18/2003. (VI. 20.) OM rendelet

az agrár felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 74. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az agrár felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjain az egyes szakok képesítési követelményeiben meghatározott szakirányú szakképzettségek csak szakirányú továbbképzésben szerezhetők meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakok képesítési követelményeit e rendelet melléklete határozza meg.

2. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az állategészségügyi felsőoktatásban folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló 44/1999. (XI. 18.) OM rendelet;

b) a kertészeti és élelmiszergazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 6/2000. (IV. 6.) OM rendelet;

c) a mezőgazdasági szaktanácsadó szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 11/2000. (VI. 15.) OM rendelet;

d) az egyetemi és főiskolai szintű szőlész-borász szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 12/2000. (VI. 15.) OM rendelet;

e) az élelmiszer-biztonsági szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 31/2000. (XII. 14.) OM rendelet;

f) az élelmiszeripari menedzsment szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 5/2001. (II. 16.) OM rendelet;

g) a vidékfejlesztési szakmérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 17/2001. (VI. 1.) OM rendelet;

h) a növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 42/2001. (XI. 14.) OM rendelet;

i) a takarmánykeverék-gyártási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 5/2002. (III. 14.) OM rendelet;

j) a vetőmag-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 6/2002. (III. 14.) OM rendelet;

k) a környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 7/2002. (III. 14.) OM rendelet;

l) a tápanyag-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 8/2002. (III. 14.) OM rendelet;

m) a szarvasmarha-tenyésztési és tejgazdasági szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 12/2002. (V. 3.) OM rendelet;

n) a takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 13/2002. (V. 3.) OM rendelet;

o) a talajtani szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 14/2002. (V. 3.) OM rendelet;

p) a vadgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 15/2002. (V. 3.) OM rendelet;

q) a zöldség-gyümölcs termesztési és feldolgozási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 16/2002. (V. 3.) OM rendelet;

r) a zöldséghajtatási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 17/2002. (V. 3.) OM rendelet;

s) a mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 18/2002. (V. 3.) OM rendelet;

t) a növénygenetikai és növénynemesítési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 22/2002. (V. 11.) OM rendelet;

u) a mezőgazdasági termékminősítő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 35/2002. (V. 18.) OM rendelet;

v) a hús- és baromfiipari szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 36/2002. (V. 18.) OM rendelet;

w) a tejipari szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 37/2002. (V. 18.) OM rendelet;

x) a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről szóló 52/2002. (IX. 26.) OM rendelet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendeletek szerint szerzett szakképzettség az e rendelet mellékletében meghatározott szakirányú továbbképzési szakon szerezhető szakképzettséggel egyenértékű.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

Melléklet a 18/2003. (VI. 20.) OM rendelethez

I. Vidéki erőforrás-szervező szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, akik a képzésben megszerzett ismereteik birtokában képesek lesznek a természeti, gazdasági, társadalmi erőforrások átfogó elemzésére, értékelésére, a vidékfejlesztés feladatainak az Európai Unió irányelvei szerinti végzésére, a vidékfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a vidékfejlesztési programok tervezésére és irányítására.

Választható szakirányok: szaktanácsadás és vidékfejlesztés, falusi és agroturizmus, vadgazdálkodás és természetvédelem, gyep- és tájgazdálkodás.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Agrár felsőoktatásban szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: vidéki erőforrás-szervező szakmérnök.

Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetén: vidéki erőforrás-szervező szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vágy főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 470 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak: természetföldrajz, alkalmazott földrajz, alkalmazott informatika, környezetgazdálkodás. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

5.2. Gazdasági és humán ismeretek: alkalmazott pszichológia, szociológia, gazdaságtörténet, valamint a vidékfejlesztés ökonómiája. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

5.3. Szakmai ismeretek: mezőgazdasági földhasználat, területfejlesztés, mezőgazdasági szaktanácsadás módszertana, EU agrár- és vidékfejlesztési politika és az erdészet ökonómiája A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 30 kreditpont.

5.4. Differenciált szakmai ismeretek:

- a szaktanácsadás és vidékfejlesztés szakirányon: önkormányzattan és közigazgatás, mezőgazdasági szaktanácsadás, projekt menedzsment;

- falusi és agrárturizmus szakirányon: idegenforgalmi és turisztikai alapismeretek, a turizmus szervezeti és működési rendszere, a falusi és agroturizmus jellemzői és a hazai kínálat;

- vadgazdálkodás és természetvédelem szakirányon: természetvédelem, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás;

- gyep- és tájgazdálkodás szakirányban: gyeptermelés, gyephasznosítás, tájhasznosítás.

Választható tárgyak: környezetgazdálkodás, a világ mezőgazdasága, gyógynövénytermesztés, tájrendezés, ökoturizmus, adózási ismeretek.

A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritérium jellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, a szigorlatok) teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

Kötelező szigorlati tárgyak:

- a mezőgazdasági szaktanácsadás módszertana,

- vidékfejlesztés.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakiránynak megfelelő, írásos, alkotó jellegű szakmai mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodik, és bizonyítja, hogy készítője képes a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására, önálló adatgyűjtésre és/vagy kísérleti munkára. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, nevezetesen az alapadatok szakszerű feldolgozására, értékelésére, következtetések levonására, az elvégzett munka és az eredmények összefoglalására, a tanulmányok témakörébe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: .

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat elkészítése és megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a vidék- és területfejlesztés, valamint a választott szakirány témaköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített számtani átlaga.

II. A kertépítő és zöldfelület-fenntartó szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja a környezet tudatos alakításával foglalkozó szakemberek továbbképzése, akik a településrendezés és a környezet- és természetvédelem követelményeinek megfelelően a zöldfelület-gazdálkodás, kertépítés és -fenntartás összetett feladatait a magán- és önkormányzati szférában el tudják látni, akik ismerik a kertépítészet történetét, a kerttervezés általános elveit és a kertépítészeti tervdokumentációk alapján az építés gyakorlati kivitelezését, továbbá a kertépítészet, tájrendezés összefüggéseit; a kertépítésben felhasználható építőanyagokat és a korszerű növényalkalmazás irányelveit és gyakorlatát; a kertépítési és -fenntartási munkák biológiai, műszaki ökonómiai és környezetvédelmi vonásait.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Kertépítő és zöldfelület-fenntartó szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű kertészeti vagy más agrár szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Egyéb szakképzettség esetén a képzés során különbözeti vizsgák írhatok elő.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 415 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul kötelező ismeretkörei: vállalkozási ismeretek, növénytársulástan, földméréstan, kerttervezési rajz. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 22 kreditpont.

5.2. Szakismereti modul kötelező ismeretanyaga: kertépítés és fenntartás gépei, lágyszárú dísznövények felhasználása és fenntartása, dendrológia, kerttechnika, kertépítés, zöldterület-fenntartás, kivitelezési munkák szervezése, zöldterület-fenntartási munkák szervezése. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 55, legfeljebb 65 kreditpont.

5.3. Szakismereti modul kötelezően választott ismeretanyaga: termelőkert, tetőkert, környezetvédelem, település üzemeltetés, minőségirányítás, miniatűr sziklakertek, kerti tavak létesítése és fenntartása, homoki kertek létesítése és fenntartása. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok) teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

Kötelező szigorlati tárgyak:

- kertépítés és -fenntartás gépei,

- kerttechnika,

- dendrológia.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakiránynak megfelelő, írásos, alkotó jellegű szakmai mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira támaszkodik, és bizonyítja, hogy készítője képes a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására, önálló adatgyűjtésre és/vagy kísérleti munkára. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, nevezetesen az alapadatok szakszerű feldolgozására, értékelésére, következtetések levonására, az elvégzett munka és az eredmények összefoglalására, a tanulmányok témakörébe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a bírálók által elfogadott szakdolgozat benyújtása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, amely a szakismereti modul ismeretanyagából legalább 25 kreditpont megfelelő ismeretanyagot foglal magába.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és a védésére adott egy érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy egészre kerekített számtani átlaga.

III. Gyümölcstermesztési (integrált termesztési) szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy az alapképzésben szerzett gyümölcstermesztési, biológiai, élettani, növényvédelmi és ökonómiai ismereteket szerzett szakemberek megismerjék a világ gyümölcstermesztésének fejlődési irányait, különös tekintettel az Európai Unió gyümölcstermesztési gyakorlatára, továbbá, hogy a hallgatók megfelelő ismereteket szerezzenek az integrált termesztésbe vont gyümölcstermő növényekről és termesztésük ökológiai összefüggéseiről, kellő jártasságot érjenek el az integrált művelésű ültetvény létesítésében és sajátos technológiájában különös tekintettel az agrotechnikai, növényvédelmi eljárásokra, valamint a gépesítési megoldásokra.

Kiemelt képzési cél a gyümölcsminőséget meghatározó és befolyásoló tényezők, továbbá az integrált termesztési folyamat minőségirányítási feladatainak megismerése.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Gyümölcstermesztő szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben olyan egyetemi vagy főiskolai szintű kertészeti vagy más agrár szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt, akik a képzésük során legalább egy féléven keresztül (legalább 5 kreditpont értékű) gyümölcstermesztési ismereteket szereztek.

4. A képzési idő

4 félév, legalább: 400 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Szakmai alapozó modul kötelező ismeretkörei: vállalkozási ismeretek, gyümölcstermő növények botanikája, informatika, piac és marketing, életminőség és gyümölcsfogyasztás. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 12, legfeljebb 20 kreditpont.

5.2. Szakismereti modul kötelező ismeretkörei: gyümölcsminőség, pomológia, művelési rendszer és fitotechnika, agrotechnika, integrált növényvédelem, integrált gyümölcstermesztési technológiák, szüret és áru készítés, gyümölcstárolás, élelmiszerbiztonsági ismeretek, az integrált gyümölcstermesztés gépei, technológiai munkák szervezése, gyümölcsértékesítés, minőségbiztosítás és -ellenőrzés. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 50, legfeljebb 60 kreditpont.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök: ökológia, környezetbiztonság, szaktanácsadás, az EU gyümölcstermesztése, ültetvénylétesítés, gyümölcstermékek előállítása, különleges gyümölcsök, gyümölcs termékpálya, termelői szervezetek, biodiverzitás, újratelepítés, gyümölcscsomagolás, az értékesítés logisztikai rendszerei. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 40, legfeljebb 50 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok) teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő írásos, alkotó jellegű szakmai mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodik. A hallgatók a szakdolgozatot az integrált gyümölcstermesztés bármelyik területéről írhatják. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladat alkotó megoldására.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat védése,

- komplex szóbeli vizsga amely a szakismereti modul tárgyai tananyagából 25 kreditpont, mennyiségű ismeretanyagot foglal magába.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének egész jegyre kerekített számtani átlaga.

IV. Az élelmiszeripari (vállalati, üzemi) higiénia szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy élelmiszeripari képzésben, az agrár felsőoktatás kapcsolódó szakterületein mérnöki oklevelet szerzett és az élelmiszertermelés, élelmiszeripar területén alkalmazott szakemberek megismerjék a hazai és nemzetközi, illetve Európai Uniós joganyagot, elsajátítsák az élelmiszerhigiéniai, környezetvédelmi előírásokat, a szakterületen alkalmazott minőségellenőrzési rendszereket; képessé váljanak az élelmiszertermelés összetett folyamatában a hatékony beavatkozásra, fejlesztési rendszerek tervezésére, az élelmiszerbiztonsági kockázatelemzésre, a problémák kezelésére; a megszerzett ismeretek birtokában alkalmassá váljanak élelmiszeripari higiéniai, élelmiszerbiztonsági programok készítésére, vállalati, kis- és nagyüzemi intézményi szintű tervezésére, irányítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Élelmiszeripari higiénikus szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és mérnöki szakképzettséggel rendelkező szakemberek vehetnek részt a gépészmérnök kivételével.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 360 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Szakmai alapozó ismeretek: élelmiszeripari mikrobiológia, élelmiszerbiztonsági program, számítógépes kommunikáció, vállalati gazdaságtan. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 25, legfeljebb 35 kreditpont.

5.2. Szakmai törzsanyag: általános higiénia, termelési ellenőrzési rendszer-HACCP, személyi higiénia, korszerű táplálkozás, élelmiszertechnológiai higiénia, kockázatelemzés az élelmiszeriparban, élelmiszeripari üzemterületek és berendezések higiéniája, takarítás, fertőtlenítési technológia, hatósági ellenőrzés. A tanulmányi terület krediértéke: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

5.3. Speciális szakmai ismeretek: élelmiszerek és csomagolóanyagok toxikológiája, integrált irányítási rendszerek, biotechnológia aktuális kérdései, élelmiszerbiztonság jogi szabályozása. A tanulmányi terület krediértéke: legalább 33, legfeljebb 43 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák (beszámolók, kollokviumok) letételéből, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, írásos, alkotó jellegű szakmai mérnöki feladat, amely a hallgató tanulmányaira, valamint, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodik. A hallgatók a szakdolgozatot az élelmiszeripari higiénia bármelyik területéről írhatják. A szákdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat védése,

- komplex szóbeli vizsga, amely a szakismereti modul tárgyi tananyagából legalább 25 kreditpont mennyiségű ismeretanyagot foglal magába.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a komplex szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy egész jegyre kerekített számtani átlaga.

V. Halászati szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A halászatban vagy azzal kapcsolatos szakterületen dolgozó szakemberek továbbképzése, akik a képzés során elsajátított ismereteik birtokában képessé válnak a halászati termelés és a hozzá kapcsolódó termelő, szolgáltató tevékenységek irányítására, a termelési-tenyésztési folyamatok tervezésére, fejlesztésére, szervezésére, termeléstechnológiai rendszerek kidolgozására, alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Agrár felsőoktatásban szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: halászati szakmérnök.

Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetén: halászati szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és agrármérnök, állatorvos, állattenyésztő mérnök, biológus, gépész, építész- és élelmiszeripari mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 550 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

Általános és szakmai alapozó tárgyak: anatómia, élettan, az informatika, biometria, a halegészségtan, kórtan. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 23, legfeljebb 31 kreditpont.

Szakmai tárgyak: hidrobiológia, vízgazdálkodás és vízi környezet, haltenyésztés, halak takarmányozása, tógazdasági tartástechnológia, természetes vízi halgazdálkodás, halfeldolgozás, szuperintenzív halnevelés. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 57, legfeljebb 67 kreditpont.

Gazdasági tárgyak: ágazati tervezés, illetve ágazati ökonómia. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 17, legfeljebb 25 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (kollokviumok, szigorlatok) teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

Kötelező szigorlati tárgyak:

- ökológia, hidrobiológia,

- haltenyésztés,

- tógazdasági tartástechnológia.

6.1. A szakdolgozat követelményei

A szakdolgozat saját kutatás vagy adatgyűjtés alapján készített munka, amely biztosítja, hogy a hallgató tanulmányára támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek alkalmazására, azok megfelelő szintetizálására; a kísérleti módszerek, vizsgálati eljárások megválasztására, az eredmények elemzésére, értékelésére.

A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei a tantervben előírt feltételek teljesítése:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a halászat ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

VI. Állatorvosi toxikológia szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Az állatorvosi, illetve egyéb biológiai jellegű egyetemi alapképzésre épülő továbbképzési szak keretében a klinikai és diagnosztikai gyakorlat, valamint a kutató-fejlesztő munka széles területein hasznosítható toxikológiai ismeretek nyújtása, melyek a klinikai állatorvosi/orvosi tevékenység mellett a vegyiparban, élelmiszeriparban, környezetvédelemben dolgozó szakemberek számára is nélkülözhetetlenek.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

A szakosodástól függően:

- állatorvosi toxikológus,

- experimentális toxikológus.

3. A képzésben részt vevők köre

Állatorvos doktori szakképzettséggel rendelkezők.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 300 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 120 kreditpont. A képzés levelező rendszerű, előadásokból és gyakorlati foglalkozásokból áll (időtartamuk félévente 2-3 hét).

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános toxikológia: toxikológiai alapfogalmak, molekuláris farmakológia és toxikológia, laborállatok tartása, takarmányozása, állatvédelem, a toxicitás klinikai manifesztációi és azok értékelése, laboratóriumi állatok fontosabb betegségei, toxikus hatások hisztopatológiai értékelése, toxicitási vizsgálatok irányelvei és a vizsgálatok tervezése, a toxikológia hazai és nemzetközi előírásai, toxikológiai információs források, elektronikus adatbázisok alkalmazása, biostatisztikai módszerek a toxikológiában (összesen legalább 170 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: 55-65 kreditpont.

b) Experimentális toxikológia (experimentális toxikológus szakirány): farmakokinetika és metabolizmus, genotoxikológia, karcinogenezis, reproduktív toxikológia, viselkedéstoxikológia, immuntoxikológia, alternatív módszerek a toxikológiában, ökotoxikológia, kockázatbecslés (összesen legalább 140 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: 45-55 kreditpont.

c) Állatorvosi toxikológia (állatorvosi toxikológus szakirány): állatmérgezések diagnózisa, toxikológiai analitikai módszerek, fémek és metalloidok okozta mérgezések, peszticidmérgezések, mérgező növények, mikotoxinok és gyógyszerek okozta mérgezések, öko- és élelmiszer-toxikológia (összesen legalább 140 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: 45-55 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze. A hallgatóknak írásbeli kollokvium, illetve beszámoló formájában kell számot adniuk tudásukról az adott félév anyagából.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan, a választott szakiránynak megfelelő témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása,

- a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga - a szakiránynak megfelelően - az experimentális toxikológia vagy az állatorvosi toxikológia témaköreiből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szóbeli vizsga eredményeinek számtani átlaga egész jegyre kerekítve.

VII. Állatorvosi mikrobiológia szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Az állatorvosi mikrobiológiához tartozó résztárgyak (bakteriológia, virológia, immunológia, mikológia, élelmiszer-bakteriológia) területén széles elméleti és gyakorlati jártassággal, valamint a fentiek közül egy szakterületen mély, speciális ismeretekkel bíró állatorvosi mikrobiológusok képzése, akik képesek a nemzetközi igényeknek megfelelő, azokhoz illeszkedő labordiagnosztikai, kutatási, mikrobiológiai, biotechnológiai, oltóanyagtermelési és ellenőrzési munka végzésére a szakiránynak megfelelő területen.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Állatorvosi mikrobiológus.

3. A képzésben részt vevők köre

Állatorvos doktori szakképzettséggel rendelkezők.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 380 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont. A képzés levelező rendszerű (félévente 2-3 hét előadás és laboratóriumi gyakorlat).

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános képzési szakasz: informatika, számítástechnika, könyvtárhasználat, laboratóriumi állatokkal kapcsolatos ismeretek (összesen legalább 35 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 9, legfeljebb 12 kreditpont.

b) Általános mikrobiológia: bakteriológia, mikológia, élelmiszer-mikrobiológia, virológia, immunológia (összesen legalább 130 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 36, legfeljebb 45 kreditpont.

c) Speciális képzés: speciális szakismeret a mikrobiológia egy kiválasztott területén. A 3. és 4. szemeszter folyamán a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően bakteriológiát és mikológiát vagy virológiát vagy immunológiát vagy élelmiszer-bakteriológiát választanak (összesen legalább 200 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 56, legfeljebb 65 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független aláírások megszerzéséből, beszámolók, valamint a laboratóriumi állattudomány, a bakteriológia, az élelmiszer-bakteriológia, az immunológia és a virológia tantárgyakból tett kollokviumok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze. A hallgatóknak írásbeli kollokvium, illetve beszámoló formájában kell számot adniuk tudásukról az adott félév anyagából.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan mikrobiológiai témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása,

- a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése

- a szakiránynak megfelelő komplex szóbeli vizsga.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szóbeli vizsga eredményeinek számtani átlaga egész jegyre kialakítva.

VIII. Kisállatgyógyász szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Olyan szakállatorvosok képzése, akik a szakállatorvosi tanulmányok megkezdése előtt az adott szakterületen már legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezve, differenciált szakismeretek megszerzésével és magas szintű általános műveltségükre támaszkodva képesek a kedvtelésből tartott kisállatok betegségeinek felismerésére, megelőzésére és - az állattartók igényeit figyelembe véve -, megfelelő szintű gyógyító munkára; alkalmasak az állattulajdonos és a kedvtelésből tartott kisállatok speciális kapcsolatára alapozott állat-egészségügyi, elsősorban gyógyító jellegű tevékenység végzésére, kisállat korházi orvosi és irányító-vezetői munkára, a szakterülettel kapcsolatos egyéb felsőfokú szakirányú adminisztratív, gyógyszerforgalmazói, valamint állat- és környezetvédelmi tevékenység ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Kisállatgyógyász szakállatorvos.

3. A képzésben részt vevők köre

Olyan állatorvos doktori szakképzettséggel rendelkezők, akik a szakállatorvosi tanulmányok megkezdése előtt az adott szakterületen legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

4. A képzési idő

6 félév legalább 600 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 180 kreditpont. A képzés levelező rendszerű (félévente 2 hét előadás, illetve az előírt gyakorlatokon való részvétel).

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános képzési szakasz: élettan és biokémia, tájanatómia, röntgenanatómia, kórélettan, laboratóriumi ismeretek, kórbonctan, parazitológia, takarmányozástan, fertőző betegségek, zoonózisok és immunológia, gyógyszertan és toxikológia (összesen legalább 60 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 20 kreditpont.

b) Speciális képzés: belgyógyászati, sebészeti és szülészeti betegvizsgálat módszertana, gastroenterológia, nephrourológia és sebészete, szemészet, radiológia, röntgendiagnosztika, neurológia, anyagforgalmi betegségek belgyógyászata, anaesthesiologia, műtéttan és műtéti technikai ismeretek, orthopedia, belgyógyászati és szaporodásbiológiai endokrinológia, kardiológia, csigolya és gerincbetegségek és sebészetük, fertőző betegségek és gyógykezelési lehetőségeik, kedvtelésből tartott különleges állatok betegségei, csontsebészet, fogászat, állatkerti állatok betegségei, dermatologia, szülészet és szaporodásbiológia, mesterséges megtermékenyítés, respiratologia, traumatológia (összesen legalább 300 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 48, legfeljebb 90 kreditpont.

c) Gazdasági és humán ismeretek: számítástechnika, igazságügyi állatorvosi ismeretek, állatorvosi etika, állatvédelem (összesen legalább 16 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 4, legfeljebb 6 kreditpont.

d) Szakmai gyakorlat: betegvizsgálati gyakorlat, röntgengyakorlat, anaesthesiologiai és műtéttani gyakorlat, műszeres diagnosztikai gyakorlat, fogászati gyakorlat, egzotikus állatok betegvizsgálatának gyakorlata, dermatologiai, szülészeti, szaporodásbiológiai, traumatológiai gyakorlat, egyetemi klinikákon (sebészeti, belgyógyászati, szülészeti klinika) eltöltött gyakorlati idő, valamint külső állatkórházi gyakorlatok (összesen legalább 220 tanóra). Az ismeretanyag összesített kreditértéke: legalább 58, legfeljebb 68 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független, kritérium jellegű aláírások megszerzéséből, beszámolók és kollokviumok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és annak záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze. A hallgatóknak írásbeli kollokvium, illetve beszámoló formájában kell számot adniuk tudásukról.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan kisállatgyógyászati témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása,

- a kötelező beszámolók és kollokviumok, előírt klinikai gyakorlatok eredményes teljesítése.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a szakiránynak megfelelő komplex szóbeli vizsga.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szóbeli vizsga eredménye számtani átlaga egész jegyre kerekítve.

IX. Élelmiszer-higiénikus szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az állatorvosi, illetve humánorvosi alapképzésben elsajátított ismeretek elmélyítése és kiszélesítése, amely a speciális gyakorlati munkavégzést szolgálja. A szakma és a határterületek új tudományos eredményei alapozzák meg a gyakorlati ismereteket. Új vizsgálati módszereket, valamint hagyományos és újabb elbírálási elveket és szabályokat kell elsajátítani a hús- és élelmiszer-vizsgálatban. A hatósági ellenőrzés új jellegének és módjának ismerete szükséges az új állat-egészségügyi és élelmiszertörvény, valamint ezek végrehajtási rendeletei alapján. Egyre nagyobb jelentőségű a termelési folyamatok ellenőrzése, ennek nemzetközileg kialakult rendszere. Kiemelt jelentőségűek a nemzetközi követelmények, elsősorban az EU szabályozás ismerete és a hazai harmonizálási lehetőségek. Mindezen új szakmai és szabályozási ismeretek birtokában felel meg az állatorvosi élelmiszer-higiénikus azoknak a kibővült feladatoknak, amelyek egyrészt a hazai új termelési és tulajdonviszonyok között jelentkeznek, másrészt a nemzetközi követelményekben megfogalmazódnak.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Állatorvos doktor szakképzettséggel rendelkezők esetében: élelmiszer-higiénikus szakállatorvos.

Általános orvos szakképzettséggel rendelkezők esetében: élelmiszer-higiénikus szakorvos.

3. A képzésben részt vevők köre

Állatorvos doktor és általános orvosdoktor szakképzettséggel rendelkezők.

4. A képzési idő

5 félév legalább 340 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 150 kreditpont. A képzés levelező rendszerű, 4 félév elméleti, l félév gyakorlati képzés (félévente 2 héten át előadások, illetve gyakorlatok).

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános képzési szakasz: táplálkozásbiológia, környezetvédelem, élelmiszer-radiológia, biomatematika és számítástechnika, könyvtári informatika (összesen legalább 45 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 19, legfeljebb 23 kreditpont.

b) Szakmai alapozó ismeretek: kórtan, kórbonctan, zoonózisok, élelmiszer mikrobiológia élelmiszer toxikológia, általános élelmiszer-higiénia (összesen legalább 85 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 34, legfeljebb 40 kreditpont.

c) Speciális képzés: húshigiénia és húsvizsgálat, tejhigiénia, élelmiszer-forgalmazás higiéniája, növényi élelmiszerek higiéniája, élelmiszer-higiéniai igazgatás, élelmiszer biztonság és minőségbiztosítás (összesen legalább 100 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 40, legfeljebb 48 kreditpont.

d) EU harmonizációs témák: hatályos jogszabályok, EU élelmiszer-vizsgálati és ellenőrzési rendszere (összesen legalább 36 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.

e) Hazai intézeti és gyakorlati oktatás és bemutatók, valamint látogatás az Osztrák Szövetségi Élelmiszervizsgáló és Kutató Intézetben (Bécs) (összesen legalább 56 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 22, legfeljebb 28 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független, kritériumjellegű aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok és szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze. A hallgatók élelmiszer-vizsgálati és -ellenőrzési módszerek, élelmiszer-radiológia, biomatematika és számítástechnika, könyvtári informatika tárgyakból beszámolót tesznek; táplálkozásbiológia, környezetvédelem, zoonózisok, kórtan és kórbonctan, élelmiszer-mikrobiológia, növényi eredetű élelmiszerek higiéniája, az EU-rendszerek tantárgyakból kollokvium; élelmiszer-toxikológia, általános élelmiszerforgalmazás higiéniája tárgyakból szigorlat formájában történik a számonkérés.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan élelmiszer-higiéniai témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása,

- a kötelező beszámolók és kollokviumok előírt klinikai gyakorlatok eredményes teljesítése.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakiránynak megfelelő komplex szóbeli vizsga.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szóbeli vizsga eredményeinek számtani átlaga egész jegyre kerekítve.

X. Állat-egészségügyi igazgatási és járványügyi szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik a járványos fertőző állatbetegségek megelőzését, felismerését és leküzdését, az ebben a munkában részt vevők irányítását, az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok emberi egészségre aggálymentes termelését, a mezőgazdasági ágazat exportképességét, a nemzetközi állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és közegészségügyi előírásoknak való maradéktalan megfelelést képesek megszervezni, illetve biztosítani.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Igazgatási és járványügyi szakállatorvos.

3. A képzésben részt vevők köre

Állatorvos doktor szakképzettséggel rendelkezők.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 280 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont. A képzés levelező rendszerű (félévente 2 hét előadás).

5. A képzés főbb tanulmányi területei

a) Általános képzési szakasz: általános államigazgatási ismeretek, európai ismeretek, vezetési és szervezési ismeretek, állatvédelem és informatika (összesen legalább 90 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 33, legfeljebb 38 kreditpont.

b) Speciális igazgatási ismeretek: igazságügyi állatorvostan és etika, állat-egészségügyi igazgatástan és élelmiszer-higiénia, élelmiszer-biztonság és minőségbiztosítás (összesen legalább 95 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 34, legfeljebb 40 kreditpont.

c) Speciális járványtani ismeretek: fertőző állatbetegségek és parazitózisok (összesen legalább 119 tanóra). A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 40, legfeljebb 45 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független kritériumjellegű aláírások megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok, szigorlatok letételéből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgán való megvédéséből tevődik össze. A hallgatók informatikából gyakorlati vizsgát tesznek, az EU-ismeretek; általános igazgatás, állatvédelem, vezetési és szervezési ismeretek és parazitológiai tárgyakból kollokvium, igazságügyi állatorvostan és etika, valamint élelmiszer-higiéniai tárgyakból szigorlat keretében történik a számonkérés.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan állat-egészségügyi témájú szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és alkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervi követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és benyújtása, annak bírálók által történő elfogadása,

- a kötelező beszámolók és kollokviumok eredményes teljesítése.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a járványtan és állategészségügyi igazgatástan tantárgyakból.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat és a szóbeli vizsga eredményeinek számtani átlaga.

XI. Kertészeti és élelmiszer-gazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik mérnöki képzettségük birtokában folytatott, eredményes szakágazati tevékenységre támaszkodva képesek az élelmiszer-gazdasági (kiemelten kertészeti, élelmiszer-ipari, zöldfelület-gazdálkodási, táj- és kertépítési) vállalkozók vagy vállalatok részéről felvetődő, illetőleg az állami, a kamarai, az érdekképviseleti szervezetek szakmai rendszerein belül jelentkező szaktanácsadási és konzulensi feladatok ellátására. Választható szakirányok: élelmiszer-ipari, kertészeti, zöldfelület-üzemeltetési, táj- és kertépítési.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Kertészeti és élelmiszer-gazdasági szaktanácsadó szakmérnök, a szakirány megjelölésével.

3. A képzésben részt vevők köre

Egyetemi vagy főiskolai végzettségű és legalább 3 év kertészeti vagy élelmiszer-gazdasági szakterületi tapasztalatot szerzett szakemberek. Ennek iránya a szakképzettségen belüli szakirány választásánál meghatározó. Az alapképzettség alapján a felvételnél előnyt élveznek az agrármérnök, kertészmérnök, élelmiszeripari mérnök, táj- és kertépítész mérnök szakképzettséggel rendelkezők.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 280 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont. A képzés során szemeszterenként 2 hét tanórákra fordított program szerepel hetenként 35-40 tanórával.

5. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

A tanulmányok három fő blokkra tagozódnak:

- a szaktanácsadás módszertana, 22-30 kreditpont (legalább 60 tanóra),

- általános kertészeti élelmiszer-gazdasági ismeretek, 34-42 kreditpont (legalább 93 tanóra),

- speciális szakmai ismeretek 40-50 kreditpont (legalább 108 tanóra).

A tanórákon belül az elméleti és gyakorlati jellegű képzés aránya az egyes diszciplinákon belül kerül meghatározásra.

a) A szaktanácsadás módszertana magában foglalja a kommunikációs eszközök és módszerek; a szaktanácsadási, konzulensi feladatok tervezése; a szaktanácsadói, konzulensi információs rendszerek; a szaktanácsadói, konzulensi etika; valamint az innovációs folyamatok kezelése és a tárgyalástechnika diszciplínák megismerését, elsajátítását.

b) Az általános kertészeti és élelmiszer-gazdasági ismeretkörök keretében az alapképzésben szerzett ismeretek aktualizáló kibővítésére kerül sor a következő diszciplínák szerint: nemzetgazdaság, agrárgazdaság; stratégiai menedzsment; vezetéselmélet; gazdasági jog; vállalati és vállalkozási ismeretek; marketing; pénzügyi tervezés és finanszírozás; számvitel, könyvvitel, adózás; vidékfejlesztés, élelmiszer-biztonság és minőségvédelem.

c) A szakágazatok szerinti speciális programok az egyes szakágazatok szerinti feldolgozásban mélyítik el a gazdasági tervezéssel, a jogi szabályozással, a szakági marketinggel és fogyasztói programokkal, a környezetgazdálkodással és speciális technológiákkal összefüggő ismereteket.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritérium jellegű aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a kertészeti és élelmiszer-gazdasági szaktanácsadó témakörében önálló kutatás-fejlesztés alapján elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira és a szakirodalomra támaszkodva képes az adott téma feldolgozására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szakszerű bemutatására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása, bírálók általi elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- komplex szóbeli vizsga, amely magába foglalja:

= a stratégiai menedzsment, a vállalati/vállalkozási ismeretek, valamint a pénzügyi tervezés és finanszírozás ismeretköröket,

= a szaktanácsadás módszertani ismeretköreit;

- a szakdolgozat védése.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szakdolgozat minősítésének és a komplex szóbeli vizsgának az egész jegyre kerekített számtani átlaga adja.

XII. Mezőgazdasági szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Olyan szakemberek képzése, akik tisztában vannak az ökológia, a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és értékesítés társadalmi és közgazdasági, környezetgazdálkodási törvényszerűségeivel, kreatív képességekkel rendelkeznek a vállalkozások menedzselése, a kapcsolatteremtés, valamint a piaci lehetőségek területén, ismerik a társadalmi-politikai szabályozás, koordinálás és irányítás működési mechanizmusait, a nemzetközi kapcsolatok működési rendszerét, valamint a pénzügyi és jogi szabályozást.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettségmegnevezése

Mezőgazdasági szaktanácsadó szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi végzettségű agrármérnök, kertészmérnök, erdőmérnök, faipari mérnök, agrárközgazdász szakemberek vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 240 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont. A képzés előadásokból és gyakorlati foglalkozásokból áll, félévenként 2 hét konzultációval.

5. A képzés fő tanulmányi területei

5.1. Gazdasági jog, számvitel és pénzgazdálkodás.

5.2. Adóügyi ismeretek.

5.3. Marketing, informatika, kontrolling, számítástechnika.

5.4. Logisztika, szervezetfejlesztés.

5.5. Külkereskedelemtan.

5.6. Területfejlesztés, településgazdaságtan, falusi turizmus.

5.7. Minőségbiztosítás.

5.8. EU-agrárpolitikai és agrárszabályozási ismeretek.

5.9. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem és természetvédelem.

5.10. A szaktanácsadás módszertana, speciális szaktanácsadás.

5.11. A szerződések joga.

5.12. Idegen nyelv.

Az egyes tanulmányi területek kreditértéke: legalább 6, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritérium jellegű aláírások, továbbá a gyakorlati és elméleti jegyek megszerzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat témáját a mezőgazdasági szaktanácsadás területéről (pl. kommunikációs módszerek, vállalkozói marketing, minőségbiztosítás, környezetgazdaságtan stb.) kell választani. A szakdolgozat készítőjének bizonyítania kell, hogy jártas a hazai és nemzetközi szakirodalomban, képes annak önálló, kritikai alapon történő alkalmazására, a választott témakörben képes önálló adatgyűjtésre, az adatok szakszerű értékelésére, a kapott eredmények értelmezésére és magas szintű következtetések levonására, készségszinten birtokában van a szaktanácsadás általános és speciális módszereinek. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a szaktanácsadás módszertana, a számvitel és pénzgazdálkodás, valamint a vállalkozások gazdaságtana tantárgyakból.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra, annak védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsga érdemjegyének egész jegyre kerekített számtani átlaga.

XIII. Szőlész-borász szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A szőlőtermesztés és a borászat területén dolgozó főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők szakmai továbbképzése, melynek során a résztvevők széles körű, új biológiai, kémiai, mikrobiológiai, technológiai, ökológiai, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, növényvédelmi, közgazdasági, marketing és menedzsment ismeretekre támaszkodva képesek a szőlő-bor ágazat új kutatási eredményeit, technológiai és technikai újdonságait termesztő, termelő, fejlesztő, irányító, kutatói feladatuk során alkalmazni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése:[1]

- agrár felsőoktatásban szerzett mérnök szakképzettség esetén vagy vegyészmérnök, gépészmérnök szakképzettség és a szőlő-bor ágazatban végzett legalább hároméves mérnöki tevékenység esetén: szőlész-borász szakmérnök,

- nem mérnök oklevéllel rendelkezők esetén: szőlész-borász szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A szakirányú továbbképzésre azok a felsőfokú végzettségű kertész, élelmiszeripari és agrár szakemberek, valamint más felsőfokú végzettségűek jelentkezhetnek, akik a szőlőtermesztés és a borászat területén kívánják tovább képezni magukat. A nem agrár szakirányú oklevéllel jelentkezőknek a képzés során külön meghatározott kiegészítő tanulmányokat kell folytatniuk.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 350 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont, félévenként háromhetes oktatási idővel.

5. A képzés fő tanulmányi területei

5.1. Borászati mikrobiológia és borászati kémia.

5.2. Borászati technológia.

5.3. Borászati marketing.

5.4. Szőlészeti termesztéstechnológia.

5.5. Növényvédelem és toxikológia.

5.6. A szőlőtermesztés és a borászat gépei.

5.7. Minőségszabályozás.

5.8. Gazdaságtan, kereskedelem, pénzügytan.

5.9. Jogi és igazgatási ismeretek.

5.10. Ökológia, környezetgazdálkodás, környezetvédelem.

Az egyes tanulmányi területek kreditértéke: legalább 6, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere magába foglalja a tantervben előírt gyakorlati jegyek, beszámolók és kollokviumok teljesítését, a szakdolgozat elkészítését és a záróvizsga letételét.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a hallgatónak a témavezető irányításával kidolgozott írásos formában megjelenő szakmai alkotása, amely bizonyítja, hogy a szakirányú továbbképzésben megszerzett ismereteket elsajátította, alkalmazni tudja a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. Záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt követelmények teljesítése, valamint

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat védése,

- komplex szóbeli vizsga szőlőtermesztés, borászat, ökonómia témakörökből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat védésére és a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek számtani átlaga egész számra kerekítve.

XIV. Élelmiszer-biztonsági szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A szakirányú továbbképzés során azok az új biológiai, kémiai és fizikai tényezők kerülnek ismertetésre, amelyek veszélyeztetik a fogyasztó egészségét, azok a követelmény- és ellenőrzési rendszerek sajátítandók el, amelyek alkalmazásával ezek a veszélyek minimumra csökkenthetők. Ezen ismeretek birtokában olyan szakemberek kerülhetnek az élelmiszeriparba, akik képesek a biztonságos élelmiszertermelés feltételeit megteremteni és ellenőrizni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Élelmiszer-biztonsági szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre[2]

A képzésben egyetemi szintű élelmiszermérnök, bio-mérnök, állatorvos és főiskolai szintű élelmiszertechnológus mérnök vagy alapfokozatot nyújtó élelmiszermérnök szakképzettséggel lehet részt venni. Részt vehetnek továbbá azok, akik egyetemi szintű agrármérnök, vegyészmérnök, biológus, vegyész szakképzettséggel és közegészségügyi-járványügyi ellenőr, közegészségügyi-járványügyi felügyelő szakképzettséggel rendelkeznek és legalább hároméves tevékenységet folytattak az élelmiszer-előállítás, -ellenőrzés vagy -forgalmazás területén.

4. A képzési idő

3 félév, legalább 240 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 90 kreditpont. A képzés előadásokból, konzultációkból és gyakorlati foglalkozásokból áll (félévente 13 hét, hetente l nap).

5. A képzés fő tanulmányi területei és arányai

Korszerű, szakspecifikus ismeretek az alábbi tárgykörökben:

5.1. Üzemtelepítés és létesítés.

5.2. Élelmiszer-biztonság (HACCP, GHT stb.).

5.3. Gyors mikrobiológiai módszerek.

5.4. Kockázatelemzés.

5.5. Értékelési módszerek.

5.6. Élelmiszer-biztonsági menedzsment.

5.7. Élelmiszer-szabályozás és érvényesítése.

5.8. A géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy géntechnológiával módosított szervezetből előállított élelmiszerek.

5.9. Esettanulmányok.

Az elméleti és gyakorlati képzés százalékos aránya. Az egyes tanulmányi területek kreditértéke: legalább 5, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritérium jellegű aláírások, továbbá a gyakorlati jegyek megszerzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze. A szakdolgozat kreditértéke: 8 kreditpont.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amelyben a jelölt bizonyítja, hogy a választott téma szakirodalmában jártas, az anyagot önállóan kezeli, a dolgozat témájához a szakirodalmat alkotó módon használja.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- a komplex szóbeli vizsga: az üzemtelepítés és létesítés, élelmiszer-biztonság, élelmiszertörvény és érvényesítése tárgyakból.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat és védése alapján kapott érdemjegyek és a szóbeli záróvizsga érdemjegyének számtani átlaga egész számra kerekítve.

XV. Az élelmiszeripari menedzsment szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy megfelelő agrár, műszaki vagy természettudományos egyetemi szintű végzettséggel rendelkező szakemberek elsajátítsák az élelmiszeripari termékelőállítás teljes vertikumának közgazdasági összefüggéseit. A végzettek légyenek képesek az élelmiszeripari vállalkozások gazdálkodásával, szervezésével és vezetésével kapcsolatos feladatok magas színvonalú ellátására, valamint az élelmiszeriparhoz kapcsolódó egyéb szakterületeken (bel-és külkereskedelem, szakigazgatás, képzés és továbbképzés stb.) történő műszaki-gazdasági jellegű munkavégzésre, a magyar élelmiszeripar belföldi és nemzetközi versenyképességének javítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Élelmiszeripari menedzsment szakértő.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben 1-2 éves élelmiszeripari gyakorlattal rendelkező egyetemi végzettségű agrármérnökök, kertészmérnökök, élelmiszermérnökök, vegyészmérnökök, biomérnökök, vegyészek vagy kémiatanárok, biológusok vagy biológiatanárok vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, legalább 300 tanóra félévenként kéthetes oktatási idővel. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont. A tantermi órákat a hallgatók egyéni feladatok megoldásával, önállóan végzett tanulmányokkal egészítik ki.

5. A képzés fő tanulmányi területei

5.1. Gazdálkodástudományi, marketing és menedzsment ismeretek.

5.2. Korszerű vezetési-szervezési és döntés-előkészítési módszerek.

5.3. Informatikai eszközök és használatuk.

5.4. Az élelmiszer-technológia válogatott fejezetei.

5.5. Élelmiszeripari gazdaságtan, élelmiszerek külkereskedelme, élelmiszer-marketing.

5.6. Élelmiszer-technológiai, élelmiszer-ipari és élelmiszer-kereskedelmi szabványok.

5.7. Élelmiszeripari termékek előállításának minőségbiztosítása, élelmiszer-biztonsági rendszere.

Az egyes tanulmányi területek kreditértéke: legalább 5, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritérium jellegű követelményként szereplő aláírások, kollokviumokon szerzett elméleti, a gyakorlati tárgyak követelményeinek teljesítése alapján szerzett gyakorlati jegyek megszerzéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a hallgatónak olyan írásos formában megjelenő alkotása, amely bizonyítja, hogy a szakirányú továbbképzés során az ismereteket elsajátította, alkalmazni tudja a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és annak a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga élelmiszeripari gazdaságtan, marketing-menedzsment tárgykörökből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat védésére kapott érdemjegy és a szóbeli záróvizsgára adott érdemjegy számtani középértékének egészre kerekített átlaga.

XVI. Vidékfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

A végzettek legyenek képesek a vidékfejlesztés mindazon tevékenységei irányítására és fejlesztésére, melyek a vidéki településeken élő lakosság megélhetési követelményeinek, jövedelemszerző lehetőségeinek javítására irányulnak, továbbá amelyek a természeti erőforrások, a környezet, a táj megőrzését szolgálják, és amelyek a vidék társadalomban betöltött funkcióinak ellátását erősítik. Kiemelten ismerjék a mező- és erdőgazdálkodást, a gyepgazdálkodást, a környezet- és természetvédelmet, a megújuló természeti erőforrások, energiahordozók előállítását, hasznosítását s az ehhez kapcsolódó feldolgozást, a mezőgazdaságon kívüli tevékenységet, és legyenek képesek ismereteik családi vállalkozások részére történő átadására, a vidéki lakosság életminőségének javítására, a helyi társadalmi szerveződések segítésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Vidékfejlesztési szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

Főiskolai szintű végzettséggel rendelkező agrármérnök, növénytermesztési mérnök, kertészmérnök, földmérő, illetve földrendező mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, meliorációs mérnök, vadgazda mérnök és gazdasági mérnök, továbbá a vidékfejlesztésben közreműködő egyéb főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkező mérnök.

4. A képzési idő

Nappali tagozaton 4 félév, összesen legalább 1100 tanóra, levelező tagozaton legalább 320 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Természettudományos és mérnöki alapismeretek (földmérés és kartográfia, termőhelyi ismeretek, informatikai alkalmazások stb.), a tanórákban kifejezett képzési idő 9%-a. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 8,

legfeljebb 12 kreditpont.

5.2. Mezőgazdasági és rokonterületi alapozó ismeretek (szaktanácsadás, integrált állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés, gyepgazdálkodás és erdészet stb.), a tanórákban kifejezett képzési idő 23%-a. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 22, legfeljebb 30 kreditpont.

5.3. Szakmai törzsanyag

5.3.1. Kötelező része: az Európai Unió mezőgazdasága, szociológiai, térinformatikai alkalmazások, mezőgazdasági stratégiák, környezet- és természetvédelem, vidékfejlesztés, a vidékfejlesztés módszertana, a vidékfejlesztés jogrendszere, területfejlesztés, agrártermelés és a környezeti terhelés, agribusiness, falusi turizmus és vendéglátás, társadalomtudományi alapismeretek (faluszociológia, közösségfejlesztés, humánerőforrás, közigazgatás, információátadás módszerei), pénzügyi tervezés és ellenőrzés, a tanórákban kifejezett képzési idő 27%-a. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 26, legfeljebb 34 kreditpont.

5.3.2. Választható része (szakirányonként): vidékfejlesztési programmenedzseri ismeretek, vidékfejlesztési programtervezés, agrárkörnyezetvédelmi programmenedzseri ismeretek, agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás, környezet- és természetvédelem, a tanórákban kifejezett képzési idő 26%-a. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 24, legfeljebb 32 kreditpont.

5.4. Szakmai gyakorlat, mely naposi gyakorlatból, gazdasági gyakorlatból és terepgyakorlatból tevődik össze, a tanórákban kifejezett képzési idő 15%-a. A naposi gyakorlaton túl a hallgatók egyénileg 200 óra összefüggő vidékfejlesztési gyakorlatot teljesítenek. A tanulmányi terület kreditértéke legalább 15, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritérium jellegű követelményként szereplő aláírások, a beszámolók, gyakorlati jegyek, segédletek, kollokviumok, szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és megvédéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze.

Kötelező szigorlati tárgyak:

- integrált állattenyésztés,

- integrált növénytermesztés és integrált kertészet,

- területfejlesztés.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányaira épülő, a témavezető vagy konzulens irányításával megoldandó - mérnöki, gazdasági - feladat írásbeli kidolgozása, melyben a jelölt igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában és a tervezési, gazdasági, fejlesztési munkában; képes adatgyűjtésre, értékelésre, következtetések levonására, a konfliktushelyzetek megoldására, a témához kapcsolódó szakirodalom feldolgozására, a végzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga, amely a vidékfejlesztésből, az integrált gazdálkodásból, valamint a szakirány szerinti törzsanyagból tevődik össze.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat védésére és a záróvizsga szóbeli részére kapott két érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XVII. A növényvédelmi szakmérnök szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

Olyan speciális növényvédelmi ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik ismerik a növényi károsítok biológiáját, ökológiáját és az ellenük való védekezés módszereit, alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eljárásait, kreatív képességgel rendelkeznek a növényvédelmi informatika, szaktanácsadás alkalmazásában, felelősen tevékenykednek a környezetvédelem növényvédelmet érintő részleteiben, ismerik és betartják a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és munkavédelmi előírásokat, az öko-növénytermesztés és növényvédelem szempontrendszerét, szemléletét, alkalmasak az T. kategóriás növényvédő szerek forgalmazására és felhasználására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Agrár felsőoktatásban szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: növényvédelmi szakmérnök.

Mérnök oklevéllel nem rendelkezők esetén: növényvédelmi szakelőadó.

3. A képzésben való részvétel feltételei

A képzésben egyetemi szintű agrármérnök, kertészmérnök és erdőmérnök szakképzettséggel lehet részt venni. (Más szakképzettséggel rendelkezők esetében a felsőoktatási intézmény egyedileg dönt a felvételről. A képzésben a vegyész, biológus, kémia-biológia szakos tanár szakképzettségűek is részt vehetnek, de esetükben a felsőoktatási intézmény felvételi, illetve különbözeti vizsga letételét írhatja elő.)

4. A képzési idő

4 félév, legalább 600 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés fő tanulmányi területei

5.1. Klasszikus növényvédelmi tárgyak: növényvédelmi kémia, növénykórtan, növényvédelmi állattan, gyomirtás, növényvédelmi géptan, valamint integrált növényvédelem. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70-80 kreditpont.

5.2. A növényvédelem környezet- és természetvédelmi vonatkozásai. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70-80 kreditpont.

5.3. Növényvédelem munka- és humán-egészségügyi vonatkozásai. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70-80 kreditpont.

5.4. Növényvédelmi informatika és szaktanácsadás. A tanulmányi terület kreditértéke: 2 kreditpont.

5.5. Növényvédelmi biotechnológia. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70-80 kreditpont.

5.6. Biológiai növényvédelem. Ökológiai növényvédelem. A tanulmányi terület kreditértéke: 5-7 kreditpont.

5.7. Minőségbiztosítás a növényvédelemben. A tanulmányi terület kreditértéke: 2 kreditpont.

5.8. Hazai és nemzetközi jog. A tanulmányi terület kreditértéke: 2 kreditpont.

5.9. Növényvédelmi ökonómia. A tanulmányi terület kreditértéke: 4-6 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt kritérium jellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati és elméleti vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Szakdolgozat

A szakdolgozat témáját a növényvédelem szakterületéről kell választani. A szakdolgozat készítőjének bizonyítania kell, hogy jártas a hazai és a nemzetközi szakirodalomban, képes annak önálló, kritikai alapon történő alkalmazására, a választott témakörben képes önálló adatgyűjtésre, az adatok szakszerű értékelésére, a kapott eredmények értelmezésére és magas szintű következtetések levonására, készségszintén birtokában van a növényvédelem általános és speciális módszereinek. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei: - a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és annak a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli vizsga a szakdolgozat témájához kapcsolódóan az egyes szántóföldi és kertészeti kultúrák integrált növényvédelmi technológiai feladataihoz és a járványelhárításhoz kapcsolódó témakörök komplex ismertetése a hatályos növényvédelmi jogszabályok alapján.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozat védésére adott érdemjegy és a szóbeli vizsgára kapott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XVIII. A takarmánykeverék-gyártási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az agrár- és műszaki felsőoktatásban mérnök szakképzettséget szerzett szakemberek felkészítése a takarmánykeverék-gyártás feladataira. A képzésben a hallgatók - az alap- és alkalmazott tudományokban elmélyülve - korszerű ismereteket szereznek a takarmánykeverékek, tápok, előkeverékek gyártásához, a minőségbiztosításhoz és az igazgatási feladatok ellátásához.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Takarmánykeverék-gyártási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás vagy műszaki felsőoktatás alapképzési szakján szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Elméleti ismereteket adó alaptudományok: alkalmazott takarmányozás, takarmányismeret, takarmányvizsgálatok, takarmánybiológia, üzemtelepítés és tervezés, tervezés, üzemelésbiztonság, erőforrások, készletgazdálkodás, vezetés. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 34 kreditpont.

5.2. Praktikus ismereteket adó alkalmazott tudományok: takarmányipar, építészet, takarmánykeverék-gyártás gépesítési lehetőségei, gyártástechnológia, hazai és nemzetközi gyártmányválaszték, kereskedelem, marketing, ökonómia, mezőgazdasági szaktanácsadás. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 45, legfeljebb 55 kreditpont.

5.3. Szakigazgatási és jogi képzési terület: jogi ismeretek, hatósági ismeretek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 8, legfeljebb 10 kreditpont.

5.4. Minőségbiztosítás tudományterülete: környezetirányítás ismeretek, minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 15, legfeljebb 20 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű közleményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből áll össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat takarmánykeverék-gyártással kapcsolatos témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek, a korszerű módszerek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása, és a bíráló által annak védésre bocsátása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a takarmánykeverékgyártás ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XIX. A vetőmag-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja egyetemi szintű agrármérnök szakképzettséggel rendelkezők felkészítése a vetőmag-gazdálkodás valamennyi területének (vetőmagtermesztés, -fenntartás, -szaporítás, -ellenőrzés, -feldolgozás, -minősítés, -kereskedelem, -fajtakísérletezés) alkotó művelésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Vetőmag-gazdálkodási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi vagy főiskolai szintű agrármérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 470 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Vetőmag-gazdálkodás: hazai és nemzetközi vetőmagtermesztés helyzete, OECD vetőmag rendszer, fajtakísérletezés, fajtaminősítés, magbiológia, ökotoxikológiai ismeretek, vetőmagtermesztés szántóföldi ellenőrzése, vetőmag-feldolgozás, vetőmagvizsgálat, vetőmag- és szaporítóanyag minősítés, akkreditált vetőmaglabor munkájának tanulmányozása, tanulmányút a vetőmag-vertikum tanulmányozására. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 50, legfeljebb 60 kreditpont.

5.2. Közgazdaságtan és kereskedelem: vetőmag-gazdálkodás jogi szabályozása, vetőmagmarketing és kereskedelem, vetőmagtermesztés ökonómiája. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.

5.3. Növény termesztéstan: vetőmagtermesztés (előállítás) technológiája, hazai és nemzetközi gyártmányválaszték. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 5, legfeljebb 7 kreditpont.

5.4. Genetika: vetőmagtermesztés genetikai alapjai. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 5, legfeljebb 7 kreditpont.

5.5. Növénynemesítés-tan: vetőmagtermesztés és fenntartás növénynemesítési alapjai, molekuláris növénynemesítés, növényi biotechnológia, nemesítő intézetek látogatása, vetőmag-gazdálkodásuk, génbanki tevékenység hazánkban. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 25 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- vetőmagtermesztés és fenntartás növénynemesítés alapjai,

- fajtakísérletezés, fajtaminősítés.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben, a vetőmag-gazdálkodás meghatározott területén gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a korszerű módszerek, a tudományos, gazdasági és kutatásfejlesztési ismeretek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a tanulmányutakon való részvétel,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a vetőmagtermelés, vetőmag-gazdálkodás ismeretkörökből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga.

XX. A tápanyag-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja a növénytermesztésben és a kertészeti termesztésben, illetve a szaktanácsadásban, a szakigazgatásban és a kereskedelemben dolgozó agrármérnökök, kertészmérnökök továbbképzése, akik az alapképzésben szerzett szakképzettségük, szakmai tapasztalatuk, valamint a szakirányú továbbképzésben szerzett újabb ismeretek birtokában képesek a fenntartható és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megvalósítására, irányítására, szaktanácsadásra, továbbá a szakterület fejlesztését eredményező önálló kutatómunkára.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Tápanyag-gazdálkodási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi szintű agrármérnök, kertészmérnök vagy agrárkémikus agrármérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 600 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Természettudományos alapképzés agrokémia, agrokémiai vizsgálati módszerek, növényélettan, talajtan, talajökológia, ökotoxikológia. A tanulmányi terület kreditérték: legalább 50, legfeljebb 60 kreditpont.

5.2. Alkalmazott agrár szakismeretek: trágyázástan, környezetkímélő növénytermesztés, műszaki ismeretek, tápanyag-gazdálkodás ökonómiája. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 50, legfeljebb 60 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből áll össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- agrokémia,

- növényélettan,

- környezetkímélő növénytermesztés.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat témája a fenntartható és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás megvalósítására, illetve fejlesztésére irányuló, a kísérleti eredmények vagy a gyűjtött adatok feldolgozására épülő írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek, a korszerű módszerek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga az agrokémia, talajtan, trágyázástan, környezetkímélő növénytermesztés, tápanyag-gazdálkodás ismeretkörökből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXI. A szarvasmarha-tenyésztési és tejgazdasági szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja a szarvasmarha-tenyésztés területén dolgozó, szakirányú szakképzettségű szakemberek továbbképzése, akik a képzés eredményeként alkalmazni képesek a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket az állatgenetika és takarmányozás területén. Képesek a korszerű tartástechnológiák kialakítására és üzemeltetésére; alkalmazni tudják az ökonómiai, a marketing és a minőségbiztosítási ismereteket.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Szarvasmarha-tenyésztési és tejgazdasági szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 370 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak: produkciógenetika, termeléstan, alkalmazott takarmányozástan, alkalmazott szaporodásbiológia, állathigiénia. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 5, legfeljebb 7 kreditpont.

5.2. Szaktantárgyak: rét- és legelőgazdálkodás, szarvasmarha-tenyésztés, szarvasmarha-takarmányozás, tartástechnológia, tenyésztésszervezés, ökonómia, a gépi fejes technológiája, minőségbiztosítás és tejtermelés, tejfeldolgozás, tejgazdasági marketing. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 57, legfeljebb 67 kreditpont.

5.3. Szakmai tanulmányút kreditértéke: 12-16 kreditpont.

5.4. Üzemi gyakorlat kreditértéke: 11-15 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- szarvasmarha-tenyésztés,

- szarvasmarha-takarmányozás.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szarvasmarha-tenyésztés témakörében önálló kutatás-fejlesztés alapján elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira és a szakirodalomra támaszkodva képes az adott téma feldolgozására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szakszerű bemutatására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a szarvasmarha-tenyésztés ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXII. A takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az állattenyésztés és a takarmányozás területén dolgozó agrárszakemberek továbbképzése, az alapképzésben szerzett ismeretek szakirányú elmélyítése, új ismeretek nyújtása, amelyek birtokában képesek lesznek a legújabb takarmányozási módszerek, a takarmányozás új kutatási eredményeinek alkalmazására, valamint a minőségbiztosítás feladatainak ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 490 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó ismeretek: takarmányozás élettan, anyagforgalom és a takarmányozás kölcsönhatása, takarmányok laboratóriumi vizsgálata, minőségbiztosítási rendszerek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 22 kreditpont.

5.2. Szakmai ismeretek L: takarmánytermesztés, gyephasznosítás, takarmányok előállítása, takarmánykonzerválás, ipari abrakkeverék gyártás, gépesítés és minősítés. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 22 kreditpont.

5.3. Szakmai ismeretek II.: állatfajok és hasznosítási irányok takarmányozása és az e területen elért új kutatási eredmények bemutatása, a takarmányozás állat-egészségügyi vonatkozásai, takarmányártalmak, anyagforgalmi betegségek, takarmányozáshigiénia, környezet- és természetvédelem és minőség-ellenőrzés, továbbá ezzel kapcsolatos hazai és EU jogrendszerek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 44, legfeljebb 54 kreditpont:

5.4. Gazdasági és humánismeretek: vállalkozási ismeretek, a takarmányozás ökonómiája. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 22 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek, a korszerű módszerek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a takarmányozás és takarmánygazdálkodás ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXIII. A talajtani szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja új ismeretek adásával, az alapképzésben szerzett ismeretek elmélyítésével a mezőgazdasági üzemek, szaktanácsadó intézmények, földhivatalok, szakigazgatási intézmények talajtani jellegű problémák megoldásával foglalkozó munkatársainak szakirányú továbbképzése, az agrármérnök szakképzettséggel rendelkezők, mezőgazdasági vállalkozók felkészítése a legújabb, talajra irányuló technológiák alkalmazására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Agrár felsőoktatásban szerzett mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: talajtani szakmérnök.

Mérnök oklevéllel nem rendelkezők esetén: talajtani szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás azon alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt, akik számára az agrokémia és a talajtan legalább egy féléves tárgyanként legalább 5 kreditpontos tárgy volt. Jelentkezhetnek továbbá a közigazgatás, a tervezés és az oktatás szakterületéről szerzett oklevéllel rendelkezők, amennyiben megfelelő mezőgazdasági alapismeretekkel rendelkeznek.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév legalább 400 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó talajtani ismeretek: talajkémia, talajfizika, talajosztályozás. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 15, legfeljebb 25 kreditpont.

5.2. Talajtani és alkalmazott talajtani szaktantárgyak: talajtermékenység, talajvédelem, talajtérképezés, talajok szerepe a természet- és a környezetvédelemben, alkalmazott talajbiológia, földértékelés, talajvizsgálati módszerek, adatfeldolgozás, talajvédelmi tervezés, Magyarország talajai terepgyakorlat. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 82, legfeljebb 92 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a jelölt irodalomfeldolgozó készségét, és az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában való jártasságát. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli záróvizsga Magyarország talajai, alkalmazott talajtan és a talajvédelem ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXIV. A vadgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az agrár-felsőoktatásban szakképzettséget szerzett mérnökök felkészítése a vadgazdálkodás és a vadászat szakirányú feladataira.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: vadgazdálkodási szakmérnök.

Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetén: vadgazdálkodó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök, illetve állatorvos, biológus, biológia szakos tanár szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 280 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak: ökológia, vadbiológia és alkalmazott zoológia, táplálkozásbiológia és fejlődésbiológia, erdészeti alapismeretek, vadászati jogi és igazgatási ismeretek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

5.2. Szaktantárgyak: apró- és nagyvadgazdálkodás, vadegészségtan, vadászati szervezési ismeretek, élőhelyfejlesztés, természetvédelem, fegyverismeret, kynológia, zárttéri apróvadtenyésztés, zárttéri és farmi nagyvadtenyésztés, vadtakarmányozás. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70, legfeljebb 80 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások kritériumjellegű követelményként szereplő, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- vadgazdálkodás ökológiai alapjai,

- vadgazdálkodás és zoológia alapjai.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a vadgazdálkodási szakképzettségnek megfelelő témakörében elkészített írásbeli munka. A hallgatónak bizonyítania kell, hogy tanulmányaira támaszkodva, a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a vadgazdálkodás ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXV. A zöldség-gyümölcs termesztési és feldolgozási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az agrár szakképzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, akik szakképzettségük birtokában, a mezőgazdasági tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek a zöldség-gyümölcs szakterület új elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, fejlesztésére, a zöldség-gyümölcs ágazat új kutatási eredményeinek megismerésére.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Zöldség-gyümölcs termesztési és feldolgozási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 320 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak: zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, mikrobiológia, zöldségtermesztés időzítése, kertészeti növények öntözése, környezetgazdálkodás, integrált-kontrollált termesztés növényvédelme. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 38, legfeljebb 48 kreditpont.

5.2. Általános szakmai tárgyak: termelési folyamatok szervezése és ökonómiája, konzervipari technológiák, hűtőipari technológiák, bevezetés a minőségügyi rendszerekbe, élelmiszerek csomagolása, termeléshigiénia, környezetvédelmi, környezettechnológiai ismeretek, ökotoxikológia, érveléstechnikák, vállalkozás menedzsment, a vonatkozó hazai és EU jogrendszere, számviteli és pénzügyi ismeretek, termékmarketing, fogyasztóvédelem. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 55, legfeljebb 65 kreditpont.

5.3. Szakmai tanulmányút kreditértéke: 6-10 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- zöldség- és gyümölcstermesztés,

- konzerv- és hűtőipari technológiák.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányára támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a zöldség-gyümölcs termesztés és feldolgozás ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXVI. A zöldséghajtatási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az agrár-felsőoktatásban főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettséget szerzettek továbbképzése, a zöldséghajtatás elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, illetve szakirányú szakképzettség nyújtása.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Zöldséghajtatási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 640 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó ismeretek: élettan, agrometeorológia. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

5.2. Szakmai ismeretek: zöldségtermesztéstan, növényvédelem, géptan, agrokémia, környezet- és természetvédelem. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70, legfeljebb 80 kreditpont.

5.3. Egyéb ismeretek: közgazdaságtan, marketing. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 8, legfeljebb 10 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- zöldségtermesztéstan,

- növényvédelem.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat elkészítésével a hallgató tanúsítja, hogy tanulmányaira támaszkodva, a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a zöldséghajtatás ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXVII. A mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja azon egyetemi vagy főiskolai szintű agrár szakképzettséggel rendelkező mérnökök szakirányú továbbképzése, akiknél környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, hulladékkezelési szakismeretek elsajátítása az elhelyezkedésnél alkalmazási feltétel.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettségmegnevezése

Mezőgazdasági környezetgazdálkodási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 516 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Ökológiai és természetvédelmi ismeretek: ökológia, táj- és természetvédelem. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 16, legfeljebb 20 kreditpont.

5.2. Környezeti hatások, megelőzés és védekezés lehetőségei: mezőgazdasági kemizálás környezetgazdálkodási összefüggései, iparosítás és urbanizáció környezetvédelmi összefüggései, hulladékgazdálkodás, környezettechnika, talajvédelem, vízvédelem, mezőgazdasági település higiénia. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 40, legfeljebb 50 kreditpont.

5.3. A környezetgazdálkodás társadalmi, szervezeti és jogi kérdései: környezetgazdálkodás közgazdasági vonatkozásai, környezetvédelem filozófiai kérdései, környezetgazdálkodás jogi kérdései, természeti erőforrások ökonómiája, településhigiénia és az ezzel kapcsolatos hazai és EU jogszabályok ismerete. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 22, legfeljebb 26 kreditpont.

5.4. Gyakorlati tanulmányok kreditérték: legalább 18, legfeljebb 24 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlat), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgy:

- ökológia.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja a hallgató irodalomfeldolgozó készségét és az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazásának képességét. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a mezőgazdasági környezetgazdálkodás ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga.

XXVIII. A növénygenetikai és növénynemesítési szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja, olyan szakemberek szakirányú továbbképzése, akik képesek a növénygenetikai, növénynemesítési és biotechnológiai kutatási feladatok, valamint a vetőmagtermesztésben gyakorlati és irányítási feladatok ellátására, továbbá az ezen területekkel foglalkozó intézetek kutatóiként elméleti, módszertani feladatok megoldására. A nemesítő intézetekben képesek új fajták előállítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Mérnöki oklevéllel rendelkezők esetén: növénygenetikai és növénynemesítési szakmérnök.

Mérnöki oklevéllel nem rendelkezők esetén: növénygenetikai és növénynemesítési szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás alapképzési szakjain egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök, valamint biológus, biológia-kémia szakos tanári szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. A nem agrár szakképzettséggel rendelkezők részére a felsőoktatási intézmény tantervében növénytermesztési ismeretek különbözeti vizsgát írhat elő.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 444 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alaptantárgyak: biokémia, citogenetika, élettani és ökológiai genetika, klasszikus és molekuláris növénygenetika, kísérletek tervezése és értékelése, általános növénynemesítés: a klasszikus és molekuláris növénynemesítés alapjai és technikái, kvantitatív genetika, populációgenetika, növekedés- és fejlődésélettan. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 30, legfeljebb 35 kreditpont.

5.2. Szakmai tárgyak L: rezisztencianemesítés I. (biotikus), rezisztencianemesítés II. (abiotikus), növény-biotechnológia, kutatási módszertan. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 25, legfeljebb 30 kreditpont.

5.3. Szakmai tárgyak II.: géntechnológia ennek környezetvédelmi és természetvédelmi kockázatai és transzgénikus növények, molekuláris növénynemesítés; a növénynemesítés, a vetőmagtermesztés genetikai alapjai, kutatási módszertan. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 38, legfeljebb 45 kreditpont.

5.4. Társadalomtudományok: a növénynemesítéssel kapcsolatos hazai és EU jogszabályok, fajtaelismerés és szabadalmaztatás. A tanulmányi terület kreditértéke legalább 4, legfeljebb 6 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányára támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek, a korszerű módszerek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a hövénygenetika és a növénynemesítés ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXIX. A mezőgazdasági termékminősítő szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja agrártermelési, mezőgazdasági élelmiszeripari, műszaki, technológiai felkészültséggel, az élelmiszer-gazdasággal összefüggő elméleti tudással és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése. A hallgatók a képzés során mezőgazdasági kémiai, mikrobiológiai, higiéniai és toxikológiai, minőség-ellenőrzési, minőségbiztosítási, valamint mezőgazdasági termékminősítési elméleti és gyakorlati ismereteket szereznek, és képessé válnak a termesztés és feldolgozás területén a minőségbiztosítási, minőség-ellenőrzési, minőségszabályozási, valamint minősítési feladatok ellátására, továbbá minőségfejlesztőként ezt a szemléletet érvényesítő vállalkozóként tevékenykedni.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Mezőgazdasági termékminősítő szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás és a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 430 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Alapozó tárgyak: minősítés és minőségszabályozás, minőségmenedzsment, mezőgazdasági termékek fizikája és kémiája, minőségvizsgálat, mezőgazdasági termékfeldolgozás, alkalmazott informatika és statisztika, környezet- és természetvédelem, továbbá a témához kapcsolódó hazai és EU jogszabályok ismerete. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 30, legfeljebb 38 kreditpont.

5.2. Szakmai törzsanyag tárgyai: növénytermesztés, kertészeti termelés, állattenyésztés, takarmányozás minőségbiztosítása, a biológiai alapok minősítése, mezőgazdasági termékek minősítése, modern biokémiai vizsgálati módszerek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 52, legfeljebb 62 kreditpont.

5.3. Differenciált szakmai ismeretek: szaktanácsadási ismeretek, termékmarketing, mikrobiológia és higiénia, biotechnológia mezőgazdaságban, műszeres analitika, termékfeldolgozás környezetvédelme és gazdaságtana, táplálkozástudományi ismeretek, feldolgozóipari gépek és műveletek, minőségmenedzsment. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 14, legfeljebb 18 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok, szigorlatok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- szántóföldi termékek minősítése,

- állati eredetű termékek minősítése.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira és a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva önállóan képes az adott téma feldolgozására, az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szakszerű bemutatására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli záróvizsga a mezőgazdasági termékminősítés ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a szóbeli vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXX. A hús- és baromfiipari szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az agrár-felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű oklevéllel rendelkezők élelmiszeripari, ezen belül a hús- és baromfiipari ismereteinek elmélyítése. A jelöltek megismerkednek a legújabb technikai és a technológiai követelményekkel, a korszerű higiéniai és környezetvédelmi feladatokkal, kutatási eredményekkel. A képzés során a hallgatók ismereteket szereznek az információs technika legújabb eredményeinek termelésirányítási feladatokban történő alkalmazhatóságáról, továbbá a minőségügyi követelményekről.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Hús- és baromfiipari szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben élelmiszeripari főiskolai vagy egyetemi szintű szakirányú agrár szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 360 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó ismeretek: mikrobiológiai, vágóállat- és hústermelés, alkalmazott számítástechnika, matematikai statisztikai ismeretek, innováció, marketing alapismeretek, vállalati jog, EU ismeretek, környezet- és természetvédelem, továbbá a témához kapcsolódó hazai és EU jogszabályok ismerete. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 35 kreditpont.

5.2. Szakmai ismeretek: hús- és baromfiipari gazdaságtan, művelettani alapok, művelettani számítások, minőségügyi ismeretek, környezettechnika és környezeti menedzsment, terméktervezés, ergonómiai ismeretek, vegyi toxikológiai és hús higiéniai ismeretek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 45, legfeljebb 55 kreditpont.

5.3. Szabadon választható tárgyak: TQM, kisvállalkozások tervezése és szervezése, a régió gazdasági fejlesztésének eszközei, vágóállat-termelés és -feldolgozás egészségügyi kérdései, logisztika, fejlesztési kérdések a hús- és baromfiiparban, humán erőforrás menedzsment, biotechnológia, korszerű táplálkozási ismeretek, korszerű csomagolóeszközök és gépek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 25, legfeljebb 32 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok), valamint az intézmény tantervében előírt szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató a tanulmányaira és a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva önállóan képes az adott téma feldolgozására, az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szakszerű bemutatására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli záróvizsga a hús- és baromfiipar ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a záróvizsga szóbeli részére adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXXI. A tejipari szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja az agrár-felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű oklevéllel rendelkezőknek új, korszerű ismeretek nyújtása a tejipar területén. A képzés során a szakemberek megismerkednek a biztonságos élelmiszer-előállítás technológiai, műszaki és minőségügyi követelményeivel; jártasságot szereznek a marketing menedzsment ismeretköréből, bővítik ökotoxikológiai, táplálkozás-élettani ismereteiket; megismerkednek a korszerű informatikai eszközök felhasználásával, az információs rendszerek kezelésével, szervezési feladatával. Korszerű ismereteket szereznek a gyártásfejlesztés, termékfejlesztés módszeréről, jogi, hatósági adminisztrációs feladatairól.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Tejipari szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű agrár szakirányú szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 360 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó ismeretek: alkalmazott számítástechnika, innováció, vállalati menedzsment, marketing alapismeretek, korszerű táplálkozási ismeretek, kisvállalkozások tervezése és szervezése, ipari logisztikai és termelésirányítás, a témához kapcsolódó hazai és EU jogszabályok ismerete. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 30, legfeljebb 40 kreditpont.

5.2. Szakmai ismeretek: minőségügyi ismeretek, élelmiszer-ipari műveletek, tejipari műveletek, tejipari technológia és biotechnológia, tejipari szakgéptan és csomagolási ismeretek, tejipari higiénia, tejipari gyártmányfejlesztés, környezetvédelem a tejiparban, A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 70, legfeljebb 80 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt, kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, a vizsgák (beszámolók, kollokviumok), valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira és a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva önállóan képes az adott téma feldolgozására, az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, valamint a saját vizsgálatokból származó eredmények szakszerű bemutatására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- szóbeli záróvizsga a tejipar ismeretköréből.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a záróvizsga szóbeli részére adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXXII. A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak

1. A képzési cél

A képzés célja a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő követelményeknek a vízgazdálkodási társulatoknál, valamint meliorációs feladatokat ellátó termelő szervezeteknél való hatékony érvényesülése, amely elsősorban az agrár és műszaki egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettséggel rendelkező szakemberek magas színvonalú továbbképzésével valósítható meg.

A cél továbbá, hogy a végzettek - eddigi agrár-műszaki tevékenységük során szerzett gyakorlatukra támaszkodva - alapjaiban újszerű, a hazai és nemzetközi követelményeknek megfelelő ismeretanyag birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban jelentkező vízgazdálkodási feladatok irányítására, az üzemeltetés szervezésére, a fejlesztésre; a vízgazdálkodási feladatok magas színvonalú ellátására, a területi vízgazdálkodási célkitűzések megvalósítására, az abban érdekeltek koordinálására a környezetvédelem és természetvédelem alapelveinek érvényesítésével. Ezen kívül elvárás, hogy a végzettek magas szinten ismerjék a mezőgazdaságot, ezen belül a mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő előírásokat, a végrehajtás eszközrendszerét.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése

Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők kőre

A képzésben az agrár- és műszaki felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű agrármérnök, kertészmérnök, erdőmérnök, építőmérnök szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, összesen 480 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: legalább 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak: mezőgazdálkodási vízgazdálkodási stratégia, agro- és hidrometeorológía, vízkészletgazdálkodás, természetközpontú vízkészlet-gazdálkodás és vízhasználat, hidrológia-hidraulika, valamint térinformatika a mezőgazdaságban. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

5.2. Szakmai ismeretek L: talajtan-talajhasználat, kertészeti termesztés vízgazdálkodása, növénytermesztési terület vízgazdálkodása, hal- és nádgazdálkodás, öntözéstechnika. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.

5.3. Szakmai ismeretek II.: a vízgazdálkodás gépei, vízrendezés, vízgazdálkodási létesítmények, árvíz- és belvízvédelem, települési vízrendezés. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 28, legfeljebb 36 kreditpont.

5.4. Gazdasági és humán ismeretek az összes kreditnek minőségbiztosítás a vízgazdálkodásban, mezőgazdasági vízgazdálkodás az EU-ban, vízjog, szakigazgatás, a vízgazdálkodás gazdasági kérdései, az EU vízgazdálkodási keretirányelvei. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 20, legfeljebb 28 kreditpont.

5.5. Szakmai gyakorlat: a hallgatók a második és a harmadik szemeszter teljesítése után l hét terepgyakorlaton vesznek részt. A terepgyakorlat időtartama 2 x 1 hét, mely összesen 80 óra. A terepgyakorlatok teljesítése a szak elvégzésének kritériumfeltétele.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból (beszámolók, kollokviumok), valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.1. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakiránynak megfelelő írásos, alkotó jellegű szakmai mérnöki feladat, a hallgató tanulmányaira és a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodva. Témája valamely mezőgazdasági témakör, illetve műszaki létesítmény megvalósításával, működésével összefüggő problémakör megoldása, melyben a hallgató az elsajátított szakmai ismereteket komplex formában alkalmazza. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a képzettségének megfelelő feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.2. A záróvizsga

6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítése,

- a szakdolgozat elkészítése és elfogadása.

6.2.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga a mezőgazdasági (növénytermesztés, kertészet témakörébe tartozó) és a vízgazdálkodási műszaki tantárgyakból.

6.2.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére kapott érdemjegy kétszeres súlyszorzóval, valamint a szóbeli vizsgára adott érdemjegyek egyszeres súlyszorzóval képzett, egész számra kerekített számtani átlaga.

XXXIII. a környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak[3]

1. A képzési cél

A képzés célja agrár- és műszaki mérnökök továbbképzése, amelynek keretében a képzésben részt vevők olyan - az alapképzésben szerzett szakképzettségre épülő - szakirányú ismereteket szereznek, amely képessé teszi őket a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi megbízotti és a környezetvédelmi felügyelőségeknél, a szakhatósági és egyéb szervezeteknél a fenntartható fejlődést és termelést célzó környezetgazdálkodási, környezetvédelmi feladatok ellátására, a tisztább termeléstechnológia, a precíziós mezőgazdasági termelés megvalósítására.

2. Az oklevélben szereplő szakirányú szakképzettség megnevezése[4]

Agrár- vagy műszaki felsőoktatásban szerzett mérnöki oklevél esetén: környezettechnológiai szakmérnök.

Mérnök oklevéllel nem rendelkezők esetén: környezettechnológiai szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben az agrár-felsőoktatás vagy a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjain szerzett egyetemi vagy főiskolai szintű mérnök vagy egyetemi, illetve főiskolai szintű természettudományos szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

Levelező tagozaton 4 félév, legalább 450 tanóra. Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Alapozó tárgyak: ökológia, környezetkémia, hidrológia, talajkémia, talajbiológia, környezetmeteorológia, környezet-egészségtan, agrár- és műszaki mérnök szakképzettséghez kapcsolódó kiegészítő gyártási ismeretek. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 34, legfeljebb 40 kreditpont.

5.2. Általános szakmai tárgyak: környezetgazdálkodás (levegőtisztaság-védelem, zajvédelem, nemzeti környezetvédelmi programok), környezetbiztonság, környezetvédelmi méréstechnika, erdőgazdálkodás, természetvédelem, tájrendezés-tájvédelem. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 25, legfeljebb 30 kreditpont.

5.3. Speciális szakmai tárgyak: környezetpolitika, hulladékgazdálkodás, vízszennyezés-vízminőségvédelem, talajszennyezés-talajremediáció, térinformatika, környezeti hatásvizsgálat, környezettechnológia, hazai és nemzetközi gyártmányválaszték, környezet-gazdaságtan, szennyvíztisztítás, környezetjog és igazgatás, környezettechnológia minőségbiztosítási ismeretei. A tanulmányi terület kreditértéke: legalább 38, legfeljebb 46 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt kritériumjellegű követelményként szereplő aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1. Kötelező szigorlati tárgyak:

- ökológia,

- hidrológia.

6.2. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben gyakorlati probléma megoldására irányuló írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányára támaszkodva, illetve a vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretek, a korszerű módszerek alkotó alkalmazására. A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kreditpont.

6.3. A záróvizsga

6.3.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli záróvizsga a környezetgazdálkodás ismeretköréből.

6.3.3. A záróvizsga eredménye

A szakdolgozatra és védésére adott egy érdemjegy és a komplex vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga, egész jegyre kerekítve.

XXXIV. A sertés-egészségügyi szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[5]

1. A képzési cél

A képzés célja állatorvosok számára állati eredetű élelmiszer előállítással kapcsolatos ismeretek nyújtása a sertés eredetű élelmiszerekre vonatkozóan. A továbbképzésben részt vevők ismereteket szereznek a termelésorientált, tervezett állategészségügyi szolgáltatásról, a termelés hatékonyságát veszélyeztető állategészségügyi problémák megelőzéséről, időben történő feltárásáról, illetve megoldásáról, továbbá termelőhelyi feltételeik biztosításáról, az élelmiszer-biztonságról, a környezetszennyező hatások kezeléséről, az állatvédelem EU-konform szabályainak alkalmazásáról, illetve számítógéppel támogatott állategészségügyi programok kidolgozásáról.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:

sertés-egészségügyi szakállatorvos.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben állatorvosi szakképzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal lehet részt venni.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 300 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul a képzés 25%-ában:

A sertéstenyésztés biológiai és technológiai alapjai: a sertés funkcionális anatómiája; termelés-élettan, -biokémia; a sertés specifikus és nem specifikus védekező mechanizmusai; a sertés viselkedése, állatvédelmi előírások; sertéstenyésztés; a sertéshústermelés gyógyszertani és toxikológiai vonatkozásai; a sertéstartási technológiák.

A tanulmányi terület kreditértékben legalább 20, legfeljebb 30 kreditpont.

5.2. Szakismereti modul a képzés 75%-ában:

- Takarmányozási ismeretek: a sertés emésztés-élettani sajátosságai; a sertés takarmányozásának gyakorlati kérdései; takarmányozás-higiénia.

- A sertés szaporodásbiológiája: a sertés szaporodásbiológiája, a szaporítás technológiája.

- A sertés fontosabb parazitás és fertőző betegségei: a kiemelt jelentőségű sertésbetegségek kórbonctana; fontosabb parazitózisok; a sertés fertőző betegségei; a sertésbetegségek megelőzésének és leküzdésének igazgatásrendészeti szabályai.

- A sertés fontosabb belgyógyászati betegségei.

- A sertéstartás higiéniája és állományegészségtana: a sertéstartás kérdései; a sertés állomány-egészségtan; élelmiszer-higiénia, -minőség és -biztonság.

A tanulmányi terület kreditértékben legalább 60, legfeljebb 80 kreditpont.

A gyakorlati képzés kreditértéke legalább 15 kreditpont. Egyéni gyakorlat során a jelöltek elsajátítják a vágóhídi állategészségügyi monitor gyakorlati módszereit, továbbá négy alkalommal kéthetes csoportos sertéstelepi gyakorlaton vesznek részt.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsga letételéből tevődik össze.

