26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelet

a Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet l. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

Védetté nyilvánítom Csombárdi-rét természetvédelmi terület elnevezéssel a Somogy megyében, Mezőcsokonya községhatárban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 53, 4 hektár kiterjedésű területet.

2. §

A védetté nyilvánítás célja a terület változatos, mozaikos élőhely-együttesének (vizes élőhelyek, homoki legelők és üde kaszálórétek) megóvása, valamint védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a Belső-Somogyra jellemző tájképi értékek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása.

3. §

(1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság), amely ellátja a terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket.

(2) A terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Fodor Gábor s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelethez

A Csombárdi-rét természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Mezőcsokonya

097/2; 098; 099/15; 099/18; 099/19; 0100; 0101; 0103; 0104 hrsz. -ből 1, 8 ha (0104a); 0104 hrsz. -ből 0, 8 ha (0104b)

2. számú melléklet a 26/2007. (VIII 9.) KvVM rendelethez

A Csombárdi-rét természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

- A belső-somogyi homokvidék északkeleti részének természetes növény- és állatvilágának, valamint jellegzetes tájképi értékeinek megőrzése, fenntartása.

- A terület védett növény- és állatfajainak [pl. vidrafű (Menyanthys trifoliata); keskenylevelű gyapjúsás (Erio-phorum angustifolium); kosbor fajok (Orchis sp); fekete kökörcsin (Pulsatillapratensis ssp. nigricans); vidra (Lut-ra lutra) ] és változatos, mozaikos élőhelyegyüttesének megőrzése.

- A terület természetes vizes élőhelyeinek (pl. láp-és mocsárrétek, zsombékosok és magassásrétek) helyreállítása és megőrzése.

- Természetvédelmi célú kutatási tevékenység, oktatás, bemutatás és szemléletformálás elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A terület jelenlegi természeti és táji értékeinek kialakulásához vezető extenzív, hagyományos gazdálkodási módok folytatása, ösztönzése.

- A területen lévő halastó természetvédelmi szempontú hasznosítása.

- A természetvédelmi céloknak megfelelő ökológiai szemléletű vízgazdálkodás a vizek lefolyásának lassításával.

- Az agresszívan terjeszkedő tájidegen fajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

- Szemléletformálás, a lakosság tájékoztatása, bevonása a természetvédelmi célok megvalósítására irányuló tevékenységekbe.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelés részletes előírásait - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KÖM rendelet 2. § (2) bekezdése c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3. 1-3. 2. fejezet tartalmazza.

3. 1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3. 1. 1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

- A hagyományos extenzív gazdálkodási tevékenység folytatása, legeltetéses állattartás és kaszálás a gyepek megőrzése érdekében.

- A vízfolyások feltöltődő mederszakaszait csak különösen indokolt esetben szabad újra mélyíteni a természetvédelmi hatóság engedélyével, az igazgatósággal egyez-tetetett módon.

- Szükség esetén (elsősorban természetes eredetű) akadályok elhelyezésével kell elősegíteni a patakmedrek természetes állapothoz hasonló lefutásának kialakulását.

3. 1. 2. Fajok védelme

- A gyepek legeltetésekor figyelemmel kell lenni a védett növényfajok életciklusára. A legeltetést a védett növényfajok termőhelyén csak azok termésérése után, legkorábban május 15-én szabad megkezdeni.

3. 1. 3. Látogatás

- A látogatócsoportok létszáma legfeljebb 25-30 fő lehet. Ennél nagyobb létszámú csoportok esetén az igazgatóság által biztosított szakvezetőt kell igénybe venni a látogatáshoz.

- Technikai sportok és a védett természeti, valamint a táji értékeket veszélyeztető tevékenységek nem folytathatók a területen.

- A védett (és különösen a fokozottan védett) állatfajok élettevékenységét (fészkelését, táplálkozását stb.) a látogatók nem zavarhatják.

3. 1. 4. Oktatás és bemutatás

- A terület kialakulását, fejlődéstörténetét, természeti, táji értékeit és megőrzésük jelentőségét bemutató tanösvényt és tájékoztató táblákat kell létesíteni.

3. 1. 5. Terület- és földhasználat

- A területen található földutak gépjárművel nem vehetők igénybe, kivéve a természetvédelmi kezelés és a területen jogszerűen végzett tevékenységek megvalósítása érdekében történő gépjárműhasználatot.

- A területen tilos a hulladékelhelyezés.

- Tűzgyújtáshoz a természetvédelmi hatóság engedélye és az igazgatósággal való előzetes egyeztetés szükséges.

3. 1. 6. Vadgazdálkodás

- A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjére kell csökkenteni.

- A vadászati létesítményeket a természetvédelem, turizmus, kutatás szempontjait figyelembe véve kell elhelyezni a területen. A vadászati létesítmények engedélyezési eljárása során a természetvédelmi hatóság a szakkérdés vizsgálata során az igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével jár el.[1]

- A területen vadat vonzó vadgazdálkodási berendezés (sózó, szóró) elhelyezése tilos.

3. 1. 7. Táj- és kultúrtörténeti értékek

- A legelőn található idős fák kivágása csak különösen indokolt esetben, az igazgatósággal való előzetes egyeztetéssel és a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges.

3. 2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3. 2. 1. Gyepek kezelése

- A gyepeket a láprétek és nedves területek kivételével legeltetni kell, elsősorban őshonos háziállat-fajtákkal.

- A legelőkön szükség esetén cserjeirtást kell végezni.

- A legelő állatállomány létszámát csak a rendelkezésre álló legelők kiterjedésével és hozamával összhangban szabad emelni, a túllegeltetést kerülni kell.

- A nedves gyepterületeket kaszálással kell kezelni. A lekaszált növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani a területről, lehetőleg kézi erővel.

- Az üde lápréteken a rendszeres használatot mellőzni kell.

3. 2. 2. Halastavak kezelése

- A halgazdálkodást a természetes halfaj-összetétel biztosításával, a területen honos halfajoknak a víztest méretével és típusával összhangban történő telepítésével kell végezni.

- Halászati tevékenység csak a természetvédelmi szempontoknak és célkitűzéseknek alárendelten folytatható.

- A halak etetését minimalizálni kell, a gazdálkodást a természetes eltartóképességre kell alapozni.

- A halastó töltéseit folyamatosan karban kell tartani.