170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet
a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) felelős
a) a foglalkoztatáspolitikáért,
b) a szociál- és nyugdíjpolitikáért,
c) a családpolitikáért,
d) a kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért,
e) a gyermekek és az ifjúság védelméért,
f) a gyermek- és ifjúságpolitikáért,
g)[1] a szakképzésért és felnőttképzésért,
h) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért,
i) a romák társadalmi integrációjáért,
j)[2]
k) a fogyasztóvédelemért,
l) a társadalmi párbeszédért, valamint
m) a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért.
2. §
A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében
a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára a társadalompolitikával, életszínvonal-politikával, szociálpolitikával, nyugdíjpolitikával, esélyegyenlőségi politikával, foglalkoztatási politikával, civil partnerségi politikával, fogyatékosságügyi politikával, fogyasztóvédelmi és kohéziós politikával összefüggésben,
b) előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, közreműködik az e rendeletben meghatározott hatásköröket érintő, más tárca főfelelősségébe tartozó kormányzati koncepciók, döntések kidolgozásában,
c) előkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait,
d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki,
e) kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat,
f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben,
g) közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében,
h) gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.
3. §
A miniszter
a) a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen
aa) a munkaviszonnyal,
ab) a közalkalmazotti jogviszonnyal,
ac) a bérpolitika kialakításával,
ad) a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehető bérgarancia-támogatással,
ae) a foglalkoztatás elősegítésével és az álláskeresők támogatásával,
af) a munkaügyi kapcsolatokkal,
ag) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével,
ah) a munkaügyi ellenőrzéssel,
ai)[3] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaival;
b) a szociál-, család- és nyugdíjpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen
ba) a családok támogatásával,
bb) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal és a szociális szolgáltatásokkal, valamint
bc) a pénzügyminiszterrel együttesen a társadalombiztosítási nyugellátásokkal;
c) a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége körében előkészíti különösen
ca) a gyermekek védelmével,
cb) a gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásokkal, valamint
cc) a gyámüggyel;
d) a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében előkészíti különösen a gyermekekkel és az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokkal;
e)[4] a szakképzésért és felnőttképzésért való felelőssége körében előkészíti különösen
ea) a szakképzéssel,
eb) a felnőttképzéssel,
ec) az Országos Képzési Jegyzékkel (a továbbiakban: OKJ);
f) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében előkészíti különösen
fa) az esélyegyenlőség előmozdításával,
fb) a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetével, esélyegyenlőségük biztosításával;
g) a romák társadalmi integrációjának előmozdításával;
h)[5]
i) a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen
ia) a fogyasztói érdekek védelmével és érvényesítésével, valamint
ib) az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatos piacfelügyelettel;
j) az érdekegyeztetésért, a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében előkészíti különösen
ja) az országos és ágazati érdekegyeztetéssel,
jb) a civil szervezetek támogatásával,
jc) a közérdekű önkéntes tevékenységgel, valamint
jd)[6]
4. §
(1) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége körében
a) működteti
aa) a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét,
ab) a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatot,
ac) a Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Testületet,
ad) a Szociális Foglalkoztatók Tanácsát,
ae) a Közmunkatanácsot;
b) irányítja
ba)[7] a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt,
bb) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat területi szerveit,
bc)[8] az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget.
(2) A miniszter a szociál-, család- és nyugdíjpolitikáért, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemért való felelőssége körében
a) működteti
aa) a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanácsot,
ab) a Szociálpolitikai Tanácsot,
ac) az Idősügyi Tanácsot,
ad) a Karitatív Tanácsot,
ae) a Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottságot,
af) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot;
b) irányítja
ba) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot,
bb)[9] a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetet,
bc)[10] az Országos Orvosszakértői Intézetet.
(3) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében
a) működteti
aa) a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsát,
ab) a Magyar Ifjúsági Konferenciát;
b)[11]
(4) A miniszter a szakképzésért és felnőttképzésért való felelőssége körében[12]
a) működteti
aa)[13] a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsot,
ab)[14]
b) irányítja
ba)[15] a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet,
bb)[16]
bc)[17]
bd) a regionális képző központokat;
c) felügyeletet gyakorol a Felnőttképzési Akkreditáló Testület felett.
(5) A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében
a) működteti
aa) az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot,
ab)[18] a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsot;
b) felügyeletet gyakorol az Egyenlő Bánásmód Hatóság felett.
(6)[19]
(7)[20]
(8) A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében
a) működteti
aa) a Piacfelügyeleti Tanácsot,
ab)[21] a Fogyasztóvédelmi Tanácsot;
b)[22] irányítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot.
(9) A miniszter a társadalmi párbeszédért, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében működteti
a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsot,
b) az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot,
c) a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsát,
d) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Érdekegyeztető Tanácsot.
5. §
(1) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége körében
a) kidolgozza a Kormány foglalkoztatási koncepcióját és érvényesíti azt egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál,
b) ellátja a foglalkoztatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,
c) meghatározza a foglalkoztatáspolitika és az álláskeresők ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,
d) programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetekből adódó kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások csökkentésére, e körben ellátja a közmunkák, a közhasznú és közcélú munkák rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokat,
e) javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás bővítésére,
f) meghatározza az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szakmai felügyeleti rendszerét, valamint a jogszabályok keretei között rendelkezik a Munkaerőpiaci Alap felett,
g) rendelkezik a munkahelyteremtést, illetve a közmunka támogatását elősegítő fejezeti kezelésű előirányzatok felett,
h) meghatározza a munkaerő-piaci szolgáltatások szabályait és irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatos feladatokat,
i) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, elkészíti a munkaerő-keresletre és -kínálatra vonatkozó prognózisokat,
j) koordinálja az Európai Szociális Karta végrehajtását, illetve ratifikációjának előkészítését.
(2) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében felelős a bérpolitikáért és ennek keretében
a) részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában,
b) kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat,
c) koordinálja a versenyszféra keresetalakulásának befolyásolását célzó, érdekegyeztetéssel kapcsolatos kormányzati teendőket és a költségvetési intézményi szféra bérpolitikáját,
d) kidolgozza az érdekegyeztető tárgyalásokon a versenyszféra keresetalakulására és a minimális bér meghatározására vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókat,
e) előterjeszti a Kormánynak - az érdekelt miniszterekkel együttműködve - a költségvetési intézményi szféra illetményrendszereinek összehangolt alakítására vonatkozó javaslatokat,
f) értékeli a szektorok, ágazatok, szakmák kereseti viszonyait.
(3) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében felelős a munkavédelemért és ennek körében
a) irányítja - az egészségügyi miniszterrel együttműködve - a munkavédelem országos programjának végrehajtását,
b) évente beszámol a munkavédelmi helyzet alakulásáról,
c)[23] az érintett szervekkel együttműködve meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályokat, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők és a munkaalkalmasság követelményeit,
d) összehangolja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közreműködő szervek tevékenységét,
e) egyetértést gyakorol a más államigazgatási szervek ügykörébe tartozó, munkabiztonságot érintő előterjesztések esetében.
6. §
A miniszter a szociál-, nyugdíj- és családpolitikai feladatai körében
a) meghatározza
aa) a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat,
ab) a szociális ellátással, a családok jólétének növelésével, az időskorúak társadalmi kirekesztődésének meggátolásával, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel, - a pénzügyminiszterrel együttműködve - a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredő feladatokat, cselekvési programokat;
b) kidolgozza a családi támogatások rendszerét;
c) részt vesz a szociális igazgatás rendszerének korszerűsítésében, működési feltételeinek modernizációjában;
d) meghatározza a szociális, gyermekjóléti, valamint gyermekvédelmi intézményekben dolgozók továbbképzésének és a szociális szakvizsgának a szabályait;
e) kidolgozza a hajléktalan személyek társadalmi integrációját elősegítő programokat;
f) ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat;
g) a pénzügyminiszterrel együttműködve előkészíti a Szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentést;
h) részt vesz a szociálpolitikai és területfejlesztési feladatok összehangolásában, az ezt támogató programok tervezésében, végrehajtásában;
i) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai egységes tájékoztatási információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;
j) ellátja a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó
ja) egyházakkal és nem állami fenntartókkal kapcsolatos feladatokat,
jb) minőségvédelmi, minőségszabályozási és hatósági minőség-ellenőrzési feladatokat,
jc) hatósági feladatokat;
k) meghatározza
ka) a szociál-, család- és nyugdíjpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,
kb) a szociál-, család- és nyugdíjpolitikához tartozó területen foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait;
l) a külön jogszabályban foglaltak szerint ellátja a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalok tevékenységének szakmai irányítását.
7. §
A miniszter a kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos és kábítószerügyi koordinációs feladatai körében
a) összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, mérséklése, illetve megelőzése érdekében szükséges nemzeti stratégia és kormányzati programok megvalósulását, részt vesz azok végrehajtásában, és nyomon követi azok érvényesülését,
b) elkészíti a Kormány és a nemzetközi szervezetek tájékoztatását szolgáló kábítószer-fogyasztásról szóló jelentéseket, ellátja adatszolgáltatási kötelezettségeit,
c) közreműködik az egészséges életmódot népszerűsítő, a kábítószer és más egészségre ártalmas élvezeti szerek fogyasztásának megelőzését szolgáló kormányzati koncepciók kialakításában, valamint az ebből eredő országos programok összehangolásában, továbbá javaslatot tesz a kábítószer-fogyasztás megelőzésére és kezelésére szolgáló fejlesztésekre, az e célra fordítható pénzügyi források célrendszerére és felhasználásának módjára,
d) közreműködik a kábítószer-használók és -függők ellátásával kapcsolatos feladatokban, ennek keretében működteti és fejleszti a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző intézményrendszert,
e) meghatározza a kábítószer-megelőzéssel kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét.
8. §
A miniszter a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai körében
a) meghatározza
aa) a gyermekek védelmével kapcsolatos kormányzati koncepcióból eredő feladatokat, cselekvési programokat,
ab) a gyermekvédelem állami feladatait, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat;
b) részt vesz a gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, működési feltételeinek megteremtésében;
c) irányítja a gyermek- és ifjúságvédelem országos intézményeit;
d) együttműködik az egyházi és más, nem állami szférába tartozó gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel;
e) a Kormány nevében ellátja
ea) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet,
eb) a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény,
ec) a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről Hágában 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXL. törvény,
ed) a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1965. évi 7. törvényerejű rendelet
végrehajtásával kapcsolatos feladatokat;
f) gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai egységes tájékoztatási információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről;
g) ellátja a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó
ga) minőségvédelmi, minőségszabályozási és hatósági minőség-ellenőrzési feladatokat,
gb) hatósági feladatokat;
h) meghatározza
ha) a gyermek- és ifjúságvédelemhez tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,
hb) a gyermek- és ifjúságvédelemhez tartozó területen foglalkoztatottak tekintetében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyes speciális kérdéseket, az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket, az azokhoz kapcsolódó elnevezéseket, a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése alóli végleges mentesítés szabályait.
9. §
A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikai feladatai körében
a) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, ennek érdekében kidolgozza és működteti az ezt vizsgáló utókövetés és értékelés rendszerét,
b) előkészíti az ifjúságra közvetlenül vonatkozó - másik miniszter feladatkörébe nem tartozó - kormányzati döntéseket, az ifjúságot érintő feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterekkel együttműködve stratégiát és cselekvési tervet dolgoz ki azok összehangolására,
c) ellátja a gyermekeket és a fiatalokat érintő szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat,
d) kidolgozza és működteti a felnövekvő korosztály tagjainak életpálya-építéséhez szükséges információk elérhetőségét biztosító, valamint a gyermekek és fiatalok képesség- és közösségfejlesztését célzó nem-formális pedagógiai programokkal kapcsolatos szolgáltatások rendszerét, valamint azok infrastrukturális feltételeinek fejlesztését célzó programokat,
e) figyelemmel kíséri és gondozza az ifjúsági turizmus infrastrukturális és jogi eszközrendszerét, kidolgozza a gyermekek iskolán kívüli szervezett szabadidő eltöltését segítő programokat, összehangolja az ifjúsági turizmus és a szabadidő eltöltését segítő programok fejlesztésének stratégiai kérdéseit és az érintett miniszterek ezzel kapcsolatos feladatait,
f) kidolgozza és működteti a gyermek- és ifjúsági szervezetek és a közoktatási intézmények keretében, szervezetten megvalósuló, munkatapasztalat szerzést szolgáló önkéntes és nemzetközi mobilitási programok rendszerét,
g) koordinálja a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerét, az érintett miniszterekkel együttműködve kidolgozza a kapcsolatok fejlesztésére szolgáló programokat,
h) működteti a gyermek- és ifjúságpolitikai ügyekben az országos konzultáció rendszerét, valamint biztosítja - a közoktatás és a felsőoktatás kivételével - a fiatalok képviselők útján történő részvételét az ifjúságot közvetlenül érintő kormányzati döntések előkészítésében, továbbá elősegíti a gyermekek és fiatalok szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlását,
i) kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel, a hallgatói önkormányzatokkal, országos szakmai szervezeteikkel, a gyermek- és ifjúsági célú civil szervezetekkel, valamint az egyházakkal és felekezetekkel,
j) a Kormány nevében ellátja a Gyermekjogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az Egyezményben foglaltak érvényesüléséről szóló jelentéseket,
k) meghatározza a gyermek- és ifjúságpolitikához tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket.
10. §
(1) A miniszter a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében
a) meghatározza a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit, a szakképzést folytató intézmények gyakorlati képzés szervezésére vonatkozó együttműködési megállapodásának tartalmi követelményeit, a pályakövetéssel összefüggő feladatokat,
b) meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét, valamint a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,
c) meghatározza a szakmai vizsga szervezésére való jogosultság feltételeit,
d) meghatározza a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,
e) meghatározza a tanulószerződés alapján a tanulókat megillető juttatások részletes szabályait,
f) elkészíti és kiadja az Országos szakmai szakértői névjegyzéket és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket,
g) meghatározza a szakmai és vizsgakövetelmények formai előírásait,
h)[24] létrehozza és működteti a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot,
i) a szakképzés-fejlesztési stratégia feladatainak eredményes megoldása, koordinálása, az érdekegyeztetés működtetése érdekében létrehozza és működteti a stratégiai bizottságokat,
j) a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján összeállíttatja az országos modultérképet és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról,
k) hazai és nemzetközi források felhasználásával fejlesztési programokat kezdeményez és valósít meg,
l) az életen át tartó tanulás elősegítése érdekében - a külön jogszabályokban foglaltak szerint - közreműködik a közoktatási, felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában,
m) felnőttképzési és munkaerő-piaci képzési programokat dolgoz ki, ösztönzi ezek korszerű, informatikai eszközökkel támogatott formáinak elterjesztését,
n) feladatkörében ellátja az OKJ alapján hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter feladatait,
o) külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési intézményeket létesít és tart fenn,
p) közreműködik az oktatási és kulturális miniszter iskolai rendszerű szakképzést érintő feladatainak ellátásában.
(2)[25] A miniszter ellátja a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben ráruházott feladatokat.
(3) A miniszter az (1) bekezdés a)-g) pontjában foglalt feladatait a szakképesítésért felelős miniszterrel, a d)-e) pontjában foglalt feladatait a pénzügyminiszterrel, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladatait az oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben látja el.
11. §
(1) A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége körében
a) koordinálja a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozását és végrehajtását;
b) meghatározza
ba) a társadalmi kirekesztődés mérsékléséhez és megelőzéséhez szükséges intézkedéseket,
bb) a hátrányos helyzetű emberek támogatásának, gondozásának, illetve felzárkóztatásának programjait,
bc) az érdekelt miniszterek bevonásával az egészségkárosodott személyek társadalmi életben való részvételét elősegítő támogatásokat, szolgáltatásokat;
c) koordinálja a munka világával is összefüggő hátrányos helyzetek kiegyenlítését elősegítő kormányzati szintű feladatok végrehajtását;
d) a hátrányos helyzetű településeken élők tekintetében a halmozottan megjelenő etnikai, társadalmi és területi hátrányok társadalompolitikai kezelése érdekében programokat működtet és koordinál;
e) részt vesz a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében;
f) az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése érdekében egyetértési jogot gyakorol a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életviszonyait e minőségükben érintő előterjesztések esetében;
g) figyelemmel kíséri az információs társadalom esélyegyenlőségi kérdéseit és az ezzel kapcsolatos kormányzati stratégiák, programok, intézkedések kidolgozását.
(2) A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége keretében felel a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének érvényesüléséért és ennek körében
a) kidolgozza a "Nemzeti Cselekvési Program a nemek egyenlőségéért" stratégiai dokumentumot, utóköveti és értékeli végrehajtását,
b) érvényesíti a nemek közötti egyenlőséget elősegíteni hivatott nemzetközi szervezetek által kidolgozott politikai-stratégiai célkitűzéseket a kormányzati munka során, valamint monitorozza a hosszú és középtávú fejlesztési dokumentumokban lefektetett célok végrehajtását,
c) közreműködik a családon belüli erőszak elleni fellépés feladatainak ellátásában,
d) programot dolgoz ki a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolásának elősegítése érdekében,
e) a Kormány nevében ellátja a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló, New Yorkban, 1979. december 18-án elfogadott ENSZ-egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. törvényerejű rendeletben foglaltak végrehajtásának összehangolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az Egyezményben foglaltak érvényesüléséről szóló jelentéseket.
(3) A miniszter a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért való felelőssége keretében felel a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek társadalmi integrációjának elősegítéséért, és ennek körében
a) a nemzetközi fogyatékosságpolitikai egyezményekre figyelemmel kidolgozza és végrehajtja a fogyatékos személyek társadalmi integrációját elősegítő kormányzati politikát, ennek részeként gondoskodik az Országos Fogyatékosügyi Program középtávú kormányzati intézkedési tervének előkészítéséről, a végrehajtás koordinálásáról, illetve előkészíti az Országgyűlés részére a végrehajtásról szóló jelentést,
b) programokat dolgoz ki az egyenlő esélyű hozzáférés és a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és pályakezdők munkapiaci integrációját segítő speciális képzésre, nyílt munkapiaci, védett és szociális foglalkoztatásra,
c) kezdeményezi, előkészíti, illetőleg kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
d) a fogyatékos személyek ellátását szolgáló országos intézmények tekintetében fenntartói jogot gyakorol.
12. §
A miniszter a roma integrációért való felelőssége körében
a) kidolgozza a roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját, illetve a Roma Integráció Évtizede Program Cselekvési Tervét, ezek részeként a fejlesztési, modernizációs és szociális, a roma népesség munkaerőpiaci esélyeinek növelésére irányuló koncepciót, továbbá az ezekkel kapcsolatos stratégiát és döntési javaslatokat,
b) az érintett miniszterekkel együttműködve előkészíti a romák társadalmi integrációját és a roma kisebbség jogait érintő intézkedésekkel összefüggő kormányzati döntések tervezeteit,
c) koordinálja a kormányzati roma társadalmi integrációs program végrehajtását, a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi támogatási programokat, közreműködik az integrációs kormányzati kapcsolatok szervezésében,
d) többoldalú párbeszédet kezdeményez a romák társadalmi integrációjának széles körű társadalmi támogatottsága érdekében, közreműködik az átfogó kommunikációs programok koordinálásában a többségi társadalomban meglévő előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében,
e) összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modell értékű fejlesztési programokat, működteti a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javító programokat, illetve a roma tanulók tanulmányi sikerességét elősegítő ösztöndíj-rendszert,
f) kezeli a Roma Kulturális Alapot és a Roma Koordinációs és Intervenciós Keretet,
g) kiemelt figyelmet fordít a konfliktuskezelési feladatokra, együttműködik a jogvédő és érdekvédő szervezetekkel,
h) ellátja a Roma Integráció Évtizede Program Magyarország Nemzeti Koordinátori feladatkörét, valamint részt vesz a Nemzetközi Irányító Bizottság munkájában.
13. §[26]
14. §
A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége körében
a) kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire, figyelemmel kíséri a fogyasztóvédelmi politika végrehajtását,
b) együttműködik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó civil szervezetekkel, ellátja a támogatásukkal kapcsolatos feladatokat,
c) támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését; ellátja a békéltető testületek működésével kapcsolatos koordinációs és támogatási feladatokat; valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat,
d)[27] az érintett miniszterek véleményének ismeretében jóváhagyja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Országos Vizsgálati Programját,
e) az érintett miniszterek bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében,
f) kidolgozza a piacfelügyeleti stratégiát, és ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében,
g) gondoskodik az élelmiszerek minőségének ellenőrzésével kapcsolatos piacfelügyeleti feladatok ellátásáról,
h) jogszabályban meghatározott hatósági ügyekben felügyeletet gyakorol.
15. §[28]
(1) A miniszter a társadalmi párbeszédért való felelőssége körében
a) képviseli a Kormányt az országos érdekegyeztetésben,
b) összehangolja a kormányzati szervek érdekegyeztetéssel, szociális párbeszéddel kapcsolatos tevékenységét,
c) részt vesz a gazdasági, szociális, munkaügyi, foglalkoztatási, szakképzési, munkavédelmi, valamint fogyasztóvédelmi érdekegyeztetésben, továbbá ellátja, illetve biztosítja a Kormány képviseletét a feladatköréhez tartozó érdekegyeztető testületekben,
d) figyelemmel kíséri az érdekegyeztetésben létrejött megállapodások végrehajtását,
e) figyelemmel kíséri, illetve segíti a munkaügyi kapcsolatok, az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd folyamatait, javaslatot dolgoz ki az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd és a társadalmi párbeszéd intézmény- és fórumrendszerének továbbfejlesztésére,
f) meghatározza a kollektív szerződések regisztrálásának szabályait, nyilvántartja és elemzi a kollektív szerződéseket, dönt a kollektív szerződés hatályának az ágazatra (alágazatra) történő kiterjesztéséről,
g) figyelemmel kíséri a munkaügyi viták, konfliktusok feloldásának rendjét.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kollektív szerződés hatályának az ágazatra (alágazatra) történő kiterjesztésével kapcsolatos hatósági eljárásban a Kormány - a kiterjesztési kérelemmel érintett kollektív szerződést aláíró érdekképviseletek reprezentativitásának megállapítása kérdésében - szakhatóságként az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságot jelöli ki.
16. §
A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége körében
a) gondoskodik az állampolgárokkal, a társadalmi szervezetekkel, az alapítványokkal, a köztestületekkel és a közhasznú szervezetekkel (a továbbiakban együtt: civil szektor) való kapcsolattartás kormányzati politikájának kialakításáról és megvalósításának összehangolásáról,
b) gondoskodik a kormányzati civil koordinációról, valamint a civil szektort érintő minisztériumi szintű elképzelések és döntések összehangolásáról,
c) elősegíti a civil szektor szervezeteinek részvételét a közfeladatok ellátásában,
d) ellátja a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) működtetésével kapcsolatos feladatokat,
e) gondoskodik a civil szektor erősödését elősegítő szolgáltató és fejlesztő programok kidolgozásáról, a civil társadalommal való párbeszédet biztosító informatikai rendszerek kialakításáról és működtetéséről, valamint gondoskodik az önkéntességgel kapcsolatos kormányzati politika kialakításáról,
f) működteti a civil szolgáltató központok hálózatát,
g)[29]
h) ellátja a külön jogszabály alapján hatáskörébe tartozó hatósági feladatokat.
16/A. §[30]
A minisztert a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az oktatási és kulturális miniszter helyettesíti.
16/B. §[31]
A miniszter megnevezésének rövidítéseként az "SZMM" megjelölést kell alkalmazni.
17. §
Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[2] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[3] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2007.01.01.
[4] Módosította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[5] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2007.07.01.
[7] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
[8] Módosította a 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése f) pontja. Hatályos 2007.04.15.
[9] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
[10] Beiktatta a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
[11] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[12] Módosította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[13] Módosította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése b) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[14] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[15] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
[16] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[17] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[18] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.01.01.
[19] Hatályon kívül helyezte a 171/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja. Hatálytalan 2010.05.29.
[20] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[21] Megállapította a 89/2008. (IV. 17.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2008.04.20.
[22] Módosította a 226/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6. § u) pontjának ua) alpontja. Hatályos 2007.09.01.
[23] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2007.01.01.
[24] Megállapította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § - a. Hatályos 2007.01.01.
[25] Módosította a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése e) pontja. Hatályos 2007.01.01.
[26] Hatályon kívül helyezte a 368/2006. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése d) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[27] Módosította a 226/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6. § u) pontjának ub) alpontja. Hatályos 2007.09.01.
[28] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 468. § - a. Hatályos 2009.10.01.
[29] Hatályon kívül helyezte a 176/2007. (VII. 1.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2007.07.01.
[30] Beiktatta a 189/2008. (VII. 28.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2008.07.29.
[31] Beiktatta a 284/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2009.01.01.