6/2006. (II. 27.) OM rendelet

egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló OM rendeletek kiegészítéséről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

Az egyes társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 4/2004. (II. 27.) OM rendelet melléklete e rendelet 1. számú mellékletében megállapított XII-XVIII. fejezetekkel egészül ki.

2. §

Az agrár felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 18/2003. (VI. 20.) OM rendelet melléklete e rendelet 2. számú mellékletében megállapított XXXVI-XXXVIII. fejezetekkel egészül ki.

3. §

E rendelet 2006. február 28-án lép hatályba.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 6/2006. (II. 27.) OM rendelethez

[Melléklet a 4/2004. (II. 27.) OM rendelethez]

XII. A természettudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzés célja

A képzés célja alapképzésben természettudományi szakképzettséget szerzetteknek idegen nyelven folyó szakfordítói szakirányú továbbképzése. Cél továbbá olyan szakemberek képzése, akik képesek a szakmájukban előforduló olyan tudományos és hétköznapi gyakorlati feladatok idegen nyelven történő ellátására, mint például szakmai fordítás, tolmácsolás, szakmai konferenciákon való aktív részvétel, idegen nyelvű előadások tartása, szakmai cikkek publikálása, hivatalos levelezés folytatása.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Természettudományi szakirányú szakfordító idegen nyelvből (idegen nyelv megnevezése) és magyar nyelvből.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A természettudományi felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség, valamint középfokú államilag elismert C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány.

4. Képzési idő

6 félév, legalább 924 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 180.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Nyelvi alapozó tárgyak (legalább 45, legfeljebb 52 kreditpont):

felsőfokú szóbeli és írásbeli kommunikáció, nyelvtani gyakorlatok, általános társalgás, magyar nyelvhelyesség, stílus.

5.2. Szaktárgyi tantárgycsoport (legalább 125, legfeljebb 138 kreditpont):

civilizációs ismeretek, európai uniós tanulmányok, általános fordítás, általános tolmácsolás, szaknyelvi fordítás, szaknyelvi tolmácsolás, szaknyelvi társalgás a mindennapi életben, szaknyelvi társalgás a tudományos életben, szakmai publikációs készségek fejlesztése.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben kritérium jellegű követelményként előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, szigorlatok, a szakmai nyelvi alapvizsga letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából (szakfordítói képesítő vizsga) tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat (képesítő fordítás) idegen nyelven írt szakszöveg fordítása idegen nyelvről magyarra. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat (képesítő fordítás) benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli záróvizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből tolmácsolási feladattal,

- komplex írásbeli vizsga a szakmai nyelvi ismeretek köréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A képesítő fordításra, a komplex szóbeli és írásbeli vizsgákra adott érdemjegyek egész számra kerekített számtani átlaga.

XIII. A protokoll és rendezvényszervező szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a szerzett ismereteik birtokában képesek a hazai és európai multinacionális vállalatok, közigazgatási, diplomáciai testületek, minisztériumok, polgármesteri hivatalok és kulturális intézmények, szakmai érdekképviseletek koordinálására és lebonyolítására. A szakon végzettek képesek és készek továbbá nemzeti történelmünk és kultúránk részét képező viselkedéskultúra szabályainak és hagyományainak betartására és betartatására, az európaiságunknak megfelelő viselkedés alkalmazására és közvetítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Protokoll és rendezvényszervező szakember.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel lehet részt venni.

4. Képzési idő

4 félév, nappali képzésben legalább 870 tanóra, levelező képzésben legalább 280 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak (19-23 kreditpont): kommunikáció alapjai, szociálpszichológia, médiaismeret, viselkedéskultúra, retorika, informatika.

5.2. Törzstárgyak (56-60 kreditpont): interkulturális gasztronómia és szállodaismeret, protokollismeret, PR ismeretek, rendezvénymenedzsment, tárgyalástechnika.

