32017R1001

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (EGT-vonatkozású szöveg)

16.6.2017 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 154/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1001 RENDELETE

(2017. június 14.)

az európai uniós védjegyről

(kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 118. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1) ,

mivel:

(1) A 207/2009 tanácsi rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). A rendeletet az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében célszerű kodifikálni.

(2) A 40/94/EK tanácsi rendelet (4), amelyet 2009-ben a 207/2009/EK rendeletben kodifikáltak, létrehozta az Unió saját védjegyoltalmi rendszerét, amely a tagállami szinten rendelkezésre álló, nemzeti védjegyrendszerek szerinti védjegyoltalmakkal párhuzamosan az Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat; a nemzeti védjegyrendszereket a 89/104/EGK tanácsi irányelv (5) harmonizálta, amelyet a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) kodifikáltak.

(3) A gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, valamint a folyamatos és kiegyensúlyozott növekedést az Unión belül megfelelően működő, a nemzeti piacokéhoz hasonló feltételeket nyújtó belső piac kiteljesítésével kívánatos előmozdítani. Az ilyen piac létrehozása és minél egységesebb piaccá alakítása érdekében nemcsak az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának akadályait kell lebontani és a verseny torzítását kizáró intézkedéseket kell bevezetni, hanem ezen túlmenően olyan jogi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozások - akár az áruk előállítása és forgalmazása, akár a szolgáltatások nyújtása tekintetében - az Unió szintjén való működési méretekhez igazítsák tevékenységeiket. E célok érdekében a vállalkozások rendelkezésére álló jogi eszközök között szerepelniük kell olyan védjegyeknek, amelyek lehetővé teszik termékeiknek és szolgáltatásaiknak az Unió egész területén azonos eszközökkel történő, a határokra való tekintet nélküli megkülönböztethetőségét.

(4) Az Unió említett célkitűzéseinek elérése érdekében szükségesnek látszik a védjegyekre vonatkozó olyan uniós rendelkezések megalkotása, amelyek révén a vállalkozások egyetlen eljárási rend keretében egységes oltalmat élvező, az Unió területének egészére kiterjedő hatályú európai uniós védjegyet szerezhetnek. Az európai uniós védjegy egységes jellegének az előbbiekben kifejtett elvét, ha e rendelet másként nem rendelkezik, alkalmazni kell.

(5) A tagállamok jogszabályai által a védjegyjogosultak számára biztosított jogok területiségének korlátja nem szüntethető meg a jogszabályok közelítésével. Annak érdekében, hogy a vállalkozások számára a belső piac egészén megnyíljék a korlátozásoktól mentes gazdasági tevékenység lehetősége, lehetővé kell tenni olyan védjegyek lajstromozását, amelyek valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, egységes uniós szabályozás hatálya alá tartoznak.

(6) A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, amely a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes kiegészítésévé és alternatívájává nőtte ki magát.

(7) A védjegyekre vonatkozó uniós jog mindazonáltal nem lép a tagállamok védjegyekre irányadó jogszabályainak helyébe. Annak előírása, hogy a vállalkozások védjegyeiket európai uniós védjegyként lajstromoztassák, nem tűnik indokoltnak.

(8) A nemzeti védjegyek továbbra is szükségesek azon vállalkozások számára, amelyek nem akarják uniós szintű oltalom alá helyezni védjegyeiket, illetve amelyek nem képesek uniós szintű oltalmat szerezni, annak ellenére, hogy a nemzeti oltalom megszerzése nem ütközik esetükben akadályba. A védjegyoltalomért folyamodó egyes személyek belátására kell bízni annak eldöntését, hogy a megjelölésre kizárólag nemzeti védjegyként igényelnek-e oltalmat egy vagy több tagállamban, vagy kizárólag európai uniós védjegyként, vagy európai uniós és nemzeti védjegyként egyaránt.

(9) Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok kizárólag lajstromozás útján szerezhetők meg, és a lajstromozásnak nem lehet helye különösen akkor, ha a védjegy nem alkalmas a megkülönböztetésre, jogszabállyal ellentétben áll, vagy korábbi jogokkal ütközik.

(10) A megjelölés bármely megfelelő formában - azaz nem szükségszerűen grafikai eszközökkel -, széles körben elérhető technológia alkalmazásával történő ábrázolásának megengedettnek kell lennie, amennyiben az ábrázolás egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív.

(11) Az európai uniós védjegy által nyújtott oltalom - amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik - a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. Az összetéveszthetőséggel összefüggésben a hasonlóság fogalmát értelmezni kell. Az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől - különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől - függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez.

(12) A jogbiztonság megteremtése érdekében és az elsőbbség elvével (amely szerint a lajstromozott korábbi védjegy elsőbbséget élvez a lajstromozott későbbi védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem érintheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait. Ez a megközelítés összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás 16. cikkének (1) bekezdésével.

(13) Az áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi eredete tekintetében zavart okozhat, ha egy vállalkozás oly módon használ egy uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést kereskedelmi névként, hogy kapcsolat jön létre a nevet viselő vállalkozás és a védjegyjogosult vállalkozástól származó áruk vagy szolgáltatások között. Az európai uniós védjegy bitorlását megvalósító cselekménynek kell ezért tekinteni a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát is, amennyiben a használat célja áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése.

(14) A jogbiztonság és a specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának joga legyen megtiltani valamely harmadik fél számára egy adott megjelölés összehasonlító reklámban történő használatát, amennyiben az összehasonlító reklám ellentétes a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7).

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére