24/2006. (IX. 28.) PM-IRM együttes rendelet
a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet módosításáról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:
1. §
A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A helyi nyomozó hatóságok:
a) a regionális nyomozó hivatalok,
b) a vámhivatalok.
(3) A regionális nyomozó hivatalok felsorolását, illetékességi területét és székhelyét a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) végrehajtásának részletes szabályairól szóló 24/2004. (IV. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: VPr.) tartalmazza."
2. §
(1) Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Be. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására a VPr.-ben meghatározott nyomozó hatóságok, továbbá a Központi Bűnüldözési Parancsnokság rendelkeznek hatáskörrel."
(2) Az R. 3. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) A Központi Bűnüldözési Parancsnokság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel:]
"a) az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 9. pont] vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmé-nyek,"
"c) a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény azon esetei, ahol a kábítószer mennyisége a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Btké.) 23. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jelentős mennyiség alsó határát eléri vagy azt meghaladja,"
3. §
Az R. a következő új 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § A Központi Bűnüldözési Parancsnokság parancsnoka egyedi ügyekben az e rendelet 3. §-ának (3) bekezdése szerinti nyomozó hatósági jogkörét regionális nyomozó hivatalra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja."
4. §
Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A vámhivatalok nyomozó hatósági hatásköre az általuk felderített, nem magyar állampolgárok által elkövetett csempészet [Btk. 312. § (1) bekezdés a) pont] nyomozására terjed ki, feltéve, hogy az ügyész előreláthatólag a Btk. 71. §-ának (1) bekezdésének alapján megrovást alkalmaz."
5. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzik önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörükbe utalta, vagy nem rendelkezik másként."
6. §
Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § A gyanúsított első kihallgatása kezdetén, illetve, ha az eljárás során a Be. 46. §-ának a)-d) és f) pontja alapján a védelem kötelezővé vált, a gyanúsított legközelebbi folytatólagos kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védő meghatalmazására, illetőleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni."
7. §
Az R. 12. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A nyomozó hatóság akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Ha a nyomozó hatóság álláspontja szerint az ügyvéd, illetőleg az európai közösségi jogász az ügyben védőként nem járhat el, a nyomozó hatóság a meghatalmazást a kizárási, illetőleg az összeférhetetlenségi ok észlelelése esetén haladéktalanul - álláspontját alátámasztó iratokkal együtt -megküldi a nyomozásról rendelkező ügyészhez."
8. §
Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekmény Btk. szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését."
9. §
Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a védő azt követően, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértő magatartást tanúsít, illetőleg megszegi eljárási kötelezettségét és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetője - az ügyvéddel és az európai közösségi jogásszal szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében - az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. Ha a védő ismételt eljárást akadályozó magatartása, a rendzavarása vagy az eljárási kötelezettségének megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy a Be. 161. §-ának (1) bekezdése alapján ismételt rendbírság kiszabását teszi szükségessé, a nyomozó hatóság vezetője előterjesztést tesz az ügyészhez."
10. §
Az R. a következő 15/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"A Be. 63/A. §-ához (Intézkedés a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére)
15/A. § (1) A bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére történő intézkedés (a továbbiakban: szig-nalizáció) a nyomozó hatóság vezetője által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetőjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetőeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, melyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, illetve elősegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2) A szignalizáció akkor tekinthető szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások - érdemi intézkedést feltételezve - hozzájárulnak további bűncselekmény megelőzéséhez.
(3) A nyomozó hatóság vezetője a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni."
11. §
Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát a kézbesítés céljából az országos parancsnokság útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli és Igazságügyi Főosztályához. Nem kell lefordítani a határozatot vagy más hivatalos iratot, ha a Be. 9. §-ának (4) bekezdésében írt feltételek fennállnak."
12. §
Az R. 19. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"A Be. 70/B. §-ához (Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról)
19. § (1) A nyomozási iratokat legalább három - egy eredeti és két másodlati - példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti előterjesztések, a védelem jogosultságai, a jogorvoslati kérelmek soron kívüli elbírálása, valamint azok az iratpéldányok, amelyeket más előterjesztésekhez kell csatolni, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.
