38/2006. (XII. 25.) PM rendelet

a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, a díj kezelésének, nyilvántartásának módjáról és feltételeiről, továbbá az eljárás részletes szabályairól

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 182. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a következőket rendelem el:

1. §

(1)[1] A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet (a továbbiakban: ármegállapítási kérelem) a Központi Irányításhoz kell benyújtani.

(2)[2]

(3) Az állami adóhatóság az ármegállapítási kérelemre az Art. 132/B. és 132/C. §-a, e rendelet, illetőleg a melléklet szerinti adattartalommal nyomtatványt rendszeresít és azt honlapján közzéteszi. Az ármegállapítási kérelemhez csatolni kell:[3]

a) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolatát;

b)[4]

c) a díj megfizetését igazoló, a hitelintézet által cégszerűen aláírt bizonylat másolatát.

2. §

(1)[5] A Központi Irányítás a kérelem benyújtását követően haladéktalanul értesíti az adózó adóügyeiben illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságot a kérelem benyújtásának tényéről.

(2)[6] A Központi Irányítás az eljárása eredményeként hozott jogerős határozat egy példányának megküldésével - a jogerőre emelkedés megállapítását követően haladéktalanul - tájékoztatja az illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságot. Amennyiben az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, a Központi Irányítás - az elutasító végzés megküldése nélkül - a kérelem elutasításának tényéről tájékoztatja az illetékes megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságot.

(3) Az (1)-(2) bekezdéseknek megfelelően kell eljárni a határozat módosítása, illetőleg érvényességének meghosszabbítása iránti eljárásban is.

(4)[7] Az állami adóhatóság a határozat egy példányát - ideértve az azt meghosszabbító és módosító határozatot is - a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül megküldi a nemzetgazdasági miniszternek.

3. §

(1) A díjat az állami adóhatóság által közzétett és megnyitott, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára kell befizetni.

(2) A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható.

(3)[8] Az ármegállapítási kérelem elutasítása esetén az állami adóhatóság a befizetett díj 75%-át az adózó által, az ármegállapítási kérelemben megjelölt fizetési számlára utalja át a kérelmet elutasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.

4. §

(1) Két-, illetőleg többoldalú eljárásban az adózó nem vesz részt az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti információcsere vagy kölcsönös egyeztető eljárásban. Ezen eljárások folyamán felmerült új tények, adatok, körülmények tisztázása érdekében az állami adóhatóság kivételes jelleggel 8 napos határidő tűzésével felhívhatja az adózót az adózó rendelkezésére álló és az ármegállapítási kérelem elbírálása szempontjából érdeminek minősülő kiegészítő információk szolgáltatására.

(2) Az információcsere, illetőleg a kölcsönös egyeztető eljárás eredményéről az állami adóhatóság kérelemre tájékoztatja az adózót.

(3) Az adóhatóság az adózót a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező tartalmon túl az adózónál fellelhető - a szokásos piaci ár megállapításához szükséges - további információk szolgáltatására hívhatja fel, megjelölve az információk megadásának határidejét is.

5. §

Az állami adóhatóság a kérelmekről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az adózó azonosító adatait (név, cégnév vagy székhely), a kérelem érkezésének időpontját, iktatószámát, a befizetett díj összegét, az eljárás lefolytatásának időtartamát.

6. §

Amennyiben az adózó az állami adóhatóság felhívására a kérelem elutasításának terhe mellett vállalja az eljárás során felmerült költségtöbblet megtérítését, az állami adóhatóság tételes kimutatással, különösen a ráfordított munka-, szakértői, illetőleg egyéb, az eljárás érdekében felmerült összes költség elkülönített feltüntetésével állapítja meg végzésben az adózó által fizetendő költségtöbbletet.

7. §

Az elutasító végzés meghozatala előtt az állami adóhatóság az adózót legalább 8 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, ha az ármegállapítási kérelem formai vagy tartalmi hibái az adózó által orvosolhatóak.

8. §

(1)[9] Az Art. 132/C. § (2) bekezdése szerinti valódiságvizsgálat az ellenőrzésre előírt szabályoknak megfelelően az ármegállapításra történő utalást tartalmazó megbízólevél felmutatásával kezdődik. A valódiságvizsgálat lefolytatására nyitva álló határidő 30 nap. A valódiságvizsgálatra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására, az adózó együttműködési kötelezettségére, az adózó és az adóhatóság jogaira, illetőleg kötelezettségeire az Art.-ben előírt, az ellenőrzésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A valódiságvizsgálat határozathozatal nélkül jegyzőkönyv felvételével zárul.

9. §[10]

Az adózó (képviselője) az előzetes egyezető eljárás, illetőleg az ármegállapítási eljárás folyamán meghallgatható. A meghallgatást az adózó is kezdeményezheti. A szóbeli meghallgatásról az előzetes egyeztetés során hivatalos feljegyzés, az ármegállapítási eljárás során jegyzőkönyv készül. Az adózó (képviselője) kérésére a szóbeli meghallgatásról az előzetes egyeztető eljárás során is jegyzőkönyvet kell készíteni.

10. §[11]

Záró rendelkezések

11. §

Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

12. §[12]

E rendeletnek az egyes adózási tárgyú PM rendeletek módosításáról szóló 54/2011. (XII. 29.) NGM rendelettel megállapított mellékletét a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 38/2006. (XII. 25.) PM rendelethez

A kérelem tartalmazza:

1. Az adózó

a) nevét (cégnevét),

b) székhelyét, telephelyét, levelezési címét,

c) adószámát,

d) létesítő okiratának keltét,

e) gazdálkodási formáját,

f) tevékenységének felsorolását,

g) belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozásait, az eljárással érintett kapcsolt vállalkozások a)-f) pontokban meghatározott adatait;[13]

2. a cégjegyzék számát, a cégbejegyzés keltét;

3. az ügyben eljáró képviselő nevét, telefonszámát;

4. a kérelem tárgyának pontos megjelölését;

5. a tényállás részletes leírását;

6. annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a határozat érvényességét kéri;

7. az ügylettel elérni kívánt gazdasági cél megjelölését;

8. a kérelmet alátámasztó (erősítő) vélemények, szakmai álláspontok megjelölését, a forrás ismertetését;

9. az adózó (képviselője) álláspontja szerinti megoldást és a szokásos piaci ár meghatározását, szükség esetén részletes számításokkal alátámasztva;

10. mellékletként:

a) a megkötendő ügylet tervezetét, amennyiben az rendelkezésre áll,

b) egyéb, a tényállást alátámasztó iratokat,

c) az adózó képviseletében eljáró képviseleti jogosultságának igazolását,

d)[14]

e) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány másolatát,

f)[15]

g) a díj megfizetését igazoló, a hitelintézet által cégszerűen aláírt bizonylat másolatát;

11. az adózó nyilatkozatát a befizetendő díj összegéről;

12. a fizetési számlaszám megjelölését, ahová az adózó a díj visszautalását kéri a kérelem elutasítása esetén;[16]

13. egyéb, az adózó által fontosnak tartott körülmények megjelölését;

14. az adózó nyilatkozatát, mely szerint

a) tudomásul veszi, hogy a törvényi feltételektől eltérő szokásos piaci ármegállapítást nem kérhet, mert az eltérésre törvény nem ad lehetőséget,

b) kijelenti, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak,

c) tudomásul veszi, hogy a szokásos piaci ármegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén - annak időpontjától kezdődően - a szokásos piaci ármegállapítás nem alkalmazható,

d) tudomása szerint a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik ellenőrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás,

e) hozzájárul a kérelem elbírálásához szükséges, adózásával összefüggő más adatok beszerzéséhez, megismeréséhez, ideértve a valódiságvizsgálatot is;

15. az adózó (felelős vezető) vagy képviselője cégszerű aláírását;

16. az adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd cégszerű aláírását.[17]