportjának megfelelő első rendfokozatba kell kinevezni.

(4) Egy rendfokozathoz több azonos szintű beosztás tartozhat. Az azonos szintű beosztásokat jogszabály határozza meg.

(5) A szervezeti egység állománytáblájában (munkaköri jegyzékében) kell rögzíteni a beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket.

(6)[290] A speciális beosztásokat jogszabályban kijelölt szakmai testület javaslatára a miniszter határozza meg.

(7)[291]

(8) A magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba való kinevezéshez és az előléptetéshez az illetékes Előmeneteli Bizottság javaslata szükséges.

(9)[292] A miniszter egy alkalommal az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagját a minimális várakozási idő letelte előtt, speciális előmenetelű beosztást betöltő tagját a várakozási idő letelte előtt a következő rendfokozatba előléptetheti, illetve kinevezheti, amennyiben az állomány tagja az előléptetéshez szükséges valamennyi egyéb feltétellel rendelkezik.

(10)[293] A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét annak leteltekor legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.

(11)[294] A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további teljesítmény-értékelése alapján előmenetelre évente tervezhető.

(12)[295] A meghosszabbított várakozási idő leteltekor, ha az állomány tagjának előmenetelére nem került sor, szolgálati viszonyát az 59. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megszüntetni.

84. § (1) Az egyes rendfokozatokban eltölthető legrövidebb és leghosszabb várakozási idő:

(2)[296] Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:

- őrvezetői rendfokozatban 3 év,

- tizedesi rendfokozatban 3 év,

- szakaszvezetői rendfokozatban -,

- őrmesteri rendfokozatban 4 év,

- törzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,

- főtörzsőrmesteri rendfokozatban 6 év,

- zászlósi rendfokozatban 7 év,

- törzszászlósi rendfokozatban -,

- főtörzszászlósi rendfokozatban -,

- hadnagyi rendfokozatban 4 év,

- főhadnagyi rendfokozatban 5 év,

- századosi rendfokozatban 6 év,

- őrnagyi rendfokozatban 7 év,

- alezredesi rendfokozatban -,

- ezredesi rendfokozatban -,

- dandártábornoki rendfokozatban -,

- vezérőrnagyi rendfokozatban -,

- altábornagyi rendfokozatban -.

(3) A speciális beosztásokat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat a miniszter jogszabályban határozza meg.

(4)[297] Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a 83. § (9) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor, illetve azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.

85. § (1)[298] A rendfokozatba történő kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani a rendfokozatban eltöltendő minimális és maximális várakozási időt. A várakozási időbe az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít bele, azzal, hogy a minimális várakozási időbe, illetve speciális beosztás esetén a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát be kell számítani.

(2) A maximális várakozási idő azonban meghosszabbodik a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság, valamint a beosztásból történő felmentéssel nappali tagozaton folytatott képzés és az 1 évet meghaladó külföldi tanulmányok idejével. Az átképzésben résztvevők maximális várakozási ideje a beosztásba helyezésükig eltelt idővel hosszabbodik meg.

86. § (1) Nem léptethető elő az állomány tagja, ha

a) rendfokozatát érintő jogerős bírósági büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll;

b) ellene büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, annak befejezéséig.

(2) Ha az állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő, de a büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségét nem állapították meg, elő kell léptetni, vagy ügyét az előmeneteli bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A meghosszabbított minimális várakozási időtartam leteltével az állomány tagjának ügyét az illetékes előmeneteli bizottság elé kell utalni.

(4) A hadműveleti területen alkalmazásban résztvevők általánostól eltérő előmenetelét külön jogszabály határozza meg.

87. § (1)[299]

(2)[300]

(3) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet. A hősi halottá nyilvánított - tisztinél alacsonyabb rendfokozatú-katonát hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

(4)[301] A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésre a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

Az állomány tagja teljesítményének értékelése, minősítése

88. § (1) Az állomány tagját az előmenetel objektivitásának biztosítása érdekében rendszeresen írásban értékelni kell.

(2) Az állomány tagjáról évente teljesítményértékelést, a külön jogszabályban meghatározott vezetőkről kétévente vezetői értékelést kell készíteni.

(3) Minősíteni kell az adott rendfokozatban eltöltendő minimális várakozási idő leteltét megelőzően

- a tiszteket,

- a zászlósokat és törzszászlósokat,

- a zászlósi beosztásba tervezett főtörzsőrmestereket, továbbá az állomány tiszti, zászlósi rendfokozatot viselő tagját,

- szakmai alkalmatlansága felmerülése,

- ha fontos okból maga kérte, és

- jogszabályban meghatározott egyéb esetben.

(4) A speciális beosztást betöltőt magasabb rendfokozatba lépését megelőzően kell minősíteni.

(5) Nem kell minősíteni az állomány tagját, ha a szolgálat felső korhatárának eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra.

(6) A teljesítményértékelést, a vezetői értékelést és a minősítési javaslatot a közvetlen szolgálati elöljáró készíti. A minősítést az állományilletékes parancsnok, vezető hagyja jóvá. A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.

(7) A szolgálati viszonyt érintő döntés meghozatalához az állomány tagjáról személyi javaslat készül.

(8) A személyi javaslat, a vezetői értékelés és a teljesítményértékelés tartalmi és formai elemeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(9)[302] Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, valamint a 46. § (3) bekezdés a) és az f)-l) pontjában meghatározott szervezeteknél szolgálatot teljesítőkről. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.

89. § (1) Az előmeneteli rendszer tervszerű és szakszerű működésének biztosítása érdekében előmeneteli bizottságokat kell létrehozni

a)[303] a miniszter által vezetett minisztériumban és a KNBSZ-nél a tiszti állomány,

b) haderőnemenként, illetve jogszabályban meghatározott vezető szervezetenként a zászlósi állomány,

c)[304] önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezeteknél az altiszti és a szerződéses legénységi állomány

előmenetelének tervezésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően tábornoki kinevezéshez és előléptetéshez egyetlen előmeneteli bizottságot kell létrehozni, melynek elnöke a mindenkori vezérkari főnök-helyettes.

(3)[305] Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltésére és az előléptetésre. Az előmeneteli bizottságot évente egy alkalommal kell összehívni, indokolt esetben legfeljebb negyedévenként összehívható.

(4)[306] Az előmeneteli bizottság elnökét és tagjait - eredeti beosztásuk ellátása mellett - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 3 év időtartamra jelöli ki.

(5)[307] A bizottság elnöke és tagjai, ezen időtartam lejártát követő 3 éven belül az előmeneteli bizottságok munkájában nem vehetnek részt.

(6)[308] A bizottság elnökének rendfokozata legalább kettővel, a bizottság tagjának rendfokozata pedig legalább eggyel magasabb az állomány rangsorolt tagjának rendfokozatánál.

(7) Az előmeneteli bizottságok működésének rendjét, részletes eljárási szabályait, külön jogszabály határozza meg.

90. § (1) Az állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a teljesítményértékelésben és a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A teljesítményértékelést, a minősítést és a vezetői értékelést ismertetni kell az állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3) Ha az állomány tagja nem ért egyet a teljesítmény- vagy a vezetői értékeléssel, kérheti soron kívüli minősítését, illetve alkalmassági vizsgálatát.

(4) Az állomány tagja a teljesítményértékelés, a vezetői értékelés és a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen szolgálati panaszt terjeszthet elő.

Szolgálatteljesítési idő

91. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.

(2)[309] A külön jogszabályban meghatározott készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben megállapított időtartamnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(3) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével a munkaköri leírásban rögzítetten - több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.

(4)[310] A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.

(5)[311] A szolgálati viszonyt első alkalommal létesítők 14 hetet meg nem haladó alapkiképzésének időszakában, valamint az önkéntes tartalékos katonák esetében a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, azonban ebben az esetben is legfeljebb heti 60 óra lehet. Ezalatt az időszak alatt azonban a pihenőidő nem lehet kevesebb nyolc óra időtartamnál és hetente legalább egy pihenőnapot ki kell adni.

(6)[312] A különleges műveleti kiképzések alkalmával - a kiképzésen résztvevők vonatkozásában - a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során az állomány felkészítésben résztvevő tagja 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagja számára összevontan kell biztosítani a napi 8 óra pihenőidőt kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.

92. § (1)[313] A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr-, és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.

(2) A külön jogszabályban meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(3)[314] A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után ezen túlmenően még egy szabadnapot kell biztosítani. A legalább 24 órás lakáson kívül teljesített készenléti szolgálat első 24 órája után egy nap, ezen túl 48 óránként további egy-egy nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben a lakáson kívül töltött készenlét legalább egyik napja pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, azért még egy szabadnapot kell biztosítani. Az állomány külföldi szolgálatot ellátó tagjai részére a külföldi szolgálati helyen teljesített 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt kell biztosítani, készenléti szolgálat után viszont sem pihenőidő, sem szabadnap nem jár.

(4)[315] A pihenőidőt a szolgálat leadása után, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot, illetve az 58. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben a pihenőidőt kiadni nem lehet, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

93. § (1)[316] Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani.

(2) Az állomány tagját 12 órát elérő vagy azt meghaladó szolgálatra nem lehet beosztani, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig önerőből nem tudja biztosítani.

(3) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, az állomány tagját a szolgálatteljesítési időn belül napi 30 perc munkaközi szünet illeti meg.

(4) Az állomány tagját a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidő illeti meg, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.

(5) Az állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

(7)[317] Amennyiben az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnap kiadásánál a 92. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A külön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokon felül munkaszüneti nap a Magyar Honvédelem Napja.

94. § (1)[318] Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja a 92. §-ban meghatározott napi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon, továbbá a szabadnapja és szabad ideje alatt is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti, őr-, készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.

(3)[319] A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra az 58. § (1) bekezdésében felsorolt rendkívüli esetekben kerül sor.

(4)[320] Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot ellátó személy más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, feltéve, ha azért a hazai illetményen túl külön díjazás (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) jár.

95. § (1) Az állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.

(2) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár.

(3) A 94. § (1) bekezdése szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról, illetőleg annak ellentételezéséről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat több heti, havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.

(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.

95/A. §[321] Külföldi szolgálat esetén, ha az állomány tagja a hazai illetménye mellett más juttatásban (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) is részesül, a külszolgálata időtartamára a 91-93. §-okban, a 94. § (2) bekezdésében, valamint a 95. §-ban foglaltaktól jogszabályban el lehet térni.

95/B. §[322] A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák esetében a 91. § (1)-(4) bekezdésében, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 93. § (1)-(6) bekezdésében, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12-13. §-át, 15-15/C. §-át és 16. §-át kell alkalmazni.

Szabadság

96. §[323] Az állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult.

Alap- és pótszabadság

97. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság:

Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal több.

(3) Az e bekezdésben meghatározott parancsnokokat (vezetőket) a (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illet meg:

98. §[324] Az állomány tagját gyermeke után a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározottak szerint illeti meg a pótszabadság. E rendelkezést első alkalommal a 2012. évi szabadság megállapítása során kell alkalmazni.

99. § (1) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 97. § szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely:

a) az egészségkárosító veszélynek kitett, külön jogszabályban meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap,

b) repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.

(2)[325] Tartós - legalább 14 napig tartó - igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető. Akiképzendő állomány tagja az alapkiképzés befejezése után közvetlenül 5 munkanap szolgálatmentességi időre jogosult.

99/A. §[326] Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában - különös méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben - legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő adható.

Egészségügyi szabadság

100. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg ha orvosi kezelést nem igényel, de a szolgálatképességének helyreállításához pihenésre vagy gyógyüdülésre van szüksége. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 101. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4)[327] Az állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára távolléti díj jár.

(5)[328] Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, a 31. naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(6)[329] Ha az állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj nem folyósítható, ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni az állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

(7)[330] Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja az (5) bekezdés szerint a naptári évre járó 30 nap időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

100/A. §[331]

101. §[332] (1) Az állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

a) a nőt 1 évesnél fiatalabb - kórházi ápolás alatt álló - beteg gyermeke szoptatása esetén, a gyermek 1 éves koráig;

b) a beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek 1 éves koráig;

c) 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át;

d) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át;

e) 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

(2)[333] Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban megjelölt egészségügyi szabadság mértéke - ha mindkét szülő az állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg.

101/A. §[334] Nem jogosult egészségügyi szabadságra az állomány azon tagja, akinek e törvény szerint visszatartott távolléti díj jár.

Szülési szabadság

102. § (1)[335] Az állomány várandós, illetve szülő nő tagját a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.[336]

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;

b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;

c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 101. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény[337]

102/A. §[338] (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4)[339] A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.

Illetmény nélküli szabadság

103. § (1) Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

a)[340] a gyermek gondozása céljából

aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;

c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;

d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;

e) a házastárs (élettárs) tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(2) Az állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokból - illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

(3)[341] Az éves szabadság megállapítása során jogszerző időnek kell tekinteni:

a) tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott illetménynélküli szabadság első évét,

b) a harminc napot meg nem haladó illetménynélküli szabadság időtartamát.

A szabadság kiadásának szabályai

104. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa meghatalmazott szolgálati elöljáró jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. Az (1) bekezdés szerinti elöljáró az általa meghatározott szabadság kezdőnapját 30 nappal előbb köteles közölni az állomány tagjával.

(3)[342] A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet figyelembe venni. A szerződéses jogviszony 56. § i) pontja alapján történő megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni.

(4)[343] Szolgálati helyváltozással járó kinevezés, áthelyezés, valamint más szervhez történő vezénylés esetén az állomány tagja részére a szabadságot időarányosan ki kell adni. A vezénylés megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új szolgálati helyen kell kiadni.

(5)[344] A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére - a 100. § (5)-(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani.

(6)[345]

(7)[346] Nappali tagozatos képzésben való részvétel esetén a szabadság kiadása szempontjából a tanítás nélküli munkanapokat az éves szabadság 75%-áig figyelembe kell venni.

(8)[347] Külföldi szolgálat esetén e § rendelkezéseitől jogszabály eltérhet.

Tanulmányi szabadidő-kedvezmény

105. § (1) Az állománynak a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeken kívüli iskolarendszerű oktatásban vagy képzésben részt vevő tagja részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.

(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott az a számonkérés minősül, amelynek eredményét az intézmény az általa kiállított hivatalos okiratban rögzítette.

(4) A diplomamunka (szakdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt az állomány oktatásban vagy képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) Az állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban vagy képzésben részt vevő tagjának tanulmányi szabadidő csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.

(7) Az állomány tagja részére a tanulmányi szabadidő tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a Honvédség kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi szabadidő tartama illetmény nélküli szabadságnak számít.

(8) Az e § szerinti rendelkezéseket a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató esetében is alkalmazni kell.

IX. Fejezet

AZ ILLETMÉNY

106. § (1)[348] Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.

(2) A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert szolgálatért biztosított illetmény meghatározása során tilos az állomány tagjai között indokolatlan megkülönböztetést tenni.

A szolgálat egyenlő értékének megállapításánál különösen a szolgálat természetét, minőségét, mennyiségét, a szolgálati körülményeket, a szükséges szakképzettséget, a fizikai vagy szellemi erőfeszítést, a tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során illetménynek minősül minden az állomány tagja részére a szolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.

107. § (1)[349] Az alapilletmény szempontjából az állomány tiszti rendfokozatú tagjait az I., a legénységi állományba tartozó és altiszti rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2) Az I. és a II. besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy besorolási, illetőleg minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik.

(3) A besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak.

(4) A besorolási kategóriákhoz, valamint a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak.

(5) A beosztási illetmény összegét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú mellékletében a betöltött beosztás besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.

108. § (1)[350] Az állomány tagját az első, magasabb vagy alacsonyabb beosztásba való kinevezésekor (helyezésekor) - a (2) és (4) bekezdések szerinti kivétellel - a beosztására meghatározott besorolási kategória és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(2) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját - mindaddig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásában elérhető legmagasabb rendfokozattól - az annál eggyel alacsonyabb rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(3)[351] Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül az állomány tagját mérlegelése alapján a 107. § (5) bekezdése alapján megállapított beosztási illetmény összegénél 20%-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja.

(4)[352] Az állomány rendfokozattal nem rendelkező tagját a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni.

109. § (1) Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával emelkedik.

(2) Ha az állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztásra meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi pótlék jár.

