Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

37/2006. (XII. 25.) PM rendelet

a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 175. §-a (12) bekezdésének a) és b) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendelem el:

A kiemelt adózók kijelölése

1. §[1]

(1) Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló,

a) részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók,

b) költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a 3000 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet alkalmazásában kiemelt adózónak az (1) bekezdésben meghatározott adózók minősülnek.

A 3000, illetőleg a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózó kijelölése

2. §[2]

Ha az adóteljesítmény értéke a 660 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta, az állami adóhatóság az Art. 90. § (2) bekezdése alapján az adózót legalább háromévente valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenőrzi.

3. §[3]

Azokat az adózókat, akik (amelyek) adóteljesítményének értéke a 140 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra voltak kötelezettek, az Art. 52. § (11) bekezdése alapján az állami adóhatóság elnöke soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti.

Az adóteljesítmény számítási módja

4. §

(1) Az adóteljesítmény az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással, adókedvezménnyel, adómentességgel növelt) összes, elévülési időn belüli adókötelezettségének egy évre vetített átlaga, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendő, továbbá az előzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb értéket kell figyelembe venni.

(2)[4] Az adóteljesítmény értékét az 5. §-ban felsorolt adóteljesítmény-elemek egy évre vetített - a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított-számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. Az 5. §-ban felsorolt adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag az állami adóhatósághoz benyújtott bevallások adatai, illetve az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.

5. §

Adóteljesítmény-elemek:

a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (2004. május 1-jétől a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;

b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) és osztalékadó; a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31 -éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;

c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozó járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket;

d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan

da) a magánszemélyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,

db) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,

dc) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és

dd) az igényelt költségvetési támogatás - ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést - abszolút értéken számolva.

6. §

Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év szeptember 1-jén nyilvántartott adatok alapján történik.

Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az adóteljesítmény számítási módjáról és az alkalmazásával megállapított értékhatárokról szóló 56/2005. (XII. 29.) PM rendelet hatályát veszti.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 14/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[2] Módosította a 14/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

[3] Megállapította a 40/2009. (XII. 22.) PM rendelet 2. § -a. Hatályos 2010.01.01.

[4] Módosította a 14/2010. (XII. 28.) NGM rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2011.01.01.

Tartalomjegyzék