369/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 134. § (1) bekezdésének a), b), f), h), k), l) és m) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 68. § (2), (7) bekezdésére, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontban foglalt feladatkörében a Kormány a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről a következőket rendeli el:

1. §

A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) 5. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénztár a hozamráta-számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten, legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől. Ezen nyilvántartás vezetése az elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszer esetében nem kötelező. "

2. §

(1) A Br. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(6) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban felmerülő ingatlanértékeléssel és műszaki ellenőri tevékenységgel kapcsolatos költségek és ráfordítások. A pénztár nem számolhatja el a befektetések vagyonarányos költségei között a meg nem valósult ingatlanbefektetés előkészítésével kapcsolatos költségeket és ráfordításokat. "

(2) A Br. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A választható portfoliós rendszert működtető pénztár a választható portfolióinak egymás közötti, valamint a választható portfoliói és a függő tételek közötti értékpapír átvezetés során a portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor alkalmazott eljárást a választható portfoliós szabályzatban kell rögzítenie. A szabályzatnak tartalmaznia kell az átvezetésre kerülő értékpapírok kiválasztásának elveit, módszereit, a döntésre jogosultak körének meghatározását, az átvezetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget és az átvezetés elszámolásának folyamatát. Az értékpapír átvezetések során az átvezetési ár meg kell, hogy egyezzék az aznapi, e rendelet 3. számú melléklete alapján megállapított piaci eszközértékkel. Portfoliók közötti átvezetésre csak az indokolt és szükséges mértékben lehet mód, az átvezetés nem irányulhat valamely portfolió tudatos előnyhöz juttatására."

3. §

(1) A Br. 13. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el: )

" l) elvégzi az elszámolóegységek számának és árfolyamának megállapítását. "

(2) A Br. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet szállítani, transzferálni. Nem transzferálható értékpapírok esetében a pénztár tulajdonában lévő értékpapírokat olyan módon kell elhelyezni, hogy a letétkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak folyamatosan és maradéktalanul eleget tudjon tenni, ideértve azt az esetet is, amikor a Felügyelet intézkedése következtében szükségessé válik az értékpapír zárolása. "

(3) A Br. 13. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámla egyenlegéről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfoliók közötti átvezetésekről) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljeskörűen tájékoztatja a letétkezelőt. Ez az előírás nem vonatkozik a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségre.

(7) Az elszámolóegységek számát két tizedesjegyig kell figyelembe venni. Az elszámolóegységek árfolyamát hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani. "

4. §

A Br. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak a vagyonkezelő, a letétkezelő és a pénztár közötti adatszolgáltatás, az egyeztetés, az eltérések kezelése részletes eljárási szabályait háromoldalú szerződésben kell meghatároznia. Ezen dokumeritumokban ki kell térni az üzleti titok megtartásának és a felelősségvállalásnak a szabályaira is.

(2) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak e rendszer alkalmazásának első évében részletes tájékoztatót kell adnia tagjai részére annak működéséről. "

5. §

Az Br. 16/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A pénztár megvásárolhatja az ingatlant akkor is, amennyiben azt telki szolgalom terheli. "

6. §

(1) A Br. 16/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Mpt. 66. § (5) bekezdése alapján a pénztárnak ingatlanértékelő személyt, vagy szervezetet kell megbíznia, melyeknek feladata a pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapítása. A megbízás legfeljebb ötéves időtartamra szólhat. A megbízott személynek, illetve szervezetnek függetlennek kell lennie a pénztár szervezetétől és nem lehet érdekelt a pénztár befektetéseiben. A pénztárral egyidejűleg csak egy ingatlanértékelő állhat megbízási jogviszonyban. A megbízás érvényességéhez a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben a pénztári portfólió csak 10 millió forint bekerülési érték alatti, követelés fejében átvett, be nem sorolt eszközként nyilvántartott ingatlan(oka) t tartalmaz, akkor ingatlanértékelő megbízása nem kötelező. "

(2) A Br. 16/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem lehet a pénztár ingatlanértékelője az a személy vagy társaság, aki, vagy amely a pénztár ingatlanfejlesztőjével, ingatlankezelőjével, ingatlanüzemeltetőjével szerződéses kapcsolatban áll.

(5) A pénztár tulajdonában lévő ingatlanok értékelése

a) piaci összehasonlításon alapuló módszerrel,

b) hozamszámításon alapuló módszerrel, vagy

c) újraelőállítási költségen alapuló módszerrel történhet azzal, hogy az értékelési módszer választását részletesen indokolni kell és a továbbiakban - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni.

(6) Az (5) bekezdés szerint kiválasztott és alkalmazott értékelési módszert akkor kell megváltoztatni, ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy ez a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez. Ez esetben az adott ingatlanra alkalmazott értékelési módszer megváltoztatásának indokait az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni. "

7. §

(1) A Br. 16/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ingatlanértékelő az ingatlanértékelés során szakvéleményében

a) meghatározza az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;

b) meghatározza az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;

c) meghatározza a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;

d) meghatározza az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési, hasznosítási terv teljesítését;

e) meghatározza bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat;

f) ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá;

g) részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat;

h) ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági környezetét, valamint - adatokkal alátámasztva - az ingatlanpiaci körülményeket;

i) ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit; és

j) mellékletként becsatolja ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírás harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő hiteles másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembevételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e."

(2) A Br. 16/C. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

(5) A pénztár ingatlan adásvételére és bérbeadására vonatkozó szabályok:

a) ingatlan megvásárlásakor a vételár nem haladhatja meg az ingatlanértékelő által meghatározott, ingatlanért kifizethető legmagasabb összeget,

b) ingatlan értékesítése esetén az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legalacsonyabb összeg, illetve

c) azingatlan bérbeadásakor a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint az ingatlanértékelő által megállapított legkisebb bérleti díj. "

8. §

A Br. a 16/D. §-t követően a következő 16/E-16/F. §-sal egészül ki:

"16/E. § (1) Nem bízható meg ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, megbízottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója;

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le, vagy amely végelszámolási eljárás alatt áll;

c) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója a pénztár ingatlanértékelője, műszaki ellenőre annak alkalmazottja vagy az ingatlanértékelő vezető tisztségviselője vagy ezek Mpt. 4. § (2) bekezdésének y) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(2) Amennyiben a pénztári ingatlanfejlesztő, ingatlanüzemeltető, ingatlankezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Amennyiben az ingatlanfejlesztéssel, ingatlanüzemeltetéssel, ingatlankezeléssel megbízott gazdasági társaságban a pénztár önállóan, vagy más önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral közösen 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik, akkor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

16/F. § A pénztár ingatlankezelőjének ingatlankezelői szakképesítéssel kell rendelkeznie. Amennyiben az ingatlankezelést jogi személy végzi, akkor az ingatlankezelő legalább egy alkalmazottjának kell rendelkeznie ingatlankezelői szakképesítéssel. "

9. §

A Br. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig. A tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert alkalmazó pénztár esetén a számlaértesítőt a tárgyévet követő év február 28-ig kell megküldeni.

(2) Amennyiben a pénztár nem működtet elszámolóegy-ségen alapuló nyilvántartási rendszert, a pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:

a) a pénztár elérhetőségeit,

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget, vagy a más pénztárból áthozott követelést,

f) a tárgyévben beérkezett bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést, befizetőnként éves összesítésben,

g) a tárgyévben beérkezett az egyéni számlán jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést összesen és befizetőnként éves összesítésben,

h) a befektetési tevékenység eredményét (a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei),

i) az egyéni számlán jóváírt egyéb bevételeket (pl. átcsoportosítások, pótlékok),

j) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét),

k) azértékelési különbözetet,

l) a tag részére nyugdíjba vonulásakor várhatóan folyósítandó járadék nagyságát, amennyiben a tag magán-nyugdíjpénztári tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,

m) az első pénztári tagsági jogviszony kezdő időpontját,

n) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók,

o) a választható befektetési portfóliók közötti váltás címén az egyéni számláról történő levonás összegét,

p) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,

q) a tag tájékoztatása érdekében az egyes portfóliók tárgyévi hozamát, a portfóliók közötti váltás módjával és annak költségeivel kapcsolatos tájékoztatást.

(3) Amennyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtet, a pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:

a) a pénztár elérhetőségeit,

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget, vagy a más pénztárból áthozott követelést, elszámolóegységek nyitó darab száma, elszámolóegységek nyitó árfolyama,

f) a tárgyévben beérkezett bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést, befizetőnként éves összesítésben,

g) a tárgyévben beérkezett az egyéni számlán jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést, egyéb bevételeket, levonásokat, és kiadásokat tranzakciónként, forintban és befektetési egységekben és feltüntetve az átváltás árfolyamát is,

h) a befektetési tevékenység eredményét,

i) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét (piaci értékét), elszámolóegységek záró darab számát, elszámolóegységek záró árfolyamát,

j) az egyéni számlán felhalmozott tőke összegét,

k) a tag részére nyugdíjba vonulásakor várhatóan folyósítandó járadék nagyságát, amennyiben a tag magán-nyugdíjpénztári tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,

l) az első pénztári tagsági jogviszony kezdő időpontját,

m) a Felügyelet internetes honlapjának címét azzal a megjegyzéssel, hogy azon a pénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlítható adatok is találhatók,

n) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését,

o) a tag tájékoztatása érdekében az egyes portfóliók tárgyévi hozamát, a portfóliók közötti váltás módjával és annak költségeivel kapcsolatos tájékoztatást.

(4) Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja. "

10. §

A Br. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert működtet, akkor a (2) bekezdésben lévő előírásokat az egyéni számlák, illetve a függő számlákhoz kapcsolódó portfolió vonatkozásában nem kell alkalmazni. "

11. §

A Br. 29. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A pénztárak közötti átlépésekre, valamint egyes pénztári kifizetésekre vonatkozó speciális szabályok"

12. §

(1) A Br. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Mpt. 23. § (4) bekezdésében előírt, az átlépéshez az átadó pénztárban szükséges hat havi tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének (5) bekezdése szerinti időpontjában kell fennállnia. "

(2) A Br. 29. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az átlépés napjától kezdődően, az átlépett pénztártagra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben és a végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendeletben foglalt szabályok szerint kell teljesíteni. "

(3) A Br. 29. §-ának (10)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjáig terjedő bevallási időszakra vonatkozó tagdíjbevallások, pótbevallások, önellenőrzések és befizetések figyelembevételével, a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal, mint fordulónappal kell lezárni. Az átlépést megelőző bevallási időszakban befizetett és függőszámlán nyilvántartott foglalkoztatói túlfizetés vonatkozásában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által az átlépett tagra teljesített olyan adatszolgáltatást, amely

- az átlépés napját követően érkezik be, és amely vonatkozásában

- a bevallás benyújtásának napja nem későbbi, mint az átlépés napját magában foglaló hónap utolsó napja,

a pénztár a túlfizetés rendezése érdekében feldolgozza. Az átlépett tagra azonosított tagdíj összegét és a függőszámla alapján megállapított hozamot - utólagos adatszolgáltatás mellett - az átvevő pénztár részére át kell utalni. Amennyiben az átlépés napját magában foglaló hónap utolsó napját követően az átlépett tagra - az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozóan - az APEH-től végrehajtási eljárásból, vagy az adóhatóság által kirótt késedelmi pótlék megfizetéséből átutalás érkezik, ennek összege alapján is átutalást kell teljesíteni az átvevő pénztár részére. Ez esetben a pénztár az APEH-től érkezett átutalás összegét - az átlépett tag követelésére jutó rész kivételével - a hátralékos bevallásokra a Tbj. 53. § (l)-(2) bekezdéseinek megfelelően számolja el. Az átlépett tagra eső behajtott, vagy megfizetett összeget az átadó pénztár az átvevő pénztár részére átutalja, a munkáltató és a jogosult tagok megjelölésével.

(11) Az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig gépi adathordozón (mágneses adathordozón vagy CD-lemezen)- a Felügyelet által meghatározott adatszerkezetben - eljuttatja az átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag

a) azonosító adatait,

b) munkáltatói adatait,

c) tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző,

ca) a tagsági viszonyával kapcsolatos adatait,

cb) a tagdíjbevallására és -befizetésére vonatkozó adatait havi bontásban,

cc) a javára jóváírt hozamok adatait negyedévenkénti bontásban.

Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár az adatszolgáltatást a tagsági jogviszony megszűnését követő második hónap utolsó napjáig teljesíti az átvevő pénztár részére.

(12) Az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig megküldi az átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát. A 2006. december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan, az átlépő taggal összefüggésben kezdeményezett adóhatósági eljárásokról szóló alábbi dokumentumokat, amennyiben a tag átlépésére az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárása előtt kerül sor, az átadó pénztár megküldi az átvevő pénztár részére:

a) a folyamatban lévő adóhatósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó dokumentumokat, valamint

b) a hatósági eljárásban az eljárást kezdeményező helyébe lépő új jogosult bejelentéséről szóló értesítőlevél hiteles másolatát.

Az a)-b) pontok szerinti dokumentumok megküldéséről az átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév végéig gondoskodik. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert vezető pénztár az átlépő pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát, valamint az a)-b) pontok szerinti dokumentumokat tagsági jogviszony megszűnését követő második hónap utolsó napjáig küldi meg az átvevő pénztár részére.

(13) Az átadó pénztár az átlépő tag és az átvevő pénztár részére a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő negyedév utolsó napjáig írásban megadja

a) a tag egyéni számlájának a zárás időpontjában fennálló értékét,

b) a tagnak az átadó pénztári tagsága idején javára befizetett tagdíjak összegét,

c) a tag egyéni számlájára jóváírt tagdíjak, hozamok és értékelési különbözetek összegét,

d) a tagnak az átadó, illetve korábbi pénztáraiban szerzett, tagdíjfizetéssel lefedett időszak tartamára vonatkozó adatot.

(4) A Br. 29. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő (17)-(18) bekezdéssel:

"(16) A választható portfoliós rendszert és elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak a pénztártag, illetve a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetés, valamint más pénztárba való átlépés esetén - amennyiben az átlépésre vonatkozó bejelentés, a jogosultság igazolása a hónap fordulónapját megelőzően 10 munkanappal megtörtént a pénztárnál - a tagi követelést legkésőbb a bejelentés hónapját követő 8 munkanapon belül kell kifizetni. Amennyiben az átlépésre irányuló tagi bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával kerül sor a tagsági jogviszony megszűnésére. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkező írásbeli bejelentés alapján a pénztár a tag tagsági jogviszonyát a pénztár szabályzata szerint a bejelentés hónapjának, vagy a következő hónap fordulónapjával szüntetheti meg. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni.

(17) Az átlépett tagra eső, függő számláról azonosított tagdíj összegét és a függőszámla alapján megállapított hozamot a pénztár a (15) bekezdésben meghatározott határidők figyelembevételével utalja át a pénztár részére. Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztár a tagsági jogviszonyát megszüntető tagokra jutó, függő számláról azonosított tagi követelés összegét az első utalást követően a tagsági viszony megszűnése hónapját követő negyedik hónap nyolcadik munkanapjáig utalja át. Az ezt követően azonosított tagi követelést a pénztár a (16) bekezdésben meghatározott határidők figyelembevételével utalja át az érintettek részére.

(18) Az elszámolóegységes rendszerre épülő nyilvántartást vezető pénztár a tagsági jogviszonyukat megszüntető tagok, illetve portfolióváltás esetén a portfoliót váltó tagok elszámolóegységeinek számáról a fordulónapot követő második munkanapig tájékoztatja a letétkezelőt. A részletszabályokat a háromoldalú szerződésben kell rendezni. "

13. §

A Br. 1. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A pénztári portfólió terhére a Tpt. -nek az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szabályainak betartásával értékpapír-kölcsönzési ügylet köthető, ezen ügyletek összértéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 30%-át. A pénztári befektetési portfólióban csak értékpapírok kölcsönadása lehetséges, kölcsönvétele nem. Az értékpapír-kölcsönzési ügylet futamideje egy évnél hosszabb nem lehet, az ügylethez kapcsolódóan megfelelő óvadékot kell kikötni. Értékpapír-kölcsönzési ügylet esetében óvadékként csak olyan befektetési eszközök szolgálhatnak, amelyek megszerzését a jogszabályok és a pénztár befektetési politikája lehetővé teszik. A pénztár által kölcsönadott értékpapírok a pénztári portfolióból kikerülnek, ugyanakkor a befektetési korlátozások ellenőrzése során úgy kell őket figyelembe venni, mintha továbbra is a pénztári portfolió részét képeznék. "

14. §

A Br. 2. számú melléklete 1. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

" e) A közvetett befektetési instrumentumok alkalmazása során biztosítani kell, hogy a pénztártagot közvetetten terhelő befektetési költségek mértéke - a közvetlen befektetésekhez kapcsolódó költségekhez mérten - a vagyonkezelési költségekkel összhangban legyen. Közvetett befektetési instrumentumnak tekinthetőek az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott befektetési jegyek, illetve egyéb kollektív befektetési értékpapírok. "

15. §

A Br. 3. számú mellékletének "II. Értékelési szabályok, A befektetett eszközök - napi és negyedéves - piaci értékének meghatározása" részének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanértékelő által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti. A követelés fejében átvett, 10 millió forint bekerülési értéket meg nem haladó ingatlantulajdon a pénztár könyvvizsgálója által hitelesített piaci értéken is értékelhető. Az ingatlanértékelő által végzett értékbecslések között végzett ingatlan beruházást könyv szerinti értéken kell értékelni. "

16. §

A Br. 4. számú mellékletének "1. A pénztár hozamrátái" része a következő f) ponttal egészül ki:

"f) Az elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszer esetén a nettó hozamrátát az adott időszak nyitó és záró elszámolóegység árfolyamának növekménye alapján kell számítani. A bruttó hozamráta számítása során az adott időszakban elszámolt befektetési vagyonarányos költségek arányát a portfolió adott időszak alatti napi bruttó piaci értékeinek számtani átlagára vetítve meg kell határozni, majd ezzel a nettó hozamráta értékét növelni. "

17. §

(1) E rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Br. 29. §-ának (8) bekezdése, a 34. §-ának (1) és (2) bekezdésében az ", illetve külföldi befektetésen alapuló befektetési instrumentumok" szövegrész, a 34. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az "aránya a kiegyensúlyozott portfolióban a befektetett eszközök 30%-át nem haladhatja meg, illetve" szövegrész, a 2/A. számú melléklete "II. Választható portfoliós rendszert üzemeltető pénztárakra vonatkozó általános befektetési előírások" részének 8. pontja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Br. 5. §-ának (1) bekezdése a "fedezeti tartalék" szövegrészt követően kiegészül a ", választható portfoliós rendszer esetén az egyes választható portfoliók" szövegrésszel, a 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja a "pénztári érdekek, " szövegrészt követően kiegészül az "ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia, szándékok és célok meghatározása, " szövegrésszel, a 21. §-ának (3) bekezdése a "közlés hozamrátát" szövegrészt követően kiegészül az ", illetve hozam mértékére való hivatkozást" szövegrésszel, a 29. §-a (l)-(2), valamint (5)-(7) bekezdéseiben az "Átadó" szövegrész helyébe "átadó", valamint az "Átvevő" szövegrész helyébe "átvevő" szövegrész lép, a 29/A. §-a az "azon negyedév" szövegrészt követően kiegészül a "- választható portfoliós rendszert és elszámolóegységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárak esetén azon hónap -" szövegrésszel, 2. számú mellékletének 5. pontja a "származtatott ügyletekbe befektető alapnak minősülő befektetési alap jegyének" szövegrészt követően kiegészül a "- kivéve a származtatott alapnak minősülő garantált alapok jegyeit -" szövegrésszel.

18. §

E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5/B. §-ában az "5. és 5/A. §-ok" szövegrész helyébe az "5. §" szövegrész lép.

19. §

E rendelet 2008. január 6-án hatályát veszti.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök