21/1998. (IV. 22.) BM rendelet[1]

a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya Ruházati Szabályzatának kiadásáról[2]

A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya ruházati ellátási rendjének szabályozására a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §[3] A rendelet hatálya kiterjed a Rendőrség, a Határőrség, a katasztrófavédelem hivatásos szervei, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, valamint a Rendőrtiszti Főiskola (a továbbiakban: önálló szervek) egyenruhaellátásra jogosult személyi állományára (a továbbiakban: igényjogosultak).

2. § Az igényjogosultak egyen-, munka-, védő- és formaruházati normába sorolásakor, valamint ellátása során az e rendelet mellékletét képező Ruházati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) előírásait kell alkalmazni.

3. § A parancsnokok (vezetők) és a személyzeti szervek kötelesek az állományba vételről szóló kinevezési okmány (állományparancs) előkészítése során a pénzügyi-anyagi szolgálatokkal a ruházati ellátásra, illetve a normába sorolásra vonatkozóan egyeztetni a ruhanorma típusát, valamint a hivatásos állományba vétel időpontját az okmányban feltüntetni, és ennek egy-egy példányát a pénzügyi-anyagi szolgálatok részére megküldeni.

4. § Az igényjogosultak részére rendszeresített egyenruházati és felszerelési tárgyakat (cikkeket) a Szabályzat 1. számú függelékében kiadott alapellátási normák tartalmazzák. A felszerelési tárgyak meglétét, folyamatos utánpótlását, valamint az öltözködési előírások betartását az igényjogosultak osztályvezetői szintű parancsnoka, valamint az anyagi szakszolgálat ruházati szakreferense rendszeresen ellenőrzi.

4/A. §[4] Az R. 4/B. §-ában meghatározott hivatásos állomány részére egységes, téli, szolgálati egyenruházat kerül bevezetésre, amellyel - kivéve a Rendőrség igényjogosult állományú tagjai részére beszerzésre kerülő egységes, szolgálati hosszú ujjú inget, valamint a Határőrség igényjogosult állományú tagjai részére beszerzésre kerülő szolgálati, HŐR, téli kesztyűt - 2003. december 31. napjáig kell ellátni az érintett állományt. Az egységes, szolgálati, hosszú ujjú inggel, valamint a szolgálati, HŐR téli kesztyűvel a jelzett állományok 2004. október 30-ig kerülnek ellátásra.

4/B. §[5] Az egységes, téli, szolgálati egyenruházattal az alábbiakban felsorolt hivatásos állomány tagjai kerülnek ellátásra:

a) a Rendőrségnél (az ORFK Köztársasági Őrezred kivételével) :

aa) a tábornoki kar tagjai (a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya Ruházati Szabályzatának kiadásáról szóló 21/1998. (IV. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: RUSZ) I/B. számú alapellátási norma hatálya alá tartozó személyek) ,

ab) a férfi egyenruhás normába sorolt állomány tagjai (a RUSZ II/C. és II/D. számú alapellátási norma hatálya alá tartozó személyek) ,

ac) női egyenruhás normába sorolt állomány tagjai (a RUSZ II. 1/C. számú alapellátási norma hatálya alá tartozó személyek) ;

b) a Határőrségnél:

ba) a tábornoki kar tagjai (RUSZ I/A. számú alapellátási norma hatálya alá tartozó személyek) ,

bb) a férfi egyenruhás normába sorolt állomány tagjai (RUSZ II/A. számú alapellátási norma hatálya alá tartozó személyek) ,

bc) a női egyenruhás normába sorolt állomány tagjai (RUSZ II. 1/A. számú alapellátási norma hatálya alá tartozó személyek) .

4/C. §[6] Nem kötelező az egységes, téli, szolgálati egyen-ruházatot beszerezni az alább felsoroltaknak:

a) a Rendőrség állományában szolgálatot teljesítő vegyes és polgári ruhás normába soroltaknak, valamint az ORFK Köztársasági Őrezred személyi állományának;

b) a Határőrség állományában szolgálatot teljesítő polgári ruhás normába soroltaknak;

c) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi, valamint helyi szervei alá tartozó személyi állományának;

d) a vezényelt, illetve a berendelt hivatásos állomány tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezően előírva a szolgálati egyenruha viselése;

e) a rendelkezési állományban lévőknek;

f) aki 2004. december 31-ig nyugállományba vonul, és közterületen egyenruhában teljesít szolgálatot;

g) aki 2006. december 31-ig nyugállományba vonul, és nem közterületen teljesít szolgálatot.

Az országos rendőrfőkapitány, valamint a Határőrség országos parancsnoka határozza meg, hogy az irányítása alá tartozó szerv állományának mely tagjai teljesítenek közterületen szolgálatot.

4/D. §[7] Az igényjogosult állomány ruházati utánpótlási illetményéből - 2003. évben - a visszatartás összege 45 400 Ft/fő.

4/E. §[8] (1) Az egységes, téli, szolgálati egyenruházat bevezetésére, az ellátásra jogosult állomány tagjainak az éves ruházati utánpótlási ellátmányából a 2003. évben visszatartott 45 400 Ft, illetve a 2004. évben visszatartott 45 400 Ft, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek költségvetése, továbbá a Belügyminisztérium költségvetési fejezet előirányzata együttesen nyújt fedezetet.

(2) Az ORFK Köztársasági őrezred azon állományának tagjai esetében, akiknek az új egyenruházattal történő ellátása 2004. évben megkezdődik, a 2004. évben a ruházati utánpótlási ellátmányból visszatartott összeg 49 500 Ft.

4/F. §[9] Az első ellátásnál a gyártók, megyei és igazgatósági szintre juttatják el az egyenruházati cikkeket, melyeket a méretfelvételi összesítők alapján készítenek cl.

4/G. §[10] A személyre szóló és összesített konfekcióméreteket megyei (igazgatósági) szintig kell elektronikusan összesíteni, és mágneses adathordozón, valamint papír alapú méretfelvételi lapon a közbeszerzési eljárás eredményes lezárását követően a közbeszerzési eljárással kiválasztott szállító (szállítók) részére a megrendeléssel együtt átadni.

4/H. §[11] A BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. (a továbbiakban: BM BK Rt.) 2002. július l-jétől egyenruházati boltot üzemeltet, amelyben az utánpótláshoz szükséges egyenruházati termékek megvásárlását teszi lehetővé.

4/I. §[12] Az egységes, téli, szolgálati egyenruházal viselésére kötelezett állomány tagjait írásban tájékoztatni kell az egységes, téli, szolgálati egyenruházat cikkeinek áráról. Az egyenruházat átvételéről bizonylatot kell kiállítani, és mellékelni kell a minőségi tanúsítványt, valamint a használati utasítást. Az átvételi bizonylat könyvelési okmányt képez.

4/J. §[13] Az egységes, téli szolgálati egyenruházat a következő cikkeket tartalmazza:

a) a Rendőrség igényjogosult állományú tagjaira vonatkozóan:

Az ad) , ai) és ak) bekezdésben szereplő termékekkel az igényjogosult állomány 2002. évben ellátásra került;

b) a Határőrség igényjogosult állományú tagjaira vonatkozóan:

A bc) , be) , bh) , bj) , bm) és bn) bekezdésben szereplő termékekkel az igényjogosult állomány 2001. és 2002. évben ellátásra került.

5. § A személyzeti szerv az igényjogosultakat tájékoztatja a ruházati ellátás alapvető szabályairól, valamint az ezzel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.

6. § A Szabályzat rendelkezéseit a személyi állomány részére a szükséges mértékben ismertetni, a pénzügyi-anyagi szolgálat állománya részére rendszeresen oktatni kell.

6/A. §[14] Az egyenruházati és felszerelési cikkeknek, illetve ezek utánzatának polgári személy, valamint polgári szervezet általi felhasználását filmforgatás, reklám vagy egyéb célra az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, illetve - az önkormányzati tűzoltóságok esetében - az állományilletékes parancsnok engedélyezi.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Ruházati Szabályzat kiadásáról szóló 23/1990. BM utasítás és a módosítására kiadott 10/1993. BM utasítás, a 4/1994. BM utasítás, valamint a 13/1995. BM utasítás hatályát veszti.

Kuncze Gábor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 21/1998. (IV. 22.) BM rendelethez[15]

RUHÁZATI SZABÁLYZAT[16]

I. Fejezet

A ruházati szakszolgálat rendeltetése, szervezeti felépítése és feladatai

1. A ruházati szakszolgálat rendeltetése

A ruházati szakszolgálat alapvető rendeltetése a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek, illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok igényjogosult tagjainak részére, valamint ezen szerveknek a folyamatos működéséhez szükséges ruházati és felszerelési anyagok, továbbá a ruházati ellátással összefüggő szolgáltatások biztosítása. A szakszolgálat gazdálkodási körébe tartozó termékek felsorolását a ruházati részletes cikkjegyzék tartalmazza.

2. A ruházati szakszolgálat szervezeti felépítése és feladatai

A ruházati szakszolgálat:

a) Felsőfokú szakirányító szerve a BM Műszaki Főosztály, amely hatáskörében

- szakmailag felügyeli, illetve ellenőrzi az önálló szerveknél működő ruházati szakszolgálati ág tevékenységét;

- kidolgozza és rendszeresen karbantartja a szakágazat szabályzatait, szakmai utasításait, ezen belül az alapellátási ruházati normákat, valamint az utánpótlási forintnormákat;

- intézkedik a bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárásának lefolytatására, illetve a rendszeresítési jegyzőkönyvek felterjesztésére;

- elemzi a beszerzési áraknak az ellátási forintnormákra gyakorolt hatását. Indokolt esetben javaslatot tesz a forintnormák módosítására;

- állást foglal az ellátás, gazdálkodás során felmerülő vitás ügyekben;

- ellátja a minősített időszakkal kapcsolatos feladatokat;[17]

- figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását, az önálló szervek által végzett használatból való kivonási eljárások szabályszerűségét.

b) Központi beszerző és ellátó szerve a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF), amely szervezi és végzi az önálló szervek ruházati és felszerelési anyagokkal való - igény szerinti - ellátását. Ezen belül[18]

- évente meghatározza a központi beszerzésű ruházati termékek körét, méretmegoszlását és egységárait. Az önálló szervek megbízása alapján ellátja a közbeszerzési törvény, illetve a BM Beszerzési Szabályzatban foglaltak szerinti beszerzését, valamint tárolását, kiadását;[19]

- az igénybejelentéseket alapul véve megtervezi a hivatásos állomány ellátási szükségleteit, elkészíti a ruházati és felszerelési anyagok központi beszerzési és ellátási tervét. Az állomány részére szükséges termékeket a gazdálkodó szervek megrendelései alapján folyamatosan biztosítja;

- negyedévenként tájékoztatót küld a BM OKF által beszerzett cikkeket árusító egyenruházati boltok működését biztosító szerv részére a hivatásos állomány egyenruházati termékeinek aktuális nyilvántartási árairól;

- a beszerzési körébe tartozó egyenruházati termékek beszerzési megbízásaihoz szükséges irányárait az önálló szervek részére évenként biztosítja;

- a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az érintett önálló szerveket az egyenruházati termékek nyilvántartási árairól;

- elkészíti a - beszerzési körébe tartozó - ruházati anyagok részletes cikkjegyzékét;

- meghatározza a ruházati termékek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat;

- ellátja a ruházati termékek reklamációs ügyintézését;

- folyamatosan ellátja a hatáskörébe utalt, illetve az önálló szerv által finanszírozott, BM fejezeti (központi) minősített időszaki készletek frissítését, cseréjét, valamint a vonatkozó külön előírásoknak megfelelően - valamennyi cikkre és méretre kiterjedően - gondoskodik az ellátási tartalékkészletek szinten tartásáról.[20]

c) Középfokú szakirányító szervei: az önálló szerv vezetője, illetve a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományilletékes parancsnoka által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott szervezeti egység[21]

- szakmailag irányítja, illetve ellenőrzi a végrehajtó gazdálkodó szerveknél működő ruházati szakszolgálati ág munkáját;

- irányítja a ruházati szükségletek felmérését, illetve szervezi az önálló szerv zavartalan működéséhez szükséges ellátást;

- irányítja a szervezeti minősített időszaki készletek tervezését, biztosítását, a készletekkel való gazdálkodást, a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészítést;[22]

- gondoskodik az igényjogosultak egyenruházatának és felszerelési cikkeinek folyamatos biztosításáról, forgalmazásáról. Ennek érdekében saját üzemeltetésű egyenruházati boltot hoz létre, vagy szerződést köt - cikkeinek forgalmazására, illetve méretes készítésére - az egyenruházati boltokat és a méretes ruhákat, valamint lábbeliket készítő egységeket üzemeltető szervekkel, cégekkel;

- megállapodást köt a Magyar Honvédséggel a honvédségnél rendszeresített fazonú és színű ruházati termékeket viselő igényjogosultak ruházati ellátása érdekében, ezen cikkek beszerzésére, bolti forgalmazására, valamint méretes elkészítésére;

- szabályozza a saját üzemeltetésű egyenruházati boltok működési rendjét, valamint minden év november 30-ig elkészíti és megküldi a BM OKF részére a boltok üzemeltetéséhez szükséges következő évi cikkenkénti igénybejelentést;

- minden év december 31-ig kialakítja és az érintett szerveknek megküldi a következő évre érvényes bolti árjegyzéket;

- a szolgálati követelmények változásainak megfelelően kezdeményezi a ruházati ellátási, szolgáltatási, illetve készletezési normák módosítását, a korszerűtlen ruházati termékek rendszerből való kivonását, valamint új ruházati termékek rendszeresítését;[23]

- végrehajtja a minősített időszaki készletekkel kapcsolatos tervezési, biztosítási és gazdálkodási feladatokat, továbbá a minősített feladatok végrehajtására történő felkészülést;[24]

- irányítja a ruházati szakszolgálatok vezetőinek szakmai továbbképzését;

- meghatározza a ruházati szakszolgálat végrehajtó, gazdálkodó szerveinek - az e Szabályzatban nem szabályozott - feladatait.

d) Végrehajtó szervei a Szabályzat 2. pont c) alpontjában megnevezett szervek gazdálkodó szervezeteinek műszaki, illetve anyagi, üzemeltetési és fenntartási osztályai, alosztályai, csoportjai, valamint a gazdálkodó alegységeknél a szolgálatvezető, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknál a technikai, anyagi, pénzügyi előadó

- gondoskodik az igényjogosultak felszereléséről, az alegységek megfelelő színvonalú ellátottságáról, illetve a raktári készletek állagmegóvásáról, valamint a leszerelők elszámoltatásáról;

- összeállítja a központi beszerzés körébe tartozó ruházati termékek igénybejelentéseit;

- a működési szabályzatnak megfelelően irányítja, illetve ellenőrzi a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt tevékenységét;

- a BM OKF-től folyamatosan igényli a saját üzemeltetésű egyenruházati bolt működéséhez szükséges egyenruházati és felszerelési cikkeket;

- rendszeresen (de évente legalább egyszer) ellenőrzi a személyi állomány öltözködési színvonalát, az illetékes szolgálati parancsnokokkal együttműködve bejelentett vagy meglepetésszerű ruhaszemléket tart, és szükség esetén javaslatot tesz parancsnoki intézkedésekre;

- ellátja a helyi beszerzéseket és a központi beszerzési hatáskörbe tartozó ruházati termékek felvételezését;

- ellenőrzi az illetékességi körébe tartozó egyenruházati cikkeket készítő méretes telephelyek működését, valamint az anyag- és árukészletet;

- ellenőrzi az igényjogosultak öltözködési színvonalát;

- a 12/1996. BM utasításban meghatározottak alapján végrehajtja a minősített időszaki készletekkel kapcsolatos tervezési, biztosítási és gazdálkodási feladatokat, továbbá a minősített időszaki feladatok végrehajtására történő felkészülést;

- ellátja a ruházati anyaggazdálkodással összefüggő adminisztratív és belső ellenőrzési teendőket.

II. Fejezet

A ruházati szakszolgálattal kapcsolatos általános személyi követelmények és felelősségi elvek

3. Az önálló szerv vezetője:

a) biztosítja a feltételeket a Szabályzat 2. pont c) alpontjában meghatározott feladatok végrehajtásához;

b) a jelen Szabályzat általános rendelkezéseinek figyelembevételével részletesen meghatározza a középfokú, illetve a végrehajtó gazdálkodó szerv vezetőjének, valamint az anyagi szolgálatba beosztottaknak a ruházati anyaggazdálkodással és szakszolgálattal összefüggő, továbbá az igényjogosultaknak - részükre a jogviszonyuk alapján biztosított - egyen- és egyéb ruházati, illetve felszerelési cikkek használatával, állagmegóvásával, javításával stb. kapcsolatos kötelmeit és felelősségi elveit.

4. A végrehajtó gazdálkodó szerv vezetője:

a) biztosítja a feltételeket a Szabályzat 2. pont d) alpontjában meghatározott feladatok végrehajtásához;

b) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult állományban beállott változásról (új felvétel, átsorolás, áthelyezés, vezénylés, leszerelés stb.) a szakszolgálat állományparancs útján értesüljön;

c) felelős az igényjogosultak öltözködésének irányításáért, illetve az öltözködés megfelelő színvonalon tartásáért.

5. Az igényjogosult általános kötelmei és felelőssége[25]

a) Felelős a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati anyagok megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, illetve állagmegóvásáért, továbbá az egyén-ruházatok megvásárlására és utánpótlására kifizetet ősz-szegek, illetve biztosított utalványfüzet célirányos felhasználásáért.[26]

b) Köteles ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint a testület tekintélyét ne sértse.[27]

c) Az egyenruházati cikkeket csak egyenruha jellegüktől megfosztva (jelvény, állományjelzés, gomb, vállszalag, váll-lap, felirat, valamint paszpólozás eltávolítása) viselheti polgári öltözetként, azokat - polgári személy részére - nem ajándékozhatja el. illetve nem értékesítheti.[28]

d) A használatra kiadott, illetve biztosított cikkeket nem alakíthatja át, a testhez igazítást kivéve.[29]

6.[30]

III. Fejezet

A ruházati termékek csoportosítása

7. A ruházati termékek csoportosítása:

- a hivatásos állomány egyenruházati cikkei (felsőruházat, fehérnemű, lábbeli, sapka, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai;

- formaruházat;

- munka- és védőruházatok, illetve védőeszközök;

- sportruházatok és sportfelszerelések;

- ruházati egységfelszerelési anyagok;

- csapatzászlók, szolgálati jelvények, kitüntetések és tartozékai;

- javító és karbantartó anyagok.

8. A ruházati és felszerelési anyagok felsorolását a szakszolgálat cikkjegyzéke részletezi. Az általános követelményeken túl a szakágazat cikkjegyzékével szembeni speciális követelmény:

- tartalmazza a termékek értékelési kategóriáját;

- magában foglalja a nyilvántartáshoz szükséges jelöléseket.[31]

9. A ruházati anyagok osztályozását (értékelését) a számviteli törvény vonatkozó szabályai szerint kell végrehajtani.

10. Az osztályozás eseteit és végrehajtásának módját a középfokú szakirányító szerv vezetője intézkedésben határozza meg.

11. A kártérítés mértékének összeghatárait, megállapításának módját, mérséklését és mellőzését, valamint a szervezeti egység által fizetendő kártérítés összeghatárát és az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét a 18/1997. (III. 12.), illetve a 23/1997. (III. 19.) BM rendelet ek szabályozzák.

IV. Fejezet

A ruházati szükségletek felmérése, az anyagok átadás-átvétele, valamint szállítása

12. A ruházati és felszerelési szükségleteket az érvényes normák alapján kell felmérni és megtervezni.[32]

13. A ruházati és felszerelési anyagok átadását, illetve átvételét minden esetben bizonylatok alapján kell végrehajtani.

14. A ruházati és felszerelési anyagok átadásának, illetve átvételének, valamint szállításának, továbbá a jelzett anyagok ezen tevékenységek végrehajtása alatt történő állagmegóvásának részletes szabályait a középfokú szakirányító szerv vezetője intézkedésben adja ki.

V. Fejezet

A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai

15. Ellátási alapelvek

a) Az önálló szervek hivatásos állományú tagjait (a továbbiakban: igényjogosultak) a szolgálati feladataikhoz igazodó ruházati ellátás illeti meg. Az igényjogosultak a ruházati normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzéséhez:

- ruházati alapellátási illetményben, az ezt követő években pedig,

- utánpótlási ruhapénzben

részesülnek.

b) A ruházati alapellátási illetmény az egyenruházati felszereltség megalapozását, az utánpótlási ruhapénz az elhasználódott egyenruházati és felszerelési cikkek pótlását, valamint a teljes egyenruházati fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat és kiegészítő cikkeinek megvásárlását szolgálja. A vegyes ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási ruhapénz terhére polgári ruházati cikkeket is vásárolhat. Alapellátási norma szerint, gyakorló egyenruházattal ellátott polgári ruhás normába sorolt állomány az utánpótlási kötelezettségének teljesítése után - a ruházati utánpótlási illetményből - fennmaradó forintösszeget polgári ruházati cikkek vásárlására költheti. Az egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett hivatásos állomány esetében az utánpótlási ruhapénz a polgári ruházati cikkek vásárlására szolgál.[33]

c) Az igényjogosult a ruházati alapellátási illetményből és az utánpótlási ruhapénzből a kijelölt egyenruházati bolt és méretes szabóság útján köteles gondoskodni az alapellátási normában meghatározott termékek beszerzéséről, rendszeres karbantartásáról, illetve az elhasználódott és szolgálatban már nem viselhető alapellátási cikkek utánpótlásáról.

d) A közvetlen szolgálati elöljárók kötelesek beosztottaik ruházatát folyamatosan ellenőrizni, és mindazon termékeket utánpótoltatni, amelyek az alapellátási normában előírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználódottság miatt szükséges.

e) Az alapellátásban részesültek a besorolásukra előírt alapellátási normában meghatározott ruházati és felszerelési cikkekkel, illetve az azok beszerzésére kifizetett, vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt alapellátási illetmény és az utánpótlási ruhapénz összegeivel bármikor elszámoltathatók.

16. Az ellátás módja

a) Az igényjogosultak részére az alapellátási illetmény és az utánpótlási ruhapénz folyósítása az állományilletékes gazdálkodó szerv pénzügyi-anyagi szolgálata útján történik.

b) A gazdálkodó szervek csak a saját állományukba tartozó, vagy az ellátás tekintetében hatáskörébe tartozó igényjogosultak részére adhatnak ruházati ellátást, illetve alapellátási illetményt és utánpótlási ruhapénzt. A tábornoki állomány ruházati ellátását a BM OKF az önálló szervek igénye szerint végzi.

c) Az új felszerelők alapellátási illetményének összegét az egyenruházati boltok működését szabályozó szerv által kiadott - mindenkor érvényes - árjegyzék egységárait alapul véve kell kiszámítani. Az alapellátási illetmény - országos parancsnok, illetve az országos rendőrfőkapitány intézkedése alapján - készpénzben, illetve ruházati utalványfüzetben egyaránt biztosítható az igényjogosultak részére.

d) Az igényjogosultak az egyenruházati és felszerelési cikkeket készpénzfizetés ellenében, valamint az erre a célra rendszeresített ruházati utalványfüzet felhasználásával szerezhetik be.

e) A rendőrségi üzemeltetésű egyenruházati boltok szolgáltatásainak igénybevételével elsősorban

- a rendőrség, illetve a tűzoltóság állományába kinevezett új felszerelők egyenruházati és felszerelési cikkekkel való alapellátását és egyenruházatának folyamatos utánpótlását; illetve

- a határőrség, a polgári védelem és a rendőrség Köztársasági Őrezrede keki egyenruhát viselő hivatásos állományának a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai ruházati boltjai által nem forgalmazott öltözeti cikkeit kell biztosítani.

f) A saját üzemeltetésű egyenruházati boltok kötelesek biztosítani az ellátási körzetükhöz nem tartozó hivatásos állomány utánpótlási jellegű igényeit is, valamint ellenőrizni - a szolgálati igazolvány felmutatását kérve - a vásárlásra való jogosultságot.

g) A határőrség, a polgári védelem és a rendőrség Köztársasági Őrezrede keki egyenruhát viselő hivatásos állományának alapellátási normáiban szereplő szériagyártású egyenruházati cikkeit - az e) alpont második francia bekezdésében foglaltak kivételével - az MH katonai ruházati boltjai forgalmazzák. A vásárlás a szolgálati igazolvány felmutatása mellett készpénzfizetés ellenében történik.

h) Az MH Ruházati Ellátó Központja az igényjogosult hivatásos állomány által vásárolt egyenruházati termékek, valamint mérték után készülő cikkek alap- és kellékanyagának értékesítési forgalma után - külön szerződésben rögzített %-os értékben - forgalmazási költséget számít fel, amelyet az érintett szervek (Határőrség Országos Parancsnoksága, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság Köztársasági Őrezred) költségvetése terhére kell elszámolni.[34]

i) Az egyenruhát viselő hivatásos állomány tagjai méretes egyenruhát és lábbelit az erre kijelölt szolgáltató egységnél - a szolgálati igazolvány felmutatása mellett, egyéni megrendelés útján - készíttethetnek. A méretes ruházat, illetve lábbeli ellenértékének 50%-át - előlegként - a megrendeléskor, a fennmaradó részt pedig a kész ruha (lábbeli) átvételekor kell a méretes egység részére kifizetni.

j) Az alapellátás és alapellátás-kiegészítés keretében az igényjogosult részére, megfelelő méret esetén a szerv raktári készletében lévő I. osztályú (új) ruházati termék is biztosítható. A felszerelési cikkek - az osztályozási értékkülönbözet egyidejű jóváírásával - a gazdálkodó szerv használt készletéből is kiadhatók.

Az így jóváírt összeg csak a következő évben, az utánpótlási ruhapénz esedékességekor fizethető ki.

k) A szerv raktári készletében lévő szolgálati célra még alkalmas használt ruházati és felszerelési cikkeket az igényjogosult - utánpótlási céllal a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő kincstári vagyontárgyak használatból való kivonásáról és hasznosításáról szóló 30/2001. (BK 13.) BM utasításban foglaltak figyelembevételével - megvásárolhatja, amelyek értékesítése az egyenruházati boltok útján is történhet.[35]

l) A saját üzemeltetésű egyenruházati és az MH katonai ruházati boltjai, valamint a méretes egyenruhát és lábbelit készítő egységek szolgáltatásainak módját, feltételeit a mindenkor érvényben lévő működési szabályzatok és megállapodások tartalmazzák.

m) Alapellátáskor és alapellátás-kiegészítés során az igényjogosultak részére konfekcionált termékeket, illetve ruházati utalványt vagy azok árát kell biztosítani.

A méretes ruházatok, illetve lábbelik beszerzési ára csak azokra a cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre.

n) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, illetve a méretre igazítás költségét - a saját üzemeltetésű egyenruházati boltok, illetve az MH katonai ruházati boltjai igazolása és a ruha vagy lábbelikészítő egységek számlája ellenében - az alapellátásban és az alapellátás-kiegészítésben részesülőknek ki kell fizetni. Az igazolást és a számlát a ruházati okmányokhoz kell csatolni.

o) Az igényjogosult az állomáshelyéről Budapestre (az MH szaküzleteibe vagy a körzetesített boltba) és vissza történő - egyenruha-vásárlási célú - utazását szolgálati útnak kell minősíteni. Más szervhez történő áthelyezés esetén, ha az áthelyezett állomáshelye is megváltozik, és az általa megrendelt méretes ruházati cikk elkészítéséhez a munkát vállaló egység már hozzákezdett, akkor azt a munkát megkezdő egységnél kell befejezni. Az áthelyezett személy részére lehetővé kell tenni, hogy a szerv terhére az új állomáshelyéről a ruhapróbák, illetve az elkészült cikkek átvételére elutazhasson.

p) A szerv készletében lévő felesleges, továbbá a használók tulajdonába adott egyenruházati termékek bizományosi árusítása megszervezhető. Ezek feltételeit a boltot üzemeltető, illetve a boltokkal szerződéskötésre jogosult szervek közvetlen megállapodásban rögzítsék.

r) Azok a nyugdíjasok, akiknek igazolványa egyenruha viselésére jogosít, egyenruházati cikkeket vásárolhatnak.

17. Az alapellátás általános szabályai

a) Az alapellátás egyszeri járandóság. Rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek, illetve amelyeket az alapellátási norma számukra előír.

b) Az alapellátási norma az új felszerelők első ellátásához (alapellátásához) szükséges ruházati és felszerelési anyagok körét, illetve mennyiségét határozza meg. A normában előírt cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelező.

- A ruházati és felszerelési anyagok viselési idejét - a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyásával - az országos rendőrfőkapitány, a határőrség országos parancsnoka, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője intézkedésben határozza meg.[36]

- Amennyiben az új felszerelők az alapellátásra kifizetett, vagy ruházati utalványfüzetben jóváírt forintösszeg felhasználásáról a szakszolgálat felé - az erre kijelölt időn belül a vásárlást, anyagkiadást bizonyító dokumentum bemutatásával - nem számolnak el, abban az esetben az el nem számolt összeg forintértékét túlellátásként kell a számukra előjegyezni, és azt az esedékessé váló utánpótlási ruhapénzből le kell vonni.

c) A próbaidő alatt csökkentett alapellátási egyenruházati norma is alkalmazható. A csökkentett ruházati norma cikkösszetételét, mennyiségét, valamint viselési idejét - a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyásával - az országos rendőrfőkapitány, valamint az országos parancsnokok intézkedésben szabályozzák.

d) A szolgálati feladatokhoz igazodóan az alapellátási normának három típusa van:

- az egyenruhás alapellátási norma, amely kizárólag egyenruházati és felszerelési cikkeket tartalmaz. E normába besoroltak szolgálati feladataikat általában egyenruhában látják el;

- a vegyes ruhás alapellátási norma, amely az egyenruházati és felszerelési cikkeken túl meghatározott összegű - polgári ruházat vásárlását szolgáló - ruhapénzt is tartalmaz. E normába besoroltak szolgálati ténykedés közben polgári és egyenruhát egyaránt viselhetnek;

- a polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében gyakorló ruházatot és polgári ruhapénzt vagy csak polgári ruhapénzt tartalmaz. Az ide besoroltak csak polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot. Ettől való eltérést kizárólag az állományilletékes parancsnok (vezető) engedélyezhet.

e) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás függvénye. Azt, hogy a különböző szolgálati beosztásba kinevezésre kerülőket melyik ruházati normába kell besorolni, a mindenkor érvényes állománytáblázat szabja meg. A besorolásra az arra jogosult parancsnok állományparancsot köteles kiadni. Ugyancsak állományparancsban intézkedik a besorolás megváltoztatásáról (átsorolás, átminősítés) is.

f) Az alapellátást az állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az állományparancs kiadására illetékes szerv vezetőjének külön engedélye esetén szabad. (Pl. takarékossági megfontolásból az egyenruhás normába kinevezettet, ha felszereléskor már ismert, hogy rövid időn belül vegyes vagy polgári ruhás normába kerül, felszerelése e normák alapján is történhet.)

g) Az alapellátásra való igényjogosultság kezdő időpontja:

- új kinevezés (új felvétel) esetén az állományparancsban meghatározott időpont;

- a már szolgálati viszonyban lévőkre vonatkozóan az átminősítés (átsorolás) napja.

h) Az alapellátás kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

i) Az alapellátási normában szereplő cikkeket, illetve azok árát vagy a ruházati utalványt, valamint a polgári ruhapénzt az igényjogosultság keletkezésének időpontjában kell biztosítani. Ettől eltérni csak - az alapellátási norma előírásainak megfelelően - a próbaidőre felvett személyek esetében szabad.

j) Teljes alapellátásra igényjogosultak a következők:

- új felvétellel, vagy az önálló szerv köztisztviselő, illetve közalkalmazott tagjaiból hivatásos állományba kinevezettek;

- tábornokká kinevezettek (polgári szervtől történő, illetve ruhaszín-változással járó áthelyezés, valamint az önálló szerv köztisztviselő, illetve közalkalmazott tagjaiból való kinevezés esetén);

- a HM-től az önálló szervek nem keki egyenruhás testületeihez áthelyezettek, normabesorolásuktól függetlenül;[37]

- a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrségtől (a továbbiakban: PM VP) az önálló szerv állományába áthelyezettek, normabesorolásuktól függetlenül;

- a nyugállományból újra tényleges állományba vett személyek, ha nyugállományba helyezésük óta 24 hónap eltelt;

Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes, szolgálati egyenruházattal, vagy már továbbhasználatra alkalmas egyenruházati cikkel, illetve cikkekkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja.[38]

- az ORFK Köztársasági Őrezredtől a Rendőrség más szerveihez, valamint a polgári védelemtől a Rendőrséghez és a hivatásos állami, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokhoz (illetve fordítva) áthelyezettek, normabesorolásuktól függetlenül. Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes, szolgálati egyenruházattal vagy más továbbhasználatra alkalmas egyenruházati cikkel, illetve cikkekkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja.[39]

- a Határőrségtől az ORFK Köztársasági Őrezredhez, az állami tűzoltósághoz, a polgári védelmi állományba, valamint az önkormányzati tűzoltóságokhoz áthelyezettek (illetve fordítva) , normabesorolásuktól függetlenül.[40]

k) A teljes alapellátásban részesülők esetében - amennyiben az önálló szervnél vagy más fegyveres szervnél utánpótlási ruhapénz ellátásban részesültek - a tárgyévre folyósított ruhapénznek az év hátralévő hónapjaira eső hányadát "túlellátásként" kell kezelni, és azt a következő naptári évben járó csökkentett utánpótlási ruhapénzből le kell vonni.

l) A hivatásos állományba kinevezéssel egyidejűleg nyugállományba helyezettek részére egyenruházati ellátást, illetményt biztosítani nem szabad.

m) A tűzoltó hivatásos állomány tagjának a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok között történő munkahelyváltása esetén az egyenruházati leszerelésre vonatkozóan a parancsnokok megegyezhetnek.

