2009. évi CLXIII. törvény

a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról[1]

Az Országgyűlés

kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus jogállam értékei, a közélet tisztasága és a közérdek következetes érvényre juttatása iránt;

megerősítve - ezen értékek megvalósítása érdekében - a korrupció elleni küzdelem fontosságát;

tekintettel Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi kötelezettségeire és a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra;[2]

kinyilvánítva elkötelezettségét a foglalkoztatottak védelmére a közérdeksérelem veszélyét vagy megvalósulását feltáró bejelentések miatt a magánszférában és a közszférában egyaránt;

a korrupció elleni küzdelem átfogó stratégiája részeként;

a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ELJÁRÁS A TISZTESSÉGES ELJÁRÁS KÖVETELMÉNYÉNEK MEGSÉRTÉSE ESETÉN

Az eljárás alapja

1. § (1) A tisztességes eljárás követelménye alapján az eljáró személy, illetve döntéshozó testület a jogszabályban meghatározott eljárása során előítélet-mentesen és elfogulatlanul, a mérlegelési jog gyakorlása során az eljárás résztvevőinek jogos érdekeit, ésszerűen méltányolható körülményeit is szem előtt tartva, az előírt határidőn belül köteles eljárni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó ügyben döntést hozó szervnek a döntés előkészítésért felelős vezetője vagy képviselője köteles írásos emlékeztetőt készíteni és vezetőjét tájékoztatni a hatáskörébe tartozó ügyben, arra fel nem jogosított személy által tanúsított, a döntés tartalmi befolyásolására irányuló tevékenységről. Az emlékeztetőben meg kell jelölni, hogy a befolyásolási kísérlet kinek a részéről, mely döntéssel kapcsolatban és milyen érdek előmozdítása céljából történt. A döntést hozó szerv a honlapján 3 munkanapon belül nyilvánosságra hozza az emlékeztetőt, kivéve, ha annak tartalma államtitkot vagy szolgálati titkot képez.

(3) Ezt a törvényt kell alkalmazni a tisztességes eljárás követelményének

a) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény hatálya alá tartozó támogatások odaítélésére és felhasználásának ellenőrzésére irányuló eljárás,

b) a közigazgatási szerv vagy közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására jogszabály alapján jogosult hatóság eljárása,

c) a közbeszerzési eljárás, továbbá

d) az állami vagyonról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény hatálya alá tartozó vagyon hasznosításával és elidegenítésével kapcsolatos döntéshozatali eljárás

során történt megsértésének kivizsgálására.

(4) E törvény alkalmazásában:

a) foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos, illetve szerződéses állományú tagjának szolgálati jogviszonya és a bedolgozói jogviszony, valamint a felek között legalább egy éve fennálló megbízási jogviszony, ha a felek a szerződésben a felmondási jog korlátozásában állapodtak meg és az érintett személy bevétele ezen időszak alatt kizárólag e megrendelőtől származik;

b) munkavállaló: az a) pontban foglaltak szerinti jogviszonyban álló természetes személy;

c) munkáltató: a b) pont szerinti munkavállalót az a) pont szerinti jogviszonyban foglalkoztató természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság;

d) a jövedelmi viszonyokjelentős megromlása: ha a bejelentő munkavállaló a foglalkoztatási jogviszonyából származó jövedelemből már nem részesül, vagy a munkáltató intézkedése folytán a munkabére csökken;

e) jelentős előny: a 25 millió forintot meghaladó mértékű előny, ide értve azt az esetet is, ha ugyanazon személlyel, szervvel szemben tett több cselekményre vonatkozó bejelentésben vagy bejelentésekben valószínűsített érték együttesen meghaladja ezt az összeget.

2. § (1) E törvény alkalmazásában a tisztességes eljárás követelményének sérelmét jelenti annak a személynek, döntéshozó testületnek vagy hatóságnak a magatartása, tevékenysége, aki, illetve amely feladatának ellátása, hatáskörének gyakorlása során

a) a teljes körű tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ide értve a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságára, közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségeket is,

b) a mérlegelési vagy méltányossági jogkörével visszaél,

c) az ügyfél vagy más jogát vagy jogos érdekét a közérdek vagy az ellenérdekű ügyfél jogának vagy jogos érdekének védelméhez szükséges mértéket meghaladóan korlátozza,

d) hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, vagy az egyenlő bánásmód követelményét másként megsérti, vagy

e) eljárási cselekményt jogszabálysértően végez vagy mulaszt el,

ha ez a magatartás egyidejűleg az ügyfél vagy harmadik személy javára olyan előny szerzését célozza vagy eredményezi, amelyhez e magatartás hiányában nem juthatott volna, ide értve azt is, ha az ügyfél vagy harmadik személy e magatartással másnak okozott hátrány miatt kerül előnyös helyzetbe.

(2) Előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt is érteni kell, függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, úgyszintén azt is, ha az előny élvezője valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség, vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

(3) A tisztességes eljárás követelményének sérelme megvalósul azzal is, ha az (1) bekezdésben foglalt magatartásra azért kerülhetett sor, mert az arra köteles személy nem tett eleget felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, illetőleg ha az arra köteles személy azért nem tudott eleget tenni a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, mert e kötelezettséget a szervezeten belül nem, vagy nem pontosan határozták meg.

A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás

3. § A tisztességes eljárás követelménye megsértésének vizsgálatára irányuló eljárás (a továbbiakban: vizsgálati eljárás) során - ha e törvény másként nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek

a) az eljárási alapelvekre,

b) a nyelvhasználatra,

c) az ügyfélre,

d) a jogutódlásra,

e) az adatkezelésre,

f) a joghatóságra és a hatáskörre,

g) a kapcsolattartás általános szabályaira,

h) az elsőfokú eljárásban

ha) az eljárás megindítására,

hb) az ideiglenes biztosítási intézkedésre, az ügyintézési határidőre,

hc) a jegyzőkönyvre és a hivatalos feljegyzésre,

hd) az adatok zárt kezelésére,

he) a képviseletre,

hf) a kizárásra,

hg) az idézésre és az értesítésre,

hh) a tényállás tisztázására,

hi) az ügyfél nyilatkozatára és az adatszolgáltatási kötelezettségre,

hj) az iratra,

hk) a tanúzásra,

hl) a szemlére,

hm) a szakértőre,

hn) a tolmácsra,

ho) az eljárás akadályozásának következményeire,

hp) a tárgyalásra,

hq) a határidő számítására,

hr) az igazolási kérelemre,

hs) az eljárás irataiba való betekintésre és a bizonyítékok ismertetésére,

i) a vizsgálati eljárás körében a hatósági ellenőrzésre,

j) a hatóság döntéseire,

k) a jogorvoslatra és a döntés-felülvizsgálatra,

l) a végrehajtásra, valamint

m) az eljárási költségre és annak viselésére

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy újrafelvételnek nincs helye.

Hatáskör és illetékesség

4. § A vizsgálati eljárásban hatóságként a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv (a továbbiakban: Hivatal) - az ország egész területére kiterjedő illetékességgel - jár el.

A vizsgálati eljárás megindítása

5. § (1) A vizsgálati eljárás hivatalból indul. A vizsgálati eljárásban a Hivatal eljárhat minden olyan ügyben, amelyben rendelkezésére álló tények és adatok értékelése alapján a tisztességes eljárás követelményének sérelmét valószínűsíti.

(2) A vizsgálati eljárás a Hivatalnak a tisztességes eljárás követelményének megsértéséről való tudomásszerzésétől számított egy éven belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő öt éven belül indítható meg. Ha a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az e bekezdés szerinti határidőkbe a vizsgált cselekmény miatt indult büntetőeljárás időtartama nem számít bele.

(3) A Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a sajtó és a tömegtájékoztatás közleményeit, valamint az Állami Számvevőszék jelentéseit, és ha a hatáskörét érintő körülményre utaló adatot észlel, a (3)-(6) bekezdés szerint jár el.

(4) A Hivatal a tudomására jutott tények, adatok értékelése alapján, a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartással biztosított vagy lehetővé tett előny feltételezett mértékét is mérlegelve dönti el, hogy a vizsgálati eljárást megindítja, vagy azt mellőzi. Ha az előny jelentős mértékű, a Hivatal a vizsgálati eljárást megindítja.

(5)[3] Ha a Hivatal bejelentés alapján jár el, a vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentéstől számított tíz napon belül dönt. Ha a tudomására jutott tények, adatok alapján az elért, vagy elérni kívánt előny jelentős mértéke valószínűsíthető, de a rendelkezésre álló tények és adatok alapján a vizsgálati eljárás megindításának szükségességéről más okból nem lehet egyértelműen állást foglalni, a Hivatal elnöke intézkedik az eljárás megindításáról szóló döntéshez szükséges adatok további húsz napon belüli beszerzéséről.

(6) A Hivatal nem indít vizsgálati eljárást, ha

a) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,

b) a bejelentésben foglalt ügyben már döntést hozott, és a bejelentés a korábbi eljárásban még nem értékelt tényt nem tartalmaz,

c) a tisztességes eljárás követelményének sérelme nem valószínűsíthető.

(7) A Hivatal mellőzheti az olyan bejelentés vizsgálatát, amelynek bejelentője ismeretlen, kivéve, ha a bejelentés a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás megvalósítására bizonyítékot tartalmaz.

(8) A vizsgálati eljárás a Hivatal erre vonatkozó döntésével indul meg. A vizsgálati eljárás megindításáról a bejelentőt is értesíteni kell.

Más eljárás kezdeményezése, feljelentés

6. § (1) Ha a Hivatal folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálati eljárást indított, az e törvényben meghatározott feladatköre alapján a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélként részt vesz.

(2) Ha a tudomására jutott tények, adatok, bizonyítékok értékelése alapján, vagy a vizsgálati eljárás során olyan magatartást tár fel, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Hivatal a hatáskörrel rendelkező illetékes szervnél eljárást kezdeményez. Az élet, egészség, testi épség közvetlen veszélyeztetésére utaló adat esetén a kezdeményezést haladéktalanul meg kell tenni.

(3) A Hivatal kezdeményezi a tisztességes eljárás követelményét megsértő személy, valamint a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének, illetőleg az ilyen kötelezettség pontos meghatározására vonatkozó kötelezettségének eleget nem tévő személy felelősségre vonását az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnél.

(4) A hatáskörrel rendelkező illetékes szerv az eljárást köteles lefolytatni és annak eredményéről a Hivatalt tájékoztatni. Fegyelmi vétségre utaló körülmény észlelése esetén a Hivatal fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, aki köteles a fegyelmi eljárást megindítani és annak eredményéről a Hivatalt tájékoztatni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának és a jogkövetkezmény megállapításának nem akadálya, ha a kötelezettségszegéstől három év már eltelt, feltéve, hogy öt év még nem telt el.

(5) Bűncselekmény gyanújára utaló adatról való tudomásszerzés esetén a Hivatal haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező, illetékes nyomozó hatóságnál, vagy az ügyésznél, és köteles elősegíteni a büntetőeljárás sikerét.

(6) Ha a Hivatal által is vizsgált cselekmény miatt az ügyész vádat emelt, e cselekmény tekintetében a Hivatal a vizsgálati eljárását felfüggeszti a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. A Hivatal a bíróságnak az e cselekmény miatt hozott jogerős határozatában megállapított tényálláshoz kötve van.

(7) Más szerv eljárásának kezdeményezése nem akadálya annak, hogy a tisztességes eljárás követelményének sérelme miatt a Hivatal maga is eljárjon, kivéve a (4) és az (5) bekezdésben foglalt esetet.

(8) A Hivatal a (2) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezéséről, a feljelentés megtételéről, valamint a vizsgálati eljárása felfüggesztéséről a bejelentőt értesíti.

7. § (1) A Hivatal - ha a döntést bíróság nem vizsgálta felül - a döntést hozó szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet azon jogorvoslattal meg nem támadható, az 1. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban hozott érdemi döntéssel szemben, amelynek tárgyában vizsgálati eljárást folytat.

(2)[4] A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított harminc napon belül, a testületi formában működő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a meghozatalától számított tíz napon belül a Hivatallal köteles közölni.

(3) Ha a felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, illetve azt határidőben nem folytatja le, a Hivatal az erről szóló határozat kézbesítésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a Hivatal - a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

(5) Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, a Hivatal a tudomására jutástól számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A Hivatal a keresetlevélben - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

Az ügyfél és a bejelentő

8. § (1) A vizsgálati eljárásban az ügyféli jogállás külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az, akivel szemben a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás miatt indult meg a vizsgálati eljárás, illetve akinek ügyében a tisztességes eljárás követelményének a sérelme megvalósult.

(2) A bejelentőt - akkor is, ha nem minősül ügyfélnek - minden eljárási cselekményről értesíteni kell és minden döntést vele is közölni kell.

(3) A Hivatal a bejelentő személyére vonatkozó adatokat köteles titokban tartani. Azokat csak akkor teheti más számára megismerhetővé, ha ehhez a bejelentő kifejezetten hozzájárult.

9. § (1) Ha a hivatalból indult vizsgálati eljárás során vagy azt megelőzően a jogi személy ügyfél jogutódlással megszűnik, jogutódját az eljárásba akkor kell bevonni, ha az eljárás adatai alapján a jogutódlás folytán a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásból fakadóan előnyösebb helyzetbe került.

(2) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más személy vagy szervezet is részese volt, a vizsgáló az érintett személyt vagy szervezetet az eljárásba ügyfélként bevonja.

A tényállás tisztázása

10. § (1) A Hivatal a vizsgálati eljárása során annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, felvilágosítást kérhet, bárkitől okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását kérheti. A felvilágosítás megadása és az adatszolgáltatás nem tagadható meg akkor sem, ha az adat üzleti titoknak, banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, biztosítási titoknak minősül. A vizsgálati eljárás szempontjából lényeges államtitkot és szolgálati titkot a Hivatal az e törvényben szabályozott vizsgálati eljárásában megismerheti. A vizsgáló és a Hivatal elnöke által megismert titok megtartására az államtitkokról és a szolgálati titokról szóló törvényi rendelkezések irányadók.

(2) A Hivatal felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához szükséges adatokat, ideértve a természetes személyazonosító adatait. Az ügyfél nem köteles a saját, vagy a vizsgálat tárgyát képező eljárásra vonatkozó törvény szerinti hozzátartozója jogsértését beismerő nyilatkozatot tenni.

(3)[5] A Hivatal - az érintett hozzájárulása vagy kifejezett kérelme hiányában, a különleges adatok kivételével - a vizsgált magatartással összefüggésben jogosult kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének természetes személyazonosító adatait és a vizsgálati eljárás e törvényben meghatározott céljával kapcsolatos, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően megismert személyes adatait, amelyek felhasználása az eljárás eredményes lefolytatásához szükségesek. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás e törvényben meghatározott céljával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a Hivatal az ilyen adatot haladéktalanul felismerhetetlenné teszi.

(4) A Hivatal az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének a (3) és a (4) bekezdésben megjelölt személyes adatait a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartás bizonyítása céljából kezelheti. Az adatkezelés határideje az eljárás jogerős befejezésétől számított két év; ha a Hivatal döntése ellen jogorvoslati eljárás indult, e határidőt a bíróság jogerős határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.

(5) A vizsgálati eljárásban lefolytatott szemle során a szemlét végző személy eljárási jogosultságát az e célból kiállított megbízólevéllel igazolja.

(6) Ha a szemlét végző személy a lefoglalt iratot vagy adathordozót - a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával - a birtokosának őrizetében hagyja, az iratokat vagy az adathordozót megőrzésre alkalmas módon vagy külön helyiségben lezárja és lepecsételi.

(7) Az ügyvéd és a közjegyző kivételével a tanú meghallgatható az ügyfélnek a vizsgálati eljárás szempontjából jelentős védett adatának minősülő tényről akkor is, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól.

(8)[6] Az eljárás lefolytatására kijelölt személy az eljárását kizáró okként köteles bejelenteni a Hivatal elnökének, ha olyan ügyben jelölték ki az eljárásra, amelyben saját maga vagy közeli hozzátartozója az ügyben érintett gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik; gazdasági társaság, alapítvány, egyesület vagy egyház, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület vagy az egyház ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

Az eljárási bírság

11. § (1) A vizsgálati eljárásban kiszabott eljárási bírság legkisebb összege természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében a bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

(2) Ha a megbírságolt a bírság alapjául szolgáló magatartással felhagy, a Hivatal a bírságot elengedheti vagy mérsékelheti.

A vizsgáló jelentése

12. § (1) A vizsgálati eljárásban a tényállás tisztázását követően az eljárást lefolytató személy (a továbbiakban: vizsgáló) jelentést készít, amelyet a Hivatal elnöke elé terjeszt.

(2) A jelentés tartalmazza a következő adatokat:

a) a vizsgálati eljárás tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,

c) a vizsgáló indítványát

ca) a vizsgálati eljárás további eljárási cselekményeire, illetve - szükség esetén - az ideiglenes intézkedés elrendelésére, más szerv, hatóság eljárásának kezdeményezésére, feljelentés tételére,

cb) a tisztességes eljárás megsértésének megállapítására vagy ennek mellőzésére,

cc) az alkalmazandó jogkövetkezmény típusára és mértékére.

(3) A vizsgáló a jelentésben javaslatot tehet az eljárás megszüntetésére és annak határozattal való megállapítására is, hogy a vizsgálati eljárás eredményeként a vizsgálati eljárás elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, vagy a vizsgálati eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárás követelményének a megsértése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

A Hivatal döntései

13. § (1) A Hivatal elnöke a vizsgálati eljárás során feltárt tényállás és a bizonyítékok mérlegelése alapján

a) ha a vizsgált magatartás, tevékenység a 2. §-ban meghatározott valamely tényállást megvalósította, e tényt határozatában megállapítja, és

aa) elrendeli a tisztességes eljárás követelményeit sértő állapot megszüntetését,

ab) megtiltja a tisztességes eljárás követelményeit sértő magatartás további folytatását, továbbá

ac) az e törvényben meghatározott joghátrányokat alkalmazza;

b) az eljárást megszünteti és a határozatában megállapítja, hogy a vizsgálati eljárás elrendelésére okot adó feltételezett körülmények nem állnak fenn, vagy a vizsgálati eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg a tisztességes eljárás követelményeinek megsértése, és a vizsgálati eljárás folytatásától sem várható eredmény; vagy

c)[7] végzésben úgy rendelkezhet, hogy az iratokat a vizsgálónak visszaadja, ha megállapítja, hogy a tényállás teljes körű tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve a vizsgálati eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt, ebben az esetben legfeljebb két hónapos határidőt állapíthat meg a vizsgáló részére.

(2) A döntést a bejelentővel is közölni kell.

14. § (1) A tisztességes eljárás követelményét sértő magatartással elért előnyt az állam javára meg kell fizetnie annak a személynek vagy szervezetnek, akinek a javára a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás előny szerzését eredményezte, feltéve, hogy e személy, vagy e szervezet vezetője, alkalmazottja vagy tagja e magatartásról és az ebből származó előnyről tudott, illetve erről e személyek bármelyikének kellő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna.

(2) A Hivatal a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásból elért előny visszafizetéséről határozatban rendelkezik. A Hivatal a határozatban közérdekvédelmi bírságot állapít meg azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, akinek a javára a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás előny szerzését célozta vagy eredményezte.

A közérdekvédelmi bírság mértéke

a) az előny összegének felétől - ha az elért vagy elérni kívánt előny a 25 millió forintot nem haladja meg - az elért vagy elérni kívánt előny összegéig,

b) az előny összegének felétől - ha az elért vagy elérni kívánt előny a 25 millió forintot meghaladja - az elért vagy elérni kívánt előny kétszereséig

terjedhet.

(3) A közérdekvédelmi bírság összegét az eset összes lényeges körülményeire - a tisztességes eljárás követelményének megsértésével biztosított vagy biztosítani kívánt előny tényére vagy mértékére, a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A bírság összegét emelő tényezőként kell értékelni, ha a magatartás a környezet, az élelmiszerbiztonság, a közegészségügyi ellátás veszélyeztetését, vagy a fogyasztók, üzletfelek érdekeinek sérelmét is okozta.

(4) Az előny mértékének meghatározásához az elért jövedelmet, vagy vagyonnövekedést kell figyelembe venni. Az elérni kívánt jövedelem esetében becslés útján az előnyt olyan mértékben kell megállapítani, mintha a szervezet jövedelemvagy vagyonnövekedést ért volna el.

(5) A Hivatal a pert indít azzal a felügyeletre vagy ellenőrzésre kötelezett személlyel szemben, aki a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásról és az ebből származó vagy várható előnyről tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna.

(6) Ha a bíróság megállapítja, hogy a felügyeletre vagy ellenőrzésre kötelezett személy a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásról és az ebből származó vagy várható előnyről tudott, vagy kellő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, az alperesnek legalább egy évre, de legfeljebb három évre megtiltja a vezető tisztségviselő foglalkozás gyakorlását.

(7) A Hivatal, ha a felügyeletre vagy ellenőrzésre kötelezett személy a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásról és az ebből származó vagy várható előnyről tudott, köteles a vezető tisztségviselő foglalkozás gyakorlásának megtiltása iránt ideiglenes intézkedés iránti kérelmet benyújtani a bírósághoz. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről 30 napon belül dönt, a határidő elmulasztása esetén az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Hivatal fellebbezhet a Pp. 156. § (6) bekezdés alapján.

(8) Az (5) bekezdés szerinti peres eljárásban

a)[8] az ítélőtábla székhelye szerinti törvényszék - az ítélőtábla illetékességi területén - jár el,

b) a bíróság soron kívül jár el.

Bírság az alaptalan bejelentés esetén

15. § (1) Ha a Hivatal a vizsgálati eljárása során kétséget kizáróan megállapítja, hogy a bejelentés alaptalan, és erről a bejelentő tudott, vagy a tőle elvárható körültekintés alapján tudnia kellett volna (a továbbiakban: rosszhiszemű bejelentő), a bejelentő természetes személyt legalább ötvenezer, legfeljebb háromszázezer forint, a bejelentő szervezetet legalább kétszázezer, legfeljebb egymillió forint összegű rendbírsággal sújthatja. A Hivatal az alaptalan bejelentésben foglalt adatokat a megalapozatlanság megállapításáról szóló döntése jogerőre emelkedése időpontjában törli.

(2) A Hivatal a bejelentőt a bejelentés megtételekor tájékoztatja az alaptalan bejelentés megtételének jogkövetkezményeiről. Ha a bejelentő a tájékoztatás alapján nyomban feltárja bejelentése alaptalanságát, vele szemben nem lehet az (1) bekezdés szerint bírságot kiszabni, és a Hivatal a bejelentésben foglalt és a vizsgálat során keletkezett adatokat haladéktalanul törli.

(3) Ha a Hivatal a rosszhiszemű bejelentőt az (1) bekezdés szerint bírsággal sújtja, az alaptalan bejelentéssel érintett természetes személyt, szervezetet annak kérelmére - a 8. § (3) bekezdésétől eltérően - a Hivatal tájékoztatja a rosszhiszemű bejelentő nevéről.

(4) A rendbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a bejelentéssel valószínűsíteni szándékozott sérelem súlyát és az indokolatlan eljárással az ügyfélnek okozott sérelmet, valamint tekintettel kell lenni a rendbírsággal sújtott személy (szervezet) vagyoni, jövedelmi viszonyaira is.

A bejelentő díjazása

16. § (1) Ha a Hivatal a tisztességes eljárás követelményének megsértése miatt bírságot szabott ki, a Hivatal elnöke a bejelentőt díjazásban részesíti, amelynek összege a megállapított bírság 10%-a.

(2) A díjban nem részesülhet a rosszhiszemű bejelentő, az a személy, akit a bejelentésben foglalt magatartással összefüggésben jogszabály alapján feljelentési kötelezettség terhel, aki részt vett a tisztességes eljárás követelményének a megsértésében, továbbá az sem, aki a korábban tett nyilatkozatában a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartás, illetve tevékenység felderítése szempontjából fontos tényt vagy körülményt elhallgatott, illetőleg valótlan adatot közölt.

(3) Nincs helye a díj kifizetésének, ha

a) a Hivatal a bejelentés időpontja előtt a bejelentésben közölt információval már rendelkezett,

b) a bejelentés olyan közigazgatási hatósági ügyre vonatkozik, amelyben a bejelentő ügyfélként vett részt, de nem élt a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséggel, vagy jogorvoslati kérelmében a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásra nem hivatkozott.

(4) A díjjal összefüggő közterhek megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettségét a Hivatal teljesíti.

(5) Ha a Hivatal megállapítja, hogy olyan ok merült fel, amely a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint a díjfizetést kizárja, a bejelentőt a díj visszafizetésére kötelezi.

(6) A díj nem követelhető vissza azon a címen, hogy a bíróság a Hivatal bírságot kiszabó határozatát megsemmisítette, kivéve, ha a bíróság megállapította, hogy a bejelentés rosszhiszemű volt.

A döntés nyilvánosságra hozatala

17. § (1) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatát a jogerőre emelkedést követően az ügyfél nevének, illetve elnevezésének feltüntetésével, de a határozatban szereplő természetes személyek többi személyes adatának felismerhetetlenné tételét követően a honlapján közzéteszi. Ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a közzétételre a bíróság határozatát követően kerülhet sor.

(2) A Hivatal a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatát a határozatban szereplő természetes személyek személyes adatainak felismerhetetlenné tételét követően, akkor teszi közzé, ha azt az ügyfél kifejezetten kéri. A közérdekből nyilvános adatokat nem lehet törölni. A határozat közzétételének nem akadálya az, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a közzététel során jelezni kell. Ha a Hivatal határozatának közzétételére került sor, az eljárást befejező határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

(3) A Hivatal a vele történt közlését követően haladéktalanul nyilvánosságra hozza a honlapján a Hivatal határozatának felülvizsgálatáról szóló jogerős bírósági határozatot. A nyilvánosságra hozatal során az (1) és a (2) bekezdés szerinti korlátokkal kell a személyes adatok megismerhetőségéről gondoskodni.

II. FEJEZET

A HIVATAL FELADATAI A KORRUPCIÓ MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN

18. § (1) A Hivatal elemzi a korrupcióval összefüggő társadalmi és gazdasági folyamatokat, és a korrupció elleni kormányzati politika hatékonyságát. A Hivatal e feladataival összefüggésben rendszeresen elemzi különösen azokat a döntéshozatali folyamatokat, amelyek korrupciós kockázatot jelentenek, és javaslatot tesz a kockázatok csökkentésére.

(2)[9] A Hivatal - az érintett szakmai és egyesületek és szakértők bevonásával előkészített - középtávú, legalább ötéves ciklusokra tervezett korrupcióellenes stratégia kialakítására tesz javaslatot a Kormány részére.

(3) A Hivatal a Kormány által elfogadott stratégia végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokra tekintettel javaslatot dolgoz ki:

a) a stratégia végrehajtása érdekében az érintett szervezetek munkájának összehangolására;

b) az e célra rendelkezésre álló források elosztására és felhasználására.

(4) A Hivatal által feltárt korrupciós kockázatok csökkentésére tett javaslatokat, valamint a korrupcióellenes stratégiát - figyel embe véve más szervezetek javaslatait és tapasztalatait is - az igazságügyért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé. Az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik a korrupcióellenes kormányzati feladatok koordinációjáról is.

19. § (1) A Hivatal az e törvény alapján lefolytatott vizsgálatával összefüggő tapasztalatai alapján

a) felhívja a figyelmet a vizsgált szervezetek körében feltárt fontosabb kockázatokra,

b) elemzi a már létező integritási, illetve belső, közérdekű bejelentési rendszerek erősségeit és gyengeségeit,

c) ajánlásokat fogalmaz meg a szervezeti integritás irányítási rendszerek erősítése érdekében és a tekintetben, hogy milyen ellenőrzési, felügyeleti eszközök bevezetésére vagy javítására van szükség a kockázatok kezelése érdekében.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben megfogalmazott ajánlásainak címzettje szükség szerint az érintett szerv, illetőleg a kockázatokkal érintett szervezetek csoportja.

III. FEJEZET

A KÖZÉRDEK SÉRELMÉRE VONATKOZÓ BEJELENTÉS ÉS A BEJELENTŐ VÉDELMÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A bejelentő védelme

20. § (1) Haa munkavállalónak tudomása van arról, vagy kellő alappal feltételezi, hogy a munkáltatónál a munkáltató magatartása, vagy a munkáltató működési körébe tartozó okok következtében a közérdek bármilyen sérelme következett vagy következhet be, bejelentéssel (a továbbiakban: közérdekvédelmi bejelentés) fordulhat a munkáltatóhoz, továbbá a munkáltató tevékenységének felügyeletére jogosult munkáltatói szervhez, vagy ha a munkáltatónál e bejelentésekre eljárásrendet alakítottak ki, az eljárásrendben meghatározott szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv köteles a közérdekvédelmi bejelentésről jegyzőkönyvet felvenni, ennek egy példányát a bejelentőnek átadni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv köteles a közérdekvédelmi bejelentésben foglaltakat kivizsgálni, kivéve, ha azok nyilvánvalóan megalapozatlanok.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a bejelentő személyes adatait az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és gondoskodik arról, hogy más a zártan kezelt adatokat ne ismerhesse meg. E szerv a bejelentő személyére vonatkozó adatokat csak akkor teheti más számára megismerhetővé, ha ehhez a bejelentő kifejezetten hozzájárult.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közérdekvédelmi bejelentést elutasítja, vagy azokat a munkavállaló véleménye szerint nem vizsgálta ki teljes körűen, a munkavállaló a Hivatalhoz fordulhat.

21. § (1) A munkavállaló a 20. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - választása szerint - a munkáltató helyett a közérdekvédelmi bejelentést közvetlenül a Hivatalnál, illetve a bejelentés tárgya szerinti ügy kivizsgálására hatáskörrel rendelkező hatóságnál is megteheti.

(2) Ha a munkavállaló Hivatalnál tett közérdekvédelmi bejelentése a munkáltató magatartása, vagy a munkáltató működési körébe tartozó okok következtében a tisztességes eljárás követelményét sértő magatartásra vonatkozik, a Hivatal az 5. § vagy a 6. § szerint jár el.

(3) Ha a munkavállaló Hivatalnál tett közérdekvédelmi bejelentése a munkáltató magatartása, vagy a munkáltató működési körébe tartozó okok következtében

a) az élet, az egészség vagy a testi épség közvetlen veszélyeztetésére,

b) a munkáltató vagy más munkavállaló által elkövetett bűncselekményre vagy

c) a környezet súlyos veszélyeztetésére

vonatkozik, de a tisztességes eljárás sérelmének megvalósulására nem tartalmaz adatot, és ezért a Hivatal vizsgálati jogkörrel sem rendelkezik, a Hivatal a hatáskörrel rendelkező illetékes szervnél eljárást kezdeményez, vagy a külön törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén ügyészi intézkedésre tesz javaslatot, szabálysértésre vagy bűncselekményre utaló adat esetén feljelentést tesz.

(4) A munkavállaló közérdekvédelmi bejelentése nem érinti a munkavállaló külön törvény alapján fennálló feljelentési vagy intézkedési kötelezettségét.

(5) A bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt.

22. § (1) A munkavállalót a 20. § (1) bekezdésében meghatározott szervnél, vagy a Hivatalnál, illetőleg a más hatóságnál tett közérdekvédelmi bejelentés miatt sem közvetlen, sem közvetett hátrány nem érheti, különösen a következő területeken:

a) a foglalkoztatási jogviszony teljesítése során, a foglalkoztatási jogviszonyból származó jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével összefüggésben;

b) a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő képzésekkel összefüggésben;

c) a munkafeltételek, a teljesítménykövetelmények megállapítása és biztosítása tekintetében;

d) a foglalkoztatási jogviszony alapján járó munkabér, továbbá valamennyi juttatás megállapításában és biztosításában;

e) a minősítés és az előmeneteli rendszer biztosítása tekintetében;

f) a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben alkalmazható hátrányos jogkövetkezményekkel járó munkáltatói intézkedések, a fegyelmi és a kártérítési felelősség érvényesítése tekintetében;

g) a foglalkoztatási jogviszony módosítására irányuló munkáltatói ajánlat tekintetében;

h) a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan, valamint a megszüntetéssel összefüggő munkáltatói nyilatkozatok tekintetében.

