367/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1) és (4) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontban foglalt feladatkörében a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) az 1. §-t követően a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E rendelet alkalmazásában

a) elektronikus számla: az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Eszr.) 1-2. §-aiban meghatározott fogalom;

b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének I. Pénzügyi szolgáltatások részének 5. 1. pontjában meghatározott fogalom, kivéve a csekket;

c) pénztári kártya: olyan egészség-, vagy önsegélyező pénztár által kibocsátott eszköz, amely alkalmas a pénztártag azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére, valamint alkalmas lehet egészségügyi és egészségbiztosítási adatkezelés támogatására;

d) zárolás: a pénztártag egyéni számláján lévő összeg elkülönítése a pénztári kártyát elfogadó követelése kielégítésének biztosítása céljából. "

2. §

Az Ebr. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei, a teljes pénztári vagyon és a saját kezelésű vagyon arányában. Erről a pénztárnak a hozamfelosztási szabályzatában kell rendelkeznie. Amennyiben a pénztár saját kezelésű vagyonrésze az 1 milliárd forintot meghaladja, akkor a fenti költségek teljes egészében elszámolhatóak a befektetések vagyonarányos költségei között. A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülő ingatlanértékeléssel és műszaki ellenőri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés előkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat. "

3. §

Az Ebr. 19/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli. "

4. §

(1) Az Ebr. 19/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a követ-kező rendelkezés lép:

"(1) Az Öpt. 38/A. § (6) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelő személyt vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves időtartamra szólhat. A megbízott személynek, illetve szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétől és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejűleg csak egy ingatlanértékelő állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. "

(2) Az Ebr. 19/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem lehet a pénztár ingatlanértékelője az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztőjével, ingatlankezelőjével, ingatlanüzemeltetőjével, szerződéses kapcsolatban áll.

(5) A pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékelése

a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,

b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy

c) újraelőállítási költségen alapuló módszerrel történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.

(6) Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni. "

5. §

(1) Az Ebr. 19/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlanértékelő az ingatlanértékelés során szakvéleményében

a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;

b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;

d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését;

e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat,

f) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá,

g) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,

h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket, i) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és j) mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e. "

(2) Az Ebr. 19/C. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

(5) A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok:

a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelő által meghatározott, ingatlanért kifizethető legmagasabb összeget,

b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve

c) az ingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legkisebb bérleti díj. "

6. §

Az Ebr. a 19/D. §-t követően a következő 19/E-19/F. §-sal egészül ki:

"19/E. § (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója;

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll;

c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelője, műszaki ellenőre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelő vezető tisztségviselője vagy ezek Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

19/F. § A pénztár ingatlankezelőjének ingatlankezelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelő legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelői szakképesítéssel. "

7. §

Az Ebr. 21/A. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Azon önsegélyező pénztárak esetén, amelyek közösségi szolgáltatást nyújtanak, és a tartalékba a tag egyéni számlájáról átcsoportosítás történt, valamint a tag követelése nem nyújt fedezetet a jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos költség érvényesítésére, az indokolt költség fennmaradó része, de legfeljebb 1500 forint a közösségi szolgáltatás(ok) tartalékának terhére érvényesíthető. "

8. §

Az Ebr. a 23. §-t követően a következő címmel, valamint alcímmel egészül ki:

"V. rész

Az egészségpénztárak és az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások egyes szabályai

Az önsegélyező pénztári szolgáltatásokra vonatkozó egyes szabályok"

9. §

Az Ebr. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 24/A-24/L. §-okkal, valamint alcímekkel egészül ki:

"24. § (1) A közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárakban a tagdíjak közösségi szolgáltatások tartalékaiba fizetendő részére, valamint a közösségi szolgáltatások tartalékainak a biztonságos szolgáltatásnyújtáshoz szükséges minimális nagyságára vonatkozó kalkulációt a pénztár biztosításmatematikusa készíti vagy ellenjegyzi. A kalkulációt az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább három évente kell elkészíteni. Amennyiben az elkészített kalkuláció ellenjegyzését megtagadja, azt a biztosításmatematikus a Felügyeletnek az önsegélyező pénztár számára történő bejelentését követően 3 munkanapon belül írásban bejelenti.

(2) A biztosításmatematikus elkészíti vagy ellenjegyezi az Öpt. 50. § (3) bekezdésében foglalt kalkulációt, illetve a pénztár pénzügyi tervét.

(3) A közösségi szolgáltatások alakulását, megfelelőségét, a tartalékokra ható tényezők alakulását, valamint a közösségi szolgáltatások javára történő befizetések és az azok terhére finanszírozott szolgáltatások összege közötti viszonyt a biztosításmatematikus évente értékeli.

(4) A biztosításmatematikus évente jelentést készít. A biztosításmatematikus jelentésének a (3) bekezdésben meghatározott értékelés mellett tartalmaznia kell a szolgáltatások kalkulációjának esetleges megváltoztatására vonatkozó javaslatot is. A biztosításmatematikus jelentését az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és arról határozni kell.

(5) A pénztár igazgató tanácsa a (2) bekezdésben foglaltak szerint elkészített vagy ellenjegyzett kalkuláció, illetve pénzügyi terv figyelembevételével meghatározza a közösségi szolgáltatások finanszírozásához szükséges szolgáltatási tartalékok számát, illetve az egyes tartalékokból finanszírozható szolgáltatások összetételét.

(6) Nem kell biztosításmatematikust megbíznia és nem kell az (l)-(5) bekezdésben foglaltakat alkalmaznia azon önsegélyező pénztárnak, amelynél

a) a közösségi szolgáltatások tartalékaiba történő összes éves befizetés egy tagra vetített átlagos értéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb havi minimálbér összegének 10 százalékát, és

b) a pénztár alapszabálya tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a pénztárnak fel kell függeszteni azon közösségi szolgáltatások folyósítását, amelyek esetében a szolgáltatáshoz tartozó tartalék szintje annak éves szinten tervezett bevételének 2 százaléka alá süllyed.

24/A. § (1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai - szolgáltatásonként egységesen - meghatározott összegűek, illetve kár-, költség- vagy jövedelemarányosak lehetnek. Az önsegélyező pénztár meghatározhatja a szolgáltatás legkisebb és legnagyobb összegét, illetve legkisebb és legnagyobb mértékét.

(2) A szolgáltatások összegének meghatározásának módját minden szolgáltatásra jogosult tagra azonos módon kell alkalmazni. A szolgáltatások összegének meghatározása nem tartalmazhat mérlegelésen alapuló elemet.

(3) Az önsegélyező pénztár a közösségi szolgáltatási tartaléko(ka) t az érintett tagok egyéni számlájának egyidejű megterhelésével folyamatosan képzi. Amennyiben a pénztár alapszabálya ettől eltérően rendelkezik, a közösségi szolgáltatás járadék formájában vehető igénybe.

(4) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a közösségi szolgáltatások összege az alapszabályban meghatározott módon csökkenthető.

(5) Az önsegélyező pénztár alapszabályában rendelkezni kell a szolgáltatási tartalék(ok) nak a tartalékokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztonságos nyújtásához szükséges szintje alá csökkenése esetén követendő eljárásról.

(6) A közösségi szolgáltatási tartalék(ok) nak az Öpt. 50. § (5) bekezdése szerinti esetekben az egyéni számlákra történő átcsoportosítás során az érintett szolgáltatási tartalékból korábban szolgáltatásban részesült tagokat megillető összeget csökkenteni nem lehet.

(7) Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatás olyan utalvány formájában is teljesíthető, amely kizárólag a finanszírozott termékekre váltható be. Ennek feltétele, hogy az utalvány kibocsátója egyértelműen nyilatkozik arról és garantálja, hogy az utalvány kizárólag az Öpt. 50/B. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatás jogszabályban előírt módon történő megvásárlására használható fel. Ebben az esetben az utalvány összege a tag egyéni számlájával szemben elszámolható, és az utalvány megvásárlásáról kiállított számla ezen szolgáltatás igénybevételének minősül.

Az egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatókkal kötendő szerződések egyes szabályai

24/B. § (1) Az egészségpénztári szolgáltatókkal az Öpt. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján a szolgáltatás nyújtásának feltételeként kötendő szerződések kötelező tartalmi elemei a következők:

a) szerződő felek azonosító adatai (megnevezés, székhely, adószám, nyilvántartási vagy cégjegyzékszám, bankszámlaszám, képviselő személye, az egészségpénztári szolgáltató működési engedélyének (ÁNTSZ engedélyének) száma;

b) a szolgáltatások megnevezése, továbbá KSH besorolása vagy OENO kódja, valamint e rendelet szerinti besorolása;

c) a szolgáltatások igénybevételének, helye, ideje;

d) a szerződés hatálybalépésére, tartamára vonatkozó meghatározás;

e) a szerződés felmondásának (rendes és rendkívüli felmondás) szabályai;

f) egészségpénztári kártya használatának lehetősége esetén az ezt szabályozó rendelkezések.

(2) Az egészségpénztári szolgáltatói szerződések kötelező melléklete az egészségpénztári szolgáltató felelősségbiztosításának másolata, amennyiben a működésére vonatkozó szakmai szabályok ennek kötelező meglétét előírják.

24/C. § (1) Az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltató közötti szerződés - kivéve az Öpt. 51/B. § (1) bekezdésének n) pontjában meghatározott, sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása szolgáltatást nyújtó egészségpénztári szolgáltatót, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződésben álló szolgáltatókat az e szerződés tárgyát képező szolgáltatások tekintetében - csak írásban érvényes.

(2) Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, ellenében teljesíthet kifizetést. Ettől eltérően kifizetés teljesíthető a (4) bekezdésben meghatározott, a pénztár nevére kiállított dokumentum alapján is. Az egészségpénztári szolgáltató a számlán, egyszerűsített számlán, a bizonylaton, vagy elektronikus dokumentumon az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját feltünteti.

(3) A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló bizonylatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,

b) a bizonylat kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó neve, címe és adószáma,

d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,

e) a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,

f) a teljesítés időpontja,

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább beazonosításához szükséges,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

i) a termék, szolgáltatás egységára,

j) a termék (szolgáltatás) ellenértéke összesen,

k) a bizonylat végösszege,

l) a fizetés módja és határideje.

(4) A pénztár részére megküldött dokumentum több pénztártaggal kapcsolatos gazdasági eseményt, gazdasági műveletet is tartalmazhat. Ebben az esetben a gazdasági műveletet (eseményt) tagonkénti bontásban kell feltüntetni. A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló dokumentumnak legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie. Papír alapú dokumentum esetén azt a kiállítónak cégszerűen alá kell írnia, elektronikus dokumentum esetén pedig azt az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

24/D. § (1) Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdésének g)-h) pontja, az Öpt. 51/B. § (1) bekezdésének f), g), i) pontja, valamint az Öpt. 51/C. §-ának c) pontja alapján nyújtott támogatás alapján finanszírozott termékek esetében a termék értékesítője és a pénztár között szerződéskötésre nincs szükség.

(2) Az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszer keretében történő igénybevétele során fizetendő vizitdíjhoz és kórházi napidíjhoz történő hozzájárulás esetében a pénztár és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti finanszírozott egészségügyi szolgáltató között nincs szükség szerződéskötésre.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott termék megvásárlását a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a 24/C. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, vagy a 24/C. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus dokumentum pénztár részére történő eljuttatásával igazolja. A vizitdíj, kórházi napidíj megfizetését a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, az egészségügyi szolgáltató által a vizitdíj, illetőleg a kórházi napidíj megfizetéséről kiállított nyugta, illetve számla pénztár részére történő eljuttatásával igazolja.

A pénztári kártya kibocsátásának és használatának szabályai

24/E. § (1) Az egészség- és önsegélyező pénztárak önállóan, vagy más szervezetekkel közösen pénztári kártyát bocsáthatnak ki. A kártya kibocsátásáról és a kártyás elszámoló-rendszer alkalmazásáról - beleértve a társkártyára vonatkozó rendelkezéseket is - a Pénztár alapszabályában kell rendelkezni. Az alapszabály a kártya igénylését a tag számára kötelezővé teheti.

(2) A kártya igénylésének, használatának szabályait az igazgatótanács által elfogadott szabályzatban (a továbbiakban: kártyaszabályzat) kell rögzíteni. A kártyasza-bályzatot a kártyával együtt a pénztártagoknak át kell adni és folyamatosan gondoskodni kell annak tagok általi elérhetőségéről.

(3) A kártyaszabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a kártya igénylésének rendjét;

b) a kártya használatára vonatkozó szabályokat;

c) a kártya használatával összefüggő felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a kártya letiltásának szabályait;

d) a kártya által elvégezhető műveletek szabályait, a kártyán tárolt adatok megjelölését;

e) a kártya fizikai és technikai leírását, azonosítására alkalmas megjelölések felsorolását;

f) a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban felmerülő, a tagot közvetlenül terhelő költségeket;

g) az arra vonatkozó előírást, hogy a kártyabirtokos számára lehetőséget kell biztosítani a kártyával összefüggésben kezelt személyes adatainak megismerésére, azokhoz történő hozzáférésre;

h) a g) pontban meghatározott hozzáférési lehetőség eljárási szabályait.

24/F. § A pénztári kártya kizárólag a pénztári szolgáltatásokhoz, illetve az azokkal kapcsolatos elszámolásokhoz kapcsolódó, e rendeletben meghatározott funkciókat töltheti be. A pénztári kártya nem teheti lehetővé azt, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeggel közvetlenül rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. A pénztári kártya nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

24/G. § A pénztár a pénztári kártya-elfogadóval írásbeli szerződést köt (kártyaelfogadási szerződés), amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kártya elfogadásának feltételeit,

b) a kártya-elfogadó bizonylat elkészítésének és pénztárhoz történő eljuttatásának módját és határidejét,

c) az igénybe vett szolgáltatások és megvásárolt termékek ellenértéke pénzügyi rendezésének módját és határidejét,

d) a zárolásra vonatkozó szabályokat.

24/H. § (1) A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a pénztári kártya igénylésével a tag hozzájárul ahhoz, hogy a kártya elfogadója az általa kiállított, a 24/C. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő számlát közvetlenül, az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a pénztár részére küldje meg kiegyenlítés végett. Ebben az esetben, amennyiben elektronikus számlát alkalmaznak, az Eszr. 2. § (2) bekezdése szerinti szerződést a pénztártag javára a pénztár köti meg és az ugyanezen § (4) bekezdése szerinti összesítőt a pénztár részére kell megküldeni. A kártya igénylésekor erre a tag figyelmét írásban fel kell hívni. A számla pénztárhoz való közvetlen továbbítása esetén biztosítani kell, hogy a kártya elfogadója a számlával azonos adattartalmú dokumentumot bocsásson a tag rendelkezésére.

(2) A pénztár a számlák fogadását és azok feldolgozását kiszervezheti, azonban az utalványozást csak a pénztár végezheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás alkalmazható valamely hitelintézet által kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetében is, ha az a kibocsátó pénztárral kötött szerződése alapján alkalmas a pénztártagsági jogviszony igazolására.

Zárolás

24/I. § (1) A kártya-elfogadó a tag kezdeményezésére az igénybe vett szolgáltatás, illetve megvásárolt áru ellenértékét zároltatja.

(2) A pénztár a zárolt összeget csak a zárolással kapcsolatos követelés kiegyenlítésére használhatja fel. A 24/H. § szerinti elektronikus számla alkalmazása esetén a zárolt összeg felhasználása csak akkor történhet meg, ha az igénybe vett szolgáltatás jogszerűségéről a pénztár meggyőződött.

(3) Amennyiben a pénztár a 24/H. § szerinti elektronikus számlát alkalmaz, ennek során az elektronikus számla beérkezését követő 5 munkanapon belül az igénybe vett szolgáltatás jogszerűségét megvizsgálja, a kártya-elfogadó részére a zárolt összegnek a jogszerűen igénybe vett részét átutalja, a fennmaradó összeg tekintetében a zárolást megszünteti.

(4) A zárolás megszűnik:

a) az összeg felhasználásával,

b) 24/H. § szerinti elektronikus számla esetén a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként való zárolás esetén a zárolás pénztár általi megszüntetésével, illetve

c) a jogszabály erejénél fogva legkésőbb a zárolás kezdeményezésétől számított 181. napon.

(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a zárolt összeg a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére nem fizethető ki, illetve nem utalható át. Amennyiben a zárolás megszűnését követően marad fenn összeg, akkor az a tag követelése, amit a pénztár utólagos elszámolás keretében a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére a zárolás megszűnését követő 15 napon belül kifizet, illetve átutal.

(6) A pénztár vagy az általa megbízott szolgáltató automatizált ellenőrzési rendszert működtethet. A kártya-elfogadó a finanszírozható termékekről számlát állít ki, amelyet a pénztár a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiegyenlít.

Pénztári kártyával kapcsolatos költségek

24/J. § (1) A pénztári kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénztár, illetve a kártya elfogadó viseli. E költségekkel - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - a tag egyéni számlája nem terhelhető meg.

(2) A pénztári kártya kibocsátási költségével a tag egyéni számlája megterhelhető.

(3) A tag számára a pénztári kártya használatával történő szolgáltatás-igénybevétel nem járhat semmilyen többletköltséggel a más fizetési és elszámolási módozatokhoz képest.

Szolgáltatás-szervezés

24/K. § (1) A szolgáltatásszervező - a pénztár erre vonatkozó külön megbízása esetén - bizományosként eljárhat a szolgáltatási szerződések, a kártyaelfogadási szerződés, valamint az elektronikus számlázással kapcsolatos szerződések megkötése érdekében. Ebben az esetben a szerződéseket a szolgáltatásszervező a saját nevében, a pénztár javára köti meg. A bizományi szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alkalmazandók, azzal, hogy a Ptk. 509. §-a (2) bekezdését csak a szerződés kifejezett ilyen értelmű rendelkezése esetén kell alkalmazni.

(2) A szolgáltatásszervező elláthatja az egészségpénztári szolgáltatók tevékenységének a szolgáltatókkal kötött szerződésben rögzített módon történő ellenőrzését a pénztár által meghatározott körben.

A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások szakmai ellenőrzési rendje

24/L. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - általános ellenőrzési jogköre keretében - ellenőrzi, hogy a pénztárak szolgáltatásaikat a jogszabályokban előírt rendelkezések szerint szervezik és finanszírozzák tagjaik részére.

(2) A pénztárak által nyújtott szolgáltatások szakmai ellenőrzésére az egészségpénztári szolgáltatóknál a szakmai tevékenységi engedélyt kiadó hatóság jogosult, saját tevékenységére vonatkozó szakmai ellenőrzési előírások szerint.

(3) Azon szolgáltatások, termékek szakmai ellenőrzését, amelyek minőségi tanúsítvánnyal válnak alkalmassá a pénztári szolgáltatásra, ezen tanúsítványok kiadására jogosult intézmények végzik, saját tevékenységükre vonatkozó szakmai ellenőrzési előírásaik szerint. "

Záró rendelkezések

10. §

Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

11. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet.

12. §

E rendelet 2008. január 6-án hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök