9/2007. (V. 31.) PM-IRM együttes rendelet

a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet módosításáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben -, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában, illetve az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában megállapított feladatkörünkben eljárva a következőket rendeljük el:

1. §

A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 5. §-a (4) bekezdésének e) pontja alapján feltartóztatott és előállított elkövetőt a feltartóztatás, illetve az előállítás kezdetétől megilleti a védelemhez való jog."

2. §

Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A fogva tartás elrendelését követően - a 9. § (4) bekezdése esetén a feltartóztatástól, illetőleg az előállítástól kezdődően - a gyanúsított első kihallgatása előtt biztosítani kell, hogy védőt hatalmazhasson meg."

3. §

Az R. 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a címzett olyan állam területén lakik, illetve tartózkodik, amellyel a Magyar Köztársaságnak van jogsegélyszerződése, a határozat és más hivatalos irat kézbesítése során eszerint kell eljárni."

4. §

Az R. 59. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A gyanúsított őrizetbe vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján előzetes letartóztatásának elrendelése, illetőleg - a Be. 517. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén -bíróság elé állítása valószínűsíthető.

(2) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak a Be. 169. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a gyanúsítottnak a Be. 117. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének a Be. 129. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okát, illetve azt, hogy a Be. 517. §-ának (1) bekezdése alapján a gyanúsított bíróság elé állítása valószínűsíthető. A határozatnak tartalmaznia kell továbbá a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját, valamint az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra) . A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét, és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket."

5. §

Az R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A gyanúsítottat nyilatkoztatni kell a határozat kihirdetésekor arról, hogy őrizetbe vételéről kit kíván értesíteni.

(2) A fogva tartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének időpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról a fogva tartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselője feljegyzést készít, amelyet a fogva tartást foganatosító szerv rendelkezésére bocsát."

6. §

Az R. 131. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit a gyanúsított és a védő tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is."

7. §

Az R. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"135. § A panaszt írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett panaszt jegyzőkönyvbe kell foglalni."

8. §

Az R. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"136. § A nyomozás során a panaszt a határozatot hozó, az intézkedést foganatosító, illetőleg az intézkedést elmulasztó nyomozó szervnél célszerű előterjeszteni."

9. §

Az R. 159. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Csak a mentelmi jog felfüggesztése után, illetőleg az arra jogosult előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás:

a) az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a hivatásos bíró és az ügyész ellen,

b) az országgyűlési képviselő választásra jelöltként igazolt személy ellen [az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 7. § (2) bekezdés]."

10. §

Az R. 165. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak" szöveg lép.

11. §

Az R. 167. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"167. § (1) A nem magyar állampolgár gyanúsítottkénti vagy tanúkénti kihallgatásáról az állampolgársága - ha az érintett több állam állampolgára. az általa megjelölt állampolgársága - szerint illetékes külképviseletet a nyomozó szerv a Külügyminisztériumon keresztül akkor értesíti, ha az értesítést az érintett kéri."

12. §

Az R. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"168. § Ha a nem magyar állampolgár gyanúsított tartózkodási engedéllyel rendelkezik vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású, a büntetőeljárás megindításáról a nyomozó szerv köteles értesíteni a BÁH-nak a nem magyar állampolgár magyarországi szálláshelye, illetve lakhelye szerint illetékes hatóságát is."

13. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel -2007. június 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 12. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 25. §-ának (2) bekezdésében az ", illetve jelentésbe" szövegrész, az R. 28. §-ának (3) bekezdésében az ", illetve jelentés" szövegrész, az R. 44. §-ának (1) bekezdésében a "vagy jelentés" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Dr. Petrétei József s.k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter