243/2007. (IX. 25.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) 20/B. § (2) bekezdésében, 22. § (9) bekezdésében, 61. §-ának (3) bekezdésében, 79/C. §-ának (2) bekezdésében és 85. §-ának (5) bekezdésében, továbbá az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 2/A. §-sal és az azt megelőző hivatkozással egészül ki:

"[Kjt. 20/A. §-ához]

2/A. § A pályázati felhívást a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen a helyben szokásos módon köteles közzétenni. "

2. §

Az R. a következő 2/B. §-sal és az azt megelőző hivatkozással egészül ki:

"[Kjt. 20/B. § (2) bekezdéséhez]

2/B. § Nem kötelező pályázat kiírása olyan munkakör betöltése esetén,

a) amely tekintetében - 90 napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került kiírásra pályázati felhívás;

b) amely haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók;

c) amely a melléklet alapján "A"-"E" fizetési osztályba történő besorolással tölthető be. "

3. §

Az R. a következő 3/A. §-sal és az azt megelőző hivatkozással egészül ki:

"[Kjt. 22. § (4) bekezdéséhez]

3/A. § A munkáltató alaptevékenységébe tartoznak a Kjt. 79/C. § (2) bekezdése szerinti tudományos kutatói munkakörök. "

4. §

Az R. a következő 3/B. §-sal és az azt megelőző hivatkozással egészül ki:

"[Kjt. 22. § (9) bekezdéséhez]

(1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek és a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeinek részletes szabályait, továbbá a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő részletes eljárási rendet, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait a munkáltató által megállapított gyakornoki szabályzat, illetve a kutatóhely szervezeti és működési szabályzata foglalkoztatási követelményeket tartalmazó fejezete tartalmazza, amelyet - gyakornoki idő kikötése esetén - a kinevezési okmányhoz mellékelni kell.

(2) A gyakornoki szabályzatnak tartalmaznia kell

a) a gyakornoki idő tartamát,

b) a munkakörhöz tartozó tevékenységeket,

c) a gyakornoki munka értékelésének gyakoriságát, szempontjait,

d) a szakmai vezető kijelölését,

e) a gyakornok, a szakmai vezető és a munkáltató gyakornoki idővel kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit.

(3) A gyakornoki idő alatt a gyakornoknak a munkaköréhez tartozó tevékenységek teljes körét meg kell ismernie, a munkakör önálló ellátásához szükséges gyakorlati tudást el kell sajátítania. Ennek érdekében

a) a munkáltató biztosítja annak feltételeit, hogy a gyakornok a munkakörhöz tartozó valamennyi tevékenységet megismerje,

b) a szakmai vezető a munkakör önálló ellátásához szükséges gyakorlati tudást átadja, illetve a gyakornokot hozzásegíti a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, és rendszeresen értékeli a gyakorlati ismeretek elsajátítását,

c) a gyakornok együttműködik szakmai vezetőjével, és törekszik a gyakorlati ismeretek elsajátítására.

(4) A gyakornok munkanaplót vezet, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat.

(5) A szakmai vezető a gyakornok szakmai előrehaladásáról - a gyakornok által vezetett munkanaplót is alapul véve - a munkáltató részére legalább félévente értékelést készít. Az értékelés tartalmazza

a) a gyakornok által elvégzett feladatok főbb típusait,

b) a feladatok által megkövetelt tevékenységek körét,

c) a gyakornok által elsajátított gyakorlati ismereteket,

d) jellemzést a gyakornok önállóságáról, valamint az együttműködésre való készségéről.

A gyakornok a rá vonatkozó értékelésbe betekinthet, és amennyiben annak tartalmát kifogásolja, írásos véleményét az értékeléshez mellékelni kell.

(6) A munkáltató a gyakornoki idő lejártát megelőző hónapban - a szakmai vezető értékelései, valamint a gyakornok munkájával kapcsolatos egyéb visszajelzések alapján - a gyakornokot megfelelt, illetve nem megfelelt eredménnyel minősíti. "

5. §

Az R. 5. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem bízható meg magasabb vezetői megbízással az a közalkalmazott, aki már rendelkezik magasabb vezetői beosztással.

(6) A szerződéskötésre, illetve kötelezettségvállalásra jogosító magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával nem bízható meg, aki, illetve, akinek a Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági kapcsolatban álló

a) egyéni vállalkozó;

b) a gazdasági társaságokról szóló törvény minősített többséget biztosító befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezései szerint minősített többségű befolyást szerzett;

c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, továbbá - a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve - tagja.

(7) Nem bízható meg magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott, aki közeli hozzátartozójával - a megbízás következtében - közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.

(8) Az (5)-(7) bekezdésben meghatározott feltétel a megbízás egész időtartamára vonatkozik. Ha az (5)-(7) bekezdésben meghatározott helyzet a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fennállásának időtartama alatt következik be, az érintett személy köteles annak bekövetkezését haladéktalanul bejelenteni a munkáltatónak. Ha a helyzet egyéb módon jut a munkáltató tudomására, köteles annak megszüntetésére haladéktalanul felszólítani a közalkalmazottat.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott bejelentés megtételétől, illetve felszólítás kézhezvételétől számított 60 napon belül a közalkalmazott köteles az (5)-(7) bekezdésben meghatározott helyzetet megszüntetni. A határidő eltelte után a munkáltató a magasabb vezető, illetve vezető beosztást visszavonja. "

6. §

Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A közalkalmazottakat a Kjt. 2. számú mellékletében meghatározott fokozatok és fizetési osztályok szerint kell besorolni, a 13. §-ban és e rendelet mellékletében foglaltak figyelembevételével. "

7. §

Az R. 13. § (2) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet hatálybalépését követően]

"b) tudományos tanácsadó elnevezésű munkakörbe

1. kell besorolni a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Atv.) 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az MTA Doktora címmel egyenértékűnek tekintett "tudomány(ok) doktora" tudományos fokozattal rendelkező személyt is;

2. lehet besorolni a felsőoktatási törvény alapján habilitált személyt; valamint a nem akadémiai munkáltatónál - jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján - azt a személyt, aki rendelkezik doktori fokozattal vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) szerint azzal egyenértékű tudományos fokozattal (a továbbiakban együtt: tudományos fokozattal), a tudományos főmunkatársi besorolási feltételek teljesítésén túl az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki folyamatosan kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtett ki. A kutatásban szerzett tapasztalatai alapján alkalmas tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának, valamint kutatási projektek vezetésére; idegen nyelven tart előadásokat és publikál;

c) tudományos főmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal és tudományos munkatárs vagy - felsőoktatási intézményben - azzal egyenértékű oktatói munkakörben szerzett legalább hatéves kutatói gyakorlattal rendelkező személyt, ha a kutatóintézet tudományos főmunkatársi minősítő eljárását

1. akadémiai munkáltatónál az Atv. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján létrehozott tudományos tanács,

2. nem akadémiai munkáltatónál jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján sikerrel teljesítette, és alkalmas a tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának irányítására, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson;

d) tudományos munkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal rendelkező személyt, ha az előírt alkalmazási feltételnek megfelel;

e) tudományos segédmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a kutatómunkában irányítással vesz részt, és a felsőoktatási törvény szerinti doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszonyt létesített.

Az a)-e) pontokban meghatározott besorolási feltételektől eltérni nem lehet. "

8. §

Az R. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A tudományos munkakörbe történő besoroláshoz legalább a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, illetve a felsőoktatási törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség szükséges. "

9. §

Az R. e rendelet melléklete szerinti melléklettel egészül ki.

10. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az R. 6. § (3) bekezdése, 9. §-a, valamint az azt megelőző hivatkozás, 13. § (1) bekezdése, a 13. § (3) bekezdésének második mondata, 13. § (6) bekezdése, valamint 14-15. §-a,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 17/1997. (I. 31.) Korm. rendelet,

c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 301/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet,

d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 35/2003. (III. 27.) Korm. rendelet,

e) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 71/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet.

(3) 2007. december 31-én hatályát veszti az R. 2/A. §-a és 2/B. §-ának c) pontja.

(4) 2008. január 1-jén hatályát veszti az R. 3. § (1) bekezdésében a "- az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítését is ideértve -" szövegrész.

(5) Az e rendelet 8. §-a, valamint az e § (2) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatói intézkedéseket 2007. december 31-éig kell megtenni.

(6) Ez a rendelet 2008. január 2-án hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 243/2007. (IX. 25.) Korm. rendelethez

[Melléklet a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelethez]

A központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokban, kutatóintézetekben, a - felsőoktatási intézmények kivételével - nem kutatóintézetként működő központi költségvetési szerveknél a műszaki fejlesztő, a kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök fizetési osztályba sorolása, a besorolás képesítési feltételei és a képesítési feltételek alól történő felmentés esetei

Főmérnök besoroláshoz mesterfokozat vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség szükséges.

Műszaki fejlesztő mérnök elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és természettudományos vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki műszaki fejlesztő tevékenységet folytat.

Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt), továbbá a kutatóhely funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt a kutatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.

Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) elnevezésű munkakörbe kell besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító - felsőfokú szakképesítést igazoló - bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

Ügyviteli elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik.

Szakmai szolgáltató elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel a kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti a kutatók munkáját. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az "E" fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni.

Technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.