18. Az alapellátás-kiegészítés általános szabályai

a) A HM és a határőrség, illetve az ORFK Köztársasági Őrezred, valamint a polgári védelem közötti, továbbá az önálló szervek közötti ruhaszín-változással nem járó áthelyezések, valamint a testületen belüli normaátsorolások esetén az igényjogosultak részére a régi és az új alapellátási anyagnorma különbözetét, illetve az ezek beszerzéséhez szükséges átszerelési költségtérítést kell biztosítani.

b) Az alapellátás-kiegészítésre igényjogosultak a következők:

- a szerven belül polgári ruhás állományból vegyes és egyenruhás állományba, valamint vegyes ruhás állományból, egyenruhás állományba átsoroltak;

- a HM-től az ORFK Köztársasági Õrezredhez és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, illetve az alárendeltségébe tartozó polgári védelmi személyi állományba áthelyezettek, normabesorolásuktól függetlenül;[41]

- az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtástól (a továbbiakban: IM BV) az önálló szervek szürke egyenruhás testületeihez (rendőrség, tűzoltóság) áthelyezettek, normabesorolásuktól függetlenül;

- a rendőrségtől a tűzoltósághoz (vagy fordítva) áthelyezett férfiak normabesorolásuktól függetlenül;

- a Rendőrségtől a Határőrséghez (vagy fordítva) áthelyezettek, normabesorolásuktól függetlenül,[42]

- a határőrökre vonatkozóan a rendfokozati állománycsoportok közötti előléptetettek, illetve kinevezettek (tiszthelyettesi-zászlósi, zászlósi-tiszti, tiszti-főtiszti, főtiszti-tábornoki).[43]

c) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál figyelembe kell venni:

- az új (amelybe az átsorolás, áthelyezés történik) alapellátási norma szerint kiegészítésként adandó ruházati és felszerelési cikkek forintértékét;

- az új testületnél eltérő alapszínük miatt nem viselhető ruházati és felszerelési cikkek helyett kiadásra kerülő cikkek forintértékét;

- a gombozási, átalakítási (igazítási), vállszalag-bevarratási költségeket.

d) Az igényjogosultak az átszerelési költség terhére kötelesek gondoskodni a hiányzó ruházati és felszerelési cikkek beszerzéséről, vagy az egyenruházat átszereléséről.

e) Az MH-tól a határőrséghez és az ORFK Köztársasági Őrezredhez, valamint a polgári védelemhez áthelyezetteket (azonos ruhaszín esetén) alapellátottnak kell tekinteni. Részükre csak az eltérő alapszínű vagy fazonú cikkek forintértékét, illetve gombozási, vállszalag-bevarrási költséget lehet kifizetni.

f) Az önálló szervek között, illetve az önálló szervekhez áthelyezett hivatásos állomány tagja részére az utánpótlási illetmény - az átadó szerv által kiadott igazolás figyelembevételével - csak az áthelyezés időpontjától jár.

g) Az átszerelési költség összegének kiszámításánál a ruházati és felszerelési cikkek tekintetében az egyenruházati bolt érvényben lévő árjegyzékében az I. osztályú szériagyártású cikkekre meghatározott árakat, míg a munkadíjak tekintetében a területileg illetékes - önálló szervvel szerződéses viszonyban lévő - egyenruházatot készítő egység árait kell alapul venni. Ettől eltérni csak a 17. pont m) és n) alpontjaiban foglaltak figyelembevételével lehet.

h) Az alapellátás-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett utánpótlási ruhapénz teljes összegére jogosultak.

i) Amennyiben az áthelyezett igényjogosult az egységes, szolgálati egyenruházattal vagy más továbbhasználatra alkalmas egyenruházati cikkel ellátásra került, azt a fogadó szerv az áthelyezett részére nem biztosítja.[44]

19. Alapellátás és alapellátás-kiegészítés során értelemszerűen alkalmazandó általános szabályok

a) Az MH-hoz, az IM BV-hez, a PM VP-hez, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz és a Katonai Ügyészséghez (a továbbiakban: társ fegyveres szervek), valamint az önálló szervek (testületek) között áthelyezett vagy átminősített, továbbá az önálló szerveknél a hivatásos állományviszony megszűnése mellett köztisztviselőként vagy közalkalmazottként alkalmazásban maradó személyek végleges tulajdonába kell adni térítésmentesen - a rohamsisak kivételével - mindazokat a ruházati és felszerelési cikkeket, amelyek az új alapellátási normában nem szerepelnek, illetve az új szervnél eltérő alapszínük vagy fazonjuk miatt nem viselhetők.

A rohamsisakot az útbaindító, illetve az előző testület bevonja, és azt az új felszerelők ellátására felhasználja.

b) A köztisztviselőként vagy közalkalmazottként továbbfoglalkoztatottak a tárgyévben kifizetett hivatásos állományú utánpótlási ruhapénzből csak a hivatásos állományban töltött hónap végéig esedékes összegre igényjogosultak, részükre az új állománykategóriájukra vonatkozó jogszabályokban meghatározott ruházati juttatások az irányadók.

c) Az a) és b) pontban foglalt esetekben a rendőrség hivatásos állományú tagjaitól - a sapkák, a lábbelik és a fehérneműk kivételével - a speciális szolgálati egyenruházatokat be kell vonni, és azokat az érintettek további ellátására kell felhasználni.

d) A tulajdonban meghagyott ruházati és felszerelési cikkeket két évig meg kell őrizni. Két éven belül történt újbóli átminősítés, illetve leszerelést követő ismételt állományba vétel esetén - amennyiben az állományparancs másképpen nem rendelkezik - a tulajdonban meghagyott ruházati és felszerelési cikkek helyett az önálló szerv költségvetését terhelően másik nem adható ki. Erről az érintetteket írásban kell tájékoztatni.

e) Az alapellátás-kiegészítés keretében vegyes és polgári ruhás normatípusba átsoroltak részére az alapellátási normában szereplő polgári ruhapénzt kifizetni tilos.

f) A rendőröket és a tűzoltókat érintően bármely rendfokozatba történt előléptetéskor egy pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lapot kell kiadni, és a költségvetés terhére elszámolni.

g) Rendfokozati visszavetéskor átszerelési költség nem fizethető.

h) Ugyanazon személynek szervek közötti vagy szerven belüli, két éven belül történt ismételt (többszöri) áthelyezésekor, átsorolásakor, illetve leszerelését követő ismételt állományba vételekor az igényjogosult újbóli ellátásához - a Ruházati elszámolási könyv egyidejű felterjesztésével - a középfokú szakirányító szerv döntését kell kérni.

20. Az alapellátás utánpótlásának általános szabályai

a) A teljes alapellátás terhelési időpontjától számított 12 hónapig utánpótlási ruhapénz nem jár.

b) Az alapellátás-kiegészítés az évi utánpótlási ruhapénzre való folyamatos igényjogosultságot nem érinti.

c) Az utánpótlási ruhapénz az elhasználódott egyenruházati és felszerelési cikkek utánpótlására, illetve a teljes egyenruházati fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat és kiegészítő cikkeinek a megvásárlására, valamint a rendőr és a tűzoltó, továbbá a polgári védelmi hivatásos állományra vonatkozóan az előléptetésekkel kapcsolatos átszerelési költségek fedezésére szolgál. A tábornoki állomány tagjai részére az utánpótlási ruhapénzt - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az állományilletékes önálló szerv fizeti ki.[45]

d) A teljes egyenruházati fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházat finanszírozását - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/G. §-a (2) bekezdése b) pontjának megfelelően - a ruházati utánpótlási illetmény terhére kell megoldani. Amennyiben a tárgyévi utánpótlási ruhapénz az újonnan rendszeresített cikkek beszerzési árát nem fedezi, úgy az adott évben az utánpótlási ruhapénz maximum 60%-át lehet visszatartani ezen .egyenruházat részbeni ellentételezésére. A különbözetet a következő évi utánpótlási ruhapénz terhére túlellátásként kell előjegyezni. A túlellátásként előjegyzett összeget - az utánpótlási ruhapénzt terhelő teljes kiegyenlítésig - minden évben az adott éves ruházati utánpótlási illetmény maximum 60%-ával lehet csökkenteni.[46]

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok a hivatásos állományuk tagjai részére az egységes szolgálati egyenruházatot saját költségvetésük figyelembevételével szerzik be.

Az egységes, nyári és téli sötétkék szolgálati egyenruházat cikkeit az alapellátási normák tartalmazzák, a nyári változat bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló költségvetési szervek hivatásos állományú tagjai részére rendszeresített egységes, nyári szolgálati egyenruházat bevezetéséről szóló 42/2001. (BK 19.) BM utasítás tartalmazza. A teljes egyenruházati fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített szolgálati egyenruházat bevezetésére figyelemmel az alapellátásnál, valamint az utánpótlásnál törekedni kell a kettős ellátás elkerülésére.[47]

Az egyenruházati alapellátási normákban előzőleg már szereplő cikkek helyébe lépő (korszerűsített), rendszeresített termékek beszerzését csak a kivonásra kerülő cikkek viselési (kihordási) idejének leteltét követően lehet kötelező jelleggel elrendelni. Ebben az esetben az igényjogosultak csak a kivonásra kerülő cikkek viselési idejének lejárta után kötelesek, az ezen cikkek helyébe bevezetett termékeket az utánpótlási ruhapénzük terhére - első alkalommal - beszerezni. Amennyiben a rendszeresítésre került cikkek bevezetése ezen viselési időn belül történik, abban az esetben az első alkalommal történő beszerzés költsége az önálló szerv költségvetését terheli.

e) Az utánpótlási ruhapénz forintösszegeit az 1. számú függelék V. számú norma tartalmazza.

f) A ruházati utánpótlási illetményt mindig január 1-jével kell az igényjogosult javára írni, és - az újonnan rendszeresített egyenruházat cikkeinek beszerzésére a 20. pont d) alpontja szerinti összeggel csökkentve, vagy teljes egészében - június 30-áig kell kifizetni.[48]

g) A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett utánpótlási ruhapénzt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell. [A nem fegyelmi úton nyugállományba helyezettekre, illetve az egészségi okokból nyugdíjazottakra a 24. pont e) alpontjában foglaltak vonatkoznak.]

Kivételt képez:

- ha az igényjogosult az alapellátást az előző évben, év közben kapta meg. Ebben az esetben az alapellátás kiadását követő évben csökkentett utánpótlási ruhapénzhányad jár, amely év közben az alapellátás terhelési időpontjának első évfordulóján esedékes [18. pont j) alpontjában foglaltak figyelembevételével];

- ha átmeneti jelleggel szünetelt az utánpótlási ruhapénz folyósítása. Ebben az esetben az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végégig esedékes utánpótlási ruhapénzhányadot (az ismételt szolgálatba állás hónapjának első napjával) szabad az igényjogosultnak jóváírni és kifizetni, a 22. pontban foglaltak figyelembevételével.

h) A ruházatok testsúlygyarapodás vagy testsúlycsökkenés miatt szükségessé váló testhez igazításáról (kiengedés, szűkítés) az igényjogosult az utánpótlási ruhapénz terhére köteles gondoskodni.

21. Az utánpótlás átmeneti szüneteltetésének szabályai

a) Egy naptári évben folyamatosan vagy megszakításokkal illetmény nélküli szabadságon lévők, valamint a gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesülők utánpótlási ruhapénzt a távollétük egész időtartamára nem kaphatnak.

A távollét időtartamát - összevontan - egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe. A részükre előre kifizetett utánpótlási ruhapénz jogtalanná vált részét túlellátásként elő kell jegyezni, és a következő évi utánpótlási ruhapénzből le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni.

b) A szolgálati beosztásukból felfüggesztettek, továbbá az előzetes letartóztatásba helyezettek és a katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítéltek részére - függetlenül annak időtartamától - az ezen idő alatt esedékessé váló utánpótlási ruhapénzt kifizetni tilos.

c) A büntetőeljárás befejezése után:

- szolgálati viszonyból való felmentést tartalmazó határozat esetén a személyt le kell szerelni, és vele az eljárás (felfüggesztés) megindításának első hónapjának végével véglegesen el kell számolni a 24. pontban foglaltak szerint,

- ha a személy továbbra is szolgálati viszonyban marad, részére visszamenőlegesen minden esedékessé vált visszatartott járandóságot ki kell adni.

d) Nem szünetel az ellátás azok részére:[49]

- akiket állományviszonyuk fenntartása mellett - a Hszt. 42. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - más szervhez vezényeltek, valamint akiket a Hszt. 43. §-ában foglaltak szerint berendeltek;[50]

- akiket állami tanintézetbe - ösztöndíjas hallgatóként - vezényeltek;[51]

- akiket a Rendőrtiszti Főiskolára - kettős jogállású hallgatóként - vezényeltek;[52]

- akik betegállományban vannak.[53]

22. A megrongálódott, elveszett vagy megsemmisült termékek pótlása

a) A megrongálódott, beszennyeződött, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati és felszerelési cikkeket - a kár bekövetkezésének körülményeitől függetlenül - az állomány tagjának haladéktalanul meg kell javíttatnia, illetve pótolnia kell.

b) A ruházati és felszerelési cikkeknek a szolgálati feladatok végrehajtásával összefüggő elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása, illetve beszennyeződése esetén amennyiben a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, vagy a kárösszeg nem behajtható, a kárt az önálló szerv viseli. Az erre irányuló igény a használó kérelme alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendeletben foglaltak szerint kell elbírálni.

Amennyiben a kárért harmadik személy felelős, ellene az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a kárösszeg behajtására intézkedni kell.

c) A térítési összeget a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani.

d) A használhatatlanná vált ruházati és felszerelési cikkeket bevonni nem szükséges.

23. A szolgálati viszony megszűnése esetén követendő eljárás

Azokat, akiknek szolgálati viszonya a Hszt. 53. §-ában foglalt esetek miatt megszűnt, le kell szerelni, és velük a ruházati illetmények tekintetében el kell számolni az alábbiak szerint:

a) Azokkal szemben, akiknek a szolgálati viszonya a Hszt. 54. §-a alapján - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - megszűnt, az alapellátásként kiadott ruházati és felszerelési cikkek, illetve az utánpótlási ruhapénz elszámolása tekintetében a két fél között történt megegyezésben rögzítettek szerint kell eljárni.

b) Azoktól, akiknek a szolgálati viszonya a próbaidő alatt megszűnt - a Hszt. 41. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján - a kiadott ruházati és felszerelési cikkeket azonnali hatállyal be kell vonni.

c) Azoktól:

- akiknek a szolgálati viszonya az utolsó alapellátást, valamint az utolsó alapellátás-kiegészítést követő két éven belül nem nyugdíjazás vagy elhalálozás következtében szűnt meg; továbbá

- akiket - szolgálati időre való tekintet nélkül - (beleértve a 2 évnél régebben szolgálókat is) lemondás (Hszt. 55. §), a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás [Hszt. 56. § (2) bekezdés b) alpontja], a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával [Hszt. 53. §. e) alpontja], büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával [Hszt. 53. § f) alpontja], a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [Hszt. 59. § (1) bekezdés b) alpontja], az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [Hszt. 59. § (1) bekezdés d) alpontja] miatt szereltek le, valamint akiket fegyelmi úton nyugdíjaztak,

az alapellátásként kiadott ruházati és felszerelési cikkeket - a sapkák, ingek, női blúzok, sálak, nyakkendők, alsónadrágok, sportruházatok, zoknik, lábbelik, karjelzések, váll-lapok és vállszalagok kivételével - be kell vonni.

- Amennyiben a leadásra kötelezett cikkek az 50%-os értéket nem érik el, továbbá, ha bizományosi árusításra a területileg illetékes egyenruházati boltban lehetőség van, azokat bevonni nem szabad, helyettük a cikkek forintértékének 50%-át kell visszatéríttetni.

- A térítési díj megállapításakor az egy éven túli leszerelők esetében a tárgyévre érvényes egységárakat, míg az egy éven belüli leszerelők esetében a felszereléskor biztosított egységárakat kell alkalmazni.

- Az egy éven belüli leszerelők esetében az egyenruházati termékek vásárlására kifizetett összegből az esetleg még meg nem vásárolt cikkekre eső - teljes - összeget vissza kell téríttetni.

- A leszerelők a leszerelés évében kifizetett utánpótlási ruhapénzből, továbbá a vegyes és polgári ruhás normába soroltak egy éven belüli leszerelésekor a polgári ruhapénzből csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak, ezért a jogtalanná vált hányadot kötelesek visszafizetni.

- A rendőrség hivatásos állományú tagjaitól - a sapkák, a lábbelik és a fehérneműk kivételével - a speciális szolgálati egyenruházatokat be kell vonni, és azokat az érintettek további ellátására kell felhasználni.

d) Azok:

- akik az utolsó alapellátást követő két évi szolgálat után nem fegyelmi úton és nem nyugdíjazás folytán; illetve

- akik vagy akikre nézve - szolgálati időre való tekintet nélkül - az alábbi esetek alapján: az Országgyűlés, a Kormány vagy - Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatra nincs lehetőség [Hszt. 56. § (1) bekezdés a) alpontja], minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztása ellátására alkalmatlan [Hszt. 56. § (2) bekezdés a) alpontja], valamint országgyűlési képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettesé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré - a fegyveres erők, a rendőrség és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozók esetén az előbbieken kívül - még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás [Hszt. 59. § (1) bekezdés c) alpontja], nem nyugdíjazás folytán, hanem felmentés útján; továbbá

- akik - szolgálati időre való tekintet nélkül - más állami, illetve társadalmi szervhez végleges áthelyezés útján

szerelnek le, a leszerelés évében kifizetett utánpótlási ruhapénzből csak a leszerelés hónapjának végéig esedékes összegre igényjogosultak.

- A leszerelők a rohamsisakot kötelesek leadni, míg a birtokukban lévő többi ruházati és felszerelési cikket (cikkeket) - térítésmentesen - megtarthatják, azok készpénzbeli visszaváltását nem igényelhetik.

- A rendőrség hivatásos állományú tagjaitól - a sapkák, a lábbelik és a fehérneműk kivételével - a speciális szolgálati egyenruházatokat be kell vonni, és azokat az érintettek további ellátására kell felhasználni.

e) A nem fegyelmi úton nyugállományba helyezettek, illetve az egészségi okokból nyugdíjazottak, valamint akiknek átszervezés következtében a szolgálati beosztása megszűnt [Hszt. 56. § (1) bekezdés b) alpontja] a birtokukban lévő ruházati és felszerelési cikkeket - a rohamsisak kivételével - térítésmentesen megtarthatják.

- A rohamsisakot be kell vonni. Az utolsó szolgálati évre jóváírt (egész évi) utánpótlási ruhapénzre jogosultak.

- A rendőrség hivatásos állományú tagjaitól - a sapkák, a lábbelik és a fehérneműk kivételével - a speciális szolgálati egyenruházatokat be kell vonni, és azokat az érintettek további ellátására kell felhasználni.

f) Az elhunyt hivatásos személyek ruházata és felszerelése - a rohamsisak kivételével - a szolgálati időre való tekintet nélkül a hozzátartozók tulajdonába kerül. Az utolsó szolgálati évre jóváírt (egész évi) utánpótlási ruhapénzt - amennyiben még nem került kifizetésre - a hozzátartozók részére ki kell fizetni. A kifizetett utánpótlási ruhapénz jogtalanná vált hányadát visszatéríttetni nem kell.

24. Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai

a) A ruházati alapellátásról és utánpótlásról egyénenkénti elszámolást kell készíteni, illetve a Ruházati elszámolási könyvet le kell zárni:

- rendszeresen minden év december hónapjában; továbbá

- az igényjogosult szolgálati viszonyának átmeneti vagy végleges megszűnésekor; valamint

- az igényjogosult állományviszonyának megváltoztatásakor, ha változás testületek között áthelyezés vagy átminősítés, amely a ruhaellátási normatípusok közötti átsorolással is együtt jár.

b) A rendszeres évi elszámoláskor (záráskor) az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást pedig terhelésként kell a következő évre átvinni.

c) Az elszámolást a szolgálati viszony végleges vagy átmeneti megszűnésekor, illetve az áthelyezések és átminősítések esetén a 22. és 24. pontok előírásai szerint kell elvégezni.

d) Az igényjogosult önálló szervek közötti áthelyezésekor és a Rendőrtiszti Főiskolára vezénylésekor a Ruházati elszámolási könyvet - bizonylataival együtt - az új gazdálkodó szervhez 8 napon belül meg kell küldeni. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés esetén az áthelyezett részére kifizetett ruházati utánpótlási ruhapénzről és a tulajdonában hagyott ruházati termékek köréről az új szervnek elszámolást kell küldeni.

e) Azoknak a tábornokká kinevezetteknek a Ruházati elszámolási könyvét, akiknek a ruházati ellátását nem az önálló szerv végzi, a BM OKF részére kell megküldeni.

VI. Fejezet

A szerződéses határőr egyenruházati ellátása

A szerződéses határőr egyenruházata cikkösszetételét, mennyiségét, viselési idejét, valamint az ellátási gazdálkodásának részletes szabályait - a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyását követően - a határőrség országos parancsnoka intézkedésben határozza meg.

VII. Fejezet

A munka-, védőruházati, illetve védőeszköz-, védő- és egységkészlet-ellátásrendszere és szabályai

25. Az ellátás alapelvei

a) Az önálló szervek hivatásos, illetve szerződéses állományának a tagjait, valamint a fogyasztási egységeket (a továbbiakban: igényjogosultak) a mindenkori hatályos normák figyelembevételével:

- munkaruházat vagy ruhakoptatási járulék,

- védőruházat, védőeszköz, védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés),

- ruházati egységfelszerelés

ellátás illeti meg.

b) Az ellátás (juttatás) jellege:

- nagyfokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó munkakörökben munkaruházat vagy ruhakoptatási járulék,

- az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, illetve közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés,

- a szolgálati feladatok végzését segítő vagy szolgáló - a fogyasztási egységekre meghatározott - ruházati egységfelszerelés

lehet.

26. Az ellátási normák tartalmi követelményei

a) Az igényjogosultak ellátása alapellátási és utánpótlási normán alapul.

b) A normák meghatározzák, illetve tartalmazzák:

- az igényjogosultság alapját képező munkaköröket vagy fogyasztási egységeket,

- az egyes munkakörökre vagy fogyasztási egységekre felszámítható ruházatok (egyéni védőfelszerelések) cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét, a ruhahasználati járulék összegét,

- a juttatás jellegét (munkaruha, egyéni védőfelszerelés, ruházati egységfelszerelés, ruhakoptatási járulék),

- a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési (használati)

idejét.

27. Az ellátási normák és készletek kialakítása

a) A különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket külön jogszabály tartalmazza. Az előírt védőfelszerelések fajtáin belül biztosítandó egyéni védőfelszereléseket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által kiadott a minősített egyéni védőeszközök jegyzéke határozza meg.

b) A hivatásos állományúak részére kiadásra kerülő munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor szigorúan mérlegelni kell a ruházat viselésének

- rendszerességét,

- átlagos időtartamát.

c) A munkaruha-ellátást - több munkakör ellátása esetén - arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. Kihordási idejének meghatározása során azonban mérlegelni kell az egyéb munkakör(ök) ellátásával járó szennyeződés, kopás mértékét.

d) Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés, illetve egyéb tevékenység egész időtartamára - függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidőtől, a munka végzése során előforduló minden ártalomra - biztosítani kell.

e) Ha az igényjogosultak egészségének, illetve testi épségének megóvása, vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, az önálló szerv a normában meghatározott eseteken kívül is köteles megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani.

28. Az ellátási normák kiadása

Az ellátási normákat:

a) a hivatásos állomány

- egyenruha és speciális jellegű munkaruházata, illetve egyéni védőfelszerelése, valamint egyenruha jellegű ruházati egységkészlete, továbbá formaruházata és ezen termékek kiegészítő cikkei tekintetében - a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyásával - az országos rendőrfőkapitány, a határőrség országos parancsnoka, a tűzoltóság országos parancsnoka, illetve a polgári védelem országos parancsnoka,

- nem egyenruha jellegű munkaruházata, illetve egyéni védőfelszerelése viszonylatában az ellátásilag illetékes szerv vezetője (parancsnoka),

b) a ruházati egységfelszerelésekre

- a gazdálkodó szerv vezetője (parancsnoka) adja ki.

A vitás esetekben a BM Személyügyi Főosztály, illetve a BM Műszaki Főosztály, valamint az illetékes szakszervezet együttes állásfoglalása az irányadó.[54]

29. Az ellátás előkészítésének szabályai

A gazdálkodó szervek ellátási szükségleteik fedezetét a hatályos normák és a tervezési előírások alapján, az éves költségvetés keretében tervezzék és biztosítsák.

30. A viselési (használati) idő meghatározása

a) A viselési (használati) időt teljes munka (szolgálati) idő, illetve - a ruházati egységfelszerelések körében - a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja.

b) Az egyéni védőfelszerelések viselési és a ruházati egységfelszerelések használati idejének normában történő meghatározása kizárólag számítási (tervezési) alapul szolgál.

31. A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása

a) Az igényjogosultak akkor válnak alapellátásra jogosulttá, ha szerződés, kinevezés, áthelyezés, vezénylés stb. folytán olyan munkakörbe lépnek, amelyben a hatályos normák szerint valamilyen juttatás megilleti őket.

b) Az igényjogosultak ellátását az állományilletékes önálló szervnél a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása vagy pénzbeni kifizetése útján kell végezni.

c) Az áthelyezettek speciális védőfelszerelésének átadás-átvételéről az átadó, illetve az átvevő önálló szerv az áthelyezés előtt megállapodhat.

d) Az egyéni védőfelszerelések, valamint a védőruha jelleggel kiadásra kerülő munkaruházatok az igényjogosultak részére kizárólag természetben biztosíthatók. Az önálló szerv a természetben biztosítható cikkek helyett pénzbeni megváltást nem adhat. Az egyéni védőfelszereléssel történő alapellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védőfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs.

e) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az önálló szerv tulajdonát képezi. Kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas. A védőképességét az illetékes vezető (parancsnok) vagy megbízottja rendszeresen ellenőrzi, a szükséges cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következett be.

f) A norma alapján biztosított - a lejárt viselési idejű - munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét.

g) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idő lejártáig az önálló szerv, ezt követően a használó tulajdonát képezi.[55]

h) A ruhahasználati járulék összege megszabott, attól eltérni tilos. A járulékot, az igényjogosultság kezdetekor Készpénzkifizetési jegyzéken, egy évre előre kell kifizetni. Utánpótlása az alapellátást követő 13. hónap első napjától esedékes. A tárgyévre járó csökkentett utánpótlási összeget, valamint a további évekre esedékes utánpótlást minden év január 1-jei hatállyal, előre kell kifizetni.

32. Az ellátás szüneteltetése és a viselési idő módosítása

a) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó

- tanfolyamon (amennyiben ott munkaruházatát nem használja),

- fizetés nélküli, rendkívüli vagy szülési szabadságon, illetve gyermekgondozási díjon és segélyen,

- katonai szolgálatban, valamint

- felfüggesztés alatt

eltöltött idő. A felsorolt esetekben a viselési időt a távollét időtartamának arányában meg kell hosszabbítani. A meghosszabbítást egész hónapokban kell számolni.

b) A már kifizetett ruhahasználati járulékot betegség miatt, valamint szülési szabadság, továbbá gyermekgondozási díj és segély év közbeni igénybevétele esetén visszafizettetni vagy túlellátmányként előjegyezni nem kell.

c) Ha a betegség, szülési szabadság vagy a gyermekgondozási díj és segély igénybevétele a következő évben (években) is fennáll, a ruhahasználati járulék folyósítása szünetel.

Az újabb igényjogosultság az ismételt munkába állás hónapjának első napjával veszi kezdetét. Ebben az esetben az év végéig esedékes hányadnak megfelelő összeget kell jóváírni és kifizetni.

33. Elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott termékek pótlása

a) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot - a megrongálódott ruházat bevonása mellett - pótolni kell.

b) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült termék pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani

c) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén - függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be - jegyzőkönyvet kell felvenni, és a 18/1997. (III. 12.), illetve a 23/1997. (III. 19.) BM rendelet ekben foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni.

Amennyiben a kárért harmadik személy felelős, ellene az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a kárösszeg behajtására intézkedni kell.

34. Az igényjogosultság megszűnésekor követendő eljárás

a) Az igényjogosult használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét - a c) és d) pontokban felsoroltak kivételével - köteles visszaszolgáltatni az alábbi esetekben:

- a szolgálati viszony megszűnésekor,

- a más önálló szervhez történt áthelyezéskor, vagy tartós vezényléskor,

- a tényleges katonai szolgálatra történt bevonuláskor,

- gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély igénybevételekor,

- három hónapnál hosszabb fizetés nélküli vagy rendkívüli szabadság megkezdésekor, és

- olyan munkakörbe kerüléskor, amelyben a juttatás már nem illeti meg.

b) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat mindenkor érvényes árát osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával, és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátra van. Érvényes ár alatt a hatályos elszámolóárat kell érteni.

c) A nyugállományba helyezett a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatja.

d) Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, kimondva az önálló szerv kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közvetlen hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közvetlen hozzátartozó nincs, akkor be kell vonni.

e) Az igényjogosultság megszűnésekor a volt igényjogosult a ruhahasználati járulék jogtalanná vált hányadát köteles - a középfokú szakirányító szerv által kiadott intézkedésben foglaltak szerint - visszatéríteni.

35. Nyilvántartási előírások

A használatra (természetben vagy készpénzben) kiadott munkaruházatot Munkaruha-nyilvántartó lapon az egyéni védőfelszerelést Felszerelési lapon kell - mennyiségben - nyilvántartani.

VIII. Fejezet

A Rendőrtiszti Főiskola, valamint egyéb iskolák, tanfolyamok hallgatóinak ruházati ellátása

36. A Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos hallgatóinak ruházati ellátása:

a) A Rendőrtiszti Főiskola (a továbbiakban: főiskola) ösztöndíjas, illetve kettős jogállású, valamint polgári hallgatója egyenruha, illetve formaruha, valamint évfolyamjelzés ellátásra, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény III. fejezet 26. §-ának (1) bekezdésében, a 32. §-ának (4) bekezdésében, valamint az V. fejezet 43. §-ában, illetve a 45. §-ának a) pontjában foglaltak figyelembevételével jogosult.

b) Az a hallgató, aki az első év sikeres elvégzését követően a hallgatói jogállása ideje alatt került próbaidős hivatásos állományba, csökkentett egyenruházati alapellátásra jogosult. Ezen ellátás fedezetét, valamint ezeknek a hallgatóknak a csökkentett normájú egyenruházati alapellátását a hallgatóval szerződést kötő önálló szerv (fegyveres szerv) a költségvetése terhére biztosítja.

c) A főiskolai öltözet cikkösszetételét, mennyiségét, viselési idejét (kihordási idejét) a határőr hallgatók főiskolai öltözetét kivéve, - a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyásával - a főiskola vezetője intézkedésben határozza meg.

d) A rendőri szakos hallgatók formaruházati ellátásáról a főiskola anyagi szolgálata köteles gondoskodni. A nem rendőri szakos hallgatók formaruházattal történő ellátása az állományilletékes önálló szerv (fegyveres szerv) feladata.

e) A hallgatók főiskolai évfolyamjelzést és karjelzést viselnek, amelyet a főiskola térítésmentesen biztosít.

f) A főiskolai formaruházati cikkek karbantartásáról a hallgatók saját maguk kötelesek gondoskodni.

g) Az a hallgató, akit az első tanévet követően próbaidős hivatásos állományba kineveztek, a kinevezését követő egy év letelte után - az egyenruházati alapellátási normájának megfelelő - utánpótlási ruhapénzre jogosult. Ezen utánpótlási ruhapénz fedezetét a küldő, valamint a hallgatóval szerződést kötő önálló szerv (fegyveres szerv) a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet szerint biztosítja.

h) A főiskolára vezényelt hivatásos állomány tagjának az alapellátási egyenruházati normák közötti átsorolása nem indokolt. A ruházati elszámolási könyvét - okmányaival együtt - a vezényléssel egyidejűleg, de legkésőbb az iskolakezdést követő 8 napon belül a főiskola anyagi osztálya részére köteles megküldeni.

i) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a főiskolai képzés ideje alatt történő megszűnése esetén, a ruházati elszámolást tekintve, a Szabályzat előírásai érvényesülnek.

j) Azon hallgatótól, akinek főiskolai tanulmánya próbaidős hivatásos állományba történt kinevezése alatt befejeződik, a felszereléskor részére kiadott ruházati és felszerelési cikkeket - a sapkák, ingek, alsónadrágok, fehérneműk, zoknik kivételével - be kell vonni.

k) Próbaidős hivatásos állományba történt kinevezéskor a hallgató főiskolai formaruhája - térítésmentesen - a hallgató tulajdonába kerül.

37. Rendészeti szakközépiskolák, egyéb iskolák, valamint tanfolyamok tanulóinak ruházati ellátása[56]

a) A rendészeti szakközépiskolák tanulóinak ruházati ellátását, valamint az ellátással összefüggő, egyes feladatokat a rendészeti szakközépiskolák ösztöndíjas és kettős jogállású tanulóinak ellátásáról szóló 35/1999. (BK 22.) BM utasítás tartalmazza.

b) Az egyéb iskolákra, tanfolyamokra, illetve a Magyar Honvédség tanintézeteibe, valamint a külföldi tanintézetekbe vezényelt igényjogosultak ruházati ellátását - a közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár előzetes jóváhagyásával - az országos rendőrfőkapitány, valamint az országos parancsnok (vezető) intézkedésben szabályozza.

IX. Fejezet

A beszámoltatás és adatszolgáltatás rendje

38. A beszámolás általános követelményei

a) A középfokú szakirányító szervek a gazdálkodási évben kifejtett tevékenységükről a felsőfokú irányító szerv külön intézkedésére beszámoló jelentést és adatszolgáltatást kötelesek készíteni.

b) A beszámoló jelentés általános követelményként tartalmazza:

- a gazdálkodási év célkitűzéseit (pl. öltözködési színvonal emelése stb.),

- a kitűzött célok megvalósítását elősegítő vagy gátló körülményeket, a végrehajtás esetleges elmaradásának okait,

- a szakirányító szerv észrevételeit, javaslatait.

39. A beszámolás sajátos követelményei

Az általános követelmények mellett - a ruházati szakszolgálat sajátos feladatait figyelembe véve - a beszámoló jelentés térjen ki a következőkre:

- az állomány ruházati ellátottságára (pl. mennyiségi ellátottság, folyamatosság, minőségi színvonal, elért fejlődés vagy visszaesés, méretválaszték megfelelősége stb.),

- az öltözködés színvonalára és a ruházati termékek korszerűségére (az öltözködés kulturáltsága, elért szintje, a rendszeresített vagy megengedett öltözeti cikkek követelményeknek megfelelő alkalmassága, viselési tapasztalatok stb.).

X. Fejezet

Vegyes rendelkezések

40. Az e Szabályzatban nem szabályozott gazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a BM Gazdálkodási Szabályzata az irányadó.

41.[57]

42. A rendőrség alapellátási normáiból 1995. szeptember 1-jével kivont egyenruházatokat a hivatásos állomány megengedett öltözetként a készletek kifogyásáig viselheti, az ezen ruházatokból meglévő raktári elfekvő készleteket a rendőrség a BM OKF-től térítés ellenében átveheti.

A kivonásra került egyenruházati termékek körét a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

43. A belügyminiszteri, illetve a közgazdasági helyettes államtitkári jóváhagyással rendszeresített ruházati és felszerelési cikkek, a rendszeresítési jegyzőkönyvben foglaltak szerint beszerezhetőek, valamint az önálló szervnél bevezethetőek a vonatkozó ruházati norma módosítását megelőzően is.

44. A Határőrség országos parancsnoka a sorállomány megszűnése után visszamaradó készletek kifogyásáig, a gazdaságos felhasználás érdekében az egyenruhás II/A., illetve a II/1/A. normákba sorolt hivatásos állomány részére, a használt barettsapka, bakancs, valamint a tereptarka gyakorlóruházat egységkészletként történő kiadását engedélyezheti.[58]

1. számú függelék

I.

Alapellátási norma

A) Határőrség tábornokai

B. Rendőrség tábornokai (az ORFK Köztársasági Őrezred tábornokait is beleértve)[59]

C/1. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságokhoz tartozó tűzoltó tábornokok[60]

C/2. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alá tartozó tűzoltó tábornokok[61]

D. Polgári védelmi tábornokok[63]

Megjegyzés:

Az egyenruházat:

- a határőrség, illetve a polgári védelem tábornokainak keki (drapp), a társasági pantalló fekete,

- a rendőrség, illetve az ORFK Köztársasági Őrezred tábornokainak sötétkék (az egyik rövid ujjú ingblúz fehér, míg a többi ingblúz és a színes ing világoskék, a gyakorló öltözet szürke),

- a tűzoltóság tábornokainak szürke

színű.

- az egységes, nyári és téli szolgálati egyenruházat cikkeinek színmegjelölései a normatáblázatban szerepelnek.[64]

A)-E) normákhoz:

A normán felül 1 db térképtáska - egységfelszerelésként - kiadható.

II.