(2) Ha valamely iratrész csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni.
(3) Az ügyész nyomozásra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazó iratokat az irattári példányban kell elhelyezni."
13. §
Az R. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § (1) Azokról az iratokról, melyek egyszeri, első alkalommal történő kiadása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint illetékmentes, nyilvántartást kell vezetni és azt az iratok között kell elhelyezni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kiadott irat megnevezése, kezdő és befejező oldalainak száma, a kiadás dátuma, illetőleg a jogosult neve, a másolat átvételét igazoló aláírása, valamint eljárási helyzete nyomon követhető legyen.
(2) Az iratkiadást - a jogosult beleegyezése esetén - elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet."
14. §
Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § E rendelet alkalmazásában:
a) másodlat: a több példányban, egyidejűleg készült eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példányon lévővel azonos pecsét és aláírás hitelesít,
b) másolat: valamely eredeti iratról a keletkezése után - számítógéppel, írógéppel vagy fénymásolással - készült példány, amely hasonmás (szöveg- és formahű), egyszerű (nem hitelesített) vagy hiteles (hitelesítési záradékkal ellátott) másolat lehet."
15. §
Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és új alcímmel egészül ki:
(Az államtitok és a szolgálati titok megismerése)
21. § (1) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítése előtt a címzettet írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek megtartását miként tudja biztosítani.
(2) Államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat akkor kézbesíthető, ha a Miniszterelnöki Hivatal titokvédelem felügyeletét ellátó szerve igazolja, hogy a címzettnél a titokvédelem biztosított.
(3) Ha a címzettnél a titokvédelem nem biztosított, akkor államtitkot, szolgálati titkot nem tartalmazó kivonatot kell a címzettnek kézbesíteni."
16. §
Az R. a következő 21/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
(Megkeresések)
21/A. § A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény - az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján - térítésmentesen teljesíti."
17. §
Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"22. § (1) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni.
(2) A Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra való figyelmeztetésnek a tanú általi megértésére, tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatának, valamint a nyomozó hatóság döntésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie."
18. §
Az R. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-ának (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá - az általa, illetőleg hozzátartozója által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban - további kérdések nem intézhetők."
19. §
Az R. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okáról, valamint arról, hogy melyik vallomását tartja fenn."
20. §
Az R. 26. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a nyomozó hatóság engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - fel kell tüntetni:
a) a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, illetve személyi védelem biztosítását,
b) a figyelmeztetést a vallomástétel akadályaira,
c) az arra vonatkozó felhívást, hogy a figyelmeztetések megértéséről, tudomásul vételéről a tanú írásbeli vallomásában nyilatkozzon,
d) a vallomástétel határidejét.
(2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, nyilatkozat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról."
21. §
Az R. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § Ha a Be. 108. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálati lelet olyan különleges adatot tartalmaz, amelynek megóvásához az érintettnek méltányolható érdeke fűződik, kérelmére a lelet zárt kezelését engedélyezni kell."
22. §
Az R. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a Be. 85. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakra, a gyanúsítottat a Be. 117. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltakra figyelmeztetni kell, és - ha az nem nyilvánvaló - a szembe-sítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követően a vallomásaik között levő ellentmondásokra külön-külön kell őket nyilatkoztatni."
23. §
Az R. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének - a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében meghatározott - okát, a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját, valamint az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra) . A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket."
24. §
(1) Az R. 64. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az előzetes letartóztatás indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell:]
"d) őrizetben levő gyanúsított esetén az őrizet kezdő időpontját a nap és az óra megjelölésével,"
(2) Az R. 64. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a nyomozó hatóság az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtását tartja indokoltnak, az előzetes letartóztatás indítványozására irányuló előterjesztésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért időtartamát, az ezen időtartam alatt elvégzendő nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendőrségi fogdán történő elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik."
