32006L0118[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1855/2006/EK IRÁNYELVE

(2006. december 12.)

a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3), az egyeztetőbizottság által 2006. november 28-án jóváhagyott közös szövegre figyelemmel,

mivel:

(1) A felszín alatti vizek értékes természeti erőforrást jelentenek, amelyeket saját jogukon védeni kell az állapotromlással és a kémiai szennyezéssel szemben. Ez különösen fontos a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák számára, valamint az ivóvízellátásban felhasznált felszín alatti vizekre nézve.

(2) A felszín alatti víz az Európai Unió legérzékenyebb, továbbá legnagyobb édesvízkészlete és különösen, sok régióban a köz ivóvízellátásának egyik fő forrása.

(3) Az ivóvízkivételre használt vagy a jövőben ilyen célra használni kívánt víztestekben a felszín alatti vizet oly módon kell védeni, hogy az ivóvíz előállítása során szükséges víztisztítási kezelés mértékének lecsökkentése érdekében a víztestek minőségének romlása kiküszöbölhető legyen a vízvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 7. cikke (2) és (3) bekezdésével összhangban.

(4) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) magában foglalja a vizek olyan minőségének elérését, amely nem idéz elő jelentős hatást és kockázatot az emberi egészségre és a környezetre.

(5) A környezet egészének, és különösen az emberi egészségnek a védelme érdekében el kell kerülni, meg kell előzni, vagy csökkenteni kell a felszín alatti vizekben az ártalmas szennyező anyagok káros koncentrációit.

(6) A 2000/60/EK irányelv általános rendelkezéseket határoz meg a felszín alatti vizek védelmére és megőrzésére vonatkozóan. Az említett irányelv 17. cikke értelmében a felszín alatti vizek szennyezésének megakadályozására és szabályozására intézkedéseket kell elfogadni, beleértve a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumokat, és a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására, valamint a tendencia megfordulási pontjának meghatározására szolgáló kritériumokat.

(7) A felszín alatti vizek állandó védelmi szintje elérésének szükségességére tekintettel minőségi szabványokat és küszöbértékeket kell meghatározni, valamint közös megközelítésen alapuló módszertant, a felszín alatti víztestek kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok megállapítása érdekében.

(8) A nitrátokra, a növényvédő szerekre és a biocidokra vonatkozó minőségi szabványokat a felszín alatti víztestek kémiai állapotának megítélésére szolgáló közösségi kritériumként kell meghatározni, valamint biztosítani kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvvel (6), a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvvel (7), illetve a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (8) való összhangot.

(9) A felszín alatti vizek védelme egyes területeken a mezőgazdasági vagy erdészeti gyakorlatban változásokat kíván meg, ami a bevételek csökkenéséhez vezethet. A közös mezőgazdasági politika, nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (9), rendelkezik a közösségi szabályok betartását végrehajtó intézkedéseket támogató mechanizmusokról. A felszín alatti vizek védelmét szolgáló intézkedések tekintetében a tagállamok felelnek a prioritások és projektek meghatározásáért.

(10) A felszín alatti vizek kémiai állapotára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók a felszín alatti víztestekben vagy az azokhoz kapcsolódó felszíni víztestekben egyedi hidrogeológiai adottságok miatt természetesen magas koncentrációban előforduló, anyagokra, ionokra vagy azok indikátoraira, amelyekre nem terjed ki a szennyezés fogalma. Ugyanúgy nem vonatkoznak az áramlási irány és a kémiai összetétel átmenetileg térben korlátozott változásaira, amelyek nem tekintendők intrúziónak.

(11) Kritériumokat kell megállapítani a szennyezőanyag-koncentrációk valamennyi jelentős és tartósan emelkedő tendenciájának azonosítására, valamint a tendencia megfordulási pontjának meghatározására, figyelembe véve a kapcsolódó vízi ökoszisztémákra vagy a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások valószínűségét.

(12) A tagállamok - amennyiben lehetséges - statisztikai kiértékelési módszereket alkalmaznak, feltéve, hogy ezek megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, és hosszú távon hozzájárulnak a mintavételek eredményeinek tagállamok közötti összehasonlíthatóságához.

(13) A 2000/60/EK irányelv 22. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban, a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről szóló, 1979. december 17-i 80/68/EGK tanácsi irányelv (10)2013. december 22-ével hatályát veszti. Biztosítani kell, hogy a szennyező anyagok közvetlen vagy közvetett, felszín alatti vizekbe kerülésének megelőzését vagy korlátozását célzó intézkedések tekintetében a 80/68/EGK irányelvben előírt védelem folyamatos legyen.

(14) Különbséget kell tenni azon veszélyes anyagok között, amelyek felszín alatti vizekbe kerülését meg kell előzni, valamint az egyéb szennyező anyagok között, amelyek bekerülését korlátozni kell. A 2000/60/EK irányelvnek a vízi környezet fő szennyező anyagait felsoroló VIII. mellékletét kell felhasználni a létező vagy lehetséges szennyezési kockázatot jelentő veszélyes és nem veszélyes anyagok meghatározása során.

(15) A szennyezőanyagoknak az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz kivételére használt vagy a jövőben használni kívánt felszín alatti víztestekbe történő kerülésének megakadályozását vagy korlátozását célzó, a 2000/60/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedéseknek - azon irányelv 7. cikke (2) bekezdésével összhangban - magukba kellene foglalniuk az annak biztosításához szükséges intézkedéseket is, hogy az alkalmazott vízkezelési módszer figyelembevételével, és a közösségi joganyagnak megfelelően, a keletkező víz megfeleljen az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv (11) követelményeinek. Ezen intézkedések magukba foglalhatják továbbá, a 2000/60/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésével összhangban, a védőövezetek kialakítását is, az illetékes nemzeti testületek által az ivóvízkészletek védelméhez szükségesnek ítélt kiterjedésű területen. Az ilyen védőövezetek a tagállam egész területét is lefedhetik.

(16) A felszín alatti vizek összehangolt védelmének biztosítása érdekében a közös felszín alatti víztestekkel rendelkező tagállamoknak össze kell hangolniuk a mintavétel, a küszöbértékek megállapítása és a vonatkozó veszélyes anyagok meghatározása terén végzett tevékenységeiket.

(17) A felszín alatti víz megfigyelésére vonatkozó megbízható és összehasonlítható módszerek fontos eszközei a felszín alatti vizek minősége értékelésének és a leginkább megfelelő intézkedések kiválasztásának. A 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése és 20. cikke rendelkezik a víz minőségének elemzéséről és megfigyeléséről, és ahol szükséges, a nyomon követést magába foglaló végrehajtási iránymutatásokról.

(18) Bizonyos körülmények között lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy mentességet biztosítsanak a szennyező anyagok felszín alatti vízbe kerülésének megelőzését vagy korlátozását célzó intézkedések alól. Minden mentességnek átlátható kritériumokon kell alapulnia, és azt részletezni kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

(19) Elemezni kell a tagállamok által a felszín alatti vizekre megállapítandó különböző küszöbértékeknek a környezetvédelmi szintre és a belső piac működésére gyakorolt hatását.

(20) Kutatómunkára van szükség a felszín alatti vizek ökoszisztémájának minőségét és védelmét biztosító jobb kritériumok megállapítása érdekében. Amennyiben szükséges, az így nyert ismereteket figyelembe kell venni ezen irányelv átültetése, illetve felülvizsgálata során. Az ilyen kutatómunkát, csakúgy mint az ismeretek, a tapasztalat és a kutatási eredmények terjesztését ösztönözni és pénzügyileg támogatni kell.

(21) Átmeneti intézkedésekről kell gondoskodni az ezen irányelv végrehajtásának időpontja és a 80/68/EGK irányelv hatályvesztésének időpontja közötti időtartamra vonatkozóan.

(22) A 2000/60/EK irányelv rendelkezik az irányítás követelményeiről, beleértve a felszín alatti víztestek mesterséges utánpótlásának vagy dúsításának előzetes engedélyezésének követelményét is, feltéve, hogy a forrás használata nem veszélyezteti a forrás, illetve a pótlandó vagy dúsítandó felszín alatti víztestek számára meghatározott környezetvédelmi célok elérését.

(23) A 2000/60/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében és az intézkedési programról szóló VI.B. mellékletében a következő kiegészítő intézkedések nem taxatív listája található, amelyet a tagállamok elfogadhatnak egy intézkedési program keretében, többek között:

- jogi eszközök,

- igazgatási eszközök és

- megtárgyalt környezetvédelmi megállapodások.

(24) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(25) Különösen szükséges az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazása az olyan általános hatályú intézkedések esetében, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy az irányelv új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését is,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzés

(1) Ez az irányelv a 2000/60/EK irányelv 17. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti speciális intézkedéseket határoz meg a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzésére és szabályozására. Ezen intézkedések különösen az alábbiakat foglalják magukban:

a) a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok; és

b) a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására, valamint megfordulási pontjuk meghatározására szolgáló kritériumok.

(2) Az irányelv kiegészíti a 2000/60/EK irányelvnek a szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezéseit, célja továbbá hogy valamennyi felszín alatti víztest esetében megakadályozza azok állapotának romlását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében meghatározottakon kívül az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

1. "a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírás": egy bizonyos szennyező anyag vagy szennyező anyagok egy csoportjának, illetve szennyezési indikátornak a felszín alatti vízben lévő koncentrációjával kifejezett minőségi előírás, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni;

2. "küszöbérték": a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó, a tagállamok által a 3. cikkel összhangban meghatározott előírás;

3. "jelentős és tartósan emelkedő tendencia": szennyező anyagnak, szennyező anyagok egy csoportjának vagy szennyezési indikátornak statisztikailag és környezeti szempontból jelentős koncentrációemelkedése a felszín alatti vízben, amelyre vonatkozóan a tendencia megfordítását az 5. cikkel összhangban szükségesnek állapították meg;

4. "szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetése": szennyező anyagoknak a felszín alatti vizekbe történő közvetett vagy közvetlen bevezetése emberi tevékenység eredményeként;

5. "háttérkoncentráció": egy anyagnak a felszín alatti víztestben való azon koncentrációja, illetve egy indikátor azon értéke, mely az ember által nem, vagy csak csekély mértékben megváltoztatott, zavaró hatásoktól mentes körülmények fennállása esetén áll elő;

6. "alapszint": az az átlagos érték, amelyet a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint létrehozott ellenőrző programok alapján legalább a 2007-es és 2008-as referenciaévben, vagy az ezen referenciaéveket követően meghatározott anyagok esetében az első olyan időszakban mérnek, amikor rendelkezésre áll az ellenőrzési adatok reprezentatív időszaka.

