27/2006. (X. 5.) IRM rendelet

az igazságügyi szakértői alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. §-a (6) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakértői alapismeretek oktatásáról (a továbbiakban: alapismereti oktatás)- ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: Kamara) gondoskodik.

(2)[1] A Kamara az alapismereti oktatást félévente - kivéve, ha arra nincs jelentkező - tartja meg. Ha a szakértők száma azt indokolja, a Kamara az alapismereti oktatás megtartására további időpontot is megjelölhet.

(3)[2] Az alapismereti oktatás tananyagát az 1. számú melléklet tartalmazza. A Kamara a honlapján és - a Kamara tájékoztatása alapján - az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a minisztérium honlapján félévente közzéteszi az alapismereti oktatás időpontjait, helyét, tananyagát, valamint az alapismereti oktatás és a vizsga díját továbbá befizetésének módját.

(4)[3] A szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvételi- és az ehhez kapcsolódó vizsgakötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a Kamara és a névjegyzéket vezető hatóság félévente egyezteti az alapismereti oktatásra és vizsgára köteles szakértők természetes személyazonosító adatait és elérhetőségi címét.

2. §

(1) Az igazságügyi szakértés alapismereteiről szóló vizsga (a továbbiakban: vizsga) célja, hogy az igazságügyi szakértő (a továbbiakban: szakértő) számot adjon az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekről.

(2) Vizsgát az a szakértő tehet, aki az alapismereti oktatáson részt vett.

(3)[4] Ha a szakértő a vizsgán nem felelt meg, a vizsgát megismételheti. Az alapismereti oktatás újbóli elvégzésére a vizsga megismétléséhez nincs szükség, de egy alkalommal a szakértő kérheti beosztását az alapismereti oktatásra.

(4)[5] A vizsgát a Kamara az alapismereti oktatás befejezését követő egy hónapon belül szervezi meg, kivéve, ha a vizsgára nincs jelentkező. A vizsga helyét és időpontját a Kamara a honlapján közzéteszi.

Jelentkezés az alapismereti oktatásra és a vizsgára

3. §

(1)[6] Az alapismereti oktatásra és az azt követő vizsgára - a (3) bekezdésében foglalt kivétellel - annak a szakértőnek kell jelentkeznie, akit az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság 2006. január 1-jét követően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyzett.

(2)[7] A szakértőnek a vizsgát - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az alapismereti oktatás elvégzését követő 45 napon belül kell letennie.

(3) Az alapismereti vizsgára nem kell jelentkeznie annak a szakértőnek, aki[8]

a)[9] olyan felsőfokú végzettséggel vagy szakvizsgával rendelkezik, amelynek megszerzése során az alapképzés, a képzés vagy az ahhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés keretében e rendelet szerinti valamennyi ismeretet megszerezte;

b) a szakképzettségének megfelelő tudományterületen szerzett tudományos fokozattal rendelkezik.

(4)[10] A (3) bekezdés szerinti feltétel meglétét igazoló okiratot vagy annak hitelesített másolatát a névjegyzékbe vételi kérelemmel együtt a névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani, amely a mentességről a felvétel elbírálásával egyidejűleg határozatot hoz.

(5)[11] Ha az első sikertelen vizsgát követően a megismételt vizsgát a Kamara a soron következő alapismereti oktatást követően szervezi meg, a (2) bekezdésben megjelölt határidő ezen alapismereti oktatást követő első vizsga időpontjáig meghosszabbodik.

3/A. §[12]

(1) Az alapismereti oktatásra és a megismételt alapismereti oktatásra (a továbbiakban együtt: alapismereti oktatás) a szakértőnek annál a területi igazságügyi szakértői kamaránál (a továbbiakban: területi kamara) kell jelentkeznie, melynek a szakértő a tagja. Az alapismereti oktatásra jelentkező szakértők összesített névsorát - elérhetőségi címük feltüntetésével - a területi kamara legkésőbb 30 nappal az alapismereti oktatás időpontjáig megküldi a Kamara részére.

(2) A Kamara legkésőbb az alapismereti oktatás befejezéséig tájékoztatja a szakértőt a vizsga és a megismételt vizsga (a továbbiakban együtt: vizsga) helyéről és időpontjáról, melyre a szakértő az alapismereti oktatáson jelentkezhet.

(3) Az alapismereti oktatásra és a vizsgára történő jelentkezési kérelem a Kamara által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon is előterjeszthető. A nyomtatvány mintáját a Kamara és a minisztérium honlapján is közzé kell tenni.

4. §[13]

(1) A szakértőt a Kamara osztja be az alapismereti oktatásra és a vizsgára, melyről írásban értesítést küld. A szakértő az alapismereti oktatásra és a vizsgára történő jelentkezésében - elektronikus levélcímének megjelölésével - kérheti, hogy a Kamara a beosztásáról elektronikus levélben értesítse.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt időpontok a szakértőnek nem megfelelőek, az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a tanfolyami díj ismételt megfizetése nélkül - legfeljebb egy alkalommal - kérheti a Kamarától a soron következő alapismereti oktatásra történő beosztását.

(3)[14] A szakértőnek az alapismereti oktatásra történő jelentkezéséhez mellékelnie kell az alapismereti oktatás díjának befizetését igazoló, a fizetési számla megterhelését tartalmazó napi kivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát.

(4) A szakértőnek a vizsga megkezdéséhez a vizsgabizottság számára be kell mutatnia a vizsgadíj befizetését igazoló, a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát.

Vizsgabizottság

5. §

(1) Az alapismereti oktatás befejezését követően a vizsgát a Kamara mellett működő, az Igazságügyi Szakértői Oktatási Bizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) tagjaiból a Kamara által esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni. Az esetenként kijelölt vizsgabizottság 3 főből áll.

(2)[15] A vizsgabizottság tagjait - az érintett nyilatkozatának és a megkeresett szervezetek ajánlásának figyelembevételével - a miniszter nevezi ki 5 évre az igazságügyi szakértői működéshez kapcsolódó szakterületek elméleti és gyakorlati szakemberei közül. A kinevezés az eredeti kinevezés időtartamával meghosszabbítható.

(3) Az alapismereti oktatás oktatói és a vizsgabizottság tagjai feladataikat a Kamara eseti megbízása alapján látják el.

(4)[16] A megismételt vizsga esetén az esetenként kijelölt vizsgabizottságot úgy kell megalakítani, hogy abban az egyik tag a miniszter által vezetett minisztérium képviselője legyen.

A vizsga lefolytatása

6. §

A vizsga szóbeli; a vizsgán a vizsgabizottság a tagjai által feltett kérdésekre adott válaszok alapján meggyőződik arról, hogy a szakértő rendelkezik-e azokkal az elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyeknek tudása az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges.

Jegyzőkönyv

7. §

(1) A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni

a)[17] a szakértő természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

b) a vizsga helyét és időpontját;

c)[18] a vizsgára történő jelentkezés ügyszámát;

d) a bizottság tagjainak nevét;

e) a vizsga eredményét.

(2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.

Tanúsítvány

8. §

(1)[19] Az eredményesen letett vizsgáról a 2. számú melléklet szerinti tanúsítványt kell kiállítani, amelyet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírnak. A vizsgabizottság a szakértő vizsgán nyújtott teljesítményét zárt tanácskozásban értékeli, ezt követően a vizsga eredményéről a szakértőt - sikeres vizsga esetén a tanúsítvány egyidejű átadásával - tájékoztatja. A Kamara a névjegyzéket vezető hatóságot és a területi kamarát a vizsga eredményéről a vizsga időpontjától számított 8 napon belül írásban értesíti.

(2) Ha a tanúsítvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, a Kamara annak pótlására igazolást állít ki.

Díj

9. §

(1)[20] Az alapismereti oktatáson és a megismételt alapismereti oktatáson való részvételért és az azt lezáró első vizsga letételéért, továbbá a megismételt vizsgáért díjat kell fizetni.

(2) Az alapismereti oktatáson történő részvétel díja 11 500 Ft, a vizsga díja - ideértve a megismételt vizsgát is - 14 000 Ft.

(3) A vizsgabizottság elnökét és tagjait jelöltenként 3000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg.

(4) Ha a vizsgán a jelölt - anélkül, hogy előzetesen, a vizsgát megelőző munkanap végéig jelezte volna távolmaradását - nem jelenik meg, a vizsgáztató részére 1500 Ft vizsgáztatói díj jár.

Hatálybalépés

10. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

1. számú melléklet a 27/2006. (X. 5.) IRM rendelethez

Az alapismereti oktatás és vizsga alapjául szolgáló tananyag jegyzéke

1. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok alapján a szakértő jogainak és kötelezettségeinek gyakorlati alkalmazása, az igazságügyi szakértői eljárás.

2. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény alapján kiadott kamarai szabályzatok:

a) a kamarai rendszer, a kamara működése és hatásköre;

b) az etikai szabályok és követelmények;

c) a szakterületi kompetencia.

3. Az igazságügyi szakértői tevékenység díjazása, elszámolása, adózása a gyakorlatban.

A tananyaghoz kapcsolódó jogszabályok:

a) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,

c) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény,

d) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,

f) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény.

4. A szakvélemények formai és tartalmi követelményei.

5. A bizonyítási eljárás, az adatbeszerzés és mintavétel, statisztikai és logikai ismeretek, az eredmények megbízhatósága, a tanúk pszichológiája.

6. A szakvélemény írásbeli elkészítése és szóbeli előadása, a szövegezés és fogalmazás.

2. számú melléklet a 27/2006. (X. 5.) IRM rendelethez