49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

E rendelet hatálya a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokban, kutatóintézetekben (a továbbiakban együtt: kutatóintézet), a - felsőoktatási intézmények kivételével - nem kutatóintézetként működő központi költségvetési szerveknél tudományos kutatói munkakörökben és a Magyar Tudományos Akadémiához (a továbbiakban: Akadémia) tartozó kutatást kiegészítő (támogatott kutató helyeket fenntartó, szolgáltató, jóléti) akadémiai központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban együtt: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása

[A Kjt. 20. §-a (2) bekezdéséhez]

2. §

A tudományos kutatói, az érdemi feladatokat ellátó pénzügyi, számviteli, munkaügyi, társadalombiztosítási, adóügyi, valamint pénztárosi, portás és rendész munkakörökben csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

[2]

2/A. §[3]

[Kjt. 20/B. § (2) bekezdéséhez][4]

2/B. §[5]

Nem kötelező pályázat kiírása olyan munkakör betöltése esetén,

a) amely tekintetében - 90 napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került kiírásra pályázati felhívás;

b) amely haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók;

c)[6]

[A Kjt. 21. §-a (2) bekezdéséhez]

3. §

(1)[7] Pályázati eljárásban elnyert határozott idejű szerződéses kutatómunka, illetve feladat elvégzésére öt évet meghaladóan is létesíthető határozott időre közalkalmazotti jogviszony.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkát, feladatot a kinevezési okmányban pontosan meg kell határozni.

[Kjt. 22. § (4) bekezdéséhez][8]

3/A. §[9]

A munkáltató alaptevékenységébe tartoznak a Kjt. 79/C. § (2) bekezdése szerinti tudományos kutatói munkakörök.

[Kjt. 22. § (9) bekezdéséhez][10]

3/B. §[11]

(1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai kötelezettségek és a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeinek részletes szabályait, továbbá a gyakornoki követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő részletes eljárási rendet, valamint a gyakornoki minősítés különös szabályait a munkáltató által megállapított gyakornoki szabályzat, illetve a kutatóhely szervezeti és működési szabályzata foglalkoztatási követelményeket tartalmazó fejezete tartalmazza, amelyet - gyakornoki idő kikötése esetén - a kinevezési okmányhoz mellékelni kell.

(2) A gyakornoki szabályzatnak tartalmaznia kell

a) a gyakornoki idő tartamát,

b) a munkakörhöz tartozó tevékenységeket,

c) a gyakornoki munka értékelésének gyakoriságát, szempontjait,

d) a szakmai vezető kijelölését,

e) a gyakornok, a szakmai vezető és a munkáltató gyakornoki idővel kapcsolatos feladatait, kötelezettségeit.

(3) A gyakornoki idő alatt a gyakornoknak a munkaköréhez tartozó tevékenységek teljes körét meg kell ismernie, a munkakör önálló ellátásához szükséges gyakorlati tudást el kell sajátítania. Ennek érdekében

a) a munkáltató biztosítja annak feltételeit, hogy a gyakornok a munkakörhöz tartozó valamennyi tevékenységet megismerje,

b) a szakmai vezető a munkakör önálló ellátásához szükséges gyakorlati tudást átadja, illetve a gyakornokot hozzásegíti a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez, és rendszeresen értékeli a gyakorlati ismeretek elsajátítását,

c) a gyakornok együttműködik szakmai vezetőjével, és törekszik a gyakorlati ismeretek elsajátítására.

(4) A gyakornok munkanaplót vezet, amely tartalmazza az elvégzett feladatokat.

(5) A szakmai vezető a gyakornok szakmai előrehaladásáról - a gyakornok által vezetett munkanaplót is alapul véve - a munkáltató részére legalább félévente értékelést készít. Az értékelés tartalmazza

a) a gyakornok által elvégzett feladatok főbb típusait,

b) a feladatok által megkövetelt tevékenységek körét,

c) a gyakornok által elsajátított gyakorlati ismereteket,

d) jellemzést a gyakornok önállóságáról, valamint az együttműködésre való készségéről.

A gyakornok a rá vonatkozó értékelésbe betekinthet, és amennyiben annak tartalmát kifogásolja, írásos véleményét az értékeléshez mellékelni kell.

(6) A munkáltató a gyakornoki idő lejártát megelőző hónapban - a szakmai vezető értékelései, valamint a gyakornok munkájával kapcsolatos egyéb visszajelzések alapján - a gyakornokot megfelelt, illetve nem megfelelt eredménnyel minősíti.

[A Kjt. 23. §-a (3)-(4) bekezdéséhez]

4. §

(1)[12] Magasabb vezető beosztású közalkalmazott: a kutatóintézet vezetője (főigazgató, igazgató); kutatóközpontban annak szervezeti és működési szabályzatában önálló szervezeti egységként feltüntetett intézet igazgatója, ügyvezető igazgatója.

(2) Vezető beosztású közalkalmazott(ak): az (1) bekezdésben nem említett, a rendelet hatálya alá tartozó akadémiai költségvetési szerv vezetője, valamennyi költségvetési szerv vezetőjének a szakmai és a gazdasági vezetői feladatokat ellátó helyettese(i), a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető.

5. §

(1) Magasabb vezető beosztás ellátására, valamint a munkáltatóra vonatkozó szervezeti és működési szabályzat szerint meghatározott tudományos szervezeti egység vezetésére történő megbízás csak nyilvános pályázat elfogadásával adható.

(2)[13] Vezető, illetve magasabb vezető beosztás ellátásával csak büntetlen előéletű személy bízható meg.

(3)[14] Az (1) bekezdésben említett megbízás csak határozott időre, legfeljebb öt évre szólóan adható. A megbízás - az (1) és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - többször is meghosszabbítható.

(4) A nyilvános pályázat kiírásának feltételeit, a benyújtott pályázat elbírálásának módját (bizottsági véleményezés, személyes meghallgatás, a pályázati eljárás határideje) a megbízási jogkör gyakorlója határozza meg.

(5)[15] Nem bízható meg magasabb vezetői megbízással az a közalkalmazott, aki már rendelkezik magasabb vezetői beosztással.

(6)[16] A szerződéskötésre, illetve kötelezettségvállalásra jogosító magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával nem bízható meg, aki, illetve, akinek a Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági kapcsolatban álló

a) egyéni vállalkozó;

b) a gazdasági társaságokról szóló törvény minősített többséget biztosító befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezései szerint minősített többségű befolyást szerzett;

c) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, továbbá - a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve - tagja.

(7)[17] Nem bízható meg magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott, aki közeli hozzátartozójával - a megbízás következtében - közvetlen irányítási (felügyeleti), illetve közvetlen elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne.

(8)[18] Az (5)-(7) bekezdésben meghatározott feltétel a megbízás egész időtartamára vonatkozik. Ha az (5)-(7) bekezdésben meghatározott helyzet a magasabb vezető, illetve vezető beosztás fennállásának időtartama alatt következik be, az érintett személy köteles annak bekövetkezését haladéktalanul bejelenteni a munkáltatónak. Ha a helyzet egyéb módon jut a munkáltató tudomására, köteles annak megszüntetésére haladéktalanul felszólítani a közalkalmazottat.

(9)[19] A (8) bekezdésben meghatározott bejelentés megtételétől, illetve felszólítás kézhezvételétől számított 60 napon belül a közalkalmazott köteles az (5)-(7) bekezdésben meghatározott helyzetet megszüntetni. A határidő eltelte után a munkáltató a magasabb vezető, illetve vezető beosztást visszavonja.

Cím adományozása

[A Kjt. 39. §-a (4) bekezdéséhez]

6. §

(1) A kinevező a tudományos munkakört (13. §) betöltő közalkalmazottnak intézeti szenior (Shc.) címet adományozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím adományozásának feltételei: legalább tizenötéves tudományos munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszony, kiemelkedő, illetve tartósan jó kutatómunka végzése.

(3)[20]

Minősítés

[A Kjt. 40. §-a (1) bekezdéséhez]

7. §

(1) Minősíteni kell az a közalkalmazottat, aki vezetői megbízást kap, a megbízást megelőzően, ha nem vagy két évnél régebben volt minősítve.

(2) Nem kell minősíteni az a közalkalmazottat - a Kjt. 40. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivétellel -, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultság eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra.

Összeférhetetlenség

[A Kjt. 41. §-a (2) bekezdéséhez]

8. §

(1)[21] Összeférhetetlen - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how alkalmazására kerülne sor.

(2) Az üzleti titkot, a gazdasági (kutatási) tevékenységhez kapcsolódó minden olyan témát, információt, megoldást, eljárási módszert, adatot, amelynek titokban maradásához a munkáltatónak méltányolható érdeke fűződik, a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben összeférhetetlenségre a munkáltató csak abban az esetben hivatkozhat, ha az üzleti titok említett módon történő meghatározása a közalkalmazott kinevezési okmányában előzetesen megtörtént.

(3)[22] A magasabb vezető, a vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott - a (4) bekezdésben megjelölt kivétellel - nem lehet tagja, illetve vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az alapítója, tagja vagy a munkáltatóval gazdasági kapcsolatban áll.

(4)[23] A munkáltatónál létrejött szellemi alkotásoknak a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben foglaltak figyelembevételével történő üzleti hasznosítása céljából - a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával - beosztásától függetlenül bármely közalkalmazott a munkáltató által alapított, illetve részvételével működő gazdasági társaságnak tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthet.

[24]

[25]

9. §[26]

[A Kjt. 57. §-a (4) bekezdéséhez]

10. §

Évenként öt munkanap pótszabadság jár annak a közalkalmazottnak, aki a Kjt. hatálybalépésekor a 13. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti tudományos munkakörbe volt besorolva, illetve, akit e rendelet hatálybalépését követően a 13. § (2) bekezdésének a)-d) pontja szerinti tudományos munkakörbe sorolnak be.

[A Kjt. 59. §-a (2) bekezdése a) pontjához]

11. §

A készenlétet követően a közalkalmazottat nem illeti meg pihenőidő, ha a készenlét időtartama alatt munkát nem kellett végeznie.

A közalkalmazott előmeneteli és illetményrendszere

[A Kjt. 61. §-a (2) bekezdéséhez]

12. §[27]

A közalkalmazottakat a Kjt. 2. számú mellékletében meghatározott fokozatok és fizetési osztályok szerint kell besorolni, a 13. §-ban és e rendelet mellékletében foglaltak figyelembevételével.

13. §

(1)[28]

(2) E rendelet hatálybalépését követően

a) kutatóprofesszor elnevezésű tudományos munkakörbe kell besorolni az Akadémia rendes és levelező tagját;

b)[29] tudományos tanácsadó elnevezésű munkakörbe

1. kell besorolni a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Atv.) 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az MTA Doktora címmel egyenértékűnek tekintett "tudomány(ok) doktora" tudományos fokozattal rendelkező személyt is;

2. lehet besorolni a felsőoktatási törvény alapján habilitált személyt; valamint a nem akadémiai munkáltatónál - jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján - azt a személyt, aki rendelkezik doktori fokozattal vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) szerint azzal egyenértékű tudományos fokozattal (a továbbiakban együtt: tudományos fokozattal), a tudományos főmunkatársi besorolási feltételek teljesítésén túl az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki folyamatosan kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtett ki. A kutatásban szerzett tapasztalatai alapján alkalmas tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának, valamint kutatási projektek vezetésére; idegen nyelven tart előadásokat és publikál;

c)[30] tudományos főmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal és tudományos munkatárs vagy - felsőoktatási intézményben - azzal egyenértékű oktatói munkakörben szerzett legalább hatéves kutatói gyakorlattal rendelkező személyt, ha a kutatóintézet tudományos főmunkatársi minősítő eljárását

1. akadémiai munkáltatónál az Atv. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján létrehozott tudományos tanács,

2. nem akadémiai munkáltatónál jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján sikerrel teljesítette, és alkalmas a tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának irányítására, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson;

d)[31] tudományos munkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal rendelkező személyt, ha az előírt alkalmazási feltételnek megfelel;

e)[32] tudományos segédmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a kutatómunkában irányítással vesz részt, és a felsőoktatási törvény szerinti doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszonyt létesített.

Az a)-e) pontokban meghatározott besorolási feltételektől eltérni nem lehet.

(3)[33] A kutatói gyakorlati idő csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a közalkalmazott kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált.

(4)[34]

(5)[35] A tudományos munkakörbe történő besoroláshoz legalább a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, illetve a felsőoktatási törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség szükséges.

(6)[36]

14. §[37]

15. §[38]

[A Kjt. 61. §-a (3)-(4) bekezdéséhez]

16. §

A képesítési és többletkövetelmények alóli ideiglenes felmentés és végleges mentesítés iránti kérelmet a munkáltatói jogokat gyakorló vezető terjesztheti elő, és a felmentést, a mentesítést - indokolt esetben, a tudományos munkakörök kivételével - a munkáltató szerv vezetője adhatja meg.

[39]

17. §[40]

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez][41]

17/A. §[42]

(1) A magasabb vezető beosztású közalkalmazott részére járó pótlék mértéke:

a) száz főt meg nem haladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézet vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 250%-a,

b) száz főt meghaladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézet vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 300%-a.

(2) A vezető beosztású közalkalmazott részére járó pótlék mértéke:

a) az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerv vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 200%-a,

b) a száz főt meghaladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézetek és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szervek vezetőjének a szakmai és a gazdasági vezetői feladatokat ellátó helyettesi beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 200%-a,

c) a száz főt meg nem haladó közalkalmazottat foglalkoztató kutatóintézetek és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szervek vezetőjének a szakmai és a gazdasági vezetői feladatokat ellátó helyettesi beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 175%-a,

d) kutatóintézeteknél és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerveknél a főosztályvezetői beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 175%-a,

e) kutatóintézeteknél és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerveknél a főosztályvezető-helyettesi beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 150%-a,

f) kutatóintézeteknél és az Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai költségvetési szerveknél az osztályvezetői beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 100%-a.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított vezetői pótlékok mértéke - a megbízás időtartamára - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem csökkenthető.

[43]

18. §[44]

[45]

19. §[46]

[A Kjt. 85. § (3) bekezdéséhez][47]

19/A. §[48]

A honvédelmi miniszter rendeletben* állapítja meg a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó hivataloknál és háttérintézményeknél, valamint a Magyar Honvédségnél és katonai szervezeteinél, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a katonai felsőoktatási intézményeknél kutatóként foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára vonatkozó szabályokat.[49]

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 1993. április 15. napjától lép hatályba, a tudományos pótszabadsággal kapcsolatos rendelkezéseket (10. §) azonban 1992. július 1. napja időponttól kell alkalmazni.

(2)[50]

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelethez][51]

A központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokban, kutatóintézetekben, a - felsőoktatási intézmények kivételével - nem kutatóintézetként működő központi költségvetési szerveknél a műszaki fejlesztő, a kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök fizetési osztályba sorolása, a besorolás képesítési feltételei és a képesítési feltételek alól történő felmentés esetei

Főmérnök besoroláshoz mesterfokozat vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség szükséges.

Műszaki fejlesztő mérnök elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és természettudományos vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki műszaki fejlesztő tevékenységet folytat.

Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt), továbbá a kutatóhely funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt a kutatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.

Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) elnevezésű munkakörbe kell besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító - felsőfokú szakképesítést igazoló - bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

Ügyviteli elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik.

Szakmai szolgáltató elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel a kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti a kutatók munkáját. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az "E" fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni.

Technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.