286/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet

a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § a) és c), valamint l)-m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"a) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;"

"c) havi jövedelem:

ca) havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem,

cb) nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tizenkét hónapban szerzett jövedelem egyhavi átlaga, azzal, hogy a vállalkozásból származó jövedelem számításánál azon hónapok esetében, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani;"

"l) jogosultsági időszak: a 2009. január 1-je és december 31-e közötti időszak;

m) elszámolási időszak: havonta elszámolási céllal végzett fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén a 2008. december 31-én vagy azt közvetlenül megelőzően történő leolvasástól a 2009. december 31-én történő vagy az azt követő első leolvasás közötti időszak; évente egyszer végzett elszámolási célú fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén az évente elvégzett leolvasási időpontok közötti időszak;"

2. §

Az R. 2. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A társasház nem lakás céljára szolgáló közös helyiségeinek fűtésére támogatás nem vehető igénybe."

3. §

Az R. 2/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"2/A. § (1) A támogatásra való jogosultság nem szűnik meg, ha a fogyasztó, illetve a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő a korábbi szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződésének felmondását követően ugyanazon fogyasztási helyre másik szolgáltatóval szerződést köt (a továbbiakban: szolgáltató-váltás).

(2) Gázszolgáltatás igénybevétele körében bekövetkezett szolgáltató-váltás esetén a korábbi szolgáltató a fogyasztóval történő elszámolás keretében kibocsátott végszámlához igazolást állít ki a fogyasztó által a szolgáltatás megszűnésének időpontjáig felhasznált azon hőmennyiségről, amelyre a jogosultsági időszakban támogatást érvényesített.

(3) A szolgáltatót váltó fogyasztónak az új szolgáltatóval háztartási (lakossági) árszabással gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra kötött, érvényes szerződésének másolatát - a szerződésben a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontjaként rögzített időponttól számított 15 napon belül - a fogyasztó, illetve a közös képviselő megküldi az Igazgatóságnak. A szerződés másolatához gázfogyasztás esetén csatolni kell a korábbi szolgáltató (2) bekezdés szerinti igazolását.

(4) Amennyiben a fogyasztó, illetve a közös képviselő a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül az új szolgáltatóval kötött szerződés másolatát megküldi az Igazgatóságnak, a fogyasztót a támogatás folyamatosan megilleti.

(5) Az új szolgáltatóval kötött szerződés megküldésére a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a fogyasztót a támogatás a szerződés megküldése hónapjának utolsó napjáig, de legkésőbb a jogosultsági időszak végéig nem illeti meg.

(6) Gázszolgáltatás igénybevétele körében bekövetkezett szolgáltató-váltás esetén az Igazgatóság a fogyasztó támogatásának az új szolgáltatónál történő érvényesítéséről rendelkező határozatban meghatározza azt a hőmennyiséget is, amelyre a jogosultsági időszakban még támogatás érvényesíthető. Az Igazgatóság a támogatás érvényesítésére határozatában feljogosított új szolgáltatót a 6. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával értesíti."

4. §

(1) Az R. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz, az Igazgatóság a szolgáltató felhívására - a bonyolultabb megítélésű ügyekben, így különösen, ha a hiányos vagy hibás adatok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 55/D. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatkörbe tartoznak, a szolgáltatóval, illetőleg a fogyasztóval vagy a közös képviselővel lefolytatott adategyeztetést követően - soron kívül gondoskodik az adatok helyesbítéséről, illetve pótlásáról."

(2) Az R. 6. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az 1. § i) pont ia) alpontja szerinti fogyasztó a szolgáltatási szerződés megszűnését - kivéve, ha a szolgáltatási szerződés a 2/A. §-ban foglaltak szerinti szolgáltató-váltás miatt kerül felmondásra - a megszűnést követő 15 napon belül köteles az Igazgatóságnak bejelenteni.

(6) A támogatásban részesülő fogyasztó halálát a vele egy háztartásban élő személynek a halál bekövetkeztének napját követő 15 napon belül be kell jelentenie az Igazgatóságnak."

5. §

Az R. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást határozatban megszünteti, melyről a szolgáltatót a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti, és a fogyasztót kötelezi a támogatásnak a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára történő visszafizetésére. A támogatás visszaköveteléséről az Igazgatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti közreműködőt - a közreműködő által meghatározott formátumban - értesíti. Az Igazgatóság a szolgáltató adatszolgáltatása alapján meghatározza a visszafizetendő támogatás összegét. Ha a támogatás jogosulatlan igénybevételére a fogyasztónak felróható okból került sor, az Igazgatóság a támogatásnak a határozathozatal napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegben történő visszafizetéséről határozatban rendelkezik."

6. §

Az R. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatás, valamint a 10/A. § szerinti távhődíj-juttatás pénzügyi forrását a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényben a minisztérium fejezetében tervezett, "Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez" elnevezésű előirányzat biztosítja. Az előirányzat felhasználására az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat az e rendelet szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni."

7. §

(1) Az R. 10. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A szolgáltató az igénylés megalapozása érdekében a támogatással és a távhődíj-juttatással kapcsolatos, az Szt. 55/D. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatkörbe tartozó adatokról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet."

(2) Az R. 10. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha a kimutatásban szereplő támogatás és az előirányzat részére visszatérítendő támogatás összegének figyelembevételével visszafizetési kötelezettség keletkezik, akkor a szolgáltatónak a visszatérítésről a (2) bekezdés szerinti igénylés elektronikus formában való beküldését követő 14 napon belül kell gondoskodnia."

(3) Az R. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szolgáltatónak a neki felróható okból jogosulatlanul elszámolt, illetve analitikus kimutatással nem igazolható igény alapján kifizetett összeget az elszámolás napján érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára - a jogosulatlan igénybevételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül - kell visszatérítenie."

8. §

Az R. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. (1) A távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő, energiafelhasználási támogatásra nem jogosult fogyasztót - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a jogosultsági időszak január 1-jétől március 31-ig, valamint október 1-jétől december 31-ig terjedő időtartamában (a továbbiakban: fűtési időszak) elfogyasztott hőmennyiség tekintetében havonta 1150 Ft összegű távhődíj-juttatás illeti meg.

(2) A fűtési időszakra eső naptári hónapokban a távhődíj-juttatás azt a fogyasztót illeti meg, aki a távhőszolgáltatást a tárgyhónap első napján igénybe veszi.

(3) A távhődíj-juttatást a szolgáltató az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetőleg a számla-kibocsátási gyakorisághoz igazodóan, külön soron, a számlán feltüntetett hőmennyiség díjának a juttatással való csökkentése révén érvényesíti.

(4) Amennyiben a számlán feltüntetett hőmennyiség díja az (1) bekezdés szerinti összeget nem éri el, a távhődíj-juttatást a számlán feltüntetett hőmennyiség díjával megegyező összegben kell érvényesíteni.

(5) A távhődíj-juttatásra a távhőszolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház lakójaként jogosult fogyasztó esetében a szolgáltató a távhődíj-juttatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A távhőszolgáltatás költségének megfizetése során a távhődíj-juttatásra jogosult fogyasztóra jutó összeget a közös képviselő a juttatás beszámításával állapítja meg.

(6) A távhőszolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasházban távhődíj-juttatásra jogosult fogyasztók száma szolgáltató általi megállapításának elősegítésére a közös képviselő - a szolgáltató kezdeményezésére - tájékoztatja a szolgáltatót a társasház lakásainak számáról."

9. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

10. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. november 30-án lép hatályba.

(2) E rendelet 6. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az e rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő ügyekre az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezései alapján 2008. december 31-ig járó energiafelhasználási támogatás megállapítására e rendelet hatálybalépését követően kérelmet nem lehet benyújtani.

(5) Az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezései alapján járó, illetve megállapított energiafelhasználási támogatás érvényesítésére és elszámolására az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezései alapján 2008. december 31-ig járó távhődíj-juttatás érvényesítésére és elszámolására az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az R. 2008. november 29-én hatályos rendelkezései szerint 2008. november 30-án energiafelhasználási támogatásban részesülő fogyasztók részére a 2009. évi energiafelhasználási támogatás igénylésére szolgáló igénylőlapot a Magyar Államkincstár 2008. december 15-ig eljuttatja.

(8) Ha a fogyasztó a kérelmet 2009. január 31-ig benyújtja, a jogosultsági feltételek fennállása esetén számára a 2009. évi energiafelhasználási támogatás 2009. január 1-jétől kerül megállapításra.

11. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.

a) 7. § (5) bekezdésében az "ismételt és" szövegrész, valamint

b) 11. § (3)-(6) bekezdése

hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.

a) 1. § b) pontjának a jövedelemnek nem minősülő ellátásokat felsoroló része 4. pontjában a "nyugdíj" szövegrész helyébe a "nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása" szöveg,

b) 2. § (8) bekezdésében a "felbontásra" szövegrész helyébe a "felmondásra" szöveg lép.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Melléklet a 286/2008. (XI. 28.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez

TÁJÉKOZTATÓ a 2009. évi igénylőlap kitöltéséhez

A háztartási célú fogyasztásból adódó energiaköltségeik (gázfogyasztás, illetve hő- és távhőfelhasználás) megfizetéséhez a 2009. évi jogosultsági időszakban azok a háztartások (egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége) jogosultak támogatásra, akiknek az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj igénylőlap benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét.

A szociálisan rászorult fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra, de azonos lakóingatlan esetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető.

Fogyasztási egység alatt a háztartás tagjainak - a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező - arányszámát kell érteni, amely az alábbi:

- első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

- második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

- háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

- háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

- háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő él, akkor a háztartásfogyasztási egysége szintén 0,2-vel növekszik.

Gyermekét egyedül nevelő szülőnek minősül, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.

Gyermek:

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, illetve

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek.

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a háztartás összjövedelmét osztani kell a háztartás tagjai fogyasztási egységének együttes összegével.

Ha Ön úgy ítéli meg, hogy jogosult a támogatásra, akkor azt az igénylőlap kitöltésével és aláírásával igényelheti. Az igénylőlaphoz hozzáférhet a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, illetőleg letöltheti a www.szmm.gov.hu, és a www.allamkincstar.gov.hu weblapokról.

A jövedelem összegét az igénylőlapon forintban kell feltüntetni.

Amennyiben jogosult a támogatásra, úgy az a kérelem benyújtását követő hónap első napjától - de legkorábban 2009. január 1-jétől - a 2009. december 31-éig terjedő időszakra kerül megállapításra.

Szolgáltatóváltás esetén a támogatásra való jogosultság nem szűnik meg, ilyenkor az új szolgáltatóval kötött, érvényes szerződés másolatát kell beküldenie az Igazgatóság részére, a szerződésben a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontjaként rögzített időponttól számított 15 napon belül. A szerződéshez - gázfogyasztás esetén - csatolni kell a korábbi szolgáltató által kiállított végszámlához kapcsolódó igazolást azon hőmennyiségről, amelyre a jogosultsági időszakban támogatást érvényesített.

A támogatás a szolgáltató által kibocsátott számlában az Ön által felhasznált hőmennyiség után a jogszabályban meghatározott mértékig kerül jóváírásra.

A támogatott hőmennyiség szempontjából nagycsaládosnak minősül, aki három vagy több gyermek után kap családi pótlékot, vagy 1-2 gyermek után kap ugyan családi pótlékot, de a három vagy több gyermek után járó gyermekenkénti összegben, mert további olyan gyermeke van, aki a családi pótlék összegének számításakor beszámít (például rendszeres jövedelemmel nem rendelkező felsőoktatási hallgató, vagy a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, aki saját jogán jogosult a családi pótlékra).

Az igénylőlap első része azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket minden kérelmezőnek ki kell töltenie, függetlenül attól, hogy milyen támogatást igényel.

Kérelmező az a személy, aki a szolgáltatóval a háztartási (lakossági) árszabású szerződést megkötötte, tehát akinek a nevére a szolgáltatási számla kiállításra kerül. Közös mérővel rendelkező társasház esetében a kérelmező a gáz- vagy távhőszolgáltatás díjának megfizetésére köteles személy, akit a közös képviselő igazolásában megnevez.

Lakcím: az energiatámogatási igény benyújtását megelőzően az okmányirodánál bejelentett és a lakcímet igazoló, érvényes hatósági igazolványba (lakcímkártyába) bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely (együtt lakcím), több lakcím esetén az, ahol az illető életvitelszerűen lakik.

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

- az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni, ezért a kérelemben a személyi jövedelemadóval, a társadalombiztosítási járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és a munkavállalói járulékkal csökkentett nettó jövedelmi adatokat kell feltüntetni.

Havi jövedelem:

- havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem,

- nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga. Vállalkozásból származó jövedelmek esetén, azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelmek között sem kell feltüntetni:

- a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

- az anyasági támogatás,

- a tizenharmadik havi nyugdíj,

- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

- a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

- annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

- a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

- az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

- a szépkorúak jubileumi juttatása.

A lakásban együtt élő személyek (a háztartástagok) jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. Jellemző jövedelemtípusok:

Keresőtevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik, például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.

A gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások.

A települési önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

Egyéb jövedelem különösen: például a táppénz, az ösztöndíj, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tőkejövedelem, étkezési hozzájárulás összege, ruházati hozzájárulás összege, üdülési csekk értéke, a munkáltató által fizetett önkéntes kölcsönös biztosítópénztári hozzájárulás összege, a munkáltatói útiköltség-térítés összege továbbá a cafetéria vagy a választható béren kívüli juttatás (VBKJ) rendszerben a munkáltató által biztosított természetbeni juttatások összege, valamint ingatlan eladásából vagy bérbeadásából származó jövedelem, alkalmi munkavállalói kiskönyvvel szerzett jövedelem stb. Az egyes jövedelemtípusok (rendszeres és nem rendszeres) feltüntetésére vonatkozó részletes Tájékoztató letölthető a www.szmm.gov.hu honlapról.

A kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat a jogosult köteles a jogosultság kezdetétől számított két évig megőrizni.

A már támogatásban részesülő fogyasztónak a szolgáltatási szerződés költözés vagy egyéb ok miatti megszűnését a megszűnéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a támogatást megállapító Igazgatóságnak.

Amennyiben a támogatásban részesülő fogyasztó meghal, a vele egy háztartásban élő személy köteles a halál bekövetkeztének napját követő 15 napon belül ezt a tényt a támogatást megállapító Igazgatóságnak bejelenteni."