134/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet

a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a c) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"c) telephely szerinti ország:

ca) az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

cb) a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

cc) a Bit. -ben meghatározott rendeltetés helye szerinti tagállam, amennyiben az nem azonos a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy

cd) hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a jármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország;"

(2) A Rendelet 1. §-a k) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"k) levelező: a Bit. -ben meghatározott fogalom;"

(3) A Rendelet 1. §-a s) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"s) kárképviselő: a Bit. -ben meghatározott fogalom;"

(4) A Rendelet 1. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

" w) súlyos személyi sérülés: a balesetből eredő, legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;"

(5) A Rendelet 1. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"x) ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;"

(6) A Rendelet 1. §-a a következő y) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"y) forgalmi engedély: a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű igazolólapja."

2. §

A Rendelet 2. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is."

3. §

A Rendelet 3. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé."

4. §

(1) A Rendelet 4. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A biztosító és a külön jogszabály szerinti kötvény-nyilvántartó szerv közötti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók."

(2) A Rendelet 4. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország - információs központjakérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény időpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz időpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel."

5. §

(1) A Rendelet 8. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is."

(2) A Rendelet 8. §-a (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók."

(3) A Rendelet 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számlakezelője, akárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg."

6. §

A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Ha a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik, kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország területén kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-felelősségbiztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén lefolytatni.

(3) Ha a Magyar Köztársaság területén kívül - a zöldkártya rendszer valamely országában az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkező gépjármű (a magyarországi telephelyű gépjármű kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik ("szenvedett kár" ), kártérítési igényét a károkozó gépjármű felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti."

7. §

A Rendelet 10. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha]

"a) a 9. § (1) bekezdése szerinti, balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult igényérvényesítését követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre a 8. § (6) bekezdése szerinti választ,

b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a felelősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy"

8. §

(1) A Rendelet 11. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették - e rendelet szerinti - kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosító a károkozóval fennálló szerződésével összefüggésben hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményről, hogy a károsult igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog."

(2) A Rendelet 11. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelősségbiztosító az adott szerződése után hozzájárulás teljesítésére köteles."

9. §

(1) A Rendelet 15. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is."

(2) A Rendelet 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől, továbbá az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelős. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók."

10. §

(1) A Rendelet 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1) bekezdésben meghatározott módon nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra."

(2) A Rendelet 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármű állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van."

(3) A Rendelet 16. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha

a) a zöldkártya rendszerben részt vevő országok,

b) a zöldkártya rendszerben részt vevő, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok,

c) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok,

d) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében változás következik be.

A Felügyelet a részt vevő országok listáját minden év január 15-éig, valamint változások esetén a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben és honlapján folyamatosan közzéteszi."

(4) A Rendelet 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (3) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben végezhetnek a jogszabályokban a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenőrzést, ha az nem rendszeres és nem megkülönböztető jellegű, és olyan ellenőrzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenőrzésére irányul."

11. §

A Rendelet 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Európai Bizottság - a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi irányelv 2. cikk (2) bekezdése alapján - a csatlakozással kapcsolatos, Hivatalos Lapban közzétett határozatában megjelölt időponttól kell - e rendelet tekintetében - az országot a Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak tekinteni."

12. §

A Rendelet 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosítására és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok közelítéséről,

b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainakközelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályok közelítéséről,

d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-használattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK Tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv),

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról."

13. §

(1) A Rendelet 1. számú melléklete 3. pontjának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén - a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) kivételével - a biztosítási időszakra (tartamára) egy összegben előre kell megfizetni."

(2) A Rendelet 1. számú melléklete 3. pontjának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A biztosító díjszabási rendszerétől függően az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (ma-lus) fizetésére köteles. Érdekmúlás, a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről, kártörténeti alapon történő (bo-nus-malus) besorolás céljából a Bit. 3. §-ának (1) bekezdésében a kártörténetre vonatkozó adat meghatározásában feltüntetett adattartalommal - kármentességről vagy a kárkifizetésekről - a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének megfelelően az 1. számú függelék szerinti igazolást állít ki."

(3) A Rendelet 1. számú melléklete 4. pontjának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az előzetes fedezetigazolás kiadása az előzetes kockázatviselés elfogadásának minősül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követő harminc napon belül a felelősségbiztosítási szerződést megkötni. A harmincadik nap elteltével az előzetes kockázatviselés megszűnik."

(4) A Rendelet 1. számú melléklete 6. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. (1) A biztosítási szerződés forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. A díjfizetés kezdő időpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerződés érdekmúlással megszűnik.

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés szünetelésének nincs helye."

(5) A Rendelet 1. számú melléklete 9. pontja (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a biztosított a (3) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére."

(6) A Rendelet 1. számú melléklete 9. pontja (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a biztosított a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére."

(7) A Rendelet 1. számú melléklete 9. pontja (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni."

(8) A Rendelet 1. számú melléklete 11. pontja (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, beleértve a besorolás megállapításához szükséges adatok beszerzése céljából az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát. Ezen adatok hiányában a szerződést M4 osztályba kell sorolni."

(9) A Rendelet 1. számú melléklete 11. pontja (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor,]

"a) az üzemben tartó köteles bemutatni a szerződéskötés által érintett biztosítási időszakot megelőző biztosítási időszakra és - amennyiben a szerződéskötésre nem a tárgyévi biztosítási időszak kezdő napját megelőzően kerül sor - a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait, vagy a fedezetet nyújtó biztosító díjfizetést tanúsító igazolását. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes szerződés nem köthető. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles;

b) az elmaradt díj mértéke a szerződést kötő biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténetre vonatkozó adat igazolásának - igazolás hiányában az M4 osztálynak - megfelelő besorolás alapján az adott járműre megállapított díj időarányos része;"

14. §

(1) A Rendelet 3. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott járművek esetében köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit az e mellékletben és e rendelet 1. számú melléklete 3. bekezdésének (5) pontjában szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és biztosítási díjait ezek figyelembevételével kialakítani."

(2) A Rendelet 3. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. E melléklet alkalmazásában

a) megfigyelési időszak: az e melléklet 3. pontjának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) egyezik meg;

b) figyelembe vett károk a megfigyelési időszakban: az adott megfigyelési időszakot megelőző bármely megfigyelési időszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegű első fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott megfigyelési időszak alatt járó károk;

c) figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: diz adott, a szerződéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelőző megfigyelési időszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegű első fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú függelék szerinti) igazolásával, illetve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott első fizetéssel járó károkat;

d) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött felelősségbiztosítási szerződés."

(3) A Rendelet 3. számú melléklete 3. pontja (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megfigyelési időszak

a) a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől abiztosítási évet megelőző év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló időszakig;

b) a biztosítási évet két évvel megelőző év július 1-jétől a biztosítási évet megelőző év december 31-éig tart a 2007. december 31-ével záruló időszakban;

c) a biztosítási évet közvetlenül megelőző biztosítási időszakkal (naptári évvel) megegyezik a 2008. január 1-jével kezdődő időszaktól."

(4) A Rendelet 3. számú melléklete 3. pontja (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992. június 30-ig tartott. A tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 2001. július 1-jén kezdődött és 2002. június 30-ig tartott."

(5) A Rendelet 3. számú melléklete 5. pontjának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette."

(6) A Rendelet 3. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. (1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben meghatározott, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú, másik tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez kapcsolódó igazolást nem csatol, akkor az új szerződést az A00 bonus-malus osztályba kell sorolni.

(2) Az új szerződést megkötő biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdésben meghatározott igazolást - ide nem értve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást - az új szerződés kockázatviselésének kezdetét követő 30 napon belül köteles beszerezni a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számának megadásával az előző biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól.

(3) Az igazolás biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszamenőleges hatállyal kell módosítani.

(4) Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító rendelkezésére, az adott biztosítási időszakban az új szerződés az A00 bonus-malus osztályban marad."

(7) A Rendelet 3. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a vonatkozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

(2) Ha a biztosítási szerződés a megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerződése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik.

(3) A káresemény mindig azon biztosítási időszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre."

(8) A Rendelet 3. számú mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. A biztosító - az üzemben tartó kérelmére - köteles a másik tagállam(ok) által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez, vagy szerződésekhez kapcsolódó kárelőzményi igazolások) alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerződést a megfelelő bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban működő biztosítóval kötött szerződésének hatálya alatt hány első fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt időszak vehető figyelembe."

(9) A Rendelet 3. számú melléklete a következő 11. ponttal egészül ki:

"11. A biztosító köteles a biztosított jármű üzemben tartójának kérésére az igénylés beérkezését követő tizenöt napon belül kárelőzményi igazolást kiadni a biztosított járművet vagy járműveket érintő, az adatigénylést megelőző, legalább öt év folyamán a jármű üzemben tartójával fennálló biztosítási szerződéses jogviszony által érintett időszakot illetően az alábbi adatokról: a gépjármű üzemben tartója által az adott biztosítóval fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések száma és időpontja (ideértve a biztosító részteljesítését, de ide nem értve a kifizetett kárösszeg jelen rendelet szerinti határidőn belüli visszafizetése által érintett káreseteket), illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat."

15. §

A Rendelet 1. számú függelékének helyébe a következő függelék lép:

"1. számú függelék

Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 2. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

17. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének f) pontja,

b) a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendeletmódosításáról szóló 316/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2)-(3) bekezdése.

18. §

E rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök