2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet

az iparjogvédelmi szakképesítésről

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 8/2006. (XII. 23.) ME rendet et 1. §-ának f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rende lem el:

Az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzése

1. §[1]

Alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által szervezett felnőttképzési tanfolyam elvégzését követően, a Hivatal által szervezett szakvizsga letételével szerezhető.

Felvétel iparjogvédelmi tanfolyamra

2. §

(1) Alap- és középfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az jelentkezhet, aki legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(2) Felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamra az jelentkezhet, aki

a) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; vagy

b) felsőoktatási intézményben felsőfokú végzettségi szintet biztosító mesterképzésben vesz részt.

(3) Az előírt iskolai végzettséget vagy - a (2) bekezdés b) pontja esetében - a felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonyt az iparjogvédelmi tanfolyamra történő jelentkezéskor igazolni kell.

3. §

(1)[2] Az alap-, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamra a Hivatalnál kell jelentkezni az 1. számú melléklet szerinti, kitöltött jelentkezési lap, továbbá a 2. § (3) bekezdésében foglaltakat igazoló okiratok benyújtásával.

(2)[3] A tanfolyam helyét, időbeosztását és a tanfolyammal kapcsolatos egyéb fontos információkat tartalmazó tájékoztatót a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(3)[4] A Hivatal gondoskodik a tanfolyamok lebonyolításának technikai feltételeiről, valamint az oktatóknak az iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személyek közül történő felkéréséről.

4. §

(1) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam díja 30 000 forint, amelyet a tanfolyam kezdetéig kell megfizetni.

(2) A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam díja 80 000 forint, amelyet a tanfolyam kezdetéig kell megfizetni.

(3) A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam díja 360 000 forint, amelyet három egyenlő részletben - a tanfolyam kezdetén, 90 befejezett tanórát követően és 180 befejezett tanórát követően - kell megfizetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdések szerinti díjakat a Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0173184200000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni[5]

a)[6] a Hivatal pénztárában készpénzben vagy bankkártyával POS-terminál útján adott fizetési rendelkezéssel,

b) banki átutalással, vagy

c) készpénz-átutalási megbízás útján.

Képzési idő az iparjogvédelmi tanfolyamon, a tantárgyak

5. §

(1) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam képzési ideje 20 óra.

(2) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai a következők:

a) szabadalmi jog;

b) védjegyjog;

c) formatervezési minta- és használatiminta-oltalmi jog;

d) nemzetközi és európai uniós iparjogvédelmi jog;

e) iparjogvédelmi tájékoztatás.

(3) A (2) bekezdés szerinti tantárgyak keretében oktatandó témaköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A tanfolyam résztvevőjének kérelmére az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam a tantermi képzés tantárgyainak és témaköreinek megfelelő tartalmú, a Hivatal által e célra biztosított internetes felületen hozzáférhető távoktatás formájában, a tanórákon való személyes megjelenés nélkül is elvégezhető. Ebben az esetben[7]

a) a tanfolyam egészének távoktatási formában történő biztosítása esetén a távoktatási tananyag a tanfolyam teljes képzési idejével egyező tanóra-ekvivalensnek felel meg;

b) az egyes tantárgyak távoktatási formában történő biztosítása esetén a távoktatási tananyag az adott tantárgy óraszámával egyező tanóra-ekvivalensnek felel meg;

c)[8] a tanfolyam, illetve az egyes tantárgyak távoktatás útján történő elvégzéséhez a Hivatal biztosítja a tanfolyam résztvevője számára az internetes felülethez való hozzáférést, a tananyag távoktatási formában történő elsajátításához szükséges felhasználói kézikönyvet, valamint konzultációs lehetőséget a 3. § (3) bekezdése szerinti oktatók útján.

6. §

(1) A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam képzési ideje 60 óra.

(2) A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai a következők:

a) szabadalmi jog;

b) védjegyjog;

c) formatervezési minta- és használatiminta-oltalmi jog;

d) nemzetközi és európai uniós iparjogvédelmi jog;

e) iparjogvédelmi tájékoztatás;

f) innováció-menedzsment, a vállalkozások iparjogvédelmi feladatai és versenyjog.

