141/2009. (X. 29.) FVM rendelet

az elejtett vad jelöléséről, valamint kezelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételeiről

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 1., 19., 23., 26. és 28. pontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. §-a (1) bekezdése c) pontjának 4., 15. és 26. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szabályait az elejtett vagy elhullva talált vad esetében kell alkalmazni.

(2) A tenyésztett vadra vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(3) E rendeletnek a vad azonosító jellel történő megjelölésére vonatkozó rendelkezéseit a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben meghatározott vadfajok esetében valamennyi elejtett egyeden alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a vadat emberi fogyasztásra szánták-e.

(4) E rendelet végrehajtása során az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(5) A vadászatra jogosultnak, illetve a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjéneke rendelet előírásain túl az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) vonatkozó előírásait is be kell tartania.

2. § (1) A vadkísérő jegyet, valamint az apróvad gyűjtőigazolást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) bocsátja térítés ellenében a vadászatra jogosult rendelkezésére.

(2) A vadászatra jogosult naprakész nyilvántartást köteles vezetni a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve apróvad gyűjtőigazolások sorszámairól. Ezt a nyilvántartást öt évig meg kell őriznie.

(3) A vadászatra jogosultnak, a vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének, továbbá a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek rendelkeznie kell olyan naprakész dokumentációs rendszerrel, amely lehetővé teszi a vadhús nyomon követését - és szükség szerinti visszahívását - azoktól, akiktől a vadat kapják, vagy akiknek azt szállítják, valamint ezen információk bemutatását az MgSzH területi szerve részére.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Apróvad: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontja szerinti állatfaj.

2. Apróvad gyűjtőigazolás: az apróvadnak a képesített vadhúsvizsgáló által elvégzett húsvizsgálatát igazoló, az 1. számú melléklet szerinti kísérőirata.

3. Képesített vadhúsvizsgáló: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza I. fejezetének 2. pontja szerinti képzett személy feladatait e rendelet szerint ellátni jogosult természetes személy.

4. Nagyvad: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.8. pontja szerinti állatfaj.

5. Vadbegyűjtő hely: a vadászatra jogosultak által beszállított, emberi fogyasztásra szánt lőtt vad átvételére és vadfeldolgozó üzembe szállításáig történő ideiglenes hűtve tárolására szolgáló, az MgSzH területi szerve által engedélyezett létesítmény. Nem minősül vadbegyűjtő helynek a vadászatra jogosult által e célból üzemeltetett létesítmény, amennyiben más vadászatra jogosulttól származó lőtt vadat nem tárolnak benne.

6. Vadkísérő jegy: a lőtt nagyvad megjelölésére és azonosítására szolgáló, valamint a lőtt nagyvad képesített vadhúsvizsgáló által elvégzett húsvizsgálatát igazoló, vízhatlan, írható anyagból készült, egyszer használatos zárású, a 2. számú melléklet szerinti azonosító eszköz.

Az elejtett vad forgalomba hozatala

4. § (1) A vadászatra jogosult a tulajdonában lévő emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) végrehajtására kiadott rendeletek, illetve az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusainak rendelkezései szerint-amennyiben természetvédelmi jogszabály nem tiltja -

a) magánfogyasztásra felhasználhatja,

b) kis mennyiségben magánfogyasztás céljára átadhatja vagy eladhatja az elejtőnek, mint végső fogyasztónak,

c) kis mennyiségben magánfogyasztás céljára átadhatja vagy eladhatja az elejtőtől eltérő végső fogyasztónak,

d) kis mennyiségben átadhatja vagy eladhatja a kizárólag a végső fogyasztót közvetlenül ellátó, a vadászterülete határain belül található, illetve székhelyétől vagy a húsvizsgálat helyétől közúton maximum 1 óra alatt elérhető helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, beleértve a saját maga által üzemeltetett ilyen vállalkozásokat is, vagy

e) vadfeldolgozó üzemnek értékesítheti.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint forgalomba hozott vad tovább nem forgalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontjai szerint forgalomba hozott vad kis mennyisége nem haladhatja meg vadászatra jogosultanként havonta a 3 000 kilogrammot, illetve naptári évente a 10 000 kilogrammot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mennyiségeket kültakaróval együtt, nagyvad esetében lábvégek és - a vaddisznó kivételével - fej nélküli, zsigerelt állapotában mérve kell számítani.

(5) Vadbegyűjtő hely útján vadat forgalomba hozni kizárólag vadfeldolgozó üzem felé lehet.

5. § (1) A vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenységének megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését, a tevékenység megkezdését, szüneteltetését vagy megszüntetését követő öt munkanapon belül a vadászterület helye szerinti MgSzH területi szervének nyilvántartásba vétel céljából írásban bejelenti, az alábbi adatok feltüntetésével:

a) a vadászatra jogosult neve, székhelyének címe, levelezési címe, a vadászati hatóság által kiadott kódszáma,

b) vadászatra jogosult 4. § szerinti tevékenységének pontos megjelölése.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vadászatra jogosult

a) az e rendelet szerint forgalmazható kis mennyiséget bizonyíthatóan túllépte,

b) nem nyilvántartott tevékenységet végez, vagy

c) tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti,

az MgSzH területi szerve a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából törli. Az ezen okból nyilvántartásból törölt vadászatra jogosult ismételt nyilvántartásba vételére legkorábban a nyilvántartásból való törlését követő harmadik év eltelte után kerülhet sor.

(3) A vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenység során

a) gondoskodik arról, hogy a hatósági állatorvos a lőtt vadat e rendelet előírásai szerint, az elejtéstől számított 24 órán belül, a vizsgálat elvégzésére alkalmas körülmények között megvizsgálhassa. Olyan lőtt vad esetében, amelynek húsa trichinella parazitát tartalmazhat, biztosítja, hogy a hatósági állatorvos a lőtt vadból a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 5-i 2075/2005/EK bizottsági rendelet szerint mintát vehessen trichinella vizsgálatra;

b) naprakész nyilvántartást vezet a lőtt nagyvad esetében felhasznált vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt nagyvad fajáról, súlyáról, illetve apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, a lőtt apróvad darabszámáról, fajáról, valamint arról, hogy az adott lőtt vad melyik végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységbe került. Ezt a nyilvántartást az MgSzH területi szervének felhívására soron kívül bemutatja, valamint abból adatot szolgáltat.

(4) A vadászatra jogosultnak a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti tevékenység végzéséhez rendelkeznie kell a 12. §-ban a vadbegyűjtő helyekre előírt feltételeknek megfelelő létesítménnyel, illetve nyilvántartásokkal.

(5) A hatósági állatorvos által kiállított húsvizsgálati igazolást, vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet üzemeltető élelmiszer-vállalkozó az árusítás helyén köteles tartani, és a fogyasztót kérésére tájékoztatni azok tartalmáról.

Az elejtett vad kezelése és vizsgálata

6. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt, elejtett

a) nagyvadat az elejtést követően a lehető leghamarabb ki kell zsigerelni,

b) vad hűtését az elejtést követően elfogadhatóan rövid időn belül biztosítani kell, ehhez aktív hűtésre nincs szükség, ha az időjárási paraméterek a megfelelő hűtést biztosítják,

c) vad birtokosának biztosítania kell, hogy a nagyvad hőmérséklete teljes tömegében minél hamarabb érje el a 0-7 °C közötti értéket, a lőtt apróvad hőmérséklete pedig teljes tömegében a 0-4 °C közötti értéket, és azt a továbbiakban nem haladhatja meg,

d) vad szállítása és tárolása során meg kell akadályozni annak további szennyeződését,

e) vadat egymásra halmozva szállítani tilos.

(2) Valamennyi emberi fogyasztásra szánt, elejtett vadat e rendelet előírásai szerint vizsgálatnak kell alávetni.

(3) Kizárólag hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálat után, a hatósági állatorvos rendelkezése szerint hozható forgalomba

a) a beteg vagy betegség gyanúja miatt kilőtt,

b) az életében rendellenes viselkedésű, mozgású, testtartású, valamint

c) a zsigerelésnél elváltozásokat mutató vad.