25. §
Az R. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § Az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában történő végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelős ad rendelvényt, amelyben - az ügyész, illetve a nyomozó hatóság vezetőjének előírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történő elkülönítéséről, a levelezési, a telefonon keresztül történő kapcsolattartási, a látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is."
26. §
Az R. a következő új 73/A. §-sal és az előtte lévő alcímmel egészül ki:
"A Be. 138/A. és 138/B. §-ához
(A távoltartás)
73/A. § (1) A távoltartás indítványozására a nyomozó hatóság vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez. Az előterjesztés tartalmára a 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is.
(2) Az előterjesztésben a nyomozó hatóság vezetője javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott időközönként jelentkezzék.
(3) Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője a nyomozó hatóságnál tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó hatóság az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja.
(4) A nyomozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte."
27. §
Az R. 75. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
(Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására)
75. § (1) A terhelt úti okmányát az őrizetbe vétel elrendelésekor el kell venni. Az úti okmány elvételét az őrizetbe vételt elrendelő határozatban fel kell tüntetni.
(2) Ha a nyomozó hatóság a Be. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését kezdeményezi, az úti okmányt - az iratokkal együtt - átadja a kényszerintézkedés indítványozására jogosult ügyészségnek.
(3) Ha a terhelt őrizetbe vételének megszüntetésére a Be. 146. §-a (1) bekezdése szerint kerül sor, a nyomozó hatóság az őrizetbe vétel megszüntetésekor az úti okmányt visszaadja a terheltnek."
28. §
Az R. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"91. § Az elővezetés végrehajtása és a testi kényszer alkalmazása során a nyomozó hatóság alkalmazhatja a VPtv.-ben foglalt kényszerítő eszközöket."
29. §
Az R. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"97. § Ha a nyomozási cselekményen részt vevő személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) azt, hogy a nyomozó hatóság eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott előtt a jegyzőkönyvet felolvasta,
b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e,
c) a hatósági tanú észrevételeit."
30. §
Az R. a következő új 107/A. §-sal és az előtte lévő alcímmel egészül ki:
(A feljelentés kiegészítése)
107/A. § (1) Ha a feljelentés alapján nem állapítható meg, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja, illetve az, hogy az eljárásnak van-e törvényi akadálya, feljelentés kiegészítése rendelhető el. Ennek keretében a nyomozó hatóság a Be. 172/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszerző tevékenységet folytathat.
(2) Ha a feljelentésben több bűncselekmény került megjelölésre és ezek között van olyan cselekmény, mely tekintetében - a feljelentés adatai alapján - fennáll a bűncselekmény gyanúja, nem rendelhető el feljelentés kiegészítés annak megállapítására, hogy a további cselekmények vonatkozásában is fennáll-e bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
(3) A feljelentés kiegészítésének elrendeléséről szóló döntést nem külön alakszerű határozatban, hanem az ügyirat eredeti és másodlati példányaira történő záradékkal kell meghozni. A záradéknak tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, valamint a feljelentés kiegészítésére vonatkozó formai és tartalmi követelményeket.
(4) A nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait - ha ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek -jelentésbe köteles foglalni.
(5) A feljelentés kiegészítése során - legkésőbb a feljelentés kiegészítés elrendelésétől számított tizenötödik napon - dönteni kell arról, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha bűncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkező esetben a feljelentést el kell utasítani.
(6) Ha az ügyész a feljelentés kiegészítését a Be. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozó szerv hatáskörébe utalta, a feljelentés esetleges elutasításáról a nyomozó szerv - a Be. 174. § (2) bekezdésében foglalt esetekben - dönt."
31. §
Az R. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"110. § Ha a vám- és pénzügyőri szerv a bűncselekmény nyomozására nem rendelkezik hatáskörrel, a Be. 177. §-ában megjelölt halaszthatatlan nyomozási cselekményeket elvégzi, ezt követően az ügyet átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz, egyúttal értesíti a megtett intézkedésekről."
32. §
Az R. 114. §-ának (1) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására vonatkozó határozatot a megkereső nyomozó hatóság hozza meg."