(3) A (2) bekezdés szerinti tantárgyak keretében oktatandó témaköröket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A tanfolyam résztvevőjének kérelmére a középfokú iparjogvédelmi tanfolyam a tantermi képzés tantárgyainak és témaköreinek megfelelő tartalmú, a Hivatal által e célra biztosított internetes felületen hozzáférhető távoktatás formájában, a tanórákon való személyes megjelenés nélkül is elvégezhető. Ebben az esetben[9]

a) a tanfolyam egészének távoktatási formában történő biztosítása esetén a távoktatási tananyag a tanfolyam teljes képzési idejével egyező tanóra-ekvivalensnek felel meg;

b) az egyes tantárgyak távoktatási formában történő biztosítása esetén a távoktatási tananyag az adott tantárgy óraszámával egyező tanóra-ekvivalensnek felel meg;

c)[10] a tanfolyam, illetve az egyes tantárgyak távoktatás útján történő elvégzéséhez a Hivatal biztosítja a tanfolyam résztvevője számára az internetes felülethez való hozzáférést, a tananyag távoktatási formában történő elsajátításához szükséges felhasználói kézikönyvet, valamint konzultációs lehetőséget a 3. § (3) bekezdése szerinti oktatók útján.

7. §

(1) A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam képzési ideje 270 óra.

(2) A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyai a következők:

a) az iparjogvédelem gazdasági és jogi alapjai;

b) nemzeti szabadalmi jog;

c) külföldi, európai és nemzetközi szabadalmi jog;

d) használatiminta-oltalmi jog;

e) nemzeti védjegyjog és az egyéb árujelzők oltalma;

f) nemzetközi és európai közösségi védjegyjog;

g) nemzeti, európai közösségi és nemzetközi formatervezési minta-oltalmi jog;

h) szerzői jog;

i) versenyjog;

j) bírósági eljárás iparjogvédelmi ügyekben és perekben;

k) iparjogvédelmi tájékoztatás;

l) innováció-menedzsment, a vállalkozások iparjogvédelmi feladatai, iparjogvédelmi ügyfélképviselet.

(3) A (2) bekezdés szerinti tantárgyak keretében oktatandó témaköröket a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A tanfolyam résztvevőjének kérelmére a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam a tantermi képzés tantárgyainak és témaköreinek megfelelő tartalmú, a Hivatal által e célra biztosított internetes felületen hozzáférhető távoktatás formájában, a tanórákon való személyes megjelenés nélkül is elvégezhető. Ebben az esetben[11]

a) a tanfolyam egészének távoktatási formában történő biztosítása esetén a távoktatási tananyag a tanfolyam teljes képzési idejével egyező tanóra-ekvivalensnek felel meg;

b) az egyes tantárgyak távoktatási formában történő biztosítása esetén a távoktatási tananyag az adott tantárgy óraszámával egyező tanóra-ekvivalensnek felel meg;

c)[12] a tanfolyam, illetve az egyes tantárgyak távoktatás útján történő elvégzéséhez a Hivatal biztosítja a tanfolyam résztvevője számára az internetes felülethez való hozzáférést, a tananyag távoktatási formában történő elsajátításához szükséges felhasználói kézikönyvet, valamint konzultációs lehetőséget a 3. § (3) bekezdése szerinti oktatók útján.

Az iparjogvédelmi szakvizsga

8. §

(1) Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam elvégzését követően a résztvevők alapfokú, a középfokú iparjogvédelmi tanfolyam elvégzését követően a résztvevők középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát tesznek.

(2) Az alapfokú iparjogvédelmi szakvizsgát írásban kell letenni.

(3) A középfokú iparjogvédelmi szakvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

(4)[13] Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát a tanfolyam befejezését követően, legkésőbb hat hónapon belül kell letenni. A középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjait és elnökét a Hivatal elnöke kéri fel az iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személyek közül.

(5) A vizsgázó kérheti a (4) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig e határidő egy alkalommal, hat hónappal történő meghosszabbítását.

9. §

(1) A felsőfokú iparjogvédelmi szakvizsga a tanfolyam tárgyaiból tett vizsgákból, valamint a tanfolyam elvégzését követően a megírt szakdolgozat megvédéséből áll.

(2) A felsőfokú tanfolyamon a tantárgyi vizsgákat az adott tárgy befejezését követően, legkésőbb a következő félév megkezdéséig, az utolsó félévi vizsgákat a szakdolgozat benyújtásáig a tantárgy tanfolyami előadója előtt kell írásban vagy szóban letenni.

(3)[14] A szakdolgozatot a tanfolyam befejezését követően, legkésőbb hat hónapon belül kell benyújtani a Hivatalhoz a vizsgabizottság előtti, a szakdolgozat benyújtásától számított hat hónapon belül történő megvédésre. A vizsgabizottság háromtagú, elnöke a Hivatal elnöke vagy a Hivatal elnöke által felkért személy. A vizsgabizottság tagjait és - ha a vizsgabizottságot más elnökli -elnökét a Hivatal elnöke kéri fel az iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személyek közül.

(4) A vizsgázó kérheti a (3) bekezdésben meghatározott határidők lejártáig e határidők egy alkalommal, hat hónappal történő meghosszabbítását.

(5) A 2. § (2) bekezdésének b) pontja esetében a felsőfokú tanfolyam tárgyaiból a vizsgák a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél megszerzését megelőzően is letehetők, a szakdolgozat a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél megszerzését megelőzően is benyújtható és megvédhető.

(6)[15] A tanfolyam résztvevője a tanfolyam halasztását egy alkalommal legfeljebb három évre kérheti. A képzés a halasztás időtartamának lejártát követő legközelebbi alkalommal indított felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamhoz kapcsolódva folytatható. A legközelebbi alkalommal indított felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam kezdetét harminc nappal megelőzően a tanfolyam kezdő időpontjáról a Hivatal elnöke írásban értesíti a tanfolyam résztvevőjét.

Az iparjogvédelmi szakvizsga értékelése, a bizonyítvány

10. §

(1) Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgán, valamint a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyi vizsgáin és a szakdolgozat megvédése során a vizsgázó felkészültségét jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) vagy elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni.

(2) Elégtelen osztályzat esetén az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgát, illetve a felsőfokú tanfolyamon a tantárgyi vizsgát és a szakdolgozat megvédését egy alkalommal, a sikertelen vizsgát követő hat hónapon belül lehet megismételni.

(3) Az alap- és középfokú iparjogvédelmi szakvizsgán elért osztályzatot a vizsgajegyzőkönyvbe, a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyi vizsgái és a szakdolgozat megvédése során elért osztályzatokat pedig a leckekönyvbe kell bejegyezni.

11. §

(1)[16] Az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzéséről a Hivatal bizonyítványt állít ki, amelyben a minősítést az alap- és középfokú szakvizsga eredménye vagy a felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyi vizsgái és a szakdolgozat osztályzatainak átlaga szerint számított eredmény alapján kell feltüntetni. Ha az eredmény eléri a 4,8-at, a minősítés: kiválóan megfelelt; ez alatti, de a3,8-at elérő eredmény esetén: jól megfelelt; a 2,0-t elérő, de 3,8 alatti eredmény esetén: megfelelt.

(2) Az iparjogvédelmi szakképesítés megszerzéséről szóló bizonyítványt az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3)[17] A 9. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a bizonyítvány az iparjogvédelmi szakképesítésről a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél megszerzésének a Hivatal előtti igazolását követően állítható ki.

(4) Az iparjogvédelmi szakképesítésről kiállított bizonyítvány iskolai végzettséget és államilag elismert szakképzettséget nem tanúsít.

Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított iparjogvédelmi tanfolyamokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet nem érinti a hatálybalépése előtt érvényes rendelkezések alapján kiállított, iparjogvédelmi szakképesítésről szóló bizonyítványok érvényességét.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 78/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.

Dr. Molnár Károly s. k.,

kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter

1. számú melléklet a 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelethez

JELENTKEZÉSI LAP

iparjogvédelmi tanfolyamra az iparjogvédelmi szakképesítésről szóló 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelet alapján

2. számú melléklet a 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelethez

Az alapfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyainak témakörei

1. Szabadalmi jog:

- a szabadalmi oltalom tárgya

- a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

- a szabadalomhasznosítási szerződés

- találmány- és szabadalombitorlás

- a szabadalmi oltalom megszűnése

- bírósági eljárás szabadalmi ügyekben

2. Védjegyjog:

- a védjegyoltalom tárgya

- a védjegyhasználati szerződés

- védjegybitorlás

- a védjegy lajstromozására irányuló eljárás

- bírósági eljárás védjegyügyekben

- a földrajzi árujelzők oltalma

3. Formatervezésiminta- és használatiminta-oltalmi jog:

- a formatervezésiminta-oltalom tárgya és tartalma

- a használatiminta-oltalom tárgya és tartalma

- a Hivatal eljárása mintaoltalmi ügyekben[18]

- bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben

4. Nemzetközi és európai uniós iparjogvédelmi jog:

- az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény

- a Szabadalmi Együttműködési Szerződés

- a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyv

- az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás

- az Európai Unió iparjogvédelmi joga

5. Iparjogvédelmi tájékoztatás:

- az iparjogvédelmi információ szerepe és jelentősége

- a szabadalmi hatósági publikáció formái

- bibliográfiai, szöveges és képmás-adatbázisok optikai lemezen

- kutatási gyakorlatok

3. számú melléklet a 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelethez

A középfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyainak témakörei

1. Szabadalmi jog:

- a szabadalmi oltalom tárgya

- a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

- a szabadalomhasznosítási szerződés

- szabadalmi kényszerengedély

- találmány- és szabadalombitorlás

- a szabadalmi oltalom megszűnése

- a szabadalmi eljárások általános szabályai

- szabadalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

- a szabadalom megadására irányuló eljárás

- egyéb szabadalmi eljárások

- bírósági eljárás szabadalmi ügyekben

2. Védjegyjog:

- a védjegyoltalom tárgya

- a védjegyhasználati szerződés

- védjegybitorlás

- a Hivatal eljárása védjegyügyekben[19]

- a védjegy lajstromozására irányuló eljárás

- egyéb védjegyeljárások

- bírósági eljárás védjegyügyekben

- a földrajzi árujelzők oltalma

3. Formatervezésiminta- és használatiminta-oltalmi jog:

- a formatervezésiminta-oltalom tárgya és tartalma

- a használatiminta-oltalom tárgya és tartalma

- a minta és a mintaoltalom bitorlása

- a Hivatal eljárása mintaoltalmi ügyekben[20]

- bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben

4. Nemzetközi és európai uniós iparjogvédelmi jog:

- az Európai Szabadalmi Egyezmény

- az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény

- a Szabadalmi Együttműködési Szerződés

- a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyv

- az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás

- az Európai Unió iparjogvédelmi joga

5. Iparjogvédelmi tájékoztatás:

- az iparjogvédelmi információ szerepe és jelentősége

- a szabadalmi hatósági publikáció formái

- bibliográfiai, szöveges és képmás-adatbázisok optikai lemezen

- kutatási gyakorlatok

6. Innováció-menedzsment, a vállalkozások iparjogvédelmi feladatai és versenyjog:

- az innováció fogalma és folyamata

- a nemzeti innovációs rendszer

- az iparjogvédelmi tevékenység szervezése

- a találmányok ügyintézésének vállalati rendje

- versenyjogi alapismeretek és jogesetek

4. számú melléklet a 2/2008. (VIII. 22.) TNM rendelethez

A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam tantárgyainak témakörei

1. Az iparjogvédelem gazdasági és jogi alapjai:

- az iparjogvédelmi szabályozási rendszer kialakulása és fejlődése, a hatályos szabályozás bemutatása

- az iparjogvédelem szerepe és jelentősége a gazdaságban, különös tekintettel az innovációra és a kutatás-fejlesztésre

2. Nemzeti szabadalmi jog:

- a szabadalmi oltalom tárgya

- a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek

- a szabadalmi igény

- a szabadalmi oltalom keletkezése, tartalma, korlátjai, időtartama, fenntartása, terjedelme

- a szabadalomhasznosítási szerződés

- szabadalmi kényszerengedély

- találmány- és szabadalombitorlás

- a nemleges megállapítás

- a szabadalmi oltalom megszűnése

- a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése

- a szabadalom megsemmisítése és korlátozása

- a Hivatal eljárása szabadalmi ügyekben[21]

- határidők, igazolások, képviselet, nyilvánosság

- szabadalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

- a szabadalom megadására irányuló eljárás

- a találmány feltárása, az igénypont és a kivonat

- a bejelentés benyújtását követő vizsgálat

- érdemi vizsgálat

- egyéb szabadalmi eljárások

- bírósági eljárás szabadalmi ügyekben

- megváltoztatási kérelem, hatáskör és illetékesség, nyilvánosság, kizárás, képviselet, mulasztás, igazolás, határozatok

- szabadalmi perek

- a növény- és állatfajták szabadalmi oltalma

3. Külföldi, európai és nemzetközi szabadalmi jog:

- az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény szabadalmi jogi rendelkezései

- a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) jogállása, feladatai, szervezete, működése

- a Szabadalmi Együttműködési Szerződés

- az Európai Szabadalmi Egyezmény

- a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló TRIPS-megállapodás szabadalmakra vonatkozó előírásai

- a nemzetközi szabadalmi osztályozásról szóló Strasbourgi Megállapodás

- egyes fejlett ipari országok (USA, Japán) szabadalmi rendszere

4. Használatiminta-oltalmi jog:

- a használatiminta-oltalom tárgya és tartalma

- a minta és a mintaoltalom bitorlása

- a nemleges megállapítás

- a mintaoltalom megszűnése

- a Hivatal hatásköre és eljárása mintaoltalmi ügyekben[22]

- a mintaoltalmi bejelentés vizsgálata

- a mintaoltalmi ügyek intézése

- bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben

5. Nemzeti védjegyjog és az egyéb árujelzők oltalma:

- a védjegyoltalom tárgya

- a védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek

- a védjegyoltalom keletkezése, időtartama, tartalma, korlátjai, kimerülése

- a védjegyhasználat elmulasztása

- a védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban

- a védjegyhasználati szerződés

- védjegybitorlás

- a védjegyoltalom megszűnése, lemondás a védjegyoltalomról, a védjegy törlése, megszűnés a használat hiánya miatt

- a Hivatal hatásköre és eljárása védjegyügyekben, döntések, határidők, igazolások, képviselet, nyilvánosság[23]

- a védjegyügyek nyilvántartása, hatósági tájékoztatás

- a védjegy lajstromozására irányuló eljárás

- egyéb védjegyeljárások

- bírósági eljárás védjegyügyekben

- a földrajzi árujelzők oltalma

6. Nemzetközi és európai közösségi védjegyjog:

- az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény védjegyjogi rendelkezései

- a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról Madridi Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyv

- a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló TRIPS-megállapodás védjegyekre vonatkozó előírásai

- a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodás

- a védjegyek ábrás elemei nemzetközi osztályozásának létrehozásáról szóló Bécsi Megállapodás

- az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás

- a közösségi védjegyrendszer, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal és a közösségi védjegyrendelet alapján lajstromozott közösségi védjegy

7. Nemzeti, európai közösségi és nemzetközi formatervezésiminta-oltalmi jog:

- a formatervezésiminta-oltalom tárgya

- a mintából és a mintaoltalomból eredő jogok és kötelezettségek

- a mintaoltalmi igény

- a mintaoltalom keletkezése, tartalma, korlátjai, kimerülése, időtartama, terjedelme

- a mintaoltalom megszűnése

- a minta és a mintaoltalom bitorlása

- a Hivatal eljárása mintaoltalmi ügyekben[24]

- mintaoltalmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

- a mintaoltalom megadására irányuló eljárás

- egyéb mintaoltalmi eljárások

- bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben

- az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás

- az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény mintaoltalmi szabályai

- az ipari minták nemzetközi osztályozásáról szóló Locarnói Megállapodás

- a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló TRIPS-megállapodás formatervezési mintákkal kapcsolatos szabályai

- a közösségi formatervezési minta-oltalmi rendszer

8. Szerzői jog:

- a szerzői jogi védelem alanya és tárgya

- a szerzői jogi védelemből eredő jogok és azok korlátai

- a védelmi idő

- a felhasználási szerződés tartalmi elemei

- közös jogkezelés és a közös jogkezelő szervezetek, a jogdíjak

- szerzői jogi perek

9. Versenyjog:

- a versenyjogi szabályozás tárgya, rendszere

- a tisztességtelen verseny tilalma

- a fogyasztók megtévesztésének tilalma

- a közösségi versenyjogi rendszer, az iparjogvédelmi oltalom kimerülésének versenyjogi összefüggései

10. Bírósági eljárás iparjogvédelmi ügyekben és perekben:

- a Fővárosi Bíróság hatásköre és illetékessége

- a szabadalmi kényszerengedéllyel, az előhasználati és a továbbhasználati joggal kapcsolatos perek

- bitorlási perek

11. Iparjogvédelmi tájékoztatás:

- iparjogvédelmi nyilvántartások, hatósági tájékoztatás

- az iparjogvédelmi információ szerepe és jelentősége

- az iparjogvédelmi dokumentáció nemzetközi előírásai

- a Szabadalmi Tár feladatköre és gyakorlata

- a szabadalmi hatósági publikáció formái

- bibliográfiai, szöveges és képmás-adatbázisok optikai lemezen

- az on-line adatbankok kínálata

- az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi műhelyei

- kutatási gyakorlatok

12. Innováció-menedzsment, a vállalkozások iparjogvédelmi feladatai, iparjogvédelmi ügyfélképviselet:

- a nemzeti innovációs rendszer

- versenyképesség és technológiamenedzsment

- a kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában

- az innováció és a vállalati stratégia

- az iparjogvédelmi tevékenység szervezése

- a találmányok ügyintézésének vállalati rendje

- a találmányok, know-how vétele, értékesítése

- a szabadalmi ügyvivői működésre vonatkozó jogszabályi előírások

5. számú melléklet a 2/200S. (VIII. 22.) TNM rendelethez[25]

* A megfelelő aláhúzandó.