(4) Hatósági állatorvos által elvégzett húsvizsgálatnak kell alávetni a 4. § (1) bekezdésének c)-e) pontjai szerint forgalomba hozott vadat, mielőtt azt a végső fogyasztók számára forgalomba hoznák.

(5) Emberi fogyasztásra szánt vaddisznó és más, trichinellózisra fogékony vad - a (6)-(7) bekezdésekben foglalt kivétellel - csak trichinella vizsgálatra akkreditált, vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központ) által trichinella vizsgálatra kijelölt laboratórium negatív eredményének birtokában hozható forgalomba.

(6) Az előzetes trichinella vizsgálat mellőzhető a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén, ez esetben az elejtőt írásban tájékoztatni kell a vizsgálat elmaradásáról és annak veszélyéről, továbbá a legközelebbi vizsgálati lehetőségről.

(7) A 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti forgalomba hozatal esetén az MgSzH területi szervének engedélyével a trichinella vizsgálat mellőzhető. Ez esetben a vizsgálat elmaradásának tényét és az ebből adódó kockázatról szóló tájékoztatást is fel kell tüntetni a fogyaszthatósági döntést igazoló dokumentumon.

(8) Állategészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági okból az MgSzH területi szerve állategészségügyi intézkedés keretében előírhatja az elejtett vad kötelező hatósági állatorvosi vizsgálatát is, függetlenül azok forgalomba hozatali módjától.

(9) A 4. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad vizsgálata során a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. és III. fejezetének előírásait is be kell tartani.

7. § (1) Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles megszemléléssel megvizsgálni és nagyvad esetén gondoskodni annak mielőbbi kizsigereléséről.

(2) Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász köteles az általa észlelt minden elváltozást - a vad elejtését megelőzően megfigyelt rendellenességet is beleértve - jelezni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló felé.

(3) Az emberi fogyasztásra szánt elejtett vadat csonkítatlanul, zsigereivel együtt kell bemutatni a vad további vizsgálatát végző képesített vadhúsvizsgáló részére. Trófeás vad esetében nem minősül csonkításnak a trófea eltávolítása.

(4) Valamennyi emberi fogyasztásra szánt vadat - a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasznált, vagy az elejtő, mint végső fogyasztó részére átadott vagy eladott apróvad kivételével - vizsgálat céljából az elejtést követő legrövidebb időn belül be kell mutatni képesített vadhúsvizsgálónak.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló köteles az egészségügyi kockázatot jelentő jellemzők kizárására, illetve azonosítására irányuló, a vad szemrevételezése útján történő vizsgálatokat végezni. A vizsgálatnak nagyvad esetében ki kell terjednie valamennyi zsigerre is.

(6) A képesített vadhúsvizsgáló haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági állatorvost, amennyiben a vizsgálatai során tapasztalt elváltozások, vagy az elejtő vadász által megfigyelt körülmények nem teszik lehetővé, hogy a lőtt vadat kifogásmentesnek minősítse.

(7) A vadat csonkítatlanul - a gyomor, illetve a belek kivételével -, zsigereivel együtt kell a hatósági állatorvos által végzett vizsgálatra bemutatni. Ha az elváltozások a gyomrot, illetve a beleket érintik, azokat is be kell mutatni.

(8) A hatósági állatorvos a képesített vadhúsvizsgáló értesítését követően a lehető legrövidebb időn belül a kifogásolt lőtt vadat megvizsgálja és dönt a fogyaszthatóságáról.

8. § (1) Az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász, amennyiben a nagyvad elejtése során nem figyelt meg a szokásostól eltérő viselkedést, valamint a zsigerelés során sem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket, kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló rész első oldalát. A vadkísérő jegyről az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részt letépi, és azt rögzíti az állati testen a nagyvad hátsó lábán, a csánk fölött - a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan. A vadkísérő jegynek az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető részének a lőtt nagyvad csánkján történő megőrzése a vad - egésze vagy zsigerelt teste -feldolgozásáig kötelező. A lőtt nagyvad elszállítását csak a vadkísérő jeggyel történt megjelölést követően szabad megkezdeni.

(2) A nagyvad elejtése után a képesített vadhúsvizsgáló a nagyvadat megvizsgálja, és kifogásmentesnek minősíti, amennyiben nem tapasztalt a szokásostól eltérő jellemzőket annak testén és zsigerein, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő (vagy a kísérő hivatásos) vadász az elejtés során a nagyvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és nem áll fenn a környezeti szennyeződés gyanúja. A képesített vadhúsvizsgáló kitölti a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részének második oldalát.

(3) Amennyiben a képesített vadhúsvizsgáló az apróvadvizsgálat során a szokásostól eltérő jellemzőket nem talált, továbbá rendelkezik információval arról, hogy az elejtő vadász az elejtés előtt az apróvadon a szokásostól eltérő viselkedést nem figyelt meg, és a környezeti szennyeződés gyanúja sem áll fenn, a lőtt apróvadat kifogásmentesnek minősíti. Ha a lőtt apróvadat a vadászatra jogosult a 4. § (1) bekezdésének c)-e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánja, a képesített vadhúsvizsgáló a vadászatra jogosult részére kitölti az apróvad gyűjtőigazolást, egyéb esetben megállapításait a saját nyilvántartásában rögzíti.

(4) A képesített vadhúsvizsgáló abban az esetben, ha a lőtt nagyvadat a vadászatra jogosult a végső fogyasztónak - ideértve az elejtőt, mint végső fogyasztót is -, kizárólag magánfogyasztásra átadja vagy eladja, a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részét a vadászatra jogosultnak átadja. A vadászatra jogosult az átadott vadkísérő jegyeket az MgSzH azt kibocsátó területi szervének havonta visszaküldi. Az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető rész a lőtt nagyvadat annak feldolgozásáig végigkíséri.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló nyilvántartást vezet az általa megvizsgált nagyvad és apróvad fajáról, a felhasznált vadkísérő jegyek, illetve az apróvad gyűjtőigazolások sorszámáról, valamint az elvégzett vizsgálatok megállapításairól, amely adatokat öt évig köteles megőrizni.

(6) A képesített vadhúsvizsgáló által megvizsgált és kifogásmentesnek talált, a 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti forgalomba hozatalra szánt vad a vadbegyűjtő helyre, illetve vadfeldolgozó üzembe elszállítható. Kifogásolt vad csak abban az esetben szállítható el az elejtés helyétől számított maximum 30 km távolságra található vadbegyűjtő helyre, ha ott a hatósági állatorvos számára a húsvizsgálat körülményei adottak, és a vad elkülönítve, külön légtérben tárolható oly módon, hogy a kifogásmentesnek minősített testek szennyezése kizárható.

9. § (1) A hatósági állatorvos megvizsgálja a vadászatra jogosult vagy az élelmiszer-vállalkozás kérelmére az e rendelet szerint hatósági állatorvosi vizsgálatra kötelezett, vagy a vadászatra jogosult által bemutatott egyéb vad húsát. Amennyiben a lőtt vad húsát fogyasztásra alkalmasnak találja, a 3. számú melléklet szerinti húsvizsgálati igazolást állítja ki a vadászatra jogosult számára, amellyel a vad fogyasztásra alkalmasnak talált része forgalomba hozható.

(2) A hatósági állatorvos a vadat vagy annak részeit a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1774/2002/EK rendelet) 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja alapján 1. kategóriába tartozó anyagnak minősíti, amennyiben fennáll annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött. Ebben az esetben a hatósági állatorvos a vad, illetve részei további sorsáról, elszállításának és megsemmisítésének módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról az 1774/2002/EK rendelet szabályainak megfelelően dönt.

(3) Amennyiben a hatósági állatorvos vizsgálatai során a vadat vagy annak részeit fogyasztásra alkalmatlannak minősíti, és nem áll fenn annak gyanúja, hogy az emberre vagy állatra átvihető járványos betegséggel fertőzött, a fogyasztásra alkalmatlan lőtt vadnak, illetve részeinek további sorsáról, elszállításának és ártalmatlanításának módjáról, valamint az ártalmatlanításért felelős személy vagy szervezet meghatározásáról döntést hoz. A fogyasztásra alkalmatlan lőtt vad, illetve bizonyos részeinek elszállítása és ártalmatlanítása során, amennyiben nem áll fenn az emberre vagy állatra átvihető járványos betegség gyanúja, az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozó szabályokat kell betartani.

(4) A hatósági állatorvos az (1) bekezdés szerinti húsvizsgálat során a vadkísérő jegynek az adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló részét, illetve apróvad vizsgálat esetén az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, és havonta visszaküldi az MgSzH azt kibocsátó területi szervének. A hatósági állatorvos nyilvántartást vezet az általa megvizsgált lőtt vadról, a húsvizsgálat eredményéről, nagyvad esetében a vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt vad fajáról, súlyáról, apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, az apróvad darabszámáról, fajáról.

(5) A vadfeldolgozó üzembe szállított lőtt vad esetében a hatósági vagy jogosult állatorvos a vadfeldolgozó üzemben végzi el a húsvizsgálatot, a vadkísérő jegyet, illetve az apróvad gyűjtőigazolást bevonja, arról másolatot készít, és az eredeti példányt az MgSzH azt kibocsátó területi szervének visszaküldi. A hatósági vagy jogosult állatorvos nyilvántartást vezet az általa megvizsgált lőtt vadról, a húsvizsgálat eredményéről, nagyvad esetében a vadkísérő jegy sorszámáról, a lőtt vad fajáról, súlyáról, apróvad esetében az apróvad gyűjtőigazolás sorszámáról, az apróvad darabszámáról, fajáról.

(6) A vadászatra jogosult, amennyiben a lőtt vadat közvetlenül más tagállamban lévő vadfeldolgozó üzemnek értékesíti, a szállítás előtt a vadkísérő jegyekről, az apróvad gyűjtőigazolásokról, valamint a szállítmány minden egyéb kereskedelmi dokumentumáról másolatot készít és azt a lőtt vad rendeltetési helyének megadásával az MgSzH területi szervének a szállítást követő 24 órán belül megküldi. A vadkísérő jegy, illetve az apróvad gyűjtőigazolás eredeti példánya a lőtt vadat a rendeltetési helyig végigkíséri.

10. § (1) A betegség vagy sérülés miatt életképtelen vagy szenvedő, továbbá a külön jogszabály szerint diagnosztikai célból elejteni rendelt vadon élő-, illetve zárttéren tartott vadászható állatot a vadászatra jogosult köteles kilövetni, és annak hulláját a kórok megállapítása céljából hatósági állatorvossal megvizsgáltatni, továbbá vad elhullásáról a hatósági állatorvost értesíteni, és annak rendelkezése szerint laboratóriumi vizsgálatra mintát szállítani.

(2) Az (1) bekezdésben leírt okból történő elejtés állategészségügyi indokoltságáról, valamint a nagyvad elhullásának okáról a vadászatra jogosult kérésére a hatósági állatorvos igazolást állít ki.

(3) Az (1) bekezdés szerint elejtett, vagy elhullva talált vadat az 1774/2002/EK rendelet előírásai szerint meg kell semmisíteni, kivéve, ha a vad elejtését sérülés indokolta, és a hatósági állatorvos az állat húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette.

Vadbegyűjtő hely

11. § (1) Vadbegyűjtő helyet üzemeltetni csak az MgSzH kerületi hivatalának engedélyével lehet. A vadbegyűjtő helyekről az MgSzH nyilvántartást vezet, és a következő elemekből álló regisztrációs számmal látja el:

1. megyekód (NUTS),

2. VGY karakterek,

3. hat számjegyű futósorszám.

(2) A kiadott regisztrációs szám nem adható ki még egyszer.

(3) A vadbegyűjtő hely üzemeltetésének megszüntetését vagy szüneteltetését annak időpontjától számított 5 munkanapon belül az MgSzH területi szervének az élelmiszer-vállalkozónak írásban be kell jelentenie.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerint engedélyezett vadbegyűjtő hely

a) nem felel meg e rendelet előírásainak, vagy

b) tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti,

az (1) bekezdés szerinti engedélyét az MgSzH kerületi hivatala visszavonja.

(5) Azon vadbegyűjtő hely ismételt engedélyezésére, amelynek engedélye a (4) bekezdés b) pontja miatt került visszavonásra, legkorábban az engedély visszavonását követő harmadik év eltelte után kerülhet sor.

12. § (1) Vadbegyűjtő helyet létesíteni szilárd burkolattal ellátott, csatornázott vagy emésztővel rendelkező, bekerített helyen lehet, ahol ivóvíz minőségű víz áll rendelkezésre.

(2) A vadbegyűjtő helynek rendelkeznie kell a vad megfelelő hűtését lehetővé tevő vadhűtő berendezéssel, nagyvad átvétele esetén annak felfüggesztve történő hűtéséhez és tárolásához szükséges felszereléssel és berendezési tárggyal, és a nagyvad súlyának függesztve történő mérésére szolgáló berendezéssel.

(3) A vadhűtő kapacitásának lehetővé kell tennie, hogy az átvett vad a hűtés és tárolás során sem a padozattal, sem az oldalfallal, sem egyéb olyan felülettel nem kerül érintkezésbe, amely a lőtt vadat szennyezné, továbbá, hogy az egy időben tárolt összes nagyvad teljes tömegének hőmérséklete 0-7 °C között, illetve az egy időben tárolt összes apróvad teljes tömegének hőmérséklete 0-4 °C között legyen.

(4) A vadbegyűjtő helynek rendelkeznie kell

a) az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére zárt, csorgásmentes, mosható és fertőtleníthető tartállyal, vagy azzal egyenértékű megoldással,

b) a vad húsvizsgálatát lehetővé tevő létesítménnyel, valamint olyan működőképes fényforrással, amely már a kezdődő, a húsvizsgálat szempontjából lényeges elváltozások észlelését is lehetővé teszi,

c) a létesítmény, illetve a járművek fertőtlenítését lehetővé tevő berendezéssel, illetve az ehhez elegendő mennyiségű, hatékony fertőtlenítő szerrel.

(5) A vadbegyűjtő hely üzemeltetőjének gondoskodnia kell

a) a vadhűtő hőmérsékletének regisztrálásáról,

b) az állati kártevők távoltartásáról,

c) a (6) bekezdés szerinti nyilvántartások naprakész vezetéséről.

(6) A vadbegyűjtő hely üzemeltetője az elejtett vad nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében nyilvántartást köteles vezetni

a) a beszállított vad fajáról,

b) nagyvad esetén a vad tömegéről, apróvad esetén darabszámáról,

c) a beszállított nagyvad vadkísérő jegyének, illetve apróvad esetén apróvad gyűjtőigazolásának sorszámáról,

d) a vad be-, illetve kiszállításának idejéről (év/hónap/nap/óra) és a beszállító személyéről (gazdasági társaság esetén annak megnevezésével),

e) a vad beszállításkor, illetve kiszállításkor mért maghőmérsékletéről.

A vadhúsvizsgáló képesítés

13. § (1) Vadhúsvizsgáló képesítést a vadbegyűjtő hely üzemeltetője, a hivatásos vadász és a sportvadász szerezhet. Képesített vadhúsvizsgálói feladatokat az láthat el, aki részt vett az erre a célra meghirdetett elméleti és gyakorlati képzést nyújtó tanfolyamon, a tananyagból eredményes vizsgát tett, és az MgSzH területi szerve a tevékenység végzését nem korlátozta.

(2) A képesített vadhúsvizsgálók képzése iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A tanfolyamon való részvétel alapkövetelménye az állami vadászvizsga megléte, a középfokú végzettség vagy minimum tíz év szakmai gyakorlat, vagy a hatósági állatorvos felügyelete alá rendelt kisegítők külön jogszabályban meghatározott szakképzési követelményeinek teljesítése. Mentesül a tanfolyamon való részvétel és a vizsgakötelezettség alól az a hivatásos vagy sportvadász, aki állatorvosi diplomával rendelkezik.

(3) A képesített vadhúsvizsgálók képzéséhez az oktatási anyagot az MgSzH Központ az Országos Magyar Vadászkamarával (a továbbiakban: vadászkamara) egyeztetve készíti el.

(4) A képesített vadhúsvizsgálók képzésének szervezését és lebonyolítását az MgSzH területi szerve a vadászkamara területi szervezetével együttműködésben végzi. A vizsgabizottság tagjai: az MgSzH területi szervezetének képviseletében 2 fő és a vadászkamara illetékes területi szervezete képviseletében 1 fő.

(5) A képesített vadhúsvizsgáló az MgSzH Központ által meghatározott továbbképzéseken köteles részt venni.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerint képesített vadhúsvizsgáló tevékenységével az állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági jogszabályok előírásait súlyosan megsérti, az MgSzH területi szerve a tevékenység végzését korlátozza. Az ilyen személy csak újabb képzésen való részvétel és sikeres vizsga után végezhet vadhúsvizsgáló tevékenységet.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról szóló 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet [a továbbiakban: 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet] 1. §-ának a) pontja és 6. §-a, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 43. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E rendelet 3. §-ának 6. pontja 2010. március 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. §-ának b) pontja és melléklete hatályát veszti.

(3) 2010. február 28-ig a rendelet vadkísérő jegyre vonatkozó előírásainak alkalmazásakor a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet 1. §-ának b) pontját és mellékletét megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy

a) a "vadkísérő jegy" szövegrész alatt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 57. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonosítót és a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet mellékletében szereplő vadkísérő jegyet együttesen,

b) a "vadkísérő jegy állati testhez történő rögzítést és azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető része" szövegrész alatt a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 57. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonosítót,

c) a "vadkísérő jegy adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló része" szövegrész alatt a 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet mellékletében szereplő vadkísérő jegyet kell érteni.

(4) Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet mellékleteként kiadott Állategészségügyi Szabályzat 217. §-ának (1)-(4) bekezdése és 26/a függeléke hatályát veszti.

(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelete 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikkének (3) bekezdése,

b) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 1. cikk (3) bekezdésének e) pontja, valamint 1. cikkének (4) bekezdése.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 141/2009. (X. 29.) FVM rendelethez

2. számú melléklet a 141/2009. (X. 29.) FVM rendelethez

VADKÍSÉRŐ JEGY MINTÁJA

Adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló rész első oldala:

Plombaszám a következő adattartalommal:

1. a vadásztársaság helye szerinti megye kódja (NUTS),

2. a vadászati évet alkotó két naptári év évszámának utolsó két számjegye, perjellel elválasztva,

3. hat számjegyű futósorszám.

Elejtés helye, (A legközelebbi település nevét kell megadni) ideje (év, hónap, nap, óra):

Vad faja, kora (A korcsoportot kell megadni, amely lehet: fiatal, középkorú, idős):

Elejtés előtt tapasztalt elváltozások:

KIFOGÁSMENTES KIFOGÁSOLT - hatósági húsvizsgálatra

(aláhúzással jelölni a vizsgálat eredménye szerint)

Elejtő neve, aláírása:

Adatok és a húsvizsgálattal kapcsolatos megállapítások rögzítésére szolgáló rész második oldala:

Tapasztalt elváltozások:

Vadászatra jogosult kódszáma:

Vizsgálat helye, ideje (év, hónap, nap, óra):

Vizsgáló nyilvántartási száma:

KIFOGÁSMENTES KIFOGÁSOLT - hatósági húsvizsgálatra

(aláhúzással jelölni a vizsgálat eredménye szerint)

Vizsgáló neve, aláírása:

Az azonosítást lehetővé tevő, perforáció mentén letéphető rész:

Vonalkód és plombaszám a következő adattartalommal:

1. a vadásztársaság helye szerinti megye kódja (NUTS),

2. a vadászati évet alkotó két naptári év évszámának utolsó két számjegye, perjellel elválasztva,

3. hat számjegyű futósorszám.

3. számú melléklet a 141/2009. (X. 29.) FVM rendelethez