5.3. Speciális választható tárgyak (25-30 kreditpont): szabadon választható, kötelezően választandó ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A képzés ismeretanyagából választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazásában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése, beleértve a gyakorlati jeggyel történő minősítést;

- gyakorlati vizsga letétele, amely delegációs forgatókönyv elkészítéséből áll;

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a rendezvénymenedzsment, protokoll-ismeretek ismeretkörökből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szigorlatok eredményei átlagának, a szakdolgozat és védése alapján adott érdemjegynek, a gyakorlati vizsga érdemjegyének átlaga, valamint a szóbeli vizsga érdemjegyének egész számra kerekített számtani átlaga.

XIV. Gazdaság- és társadalomtörténet szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzés célja

A gazdaság- és társadalomtörténet szakterületén alapos, széles körű és mély elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek a múltbéli jelenségek és folyamatok feltárására, elemzésére és értelmezésére azzal a céllal, hogy ezek az ismeretek az oktatásban, a gazdaság- és a társadalompolitika területén a jövő formálása érdekében is hasznosuljanak.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Gazdaság- és társadalomtörténész.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. Képzési idő

4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. Egyetemes és magyar gazdaság- és társadalomtörténet (34-38 kreditpont)

5.2. Történeti demográfia (16-20 kreditpont)

5.3. Elmélettörténet (16-20 kreditpont)

5.4. Forrásgyakorlatok és módszertan (16-20 kreditpont)

5.5. Informatikai és szaknyelvi gyakorlatok (16-20 kreditpont)

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok - letételéből, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A kötelező szigorlatok:

- egyetemes gazdaság- és társadalomtörténet,

- magyar gazdaság- és társadalomtörténet,

- történeti demográfia,

- elmélettörténet.

6.3. A szakdolgozat

A szakirányú továbbképzés témaköréből írt dolgozat, amely bizonyítja a hallgató hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasságát, tárgyi ismereteit és szintetizáló készségét a szakmai feladat megoldásában. Bizonyítja továbbá, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretek, módszerek alkalmazására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. Záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben szereplő tárgyakból előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények teljesítése, az előírt beszámolók elkészítése;

- a szakdolgozat elkészítése és a bírálók általi elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

komplex szóbeli vizsga a szigorlatok témaköréből.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egész számra kerekített átlaga.

XV. Piac- és közvélemény-kutató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, akik piac- vagy közvélemény-kutatási területen dolgoznak, vagy ilyen területen szeretnék folytatni szakmai pályafutásukat. A képzés alapvető célja olyan társadalmi, gazdasági, pszichológiai alapismeretek nyújtása, amely alkalmassá teszi a végzetteket a problémák egzakt megfogalmazására, valamint olyan kutatás-módszertani és gyakorlati ismeretek átadása, amelyek birtokában a végzettek képesek kutatási tervek elkészítésére, kutatások lebonyolítására, az eredmények korszerű módszerekkel történő feldolgozására és elemzésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Közgazdász vagy szociológus szakképzettséggel rendelkezők esetén:

szakszociológus piac- és közvélemény-kutató szakirányú továbbképzési szakon,

szakközgazdász piac- és közvélemény-kutató szakirányú továbbképzési szakon.

Közgazdász vagy szociológus szakképzettséggel nem rendelkezők esetén:

piac- és közvéleménykutató.

3. A képzésben való részvétel előfeltétele

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. Képzési idő

4 félév, legalább 328 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 120.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Elméleti alapozó ismeretek (28-32 kreditpont):

a közgazdaságtan alapjai, vállalkozástan, marketing, szociológia, pszichológia.

5.2. Módszertani alapozás (18-22 kreditpont): matematikai statisztika, kutatásmódszertan, konjunktúrakutatás, társadalomstatisztika, demográfia.

5.3. Fogyasztásszociológiai ismeretek (18-22 kreditpont):

szociálpszichológia, társadalomkutatás, egyén és társadalom, fogyasztásszociológia, a fogyasztói magatartás pszichológiája, vélemények és beállítódások kutatása.

5.4. Piac- és közvélemény-kutatási módszerek (18-22 kreditpont):

piackutatások tervezése, szervezése, menedzselése, kvalitatív kutatási módszerek, kvantitatív kutatási módszerek, terepgyakorlatok.

5.5. Adatelemzési módszerek és alkalmazási területek (13-18 kreditpont):

szoftverismeret, adatelemzés és prezentáció.

5.6. Alkalmazási területek a piac- és közvéleménykutatásban (7-10 kreditpont):

kapcsolathálózatok kutatása, média- és kommunikációkutatás, politikai véleménykutatás, elégedettség- és lojalitáskutatás, kutatási termékek a márkamenedzsmentben, B2B kutatás, szolgáltatáskutatás, kereskedelemkutatás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozatnak tanúsítania kell, hogy készítője elsajátította a választott szak tananyagát, jártas a piac-, marketing- és közvélemény-kutatás elméleti ismereteiben és empirikus módszertanában, képes eligazodni a szakirodalomban, képes értelmezni a szakmai szövegeket, ismeri a téma alapvető magyar nyelvű irodalmát és ismer néhány, a témában fontos idegen nyelvű publikációt. Önállóan képes megfelelő kutatási módszertant választani és alkalmazni, képes arra, hogy önállóan, a szakmai követelményeknek megfelelően olyan írásművet szerkesszen, mely tükrözi a tárgykör rendezéséhez és értelmezéséhez adott személyes hozzájárulását is.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, amelyben a hallgató számot ad a differenciált szakmai anyag körében megszerzett tudásáról. Tárgyai: a kötelezően választandó szakirányú modul és a szabadon választható multidiszciplináris szakmai ismeretek.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és a záróvizsga érdemjegyeiből számított egyszerű számtani átlag egész számra kerekítve. A szakdolgozat érdemjegye a két bíráló által adott jegyek számtani átlagából és a dolgozat szóbeli védésével megszerzettjegyből számított számtani átlag.

XVI. Kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Olyan elméleti és gyakorlati szakemberek képzése, akik ismerik a szorosabb értelemben vett kultúra és a közgazdaságtan törvényszerűségeit és azokat képesek úgy alkalmazni, hogy azzal mind a magas szintű kulturális értékek közvetítése, mind pedig a gazdasági haszon lehetővé váljon. A szakon végzett szakemberek képesek közreműködni abban, hogy a kulturális ágazat intézményei minőséget és jövedelmet termeljenek.

2. A képzésben való részvétel előfeltételei

A képzésben a természettudományok, a társadalomtudományok, a bölcsésztudományok és a művészetek területén szerzett főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Más képzési területen végzettek is felvételt nyerhetnek a képzésre. A nyelvtudás előnyt jelent a szakra történő felvételnél.

3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

a) Közgazdász szakképzettséggel rendelkezők esetén szakközgazdász, kultúra-gazdaságtan szakirányú továbbképzési szakon.

b) Közgazdász szakképzettséggel nem rendelkezők esetén kultúra-gazdaságtani szakelőadó.

4. Képzési idő

Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 60.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. Általános közgazdasági, társadalomtudományi és módszertani ismeretek (38-42 kreditpont):

kultúra-gazdaságtani ismeretek; általános embertani, társadalomelméleti és alkotástani ismeretek; a kulturális reálfolyamatokra - pl. művészetre, tudományra, oktatásra stb. - vonatkozó ismeretek; a kulturális intézmények szervezésének, vezetésének és menedzselésének gyakorlatorientált, módszertani ismeretei.

5.2. Szakmai ismeretek (12-16 kreditpont):

a közgazdaságtudományi iskolák és irányzatok kultúra szempontjából releváns modellkoncepciói, gyakorlati, módszertani ismeretek.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák, szigorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- kultúra-gazdaságtani szigorlat: a mainstream kultúra-gazdaságtan, a kultúra makrogazdasági összefüggései és a kulturális marketing tárgyak ismereteiből,

- a kultúra reálfolyamatai, a művészet filozófiája és gyakorlata, a tudományelmélet és módszertan és a nevelés-oktatás tárgyak ismereteiből,

- a kultúrtörténet és alapjai szigorlat: a kultúrtörténet, a konformitás-nonkonformitás és a kreatológia (általános alkotáselmélet) tárgyak ismereteiből.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat - az elméleti és a gyakorlati tárgyakon túl - a kultúra-gazdaságtani gyakorlatokra és a konzultációra épülő önálló tanulmány.

