Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

37/2006. (XII. 25.) PM rendelet

a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175. §-a (12) bekezdésének a) és b) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendelem el:

A kiemelt adózók kijelölése

1. §[1]

(1) Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló,

a) részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók,

b) költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a 3000 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet alkalmazásában kiemelt adózónak az (1) bekezdésben meghatározott adózók minősülnek.

A 3000, illetőleg a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó kijelölése

2. §[2]

Ha az adóteljesítmény értéke a 660 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta, az állami adóhatóság az Art. 90. § (2) bekezdése alapján az adózót legalább háromévente valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenőrzi.

3. §[3]

Azokat az adózókat, akik (amelyek) adóteljesítményének értéke a 140 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra voltak kötelezettek, az Art. 52. § (11) bekezdése alapján az állami adóhatóság elnöke soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti.

Az adóteljesítmény számítási módja

4. §

(1) Az adóteljesítmény az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb értéket kell figyelembe venni.

(2)[4] Az adóteljesítmény értékét az 5. §-ban felsorolt adóteljesítmény-elemek egy évre vetített - a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított-számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. Az 5. §-ban felsorolt adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag az állami adóhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.

5. §

Adóteljesítmény-elemek:

a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (2004. május 1-jétől a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;

b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) és osztalékadó; a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31 -éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;

c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozó járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket;

d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan

da) a magánszemélyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,

db) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,

dc) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és

dd) az igényelt költségvetési támogatás - ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést - abszolút értéken számolva.

6. §

Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év szeptember 1-jén nyilvántartott adatok alapján történik.

Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló 56/2005. (XII. 29.) PM rendelet hatályát veszti.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 14/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[2] Módosította a 14/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[3] Megállapította a 40/2009. (XII. 22.) PM rendelet 2. § -a. Hatályos 2010.01.01.

[4] Módosította a 14/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

Tartalomjegyzék