289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet alkalmazásában

a)[1] háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

b) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

bb) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek

1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4.[2] a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;

c)[3] havi jövedelem:

ca) havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem,

cb) nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tizenkét hónapban szerzett jövedelem egyhavi átlaga, azzal, hogy a vállalkozásból származó jövedelem számításánál azon hónapok esetében, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani;

d) nagycsaládos háztartás: az a háztartás, amelyben

da) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 11. §-a (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában,

db) nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként a háztartás legalább három tagja után a Cst. 11. §-a (1) bekezdésének j) pontjában

meghatározott összegű családi pótlékban részesülő személy él;

e) gyermek:

ea) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

eb) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató,

ec) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá

ed) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos

vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek;

f) háztartási cél: a távhőnek, továbbá a földgáz alapú hőnek (a továbbiakban együtt: távhő), illetve a vezetéken szolgáltatott földgáznak, a vezetéken szolgáltatott propán- és bután gáznak, valamint ezek elegyének (a továbbiakban együtt: gáz) főzés, sütés, vízmelegítés, fűtés, hűtés, valamint használati melegvíz céljára történő felhasználása;

g) társasház:

ga) a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasháznak minősülő épületingatlan,

gb) a h) pont hb) alpontjában foglaltak szerint szolgáltatónak nem minősülő lakásszövetkezet,

gc) azon egyéb lakóépület, amely műszakilag, illetőleg az ingatlan-nyilvántartásban megosztva legalább két önálló lakást tartalmaz, továbbá

gd) azon önálló ingatlan, amely műszakilag elkülönült lakást tartalmaz. Műszakilag önállónak kell tekinteni a lakást, ha az a lakás használatbavételi engedélyéből egyértelműen kiderül;

h) szolgáltató: a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról szóló 231/2006. (XI. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.), illetőleg az e rendelet alapján nyújtott támogatás érvényesítésére és elszámolására a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) megállapodást kötött[4]

ha) gázszolgáltató, gázkereskedő, távhőszolgáltató, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény hatálya alá nem tartozó központi hőellátó rendszert üzemben tartó gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hőtermelő), továbbá

hb) azon lakásszövetkezet vagy ingatlankezelő gazdasági társaság, amely a fogyasztóknak közvetlenül hőt szolgáltat és erről számlát bocsát ki;

i) fogyasztó: az a természetes személy,

ia) aki a szolgáltatóval vagy annak megbízottjával gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra - háztartási (lakossági) árszabással - szolgáltatási szerződést kötött,

ib) akinek nevében a társasház, illetve annak közös képviselője a szolgáltatóval - háztartási (lakossági) árszabással - szerződést kötött, és a szolgáltatás díjának megfizetésére a társasház vagy a szolgáltató felé kötelezett;

j) fogyasztási hely:

ja) a gázfogyasztó által részben vagy egészben lakás céljára használt ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés(ek), továbbá gázmérőhely van(nak), vagy

jb) a távhőszolgáltatás igénybevételének helye, vagy

jc) a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasházi fogyasztói közösségek esetében az a közös tulajdonú helyiség, ahol a társasház fogyasztói berendezése, továbbá a gázmérőhely van;

k) fogyasztási időszak: a számlán feltüntetett hőmennyiség felhasználásának időszaka;

l)[5] jogosultsági időszak: a 2009. január 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszak;

m)[6] elszámolási időszak: havonta elszámolási céllal végzett fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén a 2008. december 31-én vagy azt közvetlenül megelőzően történő leolvasástól a 2011. augusztus 31-én történő vagy az azt követő első leolvasás közötti időszak; évente egyszer végzett elszámolási célú fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén az évente elvégzett leolvasási időpontok közötti időszak;

n) fogyasztási jelleggörbe: az éves gázfogyasztás naptári hónapokra eső részének százalékos arányát tartalmazó adatsor;

o) közös képviselő: a társasház szolgáltató felé történő képviseletével a társasház szervezeti-működési szabályzatában, alapszabályában, illetve megállapodás alapján feljogosított személy vagy szervezet.

2. §

(1) E rendelet alapján a jogosultsági időszakban energiafelhasználási támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult a gáz-, illetve a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő fogyasztó, feltéve, hogy háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj kérelem benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) három és félszeresét. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fogyasztási egységen a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszámát kell érteni. Az arányszámok a következők:

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2) bekezdés d)-e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.

(5) Nem jogosult támogatásra a fogyasztó a szabálytalanul vételezett gázfogyasztására vagy távhőfelhasználására tekintettel.

(6)[7] A támogatás csak a lakás céljára használt ingatlan tekintetében - háztartási (lakossági) árszabással - igénybe vett gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra jár. A társasház nem lakás céljára szolgáló közös helyiségeinek fűtésére támogatás nem vehető igénybe.

(7) A fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg csak egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra, de azonos lakóingatlan esetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető. A fogyasztó, illetve a háztartásának tagja a támogatásra való jogosultság megállapításánál - kivéve, ha a fogyasztó támogatásra való jogosultsága a (8)-(9) bekezdésben foglalt okból szűnik meg - a jogosultsági időszakban csak egyszer vehető figyelembe.

(8)[8] A támogatásra való jogosultság

a) a szolgáltatási szerződés, vagy

b)[9] a gázszolgáltatást közös mérővel igénybevevő, illetve a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele

megszűnésének napján megszűnik, kivéve, ha a szolgáltatási szerződés a 2/A. §-ban foglaltak szerinti szolgáltató-váltás miatt kerül felmondásra.

(9)[10] A fogyasztó - írásban, a Magyar Államkincstár 4. § (1) bekezdése szerint illetékes területi szervénél (a továbbiakban: Igazgatóság) - a támogatásról lemondó nyilatkozatot tehet. A támogatásról való lemondás esetén a támogatásra való jogosultság a lemondó nyilatkozat megtételét követő hónap első napjától szűnik meg.

(10) Amennyiben a fogyasztó a jogosultsági időszakban támogatásban részesült, vagy háztartásának tagja a támogatásra való jogosultság megállapítása során figyelembevételre került, az azonos jogosultsági időszakra benyújtott új igény esetén igazolni kell - a szolgáltató erre vonatkozóan kiadott igazolásának csatolásával - a támogatás megszűnésének tényét.

(11)[11] Amennyiben a támogatásra való jogosultság lemondó nyilatkozattal szűnt meg, ugyanazon jogosultsági időszakra támogatást csak akkor lehet megállapítani, ha a támogatásról lemondott fogyasztó vagy háztartása - a támogatás megállapításánál figyelembe vett - tagjának lakcíme megváltozott.

2/A. §[12]

(1) A támogatásra való jogosultság nem szűnik meg, ha a fogyasztó, illetve a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő a korábbi szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződésének felmondását követően ugyanazon fogyasztási helyre másik szolgáltatóval szerződést köt (a továbbiakban: szolgáltató-váltás).

(2) Gázszolgáltatás igénybevétele körében bekövetkezett szolgáltató-váltás esetén a korábbi szolgáltató a fogyasztóval történő elszámolás keretében kibocsátott végszámlához igazolást állít ki a fogyasztó által a szolgáltatás megszűnésének időpontjáig felhasznált azon hőmennyiségről, amelyre a jogosultsági időszakban támogatást érvényesített.

(3) A szolgáltatót váltó fogyasztónak az új szolgáltatóval háztartási (lakossági) árszabással gázfogyasztásra, illetve távhőfelhasználásra kötött, érvényes szerződésének másolatát - a szerződésben a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontjaként rögzített időponttól számított 15 napon belül - a fogyasztó, illetve a közös képviselő megküldi az Igazgatóságnak. A szerződés másolatához gázfogyasztás esetén csatolni kell a korábbi szolgáltató (2) bekezdés szerinti igazolását.

(4) Amennyiben a fogyasztó, illetve a közös képviselő a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül az új szolgáltatóval kötött szerződés másolatát megküldi az Igazgatóságnak, a fogyasztót a támogatás folyamatosan megilleti.

(5) Az új szolgáltatóval kötött szerződés megküldésére a (3) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a fogyasztót a támogatás a szerződés megküldése hónapjának utolsó napjáig, de legkésőbb a jogosultsági időszak végéig nem illeti meg.

(6) Gázszolgáltatás igénybevétele körében bekövetkezett szolgáltató-váltás esetén az Igazgatóság a fogyasztó támogatásának az új szolgáltatónál történő érvényesítéséről rendelkező határozatban meghatározza azt a hőmennyiséget is, amelyre a jogosultsági időszakban még támogatás érvényesíthető. Az Igazgatóság a támogatás érvényesítésére határozatában feljogosított új szolgáltatót a 6. § (1) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával értesíti.

3. §

(1)[13] A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege

a) 0,771 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét;

b) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,

ba) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,556 Ft/MJ,

bb)[14] a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,278 Ft/MJ;

c) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,

ca) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,238 Ft/MJ,

cb)[15] a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;

d) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét,

da) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,018 Ft/MJ,

db)[16] a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.

(2)[17] A távhőfelhasználás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege

a) 1767 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét;

b) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,

ba) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 1377 Ft/GJ,

bb)[18] a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 688,5 Ft/GJ;

c) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,

ca) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 783 Ft/GJ,

cb)[19] a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/GJ;

d) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét,

da) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 399 Ft/GJ,

db)[20] a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/GJ.

(3)[21] Gázfogyasztás esetén a támogatás

a) a jogosultsági időszak 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ,

b)[22] a jogosultsági időszak 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ

c)[23] a jogosultsági időszak 2011. január 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 47 600 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 95 200 MJ

hőmennyiségre jár.

(4) Távhőfelhasználás esetén, amennyiben a (2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg a hőmennyiség egységárát meghaladja, úgy a támogatás a hőmennyiség egységárával egyezik meg.

(5) A jogosultat a jogosultsági időszakban megillető támogatás összege az (1)-(2) bekezdés szerinti fajlagos bruttó összeg, valamint a jogosultsági időszakban a jogosultság kezdő időpontjától - a (3) bekezdés szerinti felső határra figyelemmel - felhasznált hőmennyiség szorzata.

(6) A fogyasztó által a jogosultsági időszakban felhasznált hőmennyiséget - a (7) és (8) bekezdésekben foglaltak kivételével - a szolgáltató havonta vagy az elszámolási időszak végén a fogyasztási helyen mért adatok alapján állapítja meg.

(7) Amennyiben a hőtermelő hiteles mérés nélkül szolgáltat hőt a fogyasztónak, az érvényesítendő támogatás alapja a hőszolgáltatás átlagos hatásfokának, valamint a tárgyidőszakban a hőtermelő által felhasznált földgáz hőmennyiségének szorzata. A hőszolgáltatás - a kazánházból kiadott hőmennyiség és az ahhoz felhasznált földgáz hőtartalmának arányát meghatározó - átlagos hatásfokát a Magyar Államkincstár központi szerve állapítja meg.

(8) Az önálló gázmérővel nem mért, csak főzési célra szolgáló gázfogyasztás esetében a támogatás alapja a számlázott hőmennyiség.

(9) Közös mérővel rendelkező társasházi lakás esetén az elszámolási időszak végén a közös mérőn mért fogyasztás fogyasztónkénti megosztását a szolgáltató

a) a szolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő 4. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján,

b) a távhőszolgáltatás díját közvetlen számlázás alapján fizető fogyasztók esetén a közös képviselő szerződésben foglalt nyilatkozata alapján, vagy ennek hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogat-arányának megfelelően

végzi el.

(10) Az elszámolási időszakra megállapított fogyasztásból a támogatás alapját képező, jogosultsági időszakra eső fogyasztást a 8. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(11)[24]

4. §

(1)[25] A támogatásra való jogosultságot - a fogyasztó kérelmére, a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló tények alapján - a Magyar Államkincstárnak a fogyasztó lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve állapítja meg.

(2) A háztartásban élő személyek meghatározásánál a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(3)[26] A támogatás megállapítása iránti kérelmet legkésőbb 2010. február 28-áig, az 1. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla (részszámla) másolatát,

b) közös mérővel rendelkező társasházi lakásban lakó, gázszolgáltatást igénybe vevő fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasház esetén a közös képviselő (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát, továbbá a társasház részére a kérelem benyújtásának hónapjában - amennyiben az még nem került kibocsátásra, a kérelem benyújtását megelőző hónapban - (nem havonkénti számlázás esetén a kérelem benyújtását megelőző fogyasztási időszakban) kiállított gáz-, illetve távhő-szolgáltatási számla másolatát,

c) a szolgáltatásba újonnan bekapcsolt fogyasztási hely esetén a szerződés másolatát.

(5) A közös képviselő - 2. számú melléklet "A" nyilatkozat szerinti formában kiállított - nyilatkozata tartalmazza:

a) annak igazolását, hogy a fogyasztó a gáz-, illetve távhőszolgáltatást igénybe veszi,

b) a lakás fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát,

c) a számlán feltüntetett fogyasztási hely-, ügyfél-, illetve mérőazonosítót.

(6) A fogyasztó lakására eső fogyasztási hányadot - a társasház szervezeti-működési szabályzata, alapszabálya vagy a fogyasztók közötti megállapodás eltérő szabályozásának hiányában - a helyiségek légköbméterben mért térfogata alapján kell megállapítani.

(7) A közös képviselőnek - az e rendelet szerinti támogatás iránti kérelemhez kiadott, (5) bekezdés szerinti nyilatkozatának első ízben történő megküldésével egyidejűleg - a nyilatkozathoz csatolnia kell[27]

a) a társasház valamennyi lakásának számát, továbbá

b) az egyes - lépcsőház, emelet, ajtó megjelöléssel vagy más alkalmas módon egyértelműen azonosított - lakások fogyasztásának a társasház fogyasztására jutó, négy tizedesjegy pontossággal megadott hányadát

tartalmazó kimutatást. A b) pont szerinti fogyasztási hányadok összege nem lehet több mint 1,0000.

(8)[28]

5. §

(1)[29] Az Igazgatóság a támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától - de legkorábban 2009. január 1-jétől - kezdődően a jogosultsági időszak végéig állapítja meg. A jogosult részére a 3. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével jogerősen megállapított támogatási kategória a jogosultsági időszakban nem változhat.

(2) A jogosultságot megállapító határozatban külön rendelkezni kell

a) a támogatás 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti fajlagos összegéről,

b) a jogosultság időtartamáról, valamint

c) - a gázfogyasztás támogatása esetén - a támogatott gázfogyasztás 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső határáról.

(3) Közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasházi fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó esetében a határozatnak tartalmaznia kell a 4. § (5) bekezdésének b)-c) pontja szerinti adatokat is.

6. §

(1) Az Igazgatóság a 3. számú melléklet szerinti adatok közlésével - a Magyar Államkincstár központi szerve által meghatározott és a honlapján közzétett formátumban - elektronikus úton értesíti a szolgáltatót és a 9. § (2) bekezdése szerinti közreműködőt a támogatás megállapításáról.

(2)[30] A közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasházi fogyasztó, valamint a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó esetében az Igazgatóság a társasház közös képviselőjével is közli a támogatás megállapításáról szóló határozatot.

(3)[31] Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értesítés hiányos vagy hibás adatokat tartalmaz, az Igazgatóság a szolgáltató felhívására - a bonyolultabb megítélésű ügyekben, így különösen, ha a hiányos vagy hibás adatok a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 55/D. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatkörbe tartoznak, a szolgáltatóval, illetőleg a fogyasztóval vagy a közös képviselővel lefolytatott adategyeztetést követően - soron kívül gondoskodik az adatok helyesbítéséről, illetve pótlásáról.

(4) A közös mérővel rendelkező, gázszolgáltatást igénybe vevő társasház, illetve a távhőszolgáltatás díját díjszétosztás nélkül fizető társasház közös képviselője - a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, a 2. számú melléklet "B" nyilatkozat szerinti formában kiállított nyilatkozatának megküldésével - értesíti az Igazgatóságot, ha a támogatásra jogosult fogyasztó esetében a gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevétele megszűnik.

(5)[32] Az 1. § i) pont ia) alpontja szerinti fogyasztó a szolgáltatási szerződés megszűnését - kivéve, ha a szolgáltatási szerződés a 2/A. §-ban foglaltak szerinti szolgáltató-váltás miatt kerül felmondásra - a megszűnést követő 15 napon belül köteles az Igazgatóságnak bejelenteni.

(6)[33] A támogatásban részesülő fogyasztó halálát a vele egy háztartásban élő személynek a halál bekövetkeztének napját követő 15 napon belül be kell jelentenie az Igazgatóságnak.

7. §

(1) A támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzésével összefüggő feladatokat - az Szt. 55/D. §-ában foglaltakra is figyelemmel - az Igazgatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bevonásával látja el.

(2)[34] Az Igazgatóság a támogatás jogszerű igénybevételét a támogatásra való jogosultság kezdő időpontjától számított két évig ellenőrizheti. A kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat a jogosult köteles a jogosultság kezdetétől számított két évig megőrizni.

(3)[35] Ha a fogyasztó a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, az Igazgatóság a támogatást megszünteti, melyről a szolgáltatót a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti, és a fogyasztót kötelezi a támogatásnak a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára történő visszafizetésére. A támogatás visszaköveteléséről az Igazgatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti közreműködőt - a közreműködő által meghatározott formátumban - értesíti. Az Igazgatóság a szolgáltató adatszolgáltatása alapján meghatározza a visszafizetendő támogatás összegét. Ha a támogatás jogosulatlan igénybevételére a fogyasztónak felróható okból került sor, az Igazgatóság a támogatásnak a határozathozatal napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegben történő visszafizetéséről dönt.

(4)[36] A (3) bekezdés szerint visszafizetendő összeg megállapítása érdekében az Igazgatóság megkeresésére a szolgáltató tizenöt napon belül közli a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét.

(5)[37] A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során az Igazgatósággal köteles együttműködni. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése esetén, így különösen, ha a fogyasztó az adatszolgáltatási, illetve megjelenési kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tesz eleget, az Igazgatóság a támogatást - az erről szóló határozatának kiadását követő hónap első napjától - megszünteti.

(6)[38] A (3) és az (5) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazgatóság - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az eljárás akadályozására vonatkozó következményeit alkalmazva - a fogyasztóra bírságot szabhat ki.

8. §

(1)[39] A szolgáltató a támogatást - az Igazgatóság határozatában megállapított támogatási kategóriára érvényes fajlagos összegre, valamint a 3. § (3) bekezdésében meghatározott felső határra figyelemmel - az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátási gyakorisághoz igazodóan külön soron, a számlán feltüntetett hőmennyiség díjának a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(2) Ha a jogosult - gázszolgáltatás esetén - közös mérővel rendelkező társasházi fogyasztó, vagy a távhőszolgáltatás díját a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakó fogyasztó, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti. A szolgáltató a társasház részére kiállított számlán a jóváírt támogatás összegét a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével, a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint csoportosítva tünteti fel. A szolgáltatónak a számlán vagy annak mellékletében - a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint csoportosítva - a jogosultságot megállapító határozatok számát is fel kell tüntetnie. A gáz- vagy távhőszolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával - a jogosultságot megállapító határozat figyelembevételével - a közös képviselő állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, az Igazgatóság erre határozatban kötelezi.

(3) A támogatást első ízben a 6. § (1) bekezdése szerinti értesítésnek a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő, a jogosultsági időszakra eső első számlában érvényesíti a szolgáltató. Ha a támogatás első ízben történő érvényesítésére nem a jogosultság kezdő időpontjától kerül sor, a korábbi jogosultsági hónap(ok)ra járó összeget az első számlában kell jóváírni.

(4) A jogosultsági időszak kezdetének naptári napját (a továbbiakban: kezdőnap) magában foglaló fogyasztási időszakra kiadott számlában (részszámlában) támogatás csak a jogosultsági időszakra érvényesíthető. Ha a kezdőnapon a mérőállás leolvasással nem állapítható meg, a szolgáltató vagy megbízottja a kezdőnapot megelőző utolsó leolvasás és az azt követő első leolvasás alapján megállapított fogyasztásmennyiséget jogosult

a) gázszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában a 4. számú melléklet szerinti fogyasztási jelleggörbe alkalmazásával, lineárisan napokra bontva,

b) távhőszolgáltatás esetében az Üzletszabályzatában meghatározottak szerint, az Üzletszabályzat rendelkezése hiányában lineárisan napokra bontva

megosztani.

(5) A jogosultsági időszak lezárultának naptári napját magában foglaló fogyasztási időszakra kiadott számla (részszámla) esetében, valamint ha a jogosultság kezdetének időpontja eltér a jogosultsági időszak kezdetétől, továbbá ha az elszámolási időszak több jogosultsági időszakot érint, a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha a szolgáltató - ideértve a (4)-(5) bekezdés szerinti esetet - becsült fogyasztásról bocsát ki számlát, a támogatást a becsült mennyiségre tekintettel érvényesíti, azonban a becsléssel készült számla kibocsátását követő első leolvasásból vagy fogyasztói közlésből származó mérőállás alapján készült számlában - a korrekció előjelének feltüntetésével - a támogatást a ténylegesen felhasznált hőmennyiség alapján korrigálva kell érvényesíteni.

9. §

(1)[40] A támogatás, valamint a távhőszolgáltatást háztartási célra igénybe vevő, támogatásra nem jogosult fogyasztó számára a 2009. január 1-jétől 2009. március 31-éig, valamint a 2009. október 1-jétől 2009. december 31-éig terjedő időtartamokban felhasznált hőmennyiségre tekintettel jóváírt távhődíj-juttatás pénzügyi forrását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében 2013. január 1-jétől a 10. § (2) bekezdés szerinti legkésőbbi igényléssel történő elszámolásig - legalább 441 millió forint összegben - biztosítja. Az előirányzat felhasználására az államháztartásról szóló törvényben, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltakat az e rendelet szerinti kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az előirányzat kezelésével kapcsolatos közreműködői feladatokat - így különösen a nyilvántartási, pénzügyi és számviteli, valamint ellenőrzési feladatokat - a Magyar Államkincstár központi szerve (a továbbiakban: közreműködő) látja el.

10. §

(1)[41] A szolgáltató az általa a jogosultsági időszakra érvényesített

a) támogatás visszaigénylése érdekében az 5. számú melléklet szerinti,

b)[42]

kimutatást küldi meg a közreműködőnek (igénylés). A szolgáltató az igénylés megalapozása érdekében a támogatással kapcsolatos, az Szt. 55/D. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatkörbe tartozó adatokról elkülönített analitikus nyilvántartást vezet.[43]

(2)[44] A szolgáltató az igénylést havonta két alkalommal, a hónap 5. és 20. napjáig, de legkésőbb 2018. január 5-éig küldheti meg elektronikusan és - a közreműködőnél rendelkezésre álló aláírásbejelentőn szereplő személy(ek) aláírásával ellátott - papír alapon a közreműködőnek. Az igénylésben azon számlákon jóváírt támogatás tüntethető fel, amelyeken a feltüntetett fogyasztási időszak zárónapja korábbi, mint az igénylés megküldésének időpontja. Ugyanazon számlára és támogatási összegre igénylés csak egyszer nyújtható be.

(3)[45] A közreműködő a (2) bekezdés szerinti igénylés elektronikus formában való beérkezését követő 14 napon belül - feltéve, hogy az igénylés papír alapon is beérkezik - gondoskodik a kimutatásban szereplő támogatás szolgáltatónak történő megtérítéséről (elszámolás). Ha a kimutatásban szereplő támogatás és az előirányzat részére visszatérítendő támogatás összegének figyelembevételével visszafizetési kötelezettség keletkezik, akkor a szolgáltatónak a visszatérítésről a (2) bekezdés szerinti igénylés elektronikus formában való beküldését követő 14 napon belül kell gondoskodnia.

(4)[46] A szolgáltatónak a neki felróható okból jogosulatlanul elszámolt, illetve analitikus kimutatással nem igazolható igény alapján kifizetett összeget az elszámolás napján érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben a 9. § (1) bekezdése szerinti előirányzat javára - a jogosulatlan igénybevételről szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül - kell visszatérítenie.

10/A. §[47]

11. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti eltéréssel - 2007. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 8-10. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3)[48]

(4)[49]

(5)[50]

(6)[51]

(7) Az R. rendelkezései alapján 2006. december 22-én vagy azt követően megkötött együttműködési megállapodásokat az e rendelet szerinti támogatások érvényesítésére és elszámolására is alkalmazni kell.

(8) Az R. 2007. október 31-én hatályos 11. §-a (3) bekezdésének a), illetve c) pontjával hatályon kívül helyezett, a kedvezményes gázellátás igénybevételéről szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet, illetve az egyes szociálisan rászorult családok 2006. évi gázár- és távhő-szolgáltatási támogatásáról szóló 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján 2006. december 31-éig járó, illetve megállapított támogatásokkal való elszámolásra és az elszámolások lezárására vonatkozó - az R. 2007. október 31-én hatályos 11. §-ának (5)-(6) bekezdésében foglalt - rendelkezéseket alkalmazni kell.

(9)[52] E rendeletnek a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2010. (VII. 1.) Korm. rendelettel megállapított 1. § l) pontjában és 3. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat a 2010. június 30-án fennálló támogatási jogosultságokra új határozat meghozatala, illetve a határozat módosítása nélkül alkalmazni kell.

(10)[53] E rendeletnek a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 333/2010. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 1. § l) és m) pontjában, 3. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában, 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában, valamint 3. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat a 2010. december 31-én fennálló támogatási jogosultságokra új határozat meghozatala, illetve a határozat módosítása nélkül alkalmazni kell.

(11)[54] A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2011. (V. 26.) Korm. rendelettel megállapított 1. § l) és m) pontjában, 3. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában, 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában, valamint 3. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat a 2011. április 30-án fennálló támogatási jogosultságokra új határozat meghozatala, illetve a határozat módosítása nélkül, 2011. április 30-ára visszamenőlegesen alkalmazni kell.

12. §

(1)[55]

(2)[56]

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez[57]

TÁJÉKOZTATÓ

az igénylőlap kitöltéséhez

Amennyiben a támogatásra való jogosultsága 2009. december 31-én fennáll, Önnek nem kell új kérelmet benyújtania (a jogosultság ezen esetben 2010. április 30-áig automatikusan meghosszabbodik).

A háztartási célú fogyasztásból adódó energiaköltségeik (gázfogyasztás, illetve hő- és távhőfelhasználás) megfizetéséhez azok a háztartások (egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége) jogosultak támogatásra, akiknek az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj igénylőlap benyújtása időpontjában érvényes legkisebb összegének három és félszeresét.

A szociálisan rászorult fogyasztó, valamint háztartásának tagja egyidejűleg egy lakóingatlan tekintetében jogosult támogatásra, de azonos lakóingatlan esetében a támogatás fogyasztási helyenként igénybe vehető.

Fogyasztási egység alatt a háztartás tagjainak - a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező - arányszámát kell érteni, amely az alábbi:

- háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

- háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

- háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

- háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

- háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő él, akkor a háztartás fogyasztási egysége szintén 0,2-vel növekszik.

Gyermekét egyedül nevelő szülőnek minősül, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és nincs élettársa.

Gyermek:

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, illetve

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek.

Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy a háztartás összjövedelmét osztani kell a háztartás tagjai fogyasztási egységének együttes összegével.

Ha Ön úgy ítéli meg, hogy jogosult a támogatásra, akkor azt az igénylőlap kitöltésével és aláírásával legkésőbb 2010. február 28-áig igényelheti. Az igénylőlaphoz hozzáférhet a Magyar Államkincstár területi szervei ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben, illetőleg letöltheti a www.szmm.gov.hu és a www.allamkincstar.gov.hu honlapokról.[59]

A jövedelem összegét az igénylőlapon forintban kell feltüntetni.

Amennyiben jogosult a támogatásra, úgy az a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a 2010. április 30-áig terjedő időszakra kerül megállapításra.

Szolgáltatóváltás esetén a támogatásra való jogosultság nem szűnik meg, ilyenkor az új szolgáltatóval kötött, érvényes szerződés másolatát kell beküldenie az Igazgatóság részére, a szerződésben a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontjaként rögzített időponttól számított 15 napon belül. A szerződéshez - gázfogyasztás esetén - csatolni kell a korábbi szolgáltató által kiállított végszámlához kapcsolódó igazolást azon hőmennyiségről, amelyre a 2009 januárjától kezdődő jogosultsági időszakban Önnek, vagy háztartása valamely tagjának már támogatást érvényesített.

A támogatás a szolgáltató által kibocsátott számlában az Ön által felhasznált hőmennyiség után a jogszabályban meghatározott mértékig kerül jóváírásra.

A támogatott hőmennyiség szempontjából nagycsaládosnak minősül, aki három vagy több gyermek után kap családi pótlékot, vagy 1-2 gyermek után kap ugyan családi pótlékot, de a három vagy több gyermek után járó gyermekenkénti összegben, mert további olyan gyermeke van, aki a családi pótlék összegének számításakor beszámít (például rendszeres jövedelemmel nem rendelkező felsőoktatási hallgató, vagy a 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek, aki saját jogán jogosult a családi pótlékra).

Az igénylőlap első része azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket minden kérelmezőnek ki kell töltenie, függetlenül attól, hogy milyen támogatást igényel.

Kérelmező az a személy, aki a szolgáltatóval a háztartási (lakossági) árszabású szerződést megkötötte, tehát akinek a nevére a szolgáltatási számla kiállításra kerül. Közös mérővel rendelkező társasház esetében a kérelmező a gáz- vagy távhőszolgáltatás díjának megfizetésére köteles személy, akit a közös képviselő igazolásában megnevez.

Lakcím: az energiatámogatási igény benyújtását megelőzően az okmányirodánál bejelentett és a lakcímet igazoló, érvényes hatósági igazolványba (lakcímkártyába) bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely (együtt lakcím), több lakcím esetén az, ahol az illető életvitelszerűen lakik.

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,

- az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni, ezért a kérelemben a személyi jövedelemadóval, a társadalombiztosítási járulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal és a munkavállalói járulékkal csökkentett nettó jövedelmi adatokat kell feltüntetni.

Havi jövedelem:

- havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett jövedelem,

- nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlaga. Vállalkozásból származó jövedelmek esetén azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a tizenkét hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelmek között sem kell feltüntetni:

- a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. § (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

- az anyasági támogatás,

- a tizenharmadik havi nyugdíj,

- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

- a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

- annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg,

- a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

- az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,

- a szépkorúak jubileumi juttatása.

A lakásban együtt élő személyek (a háztartástagok) jövedelmét külön-külön kell feltüntetni.

Jellemző jövedelemtípusok:

Keresőtevékenységből származó jövedelemnek minősül minden olyan bevétel, amely munkavégzésből származik, például: munkabér, megbízási díj, vállalkozásból származó jövedelem.

A gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.[60]

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és baleseti hozzátartozói nyugellátások, bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka; rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, nemzeti gondozási díj, nemzeti helytállásért pótlék, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, hadigondozotti pénzellátások.

A települési önkormányzat és a munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

Egyéb jövedelem különösen: például a táppénz, az ösztöndíj, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés, tőkejövedelem, étkezési hozzájárulás összege, ruházati hozzájárulás összege, üdülési csekk értéke, a munkáltató által fizetett önkéntes kölcsönös biztosítópénztári hozzájárulás összege, a munkáltatói útiköltség-térítés összege, továbbá a cafetéria vagy a választható béren kívüli juttatás (VBKJ) rendszerben a munkáltató által biztosított természetbeni juttatások összege, valamint ingatlan eladásából vagy bérbeadásából származó jövedelem, alkalmi munkavállalói könyvvel szerzett jövedelem stb. Az egyes jövedelemtípusok (rendszeres és nem rendszeres) feltüntetésére vonatkozó részletes Tájékoztató letölthető a www.szmm.gov.hu honlapról.

A kérelemben foglaltakat megalapozó iratokat a jogosult köteles a jogosultság kezdetétől számított két évig megőrizni.

A már támogatásban részesülő fogyasztónak a szolgáltatási szerződés költözés vagy egyéb ok miatti megszűnését a megszűnéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a támogatást megállapító Igazgatóságnak.

Amennyiben a támogatásban részesülő fogyasztó meghal, a vele egy háztartásban élő személy köteles a halál bekövetkeztének napját követő 15 napon belül ezt a tényt a támogatást megállapító Igazgatóságnak bejelenteni.

2. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez

Fogyasztási jelleggörbe

5. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelethez[62]