18/2008. (VI. 13.) PM rendelet

a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 235. § b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában foglalt feladatkörömben a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre[1]

1. §[2]

E rendelet határozza meg

a) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 36. § (5) bekezdése, 41. § (2) bekezdése és 48. § (3) bekezdése szerinti hatósági vizsga (a továbbiakban: hatósági vizsga) követelményeit,

b) a hatósági vizsgák szervezésére és a hatósági vizsgán vizsgáztatásra jogosultak körét, továbbá

c) a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzésre és vizsgára vonatkozó szabályokat.

A képző szerv és a hatósági képzés

2. §[3]

(1) A függő, valamint független biztosításközvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő függő, valamint független biztosításközvetítői hatósági vizsgának és az ahhoz szükséges képzésnek az e rendelet feltételeinek megfelelő képzés és vizsga fogadható el.

(2) A függő, illetve független biztosításközvetítői tevékenység gyakorlását lehetővé tevő hatósági vizsga letételéhez azon képzés fogadható el, amelyet

a)[4] a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. mellékletében szereplő,

aa) 20. sorszámú, Biztosításközvetítő (függő és független) megnevezésű,

ab) 184. sorszámú, Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) megnevezésű

az Országos Képzési Jegyzéknek megfelelő szakképesítés vagy részszakképesítés végzésére jogosult képző szerv végez, vagy

b)[5] Magyarország területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult és biztosításközvetítői alapképzést végző biztosító végez.

(3)[6] A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Hatóság) jegyzéket vezet az (1) bekezdésben meghatározott képzést és vizsgáztatást végző képző szervekről.

(4) A Hatóság által vezetett jegyzék azon feltételekkel rendelkező szerveket tartalmazza, melyek

a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelnek,

b) megnevezik a 4. § (1) bekezdése szerinti igazolás kiállítására jogosult személyek nevét,

c) rendelkeznek a 3. § szerinti képzési programmal,

d) rendelkeznek a képzéshez és vizsgáztatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

e)[7] az 5. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában foglaltak miatti törlésére a jegyzékbe való felvételére irányuló kérelmének benyújtását megelőző két éven belül nem került sor.

(5) A hatósági képzés az 1. számú mellékletben meghatározott vizsgatárgyak ismeretanyagának oktatása révén a függő biztosításközvetítői vizsgára, a 2. számú mellékletben meghatározott vizsgatárgyak ismeretanyagának oktatása révén a független biztosításközvetítői vizsgára történő felkészítést biztosítja.

(6) A képző szervekről vezetett jegyzék tartalmazza:

a) a képző szerv megnevezését, székhelyét, levelezési címét, a képzés helyszínének címét,

b) a jegyzékszámot,

c) a jegyzékbe való felvétel időpontját,

d) a jegyzékből való törlés időpontját és okát.

(7)[8] A képző szerv a (4) bekezdésben és a (6) bekezdés a) pontjában foglaltak változását a Hatóságnak a változástól számított 8 napon belül bejelenti.

(8) A képző szerv jegyzékben foglalt adatait a tevékenység ellenőrzése, valamint egyéb hatósági, bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a Hatóság a képző szerv jegyzékből való törlését követően 5 évig megőrzi.

3. §

(1) A képző szervnek rendelkeznie kell képzési programmal.

(2) A képzési program tartalmazza:

a) a képzés során megszerezhető ismereteket,

b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

c) a képzés időtartamát (vizsgatárgyanként 10 óra),

d) a képzés módszereit,

e) a maximális csoportlétszámot,

f) a résztvevők jelenléti nyilvántartásának rendjét.

(3)[9] A képző szervnél oktatóként az a személy foglalkoztatható, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint legalább 3 éves biztosításszakmai tapasztalatot szerzett

aa) biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél,

ab) államigazgatási szervnél vagy közigazgatási hatóságnál pénzügyi, gazdasági területen,

ac) felsőoktatásban pénzügyi, gazdasági területen oktatóként,

ad) biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekképviseleti szervénél, vagy

b) középiskolai végzettséggel rendelkezik, és biztosítónál vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 10 év biztosításszakmai tapasztalatot szerzett.

4. §

(1) A képző szerv a képzésen részt vevő mindazon személyek részére igazolást állít ki, akik a nyilvántartás szerint igazolt módon az oktatott vizsgatárgyhoz rendelt óraszám legalább 80%-ában a képzésen részt vettek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) a képző szerv pontos megnevezését,

b) az oktatott vizsgatárgyak az 1., illetve 2. számú melléklet szerinti felsorolását,

c) a vizsgára jelentkező az 5. számú mellékletben meghatározott adatait,

d) az igazolás kiállításának helyét, dátumát,

e) az igazolás aláírására jogosult személy nevét, aláírását.

(3) A képző szerv - a képzésen részt vevő személy beleegyező nyilatkozata birtokában - az (1) bekezdés szerinti igazolásról és a jelenléti nyilvántartásról az igazolás kiadását követő 2 évig nyilvántartást vezet.

5. §

(1)[10] A jegyzékben szereplő képző szervek által szervezett képzést és vizsgáztatást, a képzés és vizsgáztatás az e rendeletben, a vizsgaszabályzatban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását a Hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés annak vizsgálatára irányul, hogy a jegyzékben szereplő szervezet folyamatosan teljesíti-e az e rendelet, valamint a vizsgaszabályzat szerinti követelményeket.

(2)[11]

(3) A Hatóság törli a jegyzékből a képző szervet, ha

a) a képző szerv kéri a törlését,

b) a képző szerv jogutód nélkül megszűnik,

c)[12] az ellenőrzés során a Hatóság ismételt vagy súlyos jogszabálysértést, vagy a vizsgaszabályzat ismételt vagy súlyos - így különösen a képzés tárgyi feltételeire, a képzés lefolytatására, a képző szervvé válás feltételeire vonatkozó szabályok - megsértését állapítja meg,

d) a képző szerv a változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a képző szerv a képzési programban foglaltakat megszegi.

6. §

(1) A képzés időpontjairól és a képzéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a képző szerv az internetes honlapján nyújt tájékoztatást.

(2) A képző szervek jegyzékéről, elérhetőségéről, a képzések időpontjairól a Hatóság az internetes honlapján nyújt tájékoztatást.

A biztosításközvetítői hatósági vizsga

7. §

(1) Hatósági vizsgát az tehet,

a) aki rendelkezik érettségi vizsgával, vagy

b) aki biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságnál (munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében), illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervénél (a továbbiakban együtt: munkáltató) legalább 10 éves biztosításszakmai tapasztalatot szerzett, vagy

c) akinek a szakmai képesítése megszerzésének határidejére a Bit. 229. § (1) vagy (4) bekezdésének e rendelet hatálybalépésekor hatályos előírásai vonatkoznak.

(2) A függő biztosításközvetítői hatósági vizsga az 1. számú mellékletben meghatározott "pénzügyi és biztosítási piac szereplői", a "biztosításszakmai alapfogalmak" és a "biztosítási szerződésjog" vizsgatárgyakból áll. Valamennyi vizsgatárgyból a vizsgát egyidejűleg kell letenni.

(3) A független biztosításközvetítői hatósági vizsga a 2. számú mellékletben meghatározott "pénzügyi és biztosítási piac szereplői", a "biztosításszakmai alapfogalmak", a "biztosítási szerződésjog" és a "független biztosításközvetítői alapismeretek" vizsgatárgyakból áll. Valamennyi vizsgatárgyból a vizsgát egyidejűleg kell letenni.

(4)[13] Függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával, illetve az R. 2. mellékletében szereplő, 20. sorszámú, "Biztosításközvetítő (függő és független)" megnevezésű részszakképesítéssel - vagy ennek megfelelő - függő biztosításközvetítő szakképesítéssel vagy részszakképesítéssel rendelkező biztosításközvetítő a vizsga megszerzését követő 2 éven belül - a képzés teljesítése nélkül - a 2. számú mellékletben meghatározott független biztosításközvetítői alapismeretek vizsgatárgyra vonatkozó önálló különbözeti vizsga sikeres letételével független biztosításközvetítői tanúsítványt szerezhet.

A hatósági vizsga általános szabályai

8. §

(1)[14] A Hatóság által kijelölt vizsgabiztos kizárólag az a természetes személy lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá vagy biztosítási szakjogász képzettséggel rendelkezik, vagy biztosítónál, biztosításközvetítőnél, államigazgatási szervnél vagy közigazgatási hatóságnál pénzügyi, vagy gazdasági területén vagy biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekképviseleti szervénél legalább 5 éves biztosításszakmai tapasztalatot szerzett.

(1a)[15] A vizsgabiztosok tevékenységének e rendeletben, továbbá a vizsgaszabályzatban foglalt feltételeknek való megfelelését a Hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés annak vizsgálatára irányul, hogy a vizsgabiztosok folyamatosan teljesítik-e az e rendelet, továbbá a vizsgaszabályzat szerinti követelményeket.

(1b)[16] Ha a Hatóság az ellenőrzése során a vizsgabiztossal szemben az e rendelet, vagy a vizsgaszabályzat megsértését állapítja meg - így különösen vizsgabiztossá válására vonatkozó szabályok megsértése, etikai vétség, kötelezettségszegés esetén -, vizsgabiztosi kijelölését visszavonhatja. Akivel szemben a hatóság ismételt vagy súlyos jogszabálysértést, vagy a vizsgaszabályzat ismételt vagy súlyos megsértését állapítja meg, vizsgabiztosnak nem jelölhető ki.

(2)[17] A vizsgabiztos nem működhet közre a vizsgáztatásban annál a képző szervnél, akivel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3)[18] Vizsgabiztos nem lehet olyan személy, aki a vizsgázó a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, illetve aki a vizsgázó hatósági képzésében részt vett.

(4) A függő és független biztosításközvetítői hatósági vizsga előre meghatározott helyszínen és időben, számítógépes vizsgaprogram igénybevételével vagy írásban, magyar nyelvű feleletválasztós feladatlap kitöltésével tehető le.

(5) A képző és vizsgáztató szervnek rendelkeznie kell a képzés, illetve a vizsga helyszínén az azon részt vevők létszámának megfelelő számú számítógéppel, illetve a szükséges számítógépes programokkal.

(6)[19] A hatósági vizsga időtartama alatt a vizsgahelyiségben kizárólag a vizsgázók, vizsgabiztosok, a vizsgáztatást ellenőrző személyek tartózkodhatnak. A vizsgahelyiségben a vizsga időtartama alatt a vizsga biztonságos lebonyolítása érdekében a vizsgabiztos engedélyével segítő személy is tartózkodhat, ha vele szemben nem állnak fenn a (3) bekezdésben foglalt kizáró okok.

(7) A hatósági vizsga a 7. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott vizsgatárgyak alapszintű szakmai ismeretét kéri számon.

9. §

(1)[20] A vizsgára történő jelentkezést, a kitöltési útmutatóval ellátott jelentkezési lapot - a tervezett vizsga helyszínének és előzetes időpontjának megjelölésével - a képző szerv útján a Hatósághoz kell benyújtani a vizsga megjelölt előzetes időpontját legalább 15 nappal megelőzően.

(2)[21] A jelentkezés az 5. számú mellékletben megjelölt jelentkezési lap kitöltésével történik, amelyhez csatolni kell az érettségi bizonyítvány hiteles másolatát, vagy a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, a munkáltató által kiállított, biztosításszakmai tapasztalatra vonatkozó eredeti igazolást. A jelentkezési laphoz csatolni kell továbbá a 11/A. §-ban meghatározott vizsgadíj megfizetésére vonatkozó igazolást, valamint - a 7. § (4) bekezdésében meghatározott személyek kivételével - a képző szerv által kiállított, a 4. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást. A vizsgára jelentkező a jelentkezési lapon köteles nyilatkozni a vizsgaszabályzat elfogadásáról és arról, hogy hozzájárul a természetes személyazonosító adatainak a Hatóság általi kezeléséhez.

(3)[22] Ha a benyújtott jelentkezés nem felel meg e jogszabály rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a Hatóság a jelentkezést a hiányok megjelölésével hiánypótlásra a hatósági vizsgára jelentkező részére a képző szerv útján visszaküldi, és egyben figyelmezteti az ismételt hiányos benyújtás következményeire. Az ismételten hiányosan benyújtott jelentkezést a Hatóság elutasítja.

(4)[23] A Hatóság minden vizsgára jelentkező részére a jelentkezéstől számított két hónapon belül köteles vizsgaidőpontot biztosítani, és arról a jelentkezőt a képző szerv útján írásban értesíteni.

(5) A vizsgán az a jelentkező vehet részt, akinek a Hatóság a jelentkezését elfogadta, és eleget tesz az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(6)[24] A vizsgára jelentkező helyszíni azonosítása személyi igazolvány, vagy személyazonosságot igazoló más - arcképes - igazolvány adatai alapján történik.

(7)[25] A Hatóság köteles szükséges számú, de havonta - augusztus és december hónapok kivételével - legalább két vizsgát szervezni, és azok előzetes időpontjait legalább 3 hónappal előre, közlemény formájában az internetes honlapján közzétenni.

10. §

(1) Sikertelen vizsgát követő újabb vizsgára történő jelentkezés az 5. számú mellékletben megjelölt jelentkezési lap megfelelő kitöltésével történik, amelyhez csatolni kell a vizsgadíj újbóli befizetésére vonatkozó igazolást.

(2) A hatósági vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó a feladatok megoldására adható összpontszám legalább 75%-át elérte.

(3)[26] A függő és független biztosításközvetítői hatósági vizsga sikeres letételét a 3. és a 4. számú melléklet szerinti tanúsítvány igazolja, melyet a Hatóság a vizsgajegyzőkönyvek beérkezését követő 8 napon belül állít ki. A Hatóság az általa a 3. és a 4. számú mellékletnek megfelelően kiállított tanúsítványokról és a vizsgázókról - azok beleegyező nyilatkozatai birtokában - nyilvántartást vezet.

(4)[27] A vizsgáról vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a vizsgabiztos a vizsgát követő munkanapon továbbít a Hatóság részére. A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza a vizsgázók nevét, aláírását, a vizsga helyszínét, kezdő és befejező időpontját, a vizsgabiztos, a vizsgáztatást ellenőrző személyek aláírását, a vizsga eredményét vizsgázók szerint. A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza továbbá a felfüggesztett vizsgázó nevét, a felfüggesztés okát és a körülményekre vonatkozó rövid ismertetést.

(5) A Hatóság érvényteleníti annak a vizsgázónak a vizsgáját, aki a vizsgát a Hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével, illetve jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Amennyiben a tanúsítványt a Hatóság már kiadta, úgy intézkedik annak visszavonásáról.

(6)[28] Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására igény esetén a Hatóság a nyilvántartása alapján másodlatot állít ki, amit az igénylő az 5. számú mellékletben meghatározott - vizsgaidőpontban érvényes - személyes adatainak megadásával igényelhet.

(7)[29] A vizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat tartalmazó vizsgaszabályzatot a Hatóság elkészíti és a honlapján közzéteszi. A függő és független biztosításközvetítői képzéssel és hatósági vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról a Hatóság a honlapján közleményt tesz közzé.

(8)[30] A vizsga sikeres letételét igazoló tanúsítványokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

11. §[31]

A hatósági képzéssel, illetve vizsgával kapcsolatban felmerült sérelem esetén a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a képző szervnél benyújtandó kifogásnak van helye. A képző szerv a kifogást - annak beérkezésétől számított 8 napon belül - megküldi a Hatóságnak, kivéve, ha a képző szerv a kifogás tárgyát képező intézkedését visszavonja, illetve a kifogásnak megfelelően jár el. A Hatóság a kifogás beérkezésétől számított 30 napon belül a kifogást megvizsgálja, és annak eredményéről értesíti az érintettet.

A hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályok[32]

11/A. §

(1) A függő biztosításközvetítői hatósági vizsga díja hatezer forint, a független biztosításközvetítői hatósági vizsga díja kilencezer forint, a különbözeti vizsga díja háromezer forint.

(2)[33] A vizsgadíjat a jelentkező a Hatóság 19017004-01770000-30901002 számú számlájára fizeti be, a közlemény rovatban a jelentkező neve és a biztosításközvetítői hatósági vizsgadíj megjegyzés feltüntetésével.

(3)[34] A Hatóság a vizsgadíjat igazgatási szolgáltatási díjbevételként számolja el.

11/B. §

(1)[35] Ha a jelentkező a hatósági vizsgán nem vesz részt, a képző szerv útján a Hatósághoz a vizsgaidőpontot 3 nappal megelőzően írásban benyújtott kérelemben kérheti a vizsgadíj visszatérítését. A Hatóság a vizsgadíjat visszatéríti, ha a kérelem határidőben megérkezik.

(2)[36] Ha a vizsgázó a hatósági vizsgán önhibáján kívüli váratlan okból nem jelent meg, az akadály megszűnésétől számított 10 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott vizsgaidőpontot követő 2 hónapon belül írásban benyújtott kérelemben - a körülményekre vonatkozó igazolás csatolásával - kérheti a vizsgadíj utólagos visszatérítését, vagy térítésmentesen új vizsgaidőpont biztosítását.

Záró rendelkezés

12. §

E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

12/A. §[37]

A pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról szóló 18/2010. (IV. 29.) PM rendelet 22. és 23. § által módosított rendelkezéseket a hatálybalépését követően indult képzések és vizsgák esetén kell alkalmazni.

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 18/2008. (VI. 13.) PM rendelethez

Függő biztosításközvetítők hatósági vizsgájának követelményei

1. A hatósági képesítés megnevezése: függő biztosításközvetítő

2. Iskolai előképzettség vagy szakmai tapasztalat: a rendelet 7. § (1) bekezdése alapján

3. Elmélet aránya: 100%

4. Gyakorlat aránya: 0%

I. Vizsgatárgy: Pénzügyi és biztosítási piac szereplői

A) Pénzügyi piacok szereplői, tevékenységük és szolgáltatásaik

1. Pénzügyi piac fogalma

2. Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei (hitelintézet, szakosított hitelintézet, hitelszövetkezet, pénzügyi vállalkozás, biztosítók, befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők)

3. Kétszintű bankrendszer fogalma (Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok), a jegybank és a kereskedelmi bankok feladatai és szolgáltatásai

4. Értékpapír fogalma, fajtái

5. Tőzsde fogalma és szerepe

6. A bankszerűen működő pénzintézetek tevékenységei (takarékszövetkezetek, szakosított hitelintézetek)

7. Pénztári szolgáltatások csoportosítása és fő szolgáltatásai

- Önkéntes egészségpénztár

- Magánnyugdíjpénztár (kötelező)

- Önkéntes nyugdíjpénztár

8. Eltérés és kapcsolódás a banki, a befektetési, a pénztári és a biztosítói szektor és szolgáltatásai között

B) Biztosítási piac szereplői (a Bit. vonatkozó szabályai)

1. Biztosítók szervezeti formái és értékesítési csatornái

2. Biztosításközvetítői tevékenység formái

- függő biztosításközvetítő

- független biztosításközvetítő = többes ügynök

= alkusz

3. Biztosításközvetítők piacra lépésének feltételei és működésük főbb szabályai

- regisztrációs követelmény

- a végzettségre/szakképesítésre/képesítésre vonatkozó követelmények

- jogkör, kötelezettség

4. Biztosításközvetítők általános tájékoztatási kötelezettsége

5. Szakmai szövetségek tevékenysége, célja, feladatköre

- MABISZ tevékenysége, célja, feladatköre, Etikai kódex, Kártalanítási Számla

- FBAMSZ, MABIASZ tevékenysége, célja

C) A biztosítási piac működését érintő hatóságok és egyéb szervezetek

1. Magyar Nemzeti Bank pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos főbb feladatai, jogkörei (pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv biztosításközvetítőkre vonatkozó ajánlásai, útmutatói)[38]

2. Gazdasági Versenyhivatal (a biztosítást érintő versenyszabályok lényege)

3. Adatvédelmi Biztos Hivatala, tevékenységei (a biztosítási szektorra vonatkozó adatvédelemmel kapcsolatos szabályok)

4. Biztosítási titok és személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály

6. A békéltető testület feladata, jogköre

7. Fogyasztóvédelem, az esetleges jogsérelem orvoslásának lehetőségei

II. Vizsgatárgy: Biztosításszakmai alapfogalmak

1. Veszély, bizonytalanság, kockázat fogalma

2. Kár, kártérítés, kármegelőzés, kárenyhítés, kárkiegyenlítés fogalma

3. Kockázatkezelési módszerek (elkerülés, megelőzés, áthárítás, megtartás) kockázatviselés, öngondoskodás

4. Veszélyközösség fogalma

5. Biztosíthatóság feltételei (jövőbeliség, véletlenszerűség, bizonytalanság, kalkulálhatóság)

6. A biztosítás fogalma

7. Biztosítók kockázatmegosztási programjai (hazai, nemzetközi)

- Viszontbiztosítás fogalma

- Együttbiztosítás fogalma

- Pool fogalma

- Fronting fogalma

8. Biztosítási ág, ágazat, termék fogalma

9. Alapbiztosítás, kiegészítő biztosítás fogalma

10. Biztosítási igény felmérése, dokumentálása

11. Összeg-, kárbiztosítás fogalma, a kárrendezés, a kárrendezés menete és dokumentálása (belső és kiszervezett)

12. Biztosítási díj elemei és funkciói

13. Engedmények, pótdíjak fajtái

14. Pénzforgalommal kapcsolatos szabályok (átvett díj kezelése)

15. Biztosítástechnikai tartalékok, a tartalékok fogalma, szerepe és fajtái

16. Pénzügyi matematikai alapműveletek

- Kamat, kamatos kamat fogalma

- Jelenérték fogalma

- Jövőérték fogalma

- Belső megtérülési ráta fogalma

III. Vizsgatárgy: Biztosítási szerződésjog

A) Általános szabályok

1. Biztosítási szerződés fogalma

2. Biztosítási szerződések alapelvei

2.1. Önkéntesség

2.2. Egyenjogúság

2.3. Egyoldalú kogencia tilalma

2.4. Írásbeliség

2.5. Díjoszthatatlanság

3. A biztosítási szerződés szereplői

3.1. A biztosító

3.2. A szerződő

3.3. A biztosított

3.4. A kedvezményezett

3.5. A károsult

4. A biztosítási szerződés megkötése

4.1. A szerződés megkötésének folyamata

4.2. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete

4.3. A biztosítás technikai kezdete

5. A felek egyes kötelezettségei a szerződés megkötése előtt és fennállása alatt

5.1. Díjfizetési kötelezettség

5.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

5.3. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség

6. Biztosítási szerződés módosítása

6.1. Módosítás a szerződés megkötésének folyamatában

6.2. Módosítás a szerződés fennállása alatt

6.3. Értékkövetés (indexálás)

6.4. A szerződésmódosítás egyéb esetei

7. A biztosítási szerződés megszűnése

7.1. A kockázatviselés megszűnése

7.2. A felek megállapodása (közös megegyezés)

7.3. Rendes felmondás

7.4. Lejárat

7.5. Biztosítási esemény bekövetkezése

7.6. Biztosított halála

7.7. Biztosítási érdek megszűnése (érdekmúlás)

7.8. Lehetetlenülés

7.9. Díjnemfizetés

7.10. Rendkívüli felmondás

7.11. Visszavásárlás

7.12. A biztosítási összeg kimerülése

7.13. Biztosítási szerződés szüneteltetése

7.14. A biztosítási szerződés technikai megszűnése

8. A biztosító törvényi engedményesi joga és visszakö-vetelési joga (regressz)

B) Az egyes biztosítási típusokra vonatkozó polgári jogi szabályok

1. Vagyonbiztosítás

1.1. A biztosítási összeg

1.2. Túlbiztosítás tilalma

1.3. Alulbiztosítás jogkövetkezménye

2. Felelősségbiztosítás

2.1. Felelősségbiztosítás fogalma

2.2. A felelősségbiztosítás alanyai

2.3. Gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása

3. Életbiztosítás

3.1. Az életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó fogalmak

3.2. Tájékoztatási kötelezettség az életbiztosítás esetén

3.3. A szerződő jogai és kötelezettségei

3.4. A biztosított jogai és kötelezettségei

3.5. A biztosító szolgáltatása életbiztosítási szerződés esetén

3.6. Az életbiztosítási szerződés megszűnése a biztosítási összeg kifizetése nélkül

3.7. Díjmentesítés

4. Balesetbiztosítás

4.1. Életbiztosítási szabályok alkalmazása

4.2. Speciális szabályok alkalmazása

4.3. Vagyonbiztosítási szabályok alkalmazása

2. számú melléklet a 18/2008. (VI. 13.) PM rendelethez

Független biztosításközvetítő hatósági vizsgájának követelményei

1. A hatósági képesítés megnevezése: független biztosításközvetítő

2. Iskolai előképzettség vagy szakmai tapasztalat: a rendelet 7. § (1) bekezdése alapján

3. Elmélet aránya: 100%

4. Gyakorlat aránya: 0%

I. Vizsgatárgy: Pénzügyi és biztosítási piac szereplői

A) Pénzügyi piacok szereplői, tevékenységük és szolgáltatásaik

1. Pénzügyi piac fogalma

2. Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei (hitelintézet, szakosított hitelintézet, hitelszövetkezet, pénzügyi vállalkozás, biztosítók, befektetési szolgáltatók, befektetési alapkezelők)

3. Kétszintű bankrendszer fogalma (Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok), a jegybank és a kereskedelmi bankok feladatai és szolgáltatásai

4. Értékpapír fogalma, fajtái

5. Tőzsde fogalma és szerepe

6. A bankszerűen működő pénzintézetek tevékenységei (takarékszövetkezetek, szakosított hitelintézetek)

7. Pénztári szolgáltatások csoportosítása és fő szolgáltatásai

- Önkéntes egészségpénztár

- Magánnyugdíjpénztár (kötelező)

- Önkéntes nyugdíjpénztár

8. Eltérés és kapcsolódás a banki, a befektetési, a pénztári és a biztosítói szektor és szolgáltatásai között

B) Biztosítási piac szereplői (a Bit. vonatkozó szabályai)

1. Biztosítók szervezeti formái és értékesítési csatornái

2. Biztosításközvetítői tevékenység formái

- függő biztosításközvetítő

- független biztosításközvetítő

- többes ügynök

- alkusz

3. Biztosításközvetítők piacra lépésének feltételei és működésük főbb szabályai

- regisztrációs követelmény

- a végzettségre/szakképesítésre/képesítésre vonatkozó követelmények

- jogkör, kötelezettség

4. Biztosításközvetítők általános tájékoztatási kötelezettsége

5. Szakmai szövetségek tevékenysége, célja, feladatköre

- MABISZ tevékenysége, célja, feladatköre, Etikai kódex, Kártalanítási Számla

- FBAMSZ, MABIASZ tevékenysége, célja

C) A biztosítási piac működését érintő hatóságok és egyéb szervezetek

1. Magyar Nemzeti Bank pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos főbb feladatai, jogkörei[39]

(pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv biztosításközvetítőkre vonatkozó ajánlásai, útmutatói)[40]

2. Gazdasági Versenyhivatal (a biztosítást érintő versenyszabályok lényege)

3. Adatvédelmi Biztos Hivatala, tevékenységei (a biztosítási szektorra vonatkozó adatvédelemmel kapcsolatos szabályok)

4. Biztosítási titok és személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

5. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály

6. A békéltető testület feladata, jogköre

7. Fogyasztóvédelem, az esetleges jogsérelem orvoslásának lehetőségei

II. Vizsgatárgy: Biztosításszakmai alapfogalmak

1. Veszély, bizonytalanság, kockázat fogalma

2. Kár, kártérítés, kármegelőzés, kárenyhítés, kárkiegyenlítés fogalma

3. Kockázatkezelési módszerek (elkerülés, megelőzés, áthárítás, megtartás) kockázatviselés, öngondoskodás

4. Veszélyközösség fogalma

5. Biztosíthatóság feltételei (jövőbeliség, véletlenszerűség, bizonytalanság, kalkulálhatóság)

6. A biztosítás fogalma

7. Biztosítók kockázatmegosztási programjai (hazai, nemzetközi)

- Viszontbiztosítás fogalma

- Együttbiztosítás fogalma

- Pool fogalma

- Fronting fogalma

8. Biztosítási ág, ágazat, termék fogalma

9. Alapbiztosítás, kiegészítő biztosítás fogalma

10. Biztosítási igény felmérése, dokumentálása

11. Összeg-, kárbiztosítás fogalma, a kárrendezés, a kárrendezés menete és dokumentálása (belső és kiszervezett)

12. Biztosítási díj elemei és funkciói

13. Engedmények, pótdíjak fajtái

14. Pénzforgalommal kapcsolatos szabályok (átvett díj kezelése)

15. Biztosítástechnikai tartalékok, a tartalékok fogalma, szerepe és fajtái

16. Pénzügyi matematikai alapműveletek

- Kamat, kamatos kamat fogalma

- Jelenérték fogalma

- Jövőérték fogalma

- Belső megtérülési ráta fogalma

III. Vizsgatárgy: Biztosítási szerződésjog

A) Általános szabályok

1. Biztosítási szerződés fogalma

2. Biztosítási szerződések alapelvei

2.1. Önkéntesség

2.2. Egyenjogúság

2.3. Egyoldalú kogencia tilalma

2.4. Írásbeliség

2.5. Díjoszthatatlanság

3. A biztosítási szerződés szereplői

3.1. A biztosító

3.2. A szerződő

3.3. A biztosított

3.4. A kedvezményezett

3.5. A károsult

4. A biztosítási szerződés megkötése

4.1. A szerződés megkötésének folyamata

4.2. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése és a kockázatviselés kezdete

4.3. A biztosítás technikai kezdete

5. A felek egyes kötelezettségei a szerződés megkötése előtt és fennállása alatt

5.1. Díjfizetési kötelezettség

5.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

5.3. Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség

6. Biztosítási szerződés módosítása

6.1. Módosítás a szerződés megkötésének folyamatában

6.2. Módosítás a szerződés fennállása alatt

6.3. Értékkövetés (indexálás)

6.4. A szerződésmódosítás egyéb esetei

7. A biztosítási szerződés megszűnése

7.1. A kockázatviselés megszűnése

7.2. A felek megállapodása (közös megegyezés)

7.3. Rendes felmondás

7.4. Lejárat

7.5. Biztosítási esemény bekövetkezése

7.6. Biztosított halála

7.7. Biztosítási érdek megszűnése (érdekmúlás)

7.8. Lehetetlenülés

7.9. Díjnemfizetés

7.10. Rendkívüli felmondás

7.11. Visszavásárlás

7.12. A biztosítási összeg kimerülése

7.13. Biztosítási szerződés szüneteltetése

7.14. A biztosítási szerződés technikai megszűnése

8. A biztosító törvényi engedményesi joga és visszakö-vetelési joga (regressz)

B) Az egyes biztosítási típusokra vonatkozó polgári jogi szabályok

1. Vagyonbiztosítás

1.1. A biztosítási összeg

1.2. Túlbiztosítás tilalma

1.3. Alulbiztosítás jogkövetkezménye

2. Felelősségbiztosítás

2.1. Felelősségbiztosítás fogalma

2.2. A felelősségbiztosítás alanyai

2.3. Gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása

3. Életbiztosítás

3.1. Az életbiztosítás és a hozzá kapcsolódó fogalmak

3.2. Tájékoztatási kötelezettség az életbiztosítás esetén

3.3. A szerződő jogai és kötelezettségei

3.4. A biztosított jogai és kötelezettségei

3.5. A biztosító szolgáltatása életbiztosítási szerződés esetén

3.6. Az életbiztosítási szerződés megszűnése a biztosítási összeg kifizetése nélkül

3.7. Díjmentesítés

4. Balesetbiztosítás

4.1. Életbiztosítási szabályok alkalmazása

4.2. Speciális szabályok alkalmazása

4.3. Vagyonbiztosítási szabályok alkalmazása

IV. Vizsgatárgy: Független biztosításközvetítői alapismeretek

1. Bit. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről:

- a független biztosításközvetítő társasági formái, tárgyi, személyi, pénzügyi feltételei, felelőssége

- az alkuszi, többes ügynöki tevékenység tartalma

- a független biztosításközvetítő határon átnyúló tevékenységének szabályai

2. A független biztosításközvetítő felelőssége és a felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei

3. Adatkezelés, adatok kiadhatósága, különös tekintettel a különböző biztosítók közötti információáramlás tilalmára

4. A pénzkezelés független biztosításközvetítőkre vonatkozó eltérő szabályai

5. Meglevő szerződések összehasonlítása a piacon hozzáférhető aktuális lehetőségekkel

6. Alkuszok szerepe a kárrendezésben

7. Termékek bemutatása, összehasonlítása, kapcsolódási pontjai

- az egyes termékek összehasonlításának lehetséges paraméterei

- biztosítók és biztosítási termékek és más pénzügyi termékek általános összehasonlítási szempontjai és kapcsolódási pontjai

3. számú melléklet a 18/2008. (VI. 13.) PM rendelethez[41]

4. számú melléklet a 18/2008. (VI. 13.) PM rendelethez[43]

5. számú melléklet a 18/2008. (VI. 13.) PM rendelethez[45]