(2) Jogvita esetén a munkavállalónak kell igazolnia, hogy a közérdekvédelmi bejelentést megtette, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy intézkedése nincs összefüggésben a közérdekvédelmi bejelentéssel, illetve a bejelentés rosszhiszemű voltát.

23. § (1) A munkavállaló kérelmére a Hivatal védelmet nyújt a munkavállalónak, ha a közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltató vagy más részéről hátrány érte, vagy az eset körülményei alapján fennáll a veszélye annak, hogy hátrány éri. Ennek körében a Hivatal a munkavállalónak jogi tanácsadást nyújt, szükség esetén jogi képviseletet és anyagi támogatást biztosít. A munkavállaló kérelmére a munkavállaló személyes adatait a Hivatal zártan kezeli.

(2) A munkavállaló kérelmére a Hivatal a munkavállaló részére - ügyvédi megbízás útján - a közérdekvédelmi bejelentés miatt a munkáltató által okozott hátrányra alapított jogvita esetén jogi képviseletet, továbbá anyagi hátránnyal járó munkáltatói intézkedés esetén pénzbeli támogatást biztosít. A jogi képviselet költségét a Hivatal megelőlegezi. Ha a bíróság az ügyvéd díjának viselésére a munkáltatót kötelezte, a megelőlegezett díjat a munkáltató köteles az állam javára megfizetni, az ítélet erre vonatkozó rendelkezése szerint.

(3) Ha a munkavállaló a védelme érdekében a Hivatal eljárását kezdeményezte, az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása nem kezdeményezhető.

24. § (1) Kérelmére azt a munkavállalót, akinek a jövedelmi viszonyai a közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggő munkáltatói intézkedés miatt jelentősen megromlottak, a Hivatal támogatásban részesítheti. A támogatás mértéke legfeljebb a közérdekvédelmi bejelentés időpontjában érvényes munkabér és a munkáltatói intézkedés folytán csökkent munkabér különbözete, de legalább annak 50%-a, vagy ha munkabérben már nem részesül, a kiesett munkabér 75%-a. A támogatás feltétele, hogy a munkavállaló jogvitát kezdeményezzen a munkáltatói intézkedéssel és az abból eredő jövedelemcsökkenéssel összefüggésben. A támogatás a jogvitát elbíráló bírósági döntés jogerőre emelkedésének időpontjáig folyósítható.

(2) A támogatásról és annak mértékéről mérlegelési jogkörében a Hivatal dönt. A kérelem elbírálása és a támogatás feltételeinek meghatározása során figyel embe kell venni a munkavállaló jövedelmi helyzetét, jövedelmi viszonyai megromlásának okait és körülményeit, így különösen azt, ha a jövedelmi viszonyainak megromlása a munkavállaló és a vele együtt élő, tartásra szoruló, valamint a munkavállalótól rendszeres tartásban részesülő további közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Mérlegelése során figyelembe veszi továbbá a bejelentés és a munkáltatói intézkedés közötti összefüggés valószínűségét.

(3) A támogatás mértékét és feltételeit a Hivatal elnöke határozatban állapítja meg.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerint nyújtott támogatás a munkáltató kártérítési felelősségét nem érinti. A bíróság a kártérítés és járulékai összegéből az anyagi támogatásnak megfelelő összeg állam javára történő megfizetésére kötelezi a munkáltatót.

25. § Ha a bejelentést tevő munkavállalót, vagy a polgári jog szerinti közeli hozzátartozóját a közérdekvédelmi bejelentéssel összefüggésben a munkáltatón kívüli más szervezet, személy részéről érte hátrány, vagy az eset körülményei alapján fennáll a veszélye annak, hogy hátrány éri, a munkavállaló, illetve a közeli hozzátartozója részére a Hivatal a 23. és 24. § szerint védelmet nyújt, azzal, hogy

a) munkavállalón a közeli hozzátartozót is érteni kell,

b) jogvita esetén a hátrányt okozó szervezetnek, személynek kell bizonyítania, hogy az intézkedése nincs összefüggésben a közérdekvédelmi bejelentéssel.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések

26. § Ez a törvény 2010. április 1-jén lép hatályba.

27. § Az e törvényben meghatározott joghátrány alkalmazására csak olyan cselekmény miatt kerülhet sor, amelyet e törvény hatálybalépését követően követtek el, vagy az a törvény hatálybalépését követően fejeződött be. A törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett (befejezett) cselekmények esetében a Hivatal nem folytat vizsgálati eljárást, azonban a tudomására jutott információk alapján szükség esetén feljelentést tehet, illetől eg más szerv eljárását kezdeményezheti, továbbá a bejelentőt védelemben részesítheti e törvény szabályai szerint.

28. §[10]

Módosító rendelkezések

29. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el."

(2) A Btk. 77/B. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vagyonelkobzást kell elrendelni arra]

"e) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt."

(3) A Btk. 251. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetőleg tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen előnyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(4) A Btk. 254. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan előnyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik."

(5) A Btk. 255. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(6) A Btk. 255/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

(7) A Btk. 258/F. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban"

(8) A Btk. 258/F. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"258/F. § Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy nemzetközi kapcsolatban még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 258/B-258/D. §) követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

(9) A Btk. a következő 258/G. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Értelmező rendelkezés

258/G. § E cím alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult."

30. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. Ha a közigazgatási szerv által hozott határozattal elbírált ügyben a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt vizsgálati eljárást indított, a perben beavatkozóként részt vehet."

(2) A Pp. 332. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű ügyfél vagy a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv ügyfélként szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről."

(3) A Pp. 335/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"335/B. § (1) A közigazgatási perekben az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő perek egyesítésének is helye van. Ha az egyesítést több, azonos hatáskörű bíróság is elrendelte, a továbbiakban az jár el, amely az egyesítésről korábban határozott.

(2) Az azonos hatáskörű bíróságok előtt folyamatban lévő pereket egyesíteni kell, ha a közigazgatási szerv által hozott határozattal elbírált ügyben a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv is eljárt, és a közigazgatási szerv, valamint a közbeszerzési és közérdekvédelmi feladatok ellátására külön törvényben kijelölt szerv által elbírált ügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata folyamatban van."

31. § A Tpvt. a következő 79/A. és 79/B. §-sal egészül ki:

"79/A. § (1) Díjra jogosult az a természetes személy, aki nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyítékot szolgáltatott a Gazdasági Versenyhivatal részére a 11. §-ba vagy az EK-Szerződés 81. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a versenytárgyalási összejátszást is -, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányult.

(2) Nélkülözhetetlen bizonyítéknak minősül az olyan információ is, amely alapján a bíróság olyan, a 65/A. § szerinti vizsgálati cselekményt engedélyez, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés szerinti bizonyíték birtokába jut. A szolgáltatott bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha olyan más bizonyítékkal helyettesíthető, amelyhez utóbb jutott a Gazdasági Versenyhivatal.

(3) Az e §-ban meghatározott díj összege az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb ötvenmillió forint. Több, különböző természetes személy által szolgáltatott nélkülözhetetlennek minősülő bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy természetes személy csak egyszeri díjra jogosult.

(4) Nem jogosult a díjra annak a vállalkozásnak a törvényes képviselője, amelynek nevében a 78/A. § szerinti, bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet nyújtottak be.

(5) Nem jár díj a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után. Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás a díj kifizetése előtt megindul, a díj kifizetését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. Ha a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének jogerős megállapítására a díj kifizetése után kerül sor, a jutalmat vissza kell fizetni a Gazdasági Versenyhivatal számára.

(6) A díj több személy részére való kifizetésének nincs helye, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az érintett bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. Ilyen esetben egyszeri jutalmat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.

(7) Nem követelhető a díj visszafizetése arra tekintettel, hogy a bíróság a kiszabott bírságot csökkentette vagy hatályon kívül helyezte, vagy úgy változtatta meg az eljáró versenytanács határozatát, melynek következtében a szolgáltatott bizonyíték nélkülözhetetlensége megszűnik, kivéve mindegyik esetben, ha a határozat megváltoztatására az informátor által szolgáltatott bizonyítéknak a szolgáltató magatartására visszavezethető jogellenességére tekintettel került sor.

79/B. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles biztosítani azt, hogy azok a személyek, akik feltételezésük szerint a 79/A. § (1) bekezdése alá eső irattal rendelkeznek, személyazonosságuk feltárása nélkül tudakozódhassanak az irat feltehető minősítéséről. A tudakozódó személyt figyelmeztetni kell arra, hogy a vele közölt előzetes minősítés nem köti a Gazdasági Versenyhivatalt, továbbá tájékoztatni kell a díjra vonatkozó szabályokról.

(2) A feltehetően a 79/A. § (1) bekezdésében említett iratot szolgáltató személyt tájékoztatni kell a 79/A. § szerinti díjazás szabályairól. Az iratot szolgáltató személy díjigényét legkésőbb a tájékoztatástól számított öt napon belül köteles közölni a Gazdasági Versenyhivatallal. A díjat igénylőt figyelmeztetni kell arra, hogy a törvény tanúként való meghallgatását is lehetővé teszi, illetve arra, hogy kérelmezheti személyazonosító adatainak zárt kezelését. E kérelem teljesítése nem tagadható meg, de a kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy személyazonosító adatainak zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott irat bizonyító erejére.

(3) Ha a vizsgáló, vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott irat alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről meghallgatás keretében tájékoztatja az iratot szolgáltató személyt, illetve kérelmére az irat visszautasításáról külön végzést hoz. A meghallgatás jegyzőkönyve, illetve a külön végzés nem betekinthető iratnak minősül.

(4) A díj kifizetéséről az eljáró versenytanács a (2) bekezdés szerinti igényt előterjesztő személyek vonatkozásában külön végzést hoz, legkésőbb az eljárást befejező határozatának meghozatalát követő harminc napon belül. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet.

(5) A díj a (4) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes. A kifizetésről a Gazdasági Versenyhivatal bírságbevételi számlája terhére kell intézkedni.

(6) Ha a jutalmat vissza kell fizetni, ennek az eljáró versenytanács e tárgyban, legkésőbb a visszafizetést megalapozó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül hozott külön végzése alapján van helye. A végzés ellen az érintett személy külön jogorvoslattal (82. §) élhet. A visszafizetendő díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül."

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Katona Béla s. k.,

az Országgyűlés elnöke