Egyenruhás férfi alapellátási norma

A. Határőrség egyenruhás hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei[65]

B) ORFK Köztársasági Őrezred egyenruhás főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

C) Rendőrség egyenruhás hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai

D) Rendőrség egyenruhás hivatásos tiszthelyettesei

E/1. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai[66]

E/2. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alá tartozó főtisztek, tisztek, zászlósok

F/1. Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok hivatásos tiszthelyettesei

F/2. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alá tartozó tiszthelyettesek

E) Tűzoltóság egyenruhás hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai[67]

F) Tűzoltóság egyenruhás hivatásos tiszthelyettesei[68]

G) Polgári Védelem egyenruhás hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

Megjegyzés:

A. normához:[70]

A Határőrség országos parancsnoka intézkedése alapján az új felszerelők meghatározott körét érintően, normán felül 1 db térképtáska - egységfelszerelésként - kiadható.

A hivatásos állomány egyenruhás normába sorolt tagja fehér színű, rövid ujjú, vállszalagos inget -mint megengedett ruházati cikket - viselhet. A hivatásos állomány egyenruhás normába sorolt tagja, aki nem kötelezett az egységes, szolgálati egyenruházat beszerzésére, a keki egyenruházatához keki színű rövid ujjú, vállszalagos inget - mint megengedett ruházati cikket - viselhet.

A határőrizeti kirendeltségek és határvadász századok állományának tagjai részére 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati cikként.

B) normához:

1. A normában felsorolt mennyiségekből csak a véglegesítéskor adhatók ki a következők:

- 1 db műszőrmés téli sapka,

- 1 db 65M gyakorlósapka,

- 1 db fésűsöltöny,

- 1 db ingblúz, hosszú ujjú,

- 1 db fehér ing,

- 1 db nyakkendő,

- 1 db karjelzés,

- 1 pár félcipő, nyári,

- 1 db 82M kabát, béléssel,

- 1 db 65M gyakorlózubbony,

- 1 db 65M gyakorlónadrág,

- 1 pár kötött kesztyű

- 1 db téli ing és alsónadrág,

- 2 pár nyári gyakorlózokni,

- 2 pár téli gyakorlózokni,

- 1 pár 65M gyakorlóbakancs,

- 1 db málhazsák.

2. A konspiratív szolgálati feladatot ellátók egyenruházatának, valamint a speciális feladatot ellátók formaruházatának cikkösszetételét, mennyiségét - a formaruházat esetében - viselési (kihordási) idejét az ORFK Köztársasági Őrezred parancsnoka - a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes jóváhagyásával - intézkedésben határozza meg.

C)-D) normákhoz:

1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül - egységfelszerelésként - fehér vállszíjas derékszíjjal és fehér cérnakesztyűvel is el kell látni.

2. a) Az országos rendőrfőkapitány intézkedése alapján az új felszerelők meghatározott körét érintően, normán felül a C) normába soroltaknak 1db térképtáska, a D) normába soroltaknak 1 db járőrtáska - egységfelszerelésként - kiadható.

b) Az ORFK központi szervei, a BRFK és a Készenléti Rendőrség állományába tartozóknak kisalakú, a megyei rendőr-főkapitányságoknál szolgálatot teljesítők részére pedig - szolgálati beosztásuktól függően - nagy- vagy kisalakú járőrtáskát kell az a) pontban foglaltak szerint kiadni.

3. A normákban felsorolt cikkeken kívül - alapellátásként és a viselési idő lejárta után utánpótlásként - a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. A 4. pont e) alpontjában szereplő egyenruházat utánpótlását 1999. január 1-jétől kell a szerv költségvetése terhére kiadni.

A szolgálat ellátásához szükséges munkaruházati és egyéni védőfelszerelési juttatást a Szabályzat 28. pontja alapján kell megállapítani.[71]

4. a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- szövetsapka (pilotka) 1 db

- speciális kétrészes bőrruha (kék) 1 db

- speciális egyrészes nyári ruha (kék) 1 db

- speciális kétrészes nyári ruha (kék) 1 db

- speciális motoroscsizma 1 pár

- motorostrikó 2 db

- speciális nyári bőrkesztyű (fehér) 1 pár

- speciális téli bőrkesztyű (fehér) 1 pár

- speciális nyári bőrkesztyű (kék) 1 pár

- speciális téli bőrkesztyű (kék) 1 pár

A közbiztonsági szolgálatot motorkerékpárral ellátó járőrök és a körzeti megbízottak esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

b) Vízirendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- vízirendészeti kabát 1 db

- vízirendészeti nadrág 1 db

c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- lovaglónadrág (nyári) 1 db

- lovaglónadrág (téli) 1 db

- lovaglónadrág (gyakorló) 1 db

- lovaglócsizma 1 pár

d) Kutyavezetői szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- kutyavezetői öltöny 2 db

A járőrkutya-vezetők esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

e) Beavatkozó egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

szövetsapka (pilotka) 1 db

bevetési overall 1 db

bevetési dzseki 1 db

bevetési bakancs 1 pár

öntapadós rendfokozati jelzés, csillaggal 2 db

karjelvény 2 db

f) Az országos rendőrfőkapitány által kijelölt állomány tagjai részére 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati cikként.[72]

E)-F) normákhoz:

1. A normákban szereplő mennyiségekből csak a véglegesítéskor adhatók ki - a 2. pontban leírtak figyelembevételével - a következők:

- 1 db téli gyarkolózubbony, övvel,

- 1 db téli zubbonybélés,

- 1 db téli nadrágbélés,

- 1 db téli ing,

- 1 db téli alsónadrág,

- 2 pár téli pamutzokni,

- 2 pár nyári pamutzokni, és

- 1 pár 65M gyakorlóbakancs.

A fentieken túl

a) az E) normába soroltaknak:

- 1 db nyári sapka,

- 1 db fehér, rövid ujjú, övpántos ingblúz, és

- 1 pár szőrmebélelt bokacipő,

a hivatali szolgálatot ellátóknak további

- 1 db színes ing, gyakorló,

a készenléti szolgálatot ellátóknak további

- 1 pár nyári félcipő;

b) az F) normába soroltaknak:

- 1 db nyári sapka,

- 1 db tropikálpantalló, és

- 1 pár nyári félcipő,

a hivatali szolgálatot ellátóknak további

- 1 db 65M gyakorlózubbony,

- 1 db 65M gyakorlónadrág,

- 2 db színes ing, gyakorló, és

- 1 pár edzőcipő.

2. A hivatali jellegű szolgálatot ellátók (tűzmegelőzési, gazdasági stb.) részére - a közvetlen szolgálati elöljáró előzetes hozzájárulásával - a véglegesítés időpontjában az alábbiak adhatók ki:

a) az E) normába soroltaknak:

- az alapellátásként járó 1 db színes ing, gyakorló helyett 1 db szürke ing, hosszú ujjú, vállpántos;

b) az F) normába soroltaknak:

- az alapellátásként járó 1 db 65M gyakorlózubbony és 1 pár edzőcipő helyett 1 db szolgálati dzseki, műszőrme béléssel, 1 db fehér rövid ujjú övpántos ingblúz és 1 pár szőrmebélelt bokacipő.

3. A készenléti szolgálatot ellátó tisztek részére az alapellátásként járó 1 pár nyári félcipő helyett 1 pár szolgálati cipő adható ki.

4. A normán belül szolgálati beosztás változása (pl. készültségi beosztásból hivatali munkakörbe, vagy megfordítva) esetén felmerülő alapellátás-kiegészítési igény csak az utánpótlási ruhapénz terhére látható el.

5. Az F) normába sorolt készültségi szolgálatot ellátók az utánpótlási ruhapénz terhére - megengedett öltözeti cikként - szolgálati dzsekit, műszőrme béléssel, fehér rövid ujjú övpántos ingblúzt és szőrmebélelt bokacipőt szerezhetnek be.

A-G. normákhoz:[73]

1. Az alapellátásban vagy alapellátás-kiegészítésben részesülőknek konfekcionált kivitelben kiadott ruházathoz

- testületi állományjelzést,

- a vállszalagok bevarrási, illetve zászlósok és tisztek esetében az átgombozási költséget kell biztosítani.

2. A főtiszteknek, tiszteknek, zászlósoknak arany, a tiszthelyetteseknek ezüst színű fonott sapkazsinórt kell kiadni.

3. A Rendőrség, a Határőrség, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyenruhás férfi állománya tagjai - megengedett öltözetként - egységes, sötétkék színű társasági egyenruházatot viselhetnek.

Az egységes társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási ruházati illetmény terhére történhet. Ahol a munkáltató a társasági egyenruházatot - egy-egy alegység szintjén - kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségeit az illetékes szerv átvállalhatja. Az az igényjogosult, akit valamely belügyi szerv költségvetése terhére láttak el egységes társasági egyenruházattal, másik társasági egyenruházatra nem jogosult.

II/1.

Egyenruhás női alapellátási norma

A. Határőrség egyenruhás hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei[74]

B) ORFK Köztársasági Őrezred főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

C) Rendőrség főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

D) Tűzoltóság főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

Megjegyzés:

A normához:[76]

A Határőrség országos parancsnoka intézkedése alapján az új felszerelők meghatározott körét érintően normán felül 1 db térképtáska - egységfelszerelésként - kiadható.[77]

A hivatásos állomány egyenruhás normába sorolt tagja fehér színű, rövid ujjú, vállszalagos inget - mint megengedett ruházati cikket - viselhet. A hivatásos állomány egyenruhás normába sorolt tagja, aki nem kötelezett az egységes, szolgálati egyenruházat beszerzésére, a keki egyenruházatához keki színű, rövid ujjú, vállszalagos inget - mint megengedett ruházati cikket - viselhet.[78]

A határőrizeti kirendeltségek és határvadász századok állományának tagjai részére 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati cikként.

C) normához:

1. A közlekedésrendészeti feladatokat ellátó állományt normán felül - egységfelszerelésként - fehér vállszíjas derékszíjjal és fehér cérnakesztyűvel is el kell látni.

Az alábbi női egyenruházati termékek[79]

- nyári szolgálati sapka,

- téli szolgálati sapka, szerelve,

- szövetsapka (pilotka),

- szolgálati bőrdzseki, melegbéléssel, fekete,

- nyári szolgálati dzseki, sötétkék,

- szolgálati ing, rövid és hosszú ujjú, vállpántos, világoskék,

- fehér ing, hosszú ujjú, vállpántos,

- fehér ing, rövid ujjú, vállpántos,

- szolgálati nyakkendő, sötétkék,

- szolgálati nyári és téli zokni, sötétkék,

- szolgálati farmernadrág, sötétkék,

- szolgálati garbó, sötétkék,

- szolgálati pulóver,

- szolgálati, csapadék ellen védő kabát, sötétkék,

- szolgálati derékszíj, fekete,

- szolgálati félcipő, fekete,

- jelsíp,

- jelsípzsinór

a rendőr egyenruhás férfi alapellátási normában lévő cikkekkel megegyeznek.

- szolgálati pulóver[80]

3. A normákban felsorolt cikkeken kívül - alapellátásként és viselési idő lejárta utáni utánpótlásként - a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. A szolgálat ellátásához szükséges munkaruházati és egyéni védőfelszerelési juttatását a Szabályzat 36. pont a) alpontja második francia bekezdése alapján kell megállapítani.

4. a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- szövetsapka (pilotka) 1 db

- speciális kétrészes bőrruha (kék) 1 db

- speciális egyrészes nyári ruha (kék) 1 db

- speciális kétrészes nyári ruha (kék) 1 db

- speciális motoroscsizma 1 pár

- motorostrikó 2 db

- speciális nyári bőrkesztyű (fehér) 1 pár

- speciális téli bőrkesztyű (fehér) 1 pár

- speciális nyári bőrkesztyű (kék) 1 pár

- speciális téli bőrkesztyű (kék) 1 pár

A közbiztonsági szolgálatot motorkerékpárral ellátó járőrök és a körzeti megbízottak esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

b) Vízirendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- vízirendészeti kabát 1 db

- vízirendészeti nadrág 1 db

c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- lovaglónadrág (nyári) 1 db

- lovaglónadrág (téli) 1 db

- lovaglónadrág (gyakorló) 1 db

- lovaglócsizma 1 pár

d) Kutyavezetői szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

- kutyavezetői öltöny 2 db

A járőrkutya-vezetők esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

f) Az országos rendőrfőkapitány által kijelölt állomány tagjai részére 1 db jó láthatóságot biztosító mellényt (MSZ EN 471 szerinti 9587-es fluoreszcens citromsárga) kell kiadni, speciális egyenruházati cikként.[81]

e) Beavatkozó egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:[82]

D) normához:

1. Az alapellátási normákban felsorolt mennyiségekből csak a véglegesítéskor adhatók ki a következők:

- 1 pár félcipő, fekete, ünnepi.

2.[83]

A-D normákhoz:[84]

1. A csizmaviselés alól felmentettek részére, csizma helyett szolgálati félcipőt kell kiadni.

2. Az alapellátásban vagy alapellátás-kiegészítésben részesülőknek a konfekcionált kivitelben kiadott ruházatokhoz

- a testületeknek megfelelő állományjelzést,

- vállszalagok bevarrási, illetve zászlósok és tiszthelyettesek esetében átgombozási költséget, továbbá

- a vállszalagokhoz és váll-lapokhoz, valamint az öntapadós rendfokozati jelzésekhez a szükséges mennyiségű, méretű és színű rangjelző csillagot

kell biztosítani.

3. A főtiszteknek, tiszteknek, zászlósoknak arany, a tiszthelyetteseknek ezüst színű kalap-, illetve sapkazsinórt kell biztosítani.

4. A Rendőrség, a Határőrség, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyenruhás női állománya tagjai - megengedett öltözetként - egységes, sötétkék színű társasági egyenruházatot viselhetnek.[85]

Az egységes, társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási ruházati illetmény terhére történhet. Ahol a munkáltató a társasági egyenruházatot - egy-egy alegység szintjén - kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségeit az illetékes szerv átvállalhatja. Az az igényjogosult, akit valamely belügyi szerv költségvetése terhére láttak el egységes társasági egyenruházattal, másik társasági egyenruházatra nem jogosult.

III.

Vegyes ruhás férfi alapellátási norma

A) Határőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

B) ORFK Köztársasági Őrezred hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

C) Rendőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

D) Tűzoltóság hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

E) Polgári Védelem hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

Megjegyzés:

B) normához:

A normában felsorolt mennyiségekből csak a véglegesítéskor adhatók ki a következők:

- 1 db műszőrmés téli sapka,

- 1 db 65M gyakorlósapka,

- 1 db 82M kabát, béléssel,

- 1 db 65M gyakorlózubbony,

- 1 db 65M gyakorlónadrág,

- 1 pár kötött kesztyű,

- 1 db téli ing és alsónadrág,

- 2 pár nyári gyakorlózokni,

- 2 pár téli gyakorlózokni,

- 1 pár 65M gyakorlóbakancs,

- 1 db málhazsák.

D) normához:

Az állomány az utánpótlási ruhapénz terhére - megengedett öltözeti cikként - fehér és szürke színű, rövid ujjú, övpántos ingblúzt is beszerezhet.

A)-E) normákhoz:

1. Az alapellátásban vagy alapellátás-kiegészítésben részesülőknek a konfekcionált kivitelben kiadott ruházatokhoz

- a testületeknek megfelelő állományjelzést,

- vállszalagok bevarrási, illetve zászlósok és tisztesek esetében átgombozási költséget

kell biztosítani.

2. A főtiszteknek, tiszteknek, zászlósoknak arany, a tiszthelyetteseknek ezüst színű fonott sapkazsinórt kell biztosítani.

A normákban felsorolt cikkeken kívül - alapellátásként és a viselési idő lejárta után utánpótlásként - a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. A szolgálat ellátásához szükséges munkaruházati és egyéni védőfelszerelési juttatást a Szabályzat 28. pontja alapján kell megállapítani.[87]

a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

A közbiztonsági szolgálatot motorkerékpárral ellátó járőrök és a körzeti megbízottak esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

b) Vízirendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

d) Kutyavezető szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

A járőrkutya-vezetők esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

e) Beavatkozó egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

B-E. normákhoz:[88]

A Rendőrség, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vegyes ruhás férfi állománya tagjai - megengedett öltözetként - egységes, sötétkék színű társasági egyenruházatot viselhetnek.

Az egységes, társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási ruházati illetmény terhére történhet. Ahol a munkáltató a társasági egyenruházatot - egy-egy alegység szintjén - kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségeit az illetékes szerv átvállalhatja. Az az igényjogosult, akit valamely belügyi szerv költségvetése terhére láttak el egységes társasági egyenruházattal, másik társasági egyenruházatra nem jogosult.

III/1.

Vegyes ruhás női alapellátási norma

A) Határőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

B) ORFK Köztársasági Őrezred hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

C) Rendőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

D) Tűzoltóság hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

E) Polgári Védelem hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

Megjegyzés:

A) normához:

A határőrség országos parancsnoka intézkedése alapján - az új felszerelők meghatározott körét érintően - normán felül 1 db térképtáska, egységfelszerelésként kiadható.

D) normához:

Az állomány az utánpótlási ruhapénz terhére - megengedett öltözeti cikként - szürke színű, rövid ujjú, övpántos ingblúzt is beszerezhet.

E) normához:

Az állomány az utánpótlási ruhapénz terhére - megengedett öltözeti cikként - fehér színű, rövid ujjú, övpántos ingblúzt is beszerezhet.

B)-D) normákhoz:

A csizmaviselés alól felmentettek részére csizma helyett szolgálati félcipőt kell kiadni.

A)-E) normákhoz:

1. Az alapellátásban vagy alapellátás-kiegészítésben részesülőknek a konfekcionált kivitelben kiadott ruházatokhoz

- a testületeknek megfelelő állományjelzést,

- vállszalagok bevarrási, illetve zászlósok és tiszthelyettesek esetében átgombozási költséget, továbbá

- a vállszalagokhoz és váll-lapokhoz szükséges mennyiségű, méretű és színű rangjelző csillagot

kell biztosítani.

2. A főtiszteknek, tiszteknek, zászlósoknak arany, a tiszthelyetteseknek ezüst színű kalap-, illetve sapkazsinórt kell biztosítani.

A normákban felsorolt cikkeken kívül - alapellátásként és a viselési idő lejárta után utánpótlásként - a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. A szolgálat ellátásához szükséges munkaruházati és egyéni védőfelszerelési juttatást a Szabályzat 28. pontja alapján kell megállapítani.[90]

a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

A közbiztonsági szolgálatot motorkerékpárral ellátó járőrök és a körzeti megbízottak esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

b) Vízirendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

d) Kutyavezető szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

A járőrkutya-vezetők esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

e) Beavatkozó egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

B-E. normákhoz:[91]

A Rendőrség, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vegyes ruhás női állománya tagjai - megengedett öltözetként - egységes, sötétkék színű, társasági egyenruházatot viselhetnek.

Az egységes, társasági egyenruházat megvásárlása az utánpótlási ruházati illetmény terhére történhet. Ahol a munkáltató ezen társasági egyenruházatot - egy-egy alegység szintjén - kötelező viseletként rendeli el, ott az ellátás költségeit az illetékes szerv átvállalhatja.

Az az igényjogosult, akit valamely belügyi szerv költségvetése terhére láttak el egységes társasági egyenruházattal, másik társasági egyenruházatra nem jogosult.

IV.

Polgári ruhás férfi alapellátási norma

A) Tábornokok

B) Határőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

C) ORFK Köztársasági Őrezred hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

D) Rendőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

E) Tűzoltóság hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

Megjegyzés:

1. Az alapellátási polgári ruhapénzt a szolgálati viszony kezdetekor egy évre előre kell kifizetni.

2. A) normához:

A Határőrség országos parancsnoka intézkedése alapján - az új felszerelők meghatározott körét érintően - normán felül 1 db térképtáska, egységfelszerelésként kiadható.

3. A), B), C), E) normába soroltaknak a cikkek csak véglegesítéskor adhatók ki.

4. A normákban szereplő ruházatok használatba vétele külön intézkedés kiadásával egyidőben engedélyezhető.

5. D) normához:

- Bűnügyi és egyéb speciális szakterületen operatív szolgálatot ellátó, polgári ruhás hivatásos állomány tagjai részére, a normában felsorolt cikkeken felül 1 db akciómellényt (UV sárga) kell a szerv költségvetése terhére kiadni. Az akciómellény utánpótlása az utánpótlási ruhapénz terhére történik.

A normákban felsorolt cikkeken kívül - alapellátásként és a viselési idő lejárta után utánpótlásként - a 4. pontban felsorolt szolgálatokat ellátók részére speciális szolgálati egyenruházatot kell a szerv költségvetése terhére kiadni. A szolgálat ellátásához szükséges munkaruházati és egyéni védőfelszerelési juttatást a Szabályzat 28. pontja alapján kell megállapítani.[93]

a) Motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

A közbiztonsági szolgálatot motorkerékpárral ellátó járőrök és a körzeti megbízottak esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

b) Vízirendészeti szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

c) Lovas szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

d) Kutyavezető szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

A járőrkutya-vezetők esetében a kiadandó speciális szolgálati egyenruházat körét az országos rendőrfőkapitány a fentiektől eltérően is meghatározhatja.

e) Beavatkozó egységeknél szolgálatot ellátók speciális szolgálati egyenruházata:

IV/1.

Polgári ruhás női alapellátási norma

A) Határőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

B) ORFK Köztársasági Őrezred hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

C) Rendőrség hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

D) Tűzoltóság hivatásos főtisztjei, tisztjei, zászlósai, tiszthelyettesei

Megjegyzés:

A) normához:

A határőrség országos parancsnoka intézkedése alapján az új felszerelők meghatározott körét érintően, normán felül 1 db térképtáska - egységfelszerelésként - kiadható.

A) és D) normákhoz:

A normákban szereplő ruházati cikkek csak külön elrendelésre viselhetők.

A)-D) normákhoz:

Az alapellátási polgári ruhapénzt a szolgálati viszony kezdetekor egy évre előre kell kifizetni.

C) normához:

Bűnügyi és egyéb speciális szakterületen operatív szolgálatot ellátó, polgári ruhás hivatásos állomány tagjai részére a normákban felsorolt cikkeken felül 1 db akciómellényt (UV sárga) kell a szerv költségvetése terhére kiadni. Az akciómellény utánpótlása az utánpótlási ruhapénz terhére történik.

V. számú norma

A. évi ruházati utánpótlási illetmény[95]

A hivatásos állomány ruházati utánpótlási illetményre jogosult tagja a Hszt. 245/G. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátmányra jogosult.

2. számú függelék

Kimutatás a rendőrség alapellátási normáiból 1995. szeptember 1-jével kivont egyenruházatokról

Férfi ruházati cikkek:

- fésűs tányérsapka,

- nyári szolgálati sapka, kék barett,

- nyári szolgálati sapka, fehér barett,

- téli szolgálati sapka, szőrmés,

- szőrmés téli sapka,

- ballonkabát, 4/4-es,

- téli nadrágbélés,

- ingblúz, rövid ujjú, színes,

- ingblúz, hosszú ujjú, színes,

- ingblúz, rövid ujjú, fehér (hosszított),

- ingblúz, rövid ujjú, fehér (övpántos),

- könnyített bakancs,

- félcipő, normál, PU talpú,

- kötött kesztyű.

A rendőrtábornokok, beleértve az ORFK Köztársasági Őrezred tábornokait is, a rövid és hosszú ujjú, színes ingblúzt továbbra is viselik, mint alapellátási egyenruházati cikket.[97]

Női ruházati cikkek:

- kalap, enciánkék, fonott zsinórral,

- kalap, fehér, fonott zsinórral,

- ballonkabát, 4/4-es, enciánkék,

- kosztümkabát, fehér,

- blúz, hosszú ujjú, fehér műszálas,

- blúz, hosszú ujjú, fehér pamut,

- blúz, rövid ujjú, fehér műszálas,

- blúz, rövid ujjú, fehér pamut,

- kötött kesztyű, fehér.