266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. §-ának a) pontjában - a 41/A. §-ában foglaltak szabályozására -, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének c), l) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. §-ának f)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"f) különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre akijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók;

g) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók;

h) jelölt Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amely az e rendeletben meghatározott eljárás eredményeként különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Bizottság részére jelölésre került, és a 6., illetve a 7. számú mellékletben szerepel;

i) jóváhagyott Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyet az Európai Unió az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottsági vagy tanácsi határozattal jóváhagyott, és a 11., illetve a 12. számú mellékletben szerepel;"

(2) A Kr. 2. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"q) közösségi jelentőségű terület: olyan terület, amely jelentős mértékben hozzájárul a 2. vagy 3. számú mellékletben felsorolt közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve a 4. számú mellékletben szereplő közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához, helyreállításához, továbbá a Natura 2000 hálózat egységességéhez, illetve a biológiai sokféleség megőrzéséhez."

2. §

A Kr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célokat

a) az ország társadalmi-gazdasági fejlődését biztosító - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott - célokkal összehangoltan, illetve

b) a kulturális igények és sajátosságok, valamint a helyi és térségi jellegzetességek figyelembevételével

kell megvalósítani.

(3) A Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket a következők állapítják meg:

a) természetvédelmi kezelési terv;

b) más - kül ön jogszabály alapj án készített - természetvédelmi célú vagy valamely Natura 2000 terület védelmét szolgáló, illetve arra kihatással lévő terv;

c) fenntartási terv, amennyiben az a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében szükséges, ideértve a külön jogszabály alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott Natura 2000 fenntartási tervet is;

d) az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítását érintő szerződés.

(4) A fenntartási tervet a 13. számú melléklet szerint kell készíteni. A tervet elkészítése során egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság), az alapszabály (alapító okirat) szerint környezet- és természetvédelmi célra alakult társadalmi szervezetekkel, a Natura 2000 területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervekkel és települési önkormányzatokkal, a Natura 2000 területtel érintett földrészletek tulajdonosaival és vagyonkezelőivel, valamint ezek gazdasági érdek-képviseleti szerveivel.

(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg."

3. §

A Kr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A különleges madárvédelmi területek kialakítása, valamint a különleges és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek jelölése során a 9. számú melléklet szerinti szempontokat kell figyelembe venni.

(2) Az 5-7. és a 11-12. számú mellékletben felsorolt területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét külön jogszabály állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogszabály kihirdetését követően a Natura 2000 területeket a MePAR-ban tematikus fedvényként fel kell tüntetni.

(4) A MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területeket az ingatlan-nyilvántartásban le kell határolni. Az ingatlan-nyilvántartási lehatárolás a teljes és részterülettel érintett földrészletek helyrajzi számainak beazonosítását, valamint a részterülettel érintett ingatlanok esetében az érintettséget ábrázoló vázrajz elkészítését jelenti.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásban történt lehatárolást követően a (2) bekezdés szerinti jogszabályt módosítani kell.

(6) Az állami tulajdonban lévő, honvédelmi vagyonkezelésben álló, (1) bekezdés szerinti területek jelölésére a honvédelemért felelős miniszterrel történő előzetes egyeztetést követően kerül sor.

(7) Ha az Európai Bizottság javaslata vagy határozata, illetve a Tanács határozata szerint a jelölt Natura 2000 területek nem felelnek meg a különleges természetmegőrzési terület vagy a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület feltételeinek, illetőleg további területek jelölése válik szükségessé, e jogszabályt, illetve a (2) bekezdés szerinti jogszabályt módosítani kell, továbbá a (3)-(5) bekezdés szerinti eljárásokat a lehatárolás érdekében le kell folytatni.

(8) Ha az Európai Bizottság vagy a Tanács határozata az élőhelyvédelmi irányelv 9. cikke alapján Natura 2000 terület visszaminősítéséről dönt, a (7) bekezdés szerint kell eljárni."

4. §

(1) A Kr. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges]

"c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítéséhez, kivágásához, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágását;"

(2) A Kr. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő mederben és parti sávban a vizek kártétel nélküli levezetése érdekében szükséges fenntartási, illetve kármegelőzési munka a vízgazdálkodásról szóló külön jogszabály szerint engedély megszerzése nélkül, a felügyelőségnek történő bejelentés és a természetvédelmi kezelésért felelős szervvel való egyeztetés után végezhető el."

5. §

A Kr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. Hatásbecslés esetén az eljárásba a felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni, ha a beruházás engedélyezése nem a felügyelőség hatáskörébe tartozik, és jogszabály az eljárásban szakhatósági közreműködését nem írja elő.

(3) A terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi.

(4) A hatásbecslés során - a 15. számú melléklet szerinti szempontokra figyelemmel - vizsgálni kell a tervnek vagy beruházásnak, illetve az azok megvalósítására vonatkozó egyéb ésszerű megoldásoknak a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt várható hatását.

(5) A hatásbecslést - az e §, valamint a 10/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével -

a) a környezeti vizsgálati eljárásban kell lefolytatni, ha a terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály hatálya alá tartozik;

b) a környezeti hatásvizsgálati, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kell lefolytatni, ha a beruházás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozik; vagy

c) az a)-b) pontok alá nem tartozó esetekben a felügyelőség hatósági, illetve szakhatósági eljárásában kell lefolytatni.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a (3) bekezdés szerinti hatásbecslési dokumentációt a környezeti értékelés, a környezeti hatástanulmány vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem önálló részeként kell elkészíteni.

(7) A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival.

(8) Ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon.

(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a felügyelőség a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és a fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve elérése érdekében a várható kedvezőtlen hatással arányos, azt ellensúlyozó helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő az érintett vagy más területen.

(10) A felügyelőség akiegyenlítő intézkedésről a 8. számú melléklet szerinti adatlapon - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon (a továbbiakban: Minisztérium) keresztül - tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(11) A beruházás engedélyezése előtt - ha jogszabály előírja vagy az indokolt - az eljáró hatóság az érintett nyilvánosság véleményének kikérése érdekében közmeghallgatást tart. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó beruházások esetén, valamint a jelölt Natura 2000 területek vonatkozásában.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában indokolt esetnek különösen az minősül, ha a beruházás az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetében olyan változást okozhat, amely miatt az e fajok és élőhelytípusok által az érintett nyilvánosság részére nyújtott szolgáltatás jelentős romlása következhet be."

6. §

(1) A Kr. 1. §-ában a "kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok" szöveg, 2. §-ának b) pontjában a "kiemelt jelentőségű közösségi fajok" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű fajok" szöveg, 2. §-ának d) pontjában a "kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok" szöveg, 2. §-ának k) pontjában a "kiterjedése" szövegrész helyébe "elterjedése" szöveg és a "kiterjedésén" szövegrész helyébe az "elterjedésén" szöveg, 8. §-ának (3) bekezdésében a "környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szövegrész helyébe a "természetvédelmi hatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)" szöveg, 8. §-ának (6) bekezdésében a "kiemelt jelentőségű faj" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű faj" szöveg és a "kiemelt jelentőségű élőhelytípus" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus" szöveg, 10/A. §-ának (1) bekezdésében a "kiemelt jelentőségű közösségi fajra" szövegrész helyébe a "kiemelt közösségi jelentőségű fajra" szöveg és a "kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusra" szövegrész helyébe a "kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra" szöveg, 10/A. §-a (3) bekezdésének első mondatában a "kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusra" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra" és a "kiemelt jelentőségű közösségi fajra" szövegrész helyébe "kiemelt közösségi jelentőségű fajra" szöveg, 10/A. §-a (3) bekezdésének második mondatában "különösen a 4. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "különösen a 4. § (2) bekezdés a) pontjában" szöveg, 10/A. §-ának (4) bekezdésében a "természetvédelmi hatóság" szövegrész helyébe a "felügyelőség" szöveg és a "Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon (a továbbiakban: Minisztérium)" szövegrész helyébe a "Minisztériumon" szöveg, 12. §-ának (1) bekezdésében a "nemzeti park igazgatóság" szövegrész helyébe "igazgatóság" szöveg, 13. §-ának (2) bekezdésében a "közösségi jelentőségű élőhelyek" szövegrész helyébe a "közösségi jelentőségű élőhelytípusok" szöveg és a "kiemelt jelentőségű élőhelytípusokra és fajokra" szövegrész helyébe a "kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokra és fajokra" szöveg lép.

(2) A Kr. 2. B) számú mellékletének címében a "Kiemelt jelentőségű közösségi állatfajok" szövegrész helyébe a "Kiemelt közösségi jelentőségű állatfajok" szövegrész, 3. B) számú mellékletének címében a "Kiemelt jelentőségű közösségi növényfajok" szövegrész helyébe a "Kiemelt közösségi jelentőségű növényfajok" szöveg, 4. B)számú mellékletének címében a "Kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok" szövegrész helyébe a "Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok" szöveg lép.

(3) A Kr. 8. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(4) A Kr. 9. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(5) A Kr. az e rendelet 3-7. számú mellékletei szerinti 11-15. számú mellékletekkel egészül ki.

7. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, amellyel egyidejűleg hatályát veszti

a) a Kr. 9. §-ának (3) és (4) bekezdésének felvezető szövegében az "illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóságot," szövegrész,

b) a Kr. 10/A. §-ának (5) bekezdése,

c) a Kr. 11. §-a, és

d) a Kr. 6-7. számú melléklete.

(2) E rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

8. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khkr.) 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni."

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Khkr. 5. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A felügyelőség határozatában]

"g) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható

ga) az 1. vagy 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit,

gb) a csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén az egységes környezetvédelmi engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő."

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Khkr. 4. számú melléklete 1. pontjának f) alpontja a következő fd) ponttal egészül ki:

[1. Az 1. vagy 3. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen]

"fd) a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján."

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Khkr. 4. számú melléklete 2. pontja a következő j) ponttal egészül ki:

[2. A csak a 2. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén]

"j) ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével."

(5) A Khkr. 5. számú melléklete 2. pontjának cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:]

"cb) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei, Natura 2000 területen különösen:

cba) az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,

cbb) a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,

cbc) a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,"

9. §

E rendelet a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének, valamint a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 1. cikke e), k) és l) pontjának, 2. cikke (3) bekezdésének, 4. cikke (4) bekezdésének, 6. cikke (1), (3) és (4) bekezdésének és III. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[8. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

5. Kiegyenlítő, kompenzációs intézkedések

Tervezett kiegyenlítő intézkedések és az intézkedési terv ütemezése

2. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[9. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

A különleges madárvédelmi, valamint a különleges és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kijelölésének szempontjai

I. Különleges madárvédelmi területek

A területek relatív jelentőségének értékelése a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1)-(2) bekezdésének megfelelően az a)-f) pont alapján történik. Az értékelésnél tekintettel kell lenni:

a) a kipusztulással fenyegetett fajokra;

b) az élőhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokra;

c) a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minősített fajokra;

d) az élőhelyük egyedi jellege miatt különleges figyelmet érdemlő egyéb fajokra;

e) az a)-d) pont szerinti fajok állományszintje változásának irányára és annak ingadozására;

f) a fajok költő-, vedlő- és telelő területeire, valamint vonulási útvonaluk pihenőhelyeire.

II. Különleges, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek

A területek relatív jelentőségének értékelése a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2-3. számú mellékletében szereplő közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű fajok, valamint a 4. számú mellékletében szereplő közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok tekintetében az A-D. pontok alapján történik:

A. A terület jelentőségének értékelésére vonatkozó szempontok a 4. számú mellékletben szereplő közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus esetében:

a) az érintett közösségi élőhelytípus előfordulásának aránya a vizsgált területen belül;

b) a vizsgált területen belül az érintett közösségi élőhelytípus által elfoglalt terület aránya az ország egészén belül ugyanazon közösségi élőhelytípus által elfoglalt teljes területhez képest;

c) az érintett közösségi élőhelytípus struktúrájának és funkcióinak megőrzöttsége, továbbá a helyreállítás lehetőségei;

d) a terület értékének általános vizsgálata az érintett közösségi élőhelytípus megőrzése szempontjából.

B. A terület jelentőségének értékelésére vonatkozó szempontok a 2-3. számú mellékletekben szereplő fajok esetében:

a) az érintett faj vizsgált területen élő populációjának nagysága és sűrűsége ugyanazon faj országos populációihoz képest;

b) a faj számára fontos élőhely jellegzetességeinek megőrzöttsége, továbbá helyreállításának lehetőségei;

c) a területen élő populáció elszigeteltségének foka az érintett faj természetes elterjedéséhez képest;

d) a terület értékének átfogó vizsgálata az érintett faj megőrzése szempontjából.

C. E szempontok alapján kell minősíteni a nemzeti jegyzékben Natura 2000 területnek jelölt természeti területeket, összhangban azok relatív értékével valamennyi, a 2-3. számú mellékletekben felsorolt faj védelmének, valamint a 4. számú mellékletben szereplő közösségi élőhelytípus szempontjából.

D. Az A. és B. pont alapján kiválasztott területek jegyzékében fel kell tünteti azokat a területeket, amelyeken kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve kiemelt közösségi jelentőségű fajok fordulnak elő.

3. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[11. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

Jóváhagyott különleges természetmegőrzési területek

4. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[12. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek

5. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[13. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

6. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[14. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez

7. számú melléklet a 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelethez

[15. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

A Natura 2000 területet érintő hatások megállapításának szempontjai

Az élőhelyek, fajok, illetve területek kedvező természetvédelmi helyzetének elérését vagy fenntartását befolyásoló hatások jelentőségét a terv, illetve a beruházás (a továbbiakban együtt: tevékenység) megvalósulása előtt fennálló, vagy a potenciálisan elérhető természetvédelmi helyzetre, a terület természetes megújulási képességére figyelemmel kell felmérni.

Fel kell becsülni a fajok és élőhelytípusok fennmaradásához szükséges valamennyi tényezőt, ezek között különösen:

a) a szaporodási helyet, fészkelőhelyet, dürgőhelyet, pihenőhelyet, táplálkozóhelyet, vonulóhelyet,

b) az egyedek állományai közötti szabad mozgás meglétét,

c) az egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges egyéb környezeti tényezők - különösen a táplálékállatok vagy -növények, talajszerkezet, vízháztartás, mikroklimatikus tényezők fennmaradása - fennállását,

d) az állománylimitáló tényezők változásait,

e) az emberi vagy egyéb zavarást, valamint

f) a ragadozók állományának növekedését.

A hatások jelentőségének megállapítása során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

A) Fajok

1. A tevékenységgel érintett, a kijelölés alapjául szolgáló fajok egyedeinek száma, állománysűrűsége vagy az érintett terület nagysága

Az éven belüli, éves vagy több évre kiterjedő, ciklikus vagy véletlenszerű, természetes állományingadozás mért vagy előre jelezhető mértékén túlmenő, kimutatható mennyiségi, állománysűrűségi, továbbá az elterjedés nagyságát érintő csökkenés.

2. Az egyedek vagy a terület szerepe a faj védelme tekintetében

A tevékenységgel érintett populáció szerepe, sérülékenysége a faj szempontjából, különös tekintettel a lokális elterje-désű fajokra és alfajokra, a genetikai változékonyság lecsökkenésére, a tevékenységgel érintett állomány kapcsolatára, összekötő szerepére más állományokkal.

3. A faj ritkasága (helyi, regionális és ennél magasabb szinten felmérve, ideértve az európai közösségi szintet is)

a) A faj tevékenységgel érintett állományának relatív nagysága a faj hazai, európai közösségi, illetve világállományához képest; és

b) A faj veszélyeztetettségi foka (IUCN Vörös Könyv veszélyeztetettségi kategóriái szerinti besorolás, közösségi vagy kiemelt közösségi jelentőség, országosan védett vagy fokozottan védett besorolás stb.)

4. A faj szaporodási képessége (a fajra vagy a populációra jellemző dinamika alapján)

A faj reprodukciós rátája, a peték, tojások, utódok száma egy szülőtől, a szaporodási ciklus hossza, a fiatalok túlélőképessége, az állomány egyedeinek átlagos élethossza, a tevékenység hatása a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges környezeti elemekre.

5. A tevékenység megvalósulása esetén a faj, illetve a faj élőhelyének képessége arra, hogy a célzott védelmi intézkedéseket kivéve minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a faj, illetve élőhelyének dinamikája következtében rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely az eredeti állapottal egyenértékű vagy jobb annál

a) A faj állományának regenerálódási képessége a környező állományokból azok észrevehető csökkenése nélkül (a faj diszperziós képessége, illetve az állomány izoláltsága más állományoktól stb.), illetve az állomány belső dinamikája következtében a regenerálódás képessége;

b) A tevékenység hatása az állományon belüli kedvező kor- és ivareloszlásra.

B) Élőhelytípusok

1. Az érintett terület jellemzői

a) A terület nagysága, elhelyezkedése;

b) A területen található élőhelytípus(ok) természetességében bekövetkezett változások, különös tekintettel a társulásalkotó fajok összetételére.

2. A tevékenységgel érintett terület szerepe az élőhelytípus megőrzésében

a) A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése;

b) A tevékenységgel érintett terület aránya az érintett élőhelytípus összes előfordulásához képest.

3. Az élőhely típus ritkasága

Az élőhelytípus ritkasága helyi, regionális, európai közösségi vagy világviszonylatban, figyelembe véve veszélyeztetettségi fokát (a hazai Vörös Könyv szerinti besorolás, jelentőség vagy kiemelt jelentőség az Európai Közösség szempontjából stb.)

4. Az élőhelytípus ellenálló-képessége külső behatásokkal szemben

Az élőhelytípus képessége arra, hogy a tervezett kármérséklő intézkedéseken kívüli minden egyéb beavatkozás nélkül, kizárólag a társulásalkotó fajok, illetve az élőhelytípus ellenálló-képessége, illetve dinamikája következtében megmaradjon vagy rövid időn belül visszaálljon egy olyan állapotba, amely a tevékenység előtti állapottal egyenértékű vagy jobb annál, különös tekintettel a megújulást megakadályozó vagy megnehezítő külső tényezők meglétére (pl. özönfajok általi veszélyeztetettség, a terület izoláltsága).

5. Társulásalkotó és az élőhelytípusra jellemző tipikus fajok tekintetében az 1-4. pontok mellett az A) pontban felsorolt szempontokat is figyelembe kell venni.

C) A területek koherenciája

A tevékenységgel érintett terület más Natura 2000 területekkel alkotott ökológiai hálózatának koherenciájában betöltött szerepének értékelése, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra, élőhelytípusokra irányuló hatásoknak az A) és B) pontban felsorolt szempontok szerinti figyelembevételével.