6.1.Kötelező szigorlati tárgyak:

- a sertés szaporodásbiológiája,

- sertésbelgyógyászat,

- a sertéstartás higiéniája és állományélettana,

- élelmiszer-higiénia, -minőség, -biztonság.

6.2.A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő témakörben elkészített írásbeli munka, amely tanúsítja, hogy a hallgató a tanulmányai, valamint, a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.

A szakdolgozat elkészítése alól felmentést kapnak a sertés-egészségügy valamely ágában tudományos minősítéssel rendelkezők, továbbá az intézmény vezetőjének nevére írásban benyújtott kérelem alapján felmentést kaphatnak a tantervben meghatározott publikációval rendelkezők, ezenkívül a képzés 4. félévének lezárultáig legalább két, referált folyóiratban a sertés-egészségügy területén megjelent vagy közlésre elfogadott tudományos közleménnyel, vagy egy közleménnyel és legalább kettő nemzetközi konferencián tartott és dokumentált, legalább két előadással vagy poszterrel rendelkezők.

6.3.A záróvizsga

6.3.1.A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.3.2.A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, amely magába foglalja a sertéstartás higiéniája és állomány-egészségtana, élelmiszerhigiénia, -minőség, -biztonság, a sertés fontosabb belgyógyászati betegségei és a sertés szaporodásbiológiája ismeretköröket.

6.3.3.A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a szakdolgozatra és a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy számtani átlaga.

XXXV. A lóegészségügyi szakállatorvos szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[6]

1. A képzési cél

A képzés célja, hogy az állatorvosi szakképzettséggel rendelkezők számára a gyakorlatban alkalmazható ló-egészségügyi speciális szakismereteket nyújtson. A képzés résztvevői ismereteket szereznek a lovakkal kapcsolatos modern klinikai vizsgálati módszerekről, a lovak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról, szállításukról. A ló-egészségügyi szakállatorvosok az elsajátított ismereteik birtokában képesek az állat-egészségügyi problémák megelőzésére, feltárására és ellátására.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Lóegészségügyi szakállatorvos.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben egyetemi szintű végzettséggel és állatorvosi szakképzettséggel, továbbá legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, a távoktatási elemeket is magába foglaló levelező képzésben legalább 430 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul (10-18 kreditpont): lógyógyászati alapismeretek és kiegészítő ismeretek.

5.2. Szakismereti modul (70-75 kreditpont):

a ló fertőző betegségei, a ló szaporodásbiológiája, szülészete és szaporítástechnológiája, sebészeti alapismeretek és szemészeti ismeretek, lóortopédiai ismeretek, belgyógyászati megbetegedések, gyakorlat.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (15-20 kreditpont):

lóval kapcsolatos állategészségügyi igazgatástan és igazságügyi állatorvostan, emésztőszervi betegségek és ellátásuk.

5.4. Szabadon választható ismeretkörök (6-8 kreditpont):

praxis menedzsment, könyvtári informatika.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- a ló szaporodásbiológiája, szülészete és szaporítástechnológiája,

- a ló fertőző betegségei,

- az akut has belgyógyászati és sebészeti szemszögből,

- lóortopédiai ismeretek.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, lóegészségügyi témakörben elkészített írásbeli, alkotó jellegű szakmai feladat, amely bizonyítja, hogy a hallgató a tanulmányai, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat megvédése,

- komplex szóbeli vizsga, amely magában foglalja a ló fertőző betegségei, igazgatástan és igazságügyi állatorvostan; a ló szaporodásbiológiája, szülészete és szaporítástechnológiája; lóortopédiai ismeretek; az akut has belgyógyászati és sebészeti szemszögből ismeretköröket.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredménye a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy.

XXXVI. Baromfitenyésztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[7]

1. A képzési cél

A képzés célja a különböző szektorokban (vállalati, egyesületi és magán) baromfitenyésztés területén dolgozó, szakirányú végzettségű szakemberek továbbképzése, akik a képzés eredményeként képesek magas szinten alkalmazni a legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket a baromfitenyésztés és -tartás területén; szakszerűen alkalmazzák az élettani, etológiai és higiéniai ismereteket a hatékony minőségi termék-előállítás érdekében; képesek továbbá korszerű, környezetkímélő és egyben az állat igényeit is figyelembe vevő tartástechnológiák kialakítására, végrehajtására és üzemeltetésére; a termékpálya szemléletű minőségi nyersanyag-előállítás érdekében alkalmazni tudják az ökonómiai, a marketing és a minőségbiztosítási ismereteiket.

A képzés célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a baromfitenyésztéshez kapcsolódó diszciplínák legújabb kutatási eredményeinek a megismerésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

- Mérnöki diplomával rendelkezők esetén baromfitenyésztő szakmérnök.

- Mérnöki diplomával nem rendelkezők esetén baromfitenyésztési szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésre okleveles agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, állatorvosok, továbbá biológusok jelentkezhetnek.

4. A képzési idő

4 félév, 392 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Szakmai alapozó modul (25-35 kreditpont):

a baromfi árutermelés közgazdasági környezete, környezetvédelem, szaporodásbiológia, baromfigenetika és biotechnológia, keltetésbiológia, baromfi élettan, minőségbiztosítási ismeretek.

5.2. Szakismereti modul (60-70 kreditpont): baromfi takarmányozása, baromfi egészségtan és higiénia, szülőpárok tartása, brojler termelés, étkezési tojástermelés, lúdtenyésztés, pulykatenyésztés, kacsatenyésztés, díszbaromfi és galambtenyésztés, termeléspolitika és -szervezés, baromfitermékek feldolgozása és termékfejlesztés, kereskedelem és marketing, ágazati ökonómia.

5.3. Szabadon választható ismeretkörök 15 kreditpont.

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- tyúktenyésztés és tartástechnológia (tojóhibrid, brojler, szülőpár) teljesítményvizsgálat és tenyészértékelés;

- lúd-, kacsa- és pulykatenyésztés.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányai, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján baromfitenyésztéshez kapcsolódó témakörből elkészített, írásos, alkotó jellegű szakmai feladat, amely tanúsítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti ismertetése és védése,

- komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozat érdemjegyének egész számra kerekített számtani átlaga adja.

XXXVII. Sertéstenyésztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[8]

1. A képzési cél

A hallgatók a szakirányú továbbképzés keretében, specializált képzési formában egy állatfajra vonatkozó komplex ismeretanyagot sajátíthatnak el. Felkészülnek a sertésvertikum tenyésztési, biotechnológiai, takarmányozási, tartástechnológiai, ökonómiai, környezetvédelmi, termék-feldolgozási, informatikai és minőségbiztosítási szakterületein irányítói munka végzésére. A résztvevők képessé válnak a szakterületükön hasznosítható természeti, gazdasági és társadalmi erőforrások felismerésére és komplex értékelésére, az európai normák és módszerek részletes megismerésére, valamint speciális érdeklődésüknek megfelelően az ágazati szaktanácsadás alkotó művelésére.

A képzés célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a sertéstenyésztéshez kapcsolódó diszciplínák legújabb kutatási eredményeinek a megismerésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Sertéstenyésztő szakmérnök.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésben okleveles agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, továbbá állatorvosok vehetnek részt.

4. A képzési idő

4 félév, 360 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területei

5.1. Szakmai alapozó modul (kötelező ismeretkörök) (20-28 kreditpont):

biometria, genetika, szaporodásbiológia, etológia, állatvédelem, informatika.

5.2. Szakismereti modul (kötelező ismeretkörök) (58-64 kreditpont): takarmányozástan, tartástechnológia termelésszervezés, marketing, teljesítményvizsgálat, te-nyészértékbecslés, sertésegészségtan, környezetvédelem, szaktanácsadás, ökonómia.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (16-20 kreditpont):

telepirányítási rendszerek, vágóminősítés és termékfeldolgozás, integráció a sertésvertikumban, ökologikus sertéstermékek előállítása.

5.4. Szabadon választható ismeretkörök (10 kreditpont) .

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- genetika,

- teljesítményvizsgálat és tenyészértékelés,

- takarmányozástan.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, írásos, alkotó jellegű szakmai feladat, amely a hallgató tanulmányaira, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozására támaszkodik. A hallgatók a szakdolgozatot a sertéstenyésztés bármelyik területéről írhatják. A szakdolgozat bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladatok kreatív megoldására.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti ismertetése és védése,

- komplex szóbeli vizsga.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozat érdemjegyének számtani átlaga adja.

XXXVIII. Lótenyésztő szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei[9]

1. A képzési cél

A képzés célja speciális lótenyésztési szakmai ismeretekkel rendelkező agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, állatorvosok továbbképzése, akik a lótenyésztés területén a szerkezetükben, működésükben és céljukban, eltérő szektorokban tudásukat alkalmazni képesek; rendelkeznek a legújabb elméleti és gyakorlati ismeretekkel; a legújabb kutatási eredmények, a tudomány és technika korszerű szintjén képzettek; képesek a lótenyésztés és -tartás területén a mezőgazdaság, az üzemi, valamint az egyesületekbe tömörülő kistenyésztők fokozódó igényeit kielégíteni; a sport- és vágóló előállításban egyaránt megfelelő szakmai és marketing ismeretekkel rendelkeznek.

A képzés célkitűzése, hogy lehetőséget biztosítson a gyakorlatban dolgozó szakembereknek a lótenyésztéshez kapcsolódó diszciplínák legújabb kutatási eredményeivel való megismerkedésre.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Mérnöki diplomával rendelkezők esetén lótenyésztő szakmérnök.

Mérnöki diplomával nem rendelkezők esetén lótenyésztési szakelőadó.

3. A képzésben részt vevők köre

A képzésre okleveles agrármérnökök, állattenyésztő mérnökök, állatorvosok, továbbá biológusok jelentkezhetnek.

4. A képzési idő

4 félév, 360 tanóra.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 kreditpont.

5. A képzés főbb tanulmányi területe

5.1. Szakmai alapozó modul (kötelező ismeretkörök) (36-40 kreditpont):

biometria, környezetvédelmi ismeretek, genetika, anatómia, szaporodásbiológia, lótakarmányozás és tartástechnológia, lóegészségtan, tenyésztéspolitika és tenyésztésszervezés.

5.2. Szakismereti modul (kötelező ismeretkörök) (47-53 kreditpont):

sport- és versenylótenyésztés, lovak küllemi és mozgásbírálata, mozgáselemzés, fajtafenntartás és génmegőrzés, biotechnológia és származásellenőrzés, teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés, ágazati ökonómia, kereskedelem és marketing, üzemi gyakorlat.

5.3. Kötelezően választható ismeretkörök (15-19 kre-dipont):

takarmánynövény-termesztés és gyepgazdálkodás, húslótenyésztés és alternatív lóhasznosítás.

5.4. Szabadon választható ismeretkörök (8 kreditpont) .

6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az intézményi tantervben előírt aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - beszámolók, kollokviumok, szigorlatok -, valamint szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

6.2. Kötelező szigorlati tárgyak:

- küllem és mozgásbírálat, teljesítményvizsgálat,

- sport- és versenylótenyésztés,

- húslótenyésztés és alternatív lóhasznosítás,

- lótakarmányozás és tartástechnológia.

6.3. A szakdolgozat

A szakdolgozat a szakirányú szakképzettségnek megfelelő, a hallgató tanulmányai, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozása alapján lótenyésztéshez kapcsolódó témakörből elkészített, írásos, alkotó jellegű szakmai feladat, amely tanúsítja, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szakdolgozathoz rendelt kreditpontok száma: 10.

6.4. A záróvizsga

6.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:

- a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,

- a szakdolgozat benyújtása és a bíráló által történő elfogadása.

6.4.2. A záróvizsga részei:

- a szakdolgozat bizottság előtti ismertetése és védése,

- szóbeli vizsga a lótenyésztés területének komplex jellegű ismereteiből.

6.4.3. A záróvizsga eredménye

A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsga érdemjegyének, valamint a szakdolgozat érdemjegyének számtani átlaga adja.