A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

XVII. Elektronikus hírközlés-menedzsment szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja szakemberek képzése az elektronikus hírközlés, különösen a távközlési és elektronikus kereskedelmi szolgáltatások gazdálkodási és szabályozási területein. A szak elméleti felkészültséget kíván nyújtani az általános módszerek alkalmazásához, továbbá gyakorlati ismereteket a gazdálkodási, valamint jogi és szabályozási módszertanok elsajátításához. A tanterv és az oktatott ismeretanyag az államigazgatás, a gazdálkodó szervezetek, a gyártók és szolgáltatók igényeit egyaránt figyelembe veszi. A szak elsősorban azoknak a gazdasági, jogi és műszaki szakembereknek nyújt új és gyakorlati ismereteket, akiknek munkája interdiszciplináris felkészültséget igényel.

2. A képzésben részt vevők köre és a részvétel előfeltételei

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és jogi, műszaki vagy gazdasági szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Az angol nyelv ismerete előny, de nem felvételi követelmény.

3. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

a) Közgazdász szakképzettséggel rendelkezők esetén szakközgazdász, elektronikus hírközlés-menedzsment szakirányú továbbképzési szakon.

b) Elektronikus hírközlés menedzser.

4. Képzési idő

Nappali tagozaton 2 félév, levelező tagozaton 4 félév, legalább 600 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpon-tok száma: 60.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és azok aránya

5.1. Általános közgazdasági, társadalomtudományi és módszertani ismeretek (10-15 kreditpont):

makro és mikro emelt szintű közgazdaságtani ismeretek, statisztika, elektronikus hírközlés gazdaságtan, jogi ismeretek, számvitel.

5.2. Szakmai ismeretek (32-36 kreditpont): innovációs menedzsment, hírközlésszolgáltatás-marketing, hálózatok és szolgáltatások szabályozása, hírközlési stratégia- és szolgáltatásfejlesztés, elektronikus kereskedelmi szolgáltatások.

5.3. Szakirányú szakmai ismeretek (5-7 kreditpont): elektronikus hírközlés-technológiai ismeretek, elektronikus kereskedelemtechnológiai ismeretek, marketingkommunikáció és PR, elektronikus gazdasági kapcsolatok joga, európai elektronikus hírközlés-politika és szabályozás.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt aláírások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák - beszámoló, kollokvium, szigorlat - letételéből, valamint szakmai gyakorlatok elvégzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Szigorlatok

- közgazdaságtani szigorlat: a makro- és mikrogazda-ságtani ismeretekből,

- hírközlésszolgáltatás-marketing,

- elektronikus hírközlés gazdaságtana,

- hírközlési szolgáltatásstratégia és fejlesztés.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakszemináriumi gyakorlatokra épülő, konkrét elektronikus hírközlés-menedzsment tapasztalatokat összegző munka, amelyben a hallgató ismerteti az elektronikus hírközlés-menedzsmenttel kapcsolatos felfogását és elemzi az általa elvégzett gyakorlatot. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt gyakorlati jegyek, kollokviumok, szigorlatok és szakmai gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és bírálók által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egész számra kerekített számtani átlaga.

XVIII. Közvetítés (mediáció) szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak különböző szakterületeken konfliktusban álló felek közötti közvetítésre, közöttük egyezség létrehozására. Cél továbbá olyan készségek és eljárások elsajátíttatása, amelyek alkalmazása segíti a közvetítésben részt vevő feleket munkájuk, közösségi vagy magánéletük során felmerülő konfliktusok és problémák hatékony és hosszú távú megoldásában.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Közvetítő (mediátor)

3. A képzésben résztvevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzési szakon szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

5.1. Elméleti alapozó tárgyak (38-42 kreditpont)

5.1.1. Általános alapozó tárgyak:

szociálpszichológiai, szociológiai (különös tekintettel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok jog- és érdekérvényesítő képességére), személyiségpszichológiai ismeretek.

5.1.2. Specifikus alapozó tárgyak:

a mediáció fogalma, elmélete és története; jogi ismeretek, intézmény- és szervezetrendszer a szakterületi specialitásnak megfelelően (az egészségügyben, a büntetőjogban, a gazdasági életben stb.) .

5.2. Gyakorlati képzés és készségfejlesztés (58-62 kreditpont):

csoportos önismeret-, készség- és személyiségfejlesztés; mediációs és tárgyalási készségek és technikák csoportos fejlesztése.

5.3. Külső terepen folytatott mediációs gyakorlat (8-10 kreditpont):

megfigyelői, komediátori, önálló mediátori tevékenység.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák és két szigorlat letételéből, valamint a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat egy, a külső mediációs gyakorlat során megfigyelt eset leírását és elemzését tartalmazó munka. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- az intézményi tantervben előírt követelmények teljesítése,

- szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga letétele.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és annak megvédésére adott érdemjegyek számtani középértékének egész jegyre kerekített átlaga.

2. számú melléklet a 6/2006. (II. 27.) OM rendelethez

[Melléklet a 18/2003. (VI. 30.) OM rendelethez]

XXXVI. Baromfitenyésztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja a különböző szektorokban (vállalati, egyesületi és magán) baromfitenyésztés területén dolgozó, szakirányú végzettségű szakemberek továbbképzése, akik a képzés eredményeként képesek magas szinten alkalmazni a legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket a baromfitenyésztés és -tartás területén; szakszerűen alkalmazzák az élettani, etológiai és higiéniai ismereteket a hatékony minőségi termék-előállítás érdekében; képesek továbbá korszerű, környezetkímélő és egyben az állat igényeit is figyelembe vevő tartástechnológiák kialakítására, végrehajtására és üzemeltetésére; a termékpálya szemléletű minőségi nyersanyag-előállítás érdekében alkalmazni tudják az ökonómiai, a marketing és a minőségbiztosítási ismereteiket.

A képzés célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a baromfitenyésztéshez kapcsolódó diszciplínák legújabb kutatási eredményeinek a megismerésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

- Mérnöki diplomával rendelkezők esetén baromfitenyésztő szakmérnök.

- Mérnöki diplomával nem rendelkezők esetén baromfitenyésztési szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésre okleveles agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, állatorvosok, továbbá biológusok jelentkezhetnek.

4. A képzési idő

4 félév, 392 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Szakmai alapozó modul (25-35 kreditpont):

a baromfi árutermelés közgazdasági környezete, környezetvédelem, szaporodásbiológia, baromfigenetika és biotechnológia, keltetésbiológia, baromfi élettan, minőségbiztosítási ismeretek.

5.2. Szakismereti modul (60-70 kreditpont): baromfi takarmányozása, baromfi egészségtan és higiénia, szülőpárok tartása, brojler termelés, étkezési tojástermelés, lúdtenyésztés, pulykatenyésztés, kacsatenyésztés, díszbaromfi és galambtenyésztés, termeléspolitika és -szervezés, baromfitermékek feldolgozása és termékfejlesztés, kereskedelem és marketing, ágazati ökonómia.

5.3. Szabadon választható ismeretkörök 15 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- tyúktenyésztés és tartástechnológia (tojóhibrid, brojler, szülőpár) teljesítményvizsgálat és tenyészértékelés;

- lúd-, kacsa- és pulykatenyésztés.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányai, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján baromfitenyésztéshez kapcsolódó témakörből elkészített, írásos, alkotó jellegű szakmai feladat, amely tanúsítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma:

10. 6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti ismertetése és védése,

- komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozat érdemjegyének egész számra kerekített számtani átlaga adja.

XXXVII. Sertéstenyésztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A hallgatók a szakirányú továbbképzés keretében, specializált képzési formában egy állatfajra vonatkozó komplex ismeretanyagot sajátíthatnak el. Felkészülnek a sertésvertikum tenyésztési, biotechnológiai, takarmányozási, tartástechnológiai, ökonómiai, környezetvédelmi, termék-feldolgozási, informatikai és minőségbiztosítási szakterületein irányítói munka végzésére. A résztvevők képessé válnak a szakterületükön hasznosítható természeti, gazdasági és társadalmi erőforrások felismerésére és komplex értékelésére, az európai normák és módszerek részletes megismerésére, valamint speciális érdeklődésüknek megfelelően az ágazati szaktanácsadás alkotó művelésére.

A képzés célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a sertéstenyésztéshez kapcsolódó diszciplínák legújabb kutatási eredményeinek a megismerésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Sertéstenyésztő szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben okleveles agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, továbbá állatorvosok vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, 360 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul (kötelező ismeretkörök) (20-28 kreditpont):

biometria, genetika, szaporodásbiológia, etológia, állatvédelem, informatika.

5.2. Szakismereti modul (kötelező ismeretkörök) (58-64 kreditpont): takarmányozástan, tartástechnológia termelésszervezés, marketing, teljesítményvizsgálat, te-nyészértékbecslés, sertésegészségtan, környezetvédelem, szaktanácsadás, ökonómia.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (16-20 kreditpont):

telepirányítási rendszerek, vágóminősítés és termékfeldolgozás, integráció a sertésvertikumban, ökologikus sertéstermékek előállítása.

5.4. Szabadon választható ismeretkörök (10 kreditpont) .

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- genetika,

- teljesítményvizsgálat és tenyészértékelés,

- takarmányozástan.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, írásos, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodik. A hallgatók a szakdolgozatot a sertéstenyésztés bármelyik területéről írhatják. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti ismertetése és védése,

- komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozat érdemjegyének számtani átlaga adja.

XXXVIII. Lótenyésztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja speciális lótenyésztési szakmai ismeretekkel rendelkező agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, állatorvosok továbbképzése, akik a lótenyésztés területén a szerkezetükben, működésükben és céljukban, eltérő szektorokban tudásukat alkalmazni képesek; rendelkeznek a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretekkel; a legújabb kutatási eredmények, a tudomány és technika korszerű szintjén képzettek; képesek a lótenyésztés és -tartás területén a mezőgazdaság, az üzemi, valamint az egyesületekbe tömörülő kistenyésztők fokozódó igényeit kielégíteni; a sport- és vágóló előállításban egyaránt megfelelő szakmai és marketing ismeretekkel rendelkeznek.

A képzés célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a lótenyésztéshez kapcsolódó diszciplínák legújabb kutatási eredményeivel való megismerkedésre.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Mérnöki diplomával rendelkezők esetén lótenyésztő szakmérnök.

Mérnöki diplomával nem rendelkezők esetén lótenyésztési szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésre okleveles agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, állatorvosok, továbbá biológusok jelentkezhetnek.

4. A képzési idő

4 félév, 360 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Szakmai alapozó modul (kötelező ismeretkörök) (36-40 kreditpont):

biometria, környezetvédelmi ismeretek, genetika, anatómia, szaporodásbiológia, lótakarmányozás és tartástechnológia, lóegészségtan, tenyésztéspolitika és tenyésztésszervezés.

5.2. Szakismereti modul (kötelező ismeretkörök) (47-53 kreditpont):

sport- és versenylótenyésztés, lovak küllemi és mozgásbírálata, mozgáselemzés, fajtafenntartás és génmegőrzés, biotechnológia és származásellenőrzés, teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés, ágazati ökonómia, kereskedelem és marketing, üzemi gyakorlat.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (15-19 kre-dipont):

takarmánynövény-termesztés és gyepgazdálkodás, húslótenyésztés és alternatív lóhasznosítás.

5.4. Szabadon választható ismeretkörök (8 kreditpont) .

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- küllem és mozgásbírálat, teljesítményvizsgálat,

- sport- és versenylótenyésztés,

- húslótenyésztés és alternatív lóhasznosítás,

- lótakarmányozás és tartástechnológia.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányai, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján lótenyésztéshez kapcsolódó témakörből elkészített, írásos, alkotó jellegű szakmai feladat, amely tanúsítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti ismertetése és védése,

- szóbeli vizsga a lótenyésztés területének komplex jellegű ismereteiből.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozat érdemjegyének számtani átlaga adja.