20/2006. (IV. 19.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének a), továbbá e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a katasztrófavédelem hivatásos szervei, a külön jogszabály alapján berendeltek és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok (a továbbiakban: önálló szervek) egyenruhaellátásra jogosult személyi állományára (a továbbiakban: igényjogosultak), továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre.

2. §

Az állományilletékes parancsnok - berendeltek esetében munkáltatói jogkört gyakorló vezető - (a továbbiakban: állományilletékes parancsnok), továbbá a személyzeti szervek kötelesek az állományba vételről szóló kinevezési okmány (állományparancs) egy-egy példányát a pénzügyi és anyagi-technikai szakszolgálatok részére megküldeni.

3. §

(1) Az igényjogosult csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet.

(2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati cikkeknek egyenruhaként, illetve egyenruhán való viselése, továbbá az egyenruházati cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett.

4. §

(1) A ruházati és felszerelési tárgyak meglétét, folyamatos utánpótlását, valamint az öltözködési előírások betartását az igényjogosultak szolgálati előljárója, továbbá az anyagi-technikai szakszolgálat vezetője, ruházati ügyintézője rendszeresen ellenőrzi.

(2) Ruhaszemlét évente legalább két alkalommal kell tartani az egyenruha viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruhaszemle megtartására az állományilletékes parancsnok köteles intézkedni.

(3) A ruházati szemle kiterjed a igényjogosultak öltözeteire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat az öltözeteket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati, gyakorló, valamint a speciális szolgálati öltözet, illetve munka- és védőruházat, továbbá a formaruházat hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségi állapotára, egységes, az évszaknak megfelelő viseletére.

(4) A szemlékről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét.

(5) Az önálló szervek vezetői intézkednek a ruhaszemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. A ruhaszemléről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésről szóló jelentést minden év január 15-éig kell megküldeniük a BM közgazdasági helyettes államtitkár útján a belügyminiszter részére.

5. §

A szolgálati elöljáró felelős a szolgálatban lévő, valamint a közös rendezvényen részt vevő, egyenruha-viselésre jogosultak egyöntetű és kulturált öltözködéséért. Az egyenruházati cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére (viselési alkalom), továbbá a viselési időszakra tekintettel kell meghatározni.

6. §

A szolgálati elöljáró köteles intézkedni, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje.

7. §[2]

Az egyenruházati és felszerelési cikkeknek, illetve ezek utánzatának polgári személy, valamint polgári szervezet általi felhasználását az irányításuk alá tartozó szervek vonatkozásában az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) főigazgatója engedélyezi.

8. §

A belügyminiszter, illetve a BM közgazdasági helyettes államtitkár által jóváhagyott rendszeresített egyenruházati cikkek, a külön rendelkezésben meghatározott rendszeresítési jegyzőkönyvben foglaltak szerint beszerezhetőek, valamint az önálló szervnél bevezethetőek a vonatkozó ruházati norma módosítását megelőzően is.

9. §

Az önálló szervek az igényjogosultak részére az egyenruházati cikkeket és a felszerelési tárgyakat saját költségvetésük terhére szerzik be.

10. §

(1) Nem kötelező az egységes, nyári és téli, szolgálati egyenruházatot beszerezni:

a)[3]

b)[4]

c)[5] az OKF és területi, helyi szerveinél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúaknak,

d) a vezényelt, illetve a berendelt hivatásos állomány tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezően előírva a szolgálati egyenruha viselése,

e) a rendelkezési állományban lévőknek,

f)[6]

(2) Amennyiben a berendelt hivatásos állomány tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, abban az esetben az 5. mellékletben meghatározottak szerint kell rendelkezni az egyenruházatról.

11. §

Az egyenruházati alapellátási normákat, illetve a berendelt állomány tagjai részére előírt egyenruházati cikkek felsorolását, valamint a Rendőrtiszti Főiskola hallgatói részére kialakított formaruházati, alapellátási normát e rendelet 1-6. melléklete tartalmazza.

MÁSODIK RÉSZ

I. fejezet

RUHÁZATI SZABÁLYZAT

A ruházati szakszolgálat

12. §

(1) A ruházati szakszolgálat a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervei részére, valamint ezen szerveknek a folyamatos működéséhez szükséges ruházati és felszerelési anyagok, továbbá a ruházati ellátással összefüggő szolgáltatásokat biztosítja.

(2) A ruházati szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó termékek felsorolását - a BM Beruházási és Közbeszerzési Zártkörű Részvénytársaság (a továbbiakban: BM BK Zrt.) által összeállított - ruházati részletes cikkjegyzék tartalmazza.

Ruházati szakszolgálat szervezeti felépítése és feladatai

13. §

(1) A ruházati szakszolgálat felsőfokú szakirányító szerve a BM Közigazgatási Államtitkára által kijelölt szerv, amely:

a) szakmailag felügyeli, illetve ellenőrzi az önálló szerveknél működő ruházati szakszolgálati ág tevékenységét,

b) kidolgozza és rendszeresen karbantartja a szakszolgálat szabályzatait, szakmai utasításait, ezen belül az alapellátási ruházati normákat,

c) intézkedik a bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárásának lefolytatására, illetve a rendszeresítési jegyzőkönyvek felterjesztésére,

d) állást foglal az ellátás, gazdálkodás során felmerülő vitás ügyekben,

e) ellátja a minősített időszakkal kapcsolatos feladatokat,

f) figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását, az önálló szervek által végzett használatból való kivonási eljárások szabályszerűségét.

(2) A ruházati szakszolgálat központi beszerző és ellátó szerve a BM BK Zrt., amely szervezi és végzi az önálló szervek ruházati és felszerelési anyagokkal való - igény szerinti - ellátását.

(3) A BM BK Zrt.:

a) a BM közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyását követően évente meghatározza a központi beszerzésű ruházati termékek körét, méretmegoszlását és egységárait. Az önálló szervek megbízása alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, illetve a BM Beszerzési Szabályzatban foglaltak szerinti egyenruházati cikkek beszerzését, valamint tárolását, kiadását,

b) az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi a hivatásos állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati és felszerelési anyagok központi beszerzési és ellátási tervét. Az állomány részére szükséges termékeket a gazdálkodó szervek megrendelései alapján folyamatosan biztosítja,

c) negyedévenként tájékoztatót küld a BM BK Zrt. által beszerzett cikkeket árusító egyenruházati boltok működését biztosító szerv részére a hivatásos állomány egyenruházati termékeinek aktuális nyilvántartási árairól,

d) a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait az önálló szervek részére évenként biztosítja,

e) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett önálló szerveket az egyenruházati termékek nyilvántartási árairól,

f) elkészíti a - beszerzési körébe tartozó - ruházati anyagok részletes cikkjegyzékét,

g) meghatározza a ruházati termékek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat,

h) ellátja a ruházati termékek reklamációs ügyintézését, i) folyamatosan ellátja a hatáskörébe utalt, illetve az önálló szerv által finanszírozott, BM fejezeti (központi) minősített időszaki készletek frissítését, cseréjét, valamint a vonatkozó külön előírásoknak megfelelően - valamennyi cikkre és méretre kiterjedően - gondoskodik az ellátási tartalékkészletek szinten tartásáról.

(4) A ruházati szakszolgálat középfokú szakirányító szerve az önálló szerv állományilletékes parancsnoka által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szervezeti egység.

(5) A ruházati szakszolgálat középfokú szakirányító szerve:

a) szakmailag irányítja, illetve ellenőrzi a végrehajtó gazdálkodó szerveknél működő ruházati szakszolgálati ág munkáját,

b) irányítja a ruházati szükségletek felmérését, illetve szervezi az önálló szerv zavartalan működéséhez szükséges ellátást,

c) irányítja a szervezeti minősített időszaki készletek tervezését, biztosítását, a készletekkel való gazdálkodást, a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészítést,

d) gondoskodik az igényjogosultak egyenruházatának és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosításáról, forgalmazásáról; ennek érdekében saját üzemeltetésű egyenruházati boltot hoz létre, vagy szerződést köt - cikkeinek forgalmazására, illetve méretes készítésére - az egyenruházati boltokat és a méretes ruhákat, valamint lábbeliket készítő egységeket üzemeltető szervekkel, cégekkel,

e) szabályozza a saját üzemeltetésű egyenruházati boltok működési rendjét, valamint minden év november 30-áig elkészíti és megküldi a BM BK Zrt. részére a boltok üzemeltetéséhez szükséges következő évi cikkenkénti igénybejelentést,

f) minden év december 31-éig kialakítja és az érintett szerveknek megküldi a következő évre érvényes bolti árjegyzéket,

g) a szolgálati követelmények változásainak megfelelően kezdeményezi a ruházati ellátási, szolgáltatási, illetve készletezési normák módosítását, a korszerűtlen ruházati termékek rendszerből való kivonását, valamint új ruházati termékek rendszeresítését,

h) végrehajtja a minősített időszaki készletekkel kapcsolatos tervezési, biztosítási és gazdálkodási feladatokat, továbbá a minősített feladatok végrehajtására történő felkészülést,

i) irányítja a ruházati szakszolgálatok vezetőinek szakmai továbbképzését,

j) meghatározza a ruházati szakszolgálat végrehajtó, gazdálkodó szerveinek - az e rendeletben nem szabályozott - feladatait.

(6) A ruházati szakszolgálat végrehajtó szerve: a (4) bekezdésben meghatározott szervek gazdálkodó szervezeteinek műszaki vagy anyagi, üzemeltetési és fenntartási szervezeti egységeinek a vezetője, valamint a gazdálkodó alegységeknél a szolgálatvezető, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál a technikai, anyagi, pénzügyi előadó.

(7) A ruházati szakszolgálat végrehajtó szerve:

a) gondoskodik az igényjogosultak felszereléséről, az alegységek megfelelő színvonalú ellátottságáról, illetve a raktári készletek állagmegóvásáról, valamint a leszerelők elszámoltatásáról,

b) összeállítja a központi beszerzés körébe tartozó ruházati termékek igénybejelentéseit,

c) a szervezeti működési szabályzatban meghatározottak szerint irányítja, illetve ellenőrzi a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt tevékenységét,

d) a BM BK Zrt.-től folyamatosan igényli a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt működéséhez szükséges egyenruházati és felszerelési cikkeket,

e) évente legalább két alkalommal ellenőrzi a személyi állomány öltözködési színvonalát, az illetékes szolgálati elöljáróval együttműködve bejelentett vagy nem bejelentett ruhaszemléket tart, és szükség esetén javaslatot tesz a parancsnoki intézkedésekre,

f) ellátja a helyi beszerzéseket és a központi beszerzési hatáskörbe tartozó ruházati termékek felvételezését,

g) ellenőrzi az illetékességi körébe tartozó egyenruházati cikkeket készítő méretes telephelyek működését, valamint az anyag- és árukészletet,

h) végrehajtja a minősített időszaki készletekkel kapcsolatos tervezési, biztosítási és gazdálkodási feladatokat, továbbá a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészülést,

i) ellátja a ruházati anyaggazdálkodással összefüggő adminisztratív és belső ellenőrzési teendőket.

14. §

(1) Az önálló szerv vezetője:

a) biztosítja a feltételeket a 13. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásához,

b) e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével részletesen meghatározza a ruházati szakszolgálat középfokú, illetve végrehajtó szerve a vezetőjének, valamint az anyagi szolgálatba beosztottaknak a ruházati anyaggazdálkodással és szakszolgálattal összefüggő, továbbá az igényjogosultaknak - részükre a jogviszonyuk alapján biztosított - egyen- és egyéb ruházati, illetve felszerelési cikkek használatával, állagmegóvásával, javításával kapcsolatos kötelmeit és felelősségi elveit.

(2) A ruházati szakszolgálat végrehajtó szervének a vezetője:

a) biztosítja a feltételeket a 13. § (7) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásához,

b) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult állományban beállott változásról (különösen az új felvétel, áthelyezés, vezénylés, leszerelés esetén) a szakszolgálat állományparancs útján értesüljön;

c) felelős az igényjogosultak öltözködésének irányításáért, illetve az öltözködés megfelelő színvonalon tartásáért.

Az igényjogosult általános kötelmei és felelőssége

15. §

Az igényjogosult:

a) felelős a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati anyagok megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért vagy állagmegóvásáért, továbbá az egyenruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek, illetve biztosított utalványfüzet célirányos felhasználásáért,

b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a rendvédelmi szerv tekintélyét ne sértse,

c) az egyenruházati cikkeket csak egyenruha jellegüktől megfosztva [karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpó-lozást (a továbbiakban: kiegészítők) eltávolítva] viselheti polgári öltözetként. Az igényjogosult polgári személy részére sem az egyenruhát, sem a kiegészítőket nem ajándékozhatja el, illetve nem értékesítheti,

d) a használatra kiadott, illetve biztosított cikkeket - a testhez igazítást kivéve - nem alakíthatja át.

A ruházati termékek csoportosítása

16. §

(1) A ruházati termékek:

a) a hivatásos állomány egyenruházati cikkei (felsőruházat, fehérnemű, lábbeli, sapka, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai,

b) a formaruházat,

c) a munka- és védőruházatok, illetve védőeszközök,

d) a sportruházatok és sportfelszerelések,

e) a ruházati egységfelszerelési anyagok,

f) a csapatzászlók, szolgálati jelvények, kitüntetések és tartozékai,

g) a javító és karbantartó anyagok.

(2) A ruházati és felszerelési anyagok felsorolását a szakszolgálat cikkjegyzéke részletezi.

(3) Az általános követelményeken túl a BM BK Zrt. cikkjegyzéke tartalmazza a termékek értékelési kategóriáját, illetve magában foglalja a nyilvántartáshoz szükséges jelöléseket.

(4) A ruházati anyagok osztályozását (értékelését) a számviteli törvény vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.

(5) Az osztályozás eseteiről és végrehajtásának módjáról a középfokú ruházati szakszolgálat vezetője intézkedik.

A ruházati szükségletek felmérése, az anyagok átadás-átvétele, valamint szállítása

17. §

(1) A ruházati és felszerelési anyagok átadását, illetve átvételét minden esetben bizonylatok alapján kell végrehajtani.

(2) A ruházati és felszerelési anyagok átadásának, illetve átvételének, valamint szállításának, továbbá a ruházati és felszerelési anyagok állagmegóvásának részletes szabályai meghatározására a középfokú szakirányító szerv vezetője intézkedik.

II. fejezet

ELLÁTÁSI ALAPELVEK

A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai

18. §

(1) Az igényjogosultakat a szolgálati beosztáshoz és feladatainak végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. Az igényjogosultak a ruházati normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapellátási egyenruházati ellátmányban, ezt követően évente utánpótlási egyenruházati ellátmányban részesülnek.

(2) Az alapellátási egyenruházati ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását, az utánpótlási egyenruházati ellátmány pedig az elhasználódott egyenruházati és felszerelési cikkek pótlását, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat és kiegészítő cikkeinek megvásárlását szolgálja. A vegyes ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére polgári ruházati cikkeket is vásárolhat. Alapellátási norma szerint, gyakorló egyenruházattal ellátott polgári ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási kötelezettségének teljesítése után - az utánpótlási egyenruházati ellátmány - fennmaradó forintösszeget polgári ruházati cikkek vásárlására fordíthatja. Az egyenruha viselésére nem kötelezett hivatásos állomány esetében az utánpótlási egyenruházati ellátmány polgári ruházati cikkek vásárlására szolgál.

(3) Az igényjogosult az alapellátási egyenruházati ellátmányból és az utánpótlási egyenruházati ellátmányból a kijelölt egyenruházati bolt és méretes szabóság útján köteles gondoskodni az alapellátási normában meghatározott termékek beszerzéséről, rendszeres karbantartásáról, illetve az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhető alapellátási cikkek utánpótlásáról.

(4) A közvetlen szolgálati elöljáró köteles a beosztott ruházatát folyamatosan ellenőrizni és mindazon termékeket pótoltatni, amelyek az alapellátási normában előírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges.

(5) Az alapellátásban részesültek a besorolásukra 1-6. mellékletben előírt alapellátási normában meghatározott ruházati és felszerelési cikkekkel, illetve a beszerzésére kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt alapellátási egyenruházati ellátmány és az utánpótlási egyenruházati ellátmány összegeivel elszámoltathatók.

Az ellátás módja

19. §

(1) Az igényjogosultak részére az alapellátási egyenruházati ellátmány és az utánpótlási egyenruházati ellátmány folyósítása az igényjogosult szolgálati helye szerint illetékes gazdálkodó szerv pénzügyi szakszolgálata útján történik.

(2) A gazdálkodó szervet csak a saját állományukba tartozó vagy az ellátás tekintetében hatáskörükbe tartozó igényjogosultak részére adhatnak ruházati ellátást, illetve alapellátási és utánpótlási egyenruházati ellátmányt. A tábornoki állomány tagjának ruházati ellátása feltételeiről a szolgálati hely szerinti szerv gondoskodik.

(3)[7] Az új felszerelők alapellátási egyenruházati ellátmányának összegét az egyenruházati boltok működését a BM BK Zrt. által kiadott árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. Az alapellátási egyenruházati ellátmány az igényjogosult részére - az OKF főigazgatójának intézkedése alapján -készpénzben vagy természetben vagy ruházati utalványfüzetben biztosítható.

(4) Az igényjogosult az egyenruházati és felszerelési cikkeket készpénzfizetés ellenében, valamint az erre a célra rendszeresített ruházati utalványfüzet felhasználásával szerezhetik be.

(5) Az egyenruházati boltok kötelesek biztosítani az ellátási körzetükhöz nem tartozó hivatásos állomány utánpótlási jellegű igényeit is, valamint ellenőrizni - a szolgálati igazolvány felmutatását kérve - a vásárlásra való jogosultságot.

(6) Azok a nyugdíjasok, akik az igazolványukba való bejegyzés szerint egyenruha viselésére jogosultak, a nyugállományba vonulásukat közvetlenül megelőző szolgálati beosztásuknak megfelelő ruházati normában szereplő egyenruházati cikkeket vásárolhatnak az egyenruházati boltban, az erre jogosító igazolvány felmutatását követően.

(7) Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket (természetbeni ellátás), a termékek árát (készpénz) vagy ruházati utalványt kell biztosítani, az önálló szerv vezetője által kiadott intézkedésben meghatározottak szerint. A méretes ruházatok, illetve lábbelik beszerzési ára csak azokra a cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre.

(8) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, illetve a méretre igazítás költségét az alapellátásban és az alapellátás-kiegészítésben részesülőknek ki kell fizetni. A méretes egyenruházati cikkeket az igényjogosultság vizsgálatával egyidejűleg a ruházati szakszolgálat végrehajtó szerve rendeli meg.

(9) Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére, megfelelő méret esetén a szerv raktári készletében lévő I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. A felszerelési cikkek - az osztályozási értékkülönbözet egyidejű jóváírásával - a gazdálkodó szerv használt készletéből is kiadható. Az így jóváírt összeget az adott naptári év december 31-éig ki kell fizetni.

(10) Az 51. §-ban meghatározott egységes társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére történhet.

(11) Ahol az állományilletékes parancsnok a társasági egyenruházatot - alegység szinten - kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségét az illetékes ruházati szakszolgálat átvállalhatja.

(12) Amennyiben az illetékes ruházati szakszolgálat nem vállalja át a (11) bekezdésben meghatározott viselet költségét, abban az esetben a hivatásos állomány tagjának a 23. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján az utánpótlási egyenruházati ellátmánya terhére kell beszereznie az egységes, sötétkék színű társasági egyenruházatot, a munkáltató szerv vezetőjének intézkedése alapján.

(13) Az igényjogosultnak egyenruha vásárlása céljából a szolgálati helyéről Budapestre és vissza történő utazása szolgálati utazásnak minősül.

(14) Ha áthelyezés esetén az igényjogosult állomáshelye megváltozik, és az igényjogosult által megrendelt méretes ruházati cikk elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor az átalakítást annak az egységnek kell befejezni, amelyik az átalakítást megkezdte. Az áthelyezett igényjogosult részére lehetővé kell tenni, hogy az új állomáshelyéről a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvétele érdekében elutazhasson, amely utat szolgálati utazásnak kell tekinteni.

Az alapellátás általános szabályai

20. §

(1) Az alapellátás egyszeri járandóság. Rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek, illetve amelyeket az alapellátási norma számukra előír.

(2) Az alapellátási norma az új felszerelők első ellátásához szükséges ruházati és felszerelési anyagok körét, illetve mennyiségét határozza meg. A normában előírt cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelező. Az alapellátási egyenruházati- és hallgatói formaruházati normákat, valamint azon termékek felsorolását, amellyel a berendelt állomány tagjainak kell rendelkezni, (amennyiben azt a fogadó szerv vezetője előírja), az 1-6. melléklet tartalmazza.

(3) A szolgálati feladatokhoz igazodóan az alapellátási norma típusai:

a) az egyenruhás alapellátási norma, amely kizárólag egyenruházati és felszerelési cikkeket tartalmaz, és e normába besoroltak szolgálati feladataikat egyenruhában látják el,

b) a vegyes ruhás alapellátási norma az, amely egyenruházati és felszerelési cikkeken túl meghatározott összegű - polgári ruházat vásárlását szolgáló - ruhapénzt is tartalmaz, amely normába besoroltak szolgálati feladatok ellátása során polgári és egyenruhát is viselhetnek,

c) a polgári ruhás alapellátási norma az, amely a hivatásos állomány esetében gyakorló ruházatot és polgári ruhapénzt vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz, és az ide sorolt igényjogosultak csak polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot.

(4) A próbaidő alatt csökkentett alapellátási egyenruházati norma is alkalmazható.

(5) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történő besorolásról mindig az érvényes állománytábla alapján kell határozni. Eltérő beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normába történő besorolásról az állományilletékes parancsnok határoz. A ruházati normába történő besorolásról, átsorolásról, átminősítésről az állományilletékes parancsnok állományparancsban intézkedik.

(6) Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az állományilletékes parancsnok külön engedélye alapján lehet.

(7) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontja:

a) új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott időpont,

b) a már szolgálati viszonyban lévőkre vonatkozóan az átminősítés napja.

(8) Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

(9) Az alapellátási egyenruházati normában szereplő cikkeket vagy azok árát, illetve a ruházati utalványt, valamint a polgári ruhapénzt az igényjogosultság keletkezésének időpontjában kell biztosítani. Ettől eltérni csak - az alapellátási norma előírásainak megfelelően - a próbaidőre felvett személyek esetében lehet.

(10) Teljes alapellátásra igényjogosultak:

a) az új felvétel esetén a hivatásos állományba kinevezettek,

b) a tábornokká kinevezettek (ruhaszínváltozással járó áthelyezés esetén),

c) azok az áthelyezettek, akik a fogadó szervnél rendszerben lévő egyik ruházati cikkel sem kerültek előzőleg ellátásra.

(11) A teljes alapellátásban részesülők esetében - amennyiben az önálló szervnél vagy más fegyveres szervnél utánpótlási egyenruházati ellátmányban részesültek - a tárgyévre folyósított utánpótlási egyenruházati ellátmánynak az év hátralévő hónapjaira eső hányadát túl-ellátásként kell kezelni, és azt a következő naptári évben járó csökkentett utánpótlási egyenruházati ellátmányból le kell vonni.

(12) Amennyiben az új felszerelők az alapellátásra kifizetett vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt forintösszeg felhasználásáról a szakszolgálat felé - az erre kijelölt időn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával - nem számolnak el, abban az esetben az el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell számukra előjegyezni, és azt az esedékessé váló utánpótlási egyenruházati ellátmányból le kell vonni.

Az alapellátás-kiegészítés általános szabályai

21. §

(1) Az alapellátás-kiegészítésre igényjogosultak:

a) a szerven belül polgári ruhás állományból vegyes és egyenruhás állományba, illetve a vegyes ruhás állományból egyenruhás állományba, valamint az egyenruhás állományból vegyes ruhás állományba átsorolt,

b)[8]

c) az az áthelyezett, aki további használatra alkalmas, a fogadó szervnél rendszeresített egyenruházati vagy egyéb felszerelési cikkel előzőleg részben ellátásra került, és részére a kiegészítés indokolt.

(2) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál figyelembe kell venni:

a) az új alapellátási norma szerint kiegészítésként adandó ruházati és felszerelési cikkek forintértékét,

b) az új szervnél az eltérő alapszínük miatt nem viselhető ruházati és felszerelési cikkek helyett kiadásra kerülő cikkek forintértékét,

c) a gombozási, átalakítási (igazítási), vállszalag-be-varrási és paroli-rávarrási költségeket.

(3) Az igényjogosultak az átszerelési költség terhére kötelesek gondoskodni a hiányzó ruházati és felszerelési cikkek beszerzéséről vagy az egyenruházat átszereléséről.

(4) Az áthelyezett igényjogosult részére az utánpótlási egyenruházati ellátmányt - az átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével - a fogadó szerv csak az áthelyezés időpontjától biztosítja.

(5) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál a ruházati és felszerelési cikkek tekintetében az egyenruházati bolt érvényben lévő árjegyzékében az I. osztályú szériagyártású cikkekre meghatározott árakat, míg a munkadíjak tekintetében a területileg illetékes - önálló egységgel szerződéses viszonyban lévő - egyenruházatot készítő egység árait kell alapul venni. Ettől eltérni csak a 19. § (7) és (8) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lehet.

(6) Az alapellátás-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmány teljes összegére jogosultak.

(7) Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes, szolgálati egyenruházattal vagy más tovább használatra alkalmas egyenruházati cikkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja.

Alapellátás és alapellátás-kiegészítés során alkalmazandó általános szabályok

22. §

(1)[9] A Magyar Honvédséghez, a büntetés-végrehajtás szervezetéhez, a Vám- és Pénzügyőrséghez, a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz, a Katonai Ügyészséghez, vagy az OKF-hez áthelyezett hivatásos állományúnak - a rohamsisak és a speciális egyenruházat kivételével - térítésmentesen a tulajdonába kell adni mindazokat a ruházati és felszerelési cikkeket, amelyek az új alapellátási normában nem szerepelnek vagy az új szervnél nem viselhetőek. A rohamsisakot és a speciális egyenruházatot a ruházati szakszolgálat végrehajtó szerve bevonja és azt az új felszerelők ellátására felhasználja.

(2) Ha az igényjogosult hivatásos szolgálati viszonya év közben szűnik meg, akkor a tárgyévben kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányból csak a hivatásos állományban töltött hónap utolsó napjáig esedékes összegre jogosult, az alapellátmányként birtokában lévő ruházati és felszerelési cikkek tekintetében az (1) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a tulajdonban meghagyott ruházati és felszerelési cikkeket két évig meg kell őrizni. Két éven belül történt újbóli áthelyezés esetén - amennyiben az állományparancs másképpen nem rendelkezik - a tulajdonban meghagyott ruházati és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelően másik nem adható ki. Erről az érintetteket írásban tájékoztatni kell.

(4) Az alapellátás-kiegészítés keretében vegyes és polgári ruhás normatípusba átsoroltak részére az alapellátási normában szereplő polgári ruhapénz nem jár.

(5) Az igényjogosult részére soron kívüli előléptetéskor egy pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lapot kell kiadni, és az önálló szerv költségvetése terhére elszámolni.

(6) Rendfokozati visszavetéskor átszerelési költség nem fizethető.

Az alapellátás utánpótlásának általános szabályai

23. §

(1) A teljes alapellátás terhelési időpontjától számított 12 hónapig utánpótlási egyenruházati ellátmány nem jár.

(2) Az utánpótlási egyenruházati ellátmány az elhasználódott egyenruházati és felszerelési cikkek utánpótlására, vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházatnak és kiegészítő cikkeknek a megvásárlására szolgál. A tábornoki állomány tagjai részére az utánpótlási egyenruházati ellátmányt - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az az önálló szerv fizeti ki, ahol állományban van.

(3) A fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat finanszírozását - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére kell megoldani.

(4) Amennyiben a tárgyévi utánpótlási egyenruházati ellátmány forintösszegének külön jogszabályban meghatározott százalékát az újonnan rendszeresített cikkek beszerzési ára eléri vagy meghaladja, úgy az adott évben az utánpótlási egyenruházati ellátmány külön jogszabályban meghatározott összegét vissza lehet tartani ezen egyenruházat részbeni ellentételezésére. A különbözetet a következő évi utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére túlel-látásként kell előjegyezni.

(5) A túlellátásként előjegyzett összeget - az utánpótlási egyenruházati ellátmányt terhelő teljes kiegyenlítésig -minden évben az adott éves egyenruházati utánpótlási ellátmány külön jogszabályban meghatározott százalékával lehet csökkenteni.

(6) A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az igényjogosultak részére az egyenruházati és felszerelési termékeket saját költségvetésük terhére szerzik be.

(7) A hivatásos állomány tagja külön jogszabályban meghatározottak szerint jogosult utánpótlási egyenruházati ellátmányra.

(8) Az utánpótlási egyenruházati ellátmányt mindig január 1-jével kell az igényjogosult javára írni, és - az újonnan rendszeresített egyenruházat cikkeinek beszerzésére a (3)-(5) bekezdés szerint kialakított összeggel csökkentve vagy teljes egészében -június 30-áig kell kifizetni.

(9) A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell. A nyugállományba helyezettek a birtokukban lévő ruházati és felszerelési cikkeket - a rohamsisak és speciális egyenruházat kivételével - térítésmentesen megtarthatják.

(10) Nem kell a szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani:

a) ha az igényjogosult az alapellátást az előző évben kapta meg. Ebben az esetben az alapellátás kiadását követő évben csökkentett utánpótlási egyenruházati ellátmányhányad jár, amely év közben az alapellátás terhelési időpontjának első évfordulóján esedékes a 20. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével,

b) ha átmeneti jelleggel szünetelt az utánpótlási egyenruházati ellátmány folyósítása. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes utánpótlási egyenruházati ellátmányhányadot, az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjával szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni a 25. § figyelembevételével.

(11) A ruházatok testsúlygyarapodás vagy testsúlycsökkenés miatt szükségessé váló testhez igazításáról az igényjogosult az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére köteles gondoskodni.

(12) Az utánpótlási egyenruházati ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását - az önálló szerv vezetőjének intézkedése alapján - folyamatosan ellenőrizni kell.

Előléptetés esetén alkalmazandó szabályok

24. §

A 22. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével az igényjogosult előléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az igényjogosultat terheli, amit az igényjogosult szolgálati helye szerinti illetékes ruházati szakszolgálat - az állományilletékes parancsnok jóváhagyásával - átvállalhat.

Az utánpótlás átmeneti szüneteltetésének szabályai

25. §

(1) Illetmény nélküli szabadságon lévő személy, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesülők utánpótlási egyenruházati ellátmányt a távollétük egész időtartamára nem kaphatnak. A távollét időtartamát - összevontan - egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe. A részükre előre kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni, és a következő évi utánpótlási egyenruházati ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni.

(2) A szolgálati beosztásukból felfüggesztettek, továbbá az előzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítéltek részére - függetlenül annak időtartamától - esedékessé váló utánpótlási egyenruházati ellátmány nem jár.

(3) Ha a szolgálati viszonyból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban jogerősen olyan döntést hoztak, amely alapján az igényjogosult szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni, vagy ha a szolgálati viszonyból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban érintett igényjogosult szolgálati jogviszonya a fegyelmi, illetve büntetőeljárásjogerős befejezését megelőzően egyéb okból szűnik meg, az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindításának első naptári hónapja utolsó napjától visszamenőleges hatállyal kell elszámolnia a 28. §-ban meghatározottak szerint.

(4) Ha az igényjogosult a szolgálati jogviszonyának felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését követően továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenőlegesen ki kell adni vagy fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált utánpótlási ruházati ellátmányt.

(5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosultak részére:

a) akiket állományviszonyuk fenntartása mellett a Hszt. 43. és 44. §-ában meghatározottak szerint más szervhez vezényeltek vagy berendeltek,

b)[10]

c) akik szülési szabadságukat töltik,

d) akik betegállományban vannak.

A megrongálódott, elveszett vagy megsemmisült termékek pótlása

26. §

(1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati és felszerelési cikkek pótlásából adódó kárra a külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni.

(2) Az egyenruházati és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kárfelelősség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amit az illetékes ruházati szakszolgálat megelőlegez.

(3) Amennyiben a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igényt külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni.

(4) Amennyiben a kárért harmadik személy felelős, az állományilletékes parancsnok intézkedik a kár összegének megtérítése iránt.

(5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslő vagy szakértő igénybe vehető.

A szolgálati viszony megszűnése esetén követendő eljárás

27. §

(1) A (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell elszámolni a ruházati illetmények tekintetében azokkal az igényjogosultakkal, akiknek a szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ában foglalt esetek miatt szűnt meg.

(2) Azokkal szemben, akiknek a szolgálati viszonya a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével szűnt meg, az alapellátásként kiadott ruházati és felszerelési cikkek, illetve az utánpótlási egyenruházati ellátmány elszámolása tekintetében a két fél között történt megegyezésben rögzítettek szerint kell eljárni. Amennyiben - a ruházati és felszerelési cikkekre, valamint az egyenruházati ellátmányra vonatkozóan - a két fél között nem jött létre megegyezés, abban az esetben a hivatásos állomány tagját e rendelet általános rendelkezései szerint kell elszámoltatni.

(3) Azoktól, akiknek a szolgálati viszonya a próbaidő alatt szűnt meg, a kiadott ruházati és felszerelési cikkeket - az alsóruházati termékek és zoknik kivételével azonnali hatállyal - be kell vonni.

(4) Azoktól, akiknek a szolgálati viszonya az utolsó alapellátást, valamint az utolsó alapellátás-kiegészítést követő két éven belül nem nyugdíjazás vagy elhalálozás következtében szűnt meg; továbbá, akiknek - szolgálati időre való tekintet nélkül -, beleértve a 2 évnél régebben szolgálókat is, lemondás [Hszt. 55. §], a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás [Hszt. 56. §-a (2) bek.-ének b) pontja], a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefo-kozás fenyítés kiszabásával [Hszt. 53. §-ának e) pontja], büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával [Hszt. 53. §-ánakf) pontja], a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [Hszt. 59. §-a (1) bek.-ének b) pontja], az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [Hszt. 59. §-a (1) bek.-ének d) pontja] miatt szűnt meg a szolgálati viszonyuk, azoktól az alapellátásként kiadott ruházati és felszerelési cikkeket - az alsóruházati termékek és zoknik kivételével - be kell vonni.

(5) Attól az igényjogosulttól, akinek a szolgálati viszonya a (4) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg és a leadásra kötelezett cikkek értéke az eredeti érték 50%-át nem éri el, továbbá, ha bizományosi árusításra a területileg illetékes egyenruházati boltban lehetőség van, azokat bevonni nem szabad, helyettük a leadásra kötelezett cikkek forintértékének 50%-át kell az igényjogosulttól visszatéríttetni.

(6) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben térítési díj megállapításakor a felszereléskor biztosított egységárakat kell alkalmazni.

(7) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben az egy éven belüli leszerelőknél az egyenruházati termékek vásárlására kifizetett összegből az esetleg még meg nem vásárolt cikkekre eső teljes összeget vissza kell téríttetni.

(8) A leszerelők a leszerelés évében kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányból, továbbá a vegyes- és polgári ruhás normába soroltak egy éven belüli leszerelésekor a polgári ruhapénzből csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért az ezen felüli részt kötelesek visszafizetni.

(9) Az az igényjogosult, akinek az utolsó alapellátást követő két évi szolgálat után nem a Hszt. 53. §-ának e)-f) pontjában meghatározott okból, továbbá a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben, valamint nem nyugdíjazás folytán szűnt meg a szolgálati viszonya, a szolgálati viszony megszűnésének évében kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmányból csak a szolgálati jogviszonya megszűnése hónapjának utolsó napjáig esedékes összegre jogosult.

(10) Szolgálati időre való tekintet nélkül a szolgálati jogviszonya megszűnése hónapjának utolsó napjáig esedékes összegre jogosult az az igényjogosult, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontja, valamint a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján szűnt meg.

(11) A (3) és (4) bekezdés kivételével az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor a rohamsisakot és a speciális ruházati cikket köteles leadni, míg a birtokukban lévő többi ruházati és felszerelési cikket térítésmentesen megtarthatják, azok készpénzbeli visszaváltását nem igényelhetik.

(12) A Hszt. 185. §-ában meghatározott rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugállományba helyezettek, valamint akiknek a szolgálati jogviszonya a Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezés miatt szűnt meg, a birtokukban lévő ruházati és felszerelési cikkeket - a rohamsisak és speciális ruházati cikkek kivételével - térítésmentesen megtarthatják. A rohamsisakot be kell vonni. Ezen igényjogosultak az utolsó szolgálati évre jóváírt utánpótlási egyenruházati ellátmányra jogosultak.

(13) Az elhunyt hivatásos személyek ruházatára és felszerelésére - a rohamsisak és speciális ruházati cikkek kivételével - a szolgálati időre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt- egész évi - utánpótlási egyenruházati ellátmányt - amennyiben még nem került kifizetésre -az örökös részére ki kell fizetni. A kifizetett utánpótlási egyenruházati ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, visszatéríttetni nem kell.

Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai

28. §

(1) A ruházati alapellátásról és egyenruházati utánpótlási egyenruházati ellátmányról egyénenkénti Ruházati elszámolási könyvet kell készíteni, amit minden év december 31-éig le kell zárni (a továbbiakban: zárás) .

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponton kívül a Ruházati elszámolási könyvet le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor, továbbá olyan, a rendvédelmi szervek közötti áthelyezés esetén, amely a ruhaellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár.

(3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást pedig terhelésként kell a következő évre átvinni.

(4) Az elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a 26. § előírásai szerint kell végrehajtani.

(5) Az igényjogosult más szervhez történő áthelyezésekor vagy a Rendőrtiszti Főiskolára vezénylésekor a Ruházati elszámolási könyvet - bizonylataival együtt - az új szerv gazdálkodó szervéhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett utánpótlási ruházati ellátmányról és a tulajdonában hagyott ruházati termékek köréről a másik rendvédelmi szervnek elszámolást kell küldeni.

(6) A tábornokká kinevezettek Ruházati elszámolási könyvét a szolgálati hely szerint illetékes ruházati szakszolgálat vezeti, valamint végzi a ruházattal kapcsolatos elszámolást.

29. §[11]

III. fejezet

A MUNKA-, VÉDŐRUHÁZATI, ILLETVE VÉDŐESZKÖZ-, VÉDŐ- ÉS EGYSÉGKÉSZLET-ELLÁTÁS RENDSZERE ÉS SZABÁLYAI

Az ellátás alapelvei

30. §

(1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat vagy ruhahasználati járulék; védőruházat, védőeszköz, védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés); továbbá ruházati egységfelszerelés illeti meg.

(2) Az igényjogosultat nagyfokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó munkakörökben munkaruházat vagy ruhahasználati járulék illeti meg.

(3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, illetve közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés illeti meg.

(4) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítő vagy annak ellátását szolgáló - a fogyasztási egységekre meghatározott - ruházati egységfelszerelés biztosítható.

Az ellátási normák tartalmi követelményei

31. §

(1) Az igényjogosultak ellátása a 33. § (1) bekezdése alapján kiadott alapellátási és utánpótlási normán alapul.

(2) A normák meghatározzák, illetve tartalmazzák:

a) az igényjogosultság alapját képező munkaköröket vagy fogyasztási egységeket,

b) az egyes munkakörökre vagy fogyasztási egységekre felszámítható ruházatok, egyéni védőfelszerelések cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét, a ruhahasználati járulék összegét,

c) a juttatás jellegét (munkaruha, egyéni védőfelszerelés, ruházati egységfelszerelés, ruhahasználati járulék),

d) a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési (használati) idejét.

Az ellátási normák és készletek kialakítása

32. §

(1) Az ellátási normákat és készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. E rendelet hatálya alá tartozó szerveknél kizárólag olyan egyéni védőfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal vagy EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.

(2) Az igényjogosultak részére kiadásra kerülő munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor szigorúan mérlegelni kell a ruházat viselésének rendszerességét, átlagos időtartamát.

(3) A munkaruha-ellátást - több munkakör ellátása esetén - arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor azonban mérlegelni kell a többi munkakör ellátásával járó szennyeződés, kopás mértékét is.

(4) Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész időtartamára - függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidőtől -, a munka végzése során előforduló minden ártalomra biztosítani kell.

(5) Ha az igényjogosultak egészségének, illetve testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, a ruházati szakszolgálat illetékes szerve a normában meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani.

Az ellátási normák kiadása

33. §

(1) Az OKF tekintetében az OKF főigazgatója adja ki:[12]

a) az egyenruha- és speciális jellegű munkaruházat, valamint egyenruha jellegű ruházati egységkészlete tekintetében - a BM informatikai és közgazdasági helyettes államtitkára által előzetesen jóváhagyott -,

b) az egyéni védőfelszerelés, valamint formaruházat és ezen termékek kiegészítő cikkei tekintetében (a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra kiterjedően is)

az ellátási normákat.

(2)[13] A nem egyenruha jellegű munkaruházat, továbbá nem egyenruha jellegű védőfelszerelés tekintetében az önálló szerv vezetője; a ruházati egységfelszerelések tekintetében a önálló szerv gazdálkodó szervének a vezetője (parancsnoka) adja ki az ellátási normákat.

(3) A vitás esetekben a Belügyminisztérium illetékes szerve, valamint az illetékes érdekvédelmi szervezet együttes állásfoglalása az irányadó.

Az ellátás előkészítésének szabályai

34. §

A gazdálkodó szervek ellátási szükségleteik fedezetét a hatályos normák és a tervezési előírások alapján, az éves költségvetés keretében tervezik és biztosítják.

A tervezett viselési (használati) idő meghatározása

35. §

(1) A tervezett viselési (használati) időt teljes munka-szolgálati) idő, illetve - a ruházati egységfelszerelések körében - a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

(2) Az egyéni védőfelszerelések viselési és a ruházati egységfelszerelések használati idejének számítási (tervezési) alapjául a 33. § (1) és (2) bekezdése alapján kiadott norma szolgál.

A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása

36. §

(1) Az igényjogosultak akkor válnak a 30. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha szerződés, kinevezés, áthelyezés, vezénylés, berendelés folytán olyan munkakörbe lépnek, amelyben a hatályos normák szerint valamilyen juttatás megilleti őket.

(2) Az igényjogosultak ellátását a szolgálati helyük szerint illetékes ruházati szakszolgálat a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása vagy pénzbeni kifizetése útján teljesíti.

(3) Az áthelyezettek speciális védőfelszerelésének átadás-átvételéről az átadó, illetve az átvevő szerv az áthelyezés előtt megállapodhat.

(4) Az egyéni védőfelszerelések, valamint a munkaruházatok az igényjogosultak részére kizárólag természetben biztosíthatók. Természetben biztosítható cikkek helyett pénzbeni megváltás nem adható. Az egyéni védőfelszereléssel történő ellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védőfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs. Az egyéni védőfelszerelések javítási, mosatási, tisztítási költségei az önálló szervet terhelik.

(5) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas. A védőképességét az illetékes vezető (parancsnok) vagy megbízottja rendszeresen ellenőrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be.

(6) A 33. § (1) és (2) bekezdése alapján kiadott norma alapján biztosított lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét.

(7) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idő lejártáig az önálló szerv, ezt követően a használó tulajdonát képezi.

(8) A ruhahasználati járulék összege megszabott, attól eltérni nem lehet. A járulékot, az igényjogosultság kezdetekor Készpénz-kifizetési jegyzéken, egy évre előre kell kifizetni. Utánpótlása az alapellátást követő 13. hónap első napjától esedékes. A tárgyévre járó csökkentett utánpótlási egyenruházati ellátmányt, valamint a további évekre esedékes utánpótlást minden év január 1-jei hatállyal, előre kell kifizetni.

Az ellátás szüneteltetése és a viselési idő módosítása

37. §

(1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyamon (amennyiben ott munkaruházatát nem használja), illetmény nélküli, rendkívüli vagy szülési szabadságon, valamint szolgálati viszony felfüggesztése alatt eltöltött idő.

(2) A felsorolt esetekben a viselési időt a távollét időtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást egész hónapokban kell számolni.

(3) A már kifizetett ruhahasználati járulékot betegség, valamint szülési szabadság miatt történő távolmaradás esetén túlellátmányként előjegyezni nem kell.

(4) Ha a betegség, szülési szabadság vagy illetmény nélküli szabadság igénybevétele a következő évben (években) is fennáll, a ruhahasználati járulék folyósítása szünetel. Az újabb igényjogosultság az ismételt munkába állás hónapjának első napjával veszi kezdetét. Ebben az esetben az év végéig esedékes hányadnak megfelelő összeget kell jóváírni és kifizetni.

Elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott cikkek pótlása

38. §

(1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot - a megrongálódott ruházat bevonása mellett - pótolni kell.

(2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani.

(3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén - függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be -jegyzőkönyvet kell felvenni, és külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

(4) Amennyiben a kárért harmadik személy felelős, ellene az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a kár megtérítése iránt intézkedni kell.

Az igényjogosultság megszűnésekor követendő eljárás

39. §

(1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel -köteles visszaszolgáltatni a szolgálati viszonya megszűnésekor; más önálló szervhez történő áthelyezéskor vagy tartós vezényléskor; három hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor; és olyan munkakörbe kerüléskor, amelyben a juttatás már nem illeti meg.

(2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával, és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan. Érvényes ár alatt a hatályos elszámolóárat kell érteni.

(3) A nyugállományba helyezett a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatja.

(4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, kimondva az önálló szerv kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közvetlen hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közvetlen hozzátartozó nincs, akkor be kell vonni.

(5) Az igényjogosultság megszűnésekor a volt igényjogosult a ruhahasználati járulék jogalap nélkül igénybe vett hányadát köteles - az önálló szerv által kiadott intézkedésben foglaltak szerint - visszatéríteni.

Nyilvántartási előírások

40. §

A használatra (természetben vagy készpénzben) kiadott munkaruházatot Munkaruha-nyilvántartó lapon, az egyéni védőfelszerelést Felszerelési lapon kell - mennyiségben és értékben - nyilvántartani.

IV. fejezet

A RENDŐRTISZTI FŐISKOLA, VALAMINT RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁK, EGYÉB ISKOLÁK, TANFOLYAMOK HALLGATÓINAK, TANULÓINAK RUHÁZATI ELLÁTÁSA

41. §[14]

Egyéb iskolák, valamint tanfolyamok tanulóinak ruházati ellátása[15]

42. §

(1)[16]

(2)[17] Az egyéb iskolákra, tanfolyamokra, illetve a Magyar Honvédség tanintézeteibe, valamint a külföldi tanintézetekbe vezényelt igényjogosultak ruházati ellátásának szabályai meghatározására az OKF főigazgatója, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományilletékes parancsnoka intézkedik.

V. fejezet

A BESZÁMOLTATÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

A beszámolás általános követelményei

43. §

(1) Az önálló szervek a gazdálkodási évben kifejtett ruházati szaktevékenységükről a Belügyminisztérium illetékes szerve intézkedésére beszámoló jelentést és adatszolgáltatást kötelesek készíteni.

(2) A beszámoló jelentés általános követelményként tartalmazza:

a) a gazdálkodási év célkitűzéseit,

b) a kitűzött célok megvalósítását elősegítő vagy gátló körülményeket, a végrehajtás esetleges elmaradásának okait,

c) a szakirányító szerv észrevételeit, javaslatait.

A beszámolás sajátos követelményei

44. §

Az általános követelmények mellett - az anyagi-technikai szakszolgálat sajátos feladatait figyelembe véve - a beszámoló jelentés az állomány ruházati ellátottságára, különösen a mennyiségi ellátottságra, az ellátottság folyamatosságára, a minőségi színvonalra, az elért fejlődésre vagy visszaesésre, a méretválaszték megfelelőségére; továbbá az öltözködés színvonalára, a ruházati termékek korszerűségére, különösen az öltözködés kulturáltságára, a kulturáltság elért szintjére, a rendszeresített vagy megengedett öltözeti cikkek követelményeknek megfelelő alkalmasságára, viselési tapasztalatokra vonatkozó információkat, jellemzőket tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Az egyenruházati cikkek viselésének általános szabályai

45. §

(1) Egyenruha viselésére jogosultak az 1. §-ban meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjai, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésére engedélyt kaptak és attól utólag nem tiltották el.

(2) Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója szolgálati érdekből polgári ruha viselését rendeli el.

(3) A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát visel. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás demonstrálása és az egyöntetű megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti.

(4) A polgári ruhás normatípusba sorolt igényjogosult ruházatának mindig az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia. Az az igényjogosult, aki szolgálati feladatát titkos információgyűjtés keretében végzi, kizárólag polgári eredetű és jellegű ruházati cikket viselhet. A titkos információgyűjtő szolgálatot ellátó személy nem viselhet - átalakított formában sem - olyan egyenruházati eredetű öltözeti cikket, amelyből szervezeti hovatartozására lehet következtetni.

(5) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása folyamán az egyenruházati cikkek viselését az utazást engedélyező parancsnok hagyja jóvá.

(6) Az igényjogosult polgári ruhát visel, ha megrokkant, ha beosztásából felfüggesztették, valamint ha nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik.

46. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat teljesítésének idején kívül polgári ruhát viselhet, szolgálati helyére polgári ruhában mehet, illetve polgári ruhában távozhat.

(2) A hivatásos szolgálattal össze nem függő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati cikk nem viselhető.

(3) A közterületen és a hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek, illetve a rendvédelmi szerv jellegének, tekintélyének megfelelő tiszta és kulturált öltözet viselhető.

(4) Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével - a szolgálati követelmények figyelembevételével - hajtható végre.

47. §

(1) A rendszeresített egyenruházati cikkeknek a viselési alkalomhoz és a viselési időszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőséget kell biztosítaniuk. A viselési alkalom és viselési időszak szerint az egyenruházat:

a) dísz-,

b) társasági,

c) szolgálati vagy köznapi,

d) gyakorló, továbbá

e) nyári,

f) téli és

g) átmeneti öltözetek lehetnek.

(2) A viselési időszakok:

a) nyári időszak: június 1-jétől szeptember 15-ig,

b) téli időszak: december 1-jétől március 15-ig,

c) átmeneti időszak: március 16-tól május 30-ig és szeptember 16-tól november 30-ig tart.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időszakokra előírt rendszeresített egyenruházatot irányadónak kell tekinteni. Az aktuális viselési időszakban bekövetkező szélsőséges időjárási viszonyok vagy szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén az öltözet meghatározása a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik.

48. §

(1) Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(2) Az egységes öltözködés elrendelésére jogosult:

a) a belügyminiszter, az önálló szervek állományára, valamint a tanintézetekbe vezényelt igényjogosultakra országosan,

b)[18] az OKF főigazgatója a szervezetükre vonatkozóan országosan,

c)[19] a területi, helyi szervek vezetői működési területükre vonatkozóan.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott vezető az ott meghatározott hatáskörét szervezetszerű helyettesére átruházhatja. A közös szolgálati feladat teljesítésekor az egységes öltözködésről az a vezető jogosult határozni, akinek utasításadási jogköre valamennyi vezetőre kiterjed.

49. §

(1) A szolgálati elöljáró felelős beosztottai öltözködéséért. Köteles ellenőrizni, hogy ruházatuk megfelel-e az adott szolgálati követelményeknek a szervezeti egység jellegének. A szolgálati elöljárónak meg kell követelnie, hogy a ruházat mindig jó állapotú, tiszta és kulturált legyen.

(2)[20] Az egyen- és kiegészítő ruházati cikkek viselési változatairól szóló szabályozás megalkotásáról az OKF főigazgatójának, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokának, továbbá a berendelt állomány tekintetében - ott, ahol az egyenruházat viselését a fogadó szerv vezetője előírta - a fogadó szerv vezetőjének, e rendelet kiadását követő 90 napon belül kell intézkednie.

Az egyenruházati cikkek viselésének különös szabályai

50. §

(1) A szolgálati váll-lapon és a társasági parolin hatágú csillagot kell elhelyezni a következők szerint:

a) egy csillag esetén a váll-lap és paroli középvonalán, hogy annak alsó szélétől a csillag közepe 15 mm-re essen,

b) két csillag esetén a váll-lap és paroli középvonalára merőlegesen, hogy annak alsó szélétől a csillagok közepe 15 mm-re essen,

c) három csillag esetén két csillagot a váll-lap és paroli alsó szélétől 15 mm-re, a harmadikat pedig úgy, hogy azok egyenlő oldalú háromszöget zárjanak be.

(2) A testületi jelvényt a rendfokozati jelzések középvonalán, azok felső szélétől a váll-lap esetében 12 mm-re, a paroli esetében 20 mm-re kell elhelyezni.

(3) A központi tisztikar tagjai a társasági zubbonyon az erre a célra rendszeresített díszzsinórt viselhetnek.

(4) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon a bal oldalon lévő zsebtakaró felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető.

51. §[21]

Az OKF hivatásos állományú tagjai - megengedett öltözetként -egységes, sötétkék színű társasági egyenruházatot viselhetnek.

52. §

(1) Az igényjogosult a 47. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott társasági, illetve a szolgálati, köznapi öltözetén névkitűzőt visel.

(2) A névkitűző a viselőjének teljes nevét tartalmazó "BODONI ANTIQUA" betűtípusú, nagy nyomtatott betűvel írott, 80x14 mm méretű, lekerekített sarkú, ezüst színű fémlap. A betűk fekete színűek.

(3) A névkitűzőt az egyenruházati öltözetek jobb oldali mellrészén lévő zsebfedő felső szélének tűzésén, középen - a hivatásos állománykategóriát kifejező hímzett jelvény alatt - vagy az ennek megfelelő helyen kell elhelyezni.

(4) A névkitűző ballonkabáton, felöltőn, fésűsköpenyen, posztóköpenyen, valamint a szolgálati bőrdzsekin és a szolgálati télikabáton nem viselhető.

(5) A névkitűzővel történő első ellátás az igényjogosultak részére térítésmentes, az ezzel kapcsolatos költségek az illetékes szerveket terhelik.

(6) A vegyes ruhás normába sorolt (amennyiben nem egyenruhában teljesít szolgálatot), illetve a polgári ruhás normába sorolt igényjogosult, szolgálati helyén a névkitűzőt az állományilletékes parancsnok intézkedésének megfelelően viseli.

53. §

A nyugállományba helyezettek egyenruha viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési parancs intézkedik. Az egyenruhát az öltözködési előírások figyelembevételével kell viselni. A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy egyenruhát csak a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül viselhet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya Ruházati Szabályzatának kiadásáról szóló 21/1998. (IV. 22.) BM rendelet, valamint az annak módosításairól szóló 1/2000. (I. 21.), 13/2003. (III. 28.), 47/2003. (XII. 9.) és a 27/2004. (VI. 11.) BM rendelet, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek egyenruha viselésére jogosult személyi állománya öltözködésének szabályozásáról szóló 17/1995. (BK 19.) BM utasítás.

(2)[22]

(3) Az egységes, nyári és téli, szolgálati egyenruházat bevezetésével kiváltott egyenruházati termékek 2006. december 31-éig viselhetők, kivéve a berendelt hivatásos állomány tagjait, akik ezen kiváltott egyenruházati cikkeket 2009. december 31-éig viselhetik.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 20/2006. (IV. 19.) BM rendelethez[23]

2. melléklet a 20/2006. (IV. 19.) BM rendelethez[24]

3. melléklet a 20/2006. (IV. 19.) BM rendelethez

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF), valamint az irányítása alá tartozó szervek hivatásos polgári védelmi és hivatásos tűzoltó állományának alapellátási, egyenruházati normái[25]

I.

Alapellátási norma az OKF polgári védelmi tábornokai részére[26]

II.

Alapellátási norma az OKF tűzoltó tábornokai részére[27]

Egyenruhás, férfi, alapellátási norma az OKF hivatásos tűzoltó állománya részére[28]

IV.

Vegyes ruhás, férfi, alapellátási norma az OKF polgári védelmi állománya részére[29]

V.

Vegyes ruhás, férfi, alapellátási norma az OKF tűzoltó állománya részére[30]

VI.

Vegyes ruhás, női, alapellátási norma az OKF polgári védelmi állománya részére[31]

VII.

Vegyes ruhás, női, alapellátási norma az OKF tűzoltó állománya részére[32]

4. melléklet a 20/2006. (IV. 19.) BM rendelethez

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hivatásos tűzoltó állományú tagjainak alapellátási, egyenruházati normái

Az alábbi normákban szereplő egyenruházatokat a létesítményi tűzoltóságok tagjai, valamint az önkéntes tűzoltók is viselhetik a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül és eltérő színű rendfokozati jelzéssel.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok - nem új felszerelő - hivatásos tűzoltó állományú tagjai ezen mellékletben szereplő alapellátási normákban meghatározott egyenruházati cikkeket az utánpótlási egyenruházati ellátmányuk terhére szerzik be e rendelet 23. §-ának (4)-(6) bekezdése figyelembevételével, az állományilletékes parancsnok intézkedésben kiadott ütemezése szerint.

I.

Tábornoki alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állománya részére

II.

Egyenruhás, férfi, alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állománya részére

Egyenruhás, női, alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állománya részére

IV.

Vegyes ruhás, férfi, alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állománya részére

V.

Vegyes ruhás, női, alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állománya részére

VI.

Polgári ruhás, férfi, alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részére

VII.

Polgári ruhás, női, alapellátási, egyenruházati norma a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állománya részére

5. melléklet a 20/2006. (IV. 19.) BM rendelethez

I.[33]

II.

Egyenruházati normák a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (a továbbiakban: BM KOK) berendelt hivatásos állománya részére*

A)

Egyenruházati norma az egyen- és vegyes ruhás tűzoltó berendelt hivatásos állományú férfiak részére

* Csak a rendszeresítést követően viselhető.

B)

Egyenruházati norma az egyen- és vegyes ruhás tűzoltó berendelt hivatásos állományú nők részére

C)

Egyenruházati norma az egyenés vegyes ruhás polgári védelmi berendelt hivatásos állományú férfiak részére

D)

Egyenruházati norma az egyen- és vegyes ruhás polgári védelmi berendelt hivatásos állományú nők részére

* Amennyiben a BM KOK vezetője egyenruha egységes viselését rendeli el a berendelt állomány részére, abban az esetben a berendeltként foglalkoztatottaknak a fenti normában szereplő cikkekkel kell rendelkezniük és azokat a szerv vezetője által intézkedésben kiadott öltözködési szabályoknak megfelelően viselniük, valamint szükség esetén az utánpótlási egyenruházati ellátmány terhére beszerezniük. Az ezen normákban szereplő termékekkel a BM KOK költségvetése terhére csak az az új felszerelő látható el, aki más szervtől (pl. küldő szervtől) egyenruházati alapellátást még nem kapott és a BM KOK-hoz berendelték. A fekete színű, szolgálati egyenruházat csak a rendszeresítését követően adható ki, illetve viselhető.

Ha a berendelt állomány tagja a tárgyévi utánpótlási egyenruházati ellátmányából ezen melléklet I-II. fejezetébe foglalt normák közül a rá vonatkozóban szereplő termékeket nem tudja megvásárolni, abban az esetben a fogadó szerv a részére a beszerzéshez szükséges forintösszeget megelőlegezi és azt túlellátásként előjegyzi. A túlellátás-ként előjegyzett forintösszeget e rendelet 23. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglalt elveknek megfelelően kell a berendelt állomány tagjától levonni.

6. melléklet a 20/2006. (IV. 19.) BM rendelethez[34]