8/2006. (II. 22.) IM rendelet

az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület szervezetéről és működéséről

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-a (6) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészég-ügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A Szakértői Testület feladatai

1. §

(1) Az orvosi és pszichológiai szakértői testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) feladata, hogy bíróság és más hatóság megkeresésére vagy megbízás alapján a szakterületébe tartozó szakkérdésekben szakvéleményt adjon. A Szakértői Testület a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 111. §-ának (5) bekezdése szerint szakvéleményt adhat.

(2) A Szakértői Testület a külön jogszabályban meghatározott, az orvosi, továbbá egyes pszichológiai és biológiai szakterületeknek megfelelő szakkérdésekben jár el.

A Szakértői Testület szervezete

2. §

(1) A Szakértői Testület külön jogszabály szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács szerveként működik.

(2) A Szakértői Testület tagjait az igazságügy-miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben ötévi időtartamra nevezi ki.

(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb negyven fő lehet. A Szakértői Testület elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzése érdekében szükséges -az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését.

(4) Amennyiben a Szakértői Testület tagjai közül a tagok valamelyikének kinevezése - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan kinevezett tag megbízatása az eredetileg kinevezett tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

(5) A Szakértői Testület nem igazságügyi szakértő tagjai a szakértői esküt az egészségügyi miniszter és az igazságügy-miniszter képviselői előtt teszik le.

(6) A Szakértői Testület tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatás időtartama lejár,

b) a megbízatását visszavonják,

c) tagságáról lemond,

d) meghalt.

3. §

(1) A Szakértői Testület elnökét és két elnökhelyettesét öt évre az igazságügy-miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül.

(2) A Szakértői Testületet az elnök képviseli és irányítja. Távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén feladatait az általa kijelölt elnökhelyettes látja el. Ha a Szakértői Testület elnöke a kijelölésben akadályoztatva van, az elnök feladatait ellátó elnökhelyettest az igazságügyminiszter jelöli ki.

4. §

(1) A Szakértői Testület titkárát (a továbbiakban: titkár)- a Szakértői Testület elnökének javaslatára - öt évre az igazságügy-miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben nevezi ki.

(2) A titkár

a) ellátja a Szakértői Testület ügyviteli feladatait,

b) kapcsolatot tart a külső szakértőkkel, a Szakértői Testület tagjaival és a megkereső szervekkel,

c) nyilvántartja, elszámolja a Szakértői Testület díját és az elnök döntése alapján gondoskodik a szakértőket megillető díj kifizetéséről.

(3) A Szakértői Testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát feladatainak ellátásáért tiszteletdíj illeti meg.

A Szakértői Testület működése

5. §

(1) A Szakértői Testület a tagok által megállapított és az igazságügy-miniszter által jóváhagyott ügyrend szerint működik. A Szakértői Testület elnöke évente beszámol a Szakértői Testület munkájáról az igazságügy-miniszternek. Az éves beszámolót meg kell küldeni az egészségügyi miniszternek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Legfőbb Ügyésznek is.

(2) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet és az éves beszámolót az Igazságügyi Közlönyben közzé kell tenni.

A Szakértői Testület eljárása

6. §

(1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértői Testület elnöke által kijelölt - az ügy természetének megfelelően három vagy öt - tagból álló eseti bizottság (a továbbiakban: eseti bizottság) adja. Az ügy előadóját és az eseti bizottság elnökét a Szakértői Testület elnöke jelöli ki.

(2) Az eseti bizottság legalább egy tagjának igazságügyi orvostan szakvizsgával kell rendelkeznie.

(3) A Szakértői Tesületet az egyes ügyekben az eseti bizottság elnöke képviseli.

7. §

(1) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy (külső szakértő) az eseti bizottság tagjaként bevonható. Külső szakértő bevonása esetén az eseti bizottság tagjainak többségét a Szakértői Testület tagjai közül kell kijelölni.

(2) A külső szakértő bevonásáról és személyéről a szakvéleményt kérőt tájékoztatni kell, a külső szakértő részvételére a szakvéleményben utalni kell.

8. §

(1) Az eseti bizottság elé kerülő ügy intézésében és tárgyalásában nem vehet részt a Szakértői Testület azon tagja, illetve nem vonható be külső szakértőként az a személy, akire az adott ügyben az eljárási törvényekben és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn. A kizáró ok fennállását az érintett köteles a Szakértői Testület elnökének bejelenteni.

(2) Az eseti bizottság tagjaként nem járhat el az adott ügyben az a személy sem, aki az adott ügyben korábban már szakvéleményt adott, vagy véleményt nyilvánított. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

(3) A Szakértői Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményét. A tények megállapítására - az ügyben felmerülő indokolt személyi vizsgálatot kivéve - nem végez külön bizonyítást, szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól, hatóságtól, illetve a megbízótól.

9. §

(1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági, hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.

(2) Az eseti bizottság zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Az eseti bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az ülésről emlékeztető készül, melyet az eseti bizottság elnöke ír alá.

(3) Az ülésen készített vagy rögzített, a Szakértői Testület döntésének megalapozását szolgáló adat nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-ának rendelkezései az irányadóak.

(4) Az eseti bizottság a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a Szakértői Testület nevében adja, és annak bélyegzőjét használja. Az eseti bizottság elnökének felterjesztésére az írásba foglalt véleményt a Szakértői Testület elnöke ellenjegyzi és a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a megkereső bíróságnak, hatóságnak vagy megbízónak.

A Szakértői Testület díjazása

10. §

(1) A Szakértői Testületet a szakvélemény elkészítéséért a melléklet szerinti díjazás illeti meg. A Szakértői Testület az alapdíjat kivételes esetben legfeljebb 50%-kal felemelheti, ha az ügy hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, vagy a szakértői díj felemelését a szakvélemény elkészítésének munka- vagy költségigénye egyébként indokolja.

(2) A szakértői vélemény elkészítéséért az eseti bizottság tagjait és a külső szakértőt díj illeti meg. A díj mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell meghatározni és a Szakértői Testülethez befolyt díjból kell megfizetni.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága működéséről szóló 13/1994. (IX. 13.) NM rendelet,

b) az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága működéséről szóló 13/1994. (IX. 13.) NM rendelet módosításáról szóló 18/1999. (VI. 16.) EüM rendelet,

c) az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága működéséről szóló 13/1994. (IX. 13.) NM rendelet módosításáról szóló 10/2000. (III. 29.) EüM rendelet,

d) az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet 2. §-a (7) bekezdéséből "a szakvéleményt felülvizsgáló bizottság tagjait, a döntés-előkészítő tevékenységet ellátó szakreferenseket," szövegrész.

(2) A rendelet rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a Szakértői Testület kirendelésére, illetve megbízására a rendelet hatálybalépését követően került sor. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága azokban az ügyekben, amelyekben 2005. december 31-ig kirendelték, változatlan összetételben és működési keretek között 2006. április 1-jéig jár el.

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügy-miniszter

Melléklet a 8/2006. (II. 22.) IM rendelethez