33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet

a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés m) pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § A rendelet hatálya

a) a felszín alatti víztestek (a továbbiakban: víztest)]

"ab) állapotának jellemzésével, értékelésével és a változások vizsgálatával,"

[összefüggő jogokra és kötelezettségekre terjed ki.]

2. §

Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § (1) A víztest kijelölését]

"c) az a) és b) víztartó képződményeken belül a felszín alatti vízgyűjtők, az áramlási viszonyok, a földtani felépítés és a természetes vízkémiai összetétel, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából külön jogszabály szerinti érzékenység alapján kell elvégezni."

3. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A veszélyeztetett helyzetűnek azonosított víztestek esetében a további jellemzés keretében részletesen kell elemezni a természetes állapottól való eltérés mértékét, a veszélyeztetett helyzetet előidéző okokat és hatásokat a víztesten belül azokra a területekre összpontosítva, ahol

a) a kedvezőtlen víznyomás-, illetve vízszintváltozás tartósan tapasztalható,

b) a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák sérültek,

c) a felszín alatti víz elszennyeződött vagy tartós minőségromlás, tartós környezeti károsodás alakult ki,

d) a szennyezőforrások, illetve szennyezett területek hatására a víztest állapotát befolyásoló, pontszerű szennyezőforrásokból és szennyezett területekről elszivárgó szennyezőanyagok által érintett felszín alatti térrészek (szennyeződési csóvák) vannak vagy azok jelenléte valószínűsíthető.

(2) A minőségi szempontból veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztesteken tendencia vizsgálatot kell végezni a 4. számú melléklet A) részében meghatározott követelmények szerint.

(3) A szennyező anyag, szennyezőanyag-csoport vagy szennyezési indikátor koncentrációjának jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megfordítási pontját - figyelembe véve a 4. számú melléklet B) részében foglaltakat is - a növekvő szennyezettség esetén a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások szintjének és a külön jogszabály alapján megállapított küszöbérték százalékában kell meghatározni az azonosított tendencia és a hozzá kapcsolódó környezeti veszély alapján úgy, hogy a küszöbértéknek, illetve a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi elő írásnak

a) a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott talajvíztestek és a sekély hegyvidéki víztestek esetében legfeljebb 75%-a,

b) az egyéb víztestek esetében legfeljebb 30%-a legyen.

(4) Amennyiben a küszöbérték szigorúbb a minőségi előírásnál, akkor a küszöbértékeket kell alapul venni a megfordítási pont meghatározása során."

4. §

Az R. 8. § (2) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő felvezető szöveg lép:

"Veszélyeztetett helyzetű víztestek felülvizsgálata a környezeti célkitűzések ellenőrzése a külön jogszabályban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben"

5. §

Az R. 9-10. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A felszín alatti víztestek, illetve víztest csoportok állapotát értékelni és minősíteni kell a 2. számú mellékletben foglaltak alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést és minősítést első alkalommal az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv megalapozása keretében kell elkészíteni.

(3) Az értékelésnek valamennyi, a felszín alatti víz állapotára és az azt befolyásoló hatásra vonatkozóan rendelkezésre álló adaton és ismereten kell alapulnia.

(4) A minősítéshez a 14. § szerinti víztest monitoring adatait kell használni.

10. § A felszín alatti víz állapotát befolyásoló folyamatok és tevékenységek felszín alatti vizekre gyakorolt hatását folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A területi monitoring keretében mért, illetve szolgáltatott adatokat legalább évente a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszerre, illetve a vízgazdálkodási információs rendszerre (a továbbiakban: nyilvántartások) vonatkozó előírások figyelembevételével kell ellenőrizni."

6. §

Az R. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti monitoring rendszer magában foglalja a víztestek mennyiségi, valamint a természetes tényezők és a diffúz (nem-pontszerű) emberi hatások következtében kialakuló minőségi állapotát észlelő, mérő, megfigyelő és ellenőrző rendszerét (területi monitoring), továbbá a pontszerű tevékenységek felszín alatti víz mennyiségére és minőségére gyakorolt hatásának ismeretét megalapozó monitoringot (környezethasználati monitoring)."

7. §

Az R. 13. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A területi monitoring rendszer magában foglalja:

a) a miniszter irányítása alá tartozó szervezetek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszereket]

"aa) a mennyiségi állapotot ellenőrző rendszereket, így különösen a talaj-, réteg-, karszt- és termálvíznyomás, illetve vízszint észleléseket, továbbá a forrásmegfigyeléseket,

ab) a felszín alatti víztestek állapotára jellemző, ugyanakkor a felszín alatti víztestekkel összefüggő felszíni vizek mennyiségére és minőségére vonatkozó monitoringot,

ac) a minőségi állapotra vonatkozóan rendszeresen végzett méréseket, továbbá a nagy vízfolyások mentén a felszín alatti víz állapotára gyakorolt hatás megfigyelésére kialakított havária monitoringot,"

8. §

(1) Az R. 14. § (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. § (1) A külön jogszabály szerinti monitoring program a 12. § szerinti monitoring rendszerből kiválasztott objektumokon végzett monitorozásból (víztest monitoring) áll, amelyek észlelő és mérőhelyeit a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti víztest-monitoring a 13. § (3) bekezdés a) és b) pont ba) alpontja, valamint a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti monitoring rendszerekből kiválasztott észlelő és mérőhelyekből és azok értékeléséből áll."

(2) Az R. 14. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A mennyiségi monitoring a víztestek víznyomásszintjében, nyomásállapotában, illetve forráshozamban bekövetkezett hosszú idejű változások megfigyelésére szolgál, figyelembe véve az utánpótlódás rövid és hosszú idejű változásait és az ökoszisztémákra és az ivóvízbázisokra gyakorolt hatásokat is.

(6) A minőségi monitoring összefüggő és átfogó képet ad a felszín alatti vizek minőségi állapotáról és az ökoszisztémákra és az ivóvízbázisokra gyakorolt hatásról."

9. §

Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § (1) A víztest monitoringba bevont kutak alapadatait egyeztetni kell a külön jogszabály szerinti országos kútkataszterrel, illetve a források adatait az országos forráskataszterrel.

(2) A monitoring programba tartozó objektumok alapadataiban történő változásokat és a tárgyévi észlelési adatokat az objektumok üzemeltetőinek a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell a miniszter által kijelölt, a nyilvántartásokat vezető szervezet részére megküldeni.

(3) A monitoring objektum alapadatainak minősülnek a monitoring rendszer objektumai térbeli azonosítására szolgáló és műszaki kialakítását leíró adatok (így különösen: földrajzi koordináták, kút kiépítésének, forrás foglalásának legfontosabb műszaki adatai).

(4) A monitoring objektum észlelési adatainak minősülnek a monitoring rendszer objektumain meghatározott időszakonként mért, észlelt, időben változó adatatok (így különösen: vízminőség, vízszint, vízhozam)."

10. §

Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A víztestek jellemzését, illetve a felszín alatti vizek állapotvizsgálatát a monitoring rendszerekre, a víztestek értékelését és minősítését a 14. § szerinti monitoring program észlelő és mérőhelyeinek adataira támaszkodva a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásához szükséges, feladatkörükhöz tartozó adatokat a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség) tartják nyilván és azokat a miniszter által kijelölt, a nyilvántartásokat vezető szervezet részére a tárgyévet követő év március 31. napjáig szolgáltatják.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt feladat ellátásához szükséges, a feladat- és hatáskör gyakorlásával érintett miniszter irányítása alá tartozó szerveknél rendelkezésre álló, földtani, bányászati, mezőgazdasági, talajvédelmi, közegészségügyi adatokat e szervek szolgáltatják a (2) bekezdés szerinti, miniszter által kijelölt szervezet részére.

(4) A 13. § (3) bekezdés c) pontja szerinti monitorozás eredményeit a városok települési önkormányzatai a tárgyévet követő év március 1. napjáig megküldik a felügyelőségnek.

(5) A (2) bekezdés szerinti miniszter által kijelölt szervezet az (1) bekezdéshez kapcsolódóan:

a) ellátja a 13. § (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatbázisok szakmai rendszergazdai feladatait, továbbá a 13. § (5) bekezdése szerinti információk, adatszolgáltatások, valamint a víztest monitoring adatainak nyilvántartását;

b) javaslatot dolgoz ki a 14. § szerinti víztest monitoring meghatározásához, valamint az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokhoz, ezen belül

ba) a módszertani útmutatókra, üzemeltetési szabályzatra, tervezési segédletekre, adatlapokra, adatszolgáltatási rendre,

bb) az érintett monitoring rendszerek fejlesztésére, így különösen a 13. § (2) bekezdés szerinti monitoring szükséges módosítására,

bc) a különböző szervezetek által működtetett monitoring rendszerek adatforgalmának eljárási rendjére,

bd) az információs rendszerek fejlesztésére,

be) a kiegészítő mérésekre és

bf) a bevonandó szervezetek körére;

c) elkészíti a 14. § szerinti víztest monitoring javaslati tervét a 13. § (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézményekkel együttműködésben;

d) részt vesz a külön jogszabály szerinti intézkedési programok kidolgozásában;

e) kidolgozza a víztestek minősítésére, a monitoring program üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásokat és a szabványosított módszereket."

11. §

Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról 5., 7. és 8. cikk, valamint II. és V. számú melléklet,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 2. cikk (6) bekezdés, 4. cikk (1) és (3) bekezdés, 5. cikk (3) bekezdés, 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, III-IV. melléklet."

12. §

(1) Az R. 1. számú melléklet 2. pontja a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont számozása f) pontra változik:

"e) a pontszerű szennyezőforrásokból és szennyezett területekről elszivárgó szennyezőanyagok által érintett felszín alatti térrészre (szennyeződési csóva) vonatkozó adatok;"

(2) Az R. 1. számú melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

"3. Az első, illetve a további jellemzés során meg kell határozni a víztest vagy víztest csoport koncepcionális modelljét, ami leírja mindazokat a természetes tényezőket és emberi hatásokat, mindezek folyamatait és összefüggéseit, amelyek hatással vannak a víztest, illetve víztest csoport állapotának értékelésére."

13. §

(1) Az R. 3. számú melléklet 2.1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kémiai felügyeleti monitoringra vonatkozó követelmények

A kémiai felügyeleti monitoring]

"c) az alábbi anyagok és indikátorok vizsgálatára terjed ki:

ca) oxigéntartalom, pH-érték, vezetőképesség, nitrát és ammónium,

cb) a víz összetételét meghatározó komponensek, így különösen a nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogén-karbonát,

cc) mindazon szennyezőanyagok, amelyek miatt a víztest veszélyeztetett vagy gyenge állapotú,

cd) a küszöbérték külön jogszabály szerinti meghatározásakor figyelembe veendő anyagok, - az ammónium, klorid és szulfát kivételével - amennyiben a területhasználat alapján feltételezhető, hogy az adott anyag a felszín alatti vízbe kerülhet;"

(2) Az R. 3. számú melléklete a következő 4-5. ponttal egészül ki:

"4. A 2. ponttal összhangban a monitoring programot úgy kell kidolgozni, hogy a külön jogszabály szerint a felszín alatti víztest kémiai állapotának értékelésére szolgáló kritériumok megállapításához figyelembe vett szennyező anyagok koncentrációinak jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit azonosítani lehessen.

5. A jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendenciák azonosításához szükséges monitoring tervezése és működtetése az alábbiakon alapul:

a) a monitoring gyakoriságát és a mintavételi pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek:

aa) a szükséges információ nyújtására annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen emelkedő tendenciákat megfelelő szintű megbízhatósággal és pontossággal meg lehessen különböztetni a természeti változásoktól;

ab) az ilyen emelkedő tendenciák kellő időben történő azonosításának biztosítására, lehetővé téve olyan intézkedések végrehajtását, amelyeknek célja a felszín alatti vizek minőségének jelentős romlásának megelőzése vagy legalább - amennyiben ez megvalósítható - mérséklése,

ac) a felszín alatti víztest időbeli fizikai és kémiai jellemzőinek figyelembevételére, beleértve a felszín alatti vizek áramlási feltételeit, a vízutánpótlás arányát, valamint a talajon és az altalajon keresztüli szivárgási időt;

b) a megfelelő tudományos színvonalú és összehasonlítható adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében olyan megfigyelési és elemzési módszereket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a nemzetközi minőségellenőrzési elveknek, beleértve adott esetben a CEN- vagy a nemzeti szabványosított módszereket is."

14. §

(1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az R. 8. § (1) bekezdése, 8. § (3) bekezdés b) pontjában az "a felszíni víz és a felszín alatti vizektől függő vízi- vagy szárazföldi ökoszisztémák állapota" szövegrész, 11. § (1) bekezdés első mondata, 17. § (5) bekezdése.

(3) Az R. 3. §-a (4) bekezdés a) pontjában, 4. § b) pontjában, 5. § (1) és (3) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés c) pontjában, 8. § (3) bekezdésében, 3. számú melléklet 1.2. pontjában, 2.1. pont d) alpontjában és da) alpontjában, valamint 2.2. pontjában a "kockázatos" szövegrész helyébe a "veszélyeztetett" szöveg, 8. § (2) bekezdés c) pontjában a "16. § (3) bekezdésének e) pontja" szövegrész helyébe a "16. § (5) bekezdés e) pontja" szöveg, 6. § (3) bekezdés d) pontjában a "4. § (1)" szövegrész helyébe a "4. §-ban" szöveg, "Kockázatos helyzetű víztest" alcíme helyébe a "Veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztest" alcím, "Monitoring program" alcíme helyébe a "Víztest monitoring" alcím lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 8. § (3) bekezdésében a "Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht.-nak (a továbbiakban: VITUKI)" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezetnek" szöveg, a 8. § (3)-(4) bekezdésében a "VITUKI" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezet" szövegrész, 8. § (5) bekezdésében a "VITUKI"-t szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt szervezetet" szöveg lép.

(5) Ez a rendelet a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 6. pontjának, 4. cikke (1) és (3) bekezdésének, 5 cikke (3) bekezdésének, valamint III-IV. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Szabó Imre s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelethez

"2. számú melléklet a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

A víztest állapotának értékelése és minősítése

1. A víztest állapota értékelésének és minősítésének általános szabályai

1.1. A víztestek állapota értékelésének és minősítésének célja a romló tendenciák kellő időben történő felismerése, a veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztestek azonosítása, valamint az esetleg már bekövetkezett gyenge állapot megállapítása a jellemzések eredményeinek a környezeti célkitűzésekkel való egybevetése által.

1.2. A mennyiségi állapotértékelés során - szükség szerint - el kell végezni a következő teszteket, és vizsgálni kell a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervbe foglalt igénybevételi határértékek és az igénybevétel viszonyát:

a) vízmérleg teszt (az utánpótlódás és az igénybevétel viszonyának vizsgálata),

b) felszíni víz teszt (a felszín alatti víztest mennyiségi viszonyainak a kapcsolódó felszíni víztestre gyakorolt hatásának vizsgálata),

c) ökoszisztéma teszt (a felszín alatti víztest mennyiségi viszonyainak a szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatásának értékelését szolgáló teszt),

d) vízáramlás változás teszt (sós vagy egyéb, a felszín alatti víztestre jellemző vízminőségtől eltérő minőségű víz beáramlását vizsgáló teszt).

1.3. A minőségi állapotértékelés során - szükség szerint - el kell végezni a következő teszteket:

a) általános vízminőségi teszt (a szennyezettség térbeli kiterjedésének vizsgálata)

b) felszíni víz teszt (a felszín alatti víztest szennyezettségéből adódóan a kapcsolódó felszíni víztest állapotára gyakorolt hatás vizsgálata),

c) ökoszisztéma teszt (a felszín alatti víztest szennyezettségének a szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatásának értékelését szolgáló teszt),

d) ivóvíz teszt (a felszín alatti víztest szennyezettségének az ivóvízellátás biztonságára gyakorolt hatásának vizsgálata),

e) egyéb vízhasználatokra vonatkozó teszt (a felszín alatti víztest szennyezettségének a különböző célú vízhasználatok biztonságára gyakorolt hatásának vizsgálata),

f) hőmérséklet teszt (a hőmérsékleti viszonyok változásának vizsgálata).

1.4. A kémiai állapotértékeléshez [1.3. pont a)-e) alpontja szerint tesztek elvégzéséhez] meg kell határozni a természetes okokból is előforduló szennyező anyagok háttér koncentrációját.

1.5. A kémiai állapotértékelés kiterjed a vezetőképesség és a szennyezőanyagok koncentrációinak vizsgálatára.

1.6. Amennyiben kellő számú adat áll rendelkezésre mind a mennyiségi, mind a minőségi állapotértékelés során tendenciavizsgálatot kell végezni, ha az adatok szignifikáns változást mutatnak.

1.7. Minden minőségi szempontból veszélyeztetett helyzetűként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest csoport esetében el kell végezni a kémiai állapotának meghatározására szolgáló értékelési eljárást minden olyan szennyező anyagra, amely a veszélyeztetett helyzet kialakulásához hozzájárult.

1.8. A felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerint a jó kémiai állapotra vonatkozó követelmények érvényesülésére irányuló vizsgálatok lefolytatásakor a következőket kell figyelembe venni:

a) a 4. § és az 1. számú melléklet szerint elvégzett jellemzés részeként gyűjtött információt;

b) a monitoring program eredményeit és

c) bármely egyéb vonatkozó információt, beleértve valamely mintavételi pontnál a vonatkozó szennyező anyagok éves átlagkoncentrációjának a felszín alatti vizek külön jogszabály szerint meghatározott minőségi előírásaival és a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített küszöbértékekkel való összehasonlítását.

1.9. A külön jogszabály szerint meghatározott minőségi előírásokat és a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített küszöbértékeket meghaladó monitoring eredmények esetén annak meghatározása érdekében, hogy a szennyeződés jelent-e veszélyt a víz ivóvíz vagy egyéb emberi felhasználásra való alkalmasságára vagy a környezetre, vizsgálni kell, hogy a túllépés a víztest, illetve víztest csoport mekkora részére terjed ki figyelembe véve a víztest, illetve víztest csoport koncepcionális modelljét.

1.10. Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotára vonatkozó követelmények, különösen az ökoszisztémákra vagy a vízellátás biztonságára vonatkozó feltételei teljesülnek-e, a monitoring eredmények és a felszín alatti víztest megfelelő koncepcionális modellje alapján értékelni kell az alábbiakat:

a) a szennyező anyagok elterjedtsége a felszín alatti víztestben;

b) a felszín alatti víztestből a kapcsolódó felszíni vizekbe vagy a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákba átvitt vagy valószínűleg átvitelre kerülő szennyező anyagok mennyisége és koncentrációja;

c) a kapcsolódó felszíni vizekbe és a felszín alatti vizektől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákba átvitt szennyező anyagok mennyiségének és koncentrációjának valószínűsíthető hatása;

d) sós víz vagy egyéb anyag felszín alatti víztestbe való beáramlásának mértéke; és

e) a felszín alatti vízlestben lévő szennyező anyagok által okozott, a felszín alatti víztestből ivóvízellátás vagy egyéb emberi fogyasztás céljára kivett vagy kivételre kerülő víz minőségét érintő veszély.

1.11. Az 1.9-1.10. alpontban foglalt vizsgálaton túlmenően a víztest kémiai állapotának értékelése és minősítése során a víztest-monitoring megfigyelési pontjainak eredményét a teljes víztestre kell összegezni.

A kémiai komponensekre vonatkozóan

a) ki kell számítani a megfigyelési eredmények középértékét a felszín alatti víztest vagy víztest csoport minden egyes megfigyelési pontjára, majd

b) ezeknek a középértékeknek az alapján a külön jogszabály, továbbá a 11. § (3) bekezdés a) pontja szerinti számításokra támaszkodva állapítható meg, hogy a felszín alatti víztest kielégíti-e a jó kémiai állapot feltételeit.

1.12. Az olyan víztesteken, illetve víztest csoportokon, amelyek esetében jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendenciát észleltek, vizsgálni kell a tendencia megfordítása érdekében tett intézkedéseknek a megfordítási ponthoz képest mérhető hatását.

1.13. A kémiai állapotértékelés kiterjed arra, hogy a külön jogszabály szerinti (B) szennyezettségi határértékeknek eleget tevő tevékenységek és a diffúz terhelés együttesen nem veszélyezteti-e a víztest jó állapotát.

1.14. Az 1.1-1.12. alpontban foglalt vizsgálatokhoz kapcsolódóan be kell mutatni az értékelés, elemzés megbízhatóságát.

2. A víztest állapotának minősítése

2.1. A víztest minősítése lehet: a) mennyiségi állapota alapján

aa) jó, amelynek jelölése: zöld szín,

ab) gyenge, amelynek jelölése: piros szín;

b) minőségi állapota, ezen belül a kémiai állapot alapján

ba) jó, amelynek jelölése: zöld szín,

bb) gyenge, amelynek jelölése: piros szín.

2.2. A 2.1. pont a) és b) alpontjai szerinti kategórián belül meg kell különböztetni és jelölni kell az állapot változását. Ha az 1.3. pont szerinti vizsgálat szerint:

a) a mennyiségi állapot tekintetében

aa) a víznyomás, illetve vízszint romló, a jelölés: fekete vonalkázás,

ab) a víznyomás, illetve vízszint javuló, a jelölés: kék vonalkázás;

b) a kémiai komponensek tekintetében az állapot tendenciája:

ba) romló, a jelölés: fekete pontozás;

bb) javuló, illetve a romló tendencia megfordult, a jelölés: kék pontozás;

c) állandó állapot esetén nincs jelölés.

2.3. A minősítéshez kapcsolódóan térképen kell feltüntetni - adott esetben és amennyiben az megvalósítható -valamennyi olyan mintavételi pontot, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásait és/vagy küszöbértékeit túllépik."

2. számú melléklet a 33/2008. (XII. 31.) KvVM rendelethez

"4. számú melléklet a 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelethez

Jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendenciák azonosítása és megfordítási pontjának meghatározása

A) Szennyezettségi tendenciák azonosítása

1. A veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest csoport esetében azonosítani kell a jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, az alábbi követelmények figyelembevételével:

a) az értékelésnek az egyes mintavételi pontok idősor szerinti tendenciaelemzésére szolgáló statisztikai kiértékelési módszeren, így például regresszió elemzésen, kell alapulnia;

b) a tendenciaazonosítás torzulásainak elkerülése érdekében a mennyiségi meghatározási határ alá eső valamennyi mérést az idősorban előforduló legmagasabb mennyiségi meghatározási határ értékének felében kell meghatározni, kivéve az összes növényvédő szer együttes koncentrációjának vizsgálatát;

c) a természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok koncentrációi jelentős és tartósan emelkedő tendenciáinak azonosításakor figyelembe kell venni az alapszintet, valamint ha már korábbról rendelkezésre állt elégséges mennyiségű adat a tendencia vizsgálatához, akkor az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező, a tendencia azonosításról szóló ismertetéshez összegyűjtött adatokat is;

d) a c) pont szerinti alapszintnek kell tekinteni azt az átlagos értéket, amelyet a monitoring program alapján legalább a 2007-es és 2008-as referenciaévben vagy ezen referenciaéveket követően meghatározott anyagok esetében az első olyan időszakban mérnek, amikor rendelkezésre áll az ellenőrzési adatok reprezentatív időszaka.

2. A monitoringot úgy kell megtervezni és végezni, hogy a jelentős és tartósan emelkedő szennyezettségi tendenciák megfordítása érdekében hozott intézkedések hatása kimutatható legyen

B) Megfordítási pont meghatározásának szempontjai

1. A 7. § (3) bekezdés szerinti megfordítási értéknél szigorúbb értéket kell meghatározni olyan esetben, ha költséghatékony intézkedésekkel megelőzhető, illetve mérsékelhető a tendencia további romlása.

2. A 7. § (3) bekezdés szerinti megfordítási értéknél enyhébb értéket lehet meghatározni, ha a szennyezőanyag kimutatási határa nem teszi lehetővé a tendencia megállapítását olyan értékek mellett.

3. A 7. § (3) bekezdés szerinti megfordítási értéknél enyhébb értéket lehet meghatározni, ha a tendencia növekedési aránya és megfordíthatósága olyan, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések későbbi kezdőpontja is lehetővé tenné a felszín alatti víz minőség környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának a leginkább költséghatékony módon való megelőzését vagy legalább a lehetőségekhez mért mérséklését. Egy ilyen későbbi kezdőpont azonban nem vezethet a környezetvédelmi célkitűzések határidejének késedelmes teljesítéséhez.

4. A veszélyeztetett helyzetű felszín alatti víztestekre meghatározott megfordítási pontot annak megállapítása után a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv hatéves ciklusa alatt nem lehet megváltoztatni.

5. A romló tendencia megfordulását monitoring eredményekkel bizonyítani kell."