263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról

A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott önsegélyező, illetve egészségpénztárakra (a továbbiakban együtt: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában és az Öpt. 2. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra terjed ki.

Általános rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § e) pontjában meghatározott szolgáltatás;

b) egészségügyi hatóság: az Eütv. 3. § h) pontjában meghatározott hatóság;

c) egészségügyi szolgáltató: az Eütv. 3. § f) pontjában meghatározott szolgáltatók;

d) egészségpénztári szolgáltató: az Öpt 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltatók;

e) egyéni egészségszámla: az Öpt. 2. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott egyéni számla;

f)[1]

g)[2]

h)[3] minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény: az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti kijelölt szervezet;

i)[4]

j) szolgáltatásszervező: az Öpt 2. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató;

k)[5]

l)[6]

m)[7]

n)[8]

o)[9] pénztári kártya: olyan egészség-, vagy önsegélyező pénztár által kibocsátott eszköz, amely alkalmas a pénztártag azonosítására, az egyéni számlán meglévő fedezet igazolására, valamint az egyéni számlán zárolási művelet elvégzésére, valamint alkalmas lehet egészségügyi és egészségbiztosítási adatkezelés támogatására;

p)[10] elektronikus számla: az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet (a továbbiakban: Eszr.) 1-2. §-aiban meghatározott fogalom;

q)[11] zárolás: a pénztártag egyéni számláján lévő összeg elkülönítése a pénztári kártyát elfogadó követelése kielér) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú mellékletének 5.1. pontjában meghatározott fogalom, kivéve a csekket;

s)[12] közeli hozzátartozó: az Öpt. 2. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott személy.

Az önsegélyező és egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások köre

3. §[13]

(1) Az önsegélyező pénztárak az Öpt. 50/A. §-ában foglalt kiegészítő önsegélyező pénztári, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére nyújthatják.

(2) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének ca) pontjában foglalt, a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokat az önsegélyező pénztár a gyermeket nevelő szülő, örökbefogadó szülő vagy gyám részére biztosíthatja. A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a gyermek megszületése, örökbefogadása, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása esetén vehetőek igénybe.

(3)[14] Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cb) pontjában foglalt munkanélküliségi ellátást az önsegélyező pénztár azon személynek nyújthatja, akinek jövedelemszerző tevékenysége megszűnt és nyugellátásra nem jogosult.

(4) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cc) pontja alapján az önsegélyező pénztár a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén biztosíthat támogatást.

(5)[15] Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cd) pontja szerinti, betegséghez, egészségi állapothoz kapcsoló szolgáltatásait az önsegélyező pénztár a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. §-ában meghatározott keresőképtelenség, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személynek nyújthatja.

(6) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének ce) pontja alapján az önsegélyező pénztár az 5. § (7)-(9) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat nyújthatja.

(7) Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének cf) pont szerinti gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása alapján az önsegélyező pénztárak az 5. § (11) bekezdésének a) pontjában foglalt szolgáltatásokat (a továbbiakban: a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása) nyújthatják.

(8) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének cg) pontja alapján a pénztártag vagy közeli hozzátartozójának halála esetén a hátramaradottak segélyezése biztosítható.

(9) Az Öpt 2. § (7) bekezdésének ch) pontja alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás biztosítható.

(10)[16] Az Öpt. 2. §-a (7) bekezdésének ci) pontja szerinti nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának megtérítése nyújtható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb 20 000 forint lehet.

(11)[17] Az Öpt. 2. § (7) bekezdésének d) pontja szerinti életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások körében az önsegélyező pénztárak az 5. § (18) bekezdésében foglalt szolgáltatásokat nyújthatják.

3/A. §[18]

(1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásait - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag az Öpt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi szolgáltatásként nyújthatja.

(2) Az önsegélyező pénztár a 3. §-ban meghatározott szolgáltatások közül a következőket az Öpt. 50. § (1) bekezdésében meghatározott egyéni szolgáltatásként is nyújthatja:

a) a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása alapján nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás;

b) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

c) a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskeresési járadék, álláskeresési segély összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

e) táppénz, baleseti táppénz, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, valamint a baleseti járadék kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

f) a temetés igazolt költségeinek támogatása;

g) gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;

h) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;

i) az átmeneti járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig;

j) a rokkantsági járadék, valamint a rendszeres szociálisjáradék összegének kiegészítése a folyósítás időtartama alatt, legfeljebb az ellátással megegyező mértékben;

k)[19] a 3. § (6) és (9) bekezdésében foglalt szolgáltatások.

l)[20] nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a beiskolázás igazolt költségeinek támogatása.

3/B. §[21]

(1) A pénztár szolgáltatást kizárólag a szolgáltatásra jogosult személy erre vonatkozó írásbeli igénylése alapján, az egyes szolgáltatások alapjául szolgáló

a) esemény bekövetkezése után, vagy

b) állapot fennállása idején nyújthat.

(2) A szolgáltatás iránti igényt a szolgáltatás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését, állapot kialakulását, illetve a szolgáltatásra való jogosultságot igazoló dokumentum kézhez vételét követő 120 napon belül kell a pénztárhoz benyújtani. Az igény bejelentésének minősül a pénztári kártya használata.

(3)[22] A 3. § (10) bekezdésében meghatározott szolgáltatás a tanév első napját megelőző 60 napon belül, vagy a tanév első napját követő 60 napon belül kiállított és teljesített, a 10. § (3) bekezdésben meghatározottak szerinti számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható.

(4)[23] A pénztár alapszabályában meg kell határozni, hogy a pénztár a szolgáltatási igény bejelentését követően hány napon belül teljesíti az eseti szolgáltatásokat, illetve hány napon belül kezdi meg a járadékok folyósítását.

(5)[24] A valamely nem végleges állapoton alapuló szolgáltatásra való jogosultság megszűnését a jogosultnak a megszűnés időpontját, illetve a szolgáltatásra való jogosultság megszűnését igazoló dokumentum kézhez vételét követő 30 napon belül be kell jelentenie a pénztárnak. Amennyiben a jogosultság megszűnése rendszeres (járadékjellegű) szolgáltatás folyósításának tartama alatt következik be, a járadék folyósítását a jogosultság megszűnésének bejelentését követő 30 napon belül be kell szüntetnie a pénztárnak.

(6)[25] A feltételek bekövetkeztét, fennállását a szolgáltatás igénylésekor vagy azt megelőzően kell igazolni. A szolgáltatások igénybevételét megalapozó dokumentumokat az önsegélyező pénztár a szolgáltatás folyósításának napjától számított 8 évig megőrzi.

3/C. §[26]

(1) A közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárakban a tagdíjak közösségi szolgáltatások tartalékaiba fizetendő részére, valamint a közösségi szolgáltatások tartalékainak a biztonságos szolgáltatásnyújtáshoz szükséges minimális nagyságára vonatkozó kalkulációt a pénztár biztosításmatematikusa készíti vagy ellenjegyzi. A kalkulációt az alapszabályban meghatározott gyakorisággal, de legalább három évente kell elkészíteni. Amennyiben az elkészített kalkuláció ellenjegyzését megtagadja, azt a biztosításmatematikus a Felügyeletnek az önsegélyező pénztár számára történő bejelentését követően 3 munkanapon belül írásban bejelenti.

(2) A biztosításmatematikus elkészíti vagy ellenjegyezi az Öpt. 50. § (3) bekezdésében foglalt kalkulációt, illetve a pénztár pénzügyi tervét.

(3) A közösségi szolgáltatások alakulását, megfelelőségét, a tartalékokra ható tényezők alakulását, valamint a közösségi szolgáltatások javára történő befizetések és az azok terhére finanszírozott szolgáltatások összege közötti viszonyt a biztosításmatematikus évente értékeli.

(4) A biztosításmatematikus évente jelentést készít. A biztosításmatematikus jelentésének a (3) bekezdésben meghatározott értékelés mellett tartalmaznia kell a szolgáltatások kalkulációjának esetleges megváltoztatására vonatkozó javaslatot is. A biztosításmatematikus jelentését az éves beszámolót elfogadó közgyűlés elé kell terjeszteni és arról határozni kell.