109/A. §[353] (1) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.

(2) A KNBSZ főigazgatója, valamint helyettese illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg. A KNBSZ főigazgatója közigazgatási államtitkári, helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

109/B. §[354] (1) Az állomány tagja illetményét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) Az illetmény-megállapítás magában foglalja a szolgálati viszony létesítésekor, valamint a szolgálati viszonynak az 50. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság esetében az állomány tagja 106. § (1) bekezdés szerinti illetményelemeinek megállapítását, a beosztási illetménynek a 108. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegben történő megállapítását, az illetménypótlékra való jogosultságnak, illetőleg alsó-felső határral rendelkező pótlék esetében a pótlék összegének megállapítását, felemelését, valamint kiegészítő illetményekre való jogosultság megállapítását.

(3) Ha az állomány tagja illetményének összegében a (2) bekezdéstől eltérő ok miatt következik be változás, akkor - illetmény-megállapítás helyett - az illetményváltozásban érintettek számára az állományilletékes katonai szervezet személyügyi szerve értesítést készít.

Illetménykiegészítés

110. § (1)[355] Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha

a) a minisztériumban, valamint a KNBSZ-nél,

b) a minisztérium hivatalánál, igazgatóságánál, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnál, a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnál, a középszintű irányító szervnél és a vele azonosnak tekinthető szervnél, és

c) az a)-b) pontok alá nem tartozó katonai szervezeti egységnél

teljesít szolgálatot.

(2) Az illetménykiegészítés mértéke:

a) az (1) bekezdés a), b), illetve c) pontja alá tartozó és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében - a pontok sorrendjében - a beosztási illetmény 50, 35, illetve 20%-a;

b) az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében a beosztási illetmény 15%-a.

(3) Csapatszolgálati kiegészítésre jogosult az (1) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó állomány felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tagja. A csapatszolgálati kiegészítés mértéke az állomány tagja beosztási illetményének a 10%-a.

(4)[356] Országos illetékességgel rendelkező, vagy működési körű, 2. § (10) bekezdés szerinti szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter rendeletben az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb besorolásnak megfelelően állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.

Szolgálati időpótlék[357]

110/A. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) 5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10%-a,

b) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12, 5%-a,

c) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,

d) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17, 5%-a,

e) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,

f) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22, 5%-a,

g) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.

(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli, tényleges állományban eltöltött idő vehető figyelembe.

Illetménypótlék

111. § (1) Az állomány I. besorolási osztályába tartozó, külön rendeletben meghatározott parancsnoki (vezetői) beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:[358]

a) a IX. és a X. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 50%-ára;

b) a VIII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 35%-ára;

c) a VII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 30%-ára;

d) a VI. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 20%-ára;

e) az V. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 16%-ára;

f) a IV. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 14%-ára;

g) a III. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 12%-ára;

h) a II. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 10%-ára;

i) az I. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 5%-ára.

(2) A szervezetszerű parancsnok (vezető) helyettes a parancsnokénál eggyel alacsonyabb mértékű vezetői illetménypótlékra jogosult.

112. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2)[359] Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsga, illetve a hatályos NATO szabványnak megfelelő (STANAG 6001 követelményrendszer szerinti) eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3)[360] A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladta.

(4)[361] A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint "C" típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a "C" típusú középfokú nyelvvizsgának a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a "C" típusú alapfokú nyelvvizsgának felel meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként:

a) felsőfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a,

c) alapfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.

(6)[362] Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol, francia vagy német nyelvtudás alapján, "C" típusú nyelvvizsga esetén a pótlék alanyi jogon jár. A pótlék mértéke:

a) felsőfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 100%-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 60%-a,

(7)[363] Ha az állomány tagja az idegen nyelvből "A" vagy "B" típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5), illetve (6) bekezdésben foglalt mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult a nyelvpótlékra.

(8)[364]

(9) A miniszter a (6) bekezdésben meghatározott nyelveken kívül is meghatározhat olyan nyelveket, amelyek után kiemelt nyelvpótlék folyósítható.

(10)[365] Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, illetve ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű nyelvpótlékra jogosult.

113. §[366] A NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetnél az állomány szolgálatot teljesítő tagja a szervezetnél teljesített szolgálat időtartamára szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult, melynek havi mértéke a beosztási illetmény 50%-a.

114. § (1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:[367]

a)[368] a repülési pótlék havi mértéke - a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a repült géptípustól függően-67-300 százalék;

b)[369] repülőgép berepülési pótlék gépenként 23-31 százalék;

c)[370] ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként 4,2-34 százalék;

d)[371] ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként 23-31 százalék;

e)[372] tűzszerész pótlék óránként 4,7-15 százalék;

f)[373] búvárpótlék óránként 2,6-3,5 százalék;

g)[374] készenléti pótlék (díj) naponként 6,3 százalék;

h)[375] ügyeleti díj szolgálatonként 3,8-7,4 százalék;

i)[376] gyakorlati pótlék naponként 7,4 százalék;

j)[377] orvosi ügyeleti díj óránként 0,45-4,5 százalék;

k)[378] terepfelmérői pótlék naponta 4,2-8,4 százalék;

l)[379] egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta 45 százalék;

m)[380] osztálybasorolási pótlék havonta 6,3-12,6 százalék;

n)[381] repülőműszakiak mesterkiegészítő pótléka havonta 10-13,8 százalék;

o)[382] repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta 20,0 százalék;

p)[383] különleges igénybevételi pótlék havonta 50-100 százalék;

q)[384] oktatói pótlék - az oktatói fokozattól függően - havonta 26-260 százalék;

r)[385] gépjárművezetői pótlék havonta 13 százalék.

s)[386] a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, altiszt, tisztes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75 százalék, az éjszakai műszakban pedig 1,0-1,5 százalék;

t)[387] a jogszabályban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítő egészségügyi tiszt, altiszt és tisztes munkahelyi pótléka havonta 15-80 százalék.

u)[388] díszelgési pótlék havonta 50-150 százalék,

v)[389] zenekari pótlék havonta 50 százalék.

w)[390] atom-, biológiai-, vegyi katasztrófavédelmi pótlék óránként 1,2-2,5 százalék.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti ügyeleti díjazás nem illeti meg a folyamatos szolgálat ellátására szervezett beosztásokat betöltőket.

(3)[391] Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:[392]

a)[393] egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka naponta 2,1 százalék,

b)[394] eseti díszelgési pótlék naponta 1,6 százalék.

Önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályok[395]

114/A. §[396] (1)[397] Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult.

(2)[398] Az önkéntes tartalékos katonák illetményét - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani azzal, hogy az önkéntes tartalékos katona illetményéről és díjáról lemondhat.

(3)[399] Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.

(4)[400] Az önkéntes műveleti tartalékos katona - az illetményen túlmenően - évente rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka.

(5) Ha az önkéntes műveleti tartalékos katonai szolgálat vállalásáról szóló szerződés megszüntetése a katona kezdeményezésére történik, részére a szerződés felmondásának napja előtti időre eső járandóságokat, továbbá a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.

(6) Ha a szerződés közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére szűnik meg, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat az önkéntes műveleti tartalékos katona részére teljes összegben ki kell fizetni.

(7) Az önkéntes tartalékos katona részéről, ha szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési kötelezettség sem az (5) bekezdésben, sem a (6) bekezdésben említett esetekben nem áll fenn.

(8)[401] Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerződés megkötéséről és megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(9)[402] A szolgálati járandóságban részesülő önkéntes tartalékos katona belföldi, évente 60 napot meg nem haladó beosztásra történő felkészítés, és tényleges szolgálatteljesítés után e § szerinti illetményre és díjra nem jogosult. Ettől eltérő esetekben az önkéntes tartalékos katona e §-ban foglaltakfigyelembevételével a szerződésben meghatározott pénzbeli ellátásra jogosult.

Címzetes önkéntes tartalékos[403]

114/B. § (1) A címzetes önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony a társadalmi kapcsolatok erősítése céljából szerződéssel létesíthető.

(2) A szerződés meghatározza a címzetes önkéntes tartalékos fő tevékenységét, valamint rendelkezhet a rendfokozat használatáról, és az egyenruha viseléséről. A rendfokozat használata,és az egyenruha viselése a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön jelzéssel történhet. A címzetes önkéntes tartalékos a szerződésben meghatározott feltételekkel kiképzésben részesül. Az önkéntes címzetes tartalékos e jogcímen az e törvény alapján járó illetményre és egyéb juttatásokra nem jogosult.

(3) E törvény rendelkezéseit a címzetes önkéntes tartalékosra csak akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten elrendeli.

Az illetményfolyósítás szabályai

115. § (1)[404] Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(2) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a Honvédség hibájából következik be - a polgári jog szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.

(3) Az állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

116. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.

(2) A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését az állomány tagja illetményéből levonhatja.

(3)[405] A jogalap nélkül kifizetett, 106. § (1) bekezdése szerinti illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4)[406] A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá a 106. § (1) bekezdése szerinti illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6)[407] Az illetményből való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

117. § (1)[408] Az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogvatartásban (házi őrizetben) lévő vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő tagja - a távollét időtartamára - illetményre nem jogosult.

(1a)[409] A távolléti díj legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró akkor is visszatartja, ha a 168. § alkalmazását megalapozó körülmények az állomány rendelkezési állományban lévő tagjával szemben állnak fenn.

(1b)[410] A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró - az (1) és az (1a) bekezdéstől, valamint a 48. § (7) bekezdéstől eltérően - a távolléti díj 50%-ot meghaladó mértékű visszatartásáról is rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával összefügg. E bekezdés alkalmazása esetén is az állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét folyósítani kell.

(2)[411] A visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg.

118. § (1)[412] Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és szolgálati időpótlék, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett illetménypótlék, kiegészítő illetmény, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha az állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.

(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha az állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

X. Fejezet

JUTTATÁSOK KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

119. §[413]

Jubileumi jutalom

120. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3)[414] A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszony megszűnésekor ki kell fizetni:

a) a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra;

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra;

d) a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

121. § (1) Az állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

Repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri juttatása

122. § (1) Végkielégítés jellegű egyszeri repülőhajózói és ejtőernyős juttatásra jogosult az a hivatásos katona

a) akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint

b)[415] akit nyugállományba vagy létszámfelettivé válás miatt tartalékállományba helyeztek.

(2)[416] Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75%-ában kell megállapítani.

(3) Aki az (1) bekezdés szerinti egyszeri juttatásban részesült, a repülőhajózói és ejtőernyős beosztáshoz kapcsolódó külön juttatásokra és a kedvezményesen számított szolgálati időre nem jogosult, kivéve, ha újból ilyen beosztásba helyezték át. Az egyszeri juttatás újbóli megállapításakor csak a fenti beosztásokban ismételten eltöltött idő számítható be.

Távolléti díj

123. §[417] Távolléti díjként az állomány tagja részére a ki-fizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111-113. §-ok-ban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)-q) és t)-v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 251. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.

Költségtérítések

124. § (1) Az állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyről a másikra, szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul felmerült,

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő költséget.

(2)[418] Az állomány tagjának a munkába járás helyközi utazási költségeit az erre vonatkozó külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi tömegközlekedési költség részben vagy egészben megtéríthető.

Kedvezmények és támogatások

125. § (1) Az állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak is);

b) családalapítási támogatás;

c) szociális támogatás;

d) illetményelőleg;

e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, átképzési támogatás.

(2)[419] Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek. Étkezési hozzájárulásra nem jogosultak azok sem, akiknek a 117. § (1) bekezdése szerinti visszatartott távolléti díj jár. A 117. § (2) bekezdését az étkezési hozzájárulásra is alkalmazni kell.

(3) Az állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4)[420] A miniszter külön jogszabályban határozhatja meg a választható illetményen kívüli juttatások rendszerét.

(5)[421] Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti visszatérítendő támogatások biztosítása során keletkezett, az állomány támogatást igénybevevő tagjára és a támogatásra vonatkozó adatokat a (6) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(6)[422] Az adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek az állomány támogatást igénybevevő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a még nem törlesztett tartozás.

125/A. §[423] (1)[424] Az állomány tagja a 2. § (32) bekezdésének a)-d), f), valamint a h)-j) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára - az 52. §-ban foglaltak alapján - devizaellátmányra jogosult azzal, hogy az ideiglenes külföldi szolgálat esetén az állomány tagja külföldi napidíjáról lemondhat. A devizaellátmánynak a szolgálatteljesítés körülményeitől - a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól és a biztonsági helyzettől (a veszélyesség mértékétől)- függő összegét külön jogszabály állapítja meg. A 2. § (32) bekezdésének e) pontja alá tartozók részére - egyes missziókban - külön jogszabály napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

(2)[425] Amennyiben az állomány tagjának külföldi ellátását a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító nemzetközi szervezet közvetlen juttatással biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

Lakhatási támogatás

126. §[426] (1) A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra - a végleges letelepedés esetét kivéve - a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult, különösen az alábbiak szerint:

a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás bérlete, állami tulajdonú lakás esetében a lakbér összegének megállapításával;

b) magántulajdonba kerülő lakás megszerzésének anyagi támogatása, elsősorban[427]

ba) kamatmentes kölcsönnel,

bb) vissza nem térítendő juttatással;

c) vállalkozói (magánbefektetői), valamint önkormányzati tulajdonú lakás bérlete esetén lakbértámogatás (kiegészítés);

d) lakás (lakrész) bérlete, albérlete esetén albérletidíjhozzájárulás;

e) lakással rendelkezők részére a rászorultsághoz igazodó mértékű lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás;

f) a lakhatási gondok átmeneti megoldására

fa) egyedülállóak - beleértve a családjuktól távol élőket is - és gyermektelen házaspárok, élettársak részére a minisztérium rendelkezése alatt álló szálló, továbbá

fb) házaspárok, élettársak és a velük egy háztartásban élő gyermekük részére a minisztérium rendelkezése alatt lévő családi (garzon) szálló elhelyezés.

g)[428] a részére juttatott a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás - kivéve, ha az részben vagy egészben felújított - felújításához részleges lakásfelújítási átalányra;

h)[429] a szolgálati érdekű, helyőrségváltással is járó áthelyezés és átköltözés következtében visszaadott állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakás helyreállítási kötelezettségeinek teljesítéséhez lakáskarbantartási költségtérítésre;

i)[430] szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében más lakóhelyre történő költözködéshez - külön jogszabályban megállapított feltételekkel - a honvédelmi szerv által nyújtott költségtérítés, általány (utazásra, ingóságok szállítására, költözködésre).

(2)[431] A hivatásos állomány tagjának magántulajdonú lakás megszerzéséhez - (3) bekezdésben foglalt kivétellel

a) a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, vagy

b)[432] csak a nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) közlését követően

lehet vissza nem térítendő juttatást nyújtani.

(3)[433] A (2) bekezdés szerinti eseteken felül a hivatásos állomány tagjának vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani, ha a hivatásos állomány tagját haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba helyezik át (nevezik ki), és három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri a vissza nem térítendő juttatást.

(4) A szerződéses állomány

a)[434] tiszti és altiszti rendfokozatú tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatásokra,

b)[435] közkatona és tisztesi rendfokozatú tagja térítésmentes laktanyai elhelyezésre, továbbá az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti támogatásra

jogosult.

(5)[436] A szerződéses állomány tiszti és altiszti rendfokozatú, 5 évet már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt is.

(6) A lakhatási támogatások nyújtása során a családi körülményekre, rendfokozatra, szolgálati beosztásra és a jogviszony jellegére tekintettel kell érvényesíteni az egyenlő elbírálás elvét.

(7)[437] Szálló elhelyezés esetén az elbírálás során az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja, illetve (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímet a (4) bekezdés b) pontja szerinti jogcímet megelőzően kell teljesíteni.

126/A. §[438] (1)[439] Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

c)[440] aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás;

d) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

e)[441]

f)[442]

g) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a c) és g) pontok kivételével, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását a jogszabályban meghatározott központi szerv igazolja.

(4)[443] A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülését a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott központi szervnek köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni a jogszabályban meghatározott központi szervet.

(6)[444] Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b), e), f) pontjai, valamint a 62. § (1) bekezdésének b), d), e), i), k) pontjai, vagy méltatlanság alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7)[445] A jogszabályban meghatározott központi szerv a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)[446] A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)[447] Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)[448] A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)[449] Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)[450] A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben* állapítja meg.[451]

126/B. §[452] (1)[453] Az állomány e törvény alapján hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a miniszter kérelemre elengedheti.

(2) A kérelmet az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának túlélő házastársa, élettársa, örököse a külön jogszabályban meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított egy éves jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.

126/C. §[454] (1) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - a 18. § (3) bekezdésben meghatározott helyben lakási kötelezettség fenntartását szolgáló - lakhatási támogatás forrása

a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,

b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint

c) az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.

(2) A minisztérium rendelkezése alatt lévő bérlakás állomány fejlesztésére az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti források használhatók fel.

(3) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási támogatással kapcsolatos pénzforgalmat a Honvédség kijelölt szervezete hitelintézetnél nyitott és vezetett lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlán bonyolítja.

Természetbeni ellátás

127. § (1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a Honvédség feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2)[455] Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár. Nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány az 1 évet meghaladó illetménynélküli szabadság időtartamára és a 263. § szerint a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe nem vehető 1 évet meghaladó időtartamra.

(3) Az állomány egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett tagja polgári ruházati cikkek vásárlása céljából az egyenruházati ellátási normáknak megfelelő pénzösszegre jogosult.

Nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatás, anyasági támogatás[456]

128. § Az állomány tagja családi pótlékra, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély) és anyasági támogatásra a családok támogatásáról szóló jogszabályok szerint jogosult.[457]

A kifizetés módja

129. § (1)[458] Az állomány tagjának szolgálati viszonyából származó pénzbeli juttatása, az általa meghatározott fizetési számlájára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Egyes nem rendszeres juttatások pénztárból történő kifizetésére jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra nem kell alkalmazni.

(3)[459] A juttatás fizetési számlájára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

XI. Fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

130. § (1) Az állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:

a)[460]

b) pénz- vagy tárgyjutalom,

c)[461]

d) a miniszter által adományozott névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

e) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

f) szolgálati jel,

g) kitüntetés.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzjutalom - kivéve a miniszter által alapított díjjal együtt járó jutalom - összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg az érintett 6 havi illetményének összegét.

(3)[462] A kormányzati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a kormányzati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a katonák is részt vesznek, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosultak.

XII. Fejezet

A FEGYELMI FELELŐSSÉG

A fegyelmi felelősség általános szabályai

131. § (1)[463] Ha az állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, fegyelemsértést követ el.

(2) A fegyelemsértést elkövetőt - a (4) bekezdés kivételével - az e fejezetben megállapított fenyítésben kell részesíteni.

(3) A törvényben biztosított hátrányok alkalmazásának célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(4)[464] A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést a 159. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően írásba kell foglalni.

(5)[465] Ha a fegyelemsértés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

(6)[466] Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

132. § (1) A fegyelemsértést az e fejezetben megállapított fegyelmi eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(2)[467] Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által

a) szolgálati helyén, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést, valamint

b) külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

c)[468] nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését.

(3)[469] A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagjának katonai vétségét e Fejezet rendelkezései szerinti fegyelmi eljárásban kell elbírálni azzal, hogy a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

(4)[470] A fegyelmi eljárás során a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.

133. § (1) Nem fenyíthető az állomány tagja, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta - nyomban és világosan felismerte -, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el és azt a parancsot adó elöljárónak (vezetőnek) nem jelentette, fegyelmi felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja az is, ha az állomány tagja a fegyelemsértést kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelmi helyzetben, tévedésből, végszükségben vagy olyan kóros elmeállapotban követte el, amely befolyásolta őt cselekménye fegyelemsértő jellegének felismerésében.

(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés szerinti kóros elmeállapotnak, ha az állomány tagja a fegyelemsértést önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

(4)[471] A Hvt. 36. § (1) bekezdésben és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

(5) A (2) bekezdés szerinti fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyv fogalmait kell alkalmazni.

134. § (1) Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha az állomány tagja:

a) meghalt,

b) a cselekményt e fejezet szabályai szerint, illetve más törvényes eljárásban már elbírálták,

c) szolgálati viszonya a fenyítés jogerős kiszabása előtt megszűnt,

d) a fegyelemsértés elévült.

(2) A fegyelemsértés elévülése miatt, nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, vagy a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt;

b)[472] a szabálysértés elévülése bekövetkezett, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak az arról történt tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt.

(3)[473] Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően a (2) bekezdésben foglaltaktól -megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4)[474] A fegyelemsértés (2) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.

Fegyelmi fenyítések

135. § (1) A fegyelmi eljárás során a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) szigorú megrovás,

d) pénzbírság,

e) a beosztási illetmény legfeljebb 20%-kal történő csökkentése legfeljebb 1 évig,

f) a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,

g) a szolgálati viszony megszüntetése,

h) lefokozás.

(2)[475] Pénzbírság fenyítés csak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén, valamint a 132. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint lehet. A 132. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 132. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(3) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony igazgatási úton történő megszüntetése is.

136. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a 135. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggesztheti, ha alaposan feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.

(2) Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. A próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértésért vele szemben kiszabott újabb fenyítés esetén, azonban a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) Ha az újabb fegyelmi eljárásban szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítést szabtak ki, a felfüggesztett fenyítés végrehajtása nem rendelhető el.

A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok

137. § (1)[476] A fegyelmi jogkört a (4) és (6) bekezdésben, a 138. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 139. § (1) és (2), valamint a 140. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel az állományilletékes parancsnok (vezető) gyakorolja.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása magában foglalja a fegyelemsértés és a szabálysértés felderítését, a fegyelmi eljárás elrendelését és lefolytatását, az elkövető vétkességének megállapítását, a fenyítés kiszabását, továbbá a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnokok fegyelmi ügyekben hozott döntéseinek az elöljáró parancsnok által történő felülvizsgálatát.

(3) Az alacsonyabb szolgálati beosztású parancsnok (vezető) részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású parancsnokot (vezetőt) is.

(4) Az állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagja a katonai fegyelmi szabályok hatálya alatt áll, vele szemben a fegyelmi jogkört a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt parancsnok (vezető) gyakorolja.

(5)[477] Amennyiben az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja felett, annak kinevezése, áthelyezése, vezénylése vagy megbízása folytán megszűnik az (1) bekezdés szerint a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak (vezetőnek) a fegyelmi jogköre, úgy a kinevezést, áthelyezést, vezénylést vagy megbízást követően 8 napon belül a fegyelmi jogkört megelőzően gyakorló parancsnok (vezető) az ügy iratait átteszi a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult parancsnokhoz (vezetőhöz).

(6)[478] Amennyiben a fegyelmi eljárásban az állományilletékes parancsnokot tanúként kell meghallgatni, az állományilletékes parancsnok az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fenyítés kiszabására az elöljáró parancsnok jogosult.

138. § (1)[479] A miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke - ha e törvény kivételt nem tesz - a szolgálati alárendeltjeire e fejezet szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

(2)[480] A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3)[481] A szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítést tisztre - ezredes kivételével -, zászlósra, altisztre a Honvéd Vezérkar főnöke, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az állományilletékes parancsnok szabhat ki.

(4) Várakozási idő meghosszabbítása fenyítést tisztre az országos parancsnok szabhat ki.

139. § (1)[482] A Honvéd Vezérkar főnökével, illetve a KNBSZ főigazgatójával, valamint a Honvéd Vezérkar főnökének szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört - a köztársasági elnök jogköreinek kivételével - a miniszter gyakorolja.

(2) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

140. § (1) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására és fenyítés kiszabására az az elöljáró parancsnok (vezető) jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke - indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében - bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakában saját hatáskörébe vonhat.

(3)[483] Tábornokkal szemben a 135. § (1) bekezdésének g) vagy h) pontja szerinti fenyítés alkalmazása céljából a miniszter a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

A fegyelmi eljárás rendje

141. § (1)[484] A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok fegyelmi eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg, vagy a 131. § (4) bekezdésében foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező parancsnok a szolgálati alárendeltségébe tartozó személy által elkövetett fegyelemsértésről és szabálysértésről - szolgálati úton - írásban köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.

(3)[485] Ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében. Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló 30 napos határidőbe.

142. § Az állomány külföldön szolgálatot teljesítő tagja fegyelmi felelősségre vonására - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - e fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha a fegyelemsértés miatt a rendfokozatot vagy a szolgálati viszonyt érintő fenyítésnek lehet helye, az állomány tagját - a helyszínhez kötődő szükséges vizsgálatokat követően - haza kell rendelni és az eljárást belföldön kell lefolytatni;

b) kisebb tárgyi súlyú és jelentőségű fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárás - a hazarendelés mellőzésével - a külföldi szolgálati helyen is lefolytatható.

143. § (1)[486] A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, melynek egy példányát az eljárás alá vont személynek (képviselőjének) kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell: az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét és beosztását, vagy - bonyolult ügyben - a vizsgáló bizottság összetételét (a továbbiakban együtt: vizsgáló), a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, továbbá az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását.

(2)[487] A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkör gyakorlója egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja. A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi eljárást elrendelő határozat aláírásával kezdődik és az összefoglaló jelentés elkészítésével fejeződik be.

144. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2)[488] A fegyelmi vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

145. § (1) Az állomány több tagja által együttesen, egy időben elkövetett fegyelemsértés esetén - ha azok tárgya azonos - a cselekményt egy eljárás keretében kell elbírálni.

(2)[489] Ha az eljárás keretében olyan további fegyelemsértés kerül felderítésre, amely a fegyelmi vizsgálat tárgyához, illetve az eljárás alá vont személyhez kapcsolódik, az eljárást arra is ki kell terjeszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fegyelmi határozatot személyenként kell meghozni.

146. § (1)[490] Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi eljárást ebben az esetben is határozattal kell elrendelni, azonban a fegyelemsértés az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

(2) Az egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 135. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott fenyítés szabható ki.

(3)[491] Ha az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást kifogásolja, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fegyelmi vizsgálat lefolytatására és a vizsgáló kijelölésére annak meghallgatásakor felvett jegyzőkönyvben a 143. § szerint intézkedik.

147. § (1) Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében katonai érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő az érintett katonai szervezet parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, az igazgatási szolgálat tagja, jogi előadója, továbbá akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgattak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

148. § (1) Ha az állomány eljárás alá vont tagja tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni, eljárási jogait gyakorolni nem tudja, a fegyelmi eljárást távolléte, illetve akadályoztatása tartamára fel kell függeszteni. Folytatni lehet azonban az eljárást, ha előreláthatóan szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges.

(2) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha

a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig;

b) az állomány tagja külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, figyelemmel a 142. § b) pontjára is;

c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének tartama nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló, illetve az elévülési időbe.

(4)[492] Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak.

149. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a fegyelmi eljárás alá vontnak a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, annak tartamára, de legfeljebb az elsőfokú határozat kihirdetéséig szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben a fenyítés jogerőssé válásáig meghosszabbíthatja.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt - a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját beosztásába vissza kell helyezni, illetve más beosztásban foglalkoztatható.

(4) A szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás fenyítés kiszabása esetén a beosztásból történő felfüggesztés az eljárás jogerős befejezéséig tart.

150. § (1) A szolgálati beosztásból való felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 158. § (1) bekezdés alapján szüntették meg, a felfüggesztés idejére visszatartott illetményt - annak törvényes kamatával - 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(2) Aki beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll - annak tartama alatt - a szolgálati beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja, a szolgálati fegyverét és szolgálati okmányait köteles leadni, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(3)[493] A felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen az állomány tagja - a kézbesítéstől számított 8 napon belül - az azt elrendelő parancsnok szolgálati elöljárójához, annak hiányában a miniszterhez címzett, de a felfüggesztést elrendelő, illetve meghosszabbító parancsnoknál benyújtott halasztó hatállyal nem bíró fellebbezést nyújthat be. A felfüggesztést, illetve a meghosszabbítást elrendelő parancsnok a fellebbezést a kézhezvételtől számított 3 napon belül a rendelkezésre álló anyagok másolatának megküldésével terjeszti fel. A fellebbezésről az elöljáró (miniszter) a felterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolt határozatot hoz, amely ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

151. § (1) A vizsgáló az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, a felhívást a címzettnek az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.

152. § (1) Ha a szabályszerűen értesített személy a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok az állomány tagja megjelenése végett annak illetékes parancsnoka (vezetője) útján ismételten intézkedik.

(2)[494] A Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában meghallgatása végett a vizsgáló felkeresi.

(3) Ha az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

153. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2)[495] Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat folyamán eljárási jogaira ki kell oktatni.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4)[496] Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja (képviselője) a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról - a minősített adat védelméről, valamint az adatvédelemről szóló rendelkezések betartása mellett - feljegyzést, másolatot készíthet.

154. § (1)[497] A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját felhívja, hogy az iratismertetésen - a megjelölt időpontban - jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt hívja fel az iratismertetésen való megjelenésre, az állomány eljárás alá vont tagját pedig értesíti az iratismertetésről. Az értesítést, a felhívást a címzetteknek az iratismertetés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az iratismertetés során az (1) bekezdésben megjelölt személyek bizonyítási indítványt tehetnek. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3)[498] A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentést a fegyelmi vizsgálat befejezését követő 3 napon belül átadja a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.

155. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a kivizsgálásról szóló összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja és haladéktalanul intézkedik azok szükség szerinti kiegészítésére.

(2) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3)[499] Ha a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fegyelmi vizsgálat anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja - az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül - meghallgatást tűz ki, amelyen az állomány eljárás alá vont tagja, képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen. A meghallgatásról feljegyzést kell készíteni és az iratokhoz kell csatolni.

156. §[500] (1) A személyes meghallgatást követően a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok 5 napon belül a fegyelmi ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy - ha a hatáskörét meghaladó fenyítés kiszabását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti, a 158. § (1) bekezdésében meghatározott esetben pedig az eljárást megszünteti.

(2)[501] Ha az elöljáró a fegyelmi vizsgálat felterjesztett anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja - az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül - meghallgatást tűz ki és dönt a fegyelmi ügyben. Ennek keretében fenyítést szab ki, vagy ha a tényállás nincs kellően felderítve, illetve olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot, ez azonban nem számít bele az elbírálás határidejébe.

157. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a katonai szervezet fegyelmére gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Fenyítésként csak a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fenyítést lehet kiszabni. Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Több fegyelemsértés egy eljárásban történő elbírálásakor csak egy fenyítés szabható ki.

158. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az eljárás tárgyát képező magatartás fegyelemsértést vagy fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést nem valósított meg, illetve, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy csak a figyelmeztetés indokolt;

b) az állomány eljárás alá vont tagja vétkessége nem állapítható meg;

c) a fegyelemsértés vagy a szabálysértést nem az állomány eljárás alá vont tagja követte el;

d) az ügyet más eljárásban már elbírálták;

e) fenyíthetőséget kizáró vagy megszüntető ok [133. § (1), 134. § (1) bekezdés] áll fenn;

f) az ügyben büntetőeljárás indult.

(2)[502] Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény, vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz feljelentést kell tenni.

(3)[503] A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 132. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4)[504] Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés, illetőleg bűncselekmény jogerős elbírálása előtt megszűnt, és a cselekmény nem évült el, illetőleg az elkövető büntethetősége nem szűnt meg (Btk. 124. §), az ügyet az illetékes szabálysértési hatósághoz, illetőleg katonai ügyészhez kell áttenni.

159. § (1)[505] A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:

a) a bevezető rész tartalmazza az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési évét és helyét, szolgálati beosztását, rendfokozatát, továbbá annak a jogszabálynak (belső rendelkezésnek) a megjelölését, amelynek megsértésében a vétkességét megállapították;

b) a rendelkező rész tartalmazza a fenyítés nemét és mértékét, a jogorvoslat lehetőségét, a fenyítés végrehajtásának módját, a végrehajtás kezdő napját, a kihirdetés módját, és szükség esetén a végrehajtásért felelős személyt, valamint a jogorvoslati lehetőségre való figyelmeztetést;

c) az indokolásban kell megjelölni a fegyelemsértés (szabálysértés) elkövetésének helyét, idejét, leírását, a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket.

(2)[506] A fenyítést tartalmazó határozatot az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja előtt ki kell hirdetni, és a jogorvoslatról történő esetleges lemondását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A határozat egy példányát - ha az minősített adatot nem tartalmaz - a fenyített (képviselője) részére kézbesíteni kell.

(3) A jogerős fenyítéseket, valamint az ezek hatály alóli mentesülés időpontját az erre rendszeresített dicséreti és fenyítési lapon kell nyilvántartani. Ha az állomány fenyített tagját áthelyezték, a dicséreti és fenyítési lapját az új szolgálati helyére meg kell küldeni.

Jogorvoslatok

160. § (1)[507] A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon belül az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja - illetve az ő beleegyezésével a képviselője - az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2)[508] A fellebbezést a fenyítést kiszabó parancsnok megvizsgálja. Amennyiben a fellebbezésnek helyt ad, a határozatát saját hatáskörében visszavonja és új határozatot hoz. Egyéb esetben az eljárás során keletkezett iratokat 3 napon belül felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz, ennek hiányában a miniszterhez.

(3)[509] Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4)[510] A miniszter által kiszabott fenyítés ellen fellebbezésnek helye nincs.

161. § (1) Az elöljáró parancsnok a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja a bizonyítást, kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi határozatot helyben hagyja, hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.

(2) Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése esetén az azt meghozó parancsnokot új eljárás lefolytatására utasítja, vagy - az eljárást megszüntető ok esetén - az eljárást megszünteti.

(3) Megváltoztatás esetén a fenyítés mértékét nem súlyosbíthatja.

(4) Az elöljáró parancsnok a másodfokú fegyelmi határozat egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az állomány érintett tagjának és a képviselőjének.

162. §[511] A miniszter hatáskörében hozott, továbbá a másodfokú határozat ellen az állomány fenyített tagja vagy képviselője - a kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül - a bírósághoz keresettel fordulhat.

162/A. §[512] A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az 56/B. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárás szabálysértés esetén

163. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, vagy az állomány szabálysértéssel gyanúsított tagja a szabálysértés elkövetését beismerte, a 146. § szerinti egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak.

(2) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság jogerős határozata az irányadó.

(3) Szabálysértés miatt pénzbírságnál súlyosabb fenyítés - figyelemmel a 135. § (2) bekezdésében foglaltakra is - nem alkalmazható.

(4) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fenyítés kiszabásával egyidejűleg a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése miatt fellebbezésnek helye nincs.

A fenyítés végrehajtása

164. § (1) A fenyítés végrehajtását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. A végrehajtásra a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok (vezető) intézkedik.

(2)[513] A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha

a) a jogorvoslati jogról lemondtak, a lemondás napján;

b) az első fokú fegyelmi határozat ellen - az erre nyitva álló határidőn belül - fellebbezést nem jelentettek be a határidő elteltét követő napon;

c) a miniszter által hozott határozat, illetve a másodfokú határozat ellen - az erre nyitva álló határidőn belül -a bírósághoz keresetet nem nyújtottak be a határidő elteltét követő napon;

d) a fellebbezést vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napján;

e) a bíróság a benyújtott kereset alapján a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapította, a jogerő beállta napján.

(3)[514] A (2) bekezdés a)-d) pontjai esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését és időpontját a jogerőre emelkedett határozatot hozó parancsnok (vezető) állapítja meg, amit záradékként rávezet a fegyelmi határozatra.

(4)[515] A jogorvoslati jogról való lemondás tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni és a határozat irattári példányára rá kell vezetni.

165. § (1)[516] A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni. A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok (vezető) az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot az előírt határidő alatt nem fizette meg, illetve a részletfizetést elmulasztja, az egy összegben esedékessé válik, és azt az illetményéből, illetve - önkéntes tartalékos katona esetén - rendelkezésre állási díjából le kell vonni.

(2)[517] Ha az állomány tagja a szabálysértési hatóság által vele szemben jogerősen kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg, és a bíróság emiatt azt elzárásra változtatta át, az elzárást katonai fogdában kell végrehajtani.

A fenyítés hatálya

166. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt az állomány fenyített tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) Az állomány fenyített tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezen felül az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a feddés vagy megrovás fenyítés esetén 2, illetve 4, szigorú megrovás vagy a 135. § (1) bekezdés e) pontja szerinti beosztási illetmény csökkentés fenyítés alkalmazása esetén 8 hónapig;

b) a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása fenyítés esetében 1 évig.

(3) Akinek a pénzbírság vagy a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása fenyítését felfüggesztették, a felfüggesztés tartama alatt úgy kell tekinteni, mintha a fenyítés hatálya alatt állna, ez az időtartam azonban nem lehet hosszabb, mint a maximális várakozási idő.

(4)[518] Akit a bíróság rendfokozatot vagy a szolgálati viszonyt érintő büntetéssel sújtott, 1 évig a fenyítés hatálya alatt állónak kell tekinteni.

A fenyítés hatálya alóli mentesülés

167. § (1) Az állomány fenyített tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a fenyítés jogerőre emelkedésétől, illetve a végrehajtása befejezésétől kezdődően a 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól az állomány tagját a 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt - kivételesen - az állományilletékes parancsnok mentesítheti, ha a fenyített a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, példamutató magatartást tanúsított, és a fenyítés hatálya időtartamának legalább a fele eltelt. A mentesítés tényét parancsba kell foglalni.

Eljárás bűncselekmény esetén

168. § (1) Ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.

(2)[519] Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol tartása indokolt.

XII/A. Fejezet[520]

A MÉLTATLANSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA

168/A. § (1) Az állomány tagja - ideértve e Fejezet alkalmazásában az önkéntes tartalékos katonát is - méltatlanságának megállapítására a XII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. E Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az állomány azon tagja tekintetében, aki a XIX. Fejezet hatálya alá tartozik.

(2) Nem alkalmazható a 131-132. §,a 135-136. §, a 137. § (1) és (2) bekezdés,a 138-139. §, a 141. § (1) és (2) bekezdése, a 142. §, a 146. §, a 155. § (3) bekezdés, a 157-158. §, 160. §, 163. §, 164. § (1) bekezdés, 165. §, 166-167. §.

168/B. § (1) Az Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanná válást méltatlansági eljárás keretében

a) a tábornok esetén a miniszter,

b) a tiszt és az altiszt állomány tagja esetén a Honvéd Vezérkar főnöke, és

c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok (e Fejezet alkalmazásában továbbiakban együtt: parancsnok) állapítja meg. A parancsnok a tudomására jutott tények alapján a méltatlanságot külön eljárás nélkül is megállapíthatja, ha ehhez az állomány tagja írásban hozzájárul.

(2) A miniszter a méltatlansági eljárást bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja.

(3) A méltatlansági eljárás során az állomány eljárás alá vont tagja beosztásából a 149-150. §-nak és a 168. §-nak megfelelően felfüggeszthető.

168/C. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről a tudomására jutott tények alapján a parancsnok dönt. Az elrendelés során a parancsnok azt mérlegeli, hogy az állomány tagja által elkövetett cselekmény alkalmas lehet-e az 59. § (6) bekezdés c) pontján alapuló szolgálatra való méltatlanság megállapítására.

(2) A méltatlansági eljárás elévülésére a 134. § (2) bekezdés a) pontját, a (3) és a (4) bekezdést alkalmazni kell. Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha az állomány tagja meghalt, az alapul szolgáló cselekményt a parancsnok a méltatlansági eljárás megszüntetésével már elbírálta, vagy elévült.

(3) A méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig az állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b)-c) és h)-k) pontja alapján, valamint az 56/A. § b), e)-g) és i) pontja alapján nem szüntethető meg.

(4) Tábornok esetén a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

168/D. § (1) A vizsgálót a parancsnok a jogi és igazgatási szolgálat szakállományából jelöli ki. A vizsgáló a vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amely a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges.

(2) A vizsgáló a vizsgálatot 15 napon belül jelentés elkészítésével fejezi be. A vizsgáló a jelentésében összefoglalja a kifogásolt cselekmény elkövetését, valamint a szolgálatra való méltatlanság fennállását bizonyító tényeket és következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására vagy - méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában - a méltatlansági eljárás megszüntetésére.

(3) A vizsgáló jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül felterjeszti a parancsnoknak.

168/E. § (1) A méltatlansági eljárást meg kell szünteti, ha

a) az állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

b) a 133. §-ában és a 134. § (1) bekezdésében szabályozott ok áll fenn, vagy

c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi az 59. § (6) bekezdés c) pontja szerint a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.

(2) Amennyiben a parancsnoka méltatlansági eljárást nem szünteti meg, az ügy elbírálására a vizsgáló jelentésének kézhezvételétől számított 5 napon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre. A méltatlansági bizottság a legénységi állomány esetén döntéshozó, a tiszti és az altiszti állomány, a tábornok, a 140. § (2) bekezdése és a 168/B. §

(2) bekezdése esetén döntés-előkészítő testület.

(3) Az állomány eljárás alá vont tagjának írásbeli kérelmére a parancsnoka méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is érdemi döntést hozhat.

168/F. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke

a) tábornok esetén a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt tábornok,

b) a tiszt, és az altiszti állomány tagja esetén a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt személy, és

c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.

(2) A méltatlansági bizottság elnökét, továbbá tagjait az állományból kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja

a) - az ügyben eljáró vizsgáló kivételével - a jogi és igazgatási szolgálat szakállományának tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,

b) olyan személy, aki ugyanazon szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az eljárás alá vont az elkövetés időpontjában, és

c) legénységi állományú esetén azonos állománykategóriába tartozik.

(3) A méltatlansági bizottság elnökének és tagjainak a kijelölésére a 144. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Az állomány eljárás alá vont tagja a vizsgáló, a méltatlansági bizottság elnöke, illetve tagja ellen elfogultságot jelenthet be, vagy az ügyben való érintettség miatt kifogást emelhet. Az elfogultságot és a kifogást a parancsnok a kézhezvételt követő 3 napon belül elbírálja. Ha az elfogultságot vagy a kifogást az állomány tagja az állományilletékes parancsnokkal szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok bírálja el, és szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik állományilletékes parancsnokot jelöl ki a méltatlansági bizottság elnökének, vagy az ügyet magához vonva személyesen látja el az állományilletékes parancsnokot megillető hatáskört. Amennyiben e szabályok nem alkalmazhatók, a vizsgálót, a méltatlansági bizottság elnökét, illetve tagjait - a parancsnok felterjesztésére - az elöljáró parancsnok jelöli ki az alárendeltségébe tartozó szervezetek állományából.

(4) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 168/B. § (2) bekezdése esetén a miniszter, a 140. § (2) bekezdése esetén a Honvéd Vezérkar főnöke e § rendelkezéseire figyelemmel jelöli ki.

168/G. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a vizsgáló jelentésének, valamint a vizsgálati iratoknak a kézhezvételét követő 8 napon belüli időpontra a vizsgáló jelentésének megküldésével összehívja a méltatlansági bizottság ülését. Az ülést az elnök vezeti, a méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az ügy érdeméről az ülésen a méltatlansági bizottság dönteni nem tud, 8 napon belül ismételten ülést tart.

(2) A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező. A méltatlansági bizottság ülésén a tagoknak és vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság üléséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét, valamint a vizsgálót az ülés előtt legalább 3 munkanappal értesíteni kell.

168/H. § (1) A méltatlansági bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívánt személyek kiértesítéséről a méltatlansági bizottság elnöke gondoskodik. A méltatlansági bizottság az ülésén a bizonyítékokat értékeli, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a parancsnok útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel. A pótvizsgálatot 8 napon belül be kell fejezni. Pótvizsgálat esetén, annak befejezésétől számított 8 napon belül kell a méltatlansági bizottságnak folytatólagos ülést tartania.

(2) A méltatlansági bizottság ülésén lehetővé kell tenni, hogy az állomány eljárás alá vont tagja, vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az indítvány elutasítása ellen nincs helye külön jogorvoslatnak.

(3) Ha - akadályoztatás kivételével - az állomány eljárás alá vont tagja, vagy képviselője felhívás ellenére nem jelent meg, és írásban sem adta elő védekezését, távollétében, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.

168/I. § (1) Tetten érés és beismerés kivételével a méltatlansági eljárást fel kell függeszteni a 148. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, valamint felfüggeszthető a 148. § (1) bekezdése, és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben.

(2) A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről, és folytatásáról a méltatlansági bizottság üléséig a parancsnok, azt követően a méltatlansági bizottság dönt.

168/J. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi határozattal dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról.

(2) A méltatlansági bizottság döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(3) Az állományilletékes parancsnoka jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a méltatlansági bizottság döntésének megfelelően köteles az állomány tagjának szolgálati viszonyát, vagy a méltatlansági eljárást megszüntető határozatot hozni.

168/K. § (1) A tiszti és az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság az ülését követő 5 napon belül zárt ülésen, többségi döntéssel javaslatot tesz a parancsnoknak a méltatlanság vagy hiányának megállapítására. A javaslatot a 168/J. § (2) bekezdés szerint jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül a parancsnok határozat meghozatalával dönt a méltatlansági eljárás vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről. A parancsnok nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.

(2) Tábornokesetén az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a méltatlanság megállapítása esetén az 56/B. §-nak megfelelően jár el.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Honvéd Vezérkar főnöke vagy a miniszter az eljárást magához vonta. A méltatlanság megállapítása esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül a szolgálati viszonyt határozattal megszünteti.

168/L. § (1) Az állomány tagja szolgálati panaszban kifogásolhatja a méltatlansági eljárást, és az abban hozott döntés jogszerűségét. A méltatlansági eljárás elrendelése, felfüggesztése, valamint a méltatlansági bizottság javaslata csak a határozattal szemben benyújtott szolgálati panaszban sérelmezhető. A szolgálati panasz benyújtásának a szolgálati viszony megszüntetésre nincs halasztó hatálya.

(2) A tábornokok esetén e szabályokat az 56/B. §-ra figyelemmel kell alkalmazni.

XIII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

Az állomány tagjának kártérítési felelőssége

169. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a Honvédségnek kell bizonyítania.

(3)[521] Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó esetén 1 havi alapilletményét nem haladhatja meg.

(4)[522] A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a)[523] a Honvédség gazdálkodására, az illetménybesorolásra, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan -jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.

170. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

171. § (1) Az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a Honvédség a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a Honvédségnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén az állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

(6)[524]

172. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött raktáros vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Ha a leltári készletet több raktáros kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető.

(2) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári, készletnek azt a körét, amelyért a raktáros felelősséggel tartozik.

(3) A raktáros a Leltározási Szabályzatban meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltár időszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

173. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget - a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5)[525] A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt kell érvényesíteni. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, e határidő harminc nap, és az az eljárás jogerős befejezéséről rendelkező határozat közlését követő napon kezdődik.

174. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért csoportos leltárfelelősségi megállapodás hiányában

a) a raktárvezető és raktárvezető-helyettes hathavi,

b) a beosztott raktáros négyhavi alapilletménye erejéig felel.

(3) A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség raktárosok közötti megosztását is, egyetemleges felelősség kikötésének azonban nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a raktárosok alapilletményük arányában felelnek. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött raktárosok átlagkeresetének hathavi együttes összegét.

(4) Ha az állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

175. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárossal (raktárosokkal) leltárfelelősségi megállapodást kötöttek,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette,

c) a raktáros a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében az adott raktárosi beosztást töltötte be.

(2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős személy is kezeli, a raktáros felelőssége megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő személyt a Honvédség a leltárhiányért felelős raktáros előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott beosztásban, illetve az adott szolgálati helyen.

175/A. §[526] (1) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősséget megállapítani nem lehet, a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye.

(2) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősségre vonásra irányuló eljárásban a kártérítésre kötelező határozatot utólag hatályon kívül helyezik, de a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye, a hatályon kívül helyezés jogerőssé válását megállapító irat kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indítani az e felelősség szerinti káreljárást.

176. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük - a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük - arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell az állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a Honvédség közrehatása következtében állt elő.

(4) A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve, amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a raktáros esetleges távollétének időtartamát.

177. § (1) Az állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult. Állományilletékes parancsnok hiányában a kártérítési felelősséget a miniszter állapítja meg.

(2)[527] Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kártérítési eljárás a káreljárást elrendelő határozattal indul meg. A határozatot az (1) bekezdésben meghatározott személy adja ki. A határozatban meg kell jelölni a káreljárás alapjául szolgáló tényeket, ki kell jelölni a vizsgálót és rögzíteni kell minden egyéb lényeges körülményt.

(3)[528] A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas és elfogulatlan személyt kell határozatban kijelölni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására legalább háromtagú bizottságot kell kijelölni.

(4)[529] A kártérítési eljárásban az állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a személyes meghallgatásra nincs lehetőség, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését más módon részletesen előadhassa.

(5) Az állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervet, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.

178. § (1)[530] A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha az eljárás alá vonttal szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik. Az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén azok időtartamára a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.

(2)[531] Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

(3)[532] Ha a károkozó nem él fellebbezéssel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(4)[533] Az állományilletékes parancsnok határozata elleni fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ha a károkozó e határidőn belül nem fordul bírósághoz, a másodfokú határozat végrehajtható.

(5)[534] A Honvéd Vezérkar főnökének határozata elleni fellebbezést a miniszter bírálja el.

179. §[535] Ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri - az illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén - megtérítési kötelezettsége a Hjt. 177-178. §-ai alkalmazásának mellőzésével külön jogszabályban meghatározott kötelezvényben is rögzíthető. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak tekintendő (egyszerűsített eljárás).

180. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

181. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.

182. §[536] A tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét leírással, a kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget pedig törléssel kell rendezni. Leírással kell rendezni a kárt abban az esetben is, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását jogszabály kizárja.

182/A. §[537] A károkozó halála esetén az eljárást határozattal meg kell szüntetni, amely határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A Honvédség kártérítési felelőssége

183. § (1) A Honvédség - az e fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a Honvédség a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4)[538] A Honvédséggel szembeni kárigény érvényesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az állomány tagján túl károsultnak minősül az állomány tagját ért kár miatt kárigényt érvényesítő közeli hozzátartozó is.

184. § (1)[539] A károsultnak kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha az állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

185. § (1) A Honvédség a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben súlyosbodott.

(2)[540] A Honvédség csak vétkessége esetén felel

a) az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért,

b) az igazgatási, a személyügyi, a szervezési és a belső szabályozási tevékenység során okozott kárért, és

c) a kötelezően elrendelt sporttevékenység kivételével az állomány tagjának sporttevékenységből eredő káráért.

(3) A Honvédség a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

186. § A Honvédség a 183. § (1) bekezdésén, továbbá a 185. §-ban meghatározott felelőssége alapján az állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

187. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet az állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, így különösen: élelmezés, munka- és védőruha ellátás, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

188. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet - ha ez az állomány tagjára kedvezőbb - csak az emelés időpontjától kell számítani.

189. § (1)[541] A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

190. § (1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

191. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:

a)[542] az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét;

c)[543] azt a pénzösszeget,

ca) amelyet a károsult a munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

cb) amelyhez a károsult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

cc) amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá, és

cd) amelyhez a károsult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.

192. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a Honvédség olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3)[544] Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a károsult lényeges körülményeiben, a károsult, a Honvédség képviseletében a 197. § (2) bekezdés szerinti szerv, és - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

193. § A károsult állományilletékes parancsnoka, ennek hiányában a miniszter a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A Honvédség a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

194. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b)[545] a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b)[546] attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c)[547] a rokkantsági nyugállományba helyezés, megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a Honvédség a 193. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

195. § (1) A Honvédség az állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A Honvédség a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A Honvédség hivatalból módosítja a járadék összegét.

196. § (1)[548] Az állomány tagja a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be. Abban az esetben, ha a károsult az állomány tagjának közeli hozzátartozója, a kártérítési kérelmét a 197. § (2) bekezdés szerinti szervhez nyújthatja be.

(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

197. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha

a) a felelőssége nyilvánvaló;

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2)[549] Az (1) bekezdés alá nem tartozó, külön jogszabályban meghatározott esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

198. §[550] (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül az első fokon eljáró szervnek kell elbírálnia. A döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie.

(2)[551] A károsult az elsőfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a miniszterhez címzett fellebbezést nyújthat be.

(3) A miniszter a fellebbezést 30 napon belül indokolt határozattal bírálja el.

(4)[552] A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

199. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIV. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségbiztosítási ellátások

200. § (1) Az állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.

(2) Az állomány tagja egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és egészsége javításához - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján - egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg az állomány tagját.

(3)[553] Az egészségügyi szolgáltatás a Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.

(4) Az állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti ellátásra, szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség megállapítása

201. § (1) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) Az állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedésről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3)[554] A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).

(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt az állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.

(5) A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen 30 napon belül keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

202. § (1)[555]

(2)[556]

(3)[557] Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a Tny. tv., valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

203. §[558]

204. §[559]

205. §[560]

206. §[561]

207. §[562]

208. §[563]

209. §[564]

210. §[565]

210/A. §[566]

211. §[567]

212. §[568] (1)[569] A baleseti járadék, - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény szerinti, e törvény 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján kiszámításra kerülő - rögzített nyugdíj, valamint kormányrendeletben meghatározott esetben a szolgálati járandóság megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.

(2) A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.

213. §[570]

214. §[571]

214/A. §[572]

214/B. §[573]

215. §[574] (1)[575]

(2)[576]

XV. Fejezet

KÉRELEM, SZOLGÁLATI PANASZ, FELLEBBEZÉS, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

216. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.

(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.

(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

217. §[577] (1) Az állomány tagja vagy meghatalmazása alapján képviseletében az érdek-képviseleti szerv és jogi képviselője, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 222. § (1) bekezdésében nem szabályozott határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt: döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elő.

(2)[578] A szolgálati panaszt a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon, de legfeljebb a döntés meghozatalától számított egy éven belül lehet benyújtani.

218. §[579] (1) A szolgálati panaszt, a döntést hozó elöljáróhoz a szolgálati út betartásával kell benyújtani. A döntést hozó elöljáró, ha a szolgálati panasznak helyt ad, azt saját hatáskörében a kézhezvételtől számított 30 napon belül - indokolással ellátva - bírálja el.

(2) Ha a döntést hozó elöljáró a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül az ügy összes iratával és az indokolással együtt felterjeszti a szolgálati elöljáróhoz, és erről az állomány tagját írásban értesíti.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szolgálati elöljáró a szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolt határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. Ez a határidő - indokolt esetben - egy ízben, 30 nappal meghosszabbítható.

219. § A Honvéd Vezérkar főnöke által hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása iránti szolgálati panaszt a Honvéd Vezérkar főnökéhez kell benyújtani, aki a döntését, illetve intézkedését megváltoztatja, vagy az ügy összes iratát döntésre a miniszterhez felterjeszti.

220. § Amennyiben a szolgálati panasz elbírálásához szükséges olyan adat hiányzik, amely a Honvédség nyilvántartásaiban nem áll rendelkezésre, a döntést hozó elöljáró vagy a szolgálati elöljáró a panasztevőt 15 nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.

221. § (1) A szolgálati panaszjogának gyakorlásában az állomány tagja nem korlátozható. A panasztevőt a szolgálati panasz megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg.

(2) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását, e törvénynek a szolgálati panaszra vonatkozó szabályai nem érintik.

221/A. §[580] A 7/A. § alkalmazása esetén

a) az állomány tagja jogorvoslati jogával kizárólag a határozattal szemben élhet,

b) döntést hozó elöljárónak a munkáltatói jogkör gyakorlója minősül,

c) a szolgálati panaszt a döntést hozó elöljárónak címezve a személyügyi szervhez kell benyújtani,

d) az ügyintézési határidő a szolgálati panasz személyügyi szervhez érkezésével kezdődik, és

e) a 217. § (2) bekezdés szerinti egy éves határidőt a határozat meghozatalának időpontjától kell számítani.

Határozat elleni fellebbezés

222. § (1)[581] Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, szolgálati járandóság valamint a balesetnek, vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első fokú határozat ellen - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.

(2) Az állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott első fokú határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(3) A fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter vagy az általa meghatározott szerv vezetője, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, 30 napon belül bírálja el. E határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

A bírósági út

223. § (1)[582] Az állomány tagja - ha e törvény eltérően nem rendelkezik- a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha[583]

a) a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálták el, illetőleg az első fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;

b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

c) az a)-b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.

(2) A Honvédség vagy az állomány tagja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a Honvédségen belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3)[584] A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényt a szervezeti egység székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással, illetve keresetlevéllel érvényesítheti abban az esetben, ha a károkozó már nincs a Magyar Honvédség állományában.

(4)[585] A 132. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagja és védője három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerős határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát.

(5)[586] Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve -azt a szervezeti egységet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.

(6)[587] Az (1) bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő.

224. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, az állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszonya meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát.

(4) Ha az állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, vagy ha a Honvédségtől a szolgálati viszony fenntartása nem várható el - kérelmére - a bíróság mellőzi az eredeti beosztásba történő visszahelyezést, egyidejűleg a Honvédséget - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(5) Amennyiben az állomány tagja nem kéri, vagy a bíróság mellőzi az eredeti beosztásba történő visszahelyezést, a szolgálati viszony a jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

(6)[588] Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel -a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

(7)[589] Ha a szolgálati viszony megszüntetésekor a hivatásos állomány tagját nyugállományba helyezték és a bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéssel hozott határozatot hatályon kívül helyezi, a szolgálati viszony a nyugállományba helyezéssel szűnik meg, de a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a nyugellátás és az elmaradt illetménye közötti különbözetet, valamint elmaradt egyéb járandóságát és a felmerült kárát.

(8)[590] Az állomány tagját, ha szolgálati viszonya nem felmentéssel szűnt meg - a (3) bekezdésben foglaltakon kívül -, megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díj és a felmentés esetére járó végkielégítés is.

(9)[591] Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült, illetve azon szolgáltatások értékét, amelyek a rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

XVI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

225. § (1)[592] Az e törvény hatálya alá tartozó személyi állományról személyügyi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások), valamint fegyelmi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: fegyelmi nyilvántartások) kell vezetni. A fegyelmi nyilvántartást a katonai szervezet jogi és igazgatási szerve vezeti.

(2)[593] A hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személyekről személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, az összesített nyilvántartást az elöljáró parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi, fegyelmi nyilvántartást a miniszter által kijelölt központi szervnél kell vezetni.

(3)[594] A lakóhely szerint illetékes katonai igazgatás területi szervénél érdekvédelmi nyilvántartást és a miniszter által kijelölt központi szervnél központi nyilvántartást kell vezetni:

a)[595] a nyugállományba helyezettekről és a szolgálati járandóságban részesülőkről,

b) a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatteljesítés alapján ellátásra jogosultakról, illetve ellátásra jogosult hozzátartozóikról.

(4) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

226. §[596] (1)[597] A személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartás keretében az állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat tartalmazza. Az anyaggyűjtő a szolgálati jogviszony megszűnését követő 3 évig tartalmazza a jogerős fegyelmi döntésekre vonatkozó adatokat.

(2) A személyügyi alapnyilvántartást vezető katonai szervezetek az általuk nyilvántartott adatokról külön rendelkezésekben meghatározott rend szerint adatot szolgáltatnak az elöljáró katonai szervezeteknél vezetett összesített nyilvántartás és a központi nyilvántartás részére.

(3) A személyügyi alapnyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.

227. §[598] A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatóak. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a Honvédségen belül az egyéb nyilvántartásokkal (adatrendszerekkel) csak külön jogszabályban meghatározott módon, míg egyéb Honvédségen kívüli adatrendszerrel csak törvényi felhatalmazás alapján kapcsolható össze.

228. § (1) A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően az állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában:

ba) a minősítést végző személy,

bb) a szolgálati elöljáró,

bc) az állományilletékes parancsnok;

c) a szervezeti egységet illetően a szervezeti egység személyügyi szerve;

d)[599] a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző, illetve a jogi képviseletet ellátó szervezet vezetője és feljogosított ügyintézője;

e)[600] az állomány munkaügyi ellenőrzését végző szerv vezetője, feljogosított ügyintézője;

f)[601] a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető;

g)[602] a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint az összesített és központi személyügyi nyilvántartás kezelői;

h) az állomány érintett tagjait illetően az előmeneteli bizottságok tagjai, valamint a fegyelmi, a szociális ügyben eljáró személy;

i)[603] az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen szükséges mértékben;

j)[604] a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek;

k)[605] az önkéntes tartalékosok adatai tekintetében, azok behívásának előkészítése és végrehajtása érdekében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei.

(2) A központi személyügyi nyilvántartásba történő betekintéshez az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott személyek kivételével a központi személyügyi nyilvántartás vezetését felügyelő személyügyi vezető hozzájárulása szükséges, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

(3)[606] A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden esetben a központi személyügyi nyilvántartás vezetését felügyelő személyügyi vezető írásbeli engedélye szükséges.

(4)[607] A fegyelmi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően az állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok;

c) a jogi és igazgatási szervezet feljogosított ügyintézője;

d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek;

e)[608] a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető;

f) a fegyelmi, szabálysértési és büntető ügyben eljáró személy;

g) az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen szükséges mértékben;

h) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.

(5)[609] A központi fegyelmi nyilvántartásba történő betekintéshez a (4) bekezdés a), c)-g) pontjában meghatározott személyek kivételével a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetője hozzájárulása szükséges, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

(6)[610] A központi fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatok a titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden esetben a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetőjének írásbeli engedélye szükséges.

229. § (1)[611] Az alapnyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változásról az érintett személy (saját adataira vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv - a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével - köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül az illetékes személyügyi szervet tájékoztatni.

(2) Az állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot helyesbíteni, a jogellenesen nyilvántartott adatot törölni.

(3)[612] A személyügyi nyilvántartás adatai közül az állomány tagja nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét, beosztását, továbbá az elismerésére, kitüntetésére vonatkozó adatokat az állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A 228. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

XVI/A. Fejezet[613]

A HONVÉD TISZTJELÖLTEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

229/A. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony a Honvédség és a honvéd tisztjelölt között létrejött sajátos szolgálati jogviszony, melyben mindkét felet e törvényben, más jogszabályokban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(2) A tisztjelölti szolgálati viszonyra e törvény más Fejezetének rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e Fejezet kifejezetten elrendeli.

229/B. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony létesítésének és megszüntetésének munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja. A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét miniszteri rendelet tartalmazza. A munkáltatói jogkörök gyakorlására a 7/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) A honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy tisztjelölti állományba történő felvétele az ösztöndíjszerződés megkötésével történik. Honvédtiszti alapképzésben ösztöndíjszerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn. Az ösztöndíjszerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni.

(3) Nem köthető ösztöndíjszerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti szolgálati viszonya kizárás fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt, vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.

229/C. § (1) A honvéd tisztjelölt a beiratkozást követő egy félév időtartamban katonai alapfelkészítésen vesz részt. A katonai alapfelkészítés megkezdése előtt a honvéd tisztjelölt a tényleges állomány tagjaként a Hvt. szerinti honvéd-esküt tesz.

(2) Az ösztöndíjszerződésben a katonai alapfelkészítés idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt le kell folytatni a honvéd tisztjelölt nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(3) A próbaidő alatt a tisztjelölti szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti szolgálati viszonyát annak, aki a katonai alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a miniszteri rendeletben meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek nem felel meg.

(4) Korábban folytatott tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíjszerződésben - amennyiben a honvéd tisztjelölt ismételt katonai alapfelkészítésére nem kerül sor - a (2) bekezdés alkalmazásával legalább 3 legfeljebb 6 hónap próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszony megszüntetésére a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

229/D. § (1) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel vagy egyoldalúan megszüntethető, valamint megszűnik a törvény erejénél fogva az e Fejezetben meghatározott esetekben, továbbá a 229/C. § (3) és (4) bekezdése, és az 56. § g) pontja alapján. A méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak jogerős befejezését követő 30 napon belül a (3) és (5) bekezdés alapján a honvéd tisztjelölt szolgálati viszonya nem szüntethető meg.

(2) A tisztjelölti szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az 57. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A közös megegyezésnek tartalmaznia kell, hogy a honvéd tisztjelöltet megtérítési kötelezettség terheli-e. Közös megegyezésnek minősül az is, ha a 229/E. § (1) bekezdés szerinti engedélyt a Honvéd Vezérkar főnöke megadja. Amennyiben a Honvéd Vezérkar főnöke az engedélyt nem adja meg, azonban az érintett a tisztjelölti szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani, a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A honvéd tisztjelölt egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a tisztjelölti szolgálati viszonyát megszüntetheti, kivéve az 58. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt időszakokat.

(4) A Honvéd Vezérkar főnöke egyoldalú írásbeli nyilatkozattal a tisztjelölti szolgálati viszonyt megszünteti, ha

a) a honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonyra az 59. § (6) bekezdése szerint méltatlan,

b) a honvéd tisztjelölttel szemben kizárás fenyítés jogerősen kiszabásra kerül,

c) a honvéd tisztjelölt határidőben önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben szakirányának megfelelően előírt gépjármű-vezetői engedély megszerzésének, vagy a nyelvi követelményeknek,

d) a honvéd tisztjelölt által katonai szocializáció szempontjából lényeges követelmények teljesítése nem érik el a Honvédség által meghatározott követelményszintet, vagy

e) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált.

(5) A törvény erejénél fogva szűnik meg a tisztjelölti szolgálati viszony

a) az eskü letételének megtagadása esetén,

b) a magyar állampolgárság elvesztése esetén,

c) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg,

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása esetén,

e) a más állam állampolgárságának megszerzése esetén, ha a további állampolgárság megszerzésére a honvéd tisztjelölt közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, vagy

f) a tiszti, és az altiszti állományba vétellel.

(6) A tisztjelölti szolgálati viszony

a) a 229/C. § (3) bekezdése esetén a jognyilatkozat közlésének napján,

b) az 56. § g) pontja esetén a halál bekövetkezésének napján,

c) a (2) bekezdés esetén a felek által meghatározott időpontban,

d) a (3) bekezdés esetén - ha a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg - a nyilatkozat benyújtását követő 30. napon,

e) a (4) bekezdés a), c), d) és e) pontja és az (5) bekezdés a), b), d) és e) pontja esetén a törvényi feltétel megállapításának napján,

f) a (4) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy

g) az (5) bekezdés f) pontja esetén a tiszti, és az altiszti állományba vételt megelőző napon

szűnik meg. A tisztjelölti szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg az ösztöndíjszerződés hatályát veszti.

(7) A tisztjelölti szolgálati viszony (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az 59. § (7) és (8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

229/E. § (1) A honvéd tisztjelölt kérelmére a Honvéd Vezérkar főnöke a szolgálat érdekére, vagy a honvéd tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, meghatározott szolgálati beosztások vonatkozásában engedélyezheti az altiszti, vagy a legénységi állományba vételt, továbbá azt, hogy a honvéd tisztjelölt tanulmányait honvéd altiszt-jelöltként folytathassa.

(2) Amennyiben a tisztjelölti szolgálati viszony a honvéd tisztjelölt érdekkörében felmerült okból szűnik meg, a honvéd tisztjelölt a képzés költségeit a miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

(3) A tiszti állományba vétel a Honvéd Vezérkar főnök döntésének megfelelően a szolgálat érdekében hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítésével történhet. A honvéd tisztjelölt a tiszti állományba vételét követően, legalább a honvédtiszti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban köteles a Honvédségnél szolgálatot teljesíteni. A szolgálati viszony megszűnése esetén a megtérítési kötelezettségre a 66. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

229/F. § (1) A honvéd tisztjelölt tisztjelölti szolgálati viszonya fennállása alatt a Honvédség erre kijelölt, a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen alárendeltségébe tartozó katonai szervezetnél, az MH Ludovika Zászlóaljnál (a továbbiakban: Zászlóalj) rendszeresített beosztásban rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.

(2) A katonai érintkezés során a honvéd tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, a negyedik évfolyamon zászlósi rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban rögzített kötelességek terhelik, és - ide nem értve a járandóságokat - jogok illetik meg.

(3) A honvéd tisztjelölt beosztásából - tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül - legfeljebb a büntető-, a fegyelmi-, és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt. Ilyennek minősül különösen, ha

a) 168. § alkalmazását megalapozó körülmények állnak fenn,

b) fegyelmi eljárás során előreláthatóan kizárás fenyítés kiszabása szükséges, vagy

c) vele szemben méltatlansági eljárás indult, amelyben a terhére rótt cselekményt beismerte vagy tetten érték.

(4) Ha beosztásból történő felfüggesztés indoka a (3) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt - a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg - a honvéd tisztjelöltet beosztásába vissza kell helyezni.

229/G. § (1) A Zászlóalj beosztásában történő szolgálatteljesítés kiképzési időnek minősül, melyet úgy kell megállapítani, hogy az a honvéd tisztjelölt tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse. A kiképzési időn belül a honvéd tisztjelölt napirendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg.

(2) A honvéd tisztjelölt a katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá rajparancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására kijelölhető.

(3) A honvéd tisztjelölt hallgatói jogviszonyának a felsőoktatásról szóló törvény szerinti szünetelése a tisztjelölti szolgálati viszonyának fennállását nem érinti. A honvéd tisztjelölt kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg a tisztjelölti szolgálati viszony szünetelését különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezze.

229/H. § (1) Ha a honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A fegyelmi felelősségre a XII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 135. § (1) bekezdés d)-h) pont, a 136. §, 144. § (1) bekezdés, a 149. és 150. §, valamint a 165-167. § nem alkalmazhatók. A fegyelmi eljárás lefolytatásának e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az NKE fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Honvéd tisztjelölttel szemben kiszabható fenyítések körét a 135. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a felsőoktatásról szóló törvény határozza meg azzal, hogy a honvéd tisztjelölt tekintetében a tanulmányok folytatásától való eltiltás nem alkalmazható, valamint meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása helyett az ösztöndíj csökkenthető legfeljebb öt hónapra 10-50 százalékkal. A fegyelmi eljárás megindítását és a fenyítés kiszabását a honvéd tisztjelölt tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.

(3) A fegyelmi jogkört a 137. § (6) bekezdése, a 140. § (2) bekezdése kivételével az állományilletékes parancsnok gyakorolja. Ha a fegyelemsértést a honvéd tisztjelölt és az állomány tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására és fenyítés kiszabására az az elöljáró parancsnok jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A kizárás fenyítés kiszabására a Honvéd Vezérkar főnöke jogosult.

(4) Ha a fegyelmi jogkört az állományilletékes parancsnok gyakorolja, vizsgálóként a Zászlóalj tiszti állományának tagját kell kijelölni. Más esetben az elöljáró parancsnok az alárendeltségébe tartozó szervezetek állományába tartozó személyt jelöl ki.

(5) A honvéd tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói érdekképviselet is eljárhat.

(6) A felfüggesztett fegyelmi eljárást folytatni lehet, ha előreláthatóan kizárás fenyítés kiszabása szükséges.

229/I. § (1) A méltatlansági eljárásra e Fejezet és a XII/A. Fejezet tiszti állományra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A honvéd tisztjelölttel szemben a méltatlansági eljárást az állományilletékes parancsnok rendeli el, amennyiben a honvéd tisztjelölt által elkövetett cselekmény alkalmas lehet az 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlanság megállapítására.

(3) A bizottság elnökét és a tagjait az állományilletékes parancsnok jelöli ki úgy, hogy a bizottság egyik tagja a Zászlóalj tiszti állományának tagja.

229/J. § (1) A honvéd tisztjelölt a tisztjelölti szolgálati viszonyából, illetve a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A Honvédség vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely a honvéd tisztjelöltnek a tisztjelölti szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) A honvéd tisztjelölt és a Honvédség kártérítési felelősségére a XIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

229/K. § (1) A honvéd tisztjelölt - a 229/L. § (1) bekezdés kivételével - havonta ösztöndíjra jogosult.

(2) Az ösztöndíj alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll. Az ösztöndíjösszegét az egyes ösztöndíjelemekre meghatározott szorzószámok és az illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az alapösztöndíj szorzószáma havonta:

(4) Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy tanulmányi szemeszterek alapján:

(5) Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak első napját megelőző napig, a VIII. szemeszter esetén pedig a honvéd tisztjelölt jogviszony megszűnése napjáig jár.

(6) A honvéd tisztjelölt az előző szemeszter tanulmányi eredménye alapján tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta a korrigált kreditindex alapján:

(7) Az egyéb pótlékok az illetményalap százalékában meghatározva a következők:

a) a repülési pótlék - az éves repülési tervben meghatározott repülési feladatok 100 százalékos teljesítése esetén - évente 25-100 százalék;

b) ejtőernyős-ugrási pótlék az ugrások számától függően ugrásonként 2-5 százalék;

c) katasztrófavédelmi pótlék naponta 5,8 százalék.

(8) Az ösztöndíj folyósítására a 115. és a 116. §-okat megfelelően alkalmazni kell.

229/L. § (1) Nem jogosult ösztöndíjra a honvéd tisztjelölt, ha a tisztjelölti szolgálati viszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.

(2) A beosztásból történő felfüggesztés idejére az ösztöndíj folyósítását legfeljebb annak 50 százalékáig fel kell függeszteni azzal, hogy ha az eljárás felelősség megállapítása nélkül kerül megszüntetésre, az ösztöndíjat kamataival utólag ki kell fizetni.

229/M. § (1) A honvéd tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint térítésmentes természetbeni ellátásként élelmezési, ruházati ellátásra, elhelyezésre és tanszertámogatásra, ezen túlmenően költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.

(2) Szolgálati kiküldetés esetén a honvéd tisztjelöltet a hivatásos katonának a jogszabály szerint járó napidíj 50 százaléka illeti meg azzal, hogy ideiglenes külföldi szolgálat esetén a honvéd tisztjelölt a külföldi napidíjáról lemondhat.

(3) Ha a honvéd tisztjelölt külföldön teljesít feladatot vagy tanulmányokat folytat, hazai ösztöndíján felül devizaellátmányra, külföldi napidíjra és költségtérítésekre külön jogszabályban meghatározottak szerint jogosult. Ettől eltérően a pályázati forrásból finanszírozott külföldi tanulmányok esetén a honvéd tisztjelölt a hazai ösztöndíjára jogosult, továbbá részére a kiküldő a rendelkezésére álló pályázati forrás terhére további juttatásokat állapíthat meg.

229/N. § (1) Kegyeleti gondoskodás keretében a honvéd tisztjelölt tekintetében a 237. § (1)-(4) és a (6) bekezdést, a 238. és a 239. § alkalmazni kell.

(2) A honvéd tisztjelölt egészségügyi ellátását a tisztjelölti szolgálati viszony fennállása alatti megbetegedés vagy baleset esetén a Honvédség egészségügyi szolgálata biztosítja.

(3) A honvéd tisztjelölt részére szolgálati kötelmekkel összefüggő halála, balesete vagy betegsége esetén a 229/J. § alapján a Honvédség kártérítési felelősséggel tartozik.

(4) A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség megállapítás tekintetében a 201. §-t kell alkalmazni.

229/O. § A honvéd tisztjelölt az adott feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:

a) pénzjutalom,

b) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap, szálfegyver vagy

c) kitüntetés.

229/P. § A honvéd tisztjelölt a XV. Fejezet rendelkezéseinek megfelelően kérelmet, szolgálati panaszt nyújthat be, fellebbezéssel élhet, és bírósághoz fordulhat.

XVI/B. Fejezet[614]

A HONVÉD ALTISZT-JELÖLTRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

229/R. § (1) Az altiszt-jelölti szolgálati viszony a Honvédség és a honvéd altiszt-jelölt között létrejött sajátos szolgálati jogviszony, melyben mindkét felet e törvényben, más jogszabályokban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(2) Altiszt-jelölti szolgálati viszony azzal a katonai szakképzésre felvételt nyert 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 23. évet be nem töltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, magyar állampolgársággal rendelkező, büntetlen előéletű személlyel létesíthető, aki a külön jogszabályban előírt nemzetbiztonsági, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel, továbbá ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy a szakképzés idejére a tanulói jogviszonya mellett a Honvédséggel altiszt-jelölti szolgálati viszonyt létesít, és tart fenn.

(3) Az altiszt-jelölti szolgálati viszonnyal kapcsolatos miniszteri rendeletben meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket a Honvédség hadrendjébe tartozó, a katonai szakképzésre kijelölt szervezet parancsnoka gyakorolja. Az intézményvezetői megbízás nemzeti köznevelési törvényben meghatározott feltételeinek - amennyiben ennek az állományilletékes parancsnok nem felel meg - a szakképzésért felelős helyettes kell, hogy megfeleljen. Ebben az esetben a szakképzésért felelős helyettes gyakorolja a honvéd altiszt-jelölt tanulói jogviszonyával kapcsolatos jogköröket. A katonai szakképzésre kijelölt szervezet nevében az "iskola" kifejezést nem kell szerepeltetni.

229/S. § (1) A 229/C. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a katonai alapfelkészítés 3 hónap, és az ösztöndíjszerződésben próbaidőt erre az időtartamra kell kikötni.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke egyoldalú írásbeli nyilatkozattal megszünteti az altiszt-jelölti szolgálati viszonyt, ha a honvéd altiszt-jelölt körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben az altiszt-jelölti szolgálati viszony a törvényi feltétel megállapításának napján szűnik meg.

(3) A törvény erejénél fogva szűnik meg az altiszt-jelölti szolgálati viszony

a) a tanulói jogviszony megszűnésének napján

b) ha a honvéd altiszt-jelölt a tanulmányi kötelezettségét a jogszabályokban vagy a katonai szakképzést folytató szervezet szervezeti és működési szabályzatában megengedett mértéket meghaladóan nem teljesítette;

c) a sikertelen szakmai vizsga esetén az első szakmai vizsgaidőszak utolsó vizsganapján.

229/T. § (1) A honvéd altiszt-jelölt a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével, az altiszt-jelölti szolgálati viszonyának fenntartása mellett az első félév végéig, legfeljebb egyszer ágazatot, illetve szakirányt válthat. A honvéd altiszt-jelölt külföldön tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat, vendégtanulói jogviszonyt a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélyével létesíthet.

(2) A honvéd altiszt-jelölt köteles különösen

a) részt venni a Hvt. 36. § (1) bekezdés a)-f) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában,

b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, és a tanórán kívüli katonai felkészítésen, tanulmányi kötelezettségét teljesíteni,

c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni,

d) kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni,

e) megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat ellátására,

f) közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában,

g) a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni,

h) a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat betartani, és

i) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott haditechnikai eszközöket és felszerelési tárgyakat.

(3) Az (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szolgálati feladat ellátására a honvéd altiszt-jelölt vezényelhető. E feladatok végrehajtásának ideje alatt, igazoltnak kell tekinteni a tanulmányi kötelezettségektől való távolmaradást, és biztosítani kell a tanulmányi kötelezettség utólagos teljesítésének lehetőségét.

229/U. § (1) A honvéd altiszt-jelölt - a 229/L. § (1) bekezdése kivételével - havonta ösztöndíjra jogosult.

(2) Az alapösztöndíj szorzószáma havonta:

(3) Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes tanulmányi félévek időszakai alapján:

(4) Az egyes időszakokra megállapított alapösztöndíj-kiegészítés a következő időszak első napját megelőző napig, a 14/2. félév esetén pedig az altiszt-jelölt szolgálati viszony megszűnése napjáig jár.

(5) A honvéd altiszt-jelölt az előző félév tanulmányi eredménye alapján tanulmányi pótlékra jogosult, amelynek szorzószáma havonta:

(6) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a honvéd altiszt-jelölt az illetményalap 5,8 százalékában meghatározott katasztrófavédelmi pótlékra lehet jogosult.

229/V. § Ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik, az altiszt-jelölti szolgálati viszonyra a tisztjelölti szolgálati viszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a XVI/A. Fejezet rendelkezése

a) honvéd tisztjelöltet említ azon a honvéd altiszt-jelöltet,

b) tisztjelölti szolgálati viszonyt említ azon az altiszt-jelölti szolgálati viszonyt,

c) tisztjelölti állományba vételt említ azon az altiszt-jelölti állományba vételt,

d) tiszti állományt említ azon az altiszti állományt,

e) honvédtiszti alapképzést említ azon a katonai szakképzést,

f) hallgatói jogviszonyt említ azon a tanulói jogviszonyt,

g) felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelet említ azon a szakképzettséget igazoló bizonyítványt,

h) Zászlóaljat említ azon a katonai szakképzést folytató szervezetet, és

i) felsőoktatásról szóló törvényt említ azon köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényt

kell érteni.

XVII. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

230. § (1)[615] A nyugállományba helyezett személy (a továbbiakban együtt: a nyugállomány tagja) egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja. Erre jogosultságát a "Katonai nyugdíjas igazolvány"-nyal igazolja. Egyenruha viselése esetén köteles betartani a katonai magatartási, alaki és viselkedési szabályokat.

(2)[616] A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(3)[617] A (2) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(4)[618] A nyugállomány tagja egyenruhában külföldre csak a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével utazhat.

(5)[619] Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 56. § b), e) és f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatt szűnt meg, illetve, ha a bíróság jogerősen lefokozás vagy közügyektől eltiltás büntetéssel sújtotta.

(6)[620] A nyugállomány tagjának egyenruha viselése egészségi okból korlátozható.

(7)[621] Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható. A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani és az eltiltást határozatba kell foglalni. A vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv folytatja le és tesz javaslatot döntésre. A határozatot a nyugállomány tagjának lefokozására jogosult parancsnok (vezető) hozza meg. A vizsgálat - amennyiben az érintett a tényfeltáró meghallgatáson nem kíván részt venni - távollétében is lefolytatható.

(8)[622] A határozat elleni jogorvoslatra és a bírósági út igénybevételére a törvény fellebbezésre és a bírósági útra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(9)[623] Az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlan a nyugállománynak az a tagja,

a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;

b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

(10)[624]

(11)[625] A miniszter a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a nyugállomány tagját egy alkalommal, egy rendfokozattal előléptetheti. Előléptetésre az a nyugállományú katona javasolható, aki a honvédelem és a nyugállományú katonák érdekében, illetve a honvédség társadalmi kapcsolatainak erősítése terén kiemelkedő tevékenységet folytatott, vagy arra életpályája elismeréseként érdemes.

230/A. §[626] A miniszter nyugállományú tábornok esetén az egyenruha-viselési jog megvonására, illetve a rendfokozat használatától történő eltiltásra a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést. A miniszter előterjesztési javaslatát a nyugállományú tábornok részére kézbesíteni kell. A nyugállományú tábornok a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv parancsnokának írásban bejelenteni köteles. A nyugállományú tábornokot a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

231. §[627] A nyugállomány tagja, házastársa (élettársa, özvegye) és az általa eltartott gyermeke, külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel igénybe veheti a Honvédség által nyújtott, illetve támogatott egészségügyi, szociális és jóléti szolgáltatásokat.

Ezek különösen az alábbiak:

a) eseti szociális segély,

b) üdülési támogatás,

c) étkeztetés,

d) kiegészítő egyenruha-ellátás.

232. § (1)[628] A nyugállomány tagja, továbbá a hivatásos és a nyugállomány tagjának özvegye - ha azt jogszabály nem zárja ki - a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló bérlakásra jogosult, illetve a lakásbérleti jogot változatlan feltételek mellett folytathatja.

(2)[629] A nyugállomány tagja, továbbá a hivatásos és a nyugállomány tagjának özvegye - amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte - a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló nyugdíjas otthonban történő elhelyezésre jogosult. A miniszter által vezetett minisztérium támogathatja a civil személyes gondoskodást is nyújtó intézményben történő elhelyezést is, amelynek mértéke az erre vonatkozó külön jogszabályban kerül meghatározásra.

(3) Nem illeti meg az (1) és (2) bekezdés szerinti jog a nyugállomány tagját, ha szolgálati viszonya az 56. § b), e) és f) pontjai szerint, vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt szűnt meg.

(4)[630] Az (1) bekezdésben meghatározott személy halála esetén az egyenes ágbeli rokona - külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló lakás bérleti jogát folytathatja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti jogok a túlélő élettársat is megilletik, ha

a) az együttélésből közös gyermek született, vagy

b) az együttélés a halál bekövetkezéséig megszakítás nélkül legalább 5 éven át tartott.

233. § A nyugállomány tagja érdemeinek elismerése megegyezik a hivatásos állományéval, az adományozás rendjét külön jogszabály tartalmazza.

234. §[631] A nyugállomány tagja jogosultságainak érvényesítését, a velük való kapcsolattartást felvállaló egyesületek támogathatók. A nyugállomány tagja ügyeinek intézése, az alap- és szakosított ellátások, szolgáltatások igénybevételének biztosítása, a miniszter által kijelölt központi szerv, illetve a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv feladata.

234/A. §[632] Az e fejezet rendelkezéseit a szolgálati járandóságban részesülőkre is megfelelően alkalmazni kell.

XVIII. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

235. § E törvény rendelkezései alapján szociális gondoskodási körbe tartozik:

a)[633] az állomány, a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságban részesülő - kivéve, ha az utóbbiak szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés d) vagy g)-k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották -, valamint azok közeli hozzátartozói;

b) az állomány elhunyt tagjának özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;

c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

236. § (1) A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a Honvédség saját költségvetése terhére differenciáltan pénzbeli, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.

(2)[634] A szociális gondoskodás - a X. fejezetben foglaltak mellett - kiterjedhet családtámogató, speciális családsegítő szolgáltatások és életminőség javító programok megvalósítására, különféle kockázati biztosítások megkötésére, az önkéntes biztosító pénztárak támogatására, valamint az állomány rekreációs ellátásának biztosítására.

(3) Az alap- és szakosított ellátások és gondoskodási konstrukciók, szolgáltatások igénybevételét külön jogszabály határozza meg.

236/A. §[635] (1) A hősi halott hozzátartozója a Tny. tv. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 százalékának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 237. § (2) bekezdése szerinti határozat alapján a 212. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szervfolyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény - alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.

A kegyeleti gondoskodás

237. § (1) Az állomány elhunyt tagja érdemei és a szolgálat teljesítésének jellege alapján hősi halottá, a Magyar Honvédség halottjává és a katonai szolgálat halottjává minősíthető.

(2) Ha az állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben az életét feláldozza, őt a miniszter hősi halottá nyilváníthatja.

(3)[636] A miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját és a nyugállomány elhunyt tagját vagy a szolgálati járandóságban részesült elhunytat - a szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel - "A Magyar Honvédség halottjává" nyilváníthatja.

(4) Az állományilletékes parancsnok, az állomány azon tagját, akit a (2) vagy (3) bekezdés alapján nem minősítettek, a katonai szolgálat halottjává nyilvánítja.

(5)[637] A nyugállomány tagja vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy halála esetén a (4) bekezdésben foglalt jogkör a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv parancsnokát vagy az utolsó szolgálati beosztása szerinti állományilletékes parancsnokot illeti meg.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén alkalmazhatók azok esetében, akik a halálukat szándékosan maguk okozták, vagy a haláluk önhibájukból eredő ittas vagy bódult állapotuk következménye.

(7)[638] Nem alkalmazhatók az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések, ha a nyugállomány tagjának vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy szolgálati viszonya az 56. § e) és f), az 59. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)-k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján őt az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották.

238. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, akit a 237. § (6) bekezdésében foglaltak miatt nem minősítettek.

239. § A 237. § (1)-(6) bekezdése alapján minősítettek temetési költségeit - külön jogszabályban meghatározott tartalommal és norma összegéig - a Honvédség viseli.

239/A. §[639] (1)[640] A sírhely földrajzi fekvése szerint illetékes katonai igazgatási szerv vezetője a hősi halottá minősítettek sírjai esetében - a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a sírgondozási feladatokat a sírhely földrajzi fekvése szerinti legközelebbi katonai szervezet parancsnoka, vagy az általa kijelölt, alárendeltségébe tartozó parancsnok útján, annak tevékeny közreműködésével látja el.

(2)[641] Az (1) bekezdés szerinti parancsnok köteles a hősi halottá minősítettek sírhelyeinek állapotát folyamatosan ellenőrizni, állagának megóvásáról gondoskodni, ennek érdekében a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat a sírhely földrajzi fekvése szerint illetékes katonai igazgatási szerv vezetője részére haladéktalanul megtenni.

XIX. Fejezet[642]

A KNBSZ ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

240. § A KNBSZ állományára e törvény rendelkezéseit, az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, valamint a rájuk vonatkozó külön törvény előírásaival együtt kell alkalmazni.

A szolgálati jogviszony jellege

241. § (1) A KNBSZ állományába tartozás olyan sajátos szolgálati viszony, amely - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Honvédség hivatásos állományának tagja és a KNBSZ között jön létre. A főigazgató munkáltatói jogköreit miniszteri rendelet határozza meg.

(2) Szolgálati viszony a miniszter jóváhagyásával akkor hozható létre olyan személlyel, aki nem tagja a Honvédség hivatásos állományának, ha a nemzetbiztonsági feladat végrehajtása érdekében történő foglalkoztatás kizárólag fedőintézmény keretében valósul meg.

(3) A KNBSZ tagjának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya - a lemondás kivételével - csak akkor szüntethető meg, ha a KNBSZ-el fennálló jogviszonya megszűnik.

242. § (1) A KNBSZ állományának tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is elláthatja.

(2) A KNBSZ főigazgatója a hivatásos állomány tagját fedőbeosztásba helyezheti. A KNBSZ fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.

(3) A KNBSZ fedőintézményben végzett feladatait befejező tagjára - amennyiben számára rendfokozatának megfelelő más beosztás nem biztosítható - a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazhatók.

Az alapvető jogok korlátozása

243. § (1) A KNBSZ állományának tagja

a) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a főigazgatónak írásban bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja;

b) a külföldre utazásának tervezett időpontját, útvonalát, az utazás célját, útitársait, külföldi tartózkodási helyét, hazatérésének várható időpontját - az utazás megkezdését megelőzően legalább 10 nappal - szolgálati elöljárójának köteles írásban bejelenteni. A NATO és az EU tagállamaiba utazást ettől eltérően, legkésőbb az utazás megkezdését megelőző napon kell szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni. A főigazgató a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből megtilthatja, illetve korlátozhatja. Rendkívül indokolt esetben a fenti határidőktől el lehet térni;

c) köteles a főigazgatónak írásban bejelenteni

ca) külföldi állampolgárral vagy külföldi állampolgársággal is rendelkező személlyel létesített, fenntartott kapcsolatát,

cb) a vele egy lakó-, illetve tartózkodási helyen együtt élő személyek tekintetében beállott változást,

cc) valamennyi hazai, vagy külföldi pénzintézetnél vezetett számláját,

cd) egy millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlan, vagy ingóság megszerzését, és

ce) a biztonsági helyzetét befolyásoló egyéb körülményeket, azok megváltozását.

(2) A KNBSZ állományának tagja - az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

Az érdek-képviseleti szervek és az érdekvédelem

244. § (1) A KNBSZ állományának tagjai szolgálati, szociális és életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére érdek-képviseleti szervet hozhatnak létre, ha az állomány egyharmada alapító tagként az érdek-képviseleti szerv megalapítását kimondja.

(2) Az érdek-képviseleti szerv nemzetközi és hazai érdek-képviseleti szövetséghez nem csatlakozhat. Az érdek-képviseleti szerv a KNBSZ állományát a KNBSZ-el szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem képviselheti. Az érdek-képviseleti szervtevékenysége nem irányulhat a KNBSZ rendeltetésszerű feladatainak, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

(3) Az (1) bekezdés alapján létrejövő érdek-képviseleti szerven kívül más érdek-képviseleti szerv a KNBSZ-nél nem működhet, azokhoz a KNBSZ állományának tagja nem csatlakozhat.

245. § Az érdek-képviseleti szervet véleményezési jog illeti meg a KNBSZ költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.

A szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának feltételei

246. § (1) A KNBSZ-nél szolgálati viszony azzal létesíthető és tartható fenn

a) aki vállalja a titoktartási kötelezettséget,

b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

c) aki elfogadja egyes alkotmányos alapjogainak e törvény szerinti korlátozását,

d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenőrizhetik,

e) akinek a külön törvényben meghatározott legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzése kockázatmentes szakvéleménnyel zárul,

f) aki a poligráfos vizsgálaton történő részvételt vállalja, és

g) írásban hozzájárul az 5. számú mellékletben meghatározott személyes adatai kezeléséhez.

(2) A szolgálati viszony fennállása alatt a KNBSZ az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, a feltételeknek való megfelelést bármikor ellenőrizheti, és elrendelheti a poligráfos vizsgálatot. A poligráfos vizsgálatot csak felvételi eljárás, külön törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A poligráfos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

(3) A KNBSZ-hoz történő kinevezési okmány a 43. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A KNBSZ állományának tagjára a XII/A. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók. A főigazgató további alkalmassági, valamint az egyes beosztásokhoz tartozó részletes követelményeket határozhat meg.

(4) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a KNBSZ esetében a KNBSZ oktatási intézményét és a nemzetbiztonsági képzéseket is érteni kell.

247. § (1) A 41. § (2) bekezdés a), c), e), f) pontjában meghatározottakon túl nem létesíthető szolgálati viszony azzal, a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

d) korábbi szolgálati viszonya a (6) bekezdés alapján szűnt meg, vagy

e) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(2) Az (1) bekezdés ac)-ag) és a c) pontban foglalt kizáró októl a munkáltatói jogkör gyakorlója eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor. A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezőnek a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának 7. számú melléklet szerinti nyilatkozatát, valamint a 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 9. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(3) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező esetében fennállnak az (1) bekezdésében meghatározottak, vagy

b) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem alkalmas - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.

(4) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.

(5) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenőrzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron kívüli ellenőrzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni.

(6) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a szolgálatra alkalmatlanná vált, mert

a) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg.

(7) A (6) bekezdés esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni, és a hivatásos állomány tagja végkielégítésre nem jogosult.

(8) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a (6) bekezdés a) pontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok és adatok - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével -a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhetők.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

248. § A KNBSZ állományának tagja - a 46. §-ban meghatározottakon túl - a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

249. § (1) A KNBSZ esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést. E jogkör nem ruházható át.

250. § (1) A KNBSZ állományának tagja a teljesítményértékelését és a minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

(2) A KNBSZ-nél önálló előmeneteli bizottságok működnek.

251. § (1) Az e törvényben meghatározott pótlékokon felül a KNBSZ állományának tagját az illetményalap százalékában meghatározva még akciószolgálati pótlék is megilleti, amelynek mértéke óránként 0,5 százalék.

(2) A KNBSZ állományának tagjának a külön törvényben meghatározottak szerint titkosszolgálati pótlék jár.

Szolgálati panasz és fellebbezés

252. § (1) Szolgálati panasz esetén a hivatásos állomány tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

(2) A KNBSZ állományának tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen, a KNBSZ állományának tagja panaszával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz fordulhat. Ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott első fokú határozat, valamint a nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja panasszal, illetve fellebbezéssel a miniszterhez fordulhat.

Bírósági út

253. § A KNBSZ állományának tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat bírósághoz, ha a szolgálati viszonyra vonatkozó - az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó - döntést vagy intézkedést, vagy ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.

Személyügyi nyilvántartás

254. § (1) A KNBSZ állományáról az alap- és a központi személyügyi nyilvántartást a KNBSZ vezeti. A KNBSZ a miniszter által vezetett központi nyilvántartás részére - a miniszter által meghatározott adatokról - csak számszerű, összesített információk adására kötelezett.

(2) A központi nyilvántartásba a 228. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, onnan adatot átvenni a miniszter, valamint a miniszter vagy a KNBSZ főigazgatója által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását segítő szervezetben, illetve a KNBSZ-nál dolgozó személyek jogosultak.

(3) A KNBSZ személyügyi nyilvántartási rendjére a főigazgató saját hatáskörében intézkedhet.

XX. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szolgálati idő számítása

259. § (1)[643] A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell elismerni.

(2)[644] Az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.

(3) A szolgálati viszonyban töltött idő az állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.

(4) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(5)[645] A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban eltöltött, illetőleg ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.

(6)[646]

260. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - közszolgálati jogviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

261. §[647]

262. §[648]

263. § (1)[649] A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a 48. § (1) bekezdés m) vagy t) pontja szerinti rendelkezési állomány, a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés, valamint a jogellenes távollét időtartamát.

(2)[650] Az (1) bekezdés - a katonai fogdát kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették, vagy az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 56/B. § alapján nem kerül megszüntetésre..

264. § (1) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.

(2)[651] A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a 259. § rendelkezései szempontjából szolgálati időnek számít.

265. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnésekor szakmai át-, illetve továbbképzési támogatásban részesíthető.

(2)[652] Nem jogosult a támogatásra az állomány azon tagja, akinek szolgálati viszonya az 56. § b), e), f), h) és k), az 59. § (2) bekezdés c), valamint a 62. § b), g)-k) pontja alapján szűnt meg.

Etikai eljárás

266. §[653]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

267. §[654] E törvény

a) 43. §-a, valamint az 52. § (4) és (5) bekezdése a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,

b)[655] a 98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. március 8-i 2010/18/EU tanácsi irányelvnek

c) 59. § (9) bekezdése a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,

d) 6. §-a és a 93. § (1) bekezdése a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek és

f) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

XXI. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

268. § (1)[656] Ez a törvény - a 232. § (2) bekezdésének kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba. A 232. § (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba. Egyéb szabályai, valamint az ezeket módosító 1996. évi CVI., 1997. évi LXXV., 1997. évi CXVI., 1998. évi LXXXIX. és az 1999. évi LVI. törvény szabályai a Honvédség hivatásos és szerződéses állományára nem alkalmazhatók.

(2) Ahol a Hszt. fegyveres szerveket, fegyveres erőket, hivatásos, szerződéses vagy nyugállományt, illetve ezek hozzátartozóit, valamint rájuk vonatkozó szolgálati jogviszonyt, illetve szolgálati viszonyt említ, annak hatálya a Magyar Honvédségre, illetve hivatásos, szerződéses vagy nyugállományára, valamint ezek hozzátartozóira nem terjed ki.

(3)[657]

(4)[658]

XXII. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

269. § (1)[659] A sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult, vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálatteljesítése alatt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2)[660] A 68. § (11) bekezdésének i) pont második fordulatát a 2010. január 1. és a 2010. december 1. között meghosszabbított szerződésekre is alkalmazni kell, feltéve hogy az 2012. január 1-jén is fennáll. Az érintett szerződéses katona 2012. február 29-ig nyújthatja be a szerződés-hosszabbítási díj kifizetésére vonatkozó kérelmét. Ebben az esetben a szerződés-hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőzően letöltött szolgálati idő utolsó napján számított távolléti díjalapján a kérelem benyújtását követő második havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

(3) A törvény hatálybalépése előtt létesített szerződéses szolgálati jogviszonyra vonatkozó szerződésben foglaltakat a szerződés hatályának lejártáig az állomány tagja részére biztosítani kell.

270. §[661] (1)[662]

(2) Ha az állomány tagja a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, legfeljebb a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba áthelyezhető.

271. §[663] Az e törvény 6. számú mellékletében foglaltaktól a rendszeresített rendfokozatok 2015. december 31-ig eltérhetnek.

272. § (1)[664] Ha az állomány tagja 2002. január 1-jén viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be - a beosztásra rendszeresített rendfokozat eléréséig - az egyéb feltételek megléte esetén az egyes rendfokozatokra meghatározott minimális várakozási idő elteltével lép elő.

(2)[665]

(3) Az e törvény által megállapított egyes rendfokozatokban:

a) eltöltendő minimális időtartamban a viselt rendfokozatban ténylegesen eltöltött időt figyelembe kell venni;

b) az eltölthető maximális időtartamok kezdetét e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani;

c) a speciális beosztásokban szolgálók várakozási idejébe a viselt rendfokozatban ténylegesen eltöltött időt be kell számítani.

(4)[666] Ha az állomány tagja 2002. év január 1-je után került olyan beosztásba, amelynek rendszeresített rendfokozata magasabb a viselt rendfokozatnál, a magasabb rendfokozatba az előmeneteli szabályok szerint akkor léptethető elő, ha a személyi értékelés során legalább magasabb beosztásra alkalmas minősítést kapott.

273. §[667] Az állomány tagját, aki a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges tanulmányokat megkezdte, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.

274. §[668] Az állomány e törvény 2011. december 31-én hatályos 48. § (1) bekezdés h) pontja szerint, vagy e törvény hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint ennek megfelelő jogcímen rendelkezési állományban lévő tagja 2011. december 31-ét követően szakszervezeti tisztségére tekintettel nem tartható rendelkezési állományban.

275. § (1) A korábbi jogszabályok alapján megszerzett továbbszolgálói jutalomra való jogosultságot e törvény rendelkezései nem érintik.

(2) Amennyiben az állomány szerződéses tagját az e törvény 68. §-ában meghatározott leszerelési segélyen túl az (1) bekezdésben foglalt továbbszolgálói jutalom is megilleti, a számára kedvezőbb juttatást választhatja.

276. § A leszerelési segély megilleti az e törvény hatálybalépésekor szolgálatban álló szerződéses állományúakat, toborzópénz azonban csak az e törvény hatálybalépése után szerződéses szolgálati viszonyt létesítők számára fizethető.

277. §[669] E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvénnyel módosított 46. § (7) bekezdését és a 84. § (2) bekezdésében meghatározott legénységi várakozási időket a 2011. december 31-e után állományba vettek tekintetében kell alkalmazni. A 2011. december 31-én állományban lévő szerződéses legénységi katonák várakozási idejére a 2011. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.

278. §[670] E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvénnyel módosított 114. § (1) bekezdés u) pontját a Honvéd Koronaőrség tagját megillető díszelgési pótléktekintetében 2011. május 30-tól kell alkalmazni.

279. §[671] E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvénnyel megállapított 7. és 8. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat a KNBSZ 2012. január 1-jén hivatásos állományban lévő tagjának 2012. március 30-ig kell megtennie.

280. §[672] (1) A honvéd tisztjelölt 2012. január 1-jén hatályos ösztöndíjszerződésének azon elemeit, amelyek kizárólag az NKE létrejöttével kapcsolatban, vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvény rendelkezéseire figyelemmel módosulnak, a Honvédség 2012. február 1-ig egyoldalúan módosítja, és erről a honvéd tisztjelölt részére értesítést küld. Az ösztöndíjszerződés más elemeinek módosítása közös megegyezéssel történhet.

(2) 2012. január 1-jén honvédtiszti alapképzésben részt vevő honvéd tisztjelölt esetén a Zászlóalj2012. január 31-ig felterjeszti a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelmet. A kérelem alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzést 2012. március 15-ig el kell rendelni.

280/A. §[673] (1) E törvénynek a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló 2011. évi CXCII. törvénnyel megállapított XVI/B. § Fejezetét a 2012/13. tanévtől kell alkalmazni. A 2012/13. évre vonatkozó középfokú felvételi tájékoztatót e törvénynek megfelelően kell előkészíteni és közzétenni.

(2) 2012. január 1-jén katonai szakképzésben résztvevő honvéd tiszthelyettes-jelölt jogállására a 2011. december 31-én hatályos jogszabályok és a 2012. január 1. előtt megkötött tanulmányi szerződésben foglaltak az irányadók.

280/B. §[674] E törvény eltérő rendelkezése hiányában, ahol törvény, kormányrendelet, illetve HM rendelet tiszthelyettest említ, azon altisztet is érteni kell.

281. § Az e törvény hatálybalépése előtt kedvezményesen számított szolgálati időt e törvény hatálybalépése után is - változatlan mértékben - kedvezményes szolgálati időnek kell elismerni.

282. § Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetve a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

283. §[675] A szolgálati időt 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idő rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és erről a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati időt a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a felmentési idő, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött időnek elismerni.

284. §[676]

285. §[677] E törvénynek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 50. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

286. § Az állomány azon tagja, akinek viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztásához rendszeresítettnél, szolgálati nyugállományba helyezésekor egy rendfokozattal előléptethető, kinevezhető.

286/A. §[678] (1)[679]

(2) A 2006. január 1-jén a Hjt. korábbi 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján már rendelkezési állományban lévőkre az új szabályozás szerinti egy éves időtartam hatálya nem terjed ki.

(3) A Hjt. 79. § (1) bekezdés szerinti és a főtörzszászlósi rendfokozatra vonatkozó főiskolai végzettségi követelményeket a 2006. január 1-jét követően ilyen beosztásba kerülők esetén kell alkalmazni.

(4) Ha az állomány főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltő, 45 évnél nem idősebb tagja nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, biztosítani kell számára annak megszerzését.

(5) Az állomány főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltő, öt év szolgálatot már eltöltött, szerződéses jogviszonyban álló tagja, összesen legalább tíz év szolgálat vállalása esetén köteles az iskolai végzettség megszerzésére. Amennyiben az érintett a végzettség megszerzését nem vállalja, vagy a vállalt kötelezettséget önhibájából nem teljesítette, szolgálati viszonya megszűnik.

(6) A 78. § (4) bekezdés e)-f) pontjainak rendelkezéseit 2012. január 1-jét követően kell alkalmazni.

286/B. §[680] (1) Ha jogszabály alapján az ellátást nem kell megszüntetni vagy módosítani, az e törvény alapján 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátásokat és baleseti járadékot 2012. január 1-jétől hivatalból - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósításról nem kell döntést hozni.

(2) Az e törvény alapján megállapított hozzátartozói nyugellátásokra és baleseti járadékra 2012. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezésre hivatkozva a 2011 decemberére folyósított hozzátartozói nyugellátások és baleseti járadék összege nem csökkenthető.

(3) Az e törvény alapján 2011 decemberére hősi halott után hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok és a 236/A. § rendelkezései alapján a nyugdíjmegállapító szervtől 2012. június 30-áig kérheti a hozzátartozói nyugellátás ismételt megállapítását és kiegészítő hozzátartozói támogatás megállapítását. A hozzátartozói nyugellátás összegét - 2012. január 1-jétől kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani és egyúttal kiegészítő hozzátartozói támogatást megállapítani, ha az így megállapított hozzátartozói nyugellátás és kiegészítő hozzátartozói támogatás együttes összege magasabb az (1) bekezdés szerint folyósított összegnél.

(4) A hozzátartozói nyugellátás és baleseti járadék összegének módosítása során a 2011 decemberében folyósított ellátás összegének alapjául szolgáló átlagkeresetet kell figyelembe venni, ha ez az ellátásban részesülőre kedvezőbb, mint az általános szabályok alapján számított átlagkereset.

XXIII. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK

287. §[681] (1)[682] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:

a) az állami készfizető kezesség vállalásra,

b)[683] a más szervhez történő vezénylésre (a vezénylésre vonatkozó megállapodás megkötésének kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre vonatkozó megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a Honvédségre és a más szerv közötti együttműködés feladataira, a költségek viselésére) vonatkozó szabályokat, valamint

c)[684] az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjének részletes szabályait,

d)[685] a 48. § (13) bekezdése szerint átadott adatok informatikai rendszerben történő rögzítésére, módosítására és törlésére vonatkozó előírásokat, továbbá a 48. § (14) bekezdése szerinti együttműködés rendjét,

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza:[686]

a) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:

aa)[687] a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,

ab)[688] a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó kiemelt munkáltatói jogköröket,

ac)[689] a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,

ad)[690] a dicsérő és a fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók körét és hatáskörüket, valamint a fegyelmi nyilvántartás rendjét,

ae)[691] a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos eljárást,

af)[692] nyugállományúakra, a szolgálati járandóságban részesülőkre vonatkozó szabályokat, a "Katonai nyugdíjas igazolvány" rendszeresítését,

ag)[693] az önkéntes tartalékosokra vonatkozó részletes szabályokat;

ah)[694] a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre és a szolgálaton kívüliekre vonatkozó szabályokat;

b)[695] a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történő részletes besorolását és a szolgálati beosztásokban rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, továbbá a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az egészségkárosítás veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, a KNBSZ-nél betölthető beosztásokat, az azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat;

c)[696] a katonai szolgálathoz, valamint az egyes beosztásokhoz kapcsolódó szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket, a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges végzettségi, képzettségi, tanfolyami és idegennyelv-ismereti követelményeket, a beosztások átminősítésének rendjét;

d)[697] az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a hosszabb betegséget követő - lábadozási időszak alatti - csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat;

e)[698] az illetmény, az ösztöndíj, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj, szerződéskötési díj, a rendelkezésre állási díj, a jubileumi jutalom, a külön juttatás, a szabadságmegváltás megállapításával, folyósításával, az illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével, valamint a toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj, a szerződéskötési díj visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét;

f)[699] a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, ideértve különösen

fa) a szerződéses állomány 5 évet már szolgálatban töltött és legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának a 126. § (1) bekezdése szerinti egyéb lakhatási támogatásra jogosultságát és annak feltételeit,

fb) a lemondási időre a lakhatási támogatások vonatkozásában eltérő szabályok megállapítását,

fc)[700] a lakhatási támogatások egyéb feltételeit, összegét, ideértve az állami tulajdonban és a HM vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját, a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat, a végleges letelepedés támogatásának eltérő szabályait, a végrehajtás részletes szabályozását, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozás elengedésének, továbbá a túlélő hozzátartozó lakhatási támogatásának részletes szabályait,

fd) a Honvédség létszámigénye kielégítését támogató, ösztönző rendszer részletes szabályait,

fe) a legénységi állományúakra vonatkozó eltérő szabályokat, ideértve a szolgálat érdekében áthelyezettek házastársára, gyermekére tekintettel folyósítható juttatások szabályait,

ff)[701] az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét;

g)[702] a pihentetés, üdültetés rendjét, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;

h)[703] a baleseti járadékra, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses szolgáltatásokat és az azokra jogosultak körét, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének és a rögzített nyugdíj megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait;

i)[704] a külföldi szolgálattal, azon belül különösen a műveleti területen ellátott szolgálattal, a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők ellátásával, többletjuttatásaival (ellátmányával és egyéb költségtérítéseivel), a külföldi munkavégzéssel, a fegyelmi eljárás rendjével kapcsolatos szabályokat;

j)[705] a kártérítési eljárás részletes szabályait, a kártérítés megállapításának módját, összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait, a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályokat;

k)[706] az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását, ideértve a szolgálaton kívüliekre és a címzetes önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályokat;

l) a toborzási rendszer kialakítását, feladatait, feltételrendszerét és eljárási rendjét.

m)[707] az állomány tagját megillető tanulmányi támogatás formáját és mértékét, az állomány tagját, a honvéd tisztjelöltet és a honvéd altiszt-jelöltet terhelő megtérítési kötelezettség mértékét, a visszakövetelés, a fizetési könnyítés szabályait,

n)[708] a katona szocializáció szempontjából lényeges követelményeket, az elvárt követelményszintet, a honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek értékelésének szabályait,

o)[709] a kifogástalan életvitel ellenőrzésének végrehajtási szabályait.

(3)[710]

(4)[711] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, így különösen a szolgálati célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a Magyar Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét,

b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, illetve kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez[712]

A tiszti és az altiszti állomány tagjának esküje

Az eskü szövege:

"Én ........................................ tiszt/altiszt esküszöm, hogy Magyarországot híven szolgálom, hűséges honvédje leszek.

Magyarország függetlenségét, az állampolgárok jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott honvédek és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom."

(Az esküt tevő meggyőződése szerint:) "Isten engem úgy segéljen!"

A Honvéd Koronaőrség tagjának esküje

Az eskü szövege:

"Én ........................................ ünnepélyesen esküszöm, hogy a Magyarország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Koronát minden körülmények között, minden veszélytől megóvom és állhatatosan őrzöm, illetéktelen kézre jutását életem árán is megakadályozom.

A különleges szolgálat által megkívánt magas követelmények érdekében tudásomat, testi erőnlétemet a legjobb állapotban tartom, egész életemben erkölcsi feddhetetlenségre törekszem.

A Honvéd Koronaőrség bajtársi szellemétől áthatva, példamutató módon mindenkor becsülettel, magyar honvédhez méltón, harcban vitéz módon küzdve élek és halok. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) "Isten engem úgy segéljen!

2. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez

E törvény szerint a katonai rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok szerinti sorrendben

1. tisztesek:

- őrvezető,

- tizedes,

- szakaszvezető,

2. altisztek:[713]

a) tiszthelyettesek:

- őrmester,

- törzsőrmester,

- főtörzsőrmester,

b) zászlósok:

- zászlós,

- törzszászlós,

- főtörzszászlós,

3. tisztek:

a) tisztek:

- hadnagy,

- főhadnagy,

- százados,

b) főtisztek:

- őrnagy,

- alezredes,

- ezredes,

c) tábornokok:

- dandártábornok,

- vezérőrnagy,

- altábornagy,

- vezérezredes.

3. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez[714]

Táblázat a honvédelmi miniszter kiemelt munkáltatói jogköreiről