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt határozatok elleni panaszt - ha annak a határozatot hozó nyomozó hatóság három napon belül nem ad helyt - a megkereső nyomozó hatóság szerint illetékes ügyészséghez kell felterjeszteni. Õrizetbe vétel elleni panasz esetén a nyomozó hatóságnak haladéktalanul döntenie kell, és ha a panasznak nem ad helyt, az iratokat nyomban fel kell terjesztenie az illetékes ügyészhez."
33. §
Az R. 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"115. § A büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartottal kapcsolatos megkeresés csak a fogva tartott kihallgatására, - ha mindkét fogva tartott ugyanabban a büntetés-végrehajtási intézetben van - szembesítésükre, - ha az iratok terjedelme lehetővé teszi - iratismertetés végrehajtására, valamint a fogva tartott büntetés-végrehajtási intézetben levő érték-, illetve tárgyletétjéből történő lefoglalásra irányulhat. Más nyomozási cselekmény, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben el nem végezhető iratismertetés végrehajtásához a fogva tartottat ki kell kérni."
34. §
(1) Az R. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ha az indokolt, a nyomozás során -függetlenül keletkezésük idejétől - be kell szerezni különösen:]
"b) a VPtv., illetve a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény alapján végzett vám- és pénzügyőri, rendőri és határőri intézkedés során keletkezett iratokat, biztosított tárgyakat."
(2) Az R. 117. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyomozó hatóság adatszerző tevékenysége során végezhető, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtési tevékenység során annak eszközei és módszerei vonatkozásában a VPtv. 43. §-ának b) pontja felhatalmazása alapján kiadott PM TÜK utasítás rendelkezéseit alkalmazza."
35. §
Az R. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyomozó hatóság az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában töltő gyanúsítottat a rendőrségi fogdán történő elhelyezést megalapozó nyomozati cselekmények elvégzését követően a büntetés-végrehajtási intézetbe visszaszállítja. A visszaszállítás végrehajtása előtt az ügyésztől rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni."
36. §
Az R. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"130. § Ha a nyomozást a nyomozó hatóság függesztette fel és annak oka megszűnt, továbbá, ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el és nincs helye a nyomozás elévülés miatti megszüntetésének, a nyomozás folytatásáról határozatot kell hozni, amelynek megküldésével az ügyészt és az eljárásnak azt a résztvevőjét, akit a felfüggesztésről is értesítettek, egyidejűleg értesíteni kell. Ha a nyomozást az ügyész függesztette fel, a felfüggesztés okának megszűnése esetén a nyomozás továbbfolytatásáról szóló határozat meghozatala iránt előterjesztést kell tenni."
37. §
Az R. 131. §-a a következő új (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:
"(5) Ha a gyanúsított, illetőleg a védő iratismertetés során előterjesztett indítványa alapján olyan nyomozási cselekmény elvégzése válik szükségessé, amely a Be. 176. § (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidőn belül nem végezhető el, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészhez.
(6) Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védő, majd a sértett részére biztosítani kell."
38. §
Az R. a következő 137/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"A Be. 206/A. §-ához (A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása)
137/A. § A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt a Vám- és Pénzügyőrség eljáró nyomozó hatóság vezetője az országos parancsnokság rendészeti főigazgatójának előzetes - a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkező anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó - állásfoglalásáról tájékoztatja."
39. §
Az R. 138. §-a előtt, az V. fejezethez tartozó alcím helyébe a következő alcím lép:
(A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás) "
40. §
Az R. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"139. § Nem alkalmazhatók a Be. XXI. fejezetének rendelkezései azzal a gyanúsítottal szemben, aki az eljárás alapjául szolgáló bűncselekményt (bűncselekményeket) részben a tizennyolcadik életévének betöltése előtt, részben azt követően követte el."
41. §
Az R. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselő a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél és a gyanúsítottat érintő szakértői meghallgatáson jelen lehessen. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál annak gondozója is jelen lehet. A jelenlét vagy a távolmaradás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell."
42. §
Az R. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"156. § Ha a rendőrségi fogdában őrizetben vagy előzetes letartóztatásban ügyészi engedéllyel rendőrségi fogdában lévő gyanúsítottat az ügyész bíróság elé kívánja állítani, akkor az ügyész rendelkezése alapján a fogva tartott befogadására a rendelvényt ki kell állítani."
43. §
Az R. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"158. § A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközijogon, illetőleg a külön törvényen alapuló mentességet élvező személlyel szemben tett feljelentést, illetőleg ha a nyomozó hatóság olyan bűncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élvező személy megalapozottan gyanúsítható, az erről készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvező személlyel szemben a bűncselekmény megalapozott gyanúja."
44. §
Az R. X. fejezetének alcíme és a vonatkozó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:
[X. fejezet]
"A vámhivatal eljárására vonatkozó különös szabályok
170. § A nyomozás megszüntetése után, legkésőbb 15 napon belül, a vámhivatal az ügy iratait az elkobzásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében köteles az ügyésznek megküldeni. Az iratok megküldése kettő példányban, külön-külön összefűzve és oldalszámozva, iratjegyzékkel ellátva történik.
171. § (1) A vámhivatal a nyomozó hatósági hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozásának megszüntetésére vonatkozó javaslatáról rövid úton, haladéktalanul egyeztetést kezdeményez az ügyésszel.
(2) Ha az ügyész az (1) bekezdés szerinti javaslattal egyetért, a vámhivatal a nyomozást teljesíti és - iratismertetés nélkül - befejezi, majd a keletkezett iratokat a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat meghozatala céljából megküldi az ügyésznek. A nyomozás teljesítése után a külföldi az utazását folytathatja.
(3) Ha az ügyész az (1) bekezdésben foglalt javaslattal nem ért egyet, akkor a vámhivatal feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatósághoz, halasztást nem tűrő esetben rövid úton felveszi vele a kapcsolatot.
(4) A nyomozó hatóság rendelkezése alapján a vámhivatal az elkövetőt idézéssel kötelezi a nyomozó hatóság előtti megjelenésre.
172. § A vámhivatal a bűncselekmény tárgyát képező dolog lefoglalására vonatkozó határozatát a gyanúsított kihallgatásáról készített jegyzőkönyvbe is foglalhatja.
173. § (1) Ha nem magyar állampolgár ügyében a vámhivatal a nyomozás során olyan bizonyítékok birtokába jut, amelyek szerint a bűncselekmény elkövetésével magyar állampolgár is gyanúsítható, az alábbiak szerint jár el:
a) ha az ügyész a nyomozást megrovás alkalmazása mellett megszünteti, a magyar állampolgár elleni büntetőeljárás lefolytatása érdekében a vámhivatal az iratokat az illetékes nyomozó hatósághoz továbbítja,
b) ha a nyomozás megszüntetésére nem kerül sor, az iratokat a vámhivatal a feljelentéssel együtt az illetékes nyomozó hatósághoz teszi át.
(2) Ha a bíróság elé állítás lehetősége nem magyar állampolgár ügyében a vámhivatal eljárásában merül fel, az (1) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni."
45. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. §-ának (2) bekezdése, a 6. §-a, 18. §-ának (3) bekezdése, a 20. §-a előtti alcím, a 23. §-ának (2) bekezdése, 25. §-ának (3) bekezdése, 41. §-a, 86. §-ának d) pontja, 125. §-a, 147. §-a, 148. §-a, 157. §-a, 167. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint 179. §-ának (4) bekezdése a hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 40. §-a (5) bekezdésében, valamint az 58. §-a (5) bekezdésében a "szagnyom" szövegrész helyébe "szagmaradvány", 58. §-a (3) bekezdésében a "szagnyomát" szövegrészhelyébe "szagmaradványát", az 58. §-a (7) bekezdésében a "szagnyomot" szövegrész helyébe a "szagmaradványt" szövegrész lép.
Dr. Veres János s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Petrétei József s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter