4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelet

az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendelet alkalmazásában]

"a) országos közlekedési hatóság: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága,"

2. §

Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a "Vasúti átjáró kezdete" - és az azzal együtt alkalmazott "Állj! Elsőbbségadás kötelező" -jelzőtábla és a gyalogosok részére szolgáló terelőkorlát elhelyezéséről, fenntartásáról és üzemeltetéséről, a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely burkolatának fenntartásáról, továbbá a vasúti átjárónál jelzőőr állításáról a vasúti pályahálózat működtetője köteles gondoskodni."

3. §

(1) Az R. 3. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges - az ideiglenesen létesített vasúti átjáró kivételével -a vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez és megszüntetéséhez, amely

a) normál és széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya úttal történő kereszteződése, illetve

b) bármely egyéb vasútvonal és országos közút kereszteződése

lehet.

(2) A területi közlekedési hatóság engedélye szükséges

a) a vasúti gyalogos-átkelőhely és az (1) bekezdésbe nem tartozó vasúti átjáró létesítéséhez, áthelyezéséhez, megszüntetéséhez,

b) a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely forgalmi rendjének és biztonsági előírásainak meghatározásához, vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez, valamint

c) a gyalogos-átkelőhely kijelöléséhez és megszüntetéséhez.

(3) Az engedélyezési jogkört gyakorló közlekedési hatóság elrendelheti a vasúti átjáró, illetve a vasúti gyalogos-átkelőhely

a) megszüntetését, ha a közúti forgalom jelentéktelen, és az más vasúti átjáróba, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyhez átterelhető, vagy

b) ideiglenes szünetelését, ha a vasúti pályahálózat működtetője a vasút üzemének legalább 6 hónapos szüneteltetését a területi közlekedési hatóságnak bejelenti.

(4) A területi közlekedési hatóság a vasúti pályahálózat működtetőjének nyilatkozata alapján határozza meg

a) a tíz percet meghaladó ideig zárva tartható vasúti átjárókat, valamint a zárva tartás leghosszabb időtartamát,

b) az időszakosan üzemelő, teljes sorompóval biztosított vasúti átjárókat és azok üzemelési időszakát,

c) a felhívásos sorompóval biztosított vasúti átjárókat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során a közlekedési hatóságnak a döntése előtt ki kell kérnie az út kezelőjének és a vasúti pályahálózat működtetőjének, továbbá kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely esetében a települési önkormányzat véleményét."

(2) Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a vasúti pályahálózat működtetője a vasútvonal csökkentett szolgáltatási szintű üzemeltetését bejelenti a területi közlekedési hatóságnak, a vasútvonalon lévő vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek esetében a melléklet 26.2. pontja szerinti biztosítási módok alkalmazhatók."

4. §

(1) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem engedélyezhető új vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése, ha legalább a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás nem szabad (illetve vasúti gyalogos-átkelőhelynél a szükséges szabad rálátás nem biztosított), vagy a normál és széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a mértékadó vasúti átjáró forgalom a 3000-et meghaladja."

(2) Az R. 9. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(10) Normál és széles nyomtávú országos, elővárosi, térségi és helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a fénysorompóval, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt a forgalmi irányokat (az úttest felező vonalában) terelőszigettel kell szétválasztani, ha

a) a vasúti pályát párhuzamos közlekedésre alkalmas út keresztezi,

b) az emelt sebességű vasúti pályán lévő átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja, és az átjáróban a fénysorompót kiegészítő félsorompó - az úttest bal oldalán - nincs megismételve,

c) azt - az a)-b) pontban nem említett helyeken - a vasúti átjáró közlekedésbiztonsági helyzete (baleseti adatai, észlelhetősége stb.) szükségessé teszi. A terelősziget észlelhetőségét lakott területen kívüli vasúti átjáró esetében forgalomtechnikai elemekkel (festett szegély, fényvisszavető útburkolati elemek, jelzőtestek stb.) kell biztosítani.

(11) Saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, összekötő vasúti pályán, csatlakozó vasúti pályán és keskeny nyomtávú vasúti pályán lévő kereszteződés esetében a terelősziget létesítésének szükségességét a területi közlekedési hatóság állapítja meg."

5. §

Az R. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. § (1) A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője (a fővárosi közutak esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. § g) pontja szerint a fővárosi önkormányzat, egyéb közutak esetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közútkezelő)- a területi közlekedési hatóság, valamint a hatáskörrel rendelkező közlekedésrendészeti szerv állásfoglalása ismeretében - a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását - időszakos vagy állandó jelleggel - korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet (zóna) alakíthat ki, valamint e korlátozások esetében a célforgalmi közlekedést megengedő szabályozást vezethet be a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) a korlátozást a települési önkormányzat kezdeményezi,

b) a korlátozás alá eső útszakasz helyett rendelkezésre áll az adott település egészének vagy egy részének elkerülését lehetővé tevő - az országos közúthálózatba tartozó, a korlátozással érintett útszakasszal legalább azonos teherbírású és összességében lakott területet rövidebb szakaszon érintő - útszakasz.

(2) A települési önkormányzat az intézkedés megtételét, továbbá korlátozott forgalmú övezet (zóna) környezetvédelmi okok miatti kijelölését a zaj - és rezgésterhelésre vagy a veszélyes légszennyezettség mértékére vonatkozó, annak készítésére jogosult szakértő véleménye birtokában kezdeményezheti, ha a szakértői vélemény szerint a mért értékek az emberi egészségre és környezetre ártalmas, külön jogszabályban megállapított határértéket meghaladják."

6. §

(1) Az R. melléklete e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

(2) Az R. II. függeléke e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

7. §

(1) Ez a rendelet 2008. június 15-én lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti az R. II. függelékének u) és v) pontja.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

Dr. Szabó Pál s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. melléklet a 4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez

1. Az R. melléklet III. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. fejezet

Lakott területek és csillapított forgalmú övezetek kijelölése, forgalomcsillapítása

10. Lakott területek és csillapított forgalmú övezetek kijelölése

10.1. A lakott területre vonatkozó közlekedési szabályok hatályát a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblával (KRESZ 131/a., 131/b. és 131/c. ábra) kell elrendelni és a "Lakott terület vége" jelzőtáblával (KRESZ 132/a., 132/b. és 132/c. ábra) kell megszüntetni. A lakott területek kijelölésénél figyelemmel kell lenni a közút forgalmának és a szabályozásba bevonandó terület lakóinak biztonságára, a beépítettség jellegére, az útkörnyezet lakott területre jellemző kiépítettségére (például járda, közvilágítás, útcsatlakozások és kapubehajtók sűrűsége) . A KRESZ 131/a. és 131/b. ábra szerinti, településnevet is feltüntető "Lakott terület kezdete" jelzőtáblát ott kell elhelyezni, ahol a településre vezető út első alkalommal éri el a lakott területet. Ha a település közigazgatási területén belüli útszakaszon indokolt a lakott területre vonatkozó közlekedési szabályok hatályának megszüntetése, majd ismételt elrendelése, a KRESZ 132/b., 132/c., illetve 131/b., 131/c. ábrák szerinti

"Lakott terület vége", illetve "Lakott terület kezdete" jelzőtáblákat kell alkalmazni.

10.2. Lakott területen a közúti közlekedés károsító hatásainak mérséklése és a forgalom biztonságának növelése érdekében korlátozott sebességű, illetve lakó-pihenő övezetek jelölhetők ki.

10.2.1. Korlátozott sebességű övezetek kijelölése.

10.2.1.1. Korlátozott sebességű övezetben

a) az azt határoló utaknak le kell vezetniük a terület átmenő forgalmát,

b) annak kialakításakor (beépítésekor) jól felismerhető területfelhasználási egységet kell alkotni, továbbá

c) az úthálózat szerkezetének, területhasználatának, övezeti besorolásának,

d) az annak területén fekvő utak vízszintes, illetve magassági vonalvezetésének,

e) az utak keresztmetszetének,

f) az annak területén található gyalogos, illetve kerékpáros közlekedés nagyságának és jellemzőinek a teljes úthálózatra indokolttá kell tennie a csökkentett sebességű haladás előírását.

10.2.1.2. A korlátozott sebességet indokolt esetben a teljes településre is el szabad rendelni, ha az megfelel a korlátozott sebességű övezetre a 10.2.1.1. b) pontban előírtaknak. Ebben az esetben a településre vonatkozó sebességkorlátozást valamennyi "Lakott terület kezdete" jelzőtáblával együtt elhelyezett "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával kell jelezni.

10.2.1.3. Korlátozott sebességű övezetben

a)- ha az nem a település egészére kiterjesztett korlátozás - csak egyenrangú útkereszteződések vagy - indokolt esetben - körforgalmak lehetnek,

b) párhuzamos közlekedést kijelölni vagy megengedni, főútvonalat kijelölni nem szabad.

10.2.1.4. Időszakos jelleggel korlátozott sebességű övezet csak olyan rendezvény céljára szolgáló területen (például vásárváros, sportlétesítmény) vagy üdülőterületen jelölhető ki, amelynek közismert nyitvatartási rendje van, vagy forgalmának időszakos jellege egyértelműen meghatározható.

10.2.2. Lakó-pihenő övezetek kijelölése

10.2.2.1. Lakó-pihenő övezetben

a) az azt határoló utaknak le kell vezetniük a terület átmenő forgalmát,

b) az övezet úthálózatának jól el kell különülnie a környezet úthálózatától,

c) annak kialakításakor (beépítésekor) jól felismerhető építési (környezeti) egységet kell alkotni,

d) nagy forgalmú, illetve nagy áruszállítási vonzattal járó ipari vagy mezőgazdasági üzemek, létesítmények, közintézmények nem lehetnek.

10.2.2.2. Lakó-pihenő övezetekben csak egyenrangú útkereszteződések lehetnek, az övezetet tömegközlekedési járat vagy vasúti pálya nem keresztezheti.

11. Forgalomcsillapítás

11.1. Lakott területek határán, településközpontokban, kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, gyermekintézmények környezetében, tömegközlekedési eszközök megállóhelyeinél, jelentős keresztirányú gyalogos mozgások környezetében, illetve ahol azt a közlekedésbiztonsági helyzet indokolja, a forgalom csillapítását építési beavatkozással (például sávelhúzással, járdaszigetek építésével) is elő lehet segíteni.

11.2. A lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. Hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében, azonban ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Útkereszteződésekben, nagyobb gyalogosforgalmat keltő létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhető.

1.3. Település egészére kiterjesztett korlátozott sebességű övezetben, az elsőbbséggel rendelkező úton forgalomcsillapításra ükizárólag a burkolatszint emelése nélküli megoldások, elsősorban sávelhúzások (kapuzatok) alkalmazhatók.

11.4. A forgalomcsillapítás eszközeinek tervezésére és kiépítésre vonatkozóan a hatályos útügyi műszaki előírásokban foglaltakat be kell tartani."

2. Az R. melléklet 26.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.2. A csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pályán, a saját célú vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán, az összekötő vasúti pályán és a csatlakozó vasúti pályán lévő vasúti átjáró

a) helyből kezelt fénysorompóval,

b) jelzőőr által, vagy

c) ahol a vasúti átjárótól 30 méteren belül lévő útkereszteződés forgalmát közúti forgalomirányító fényjelző készülék irányítja, a jelzőőr által működtetett közúti fényjelzővel

biztosítható."

3. Az R. melléklet 26.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.4. Vasúti átjárónál, vasúti gyalogos-átkelőhelynél a rálátási háromszögben, illetve a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás akkor szabad, ha abban - külön jogszabályban meghatározott magasságot meghaladó - olyan építmény, terepalakulat, létesítmény, fa, illetve növényzet nincs, amely a vasúti pályára a rálátást akadályozza. A 26.1. pont b), d) és g) alpontjában foglaltak szerint biztosított vasúti átjáróknál - a vasúti átjárót a közút felől biztosító berendezés üzemzavara esetére - a rálátás szempontjából érintett terület kiszámításánál azt a sebességet kell figyelembe venni, amelynek alkalmazását a vasúti átjáróhoz közelítő vonat számára a vasúti biztosítóberendezés az üzemzavar esetén lehetővé teszi."

4. Az R. melléklet 26.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.8. Félsorompóval kiegészített fénysorompót kell létesíteni, ahol

a) normál vagy széles nyomtávú, 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű két- vagy többvágányú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályát szilárd burkolatú út keresztez,

b) normál vagy széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán a mértékadó vasúti átjáróforgalom 3000-nél nagyobb,

c) azt közlekedésbiztonsági indokok szükségessé teszik.

A félsorompót - emelt sebességű vasúti pályán lévő vasúti átjáróban - az úttest bal oldalán meg kell ismételni, ha a 9. § (10) bekezdés b) pontjában meghatározott terelőszigetet nem helyezték el, és az átjáró mértékadó vasúti átjáró forgalma a 200-at meghaladja."

5. Az R. melléklet 26.11. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések üzemzavaránál a következő intézkedések szükségesek:]

"b) a sorompó üzemzavara esetében, ha

ba) az üzemzavart a kereszteződést teljes szélességben lezáró sorompó használhatatlansága okozza, haladéktalanul, de legalább 6 órán belül,

bb) a fénysorompó, illetve félsorompóval kiegészített fénysorompónál következik be az üzemzavar, ha annak elhárítása a 26.13.pontban meghatározott javítási időt meghaladja, a vasúti pályahálózat működtetője a vasúti átjáró biztonságának védelmében a vasúti jármű áthaladásának idejére jelzőőrt köteles állítani;"

6. Az R. melléklet 26.13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"26.13. A fénysorompó, továbbá félsorompóval kiegészített fénysorompó üzemzavarát a vasúti pályahálózat működtetőjének meg kell szüntetnie:

a) automatika (ideértve az energiaellátást is), fénysorompó-optika meghibásodása esetében 12 órán belül;

b) félsorompó-csapórúd rongálása esetében 12 órán belül,

c) ha b) alpont szerinti esetben a helyreállítás 12 órán belül nem lehetséges, akkor a félsorompót le kell szerelni, ebben az esetben a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés legfeljebb 72 óráig üzemeltethető félsorompó nélkül fénysorompóként;

d) ha az üzemzavar a vasúti pályával függ össze, 48 órán belül;

e) a sorompószekrény kidöntése, félsorompó-hajtómű súlyos rongálása (földkábelrongálás, félsorompó-hajtómű vagy félsorompójelző összetörése, kidöntése) esetében 72 órán belül;

f) fénysorompójelző súlyos rongálása (tartóoszlop kidöntése) esetében 72 órán belül azonban a végleges helyreállításáig a "Vasúti átjáró kezdete" jelzőtáblát el kell helyezni.

Az úttest bal oldalán megismételt félsorompó megrongálása, meghibásodása esetén a jobb oldali félsorompókat leszerelni nem szabad, a berendezés legfeljebb 72 óráig félsorompóval kiegészített fénysorompóként üzemben tartható."

7. Az R. melléklet 29.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"29.4. Normál és széles nyomtávú országos, elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán lévő, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjáró előtt, szilárd burkolatú úton a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát kell elhelyezni, ha

a) a vasúti pálya 80 km/óránál nagyobb engedélyezett sebességű, vagy

b) az átjáró, a vasúti pálya észlelhetősége, illetve egyéb közlekedésbiztonsági indokok azt szükségessé teszik.

A sebességkorlátozás mértéke lakott területen legfeljebb 30 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/óra."

8. Az R. melléklet 29. része a következő 29.5. ponttal egészül ki:

"29.5. Vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetése: vasúti pályán a vasúti közlekedés szüneteltetése idején a vasúti átjáró biztosításának szüneteltetése. A hat hónapot meghaladó szüneteltetés idejére a biztosítást a közúti jelzések eltávolításával meg kell szüntetni, továbbá a vasúti közlekedés lehetőségét mindkét oldalon a vágányra helyezett, közútról is jól látható eszköz - így különösen földkúp, betontömb, betonaljakból kialakított vágánylezárás - alkalmazásával ki kell zárni."

9. Az R. melléklet 33.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"33.1. Szélesség-, magasság-, hosszúság-, súly- vagy tengelyterhelés-korlátozást abban az esetben kell elrendelni, ha az út kiépítettsége, illetve teherbírása, a híd vagy egyéb műtárgy teherbírása, illetve méretei, vagy az út mellett, illetve felett lévő akadály a meghatározott méretet meghaladó jármű közlekedését nem teszi lehetővé."

10. Az R. melléklet 34.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"34.1. Járművek (egyes járműfajták) behajtásának tilalmát abban az esetben lehet elrendelni, ha azt

a) a forgalom biztonsága vagy egységesítése,

b) a környezet védelme,

c) az út állapotának megóvása indokolja.

A tilalom bevezetése esetén az átmenő forgalom részére megfelelő tehermentesítő utat kell biztosítani."

11. Az R. melléklet 26.6. pontjában a "közforgalmú vasúti pályán" szövegrész helyébe a "normál és széles nyomtávú országos elővárosi és térségi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pályán" szöveg lép.

2. melléklet a 4/2008. (VI. 3.) KHEM rendelethez

Az R. II. függeléke a következő b) ponttal egészül ki.:

[A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:]

"b) Csökkentett szolgáltatási szintű vasúti pálya: legfeljebb 40 km/óra sebességgel közlekedő vonatokkal járt, folyamatosan nem felügyelt vasúti pálya, amelyen közforgalmú vasúti személyszállítási tevékenységet nem folytatnak."