11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet

a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, 29. § (3) bekezdésében, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1]

Bükkhát természetvédelmi terület elnevezéssel védetté, továbbá Bükkhát erdőrezervátum néven erdőrezervátummá nyilvánítom az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 451,92 hektár kiterjedésű területet.

2. §[2]

A Bükkhát természetvédelmi területen belül fokozottan védetté nyilvánítom a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 8,51 hektár kiterjedésű területet.

3. §[3]

A Bükkhát erdőrezervátumból magterületté nyilvánítom a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 59,60 hektár kiterjedésű területet.

4. §

A védetté nyilvánítás célja a területen található védett növény- és állatfajok, illetve élőhelyük megóvása, valamint az erdőben zajló természetes folyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése.

5. §

(1) A Bükkhát természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság.

(2) A Bükkhát természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és - erdő esetében - a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.

(3) A Bükkhát természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a 4. számú melléklet tartalmazza.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez[4]

A Bükkhát természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

A mellékletben aláhúzással jelölt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

2. számú melléklet a 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez[5]

A Bükkhát természetvédelmi terület fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

A mellékletben aláhúzással jelölt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

3. számú melléklet a 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez[6]

A Bükkhát erdőrezervátum magterületének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

A mellékletben aláhúzással jelölt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

4. számú melléklet a 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelethez

A Bükkhát természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

- Őrizze meg a terület erdőtársulásait, az azokban érvényesülő természetes folyamatokat, valamint a terület egyéb természeti, táji értékeit,

- őrizze meg a síkvidéki gyertyános-tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinetum) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Scillo vindobonensi-Ulmetum) reliktum állományait,

- őrizze meg és tartsa fenn a terület védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, illetve ezek élőhelyét,

- biztosítsa a terület - a természetvédelem érdekeit előtérbe helyező - kutatásának, bemutatásának feltételeit,

- biztosítson lehetőséget természetvédelmi célú oktatásra.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A természet- és tájvédelem érdekeinek alárendelt, azok sérelme nélkül, az erdőrezervátumokra érvényes általános elvek szem előtt tartásával megvalósuló erdőkezelés.

- A magterületen a természetes erdődinamikai folyamatok érvényesülésének biztosítása a beavatkozás mellőzésével.

- A védőzónában folyamatos erdőborítottságot biztosító, őshonos fafajokból álló, vegyes korú, természetközeli erdőállományt kialakító erdőgazdálkodás megvalósítása.

- A folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőkezelési eljárások előnyben részesítése az erdőtervezési és erdőfelügyeleti eljárások során.

- A nem őshonos fafajokból álló erdőállományok átalakítása őshonos fafajokból álló erdővé.

- A vizes élőhelyek megőrzése érdekében a vízfolyások menti területeken a beavatkozások mellőzése.

- A természetes élővilágot veszélyeztető invazív fajok (pl. akác) visszaszorítása.

- A látogatók természetvédelmi szemléletének erősítése, a szakmai célú látogatás feltételeinek biztosítása.

- A terület természeti adottságaiban, állapotában bekövetkező változások nyomon követése és dokumentálása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve a rendelet mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3.1. és a 3.2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Vadgazdálkodás

- A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjére kell csökkenteni.

- Vadgazdálkodási berendezések létesítése az erdőrezervátum magterületen tilos. Az erdőrezervátum védőzónában létesítendő vadgazdálkodási berendezés engedélyezési eljárása során a természetvédelmi hatóság a szakkérdés vizsgálata során az igazgatóság szakvéleményének figyelembe vételével jár el.[7]

- A fekete gólya (Ciconia nigra) és vörös kánya (Milvus milvus) fészkek 100 m-es körzetében március 1. és július 31. között mindennemű vadászati tevékenység tilos.

- Intenzív vadtartást szolgáló létesítmény üzemeltetése tilos.

- A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn. A meglévőkön túl új vadfajok betelepítése tilos.

- Az erdőrezervátum magterületet a természetes felújulás érdekében be kell keríteni.

- Az erdőrezervátum védőzónában a vadlétszám a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető szintre való csökkentéséig a felújításokat - lehetőség szerint az idősebb tömböket is - be kell keríteni.

3.1.2. Terület- és földhasználat

- Tilos olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a terület erdőrezervátum funkciójának betöltését zavarja vagy veszélyezteti.

- Vízrendezési beavatkozás engedélyezési eljárása során a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása kiadása vagy szakkérdés vizsgálata során az igazgatóság szakvéleményének figyelembe vételével jár el. Zsilip, áteresz kizárólag a természetvédelmi célú vízellátás biztosítása érdekében tervezhető, építhető és működtethető.[8]

3.1.3. Látogatás

- Az erdőrezervátum védőzóna szabadon látogatható, kivéve azokat az erdőtagokat, ahol fekete gólya és vörös kánya fészkek találhatók. Ezen erdőtagok március 1. és július 31. között nem látogathatók. A megjelölt időszakban az igazgatóság tájékoztatja a látogatókat a korlátozásról.

- A terület gépjárművel nem látogatható. A földutakat lehetőség szerint sorompókkal kell lezárni.

3.1.4. Oktatás és bemutatás

- Biztosítani kell a szervezett látogatás lehetőségét szakmai csoportok részére az erdőrezervátum védőzónában a 2003-ban megkezdett csoportos felújítási kísérletek eredményeinek minél szélesebb szakmai körben való megismertetése érdekében.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok

- A területen kizárólag kutatók végezhetnek kutatást a természetvédelem érdekeivel összhangban álló témában, az igazgatóság szakvéleménye figyelembevételével kiadott engedély és részletes kutatási terv birtokában.

- A kutatás eredményeiről évente kutatási jelentést kell leadni az igazgatóság részére.

3.2. Művelési ághoz köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdők kezelése

a) Erdőrezervátum magterület

- Az erdőrezervátum magterületen belül mindennemű beavatkozás tilos.

- A nagyvadetetőt és a magasleseket az erdőrezervátum magterületről el kell távolítani.

b) Erdőrezervátum védőzóna

- Az erdőrezervátum védőzónában kísérleti gazdálkodást kell folytatni annak érdekében, hogy ott természeteshez közelítő, őshonos fajokból álló, vegyes korú, fajokban gazdag erdő álljon.

- A fiatal állományokban a szükséges erdészeti beavatkozások során természetközeli módszereket kell alkalmazni.

- Azokban a középkorú, idősebb erdőrészletekben, melyek elérték a magtermő kort (kb. 70 év), fokozatosan át kell térni a vágásosról a szálaló üzemmódra.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

3.2.2. Szántók kezelése

- A vadföldként erdészeti üzemtervezett szántókat gyepterületté kell átalakítani, az átalakítást követően gyepként kell kezelni.

3.2.3. Gyepek kezelése

- A gyepeket kaszálással kell fenntartani.