3. cikk

A felszín alatti víz kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok

(1) A felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport kémiai állapotának a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3. szakasza szerinti megítéléséhez a tagállamoknak az alábbi kritériumokat kell alkalmazniuk:

a) a felszín alatti vizekre vonatkozó minőségi előírások az I. mellékletben említettek szerint;

b) a tagállamok által - a II. melléklet A. részében foglalt eljárással összhangban - olyan szennyező anyagokra, szennyezőanyag-csoportokra és szennyezési indikátorokra meghatározott küszöbértékek, amely anyagokról megállapították, hogy - a tagállam területén belül - hozzájárulnak a felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok helyzetének veszélyeztetettként való jellemzéséhez, figyelembe véve legalább a II. melléklet B. részében található felsorolásokat.

A felszín alatti víz jó kémiai állapotára vonatkozó küszöbértékek a felszín alatti víztest védelmén alapulnak a II. melléklet A. részének 1., 2. és 3. pontjával összhangban, különös tekintettel a kapcsolódó felszíni vizekre és a tőle közvetlenül függő szárazföli ökoszisztémákra és vizes élőhelyekre gyakorolt hatásokra és ezek kölcsönhatására, továbbá figyelembe veszik többek között a humán toxikológiára és az ökotoxikológiára vonatkozó ismereteket.

(2) A küszöbértékeket meg lehet határozni nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport szintjén.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a kettő vagy több tagállam területén elhelyezkedő felszín alatti víztestek, valamint az olyan felszín alatti víztestek vonatkozásában, amelyekben a felszín alatti víz átáramlik valamely tagállam határán, a küszöbértékeket az érintett tagállamokkal együttműködve határozzák meg, a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(4) Amennyiben valamely felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport túlterjed a Közösség határán, az érintett tagállam vagy tagállamok törekednek arra, hogy a küszöbértékeket az érintett nem tagállammal vagy tagállamokkal együttműködve határozzák meg, a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

(5) A tagállamok 2008. december 22-ig elvégzik az (1) bekezdés b) pontja szerinti küszöbértékek első meghatározását.

Valamennyi meghatározott küszöbértéket - beleértve az ezen irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott információk összefoglalását is - közzé kell tenni a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

(6) A tagállamok minden olyan esetben módosítják a küszöbértékek listáját, amennyiben a szennyező anyagokra, a szennyező anyagok csoportjaira vagy a szennyezési indikátorokra vonatkozó új információk azt jelzik, hogy az emberi egészség és a környezet védelmében további anyagokra kell küszöbértéket meghatározni, vagy a már létező küszöbértéket módosítani kell, illetve a felsorolásból korábban törölt küszöbértéket vissza kell állítani.

A felsorolásból küszöbértékeket lehet törölni, amennyiben a megfelelő szennyező anyagok, szennyező anyagok csoportjai, vagy szennyezési indikátorok az érintett felszín alatti víztestet már nem veszélyeztetik.

A küszöbértékeket tartalmazó felsorolás bármely ilyen jellegű változtatásáról jelentésben be kell számolni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek időszakos felülvizsgálatának keretében.

(7) A Bizottság 2009. december 22-én jelentést tesz közzé a tagállamok által a (5) bekezdéssel összhangban nyújtott információk alapján.

4. cikk

A felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározására szolgáló eljárás

(1) A tagállamoknak a (2) bekezdésben leírt eljárást kell alkalmazniuk a felszín alatti víztest kémiai állapotának meghatározására. A tagállamok ezen eljárás lefolytatásakor a felszín alatti víztesteket - adott esetben - a 2000/60/EK irányelv V. mellékletével összhangban csoportosíthatják.

(2) Valamely felszín alatti víztestet vagy víztest-csoportot akkor kell jó kémiai állapotúnak tekinteni, ha:

a) megfelelő figyelemmel kísérés igazolja, hogy a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3.2. táblázatában foglalt követelményeket teljesülnek-e; vagy

b) a felszín alatti vizek minőségi előírásainak I. mellékletben felsorolt értékeit, valamint a 3. cikkel és a II. melléklettel összhangban meghatározott vonatkozó küszöbértékeket az adott felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport egyetlen mintavételi ponton sem lépték túl; vagy

c) a felszín alatti vizek valamely minőségi előírásának értékét vagy küszöbértékét egy vagy több mintavételi ponton túllépték, de a III. melléklettel összhangban lefolytatott megfelelő vizsgálattal bizonyítható, hogy:

i. a III. melléklet 3. pontjában említett értékelés alapján, a felszín alatti vizek minőségi előírásait vagy küszöbértékeit túllépő szennyezőanyag-koncentrációk nem képeznek jelentős környezeti veszélyt, figyelemmel - adott esetben - az érintett felszín alatti víztest kiterjedésére is;

ii. a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3.2. táblázatában foglalt, a felszín alatti víz jó kémiai állapotára vonatkozó egyéb feltételek a III. melléklet 4. pontjával összhangban teljesülnek;

iii. a 2000/60/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésével összhangban azonosított felszín alatti víztestek tekintetében azon irányelv 7. cikke (3) bekezdése szerinti követelményeket teljesítették-e ezen irányelv III. melléklete 4. bekezdésével összhangban,

iv. a szennyezés nem rontotta jelentősen a felszín alatti víztest vagy a felszín alatti víztest csoport bármely víztestének emberi felhasználásra való alkalmasságát.

(3) A felszín alatti vizek megfigyelési pontjai megválasztásának meg kell felelnie a 2000/60/EK irányelv V. melléklete 2.4 szakaszának a tervezés szempontjából, annak érdekében, hogy koherens és átfogó képet lehessen kialakítani a felszín alatti vizek kémiai állapotáról és reprezentatív megfigyelési adatokat lehessen biztosítani.

(4) A tagállamok - a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban - a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben közzéteszik a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásáról készült összefoglalót.

Ezen - a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső szintjén elkészített - összefoglaló tartalmazza továbbá annak magyarázatát, hogy a felszín alatti vizek minőségi előírásainak vagy küszöbértékeinek az egyes mintavételi pontokon mért túllépését a végső meghatározásnál milyen módon vették figyelembe.

(5) Amennyiben valamely felszín alatti víztest a (2) bekezdés c) pontjával összhangban minősül jó állapotúnak, a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 11. cikkével összhangban szükség esetén intézkedéseket tehetnek a víztest azon mintavételi helyen vagy helyeken elhelyezkedő részétől függő vízi ökoszisztémák, szárazföldi ökoszisztémák és az emberi felhasználás védelme érdekében, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásának értékét vagy küszöbértékét túllépték.

5. cikk

A jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítása és a tendencia megfordulási pontjának meghatározása

(1) A tagállamok - ezen irányelv IV. mellékletével összhangban - azonosítják a veszélyeztetettként meghatározott felszín alatti víztestekben vagy víztest-csoportokban található szennyező anyagok, szennyezőanyag-csoportok vagy szennyezési indikátorok koncentrációjának jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit, és meghatározzák a tendenciák megfordulási pontját.

(2) A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése és állapotromlásának megelőzése érdekében a tagállamok, a IV. melléklet B. részével összhangban a 2000/60/EK irányelv 11. cikkében említett intézkedési program révén megfordítják azokat a tendenciákat, amelyek jelentős veszélyt jelentenek a vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák minőségére, az emberi egészségre vagy az egyéb - tényleges vagy lehetséges - jogszerű felhasználásra.

(3) A tagállamok a tendencia megfordulási pontját a felszín alatti vizekre vonatkozó, az I. mellékletben meghatározott minőségi előírások szintjének és a 3. cikk alapján megállapított küszöbértékeknek a százalékában határozzák meg, az azonosított tendencia és a hozzá kapcsolódó környezeti veszély alapján, a IV. melléklet B. része 1. pontjával összhangban.

(4) A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben összefoglalják az alábbiakat:

a) annak módja, ahogyan a felszín alatti víztesten vagy víztest-csoporton belül az egyes mintavételi pontok mérésein alapuló tendencia-értékelés hozzájárult annak - az említett irányelv V. mellékletének 2.5. szakasza szerinti - meghatározásához, hogy az adott víztestekben valamely szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartós emelkedésének tendenciája vagy a tendencia megfordulása érvényesül; és

b) a (3) bekezdés szerint meghatározott megfordulási pontok indoklása.

(5) Amennyiben a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt célkitűzések elérését esetleg veszélytető, a felszín alatti vizekben lévő szennyeződési csóvák - különösen a pontszerű forrásokból és szennyezett talajból származó csóvák - hatásának értékelése szükséges, a tagállamok további tendencia-értékeléseket végeznek az azonosított szennyező anyagok vonatkozásában annak ellenőrzésére, hogy a szennyezett területekről származó csóvák kiterjedése nem növekszik, azok a felszín alatti víztest vagy víztest-csoport kémiai állapotát nem rontják, és nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre és a környezetre. Az értékelések eredményét a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben kell összefoglalni.

6. cikk

A szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására szolgáló intézkedések

(1) A szennyező anyagok felszín alatti vizekbe történő bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja i. alpontjában meghatározott célkitűzés elérése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy az említett irányelv 11. cikkével összhangban kidolgozott intézkedési program magában foglalja az alábbiakat:

a) valamennyi olyan szükséges intézkedés, amelynek célja a veszélyes anyagok felszín alatti vizekbe való bevezetésének a megakadályozása, a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül. Az ilyen anyagok meghatározásakor a tagállamoknak különösen a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletének 1-6. pontjában említett szennyezőanyag-családokhoz vagy - csoportokhoz tartozó veszélyes anyagokat, valamint - amennyiben azok veszélyesnek tekintendők - a 7-9. pontban említett szennyezőanyag-családokhoz vagy -csoportokhoz tartozó anyagokat kell figyelembe venniük;

b) a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt olyan szennyező anyagok tekintetében, amelyek nem tekintendők veszélyesnek, valamint az említett mellékletben nem felsorolt minden olyan, nem veszélyes anyag tekintetében, amelyről a tagállamok úgy vélik, hogy az tényleges vagy lehetséges szennyezési veszélyt jelent, valamennyi olyan intézkedés, amely szükséges azok felszín alatti vizekbe való bevezetésének korlátozásához annak érdekében, hogy az ilyen bevezetések ne okozzák a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának romlását és ne idézzék elő a szennyezőanyag-koncentrációk jelentős és tartós emelkedésének tendenciáját a felszín alatti vizekben,. Az ilyen intézkedéseknek legalább a kialakult legjobban bevált gyakorlatot kell figyelembe venniük, beleértve a vonatkozó közösségi joganyagban meghatározott legjobb környezeti gyakorlatot és az elérhető legjobb technikát.

Az a) és b) pont szerinti intézkedések megállapítása céljából a tagállamok - első lépésként - azonosíthatják azokat a körülményeket, amelyek között a 2000/60/EK irányelv VIII. mellékletében felsorolt szennyező anyagok - különösen az annak a mellékletnek a 7. pontjában említett alapvető fémek és vegyületeik - veszélyesnek vagy nem veszélyesnek tekintendők.

(2) Diffúz szennyezőforrásokból származó, a felszín alatti vizek kémiai állapotára hatást gyakorló szennyező anyagok bevitelét minden esetben figyelembe kell venni, amennyiben az műszakilag lehetséges.

(3) Az egyéb közösségi joganyag bármely szigorúbb követelményeinek sérelme nélkül, a tagállamok az (1) bekezdésben előírt intézkedések alól mentesíthetik a szennyező anyagok olyan bevezetését, amely:

a) a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének j) pontjával összhangban engedélyezett közvetlen bevezetés eredménye;

b) az illetékes hatóságok által alacsonynak ítélt mennyisége és koncentrációja révén sem jelenleg, sem a jövőben nem okozza a befogadó felszín alatti vizek minőségének romlását;

c) olyan baleset, illetve rendkívüli természeti körülmény következménye, amely ésszerűen előre nem látható, el nem kerülhető vagy nem mérsékelhető;

d) a 2000/60/EK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének f) pontjával összhangban engedélyezett mesterséges vízutánpótlás vagy dúsítás eredménye; illetve

e) az illetékes hatóságok megítélése szerint műszakilag nem megelőzhető vagy korlátozható az alábbiak alkalmazása nélkül:

i. az emberi egészséget vagy a környezet egészének minőségét fokozottan veszélyeztető intézkedések; illetve

ii. szennyező anyagok mennyiségeinek a szennyezett talajból vagy altalajból való eltávolítására, vagy az abban való elmozdulásának egyéb módon történő csökkentésére irányuló aránytalanul költséges intézkedések.

f) a felszíni vizekben - többek között - az árvizek és aszályok hatásának mérséklése céljából, valamint a vizekkel és vízi utakkal való gazdálkodás érdekében történt beavatkozások eredménye, beleértve a nemzetközi szintű beavatkozást is. Az ilyen tevékenységeket - beleértve a felszíni vizek üledékének vágását, kotrását, áttelepítését és elvezetését is - a tagállamok által e célból kidolgozott általánosan kötelező szabályokkal, valamint - adott esetben - az e szabályok alapján kiadott engedélyekkel és felhatalmazásokkal összhangban kell végezni, feltéve, hogy az ilyen bevezetések nem veszélyeztetik a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban az érintett víztestekre meghatározott környezetvédelmi célkitűzések elérését.

Az a)-f) pontokban meghatározott mentességek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha a tagállamok illetékes hatóságai meggyőződtek róla, hogy a felszín alatti vizek, különösen azok minőségének hatékony figyelemmel kísérése a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.2. pontjával összhangban, vagy más megfelelő módon biztosított.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett mentességekről a Bizottság - annak kérelmére történő - tájékoztatása céljából.

7. cikk

Átmeneti szabályok

A 2009. január 16-ig (13) és 2013. december 22-e közötti időszakban a 80/68/EGK irányelv 4. és 5. cikke szerinti bármely új engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni az ezen irányelv 3., 4. és 5. cikkében meghatározott követelményeket.

8. cikk

Technikai kiigazítások

(1) A II. melléklet A. és C. része, valamint a III. és a IV. melléklet - a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban - hozzáigazítható a tudományos és műszaki fejlődéshez, figyelembe véve a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálati és korszerűsítési időszakát a 2000/60/EK irányelv 13. cikke (7) bekezdésében említetteknek megfelelően.

(2) A II. melléklet B. része a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban új szennyező anyagokkal vagy szennyezési mutatókkal való kiegészítése céljából módosítható.

9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

10. cikk

Felülvizsgálat

A 8. cikk sérelme nélkül, a Bizottság először 2013. január 16-kor, a továbbiakban pedig hatévenként felülvizsgálja ezen irányelv I. és II. mellékletét. E felülvizsgálat alapján a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat nyújt be az I. és/vagy a II. melléklet módosítására vonatkozóan, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően. A Bizottság a felülvizsgálat és javaslatai elkészítése során minden vonatkozó információt figyelembe vesz, amelyek között szerepelhetnek a 2000/60/EK irányelv 8. cikke alapján megvalósított nyomon követési programok illetve a közösségi kutatási programok eredményei, és/vagy az egészségügyi és környezeti kockázatok bizottsága, a tagállamok, az Európai Parlament, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az európai üzleti szervezetek és az európai környezetvédelmi szervezetek ajánlásai.

11. cikk

Értékelés

A 2000/60/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdése által előírt bizottsági jelentésnek a felszín alatti víz vonatkozásában többek között tartalmaznia kell egy, az irányelv működéséről szóló értékelést az egyéb vonatkozó környezetvédelmi irányelvekkel összehasonlítva, beleértve az azokkal való összhangot is.

12. cikk

Végrehajtás

A tagállamok hatályba léptetik azokat törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2009. január 16-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. december 12.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

M. PEKARRINEN

(1) HL C 112., 2004.4.30., 40. o.

(2) HL C 109., 2004.4.30., 29. o.

(3) Az Európai Parlament 2005. április 28-i véleménye (HL C 45. E, 2006.2.23., 15. o.), a Tanács 2006. január 23-i közös álláspontja (HL C 126. E, 2006.5.30., 1. o.) és az Európai Parlament 2006. június 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2006. december 12-i jogalkotási állásfoglalása (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2006. december 11-i határozata.

(4) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(6) HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2006/85/EK bizottsági irányelvvel (HL L 293., 2006.10.24., 3. o.) módosított irányelv.

(8) HL L 123., 1998.4.24., 1. o. A legutóbb a 2006/50/EK bizottsági rendelettel (HL L 142., 2006.5.30., 6. o.) módosított irányelv.

(9) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. Az 1463/2006/EK rendelettel (HL L 277., 2006.10.9., 1. o.) módosított rendelet.

(10) HL L 20., 1980.1.26., 43. o. A 91/692/EGK irányelvvel (HL L 377., 1991.12.31., 48. o.) módosított irányelv.

(11) HL L 330., 1998.12.5., 32. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(12) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(13) HL: Ezen irányelv hatálybalépését követő 2 évvel.

I. MELLÉKLET

A FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ MINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

1. A felszín alatti vizek kémiai állapotának a 4. cikkel összhangban történő meghatározásának alkalmazásában a felszín alatti vizek alábbi minőségi előírásai megegyeznek a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.3.2. táblázatában említett és az annak az irányelvnek a 17. cikkével összhangban meghatározott minőségi előírásokkal.

2. A növényvédő szerekre vonatkozó minőségi előírásoknak az ezen irányelv céljaira meghatározott alkalmazásának eredményei nem sértik a 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelvben előírt kockázatértékelési eljárások eredményeit.

3. Ezen irányelv 3. cikkével és II. mellékletével összhangban szigorúbb küszöbértékeket kell megállapítani, amennyiben egy adott felszín alatti víztest esetében úgy ítélhető meg, hogy a felszín alatti víz minőségi előírásai a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a kapcsolódó felszíni víztestekre meghatározott környezeti célkitűzések teljesítésének elmulasztását, vagy az ilyen víztestek ökológiai vagy kémiai minőségének jelentős romlását, vagy a közvetlenül a felszín alatti víztesttől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását eredményezhetik. Az ilyen küszöbértékekkel kapcsolatban szükséges programokat és intézkedéseket a 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre is alkalmazni kell.

(1) "Növényvédő szerek": a 91/414/EGK irányelv 2. cikkében és a 98/8/EK irányelv 2. cikkében meghatározottak szerinti növényvédő szerek és biocid termékek.

(2) "Összes": minden egyes, a nyomon követési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédő szer összege, beleértve anyagcseretermékeiket, lebontási termékeiket és reakciótermékeiket.

II. MELLÉKLET

A FELSZÍN ALATTI VÍZ SZENNYEZŐ ANYAGAIRA ÉS A SZENNYEZÉSI INDIKÁTOROKRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK

A. Rész

A küszöbértékek tagállamok általi - a 3. Cikkel összhangban történő - meghatározására vonatkozó iránymutatások

A tagállamok küszöbértékeket határoznak meg valamennyi olyan szennyező anyagra és szennyezési indikátorra, amelyek - a 2000/60/EK irányelv 5. cikke alapján elvégzett jellemzés szerint - azt jelzik, hogy a felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok jó kémiai állapotának elérése veszélyben van.

A küszöbértékeket oly módon kell megállapítani, hogy - amennyiben a megfigyelési értékek valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladják a küszöbértékeket - kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víz jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett egy vagy több feltétele nem teljesül.

A küszöbértékek megállapításakor a tagállamoknak az alábbi iránymutatásokat kell figyelembe venniük:

1. A küszöbértékek meghatározásának az alábbiakon kell alapulnia:

a) a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti interakció mértéke;

b) a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarása;

c) a felszín alatti víztestek kockázatosságát jelző valamennyi szennyező anyag, figyelembe véve az ezen melléklet B. részében található minimumlistát;

d) hidrogeológiai jellemzők, beleértve a háttérkoncentrációkra és vízmérlegre vonatkozó információt is.

2. A küszöbértékek meghatározásakor figyelembe kell venni a szennyező anyagok eredetét, lehetséges természetbeni előfordulásukat, toxikológiai és diszperziós tendenciájukat, valamint a környezetben való tartós megmaradásukat és bioakkumulációs képességüket is.

3. Amennyiben az anyagok vagy ionok vagy azok indikátorai megnövekedett háttérkoncentrációja természetes hidrogeológiai okok következménye, a megfelelő felszín alatti víztest ilyen háttérkoncentrációját a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni.

4. A küszöbértékek meghatározását az összegyűjtött adatokra vonatkozó olyan ellenőrző mechanizmusnak kell alátámasztania, amely az adatok minőségének értékelésén, analitikai megfontolásokon, valamint a természetben és emberi eredetű bevezetés eredményeként egyaránt előforduló anyagok háttérkoncentrációin alapul.

B. Rész

Azon szennyezőanyagok minimumlistája, amelyekre a 3. Cikk értelmében a tagállamoknak küszöbértékeket kell meghatározniuk

1. A természetben és/vagy az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok

arzén

kadmium

ólom

higany

ammónium

klorid

szulfát

2. szintetikus anyagok

triklóretilén

tetraklóretilén

3. sós víz vagy egyéb anyag benyomulásának jellemző paraméterei (1)

vezetőképesség

C. Rész

A tagállamok által azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg

A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban benyújtandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben összefoglalják az e melléklet A. részében meghatározott eljárás követésének módját.

A tagállamok - amennyiben az megvalósítható - különösen az alábbiakat biztosítják:

a) a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy víztest-csoportok számára, valamint az ilyen osztályozáshoz hozzájáruló szennyező anyagokra és szennyezési indikátorokra vonatkozó információ, beleértve a megfigyelt koncentrációkat/értékeket;

b) a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek mindegyikére vonatkozó információt, különös tekintettel a víztestek méretére, a felszín alatti víztestek, valamint az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolatra, és - a természetben előforduló anyagok esetében - a felszín alatti víztestekben lévő természetes háttérkoncentrációkra;

c) a küszöbértékeket, valamint azt, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztest-csoport szintjén kell-e alkalmazni;

d) a küszöbértékek és az alábbiak közötti viszonyra vonatkozó információkat:

i. a természetben előforduló anyagok esetében a megfigyelt háttérkoncentrációk,

ii. a környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, közösségi vagy nemzetközi szinten fennálló vízvédelmi előírások, valamint

iii. a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ.

(1) Az emberi tevékenység eredményeként kialakuló sósvíz-koncentrációk tekintetében a tagállamok választhatnak a szulfátra és kloridra, vagy a vezetőképességre vonatkozó küszöbértékek megállapítása között.

III. MELLÉKLET

A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÉMIAI ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA

1. A felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport kémiai állapotának meghatározására szolgáló értékelési eljárást valamennyi kockázatosként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport, és a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport ilyen jellemzéséhez hozzájáruló szennyező anyagok mindegyikének vonatkozásában el kell végezni.

2. A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálatok lefolytatásakor a tagállamok figyelembe veszik:

a) a 2000/60/EK irányelv 5. cikke és II. mellékletének 2.1., 2.2. és 2.3. szakasza szerint elvégzett jellemzés részeként gyűjtött információt;

b) a felszín alatti vizek nyomon követése hálózatának a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4. szakaszával összhangban kapott eredményeit; és

c) bármely egyéb vonatkozó információt, beleértve valamely mintavételi pontnál a vonatkozó szennyező anyagok éves átlagkoncentrációjának a felszín alatti vizek I. mellékletben meghatározott minőségi előírásaival és a tagállamok által - a 3. cikkel és a II. melléklettel összhangban - meghatározott küszöbértékekkel való összehasonlítását.

3. Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. és iv. alpontjában említett feltételei teljesülnek-e, a tagállamok - adott esetben és amennyiben szükséges, valamint a megfigyelési eredmények megfelelő összesítései alapján, amelyeket szükség esetén a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport koncepcionális modelljén alapuló koncentrációbecslések támasztanak alá - becsléssel megállapítják az olyan felszín alatti víztest kiterjedését, amelynek esetében valamely szennyező anyag éves átlagkoncentrációja magasabb a felszín alatti vizek valamely minőségi előírásánál vagy küszöbértékénél.

4. Annak vizsgálata céljából, hogy a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontjában említett feltételei teljesülnek-e, a tagállamok - adott esetben és amennyiben szükséges, a vonatkozó megfigyelési eredmények és a felszín alatti víztest megfelelő koncepcionális modellje alapján - értékelik az alábbiakat:

a) a szennyező anyagok hatása a felszín alatti víztestben;

b) a felszín alatti víztestből a kapcsolódó felszíni vizekbe vagy a felszín alatti víztesttől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákba átvitt vagy valószínűleg átvitelre kerülő szennyező anyagok mennyisége és koncentrációja;

c) a kapcsolódó felszíni vizekbe és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákba átvitt szennyező anyagok mennyiségének és koncentrációjának valószínűsíthető hatása;

d) sós víz vagy egyéb anyag felszín alatti víztestbe való benyomulásának mértéke; és

e) a felszín alatti víztestben lévő szennyező anyagok által okozott, a felszín alatti víztestből emberi fogyasztás céljára kivett vagy kivételre kerülő víz minőségét érintő veszély.

5. A tagállamok a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.5. és 2.5. szakaszával összhangban térképeken mutatják be valamely felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport kémiai állapotát. A tagállamok ezeken a térképeken feltüntetnek továbbá - adott esetben és amennyiben az megvalósítható - valamennyi olyan mintavételi pontot, ahol a felszín alatti vizek minőségi előírásait és/vagy küszöbértékeit túllépik.

IV. MELLÉKLET

JELENTŐS ÉS TARTÓSAN EMELKEDŐ TENDENCIÁK AZONOSÍTÁSA ÉS MEGFORDÍTÁSA

A. Rész

A Jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítása

A tagállamoknak valamennyi, a 2000/60/EK irányelv II. mellékletével összhangban kockázatosként jellemzett felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport esetében azonosítaniuk kell a jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, az alábbi követelmények figyelembevételével:

1. a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4. szakaszával összhangban a monitoring programot úgy kell kidolgozni, hogy a 3. cikk szerint meghatározott szennyező anyagok koncentrációinak jelentős és tartósan emelkedő tendenciáit azonosítani lehessen;

2. a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására irányuló eljárásnak az alábbi elemeken kell alapulnia:

a) a monitoring gyakoriságát és a mintavételi pontokat úgy kell megválasztani, hogy azok alkalmasak legyenek:

i. a szükséges információ nyújtására annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen emelkedő tendenciákat megfelelő szintű megbízhatósággal és pontossággal meg lehessen különböztetni a természeti változásoktól;

ii. az ilyen emelkedő tendenciák kellő időben történő azonosításának biztosítására, lehetővé téve olyan intézkedések végrehajtását, amelyeknek célja a felszín alatti vizek minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának megelőzése, vagy legalább - amennyiben ez megvalósítható - mérséklése. Az azonosítást első alkalommal - amennyiben az lehetséges és a meglévő adatok figyelembevételével - 2009-ig kell elvégezni a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező, tendenciaazonosításról szóló jelentés keretében, és azt követően legalább hatévente;

iii. a felszín alatti víztest időbeli fizikai és kémiai jellemzőinek figyelembevételére, beleértve a felszín alatti vizek áramlási feltételeit, a vízutánpótlás arányát, valamint a talajon és az altalajon keresztüli szivárgási időt;

b) a megfelelő tudományos színvonalú és összehasonlítható adatok szolgáltatásának biztosítása érdekében olyan megfigyelési és elemzési módszereket kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a nemzetközi minőségellenőrzési elveknek, beleértve adott esetben a CEN- vagy a nemzeti szabványosított módszereket is;

c) az értékelésnek az egyes mintavételi pontok idősor szerinti tendenciaelemzésére szolgáló statisztikai kiértékelési módszeren, például regresszió elemzésen, kell alapulnia;

d) a tendenciaazonosítás torzulásainak elkerülése érdekében a számszerűsítési határ alá eső valamennyi mérést az idősorban előforduló legmagasabb számszerűsítési határ értékének felében kell meghatározni, kivéve a növényvédő szerek összességét.

3. A természetben és emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok koncentrációi jelentős és tartósan emelkedő tendenciáinak azonosításakor figyelembe kell venni az eredeti szintet, valamint az ilyen adatok rendelkezésre állása esetén a nyomon követési program kezdete előtt, a 2000/60/EK irányelv 13. cikkében meghatározott első vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező tendenciaazonosításról szóló jelentéshez összegyűjtött adatokat

B. Rész

Tendenciamegfordulási pontok

A tagállamok az 5. cikkel összhangban megfordítják az azonosított jelentős és tartósan emelkedő tendenciákat, figyelemmel az alábbi követelményekre is:

1. a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontja az a pont, amikor a szennyező anyag koncentrációja eléri az I. mellékletben a felszín alatti vizek vonatkozásában meghatározott minőségi előírások és a 3. cikk értelmében meghatározott küszöbértékek parametrikus értékének 75 %-át, az alábbiak kivételével: A 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a jelentős és emelkedő tendenciák megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontját az említett irányelvvel és a 2000/60/EK irányelvvel összhangban kell megállapítani, és különösen a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében a vízvédelemre vonatkozóan meghatározott környezeti célkitűzésekre tekintettel;

a) korábbi kezdőpontra van szükség annak érdekében, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések a leginkább költséghatékony módon előzhessék meg, vagy legalább a lehetőségekhez mérten mérsékeljék, a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlását;

b) eltérő kezdőpont indokolt, amennyiben a kimutatási határ nem teszi lehetővé tendencia fennállásának megállapítását 75 %-os parametrikus értékek mellett; illetve

c) a tendencia növekedési aránya és megfordíthatósága olyan, hogy a tendencia megfordítására irányuló intézkedések későbbi kezdőpontja is lehetővé tenné a felszín alatti víz minőségének környezetvédelmi szempontból jelentős romlásának a leginkább költséghatékony módon való megelőzését, vagy legalább a lehetőségekhez mért mérséklését. Egy ilyen későbbi kezdőpont nem vezethet a környezetvédelmi célkitűzések határidejének késedelmes teljesítéséhez.

2. a kockázatosként jellemzett valamely felszín alatti víztestre vonatkozó - a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 2.4.4. szakaszával összhangban, valamint a fenti 1. pont szerint meghatározott - kezdőpontot annak megállapítása után a 2000/60/EK irányelv 13. cikke értelmében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv hatéves ciklusa alatt nem lehet megváltoztatni.

3. A tendenciamegfordulást - az A. rész 2. pontjában található vonatkozó monitoring-előírások figyelembevételével - bizonyítani kell.