(5) A pénztár igazgató tanácsa a (2) bekezdésben foglaltak szerint elkészített vagy ellenjegyzett kalkuláció, illetve pénzügyi terv figyelembevételével meghatározza a közösségi szolgáltatások finanszírozásához szükséges szolgáltatási tartalékok számát, illetve az egyes tartalékokból finanszírozható szolgáltatások összetételét.

(6) Nem kell alkalmazni az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat azon önsegélyező pénztárak esetében, amelyeknél

a) a közösségi szolgáltatások tartalékaiba történő összes éves befizetés egy tagra vetített átlagos értéke nem haladja meg a mindenkori legkisebb havi minimálbér összegének 10 százalékát, és

b) a pénztár alapszabálya tartalmaz olyan rendelkezést, melynek alapján a pénztárnak fel kell függeszteni azon közösségi szolgáltatások folyósítását, amelyek esetében a szolgáltatáshoz tartozó tartalék szintje annak éves szinten tervezett bevételének 2 százaléka alá süllyed.

Ezen pénztárak esetében a biztosításmatematikus elkészíti vagy ellenjegyzi a pénztár hosszú távú pénzügyi tervét.

4. §[27]

(1) Az önsegélyező pénztár szolgáltatásai - szolgáltatásonként egységesen - meghatározott összegűek, illetve kár-, költség- vagy jövedelemarányosak lehetnek. Az önsegélyező pénztár meghatározhatja a szolgáltatás legkisebb és legnagyobb összegét, illetve legkisebb és legnagyobb mértékét.

(2) A szolgáltatások összegének meghatározásának módját minden szolgáltatásra jogosult tagra azonos módon kell alkalmazni. A szolgáltatások összegének meghatározása nem tartalmazhat mérlegelésen alapuló elemet.

(3) Az önsegélyező pénztár a közösségi szolgáltatási tartalékot az érintett tagok egyéni számlájának egyidejű megterhelésével folyamatosan képzi. Amennyiben a pénztár alapszabálya ettől eltérően rendelkezik, a közösségi szolgáltatás járadék formájában vehető igénybe.

(4) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a közösségi szolgáltatások összege az alapszabályban meghatározott módon csökkenthető.

(5) Az önsegélyező pénztár alapszabályában rendelkezni kell a szolgáltatási tartalék(ok) nak a tartalékokhoz kapcsolódó szolgáltatások biztonságos nyújtásához szükséges szintje alá csökkenése esetén követendő eljárásról.

(6) A közösségi szolgáltatási tartalék(ok) nak az Öpt. 50. § (5) bekezdése szerinti esetekben az egyéni számlákra történő átcsoportosítás során az érintett szolgáltatási tartalékból korábban szolgáltatásban részesült tagokat megillető összeget csökkenteni nem lehet.

5. §[28]

(1) Az egészségpénztárak az Öpt. 51/A. §-ában foglalt kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásként a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján közeli hozzátartozók részére a (2)-(18) bekezdésekben meghatározott, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatják.

(2) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ca) pontja alapján a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése akkor támogatható, ha az az egészségügyi szolgáltatónál a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés alapján kerül igénybevételre.

(3) A pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cb) pontja szerinti otthoni gondozás a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által nyújtható.

(4) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cc) pontjában meghatározott gyógyterápiás kezelésnek minősülnek a gyógytorna, a gyógymasszázs és a fizioterápiás kezelések.

(5) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cd) pontjában meghatározott gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatásának minősülnek a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok és gyógybarlang (barlangterápiás intézet) egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai.

(6) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ce) pontjában meghatározott közfürdő által nyújtott gyógykezelés keretében a közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevétele biztosítható.

(7) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cf) pont alapján vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása körében Braille írással készült könyvek, magazinok árának támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása biztosítható.

(8) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cg) pontja alapján mozgáskorlátozott vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) biztosítható.

(9) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ch) pontja alapján vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása biztosítható.

(10) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ci) pontja alapján a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések

a) egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételének;

b) (12) bekezdésben foglalt szolgáltatásként történő igénybevételének

támogatása biztosítható.

(11) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cj) pontja alapján az egészségpénztár egészségügyi önsegélyező feladatának ellátása körében a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

a) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatásaként:

1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;

2. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerbeszerzés keretében alkalmazásra kerülő gyógyszerek és immunológiai készítmények árának támogatása;

3. orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;

4. a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normalesben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;

5. az anyatej helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

6. a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;

7. társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának támogatása;

8. közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE jelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;

9. egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő-és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;

10. gyógyvizek és gyógyiszap megvásárlásának támogatása;

11. az 1-10. pontokban felsorolt termékek házhozszállítása;

b) a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlása az Ebtv. 44. §-a szerinti keresőképtelenség esetén;

c) pénztártag halála esetén a hátramaradottak segélyezése, valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás.

(12) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének ck) pontja alapján gyógyüdülés, valamint egészségügyi üdülés támogatásaként az egészségpénztár a következő szolgáltatásokat nyújthatja:

1. a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben, vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevételének támogatása;

2. a kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett egészségügyi üdülés igénybevételének támogatása, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával - a pénztárral egészségügyi szolgáltatóként kötött szerződésben foglaltak szerint - egészségügyi szolgáltatást nyújt.

Az 1. és 2. pontban foglalt szolgáltatások naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehetők igénybe.

(13)[29] Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cl) pontja alapján sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások, így különösen pálya-, uszoda-, terem-, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérlet, jegy támogatása nyújtható. Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. Fogyatékkal élő személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét. Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének cl) pontja alapján igénybevett szolgáltatások pénztártagonként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehetők igénybe.

(14)[30] Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének da) pontja alapján természetgyógyászati szolgáltatásként a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott - a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatások biztosíthatók.

(15)[31] Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének db) pontja alapján rekreációs üdülés támogatásaként az egészségpénztár a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó rekreációs üdülés igénybevételét támogathatja.

(16) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének dd) pontja alapján sporteszközök vásárlásának támogatásaként aktív testmozgást segítő sporteszköz (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő) vásárlásának, illetve bérlésének támogatása biztosítható.

(17) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének de) pontja alapján életmód javítását elősegítő kúrák körében az egészségpénztár az alábbi, egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott - a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatási körbe nem tartozó - szolgáltatásokat biztosíthatja:

1. méregtelenítő kúra,

2. léböjt kúra,

3. preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére,

4. fogyókúra program.

(18) Az Öpt. 2. § (6) bekezdésének df) pontja alapján az egészségpénztár gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlását támogathatja.

5/A. §[32]

6. §

(1) Az egészségpénztárak által nyújtott szolgáltatások a (2) -(7) bekezdésben foglaltak szerint minősülnek prevenciós szolgáltatásnak.

(2) A pénztárral szűrési, állapot felmérési tevékenységre szerződött egészségügyi szolgáltató által végzett egészségügyi állapotfelmérő vizsgálatok, amelyek eredményeinek felhasználásával személyes egészségterv készül, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

(3) A személyes egészségtervet az állapotfelmérést végző, e célra szerződött egészségügyi szolgáltató szakorvosa készíti. Az egészségterv kötelező tartalmi elemei:

a) a beteg állapotát, panaszait felmérő kérdőíves előszűrés eredményének összefoglalása;

b) a pénztár alapszabályában meghatározott alapszűrések eredménye;

c) az állapotfelmérést végző szakorvos által az a) és b) pont vizsgálatai alapján javasolt további állapotfelmérő vizsgálatok eredménye;

d) az a) -c) pontban végzett vizsgálatok összefoglaló értékelése;

e) a d) pont alapján készült javaslat a további vizsgálatokra és ellenőrzésekre, esetleges gondozásba vételre;

f)[33] a d) pont alapján készült életvezetési javaslat, amely kiterjed

1. a táplálkozási javaslatokra;

2. az esetlegesen javasolt sporttevékenységekre;

3. az esetlegesen javasolt gyógyászati szolgáltatásokra;

4. az esetlegesen javasolt, az 5. § (10) és (17) bekezdéseiben felsorolt kúraszerű ellátásokra.

(4)[34] A személyes egészségterv alapján indokolt, az egészség megőrzését és a megbetegedések megelőzését elősegítő - az orvosi javaslat alapján - igénybe vehető szolgáltatások közül az 5. § (4)-(5) és (13) bekezdésében felsorolt szolgáltatások prevenciós szolgáltatásnak minősülnek.

(5) Prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az elkerülhető megbetegedések korai felismerésére irányuló, az 5. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő orvosi javaslatra igénybevett szűrővizsgálatok, ideértve az OEP által nem finanszírozott, működési engedéllyel rendelkező szakorvos által végzett szűrést, így különösen[35]

a) méhnyakrák szűrés;

b) emlőrák szűrés;

c) vastagbélrák szűrés;

d) prosztatarák szűrés;

e) mozgásszervi szűrés;

f) aids-szűrés;

g) mentális zavarok korai felismerését célzó szűrés;

h) fogászati szűrés.

(6)[36] Ha az a (2) bekezdés alapján készített személyes egészségterv alapján indokolt, prevenciós szolgáltatásnak minősülnek az 5. § (10) és (17) bekezdéseiben felsorolt szolgáltatások is.

(7) A (2), (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások csak akkor minősülnek prevenciós szolgáltatásnak, ha a pénztártag a (3) bekezdés f) pontja szerinti javaslat megértését, a javaslatok elfogadását és a megvalósításban való együttműködő-készségét aláírásával igazolja és - a (4) és (6) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetén - a (2) bekezdésben meghatározott személyes egészségterv a szolgáltatás igénybevételének időpontját megelőző két éven belül készült.

6/A. §[37]

(1) Jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásnak minősülő szolgáltatás

a) amelynek nyújtását, igénybevételét jogszabály nem teszi lehetővé;

b) a pénztár alapszabályában nem szereplő szolgáltatás;

c) amely igénybe vehetőségéhez előírt jogszabályi és/vagy pénztári alapszabályi feltétel(ek) nem teljesül(nek)- ideértve a szolgáltatás megkezdését, illetve folyósításának tartamát;

d) amelynek összege meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott legnagyobb összeget;

e) amely meghaladja a jogszabályban és/vagy a pénztár alapszabályában meghatározott időtartamot és/vagy mértéket.

(2) A jogalap nélkül történő igénybevételre vonatkozó részletes szabályokról, illetve azok következményeiről a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.

(3) A szolgáltatások jogalap nélkül történő igénybevételének anyagi következményeit az azt igénybe vevő tag viseli.

Az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások igénybevételének szabályai

7. §[38]

(1) Az 5. § (2)-(18) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételéről - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a pénztártag rendelkezik.

(2) Az 5. § (11) bekezdés a) pontjának 7. alpontjában meghatározott szolgáltatások közül a hallásjavító eszközök, valamint a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlásának támogatása (feltéve, hogy a vásárlás társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül történik és a megvásárolt termék nem vényköteles), valamint az 5. § (3) és (5)-(6) bekezdésében nevesített szolgáltatások orvosi javaslat, vagy - kizárólag a látás javítását elősegítő fénytani eszközök megvásárlása esetén - működési engedéllyel rendelkező, szakképzett optometrista javaslata alapján vehetők igénybe.

(3) Az 5. § (7)-(9) bekezdésében nevesített szolgáltatások az indokoltságot alátámasztó hatósági igazolás esetében vehetők igénybe.

8. §

(1) Az egészségpénztári szolgáltatókkal az Öpt. 2. § (2) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján a szolgáltatás nyújtásának feltételeként kötendő szerződések kötelező tartalmi elemei a következők:

a) szerződő felek azonosító adatai (megnevezés, székhely, adószám, nyilvántartási vagy cégjegyzékszám, bankszámlaszám, képviselő személye, az egészségpénztári szolgáltató működési engedélyének (ÁNTSZ engedélyének) száma);

b) a szolgáltatások megnevezése, továbbá KSH besorolása vagy OENO kódja, valamint e rendelet szerinti besorolása;

c) a szolgáltatások igénybevételének, helye, ideje;

d) a szerződés hatálybalépésére, tartamára vonatkozó meghatározás;

e) a szerződés felmondásának (rendes és rendkívüli felmondás) szabályai;

f) egészségpénztári kártya használatának lehetősége esetén az ezt szabályozó rendelkezések.

(2) Az egészségpénztári szolgáltatói szerződések kötelező melléklete az egészségpénztári szolgáltató felelősségbiztosításának másolata, amennyiben a működésére vonatkozó szakmai szabályok ennek kötelező meglétét előírják.

9. §

(1)[39] Az egészségpénztár és az egészségpénztári szolgáltató közötti szerződés - kivéve az 5. § (13) bekezdésben meghatározott szolgáltatást nyújtó egészségpénztári szolgáltatót, valamint az OEP-pel szerződésben álló szolgáltatókat az e szerződés tárgyát képező szolgáltatások tekintetében - csak írásban érvényes.

(2)[40] Az egészségpénztár csak az egészségpénztári szolgáltató által a pénztár nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, ellenében teljesíthet kifizetést. Ettől eltérően kifizetés teljesíthető a (4) bekezdésben meghatározott, a pénztár nevére kiállított elektronikus dokumentum alapján is. Az egészségpénztári szolgáltató a számlán, egyszerűsített számlán, a bizonylaton, vagy elektronikus dokumentumon az igénybe vevő pénztártag (közeli hozzátartozó) nevét vagy azonosítóját feltünteti.

(3)[41] A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló bizonylatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója,

b) a bizonylat kibocsátásának kelte,

c) a termékértékesítést teljesítő, szolgáltatást nyújtó neve, címe és adószáma,

d) a vevő neve, címe, valamint közösségi adószáma - ennek hiányában adószáma -, ha a vevő az adó fizetésére kötelezett,

e) a Közösségen belüli adómentes értékesítés esetén a vevő közösségi adószáma,

f) a teljesítés időpontja,

g) a termék (szolgáltatás) megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább beazonosításához szükséges,

h) a termék, szolgáltatás - amennyiben ez utóbbi természetes mértékegységben kifejezhető - mennyiségi egysége és mennyisége,

i) a termék, szolgáltatás egységára,

j) a termék (szolgáltatás) ellenértéke összesen,

k) a bizonylat végösszege,

l) a fizetés módja és határideje.

(4)[42] A pénztár részére megküldött elektronikus dokumentum több pénztártaggal kapcsolatos gazdasági eseményt, gazdasági műveletet is tartalmazhat. Ebben az esetben a gazdasági műveletet (eseményt) tagonkénti bontásban kell feltüntetni. A pénztár által teljesített kifizetés alapjául szolgáló elektronikus dokumentumnak legalább a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell rendelkeznie. Az elektronikus dokumentumot az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

10. §[43]

(1)[44] A 3. § (7) és (10)-(11) bekezdése, valamint az 5. § (7)-(9) bekezdése, az 5. § (11) bekezdésének a) pontja, valamint (16) és (18) bekezdése alapján nyújtott támogatás alapján finanszírozott termékek esetében a termék értékesítője és a pénztár között szerződéskötésre nincs szükség.

(2) Az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszer keretében történő igénybevétele során fizetendő vizitdíjhoz és kórházi napidíjhoz történő hozzájárulás esetében a pénztár és az Ebtv. szerinti finanszírozott egészségügyi szolgáltató között nincs szükség szerződéskötésre.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott termék megvásárlását a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő általános alaki kellékekkel ellátott számla, egyszerűsített számla, vagy legalább a 9. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal rendelkező bizonylat, vagy a 9. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus dokumentum pénztár részére történő eljuttatásával igazolja. A vizitdíj, kórházi napidíj megfizetését a pénztártag saját (közeli hozzátartozója) nevére kiállított, az egészségügyi szolgáltató által a vizitdíj, illetőleg a kórházi napidíj megfizetéséről kiállított nyugta, illetve számla pénztár részére történő eljuttatásával igazolja.

A pénztári kártya kibocsátásának és használatának szabályai[45]

10/A. §

(1) Az egészség- és önsegélyező pénztárak önállóan, vagy más szervezetekkel közösen pénztári kártyát bocsáthatnak ki. A kártya kibocsátásáról és a kártyás el-számoló-rendszer alkalmazásáról - beleértve a társkártyára vonatkozó rendelkezéseket is - a Pénztár alapszabályában kell rendelkezni. Az alapszabály a kártya igénylését a tag számára kötelezővé teheti.

(2) A kártya igénylésének, használatának szabályait az igazgatótanács által elfogadott szabályzatban (a továbbiakban: kártyaszabályzat) kell rögzíteni. A kártyaszabályzatot a kártyával együtt a pénztártagoknak át kell adni és folyamatosan gondoskodni kell annak tagok általi elérhetőségéről.

(3) A kártyaszabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a kártya igénylésének rendjét;

b) a kártya használatára vonatkozó szabályokat;

c) a kártya használatával összefüggő felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a kártya letiltásának szabályait;

d) a kártya által elvégezhető műveletek szabályait, a kártyán tárolt adatok megjelölését;

e) a kártya fizikai és technikai leírását, azonosítására alkalmas megjelölések felsorolását;

f) a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban felmerülő, a tagot közvetlenül terhelő költségeket.

10/B. §

A pénztári kártya kizárólag a pénztári szolgáltatásokhoz, illetve az azokkal kapcsolatos elszámolásokhoz kapcsolódó, e rendeletben meghatározott funkciókat töltheti be. A pénztári kártya nem teheti lehetővé azt, hogy a tag az egyéni számláján lévő összeggel közvetlenül rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse. A pénztári kártya nem minősül készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

10/C. §

A pénztár a pénztári kártya-elfogadóval írásbeli szerződést köt (kártyaelfogadási szerződés), amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kártya elfogadásának feltételeit,

b) a kártya-elfogadó bizonylat elkészítésének és pénztárhoz történő eljuttatásának módját és határidejét,

c) az igénybevett szolgáltatások és megvásárolt termékek ellenértéke pénzügyi rendezésének módját és határidejét,

d) a zárolásra vonatkozó szabályokat.

10/D. §

(1) A pénztár alapszabálya rendelkezhet úgy, hogy a pénztári kártya igénylésével a tag hozzájárul ahhoz, hogy a kártya elfogadója az általa kiállított, a 9. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő számlát közvetlenül, az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével a pénztár részére küldje meg kiegyenlítés végett. Ebben az esetben, amennyiben elektronikus számlát alkalmaznak, az Eszr. 2. § (2) bekezdése szerinti szerződést a pénztártag javára a pénztár köti meg és az ugyanezen § (4) bekezdése szerinti összesítőt a pénztár részére kell megküldeni. A kártya igénylésekor erre a tag figyelmét írásban fel kell hívni. A számla pénztárhoz való közvetlen továbbítása esetén biztosítani kell, hogy a kártya elfogadója a számlával azonos adattartalmú dokumentumot bocsásson a tag rendelkezésére.

(2) A pénztár a számlák fogadását és azok feldolgozását kiszervezheti, azonban az utalványozást csak a pénztár végezheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás alkalmazható valamely hitelintézet által kibocsátott készpénzhelyettesítő fizetési eszköz esetében is, ha az a kibocsátó pénztárral kötött szerződése alapján alkalmas a pénztártagsági jogviszony igazolására.

Zárolás

10/E. §

(1) A kártya-elfogadó a tag kezdeményezésére az igénybevett szolgáltatás, illetve megvásárolt áru ellenértékét zároltatja.

(2) A pénztár a zárolt összeget csak a zárolással kapcsolatos követelés kiegyenlítésére használhatja fel. A zárolt összeg felhasználása csak akkor történhet meg, ha az igénybevett szolgáltatás jogszerűségéről a pénztár meggyőződött.

(3) Amennyiben a pénztár a 10/D. § szerinti elektronikus számlát alkalmaz, ennek során az elektronikus számla beérkezését követő 5 munkanapon belül az igénybevett szolgáltatás jogszerűségét megvizsgálja, a kártyaelfogadó részére a zárolt összegnek a jogszerűen igénybevett részét átutalja, a fennmaradó összeg tekintetében a zárolást megszünteti.

(4) A zárolás megszűnik:

a) az összeg felhasználásával,

b) 10/D. § szerinti elektronikus számla esetén a jogalap nélkül igénybevett szolgáltatások ellenértékeként való zárolás esetén a zárolás pénztár általi megszűntetésével, illetve

c) a jogszabály erejénél fogva legkésőbb a zárolás kezdeményezésétől számított 181. napon.

(5) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a zárolt összeg a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére nem fizethető ki, illetve nem utalható át. Amennyiben a zárolás megszűnését követően marad fenn összeg, akkor az a tag követelése, amit a pénztár utólagos elszámolás keretében a tag (kedvezményezett), átlépés esetén az átvevő pénztár részére a zárolás megszűnését követő 15 napon belül kifizet, illetve átutal.

(6) A pénztár vagy az általa megbízott szolgáltató automatizált ellenőrzési rendszert működtethet. A kártya-elfogadó a finanszírozható termékekről számlát állít ki, amelyet a pénztár a (3) bekezdésben foglaltak szerint kiegyenlít.

Pénztári kártyával kapcsolatos költségek

10/F. §

(1) A pénztári kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénztár, illetve a kártya elfogadó viseli. E költségekkel - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - a tag egyéni számlája nem terhelhető meg.

(2) A pénztári kártya kibocsátási költségével a tag egyéni számlája megterhelhető.

(3) A tag számára a pénztári kártya használatával történő szolgáltatás-igénybevétel nem járhat semmilyen többletköltséggel a más fizetési és elszámolási módozatokhoz képest.

Szolgáltatás-szervezés

10/G. §

(1) A szolgáltatásszervező - a pénztár erre vonatkozó külön megbízása esetén - bizományosként eljárhat a szolgáltatási szerződések, a kártyaelfogadási szerződés, valamint az elektronikus számlázással kapcsolatos szerződések megkötése érdekében. Ebben az esetben a szerződéseket a szolgáltatásszervező a saját nevében, a pénztár javára köti meg. A bizományi szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései alkalmazandók, azzal, hogy a Ptk. 509. §-a (2) bekezdését csak a szerződés kifejezett ilyen értelmű rendelkezése esetén kell alkalmazni.

(2) A szolgáltatás-szervező elláthatja az egészségpénztári szolgáltatók tevékenységének a szolgáltatókkal kötött szerződésben rögzített módon történő ellenőrzését a pénztár által meghatározott körben.

A kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások szakmai ellenőrzési rendje

11. §

(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - általános ellenőrzési jogköre keretében - ellenőrzi, hogy a pénztárak szolgáltatásaikat az e rendeletben foglalt rendelkezések szerint szervezik és finanszírozzák tagjaik részére.

(2) A pénztárak által nyújtott szolgáltatások szakmai ellenőrzésére az egészségpénztári szolgáltatóknál a szakmai tevékenységi engedélyt kiadó hatóság jogosult, saját tevékenységére vonatkozó szakmai ellenőrzési előírások szerint.

(3) Azon szolgáltatások, termékek szakmai ellenőrzését, amelyek minőségi tanúsítvánnyal válnak alkalmassá a pénztári szolgáltatásra, ezen tanúsítványok kiadására jogosult intézmények végzik, saját tevékenységükre vonatkozó szakmai ellenőrzési előírásaik szerint.

Záró és átmeneti rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az egészség- és önsegélyező pénztáraknak 2004. május 31-ig kell alapszabályukat és szolgáltatásaikat e rendelet előírásainak megfelelően módosítani.

(3) Az egészségpénztári szolgáltatási szerződéseket 2004. május 31-ig kell e rendelet előírásainak megfelelően módosítani.

(4)[46] Az 5. § (1) bekezdésének f) és i) pontjában meghatározott felső összeghatárokat első ízben a 2005. évben igénybevételre kerülő szolgáltatások esetében kell alkalmazni.

(5)[47] A 2007. június 1-jét megelőzően kiállított és teljesített, a pénztárhoz 2007. július 31-ig beérkezett számlák vonatkozásában a 2007. május 31-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök