261/2008. (XI. 3.) Korm. rendelet

a vízi személyszállítás feltételeiről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a vízi személyszállítást - beleértve a komp- és révátkelést - végző hajózási vállalkozásokra, valamint a vízi személyszállítást igénybe vevőkre terjed ki.

(2) A vízi személyszállításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés általános szabályaira, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Abban az esetben, ha a személyszállítás országhatáron túlra vagy országhatáron túlról történik, e rendelet rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben használt egyes fogalmakat - a (2) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel - a Vkt. 87. §-a szerint kell értelmezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) hajóállomás: az a hely, ahol a személyek hajóra, illetve hajóról partra jutását egy vagy több úszóművön (pontonon), más hajón keresztül, komp rámpáján vagy közvetlenül a partfalhoz kikötve biztosítják;

b) hajózási vállalkozás: gazdasági célú hajózási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet;

c) járódeszka: a partfal és a hajó közötti közlekedésre szolgáló, szintkülönbséget és távolságot áthidaló könnyű kivitelű fa- vagy fémhíd;

d) különjárat: menetrenden kívül külön megállapodás alapján indított járat;

e) személyszállítás: díj ellenében menetrend alapján végzett vízi személyszállítás (a továbbiakban: menetrend szerinti személyszállítás), valamint a menetrenden kívül közlekedtetett vízi járművel végzett személyszállítás (a továbbiakban: különjárat);

f) személyszállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás: útipoggyász-szállítás, poggyászmegőrzés, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb utaskiszolgáló létesítmények üzemeltetése, valamint a vízi személyszállításhoz kapcsolódó idegenforgalmi közvetítői tevékenység;

g) utas: a vízi járművön utazó minden olyan személy, aki nem tagja a személyzetnek és akit egyéb jogviszony alapján a hajón nem foglalkoztatnak.

Üzletszabályzat

3. §

(1) A hajózási vállalkozás a közforgalmú vízi személyszállítási szerződések - jogszabályban nem szabályozott - részletes feltételeit kiegészítő feltételekben határozza meg.

(2) A kiegészítő feltételekre a Ptk.-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók.

(3) A hajózási vállalkozás által végzett szolgáltatások díját, a díj megállapításának módját és feltételeit - az ármegállapításról szóló jogszabályokban foglaltak figyelembevételével - a díjszabás tartalmazza.

(4) A hajózási vállalkozás a kiegészítő feltételeket üzletszabályzatba foglalja. Az üzletszabályzat és a díjszabás összevonható. Az üzletszabályzatba, illetve díjszabásba a vízi személyszállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályokat is fel kell venni és azokat eltérő szedéssel kell megjelölni. A hajózási vállalkozás az üzletszabályzatot, illetve a díjszabást az utasok részére betekintésre rendelkezésre bocsátja.

Menetrend szerinti közforgalmú személyszállítás

4. §

(1) A hajózási vállalkozás a közforgalmú személyszállítás körében a menetrendben meghatározott vonalakon az általa meghirdetett járatokat közlekedteti.

(2) A forgalom lebonyolításához és az utazási igények kiszolgálásához a hajóállomásokon megfelelő, a kikötő üzemben tartója által biztosított kikötőhelyről a hajózási vállalkozás gondoskodik.

(3) A hajózási vállalkozás a hajóállomásokon a balesetmentes utaskiszolgálás érdekében gondoskodik

a) írásos utastájékoztatásról,

b) a vízi járművek megközelítését segítő építmények (kikötőponton, kikötőhíd) biztosításáról.

(4) A közforgalmú személyszállítás körében a hajózási vállalkozás köteles a személyszállítást elvállalni, ha

a) az utas az üzletszabályzat, illetve díjszabás feltételeit elfogadja, megtartja, és

b) a személyszállítási szolgáltatás a menetrendben meghirdetett személyszállító vízi járművekkel lehetséges.

(5) A személyszállítási szolgáltatás korlátozásáról, felfüggesztéséről szóló tájékoztatást a hajóállomásokon ki kell függeszteni.

Menetrend

5. §

(1) A hajózási vállalkozás menetrendet köteles készíteni, amely tartalmazza a közforgalmú személyszállítás legfontosabb tájékoztató adatait, így különösen:

a) a vízi járművek útvonalát, az induló és végállomást, továbbá azokat a hajóállomásokat (kikötőket), ahol a vízi jármű megáll;

b) az indulási és érkezési időpontokat, a napi első és utolsó vízi jármű indulási időpontjának feltüntetésével;

c) a hajózási vállalkozás más járataihoz való csatlakozási lehetőségeket;

d) a legfontosabb kiegészítő szolgáltatásokat, valamint azt, ha valamely vízi jármű útipoggyászt, kerékpárt továbbít;

e) a menetrendi időszak kezdetének és végének időpontját.

(2) A menetrend tartalmazza az egyes járatok közlekedésének időszakát, a nem mindennap közlekedő járatoknál a közlekedési napokat, továbbá a szolgáltatás különböző korlátozásait.

(3) A hajózási vállalkozás a menetrendet, továbbá a különjárat megrendelésének lehetőségét a hajóállomásokon jól látható helyen kifüggeszti.

(4) A járat szünetelését vagy korábbi időpontban történő közlekedtetését - az időjárási és vízállási körülményektől, valamint hajózási zárlattól függőek kivételével - legalább 14 nappal, új járat beállítását, illetve a meghirdetettnél későbbi időpontban történő közlekedését legalább 7 nappal a változás előtt a hajóállomáson kifüggesztett hirdetménnyel az utazóközönség tudomására kell hozni.

Utazásból kizárt vagy feltételesen szállítható személyek

6. §

(1) A személyszállítási szolgáltatást 14 éven aluli gyermek csak kísérővel veheti igénybe.

(2) A hajózási vállalkozás a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas

a) ittas vagy bódult állapotban van, botrányosan viselkedik, vagy más módon a többi utast magatartásával zavarja;

b) magatartásával sérti vagy veszélyezteti a közlekedés biztonságát, saját vagy utastársai testi épségét, egészségét, a vízi jármű vagy berendezéseinek az épségét sérti vagy veszélyezteti;

c) érvénytelen jeggyel vagy menetjegy nélkül utazik, és menetjegyet az ellenőrzéskor sem vált;

d) menetjegyét, illetve kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványát - felhívás ellenére - nem mutatja fel;

e) ruházatával, poggyászával vagy más módon a járművet, utastársai ruházatát vagy az utasok poggyászát beszennyezheti;

f) a vízi járműre kézipoggyászként be nem vihető tárgyat visz fel;

g) a menetdíj megfizetését megtagadja;

h) a vízi járművön a beszállt utasok száma elérte az engedélyezett utaslétszámot.

(3) A hajózási vállalkozást abban az esetben is megilleti a már megtett útra járó menetdíj, ha az utast - a (2) bekezdésben foglaltak alapján - az utazásból kizárta.

(4) Az útközben megbetegedett személyt a hajózási vállalkozás legalább a legközelebbi megfelelő hajóállomásig - ahol a szükséges egészségügyi ellátásban részesülhet - köteles továbbszállítani.

(5) A vízi járműről a neki felróható rendellenes magatartása miatt leszállított utas nem követelheti vissza a kifizetett menetdíjat vagy egyéb díjat, például a kerékpárszállítás díját, és feladott útipoggyásza kiszolgáltatását is - ha annak kiszolgáltatása a vízi járműnek a hajóállomáson való menetrend szerinti tartózkodási ideje alatt nem lehetséges - csak az eredeti célállomáson kérheti.

Menetjegy, járműszállítási díj

7. §

(1) Az utasnak - kivéve a (7) bekezdésben foglalt esetet - az utazás megkezdésekor érvényes menetjeggyel vagy utazásra jogosító igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: menetjegy) kell rendelkeznie.

(2) A menetjegyen fel kell tüntetni:

a) az indulási állomás nevét,

b) a célállomás nevét,

c) a fizetett menetdíj összegét és annak adótartalmát,

d) az elszámolásnál alkalmazott kedvezmény mértékét,

e) kabinos hajónál a kabin osztályát,

f) a menetjegy érvényességének első napját,

g) a menetjegy érvényességének tartamát vagy az érvényesség utolsó napját,

h) a több személy részére kiadott menetjegynél az utasok számát,

i) a többszöri utazásra kiadott menetjegynél az utazási lehetőségek jellegét, számát vagy időtartamát,

j) a felhasználás különleges szabályait.

(3) Az egyszeri vagy többszöri utazásra kiadott menetjegy (pl. havijegy, félhavijegy, füzetjegy, menetjegyváltásra vagy utazásra jogosító igazolvány, okmány) csak arra a viszonylatra, kabinosztályra és időtartamra érvényes, amelyre kiadták, illetve érvényesítették. Az utazási igazolványra a (2) bekezdés a)-e) és i)-j) pontjaiban foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

(4) A meghatározott járatra érvényesített menetjegy csak a rajta feltüntetett járatra érvényes.

(5) Ha a menetjegy nem meghatározott járatra szól, az utas az utazást a menetjegy érvényességének tartama alatt bármikor megkezdheti, a már megkezdett utazást megszakíthatja és később folytathatja. Az útmegszakítást a hajózási vállalkozással igazoltatni kell, az azonban a menetjegy érvényességi idejét nem hosszabbítja meg. Ha a menetjegyre az útmegszakítás tényét nem vezetik rá, a további utazásra érvényét veszti.

(6) A menetjegyek és a járműszállítási jegyek árusítását a hajóállomás jegypénztára legalább 30 perccel a vízi jármű menetrend szerinti indulási ideje előtt köteles megkezdeni.

(7) Ha a hajózási vállalkozás a beszállási hajóállomáson a meghatározott időszakban vagy egyáltalán nem szolgáltat ki menetjegyet, erről az utazóközönséget tájékoztatni köteles. Ilyen esetben a vízi járművön a menetjegyet pótdíj nélkül kell kiszolgáltatni.

(8) A menetjegyet az utasnak az utazás egész tartama alatt meg kell őriznie, a hajózási vállalkozás menetjegyet ellenőrző alkalmazottainak - a kedvezményes jegyváltásra jogosító igazolvánnyal együtt - fel kell mutatnia, kérésre át kell adnia.

(9) A névre szóló menetjeggyel csak az arra jogosult utazhat. A nem névre szóló menetjegy mindaddig másra átruházható, ameddig azzal az utazást nem kezdték meg vagy útipoggyászt nem adtak fel.

(10) Kompon a menetjegy a közúti jármű szállítási díját nem foglalja magában. A közúti jármű szállítási díján felül a jármű vezetőjének és az utasoknak külön menetjeggyel kell rendelkezniük.

Utastájékoztatás

8. §

(1) A hajózási vállalkozás az utasok megfelelő tájékoztatását szolgáló berendezéseket üzemeltet.

(2) A hajózási vállalkozás az utastájékoztatást kiadványokkal, jól látható hirdetményekkel, szükség szerint szóbeli tájékoztatással és információs berendezésekkel látja el.

(3) A hajózási vállalkozás köteles az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról és az esetleges forgalmi zavarokról tájékoztatni. Ennek érdekében a hajóállomásokon, illetve - amennyiben lehetséges - a vízi járművön is jól látható helyen ki kell függesztenie az utazási feltételeket és a menetrend szerinti járatokat. A hajózási vállalkozás köteles a járatok érkezési, indulási idejéről, továbbá a járatok kimaradásáról és késéséről a kiszolgáló személyzet, illetve a hajóállomási tájékoztatási rendszer útján folyamatos tájékoztatást nyújtani.

(4)[1] Közforgalmú személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén a hajózási vállalkozás a szolgáltatás keretében igénybe vett valamennyi kikötőben köteles közzétenni

a) nevét, jogi formáját, székhelyét (telephelyét), rendszeres kapcsolattartásra szolgáló levelezési címét vagy egyéb elérhetőségét (elektronikus levelezési cím, internetes cím, telefon- vagy telefaxszám),

b) a hajózási engedély számát,

c) az általa nyújtott szolgáltatások típusait,

d) az egyes szolgáltatástípusokra vonatkozó díjszabást,

e) a szolgáltatás keretében igénybe vehető kikötőket,

f) a szolgáltatás igénybevételének idejét,

g) a szolgáltatás megrendelésének módjait, valamint

h) menetrend szerinti közforgalmú személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén a menetrendet.

Különjárat

9. §

Különjáratra a hajózási vállalkozás és a megrendelő (hajóbérlő) közötti szerződés, illetve a Ptk.-nak a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A különjárat adott útvonalra vagy meghatározott időtartamra szóló lehet.

A hajózási vállalkozás jogai és kötelezettségei

10. §

(1) A hajózási vállalkozás köteles a menetrendben meghirdetett, illetve a különjáratról szóló szerződésben meghatározott helyen és időben a vízi járművet hajózásra alkalmas állapotban kiállítani.

(2) A hajózási vállalkozás köteles az utast a menetrendben, illetve a különjáratról szóló szerződésben foglalt feltételek szerint biztonságosan a célállomásra szállítani.

(3) A vízi jármű vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a hajóállomásra érkezéskor az utasok a hajóállomás nevéről, az átszállási (csatlakozási) lehetőségekről, valamint a 10 percnél hosszabb idejű tartózkodásról tájékoztatást kapjanak. A tájékoztatást olyan időben kell adni, hogy az utasok a kiszálláshoz kellő időben felkészülhessenek.

(4) A hajózási vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy hajóállomásain (kikötőiben) a hajóállomás (kikötő) nevét jól látható módon feltüntessék.

Az utas jogai és kötelezettségei

11. §

(1) Az utas jogosult a vízi járművön utazni, a kiszolgáló létesítményeket, berendezéseket használni és a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe venni.

(2) A hajóállomáson az utasok csak a részükre megnyitott területre léphetnek be, a hajóállomás (kikötő) területére a szállításból kizárt tárgyakat bevinni nem szabad.

(3) Az utas az úszóműről a vízi járműre vezető kikötőhídra, illetve a közvetlenül a parthoz kikötött vízi jármű járódeszkájára és komp rámpájára csak akkor léphet, ha azt a vízi jármű személyzete megnyitotta.

(4) Az utasok csak a vízi jármű részükre megnyitott területére léphetnek be, menetjeggyel nem rendelkező kísérőnek - a beteg és mozgáskorlátozott személy kísérőjének kivételével - tilos a vízi járműbe beszállni.

(5) A balesetek megelőzése érdekében a vízi jármű korlátjának, habvédjének ajtaját, valamint a vízi jármű ablakát önhatalmúlag kinyitni, a vízi jármű korlátjára, habvédjére ülni tilos.

(6)[2] Víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény esetében az utas köteles a vízi jármű személyzetének utasításait követni.

Kézipoggyász

12. §

(1) Kézipoggyászként olyan tárgy szállítható, amelynek átmérője egyik irányban sem haladja meg a 70 cm-t és összsúlya a 35 kg-ot, gyermekjeggyel utazónál a 15 kg-ot. E rendelkezéshez képest az üzletszabályzat, illetve díjszabás egyéb korlátozást is megállapíthat.

(2) Az utas az (1) bekezdésben foglalt méretkorlátozástól függetlenül vihet magával kézipoggyászként gyermekkocsit, sétapálcát, ernyőt és kézi hangszert.

(3) Kézipoggyászként az utas egyéb tárgyat, valamint háziállatot az üzletszabályzat, illetve díjszabás rendelkezései szerint vihet magával.

(4)[3] A vízi járműbe bevitt kistestű (legfeljebb 10 kg tömegű) kutyáért a díjszabás legfeljebb a teljes árú menetjegy 50%-ának, nagytestű (10 kg feletti tömegű) kutyáért a díjszabás a teljes árú menetjegy 100%-ának megfelelő összegű viteldíj fizetését írhatja elő, egyéb kézipoggyász fuvarozásáért a hajózási vállalkozás díjat nem követelhet. A segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti segítő kutya, valamint a rendvédelmi, a honvédelmi és a hatósági feladatokat ellátó szolgálati kutya, továbbá a mindezen célból kiképzés alatt álló kutya díjmentesen, zárt szállító eszköz mellőzésével szállítható, azzal, hogy a kiképzés alatt álló kutya csak kiképzővel utazhat, valamint egy kiképzővel egy kiképzés alatt álló kutya utazhat. A szájkosár, póráz és zárt szállítóeszköz mellőzhető a segítő kutya segítségnyújtása esetén.

(5) A kézipoggyászt úgy kell - a háziállatok kivételével - csomagolni és a vízi járművön elhelyezni, hogy az - beleértve a háziállatokat - a vízi járművön a közlekedést ne akadályozza, a személyzet munkáját és az utasokat ne zavarja.

(6) A vízi járműbe bevitt kézipoggyász őrzése az utas feladata.

Útipoggyász

13. §

(1) Útipoggyászként, ha az üzletszabályzat, illetve a díjszabás eltérően nem rendelkezik, legfeljebb 200 kg tömegű áru - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag csomagolt állapotban adható fel.

(2) Útipoggyászként - ha az üzletszabályzat, illetve díjszabás eltérően nem rendelkezik - csomagolás nélkül is feladható:

a) összecsukott fekhely,

b) gyermekkocsi,

c) kerékpár, segédmotoros kerékpár és motorkerékpár,

d) hordozható hangszer,

e) sporteszközök.

(3) Az útipoggyásznak a vízi járműbe való berakása és onnan való kirakása - ellenkező megállapodás hiányában - az utas feladata. Az útipoggyászt a vízi járművön belül a hajózási vállalkozás helyezi el.

(4) Az útipoggyász fuvarozásáért a hajózási vállalkozás viteldíjat számít fel, amelyet a menetdíjnál alkalmazott módon ki kell hirdetni.

(5) A feladó útipoggyászt csak a fuvarozás útvonalára érvényes menetjegy birtokában vagy annak egyidejű megváltása mellett, az útipoggyászon nevét, lakcímét és rendeltetési hajóállomást feltüntetve adhat fel.

(6) Az útipoggyász viteldíját a feladáskor előre kell megfizetni.

(7) Az útipoggyász felvétele során a hajózási vállalkozás az utasnak poggyászvevényt köteles átadni, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladó nevét és címét,

b) a feladási és rendeltetési hajóállomás nevét,

c) a feladás napját és azt a vízi járművet, amellyel az útipoggyászt továbbítani kell,

d) a poggyászdarabok számát, tömegét, jelölését, csomagolásának módját, a poggyász tartalmát,

e) a viteldíjat és az egyéb költségeket,

f) feladó kívánsága esetén a poggyász bevallott értékének összegét.

(8) Az útipoggyász csomagolására, szállításra való felvételére, valamint a hajózási vállalkozásnak az útipoggyász szállításáért fennálló felelősségére a vízi árufuvarozásról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(9) Ha az üzletszabályzat, illetve a díjszabás eltérően nem rendelkezik, az útipoggyászt a hajózási vállalkozás azzal a vízi járművel köteles továbbítani, amelyikkel az utas utazik, az utas és a hajózási vállalkozás ettől eltérően is megállapodhat.

14. §

(1) A hajózási vállalkozás az útipoggyászt az azt szállító vízi jármű megérkezése után, a kiszolgáltatás előkészítéséhez, illetve a külön jogszabályban megállapított hatósági kezeléshez szükséges idő elteltét követően a poggyászkiadó helyen a poggyászvevény felmutatójának szolgáltatja ki. A hajózási vállalkozás köteles az utast tájékoztatni a kiszolgáltatás várható időpontjáról.

(2) A hajózási vállalkozás az útipoggyászt a még ki nem fizetett költségek megfizetése és a poggyászvevény átadása ellenében szolgáltatja ki. A hajózási vállalkozás a poggyászvevény felmutatójának átvételi jogosultságát nem köteles vizsgálni.

(3) Az utas az útipoggyász átvétele során - a poggyászvevénybe foglalt adatokkal egybevetve - azonosítja az útipoggyászt, továbbá ellenőrzi annak, illetőleg csomagolásának külső állapotát, mennyiségét (az együvé tartozó árudarabok számát és tömegét), valamint az útipoggyászon található megjelöléseket és azok épségét.

(4) Amennyiben az utas az útipoggyász sérülését, hiányát, a csomagolás hiányosságát vagy más rendellenességét észleli, fenntartását a poggyászvevényre feljegyzi. Fenntartással akkor is élhet, ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot az átvételkor nem állt módjában elvégezni.

(5) Ha a hajózási vállalkozás a kiszolgáltatás előtt az útipoggyász sérülését, részleges elveszését fedezi fel vagy gyanítja, továbbá a poggyászvevény birtokosának fenntartása esetén, a (3) bekezdés szerinti vizsgálatot köteles elvégezni és a megállapításokat - így az esetleges károsodás keletkezésének idejét és okát - jegyzőkönyvben rögzíteni, amelynek másolatát a poggyászvevény birtokosának köteles átadni.

(6) Ha a hajózási vállalkozás a vizsgálatot a fenntartás ellenére nem végzi el, a fenntartás tényének bejegyzését nem teszi lehetővé, illetve jegyzőkönyvet nem vesz fel vagy annak másolatát a poggyászvevény birtokosának nem adja át, az útipoggyász átvételét az utas megtagadhatja.

(7)[4] Ha az utas a poggyászvevény elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését haladéktalanul bejelenti a hajózási vállalkozásnak, az az útipoggyászt csak a tartalom megfelelő azonosítása esetén szolgáltathatja ki. Amennyiben a kiszolgáltatással kapcsolatban az utas és a hajózási vállalkozás között vita keletkezik, a hajózási vállalkozás köteles a poggyászt a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tárolni és megőrizni.

(8)[5] Ha az utas az útipoggyászt a vízi jármű megérkezését követő 24 órán belül nem veszi át, a hajózási vállalkozás köteles azt a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint tárolni, és megőrizni. Késedelmes átvétel esetében az utas az útipoggyász tárolásáért, őrzéséért köteles a díjszabásban meghatározott összeget megfizetni.

(9) Az át nem vett útipoggyászt a hajózási vállalkozás értékesítheti, ha

a) a tartós tárolás az útipoggyász tartalmának károsodásával (megromlásával) járna,

b) a vízi jármű megérkezésétől számítva 30 nap eltelt.

(10) Az értékesítést megelőzően annak tényéről a feladót a hajózási vállalkozásnak értesítenie kell és a befolyt vételárral legkésőbb az értékesítést követő 30 napon belül el kell számolnia.

Szállításból kizárt tárgyak

15. §

Vízi járművel sem kézi-, sem útipoggyászként nem szállítható

a) olyan tárgy, amely az utasok és a hajó személyzetének egészségében, testi épségében, öltözékében, a vízi járműben és annak berendezésében, továbbá a vízi járművön tartózkodó más személy tulajdonában lévő tárgyban, más útipoggyászban vagy a vízi járművön szállított más áruban kárt okozhat,

b) olyan tárgy, amelynek szállítását jogszabály vagy hatósági rendelkezés tiltja,

c) robbanó, tűzveszélyes, öngyúló, mérgező, radioaktív, maró, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyag,

d) töltött lőfegyver - a fegyveres testületek szolgálatot teljesítő tagjai fegyverei kivételével - és jogszabályban megjelölt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz.

Utazási akadály

16. §

(1) Ha a vízi jármű az útját a célállomásig folytatni nem tudja, az utas - kivéve, ha az utazási akadályt a hajózási vállalkozás tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő - a meg nem tett útra eső menetdíj visszatérítését, vagy a kiindulási állomásra való visszaszállítását és a teljes menetdíj visszatérítését követelheti.

(2) Utazási akadály miatt a hajózási vállalkozással szemben az (1) bekezdésben említetteken felül igényt érvényesíteni nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a menetrendszerű vízi jármű késése miatt csatlakozás-mulasztás áll elő vagy a csatlakozó járat marad el.

Elállás az utazástól

17. §

(1) Az utas az utazástól a menetjegy visszaváltásával a vízi járműnek az indulási állomásról való elindulásáig indokolás nélkül elállhat és menetjegye visszaváltását követelheti.

(2) A visszaváltás feltételeit a hajózási vállalkozás az üzletszabályzatban foglalt kiegészítő feltételekben állapítja meg. A hajózási vállalkozás által bármilyen jogcímen (pl. kezelési költség) levonható összeg nem haladhatja meg a menetjegy árának 20%-át.

A felelősség kizárása

18. §

A hajózási vállalkozás nem felel az utassal szemben azért a kárért, amely azáltal keletkezik, hogy az utas a vám- vagy egyéb jogszabályokban megállapított kötelezettségének nem tesz eleget.

A menetrend szerint vagy üdülési céllal közlekedő személyhajók utasaira vonatkozó különleges szabályok[6]

18/A. §

(1) A menetrend szerint vagy üdülési céllal közlekedő személyhajók utasainak, fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű utasainak e rendeletben nem szabályozott jogaira, valamint az üdülési célú hajójáratok késésére és törlésére vonatkozó további részletes szabályokat az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza.

(2) Az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt szerv

a) a hajók üzemképessége és a hajózási létesítmények engedélyezésének feltételeként meghatározott akadálymentesítés ellenőrzése tekintetében a hajózási hatóság,

b) az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott, a) pontba nem tartozó kötelezettség ellenőrzése tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság.

(3) Az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott, a hajók üzemképessége és a hajózási létesítmények engedélyezésének feltételeként meghatározott akadálymentesítéssel össze nem függő kötelezettség a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

(4) A hajók és hajózási létesítmények akadálymentesítésével összefüggő panaszokat az utasok a hajózási hatóságnak nyújtják be. Amennyiben a hajózási hatóság megállapítja, hogy az akadálymentesítéssel összefüggő kötelezettségeit az üzemben tartó nem teljesítette, a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabály, a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről szóló jogszabály, valamint a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló jogszabály alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.

Záró rendelkezések

19. §

(1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)[7]

20. §[8]

Ez a rendelet a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. november 24-i 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök