2011. évi CLXVI. törvény

Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról[1]

I. FEJEZET

A BÍRSÁGBEVÉTELEK KÖZPONTOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3) bekezdésben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható."

(2) A Kkt. 12. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A közlekedési hatóság a (4) bekezdés szerinti bírság összegének meghatározása során a következőket mérlegeli:

a) a közvetlen balesetveszély lehetősége,

b) a tilalom megszegésének ismétlődése,

c) a tájra gyakorolt romboló hatás mértéke,

d) a termőföld engedély nélküli foglalásának súlya."

(3) A Kkt. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzése, továbbképzése és utánképzése, valamint a szakoktatói, iskolavezetői és vizsgabiztosi tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében nem végezhető."

(4) A Kkt. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőket 200 000 Ft-ig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képző szerv tevékenységét - jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja."

(5) A Kkt. 19. § (1) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A közúti árutovábbítási és az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységekre

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-ei 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 2009/1072/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései, valamint

c) az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései

e törvénnyel és a 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja alapján kiadott kormányrendelettel együttesen alkalmazandó.

(1a) A közúti árutovábbítási, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállítási tevékenység (a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás), valamint a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, továbbá az e tevékenységekhez használt járművek üzemeltetése a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel végezhető."

(6) A Kkt. 19. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A közlekedési hatóság az uniós jogi aktusban, az e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott jogszabályban meghatározott engedélyhez, vagy meghatározott okmány meglétéhez kötött közúti közlekedési szolgáltatással, valamint saját számlás áru- és személyszállítással kapcsolatban az engedélyezési eljárás, a tevékenység ellenőrzése, az engedély felfüggesztése, vagy visszavonása, és az ezzel összefüggő szankciók megállapítása, az uniós jogi aktusban meghatározott járművezetői igazolvány kibocsátása, megtagadása és visszavonása során

a) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személyre,

b) a gazdálkodó szervezet szakmai irányítójára,

c) az egyéni vállalkozóra, valamint

d) egyszemélyes gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság tulajdonosára, továbbá

e) a járművezetői igazolvány tekintetében a járművezetőre

vonatkozóan a megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság az engedélyezett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt, a járművezetői igazolvány érvényességi időtartama alatt, vagy az engedély megtagadását vagy visszavonását követő naptári év végéig kezeli."

(7) A Kkt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kiszabott bírság összegének megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítás összegét - az azt megállapító döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság letétként kezeli."

(8) A Kkt. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírság ismételten kiszabható."

(9) A Kkt. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az e törvény 8. § (1) bekezdés h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, a díjpolitika megalapozására, valamint a díj- és pótdíjszedésre, a pótdíj behajtására és a díjellenőrzésre vonatkozó, továbbá a miniszter által rendeletben megállapított, közlekedési infrastruktúrával összefüggő állami feladatok pénzügyi forrásait a költségvetési törvényben a 33. § (5) bekezdésében meghatározott szerv költségvetésében kell megállapítani."

(10) A Kkt. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelője, az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezet a díjfizetés ellenőrzése érdekében a díjfizetés ellenében használható országos közutakról szóló jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről, amelyet köteles a pótdíjfizetési felszólítás megküldésére jogosult szervezetnek haladéktalanul átadni."

(11) A Kkt. 33/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A használati díjakból származó bevétel a 32. § (4) bekezdésében meghatározott célokra, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében állami feladatokat ellátó NIF Zrt. más forrásból meg nem térülő működési költségeinek fedezetét biztosító támogatás nyújtására használható fel, ezen bevétel a 33. § (5) bekezdése szerinti szerv költségvetésének részét képezi."

(12) A Kkt. 33/B. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerint általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén az országos közutak használatának díjáról szóló jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, továbbá a (8) bekezdésben meghatározott szervezetek a díjfizetés ellenőrzése és a hatáskörükbe tartozó pótdíjkövetelés, vagy a pótdíjkülönbözetre vonatkozó követelés behajtására irányuló eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig kezelhetik a használati díjjal, vagy az annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíjjal összefüggő jármű-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek, a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szervezetek vagy az általuk megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára adni a pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizető üzemben tartó (gépjárművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával az ellenőrzésről kiállított jegyzőkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell a pótdíjfizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség két év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

(5a) Ha a gépjármű üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a közúti központi nyilvántartási szervhez elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre, az (5) bekezdés szerinti 60 napos határidő a tényleges üzembetartó ismertté válásától számítandó."

(13) A Kkt. 33/B. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A használati díj szedésére a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában megjelölt közútkezelő vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére a közlekedési hatóság és a 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti közútkezelők jogosultak."

(14) A Kkt. 33/B. §-t követően a következő 33/C. §-sal egészül ki:

"33/C. § (1) A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával, hatósági ellenőrzés keretében eljárva a következő intézkedések megtételére jogosultak:

a) a gépjárművet megállítani, a gépjármű helyzetét és állapotát dokumentálni, a gépjármű okmányait átvenni,

b) jogszerű intézkedés céljából az úthasználó személyazonosító okmányait és a gépjármű azonosító okmányait megvizsgálni,

c) a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve intézkedését kérni, és annak megérkezéséig feltartóztatni azt, aki a gépjármű okmányait nem adja át, vagy személyazonosságát nem igazolja, vagy az intézkedést más módon akadályozza,

d) a díjköteles útszakasz azonnali elhagyását elrendelni,

e) jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyv átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről jegyzőkönyv, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól másolat készítésére kizárólag jogsértés megállapítása esetén kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pont szerinti intézkedések megtételére, valamint ezen tevékenységhez kapcsolódóan a 33/B. § (4) bekezdés szerinti adatkezelésre a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve is jogosult."

(15) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

"5. A közúti közlekedési szolgáltatás, a saját számlás áruszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenység, valamint az autómentési tevékenység végzésének a feltételeit, továbbá a járművek üzemeltetésének általános feltételeit,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(16) A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő 18. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy)

"18. az e törvény 33/C. § (1) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult szervezet vagy szervezetek kijelölését,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(17) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy)

"1. a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott közlekedési engedélyek használatának részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg. )

(18) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép :

(Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy)

"28. a közút és műtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó műszaki szabályzatok, előírások, útmutatók megalkotására és kiadására vonatkozó eljárási szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg)

(19) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 29. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap

b) a miniszter, hogy)

"29. az e törvény 32. § (4) bekezdésében meghatározott állami feladatok végrehajtásának és a feladatok ellátásához szükséges források felhasználásának szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(20) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "c)-e) pontja" szövegrész helyébe a "c)-e) és l) pontja" szöveg, 25/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye" szövegrész helyébe a "külföldön bejegyzett telephely (fióktelep)" szöveg, 33/A. § (4) bekezdés "A használati díjakból" szövegrész helyébe "Az útdíjakból" szöveg lép.

(21) Hatályát veszti a 33/B. § (1) bekezdésében a " , valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét" szövegrész és a 48. § (3) bekezdés g) pontjának 5. alpontja.

2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adóhatóság szerencsejáték ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. Szerencsejáték ügyben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal."

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 79. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

"f) saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését."

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés alapján kiszabott pénzbírságot a munkavédelmi hatóság kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni."

4. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

4. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állattenyésztési bírságot a miniszter által e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott számlára kell befizetni."

(2) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"15. az állattenyésztési bírság befizetésének módját;"

5. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

5. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A bírság összegét a jogsértés által érintettek körének nagyságára, a jogsértés súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértés veszélyességére vagy károsító hatására, a bekövetkezett kár mértékére, a helyreállíthatóság lehetőségére és a jogsértéssel elért jogtalan előny mértékére tekintettel kell meghatározni."

6. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

6. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság szabja ki."

(2) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"11. a természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját;"

7. A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

7. § A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:)

"n) a halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat"

(rendeletben határozza meg.)

8. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

8. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az épített környezet alakításának és védelmének pénzügyi eszközökkel történő támogatására külön előirányzat szolgál."

(2) Az Étv. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. FEJEZET

EGYES KERESKEDELMI ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSÉRŐL

53/E. § E Fejezet alkalmazásában:

Kereskedelmi építmény: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti üzlet és bevásárlóközpont.

53/F. § (1) 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

(3) A (2) bekezdés szerinti felmentés iránti kérelmet a kereskedelemért felelős miniszterhez kell benyújtani. Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi építményre elvi építési, telekalakítási vagy építési engedélyezési eljárást a (2) bekezdésben foglalt miniszteri felmentéssel rendelkező kérelmező indíthat.

(4) A (2) bekezdés szerinti Bizottság a felmentésre irányuló kérelemről történő vélemény kialakítása során, valamint a kereskedelemért felelős miniszter a felmentésről való döntés meghozatala során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálja, különösen az alábbi szempontok szerint:

a) a tervezett építmény vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása, különösen a települést és annak vonzáskörzetét illetően,

b) az érintett település és annak vonzáskörzetéhez tartozó települések népességének kereskedelmi ellátottsága,

c) helyi és egyéb piaci lehetőségek.

53/G. § Az e Fejezet szerinti eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági eljárásnak minősül."

(3) Az Étv. 58. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdésben említett hatósági nyilvántartásnak minősül:)

"k) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggésben kiszabott bírságok nyilvántartása,"

(4)[2] Az Étv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 53/E-53/G. §-át az olyan építési engedélyezési eljárásban is alkalmazni kell, amelyeknél a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor az építési engedélyt az eljáró hatóság még nem adta ki, vagy - bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - a bejelentést még nem vette nyilvántartásba. Az ilyen eljárásban a 35. § (3) bekezdése nem alkalmazható. A kereskedelmi építményre kiadott, a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépése időpontjában hatályos elvi építési engedély hatálya 2015. december 31-ig meghosszabbodik."

(5) Az Étv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

"60/A. § Hatályát veszti a III/A. Fejezet, a 60. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 62. § (1a) bekezdése."

(6) Az Étv. 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

"d) az építésügyi bírság kiszabásának és nyilvántartásának részletes szabályait,"

(rendelettel állapítsa meg.)

(7) Az Étv. 62. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

"o) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői feladatának, felelősségének, az építési napló vezetésének, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság kiszabásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,"

(rendelettel állapítsa meg.)

(8) Az Étv. 62. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építményekre a fenntartható kereskedelemmel összefüggő építésügyi és környezetvédelmi, valamint kereskedelmi követelményeket,

b) az 53/F. § (2) bekezdésében meghatározott Bizottság összetételét és működését, továbbá

c) az 53/F. § (3) bekezdése szerinti felmentés iránti eljárás sajátos szabályait

rendeletben állapítsa meg."

9. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

9. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni."

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része."

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok befizetésére és a jogszabály alapján az eljáró hatóságot megillető eljárási költség felhasználására,"

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

10. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

10. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni

a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,

b) közösségi közlekedési eszközön,

c) munkahelyen,

d) közterületnek minősülő

da) a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,

db) a közforgalmú vasúti szolgáltatás nyújtására szolgáló vasúti üzemi létesítmények és a vasúti pálya tartozékainak személyforgalom számára megnyitott területein, közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 5 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben tilos.

(2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely

a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,

b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,

c) helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon, valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet dohányozni

a) a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,

b) szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként megjelölt, zárt légterű szobáiban, feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás egyébként nem tiltja.

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely

a) közoktatási intézményben,

b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,

c) az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.

(5) A (7) és (8) bekezdésben foglaltak szerint zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető

a) a 9. §-ban foglalt esetekben,

b) büntetés-végrehajtási intézményekben a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - számára,

c) az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára,

d) a munkavállalók részére, ahol a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a külön jogszabályban meghatározott korrigált effektív hőmérséklet a 24 °C-ot meghaladja.

(6) A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.

(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.

(8) Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és

b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének."

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni."

11. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

11. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni."

12. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

12. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

"t) a hajózási bírság kiszabása, megfizetése és kezelése részletes szabályainak az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,"

(rendeletben történő megállapítására.)

13. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

13. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Hatóságnak a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hatóság bevételét képezi."

14. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

14. § (1)[3]

(2) A Trtv. 8. § (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megküldi a köznevelés információs rendszerének. A Könyvtárellátó számára a köznevelés információs rendszerének kezelője a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, a 8/B. § (3) bekezdése szerinti adatokat átadja. A Könyvtárellátó a köznevelés információs rendszere adatai alapján a tankönyvrendeléseket összesíti, majd gondoskodik a tankönyvellátásról. A tankönyvellátás megszervezése során úgy köteles eljárni, hogy azzal a tankönyvellátás országos szinten leggazdaságosabb megvalósítását biztosítsa.[4]

(13) A tankönyvellátás feladatainak végrehajtásában - a Könyvtárellátóval kötött megállapodás alapján -közreműködhet más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó, vagy egyéb teljesítési segéd. Iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés) csak a Könyvtárellátóval állhat. A tankönyvellátási szerződést minden év január utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Jogszabály határozza meg, hogy a Könyvtárellátó milyen módon köteles részt venni a tankönyvellátás feladatainak a végrehajtásában, a tankönyvkölcsönzés megszervezésében."

(3) A Trtv. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása, amely a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadását, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszárú kezelés iskolán belüli feladatainak ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését jelenti, az iskola feladata és felelőssége. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve indokolt esetben az iskolán kívül. A hibás teljesítésért - a tankönyvek darabszám szerint történő átadását kivéve -a Könyvtárellátó felel.

(2) Az iskolai tankönyvellátás feladatainak végrehajtására - ha arról vagy egy részének elvégzéséről az iskola neki fel nem róható okból nem képes saját maga gondoskodni - a Könyvtárellátó és az iskola a tankönyvellátási szerződés keretében megállapodik. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a Könyvtárellátó látja el.

(3) Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.

(4) Az iskola a Könyvtárellátótól átvett tankönyveket a Könyvtárellátó nevében értékesíti, a beszedett vételárral elszámol a Könyvtárellátóval. A Könyvtárellátó az iskola által beszedett vételárából az iskola részére a Könyvtárellátó javaslata alapján az oktatásügyért felelős miniszter által megállapított mértékű jutalékot az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása jogcímén visszatéríti, amely az iskolai tankönyvellátás vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordítandó."

(4) A Trtv. 8/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tankönyvellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, pénzforgalmi számlaszám, képviselő neve),

b) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait,

c) azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól,

d) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit,

e) annak a személynek a nevét, aki a Könyvtárellátó, illetve az iskola részéről (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel,

f) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást,

g) az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására.

(2) Ha az iskolai tankönyvellátásban a Könyvtárellátó a 8/A. § (2) bekezdés szerint közreműködik, az iskola

a) a Könyvtárellátónak átadja a tanulóknak a (3) bekezdésben felsorolt adatait, a tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával,

b) tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól,

c) a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint helyet biztosít az értékesítéshez, illetve a tankönyvek biztonságos őrzéséhez.

(3) A tankönyvellátási szerződés keretei között a Könyvtárellátó és - kizárólag az iskolai tankönyvellátásban való közreműködése körében - annak teljesítési segéde jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók."

(5) A Trtv. 8/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek és a Könyvtárellátónak. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt tankönyv - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tanuló tulajdonába kerül.

(2) A tankönyvtámogatás összegét az iskola a Könyvtárellátónak utalja át."

(6) A Trtv. 8/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/F. § (1) A Könyvtárellátó az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehet igénybe olyan teljesítési segédet, amelyben a Könyvtárellátó vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában, továbbá amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) Nem vehet részt az iskolai tankönyvrendelés elkészítésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a Könyvtárellátóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) Az iskolai tankönyvválasztásban közreműködő pedagógus és az iskolai tankönyvellátás szervezésben közreműködő személy a Könyvtárellátótól és teljesítési segédjétől juttatást, kedvezményt semmilyen formában nem fogadhat el."

(7)[5]

(8) A Trtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46-51/A. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás indítható az ellen, aki nem tagja a Testületnek és nem tartja meg a tankönyvforgalmazói vagy tankönyvkiadói tevékenységre vonatkozó előírásokat. A fogyasztóvédelmi bírságot a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3) bekezdésében megjelölt számlára kell befizetni."

15. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása

15. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot a Nemzeti Foglalkoztatási Alap lebonyolítási számlájára kell befizetni."

(2) Az Fktv. 21. § (2) bekezdés c) pontjában az "MPA" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA)" szöveg, 24. § (1) bekezdésében, valamint 26. § (1) bekezdésében az "MPA" szövegrész helyébe az "NFA"szöveg lép.

16. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

16. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elektronikus kereskedelmi bírságot a Hatóság számlájára kell megfizetni."

17. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosítása

17. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A piacfejlesztési hozzájárulás, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság szed be."

18. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

18. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A minőségvédelmi bírságot a növénytermesztési hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni."

19. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

19. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi úthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. Ha a bírság kiszabásának alapját képező jogellenes állapotot a kötelezett a kitűzött határidőre nem szünteti meg, a bírság ismételten kiszabható. Az ismételt bírság felső határa 30 000 000 Ft."

20. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

20. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A forgalomba hozatali járulék az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok minőség-ellenőrzésének célját szolgáló előirányzat bevétele. A járuléktartozás megfizetésén túl a járulék mértékével azonos, de legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére köteles az a forgalomba hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni."

(2) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 43/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát."

(3) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 43/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni."

(4) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A minőségvédelmi bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni."

(5) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A borászati hatóság a bírság kiszabása során figyelembe veszi a jogsértéssel érintett borászati termék mennyiségét, a mulasztás gyakoriságát."

21. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

21. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A gyógyszerellátással kapcsolatos e törvény szerinti kötelezettség megszegése esetén a bírság összegét a betegek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására vagy az eset más a kötelezettségszegés súlyát érintő lényeges körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb összege százezer forint."

(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 20. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A bírságot az azt kiszabó gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni."

22. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

22. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni."

23. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

23. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzbírság összegét, illetve az alkalmazott jogkövetkezményt az eset összes körülményeire - így különösen a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a betegellátási érdekre - tekintettel kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható."

(2) A Gyftv. 72. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege a jogsértést elkövető vállalkozásnál az előző naptári évben a jogsértés tárgyát képező terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1%-a lehet."

(3) A Gyftv. 77. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"c) a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésével kapcsolatban kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeire vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

24. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

24. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"1. az e törvény alapján a Hivatal által kiszabható bírság mértékét," (rendeletben állapítsa meg.)

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 19. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 96. § (1) bekezdés b) pontjában a "külön jogszabályban" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben" szöveg lép.

25. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

25. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti mértékű késedelmi pótlék terheli."

26. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

26. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény 10. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"10. § Az Nvt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,

b) az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait.""

II. FEJEZET

VEGYES MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

27. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

27. §

(1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási jogszabályok irányadók. Az elítéltet gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz juttatás a külön jogszabályban meghatározottak szerint illeti meg.

(2) A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében közgyógyellátásra jogosult elítélt esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet biztosítja.

(3) A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.

(4) Az elítélt a büntetés-végrehajtási intézet orvosának szakmai javaslatára, az intézetparancsnok engedélyével a hozzátartozó vagy harmadik személy által finanszírozott gyógyszert, gyógyászati segédeszközt használhatja.

(5) Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez kötött egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a büntetés-végrehajtási intézet - különös méltánylást érdemlő esetekben - átvállalhatja."

(2) A Bv. tvr. (IV. fejezet VII. címe) a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap."

(3) A Bv. tvr. 118. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetesen letartóztatott)

"f) anyagi és egészségügyi ellátásban részesül, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a 47. §-ban és az 53/A. §-ban foglaltak szerint kap,"

(4) A Bv. tvr. 122. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elzárás végrehajtására az 5. §, a 19-22. §, a 25. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja, a 28. § a) pontja a rövid tartamú eltávozás kivételével, a 28. § b) és c) pontja, a 33. § (3)-(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a)-b), d)-f) pontja, a 43. §, a 47. § és az 53/A. § irányadók azzal, hogy az elzárást töltőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok."

28. Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása

28. § Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében az "55%-ának" szövegrész helyébe a "60%-ának" szöveg, a "85%-ának" szövegrész helyébe a "90%-ának" szöveg, 5. § (2) bekezdésében a "100%-ának" szövegrész helyébe a "105%-ának" szöveg, 6. § (1) bekezdésében a "25%-ának" szövegrész helyébe a "30%-ának" szöveg, 6. § (2) bekezdés b) pontjában a "20%-a" szövegrész helyébe a "30%-a" szöveg, 6. § (2) bekezdés d) pontjában a "30%-a" szövegrész helyébe a "20%-a" szöveg, 6. § (4) bekezdésében a "60%-a" szövegrész helyébe a "75%-a" szöveg lép.

29. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

29. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul."

(2) Az Flt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége."

(3) Az Flt. 39. § (12) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:"

(4) Az Flt. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg."

(5) Az Flt. 39/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvételével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult."

(6) Az Flt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § Annak a személynek az esetében, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg - a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból - a vizsgálatot végző szerv részére."

(7) Az Flt. 58. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

"d) a rendbírság kiszabásának, megfizetésének és kezelésének, e) az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetésének"

(szabályait.)

(8) Az Flt.

a) 19/B. § (1) bekezdésében, 20. § (1) és (2) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, a 39. §-át megelőző alcímében, 39. § (2), (4), (5), (8)-(10) és (12) bekezdésében, 39/A. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, valamint (9) és (10) bekezdésében, 39/B. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 39/C. § (4) és (6) bekezdésében, 39/D. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 40. §-át megelőző alcímében, 40. § (2) és (3) bekezdésében, 41. § (1)-(4) bekezdésében, 51/A. § (4) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 56. § (1) és (2) bekezdésében és 56/A. § (3) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

b) 20. § (2) bekezdésében, valamint 39/C. § (2) és (3) bekezdésében, a "Munkaerőpiaci Alapba" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapba" szöveg,

c) 21. § (4) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében és 52. §-ában a "Munkaerőpiaci Alapból" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szöveg,

d) 39. § (3) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alapon" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapon" szöveg,

e)[6]

f) 39/A. § (8) bekezdés c) pontjában a "c), valamint e)-g) pontjaiban" szövegrész helyébe a "c) és e) pontjában" szöveg,

g) 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

h) 41. § (3) és (4) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alapot" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapot" szöveg

lép.

30. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

30. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetője, és a távszerencsejáték szervezője csak olyan - a magyar hatóságok által közvetlenül és teljes körűen ellenőrizhető - valós idejű fizetési módot alkalmazhat, illetve fogadhat el, amely során a befizető személyazonosságának megállapítása kétséget kizáró módon lehetséges, valamint szolgáltatást csak ilyen módón beazonosított és regisztrált játékosnak nyújthat."

(2) Az Szjtv. 1. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A központi szervert informatikai biztonsági és zártsági szempontból, továbbá a rendszerben a központi szerver által futtatott játéklogikákat törvényi megfelelőségi szempontból auditálni kell. A rendszer vizsgálatára és auditálására kizárólag az aláíró eszközök, véletlenszám-generátorok és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában bejegyzett szervezet jogosult. Az auditálást abban az esetben kell megújítani, ha a technikai eszközökben, a technológiában, vagy informatikai vagy biztonsági környezetben, illetve alkalmazásban jelentős változás áll be. Az informatikai rendszer auditálására az a független szervezet jogosult, amely:

a) A 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályok alapján az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítását kijelölt szervezet.

b) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartott, az elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt szervezetek nyilvántartásában szerepel.

c) Az elektronikus aláírással kapcsolatos tanúsító tevékenységben legalább 10 év tapasztalattal és a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által regisztrált sikeres audittal rendelkezik, amely kiterjed a CommonCriteria EAL4 garanciaszintre is.

d) Bizonyított szaktudással és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által nyilvántartásba vett tanúsítási referenciákkal rendelkezik az alábbi területeken:

da) aláírás létrehozó eszközök;

db) aláírás-létrehozó eszközön az aláírás-létrehozó adat elhelyezése;

dc) aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazások;

de) elektronikus archiválás szolgáltatás.

(7b) A központi szerver tranzakciós szerverén a játékszervezői tevékenységből származó elektronikus tranzakciók alapján adatszolgáltatást nyújtani kizárólag abban az esetben lehet, ha az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Ezen követelménynek való megfelelés érdekében a játékszervezői tevékenységből származó, elektronikus formában kibocsátott adatszolgáltatást és azok alapját jelentő tranzakciós adatokat az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

a) A központi szerver tranzakciós szervere az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, elsősorban az elektronikus tranzakciók alapján készített jelentések megőrzését a megőrzési kötelezettség lejártáig (10 év) folyamatosan köteles biztosítani, úgy hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a módosítás, a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. Az archiválás szabályaira a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet az irányadó.

b) A játékszervezői tevékenységből származó tranzakciók gyűjtésére, valamint a tranzakciós adatok és jelentések megőrzésére kizárólag olyan hardver-szoftver környezet használható, amelyről az aláíró eszközök és egyéb elektronikus aláírási termékek tanúsítására kijelölt státuszú, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatbázisában nyilvántartott tanúsító szervezett által kiállított tanúsítvány igazolja, hogy megfelel a megőrzési köztelezettségben foglalt, zárt rendszer követelményeinek. A kijelölt státuszú tanúsító szervezet a tanúsítványt valamely - informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki, de legalább CommonCriteria EAL4 garanciaszinttel ekvivalens szoftverbiztonságot ír elő.

c) A központi szerver tranzakciós szervere kizárólag olyan szervezeti és környezeti biztonsági szinten üzemeltethető, amely megfelel COBIT szerinti előírásoknak. A központi szervert működtető szervezet működési kialakításának meg kell felelnie a PSZÁF 1/2007 ajánlásában foglalt kritériumoknak."

(3) Az Szjtv. 2. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § (4) Nem adható meg az engedély, ha]

"b) a kérelmező, illetőleg vezető tisztségviselője, vagy a szavazatok legalább 25%-ával rendelkező tagja a székhelye, vagy lakóhelye szerinti állam joga alapján büntetett előéletű, illetve a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül tulajdon elleni vagy pénzügyi szabálysértést, a játék és pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése vagy tiltott szerencsejáték szabálysértését követte el, illetőleg jogerős bírósági ítéletben megállapított, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti tevékenység korlátozása alatt áll,"

(4) Az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

"Az állami adóhatóság az e törvényben meghatározott ügyben hozott határozatot (végzést) jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja, ha

a) a közbiztonság vagy a közrend fenntartása érdekében, illetve a közszemérem, valamint játékosvédelmi, gyermek vagy ifjúságpolitikai érdek védelmében szükséges,

b) a döntéssel érintett tevékenység vagy mulasztás folytatása más közösségi érdek sérelmével járna,

c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, valamint ilyen kár bekövetkeztének elhárítása vagy következményeinek enyhítése érdekében.

Az állami adóhatóság jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja különösen az engedély felfüggesztését vagy a tevékenységtől történő eltiltást megállapító határozatot, ha a szerencsejáték-szervező nem teljesíti a játékadó bevallásával vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét."

(5)[7]

(6) Az Szjtv. 13. § (2) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

[13. § (2) Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha]

"e) 5 000 000 forintot meghaladó összegű játékadóra, vagy ismételten nem teljesíti a játékadó bevallásával, vagy megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét."

(7)[8]

(8) Az Szjtv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A távszerencsejátékok játékadója a 37. § 2.1. pontja szerinti tiszta játékbevétel 20%-a."

(9) Az Szjtv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami adóhatóság ellenőrei az adatgyűjtésre irányuló, illetve a játékban való részvétel útján történő ellenőrzés esetén az ellenőrzés befejezésekor igazolják az ellenőrzési jogosultságot. Ha a tényállás további tisztázása szükséges és az ellenőrzés felfedése az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné, az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzés befejezésekor sem igazolják ellenőrzési jogosultságukat és az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az állami adóhatóság legkésőbb a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott határidőig küldi meg az ügyfélnek, amennyiben a feltárt adatok alapján jogsértés állapítható meg és az állami adóhatóság hatósági eljárást indított. Az állami adóhatóság ellenőrei az ellenőrzött szerencsejátékban büntetőjogi, illetve szabálysértési jogkövetkezmények terhe nélkül vehetnek részt."

(10) Az Szjtv. 37. § 2. pontja a következő 2.1. és 2.2. ponttal egészül ki:

(2. Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.)

"2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyhónapban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadás csere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező/az engedély birtokosa által felszámított díjak és/vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik.

2.2. Tárgynegyedévi tiszta játékbevétel: a tárgynegyedévben befizetett tétek és a kifizetett nyeremények - ideértve a jackpot nyereményt is - különbözete."

(11) Az Szjtv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdését és 33. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontját 2012. január 1-jétől és első alkalommal 2012. január-március tárgynegyedévre kell alkalmazni."

(12) Az Szjtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § Az e törvény 1. § (3) bekezdés e) és f) pontja, 1. § (5b) bekezdése, 1. § (7) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 26. § (1a) és (1b) bekezdése, 26. § (22)-(25) bekezdése, 29/C. § (4)-(8) bekezdése, 37. § 23. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

(13) Az Szjtv.

1. 1. § (7) bekezdésében a "helyhez nem kötött" szöveg helyébe a "nem helyhez kötött" szöveg;

2. 2. § (1) bekezdésében a "(a továbbiakban együtt: távszerencsejáték.)." szöveg helyébe a "(továbbiakban együtt: távszerencsejáték)." szöveg;

3. 26. § (1a) bekezdésében a "(terminál konzol)" szöveg helyébe a "(terminál, konzol)" szöveg és a "találhatóak" szöveg helyébe a "található" szöveg;

4. 26. § (1b) bekezdésében az "a játékosok pedig szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak" szövegrész helyébe az "a játékosok - a nem helyhez kötött pénznyerő rendszerhez - szintén az internet mint távközlési rendszer útján kapcsolódnak." szöveg;

5. 26. § (20) bekezdésében az "ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták köthetők" szövegrész helyébe az "ugyanabban a játékteremben üzemelő I. kategóriába sorolt pénznyerő automaták és helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automaták köthetők." szöveg;

6. 33. § (2) bekezdésében a "ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 900 000 forintot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 forintot meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 900 000 forint" szövegrész helyébe a "ha a pénznyerő automata tiszta játékbevétele a tárgynegyedévben a 1 600 000 forintot - elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot -eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 1 600 000 forintot - elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forintot -meghaladó részének 20%-a. Több játékhellyel működtetett pénznyerő automata esetén 1 600 000 forint -elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén a 2 200 000 forint" szöveg;

7. 33. § (3) bekezdésében a "havonta" szöveg helyébe a "negyedévente", az "A százalékos mértékű játékadó a pénznyerő automata tárgyhavi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a." szövegrész helyébe az "A százalékos mértékű játékadó a helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer tárgynegyedévi pozitív előjelű tiszta játékbevételének 33%-a. A jackpot nyeremény a tiszta játékbevételt csökkenti." szöveg;

8. 33. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "havonta" szövegrész helyébe a "negyedévente" szöveg;

9. 38. § (2) bekezdés f) pontjában a "feltételeit, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjat külön rendeletben határozza meg" szövegrész helyébe a "feltételeivel, valamint a központi szerver működtetőjét megillető szolgáltatási díjjal," szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az Szjtv. 1. § (5a) bekezdés c) pontja.

31. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

31. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 211. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdésre tekintettel a szabadságra jogosító időt a 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani akkor is, ha a munkavállaló a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] igénybevételét 2011. augusztus 1-je és 2011. november 30-a között kezdte meg."

32. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

32. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, valamint a meg nem fizetett bírság miatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a bíróság, ügyészség által kiszabott eljárási, illetve rendbírság behajtására."

(2) Az Áht. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírság formájában előírt és központi költségvetési szerv által kiszabható fizetési kötelezettség kivételével a fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg."

(3) Az Áht. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A központi költségvetési szerv által kiszabott bírságból és az ehhez kapcsolódó késedelmi pótlékból származó bevétele - önálló szabályozó szerv és autonóm államigazgatási szerv törvényben meghatározott bevételei kivételével - a központi költségvetés központosított bevétele."

(4) Az Áht. 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A kincstár a 18/B. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében - a közoktatási, szociális, valamint gyermekvédelmi és gyermekjóléti önkormányzati és nem állami intézményfenntartók, intézmények részére a központi költségvetésből folyósított állami hozzájárulások és támogatások igénylése, elszámolása, elbírálása és jogszabályban meghatározott feltételei fennállásának ellenőrzése céljából - jogosult az intézményfenntartók támogatással érintett intézményeinek, szolgáltatóinak ellátotti körébe tartozó személyek neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, tanulói azonosítója, társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege kezelésére. A kincstár ezen személyes adatokat a támogatással való elszámolási határidejének lejártát követő öt évig, vagy - ha az későbbi -, a jogerős közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti."

(5) Az Áht. 24/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a tárgyévet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg."

(6) Az Áht. 54. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a törvényben meghatározott közfeladatok ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok formájában államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesül akkor is, ha törvény az alap forrásaként valamely - a (2) bekezdésben meghatározott - államháztartáson kívülről származó adójellegű befizetés, hozzájárulás, járulék meghatározott részét állapítja meg."

(7) Az Áht. 123/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2011. évben e törvény 27. § (3)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően

a) a fejezetet irányító szerv a (2) bekezdésben foglalt korlátozással a fejezeti kezelésű előirányzatok adott fejezeten belül - más központi költségvetési szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül más fejezeti kezelésű előirányzat javára - történő átcsoportosításáról,

b) a kormány a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez történő átcsoportosításáról

dönthet az évközben felmerülő, az adott fejezeti kezelésű előirányzat eredeti céljával, rendeltetésével nem összefüggő többletkiadások teljesíthetősége céljából.

(2) A fejezetet irányító szerv és a kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét azon fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében gyakorolhatja, amelyek esetén a költségvetési törvény alapján a teljesítés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül nem lépheti túl az előirányzatot."

33. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

33. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj - ideértve a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében meghatározott szolgálatfüggő nyugellátást is -, a hozzátartozói nyugellátás és törvényben meghatározott méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.

(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával, megállapításával és az adatszolgáltatással összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre - ideértve a bérmentesítő gép alkalmazásával kapcsolatos költségeket is - az ügyfelekkel való kapcsolattartás nyomtatott dokumentumai előállítási költségére, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2) bekezdése szerinti kiadások terhelik."

(2) Az At. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"a) a szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, ideértve az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot;"

(3) Az At. 4. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjjárulékot,"

(4) Az At. 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: az állami adóhatóság) kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;"

(5)[9] Az At. 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvételt;"

(6) Az At. 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"l) törvény alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszköz."

(7)[10] Az At. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az Egészségbiztosítási Alapnak, a korhatár alatti ellátások fedezetére a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű pénzeszközt ad át."

(8) Az At. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Egészségbiztosítási Alap)

"b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot, a baleseti járadékot, a gyermekgondozási díjat, továbbá a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat,"

(kiadásainak fedezetére szolgál. )

(9) Az At. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"a) a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része, a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék), ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is;"

(10) Az At. 5. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

"2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett járulékot,"

(11) Az At. 5. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-éig átutalt összeg;

f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;"

(12) Az At. 5. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

"k) rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére az Ny. Alaptól átvett pénzeszköz."

(13) Az At. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kincstár által az állami adóhatóság nevében vezetett számlákon elszámolt szociális hozzájárulási adóbevételeket és járulékbevételeket az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számlájára figyelemmel a külön törvényekben meghatározott arányokra."

(14) Az At. 4. § (3) bekezdés c) pont 3. alpontjában és az 5. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg, a 10. § (2) bekezdésében az "és a központi kezelésű előirányzatokat" szövegrész helyébe az "előirányzatait" szöveg, a "munkaadókat terhelő járulékok" szövegrész helyébe a "munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó" szöveg, a 11/A. § (3) bekezdésében a "járulék" szövegrész helyébe a "szociális hozzájárulási adó és járulék" szöveg lép.

(15) Az At. 13. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.

34. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

34. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a."

(2) A Szoctv. 55/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban."

(3) A Szoctv. VIII. Fejezete a következő 140/I. §-sal egészül ki:

"140/I. § A 2012. január 1-je előtt megállapított helyi lakásfenntartási támogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható."

(4) A Szoctv. VIII. Fejezete a következő 140/J. §-sal egészül ki:

"140/J. § A 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében első alkalommal a 2012. január hónapra járó, február hónapban folyósított ellátást kell a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 35. §

(4) bekezdés szerinti összegben folyósítani."

35. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

35. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (3) bekezdésben említett műteremlakás esetén a kultúráért felelős miniszter a bérlőkijelölési jog gyakorlását költségvetési szervre vagy alkotóművészeti hivatásgyakorlást szolgáló gazdasági társaságra átruházhatja."

36. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

36. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 79. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt közoktatási szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő költségeket a kérelem benyújtója viseli."

(2) A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező szervvel, valamint a normatív költségvetési hozzájárulást folyósító szervvel."

(3) A Kt. 118. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra - jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott - igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és - jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint - igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá - a közoktatás információs rendszerben - nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni."

(4) A Kt. 121. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, beleértve az Országos Képzési Jegyzék hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítéseket is;"

(5)[11]

(6) A Kt. 121. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha a nevelési, oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátását

is érteni kell.

(12) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt

a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességét,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességét

is érteni kell."

(7) A Kt. 132. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartója számára 2007-ben, illetve 2008-ban határozott időre kiadott továbbműködési engedély érvényességi ideje három évvel meghosszabbodik."

(8) A Kt. 1. számú melléklet Második rész, "A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei" cím, "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím 1. pont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

"c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót legfeljebb egy művészeti képzésben lehet figyelembe venni akkor, ha az adott tanítási év első napjáig legalább a hatodik életévét eléri, illetve tanköteles, vagy tankötelezettségének megszűnése után a 20. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti intézményben tanul, és huszonkettedik életévét nem töltötte be a következők szerint:

ca) egy tanulóként kell figyelembe venni azt, akinek a részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

cb) azoknak a tanulóknak a számát, akiknek a részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,

cc) az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első és második alapfokú évfolyamokra járó tanulók létszámának 120%-a, ennél a számításnál az előképző évfolyamok, valamint az első és második alapfokú évfolyamok tényleges létszámát kell figyelembe venni;"

(9) A Kt. 1. számú melléklet Második rész, "A költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei" cím, "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása" alcím 1. pontja a következő i) ponttal egészül ki:

(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

"i) a szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben a tanulót a normatív hozzájárulás szempontjából akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabályban meghatározott nyilatkozat alapján első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítésben vesz részt."

(10) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. A munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására e törvényben megállapított kötelező órájánál többet tanítson, ha erre a nevelő és oktató munka zavartalan megszervezése érdekében szükség van. Az ily módon teljesített kötelező óráért a munkáltató óradíjat köteles fizetni. Az elrendelhető tanítási órák száma - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat tanítási órát nem haladhatja meg. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a kötelező órát meghaladó tanítás elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. A többlettanításért járó óradíj csak akkor fizethető ki, ha a pedagógus az elszámolási időszakra eső kötelező óraszámát teljesítette. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a pedagógus azért nem teljesítette a heti kötelező óraszámát, mert az Mt. 151. § (2) bekezdésében megjelölt okból volt távol vagy keresőképtelen volt, vagy a nevelési-oktatási intézmény vezetője utasítása alapján a II. 7. b) pontban meghatározott, pedagógus-munkakörrel összefüggő feladatot látott el."

(11) A Kt. 102. § (2) bekezdés d) pontjában a "fővárosi, megyei főjegyzőnek" szövegrész helyébe a "működést engedélyező szervnek" szöveg, 132. § (6) bekezdésében a "2012. augusztus 31-éig" szövegrész helyébe a "2013. augusztus 31-éig" szöveg lép.

(12) A Kt. 3. számú melléklet II. rész 3. pontjában a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége" szövegrész helyébe a "megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége" szöveg lép.

37. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

37. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél."

(2) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A földhasználati nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földhasználati nyilvántartásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel."

(3) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)

"d) a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, valamint a földhasználati eljárás és a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjainak befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben;"

(rendelettel megállapítsa)

(4) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "földügyért felelős miniszter" szöveg, a "miniszterrel egyetértésben" szövegrész helyébe a "miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben" szöveg lép.

38. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

38. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket - a Kormány nyilvános egyedi határozatával közzétett - vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kell meghatározni."

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni."

39. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

39. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani, és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni."

(2) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2015. december 31-ig kell végrehajtani."

40. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

40. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § (1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

(2) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - kormányrendeletben foglaltak szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a Magyar Honvédség, a kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv, az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén működő országos intézet, az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmény részére is ellátási kötelezettség terheli.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezetet nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség a Magyar Honvédség tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a Magyar Honvédség egyéb beszerzési eljárást folytat le."

41. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

41. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 23. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:)

"j) a kincstár a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűsége megállapításához, valamint a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatai ellátása érdekében."

42. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

42. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni."

(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 116/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel -utasításban további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja."

43. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

43. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel."

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 33. § (7) bekezdésében a "miniszterrel egyetértésben" szövegrész helyébe a "miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben" szöveg lép.

44. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

44. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke: )

"a) üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 302 450 Ft/MWth;"

45. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

45. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) az 1. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"1. A magánszemély rendelkezési joga"

(2) Az Szftv. a 4. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"2. A rendelkezési jog kedvezményezettje"

(3) Az Sztfv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1-éig felhívja az (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

(4)[12] Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett:)

"a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint elismert egyház, vallásfelekezet, vallási közösség (a továbbiakban együtt: egyház) - ide nem értve a belső egyházi jogi személyt - feltéve, ha az adóhatóság a (2) bekezdés szerint technikai számmal látta el,"

(5) Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóhatóság a magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el. Ha az adóhatóság a technikai számot kiadta, az egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté."

(6) Az Szftv. az 5. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"3. A rendelkező nyilatkozat megtételének szabályai és érvényességi kellékei"

(7) Az Szftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot - függetlenül a személyi jövedelemadó megállapításának és bevallásának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttathatja el az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A rendelkező nyilatkozat vagy a rendelkező nyilatkozat megtételére szolgáló elektronikus űrlap tartalmazza a kedvezményezett adószámát, illetve technikai számát. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető a magánszemély neve és lakcíme is.

(3) A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz:

a) adóbevallás, adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon tünteti fel,

b) munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,

c) adóbevallás, adónyilatkozat, illetve egyszerűsített bevallás elektronikus úton történő benyújtása esetén az elektronikus űrlapon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott -, vagy

d) az a)-c) ponttól eltérően a bevallástól elkülönítve, önállóan, lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen, postán vagy elektronikus űrlapként elektronikus úton.

(4) Ha a magánszemély a (3) bekezdés a)-c) és d) pontjában meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát, azt a rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon érkezett.

(5) A magánszemély a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy azzal egyező adattartalmú lapon megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatójához legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőzően. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak."

(8) Az Szftv. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:

a) az 1. §-ban foglalt valamely feltétel nem áll fenn,

b) két rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett a 4. §-ban vagy a 4/A. §-ban említettek körébe tartozik,

c) a rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetve technikai számot, vagy az téves, illetve olvashatatlan, kivéve, ha a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezett a rendelkező nyilatkozatból enélkül is egyértelműen azonosítható,

d) a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetve annak továbbítása nem felel meg az 5. § (1)-(5) bekezdésének,

e) az arra kötelezett kedvezményezett a 4. § (2) bekezdése szerinti feltételek meglétét a 4. § (5) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetve a 4. § (2) és (3) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha az adóhatóság megállapítja a rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6/A. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, ha a rendelkező nyilatkozatnak a magánszemély érdekkörébe tartozó érvényessége, különösen a befizetett adó összege a rendelkező nyilatkozat évének november 15-éig nem állapítható meg. E tényről az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti a magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Ha a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, annak meghozatalát követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig, ha személye megállapítható, a magánszemélyt értesíteni kell. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül.

(4) Ha a rendelkező nyilatkozat a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt érvénytelennek minősül, az adóhatóság e tényről a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül a kedvezményezett elutasítását követő 30 napon belül, de legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30-áig értesíti.

(5) Ha a magánszemély a 6. § (1) bekezdésében és 6/B. § (2) bekezdésében meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság az átutalást követő 15 napon belül a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés teljesítéséről. A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap."

(9) Az Szftv. a 6. §-át megelőzően a következő alcímmel és 5/B-5/C. §-sal egészül ki:

"4. A rendelkező nyilatkozat adóhatóság általi feldolgozásának szabályai

5/B. § A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárásban eljáró felhatalmazott személyeknek enged betekintést,

b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

5/C. § (1) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -

a) a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, valamint

b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét, ennek hiányában adószámát tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét

a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, egyszerűsített bevallást tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személynek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi és őrzi.

(2) Az adóhatóság az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait az adóbevallástól, egyszerűsített bevallástól elválasztja és azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait.

(3) Az adóhatóság csak

a) a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben indított peres eljárás esetén annak befejezéséig az abban eljáró személynek, és

b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, az 5/A. § (5) bekezdésében, valamint a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott eljárás során

engedélyezheti az egymástól az (1) és (2) bekezdés szerint elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(4) Az adóhatóság őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig - ezt meghaladóan a rendelkező nyilatkozattal összefüggésben ezen időpontig indított peres eljárás esetén annak jogerős befejezéséig - áll fenn. E határidő elteltét követően az adóhatóság a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetve az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázisa rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait megsemmisíti oly módon, hogy helyreállításuk többé ne legyen lehetséges."

(10) Az Szftv. 6. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"5. A támogatás átutalásának szabályai"

(11) Az Szftv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel a 4. § (5) bekezdésére és e § (2) bekezdésére is.

(2) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, az utalást akkor kell teljesíteni, ha

a) a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követő egy éven belül az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói adómegállapítás helyesbítése alapján az lehetséges, vagy

b) a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1) bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik."

(12) Az Szftv. a következő 6/A. §-sal és 6/B. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott és kategóriánként összesített kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról,

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,

c) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, illetve a c) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján - a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével - közzéteszi.

(3) A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás megtörtént, a (2) bekezdés szerinti közzétételre a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követően kerül sor.

(4) Az adóhatóság biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából.

(5) A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - az 5/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjának megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.

6/B. § (1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 6. § (2) bekezdése és a 2. § (1) bekezdése alapján a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezetteket megillető összegről az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és az adópolitikáért felelős minisztert a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31-i tájékoztatójához kapcsolt pótlistán értesíti.

(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter - az adóhatóság által a rendelkező nyilatkozat évének december 31. napjával meghatározott és az (1) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján - megnövelt összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 31-éig utalja át, feltéve, hogy a kedvezményezett az átutalás időpontjában is egyházként van nyilvántartva."

(13) Az Szftv. a 7. §-át megelőzően a következő alcímmel és 6/C-6/D. §-sal egészül ki:

"6. A támogatás felhasználásának szabályai

6/C. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó, a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - a kiutalást követő második év május 31. napjáig az adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg (a továbbiakban: beszámolási kötelezettség).

(2) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnését megelőzően soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett az e törvény alapján fel nem használt összeget a soron kívüli beszámolással egyidejűleg az adóhatóság részére visszautalja. A visszafizetett összeg a központi költségvetés bevétele.

(3) Ha az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének

a) nem tett eleget,

b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy

c) teljesítése során valótlan adatot közölt,

határozatával kizárja a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.

(4) Ha az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett a 3 éves tartalékolási időt túllépte, erről határozatot hoz, amelyben a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettet a közhasznú tevékenység megvalósítására a 3 éves tartalékolási idő lejártáig fel nem használt összeg visszafizetésére kötelezi.

(5) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumok őrzésére az 5/C. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Az adóhatóság a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett beszámolási kötelezettsége során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat és a (3) bekezdés szerinti kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja, aki azokat a felhasználást követő év június 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján közzéteszi azzal, hogy azok e határidőtől számított egy évig, de legalább a következő év ezen adatainak nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el.

(7) Az a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett felel (a továbbiakban: saját honlap), a beszámolási kötelezettség során az adóhatóság részére megküldött dokumentumokat a saját honlapján is közzéteszi a felhasználást követő év május 31. napjáig, és azt e határidőtől számított egy évig nem távolíthatja el.

6/D. § (1) A 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - költségvetési fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pályázati úton történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhasználásról a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a felhasználás évére vonatkozó, a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a fejezetet irányító szerv honlapján a 6/C. § (6) bekezdésének megfelelően közzéteszi."

(14) Az Szftv. 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek - a 6/C. § (1) bekezdése szerinti tartalékolás esetén, ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is - együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg ötven százalékát."

(15) Az Szftv. 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

ab) 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint

ac) 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja,

d) - költségvetési szervek esetében - személyi és dologi juttatások."

(16) Az Szftv. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"7. Záró rendelkezések"

(17)[13] Az Szftv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) Az Ehtv. 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet (a továbbiakban: szervezet) a 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti kedvezményezettnek minősül azzal, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket a 2012., 2013. és 2014. rendelkező évben nem kell teljesítenie.

(2) A 2012., 2013. és 2014. évben a szervezet 4. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló nyilatkozatának a 4. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, továbbá a szervezetnek nem kell teljesítenie a 6/C. § (1) bekezdése szerinti kötelezettséget.

(3) A szervezetnek az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ével meghatározott és - a 6/B. § (1) bekezdése szerint - a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a szervezet nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül, de legkésőbb 2012. december 15-éig utalja át.

(4) Az adóhatóság a szervezetet a 2011. rendelkező év utáni időszakban a jogvitákat lezáró határozatok, valamint a 2. § (1) bekezdése és a 6. § (2) bekezdése alapján megillető támogatás mértékéről tájékoztatja.

(5) Az adóhatóság 2015. január 1-jét követően a 7. § (7) bekezdése szerinti ellenőrzést a szervezet 4. § szerinti kedvezményezettként folytatott közcélú tevékenysége tekintetében végzi.

(6) Az Ehtv. 35. § (3) bekezdése alapján megszüntetett szervezet részére a 2012. rendelkező évben felajánlott és e törvény rendelkezései alapján még ki nem utalt támogatás a központi költségvetés bevétele.

(7) A szervezet technikai száma 2012. január 1-jén, az Ehtv. 34. § (2) bekezdése szerinti egyház technikai száma - ha az Országgyűlés az Ehtv. 34. § (2) bekezdés szerinti elismerését elutasítja - 2012. május 20-án megszűnik. A megszüntetett technikai szám ismételten csak annak a szervezetnek adható ki, amelyet az Országgyűlés a technikai szám megszüntetését követően egyházként ismert el.

(8) Ha a szervezetet az Országgyűlés 2012. május 20-áig egyházként elismeri, az egyház - a 4/A. § (2) bekezdésétől eltérően - a technikai szám kiadásának évében is jogosult a 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek járó felajánlott támogatásra.

(9) A szervezet a 6/C. § (1) bekezdés szerinti beszámolási kötelezettséget első alkalommal a 2013. évben teljesíti azzal, hogy a 2011. évben kiutalt támogatásról 2013-ban kell a beszámolási kötelezettséget teljesíteni."

(18) Az Szftv. a következő 8/B. §-sal egészül ki :

"8/B. § A 4. § (2) bekezdés a Magyarország 2012 . évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett g) pontját a hatályvesztését megelőzően tett rendelkező nyilatkozatok tekintetében alkalmazni kell."

(19) Az Szftv.

a) preambulumában a "személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) jogot ad a magánszemélyeknek arra" szövegrész helyébe a "személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé teszi a magánszemélyeknek" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdésében az "Az Szja. tv." szövegrész helyébe az "A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)" szöveg,

c) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az "adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság)" szöveg,

d) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a "nyomán" szövegrész helyébe a "során" szöveg,

e) 2. § (2) bekezdésében a "6. § (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "6/B. § (2) bekezdésében" szöveg,

f) 2. § (3) bekezdésében és 4. § (2) bekezdés c) pontjában a "bekezdésének" szövegrész helyébe a "bekezdés" szöveg,

g) 3. § (2) bekezdésében az "illetékes költségvetési fejezeteket irányító szervek a 6. § (9) bekezdésében előírtak szerint eljárva használják" szövegrész helyébe az "érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. §-nak megfelelően használja" szöveg,

h) 4. § (1) bekezdés f) pontjában a "költségvetéstől" szövegrész helyébe a "költségvetésből" szöveg,

i) 4. § (2) bekezdés b) pontjában és 7. § (11) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,

j) 4. § (2) bekezdés f) pontjában és 7. § (8) bekezdés a) pontjában az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pont" szöveg,

k) 4. § (3) bekezdésében az " , illetve az 5. § (8) bekezdésében" szövegrész helyébe az "és az (5) bekezdésben" szöveg,

l) 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "költségvetési törvényben" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben" szöveg,

m) 7. § (11) bekezdésében az "az 5. § (8) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 4. § (5) bekezdése" szöveg,

n) 8. § (2) bekezdésében a "6. § (3) bekezdés szerinti közlemények" szövegrész helyébe a "beszámolási kötelezettség" szöveg

lép.

(20) Hatályát veszti az Szftv.

a) 1. § (5) bekezdésében az "a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban meghatározott kedvezményezettek közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára" szövegrész,

b) 3. § (1) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 4/A. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 5. § (3) bekezdésében az "állami" szövegrész,

c) 7. § (11) bekezdésében a "megfelelően" szövegrész.

(21) Hatályát veszti az Szftv. 4. § (2) bekezdés g) pontja és 7. § (1)-(5) bekezdése.

46. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

46. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja. A megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál."

(2) A Gyvt. 133/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint."

(3) A Gyvt. a következő 161/B. §-sal egészül ki:

"161/B. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 23. § (1) és (2) bekezdését a 2011. december 31-ét követően gyermektartásdíj megelőlegezése iránt benyújtott kérelmek alapján indult eljárásokban kell alkalmazni, ideértve a megelőlegezés továbbfolyósítása, illetve ismételt elrendelése tárgyában indult eljárásokat is."

47. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o), s) és t) pontjában meghatározott személyek után havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet."

48. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

48. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni."

49. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

49. §[14] (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvényt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban együtt: egyház) kell alkalmazni."

(2) Az Eftv. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyház, a belső egyházi jogi személy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult."

(3) Az Eftv. a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § Az Ehtv. 34. § (1) bekezdése szerinti szervezet a 2012. évben jogosult a 4. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítésre, ha 2012. május 20-áig az Országgyűlés egyházként elismerte."

(4) Hatályát veszti az Eftv. 2. § (9) bekezdése.

50. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

50. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek szakmai tudásuk megújítása érdekében továbbképzésben és szervezett képzésben vehetnek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a továbbképzésnek és szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét. Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek továbbképzésben és szervezett képzésben való részvételéhez támogatás nyújtható."

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a szakmai továbbképzési és szervezett képzési programokkal összefüggő és

b) a népi iparművészeti alkotások és a Népi Iparművész minősítésért fizetendő

igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg kezelését, nyilvántartását, elszámolását, felhasználását."

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (3) bekezdés i) és m) pontjában a "továbbképzés" szövegrész helyébe a "továbbképzés és a szervezett képzés" szöveg, w) pontjában a "továbbképzés és a minősített szakmai továbbképzés" szövegrész helyébe a "továbbképzés, a minősített szakmai továbbképzés és a szervezett képzés" szöveg lép.

51. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

51. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását."

52. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása

52. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a "2011. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2012. december 31-ig" szöveg lép.

53. A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

53. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapprogram bevételei:)

"a) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg;"

54. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása

54. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

55. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

55. §[15]

56. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

56. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklete az e törvény 3. melléklete szerint módosul.

57. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

57. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdés a) és r) pontjában meghatározott feladatok ellátása mellett az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feladatok közül legalább egy, valamint ha az előbbi feladatok száma nem éri el a négyet, de az (1) bekezdés e)-q) pontjában meghatározott feladatok közül legalább további egy feladat ellátásáról gondoskodik, a feladatok ellátásához a központi költségvetés ösztönző támogatást nyújt."

58. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

58. § (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) 4. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(4. § E törvény alkalmazásában)

"11. a) szellemi tulajdon: a szellemi alkotások és egyes teljesítmények, az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők), valamint a nyilvánosságra még nem jutott ismeretek tekintetében a vonatkozó törvények, az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom;

b) szellemi alkotások: azok az alkotások, műszaki megoldások, amelyek alkalmasak arra, hogy iparjogvédelmi oltalom (szabadalom, használati mintaoltalom, növényfajta-oltalom, formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom) tárgyát képezzék, vagy amelyek jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt állnak, ideértve azt is, amikor a hasznosítási célok, lehetőségek függvényében a megfelelő oltalom megszerzése helyett e megoldások titokban tartása célszerű;"

(2) Az Innovációs tv. a következő fejezettel egészül ki:

"VIII/A. FEJEZET

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÍTÉSE

30/A. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatósági jogkörében, kérelemre minősíti a kérelemben megjelölt projektet abból a szempontból, hogy az annak tartalmát képező tevékenységek a 4. § 1. pont a)-d) alpontja szerint kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthetők-e.

(2) A minősítési eljárás keretében hozott határozat

a) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint

b) a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt kutatás-fejlesztési projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására

használható fel.

30/B. § (1) A minősítési eljárás tárgyát időtartamában pontosan meghatározott és a kérelem benyújtását követően megkezdett projekt vagy projektrész képezheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a minősítés akkor kérelmezhető egy adott projekt egyes részeire, ha azok egyértelműen elválaszthatóak egymástól.

30/C. § (1) Ha a projekt kutatás-fejlesztésnek minősül, a minősítés - kérelemre - kiterjed arra is, hogy

a) meghatározza a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési tevékenységeinek arányát;

b) az adott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körében végzi-e.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie.

(3) A minősítési eljárás keretében hozott határozat a hatóságra csak a projektnek a kérelemben foglaltakhoz képest változatlan megvalósítása mellett kötelező. Ha a projekt a kérelemben foglaltakhoz képest másképp valósul meg, a tevékenység a 30/A. § (2) bekezdés a) pont szerinti kedvezmények érvényesítése szempontjából új projektnek minősül, a minősítés hatálya pedig nem terjed ki rá.

30/D. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának e fejezetben szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak;

b) a kérelmet csak írásban, az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet előterjeszteni;

c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;

d) nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a közvetítő igénybevételére, a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;

e) nincs helye tárgyalás tartásának és közmeghallgatásnak;

f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak a 30/F. §-ban meghatározott esetben, a b) pont szerinti elektronikus űrlap benyújtásakor van helye kapcsolattartásnak.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a 30/A. § (1) bekezdésében és a 30/C. §-ban felsorolt kérdésekben hozott határozatait a Fővárosi Törvényszék - a 30/E. §-ban foglaltak szerint - nemperes eljárásban vizsgálja felül.

(3) A 30/A. § (1) bekezdése és a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelemért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A kutatás-fejlesztési minősítési eljárások magyar nyelven folynak, a kérelmet magyar nyelven kell benyújtani. A kérelem mellékleteként idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azonban - határidő tűzésével - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő. Hitelesített fordítás benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a minősítési eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél kéri, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint értesíti

a) az ügy iktatási számáról, az ügyintéző nevéről és hivatali elérhetőségéről,

b) az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárásról,

c) az iratokba való betekintés és nyilatkozattétel lehetőségéről, valamint

d) arról, hogy kérelme a szükséges adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül.

30/E. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának

a) a 30/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek való minősítése tárgyában hozott határozatát, ideértve a 30/C. § (1) bekezdése szerinti döntéseket is;

b) az eljárást felfüggesztő végzését;

c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzését;

d) az iratbetekintést kizáró vagy azt korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

e) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott végzését.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(3) A döntés megváltoztatását a kérelmező, illetve az kérheti, akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(4) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani vagy részére ajánlott küldeményként postára adni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a megváltoztatási kérelmet az ügy irataival együtt - az (5) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(5) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(7) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

(8) A 30/D. § (2) bekezdése szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó, valamint a (9)-(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(9) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság személyes meghallgatás nélkül is hozhat határozatot, ha a fél azt külön nem kéri.

(10) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetben végzéssel határoz.

(11) Ha a bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését megváltoztatja, végzése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésének helyébe lép.

(12) A bíróság a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának döntését hatályon kívül helyezi, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát új eljárásra utasítja, ha

a) a döntés meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn;

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

30/F. § (1) A minősítési eljárásban az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem jogosult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2) A 30/A. § (1) bekezdése, valamint a 30/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala - jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(5) Elektronikus benyújtás esetén az elektronikus úton benyújtott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a benyújtott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az értesítést.

30/G. § (1) Az adóhatóság az ellenőrzése során - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései alapján -szakértőként megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ebben az esetben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői eljárásának időtartama 30 nap, amely határidő nem hosszabbítható meg.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szakértői díjazásra nem tarthat igényt."

(3) Az Innovációs törvény 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvénynek a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 30/A-30/F. §-ait a 2012. február 1-jét követően megkezdett projektekre kell alkalmazni azzal, hogy az ezt követően, de 2012. március 1-jét megelőzően benyújtott kérelmekkel kapcsolatban az ügyintézési határidőt úgy kell megállapítani, mintha a kérelmet 2012. március 1-jén nyújtották volna be."

(4) Az Innovációs tv. 34. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"h) az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályait."

(5) Az Innovációs tv. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § Felhatalmazást kap a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal felügyeletét ellátó miniszter, hogy - az adópolitikáért és a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel egyetértésben, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak kezelésére, felhasználására, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat."

59. Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény módosítása

59. § Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A harmadik kereskedési időszakban felhasználható kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel felét hazai, illetve harmadik országokban megvalósuló, üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedésekre, valamint hazai és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére kell felhasználni. (4) A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik."

60. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

60. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke:)

"(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a."

61. A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény módosítása

61. § (1) A budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Metrótv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Állam által a Főváros részére nyújtott támogatás általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb folyóáras összegét, az 5. §-ban meghatározott Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött szerződés módosításáról szóló szerződésben kell meghatározni."

(2) A Metrótv. 4. §-a és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Az állami támogatásból az 1. §-ban meghatározott beruházás Budapest Kelenföldi pályaudvar-Budapest Keleti pályaudvar közötti szakaszának megvalósításához szükséges folyóáras összeget, és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeget az e § szerinti beruházási szakasz megvalósulásáig Magyarország éves költségvetési törvényeinek Uniós fejlesztések fejezetében kell kiadásként előirányozni.

5. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, és Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a Kormány jóváhagyásával megkössék az 1. §-ban meghatározott beruházás közös finanszírozásáról a Magyar Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött szerződés módosításáról szóló szerződést.

(2) Az állami támogatás átlátható, célszerű és hatékony felhasználása érdekében a szerződés módosítása során biztosítani kell - a 2. § (2) bekezdésében és a 4. §-ában foglaltakon túlmenően - az európai uniós forrásból finanszírozott Közlekedési Operatív Program projektjeivel kapcsolatos támogatási szerződések előírásainak megfelelő alkalmazását.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a szerződésmódosítás során biztosítani kell

a) a pénzügyi elszámolások formai követelményei, azok benyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos követelmények és határidők,

b) a támogatás kifizetésének részletes szabályainak valamint határidejének,

c) a műszaki teljesítés igazolások ellenőrzése részletes szabályainak, a projekt megvalósításhoz kapcsolódó beszámolási és jelentéstételi kötelezettségeknek,

d) a projekt megvalósítása során keletkezett dokumentumok elkülönített nyilvántartására vonatkozó előírások,

e) a támogatás felhasználása ellenőrzése részletes szabályainak,

f) a Főváros és harmadik személyek közötti szerződésekkel szemben támasztott követelmények,

g) a közbeszerzések ellenőrzésére vonatkozó követelmények,

h) a szerződésmódosítással kapcsolatos szabályok és határidők,

i) a szerződéstől való elállás eseteire vonatkozó szabályok,

j) a támogatás felfüggesztésének eseteire vonatkozó szabályok,

k) a tájékoztatás és nyilvánosságra vonatkozó követelmények, és

l) az 1. §-ban meghatározott beruházás eredményeként létrejövő, illetve beszerzésre kerülő vagyon támogatási célnak megfelelő fenntartására, és az Európai Unió pénzügyi alapjaiból folyósított támogatásokból megvalósított műveletek tartósságára vonatkozó követelmények érvényre juttatását."

(3) A Metrótv. 7. §-ában az "a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény 79. § (1) bekezdése alapján" szövegrész helyébe az "a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján" szöveg, az "általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti" szövegrész helyébe az "általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti" szöveg lép.

62. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása

62. § (1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"c) haditechnikai termék, szolgáltatás: a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti érdekből ide sorolt termék vagy szolgáltatás;"

(2) A Httv. 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) haditechnikai szolgáltatás nyújtása: a gyártási folyamattól esetenként elkülönült műszaki és gyártástechnikai tervezés, a termék élettartamán belül annak készletezése, tárolása, belföldi forgalmazása, minőségi vizsgálata, üzembe helyezése, üzemben tartása, karbantartása, javítása, korszerűsítése, szét- és összeszerelése, hatástalanítása, megsemmisítése, felkutatása, továbbá a haditechnikai termékkezelői kiképzés, oktatás;"

(3) A Httv. 1. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"h) elhagyott haditechnikai termék: harci cselekményekből, a harci cselekményekkor vagy békeidőben történt hanyag anyagkezelésből az élő környezetben, a talaj felszínén, talajban, vagy víz alatt visszamaradt, robbanó töltetet tartalmazó haditechnikai termék;

i) felkutatás: olyan folyamat, melynek során elhagyott haditechnikai termék felderítésre, feltárásra és azonosításra kerül."

(4) A Httv. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedély kiadására a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet jogosult kormányrendeletben meghatározott szervek véleménye alapján."

(5) A Httv. 2. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hadiipari tevékenység abban az esetben engedélyezhető, ha)

"b) a kérelmező, tulajdonosa vagy valamely felelős vezetője rendelkezik a termék gyártásához, vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges - jogszabályban megjelölt - szakirányú végzettséggel és gyakorlattal;"

(6) A Httv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a kérelmezett tevékenység akadályozza a rendvédelmi szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását a hadiipari szolgáltatásfelügyelet az engedélyben műszaki, vagy forgalmi korlátozó feltételeket szabhat meg."

(7) A Httv. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Kérelem jogerős elutasítását, vagy a kiadott engedély 4. § szerinti visszavonását követő 6 hónapon belül ugyanazon kérelmező vagy engedélyes új kérelmet csak a visszautasított kérelemben, vagy visszavont engedélyben szereplő tevékenységi körtől vagy köröktől teljes mértékben különböző tevékenységekre terjeszthet elő."

(8) A Httv. 2. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Jogszabály a felkutatási tevékenység tekintetében az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett további feltételeket állapíthat meg."

(9) A Httv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje hatvan nap."

(10) A Httv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az engedélykérelmet el kell utasítani, ha

a) a nemzetbiztonsági szolgálatok írásos véleménye alapján a kérelmező személye, tulajdonosa, felelős vezetője nemzetbiztonsági kockázatot jelent,

b) a kérelmezett tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági kockázatot jelent,

c) a kérelmezőnek a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelettel szemben korábbi eljárásból származó, befizetetlen bírságtartozása van.

(2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a kiadásának bármely feltétele megszűnt,

b) az engedélyes a jogszabályban meghatározott, a tevékenységéről időszakonként igazolandó feltételek tanúsítását ismételten elmulasztja,

c) az engedély kiadását követően jut a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet tudomására olyan körülmény, amely alapján az engedély nem lett volna kiadható,

d) az engedélyes ellen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárás során jogerős marasztaló döntés született,

e) az engedélyes az e törvényben, az e törvény alapján kiadott kormányrendeletben vagy az engedélyben meghatározott feltételeket ismételten megszegi,

f) az engedélyes ellen irányuló csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás során azt nemzetgazdasági vagy nemzetbiztonsági érdek indokolja, és

g) a hadiipari tevékenység a 2. § (4) bekezdése szerinti szervek írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért, nemzetbiztonsági kockázatot jelent."

(11) A Httv. A 4. §-t követően a következő alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:

"Hadiipari bírság

4/A. § (1) Aki a hadiipari

a) tájékoztatási kötelezettségét megszegi, vagy ismételten megszegi;

b) adatszolgáltatási-, jelölési- és nyilvántartási kötelezettségét megszegi;

c) elszámolási kötelezettségét megszegi;

d) tevékenységi engedélyezési kérelemében valótlan adatot közöl;

e) tevékenysége felfüggesztésére vonatkozó előírást megsérti;

f) tevékenységi engedélyében meghatározott feltételeket megszegi; vagy

g) tevékenységet engedély nélkül végzi

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet bírsággal sújthatja.

(2) A bírság mértékét a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet a jogsértés súlyára, időtartamára, a jogsértőnek való felróhatóságára, a jogsértő magatartás ismétlődésére, a jogsértéssel elért előnyre tekintettel, az eset összes körülményét mérlegelve állapítja meg.

(3) A bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén, ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség többszöri megszegésének egy eljárásban való elbírálása esetén a bírság felső határa az alapérték kétszeresére emelkedik. Több különböző kötelezettségnek ugyanabban az eljárásban való elbírálása esetén a legsúlyosabb kötelezettségszegésre megállapított bírság felső határa a felével emelkedik.

(4) A bírság kiszabásának elévülési határideje az elkövetés időpontjától számított öt év. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(5) A bírság a központi költségvetés bevétele, beszedéséről a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet gondoskodik.

(6) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani."

(12) A Httv. 5. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Személyi követelmények"

(13) A Httv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. § szerinti engedély akkor adható ki, ha a kérelmező tulajdonosa, bármely vezető tisztségviselője, valamint a tervezett haditechnikai termék gyártásához vagy szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben az alkalmazottja olyan személy, aki

a) kormányrendeletben meghatározott sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel; más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm-nél kisebb és nagyobb kaliberrel és ezek tartozékai, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek; tűzvetők és tartozékok, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, valamint az azokhoz tervezett különleges részegységek; bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek; "energiahordozó anyagok" és kapcsolódó összetevők, titkosszolgálati eszközökhöz kapcsolódó termék gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén megfelel a munkakör betöltéséhez előírt biztonsági követelményeknek,

b) kormányrendeletben meghatározott egyéb tevékenységekhez kapcsolódó termékek gyártása vagy azokhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtása esetén büntetlen előéletű."

(14) A Httv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a 2. § (4) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak az e törvényben meghatározott eljárás lefolytatása céljából a hadiipari gyártás- és szolgáltatás felügyelet előtt folyó eljárásban kezelt adatok megismerésére."

(15) A Httv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Ha törvény másképpen nem rendelkezik, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott adatoknak a kérelmező által az adattovábbítási kérelemben pontosan meghatározott köre, az adatátvétel pontos célját indokoló kérelemre az alábbi szervezeteknek továbbítható:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok részére bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából;

b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szervek, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve részére a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából;

c) a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési célból; vagy

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, nemzetközi szerződésben vagy egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

(2) A hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított és megnevezett szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult."

(16) A Httv. 9. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépésekor érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkezőknek 2012. július 1-jétől kell megfelelniük az 5. §-ban meghatározott személyi követelményeknek.

(2) E törvénynek az 1. módosító törvénnyel megállapított rendelkezéseit az 1. módosító törvény hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

(17) A Httv. 10. § (1) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"d) határozza meg az engedélyköteles haditechnikai termékek és szolgáltatások körét; az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetköröket,

e) határozza meg a 4/A. § szerinti bírság mértékére, a bírságolási eljárásra vonatkozó szabályokat,

f) jelölje ki a 2. § (4) bekezdése szerinti szerveket."

(18) A Httv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza a felkutatási tevékenység folytatásának e törvény 2. § (5) bekezdésében meghatározottakon felüli feltételeit, a szakmai kivitelezés eljárási rendjét és szabályait, a kérelmezőnek vagy valamely felelős vezetőjének a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és technikai feltételeit."

(19) A Httv. a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(20) A Httv.

a) preambulumában, 2. § (2) bekezdésében, valamint 2. § (5) bekezdés a) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdésében és 2/B. §-ában az "A Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdés b) pontjában az "önbíráskodás" szövegrész helyébe az "önbíráskodás, közokirat hamisítás" szöveg

lép.

63. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

63. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A miniszter határozza meg az új belépők létszámkeretének intézmények közötti elosztását, az intézményi keretszámokat."

(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alap-, az egységes osztatlan képzésben, és a felsőfokú szakképzésben az államilag támogatott hallgatói helyeket a felvételi jelentkezések rangsora, a felvételi jelentkezési lapokon felállított intézményi rangsorok és az intézményi keretszámok alapján kell elosztani. Az adott felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott maximális hallgatói létszám mértékéig annyi államilag támogatott hallgatót fogadhat, ahány felvételi kérelem teljesítése az adott intézményi keretszámon belül az intézményre jut."

(3) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 103. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai)

"i) a 101. § (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 139. § (7) bekezdésében foglalt keretek között az 53. § (8) bekezdése szerint határozattal állapítja meg az alap-, az egységes, osztatlan képzésekre, és a felsőfokú szakképzésekre felvehető államilag támogatott hallgatói létszám intézmények közötti elosztását."

(4) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 105/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységüktől eltiltja és - az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett - ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja."

(5) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (2) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza"

(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 163/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"163/A. § (1) A 2012. évben a költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.

(2) 2012-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés rendelkezéseitől, valamint a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével - a Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja."

64. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII . módosítása

64. § A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztásakor azon feladatok önkormányzati költségvetési beszámoló szerinti bázisévi, a feladatmutatók alapján az átlagköltségek figyelembevételével számított működési kiadásaiból, amelyekhez a központi költségvetés normatív hozzájárulást nyújt, le kell vonni a számított kiadásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás összegét és a különbséget a normatív hozzájárulások arányában kell megosztani a kerületi önkormányzatok között."

65. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

65. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti díj éves mértéke:)

"(3) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell."

66. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

66. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem zárja ki, hogy az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából kereskedelmi banknál - az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen."

67. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

67. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 251/I. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóvisszatérítés átutalással történik, a belföldön nem letelepedett adóalany által az adó-visszatéríttetési kérelemben megjelölt fizetési számlára. Az adóvisszatérítés napjának az a nap számít, amelyen az átutalásra az állami adóhatóság megbízást adott.

(3) Az adóvisszatérítés átutalásának költsége a belföldön nem letelepedett adóalanyt terheli, ha az átutalás nem belföldön vezetett fizetési számlára történik. Ebben az esetben a költség a visszatérítendő adóból tartandó vissza."

68. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

68. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A földvédelmi eljárásért fizetett díj a fővárosi, megyei kormányhivatalok saját bevételét képezi, amely a földügyért felelős miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A földvédelmi eljárásáért fizetendő díjból származó bevétel 25%-át a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszter a földügyi szakigazgatással kapcsolatos bevételi különbségek fővárosi, megyei kormányhivatalok közötti kiegyenlítésére használhatja fel."

(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell járulékot fizetni, ha a termőföld más célú hasznosítását)

"i) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása céljából,"

(engedélyezik.)

(3) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve - 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja."

(4) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

a) a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint

b) a földvédelmi hatósági eljárás és a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben

kiadott rendeletben határozza meg."

(5) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a következő 67. §-sal egészül ki:

"67. § E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 21. § (3) bekezdés i) pontját a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

69. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

69. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 27. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el)

"e) az országos főállatorvos."

(2) Az Éltv. 28. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)

"k) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét."

(3) Az Éltv. a 47. §-t követően a következő 47/A-47/C. §-sal és azt megelőző alcímekkel egészül ki:

"Tervezés

47/A. § (1) Az országos főállatorvos előkészíti az élelmiszerlánc szereplőinek széles körű bevonásával az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelyet a Kormány fogad el.

(2) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (a továbbiakban: többéves terv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) az alkalmazandó kockázatbecslési,- kezelési rendszer részletes leírását;

b) a célok és kockázatok meghatározását,

c) az országos éves ellenőrzési és vizsgálati terv (a továbbiakban: éves ellenőrzési terv) meghatározását;

d) a felügyeleti információs rendszer működési elveinek meghatározását, leírását;

e) a célok elérésének mérésének, visszaellenőrzésének módszereit.

(3) A kockázatbecslési, -kezelési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az vegye figyelembe

a) az élelmiszerláncban folytatott egyes tevékenységek kockázatosságát;

b) az elkövetett jogsértéseket, a lehetséges jogsértések, visszaélések jövőbeni előfordulási valószínűségét;

c) az élelmiszerlánc szereplői közötti hálózati kapcsolatok rendszerét.

(4) A (3) bekezdés szerint meghatározott kockázatok kezelése során a prioritásokat - a felügyeleti díjból befolyt éves keretösszeg nyújtotta lehetőségek figyelembevételével - átlátható módon a több éves tervben és az éves ellenőrzési tervben kell meghatározni.

Felügyeleti díj

47/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátásának fedezése érdekében az élelmiszerlánc (2) bekezdésben meghatározott szereplői évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele.

(2) Felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki:

a) az élelmiszer-termelési, tenyésztési, kísérleti célból tartott állatokat forgalomba hozza,

b) élelmiszer-, takarmány-termelési célból termesztett növényt, vetőmagot, növényi terméket, illetve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szaporító és ültetési anyagot, forgalomba hozza,

c) a 35. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett élelmiszer-vállalkozás,

d) a 35. és 36. § szerint nyilvántartott vagy engedélyezett takarmány-vállalkozás,

e) állatgyógyászati készítményt, állatgyógyászati terméket állít elő vagy forgalomba hozza,

f) engedélyköteles terméket, illetve a 2003/2003/EK rendelet szerinti EK-műtrágyát állít elő vagy forgalomba hoz,

g) állati eredetű melléktermék kezelését, felhasználását, további feldolgozását, szállítását végzi vagy az ezekből származó terméket forgalomba hozza,

h) élő állat szállítást végző vállalkozást, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző helyet, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítőt (karantént), állatrakodót, gyűjtőállomást, kereskedői telepet, etető-itató állomást, pihentető állomást, állatvásárt üzemeltet,

i) szaporítóanyag előállítást és tárolást végez,

j) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint nyilvántartott vagy engedélyezett laboratóriumot üzemeltet, k) az állatok jelölésére szolgáló eszközt forgalomba hoz.

(3) A felügyeleti díj mértéke - a (4)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy

b) - személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy - előző évi jövedelmének 0,1%-a.

(4) A termelői szerveződésen vagy a termelői szerveződés, valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozáson keresztül történő forgalomba-hozatal után fizetendő felügyeleti díj mértéke a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás előző évi nettó árbevételéből, a (2) bekezdés szerinti tevékenységhez kapcsolódó rész 0,1%-a, amennyiben a felügyeleti díjfizetési kötelezettséget a termelői szerveződés vagy a termelői szerveződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben átvállalta a fizetésre kötelezett termelői szerveződés tagjától.

(5) A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett

a) mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő esetén évi húszezer forint;

b) kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett élelmiszer-vállalkozás az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.

(7) Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő.

(8) A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania, a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A bevallási kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. A díj megfizetése a bevallási kötelezettséget nem pótolja. Nem kell bevallani, illetve megfizetni a felügyeleti díjat, ha annak mértéke nem éri el az ezer forintot.

(9) A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig. A határidőig meg nem fizetett felügyeleti díj után késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek megállapításánál az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai irányadók. A meg nem fizetett felügyeleti díj és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(10) A befolyt felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani.

(11) A befolyt felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.

(12) A felügyeleti díj bevallására és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.

Jelentések

47/C. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a több éves terv és éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében az országos főállatorvos évente beszámol az Országgyűlésnek. A jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

(2) Az országos főállatorvos a vonatkozó uniós jogi aktusban foglaltak figyelembevételével éves jelentést küld a többéves terv végrehajtásáról az Európai Bizottságnak.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyelet keretében elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról, valamint azok eredményéről hivatalos tájékoztatást, jelentést az országos főállatorvos, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adhat ki más államnak, vagy más állam hatóságának, illetve nemzetközi szervezetnek."

(4) Az Éltv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni."

(5) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"43. a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályait."

(6) Az Éltv. melléklete a következő 76. ponttal egészül ki:

"76. termelői szerveződés: a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 122. cikkének a) pont (iii) pontjában meghatározott, valamint a 122. cikk b) és c) pontjában foglaltak szerint létrejött, és a 125. b, 125. c, és 125. e, cikkében meghatározott feltételekkel elismert szervezet, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által jogerősen elismert termelői csoport."

70. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

70. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:]

"d) legalább három évre, de legfeljebb öt évre szóló közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, nem állami fenntartású előadó-művészeti szervezettel,"

(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének figyelembevételével kerül megállapításra."

(3) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 46. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) 2018. január 1-jéig olyan színház, balett- és táncegyüttes is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés b) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn.

(3) A 20. § (2) bekezdését a kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített szimfonikus zenekarok esetében 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) 2014. január 1-jéig olyan előadó művészeti szervezet is nemzeti előadó-művészeti szervezetté vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetté minősíthető, amely tekintetében a 11. § (2) bekezdés c) pontjában vagy a 11. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek nem állnak fenn."

(4) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a nyilvántartásba vételre, a nyilvántartáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségre, az igazolás kiállítására, valamint a hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos hatósági eljárásra, valamint a központi költségvetésből nyújtott támogatás mértékének megállapításához szükséges, továbbá a 11. § és a 12. § szerinti minősítés alapjául szolgáló adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat,

b) a nemzeti előadó-művészeti szervezetek és a kiemelt előadó-művészeti szervezetek a 11. § és a 12. § alapján megállapított körét,

c) a 6. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott,

d) a fizető nézőszám alsó határát,

e) a szakmai próbajáték és próbaéneklés meghirdetésére vonatkozó szabályokat,

f) a zenekar, énekkar tevékenysége folytatásának tárgyi feltételeit,

g) a pályázati eljáráshoz kapcsolódó minőségbiztosítási szempontrendszert,

h) az e törvény alapján a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetből nyújtott támogatás - az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban - elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült, e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott

rendeletben határozza meg."

(5) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

a) 4. § b) pontjában a "költségvetési törvényben előírtak" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak" szöveg,

b) 5/A. § (3) bekezdésében a "felmentéssel vagy a tag lemondásával szüntethető" szövegrész helyébe az "a tag miniszter általi felmentésével, a tag halálával vagy lemondásával szűnik" szöveg,

c) 5/B. § (2) bekezdésében a "felosztási szabályzat" szövegrész helyébe a "felosztási szabályzat a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendő szempontként" szöveg,

d) 16. § (6) bekezdésében, 17. §-ában és 24. § (1) bekezdésében a "költségvetési törvény" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvény" szöveg,

e) 20. § (1) bekezdésében a "költségvetési törvényben" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben" szöveg

lép.

(6) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (4) bekezdésében a "költségvetési törvényben" szövegrészek helyébe a "központi költségvetésről szóló törvényben" szöveg lép.

71. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

71. § (1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A honvédelemért felelős miniszter, a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, valamint az (1) bekezdés o) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a külügyi és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő, a minősített adat védelmének szakmai felügyeletével kapcsolatos, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó, vezetői megbízással rendelkező, illetve vezetői beosztásba kinevezett más személyre és a minősített adat felülvizsgálatába bevont felülvizsgálati szakértőre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti."

(2) A Mavtv. 40. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e törvény hatálybalépésének időpontjában nemzeti minősített adatot kezelő szervnek vagy jogutódjának a nemzeti minősített adat kezelésére vonatkozó engedélyt, továbbá a nemzeti minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedélyt 2014. december 31-éig kell beszereznie. (4) A nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket 2014. december 31-ig kell megteremteni."

72. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése[16]

73. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása

73. § A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Miniszterelnökségen a Miniszterelnökséget vezető államtitkár miniszterelnökségi főtanácsadói, miniszterelnökségi tanácsadói, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a miniszter kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet."

74. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXVI. törvény módosítása

74. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXVI. törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 2. § (2) bekezdése, a 3. §, a 7. § és a 9. § 2014. január 1-jén lép hatályba."

75. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

75. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény 11. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"11. § Az Nvt. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy

a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és

b) a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.

8/B. § Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított

a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá

b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak.""

76. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

76. §

(1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 22. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba."

(2) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 7. § 2012. március 31-én lép hatályba."

(3) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 7. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 9. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet fenntartójával, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselőjével szemben ötvenezer forint bírságot szab ki."

(4) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 7. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 14. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 19. § (1) bekezdése, 20. § (3) bekezdése és 21. § (1) bekezdése szerinti pályázat keretében megkötött támogatási szerződés tartalmazza a közszolgálati szerződés 13. § (2) bekezdés a)-d) és f)-j) pontja szerinti rendelkezéseket is."

(5) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 12. §-a következő szöveggel lép hatályba:

"12. § Az Emtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. §(1) A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit. A központi költségvetésről szóló törvény

a) nemzeti előadó-művészeti szervezeteket megillető művészeti támogatás és működési támogatás összegét az előadó-művészeti szervezetekre,

b) a kiemelt előadó-művészeti szervezetek

ba) működési támogatásának összegét a kiemelt előadó-művészeti szervezetet fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötő valamennyi önkormányzatra,

bb) művészeti támogatásának összegét az egyes színházakra is lebontva határozza meg.

(2) A központi költségvetésről szóló törvénynek a helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetében kell biztosítani

a) a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint

b) a nyilvántartott zenekarok, énekkarok önkormányzati fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.

(3) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében kell biztosítani:

a) a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetésből származó támogatását,

b) a magyar állammal kötött közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet támogatását,

c) az e törvény alapján pályázati úton nyújtható támogatások előirányzatát, valamint

d) az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot." "

77. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

77. §

(1)[17]

(2) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 174. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A beszedett igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Hatóság saját bevétele. A hirdetmények ellenőrzéséből származó bevételt a Hatóságnak részben az e törvényben foglalt feladatainak ellátásához szükséges informatikai háttér biztosítására kell fordítania.

(3) A (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjakat a Hatóság törvényben előírt feladatai teljesítése során felmerülő kiadásokra kell fordítani."

78. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

78. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 21. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"21. § (1) A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából - a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett - előirányzat feletti rendelkezésre jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány.

(3) Nem részesíthető az (1) bekezdés szerinti előirányzatból közcélú felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a volt köztársasági elnök előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, a kedvezményezettel kötött külön szerződés nélkül felhasználható.

(5) Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a köztársasági elnök (4) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásától számított tizenöt napon belül közzéteszi az (1) bekezdés szerinti előirányzatból nyújtott közcélú felajánlás, adomány kedvezményezettjének nevét, a közcélú felajánlás, adomány célját és összegét."

79. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

79. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 28. § 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(28. § Az Szja tv.)

"7. 22. § (1) bekezdésében a "számolhatja el" szövegrész helyébe az "elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető" szöveg, (5) bekezdésében a "csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével" szövegrész helyébe a "csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával" szöveg, a "vagy ha veszteségének" szövegrész helyébe a "vagy ha elhatárolt veszteségének" szöveg;"

(lép.)

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 43. § 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A Tao tv.)

"9. 17. § (1) bekezdésében a "(3)-(9) bekezdésekben" szövegrész helyébe "(2)-(9) bekezdésekben" szöveg, 17. § (7) bekezdésében "az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit" szövegrész helyébe "az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre figyelemmel" szöveg;"

(lép.)

(3) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 152. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerző

a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységből származott, vagy

b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó

és legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.""

(4) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 152. § (2) bekezdése, valamint a 154. § (1) és (6) bekezdése nem lép hatályba.

(5) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 166. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"166. § Az Itv. a következő 99/D. §-sal egészül ki:

"99/D. § (1) Az 5. § (2) és (4) bekezdésének, a 16. § (2d) bekezdésének, a 17. § (2d) bekezdésének, a 26. § (1) bekezdése t, v, w pontjának, a 26. § (2d) bekezdésének, a 26/A. § (1) bekezdés b) pontjának, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a hatálybalépéskor az állami adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki.

(2) Az 1. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 23/A. § (1) bekezdésének, a 24. § (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének, a 29. § (1), (3) és (7) bekezdésének, a 33. § (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 39. § (3) bekezdésének, a 42. § (1) bekezdésének, a 43. § (1), (3), (5), (7) és (8) bekezdésének, a 46. § (1)-(2) bekezdéseinek, a 47. § (1) és (3) bekezdésének, az 50. § (1)-(4) bekezdéseinek, az 52. § (1) bekezdésének, az 57. § (1) bekezdése a) pontjának, az 58. § (1) bekezdése f) pontjának, a 74. §-ának, 78. § (1) bekezdésének, a 102. § (1) bekezdése v) pontjának, valamint a Melléklet IX. Címe I. és II/3. pontjának, X. Címe 3. pontjának és a XXI. Címe 1. és 2. pontjainak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni." "

(6) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 306. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:

[(7) Az állami adóhatóság]

"k) az általa a bb), bd), be), c), e) és h) pontok alapján teljesített adatszolgáltatások vonatkozásában, a bevallás kijavítása, önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén, a hivatkozott pontokban felsorolt adatokat, a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig adja át.

l) megkeresésre adatot szolgáltat a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére a helyi önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához." "

(7) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 306. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az Art. 52. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) Az állami adóhatóság hivatalból adatot szolgáltat - elektronikus úton, a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásra előírt határidőt követő hó utolsó napjáig - az állami foglalkoztatási szerv részére a Karrier Híd Igazolás alapján igénybe vett adókedvezmény alapjáról, összegéről, valamint a kedvezmény igénybevételével foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről és lakcíméről." "

(8) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi. CLVI. törvény 350. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az Art. 172. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el." "

(9) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi. CLVI. törvény 350. § (5) bekezdésének az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (20a) bekezdését megállapító szövege a következő szöveggel lép hatályba:

[(5) Az Art. 172. § (19)-(20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a§a következő (20a)-(20b) bekezdéssel egészül ki:]

"(20a) Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget. Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet."

(10) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 360. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) Az Art.

1. 20/A. § (1) bekezdésében a "járulékkedvezmény" szövegrész helyébe az "adókedvezmény" szöveg;

2. 54. § (15) bekezdésében a "szerv" szövegrész helyébe a "szervnek" szöveg

lép."

(11) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 361. § (1) bekezdés 7. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[(1) Hatályát veszti az Art.]

"7. 31. § (2) bekezdés 11. pontjában a "(magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag által vállalt tagdíj-kiegészítés)" szöveg, valamint 31. § (2) bekezdésének 15. pontja;"

(12) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 361. § (1) bekezdés 14. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Hatályát veszti az Art.)

"14. 54. § (15) bekezdésében a "(tagdíjat)" szöveg, valamint a " , illetőleg magánnyugdíjpéntári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztár részére is" szöveg;"

(13) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1. melléklet 6. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

"6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6.6. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:) (6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító)

"a) szolgáltatása, kivéve:

- a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,

- a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatást, feltéve, hogy a biztosítási díj a díjfizetés időpontjában adómentes bevételnek minősült,

- az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem említett szolgáltatást,

- az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta,""

(14) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 18. melléklete e törvény 4. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba.

80. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

80. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.

(2) A termékdíj-kötelezettség

a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,

b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,

c) bérgyártás esetén a bérgyártatót [a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett] terheli.

Reklámhordozó papír esetében az a) pont szerinti első belföldi forgalomba hozatalnak - belföldi előállítás esetén - a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és átadás) minősül.

(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:

a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott

ba) alapkutatás,

bb) alkalmazott kutatás,

bc) kísérleti fejlesztés,

bd) beruházás,

be) felújítás,

bf) karbantartás keretében való felhasználása;

c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;

d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.

(4) Külföldi előállítású csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás elválasztása a terméktől.

(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:

a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett

aa) felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján,

ab) végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vagy

ac) a kötelezett felszámolás vagy végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,

b) a termékdíjköteles termék mennyiségében bekövetkezett, a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott elszámolható hiányt meghaladó hiány és a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén - az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével - a megsemmisült mennyiségre.

(6) A csomagolószer termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint - nyilatkozik a kötelezett első vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) arról, hogy

a) a csomagolószert csomagolás előállítására használja fel és a 15. § (4) bekezdés szerinti termékdíjátalány fizetésére jogosult, vagy

b) a csomagolószert csomagolás előállítására a 27. § (2) bekezdése feltételeinek megfelelő újrahasználható csomagolóeszközként használja fel, vagy

c) az egyéb csomagolószert, mint annak végfelhasználója nem csomagolás előállítására használja fel.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozó kötelezettnek minősül, ha a nyilatkozatával ellentétesen jár el, egyébként a kötelezett ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

(8) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti nyilatkozó a csomagolószert nem, vagy nem a nyilatkozat tartalma szerinti mértékben, nem a nyilatkozat tartalma szerint használja fel, illetőleg a felhasználás tényét nem tudja igazolni, az erre eső termékdíjat, és a csomagolószer beszerzésének időpontjától számított késedelmi pótlékot köteles megfizetni."

(2) A Ktdt. 8. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Termékdíjjal valamint - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a (4) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárások során az e törvényben meghatározott eltérésekkel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (a továbbiakban: Art.) kell alkalmazni."

(3) A Ktdt. 8. § (3)-(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Termékdíjjal kapcsolatos ügyekben a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban az ügyfél által az eljárás megindulásáról kért értesítésre, továbbá az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos, (4) bekezdésben nevesített hatósági hatáskörbe tartozó eljárásban az Ket.-nek az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(4) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve (a továbbiakban: vámhatóság) jár el a kötelezettek nyilvántartása, a termékdíj bevallása, befizetése, visszaigénylése, - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos adó, hatósági ellenőrzése során.

(5) Az állami adó és vámhatóság a termékdíjfizetéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez nyomtatványt rendszeresíthet a bejelentésre, az adatszolgáltatásra, az önellenőrzésre, a termékdíjfizetésre, az átvezetésre, a kiutalásra, a visszaigénylésre és a termékdíj folyószámla egyeztetésére. A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű, ha az iratot a vámhatóság a honlapján közzétett számítógépes program segítségével elektronikusan támogatott formanyomtatványként teszi közzé."

(4) A Ktdt. II. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

"II. FEJEZET

A TERMÉKDÍJ-KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség

10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét a vámhatóságnál annak megkezdésétől számított 15 napon belül bejelenti, továbbá nyilatkozik arról, ha a termékdíj-kötelezettségét egyéni hulladékkezelést teljesítőként vagy termékdíjátalány-fizetésre jogosultként teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az egyéni hulladékkezelést teljesítőnek termék- és anyagáramonként kell megtennie.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a kötelezettet, továbbá a képviselőt, pénzügyi képviselőt az általa adott azonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján nyilvántartásba veszi és nyilvántartja. Az e törvény hatálya alá tartozó személyek nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. A nyilvántartásba vételre és nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

(4) Az egyéni hulladékkezelőként való teljesítésre, valamint a termékdíjátalány-fizetésre vonatkozó, az (1) és a 40. § (5) bekezdésben előírt határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást a kötelezett, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles bejelenteni.

8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

10/A. § (1) A kötelezett - e törvényben, a Hgt.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.

(2) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban tartja nyilván.

9. A bevallási kötelezettség

11. § (1) A kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján a vámhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.

(2) A termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.

(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási és nyilvántartási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.

(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel.

10. A befizetési kötelezettség

12. § (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíjszámla) forintban fizeti be.

(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A vámhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.

(3) Nem kell megfizetni a termékdíjat:

a) az egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása,

b) a Magyarországon hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termékforgalomba hozatala

esetén.

10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség

12/A. § (1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve - e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.

(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a.

(3) A kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.

(4) A kötelezett a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig fizeti meg.

(5) A termékdíj-előleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség

13. § A számlán

a) számlán történő átvállalás esetén, vagy

b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben, vagy

c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor

az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni."

(5) A Ktdt. 15. § (4)-(5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos értékesítési nettó árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 2000 Ft/év. A tárgyévet megelőző évben évi tíz millió forintot meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 7000 Ft/év, a tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíjátalánya 5000 Ft/év.

(5) A kötelezett a termékdíjátalány-fizetési kötelezettségre vonatkozó választását - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem változtathatja meg a tárgyéven belül."

(6) A Ktdt. 15. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Ha a termékdíjátalány-fizetést választó kötelezett - a mezőgazdasági termelő kivételével - a 2. § 6. pontjában meghatározott mennyiségi határt, vagy határokat túllépte, termékdíjátalány-fizetésre már nem jogosult. A túllépés időpontját követően termékdíj-kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget."

(7) A Ktdt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OHÜ felett a szakmai felügyeletet, valamint a magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a környezetvédelemért felelős miniszter gyakorolja. Az OHÜ felügyelő bizottsága legfeljebb öt tagból áll."

(8) A Ktdt. 19. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az OHÜ - a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével - kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét - az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg."

(9) A Ktdt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Az OHÜ

a) közvetíti és szervezi a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását;

b) előkészíti az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGyHT) és gondoskodik a jóváhagyott OGyHT végrehajtásáról;

c) nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás - tevékenységi körébe tartozó - folyamatait;

d) támogatja a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztését;

e) közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában;

f) ellenőrzi a vele szerződéses kapcsolatban állók, illetve a pályázatok, illetve szolgáltatás megrendelések kedvezményezettek által a termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatban folytatott tevékenységét;

g) közreműködik - a törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint - a kötelezettek, ellenőrzésében;

h) innovációs tevékenységet folytat a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenység fejlesztése érdekében.

(2) Az OHÜ az (1) bekezdés e) pontjának teljesítése érdekében az OHÜ által szolgáltatás megrendelés és pályázat útján továbbfolyósított forrás költségvetési során meghatározott összegének legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére fordítja.

(3) Az OHÜ az (1) bekezdés f) pontjában foglalt ellenőrzése során, az ellenőrzés alá vont és teljesítési segédje, alvállalkozója (a továbbiakban együtt: ellenőrzött) az ellenőrzés tűrésére, illetve az ellenőrzést végzőkkel való együttműködésre, az ellenőrzés eredményes végrehajtásának segítésére köteles.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja keretében végzett ellenőrzés során az OHÜ jogosult:

a) az ellenőrzött székhelyére, telephelyére, az ott található építményekbe, műszaki létesítményekbe belépni,

b) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására, hasznosításra előkészítésére, hasznosítására szolgáló eszközöket, létesítményeket, műtárgyakat, berendezéseket, gépeket, illetőleg rendszereket megvizsgálni,

c) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékok fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságait - szükség szerint mintavételezéssel - megvizsgálni és elemezni, továbbá az így képződött adatokból idősorokat képezni, monitoring tevékenységet folytatni,

d) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokkal összefüggő munkafolyamatokat megtekinteni,

e) a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos hulladékokra vonatkozó nyilvántartásokat, okiratokat, bizonylatokat megtekinteni, arról feljegyzést, másolatot készíteni,

f) olyan adatgyűjtést, feldolgozást elvégezni, amelyből a tevékenységet jellemző anyagmérleg meghatározható,

g) az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készíteni.

(5) Az OHÜ a (4) bekezdés alapján tudomására jutott üzleti titkot köteles megőrizni, azt - arra feljogosított hatóság, ügyészség, vagy bíróság kivételével - másnak nem adhatja át, annak tartalmáról tájékoztatást nem adhat.

(6) Az ellenőrzés részletes szabályait e törvény és végrehajtására kiadott jogszabály és az OHÜ, valamint az ellenőrzött közötti egyedi szerződés, illetve a szerződési feltételek tartalmazzák.

(7) Az OHÜ a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében vizsgálati (így különösen mérési, értékelési) módszereket, eljárásokat dolgoz ki. A kötelezően alkalmazandó módszereket, eljárásokat a környezetvédelemért felelős miniszter rendeletben kihirdeti."

(10) A Ktdt. 24. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"24. § (1) Az OHÜ, a vámhatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság a termékdíj-kötelezettséggel, továbbá az OHÜ tevékenységével összefüggő és a nyilvántartásában szereplő adatokat, a kiadott engedélyek, határozatok adatait a hulladékhasznosítás és termékdíj-fizetés ellenőrzése céljából - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - a másik fél rendelkezésére bocsátja.

(2) A vámhatóság a környezetvédelmi termékdíj-bejelentésben, bevallásban a kötelezett által feltüntetett, a termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos feladat- és hatáskörei kapcsán részére érkező adattartalmat kezeli, és az - adótitkot és személyes adatot nem képező, összesített - adott negyedévre vonatkozó adattartalmat a termékdíj-kötelezettségek teljesítése és a hulladékgazdálkodás ellenőrzése és tervezése céljából legalább negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő második hónap 20. napjáig átad az OHÜ részére.

(3) Az OHÜ a tevékenysége során keletkező adatokat kezeli, és a termékdíj-kötelezettséget érintő adatokat legalább negyedévente átadja a vámhatóság részére.

(4) A bevallásban közölt adatok valódiságát a vámhatóság ellenőrzi."

(11) A Ktdt. 25. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A befizetett termékdíj

a) a termékdíjköteles termék külföldre történő igazolt kiszállítása;

b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;

c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;

d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;

e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;

f) a 27. § (3) bekezdésben meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,

g) egyéb csomagolószer esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem csomagolás előállítására való felhasználása,

esetén visszaigényelhető."

(12) A Ktdt. VII. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

"VII. FEJEZET

AZ EGYES TERMÉKDÍJKÖTELES TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

19. A gumiabroncs termékdíja

26. § A Magyarországon begyűjtött használt gumiabroncs külföldön történő felújítását követően a felújított gumiabroncs Magyarországra történő behozatala esetén a felújítás során hozzáadott anyagmennyiség tömege alapján keletkezik a termékdíjkötelezettség.

20. A csomagolószer környezetvédelmi termékdíja

27. § (1) Összetett vagy társított csomagolószer esetén a fizetendő termékdíj megállapítására,

a) ha az fizikai módon összetevőire szétválasztható, az egyes összetevőkre vonatkozó termékdíjtételt,

b) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemű anyagból áll, a csomagolószer teljes tömegére a fő összetevőre vonatkozó termékdíjtételt,

c) ha az fizikai módon összetevőire szét nem választható és nincs olyan összetevő, amely a csomagolószer tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt

kell alkalmazni.

(2) Az újrahasználható csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként forgalomba hozó vagy csomagolásra felhasználó kötelezettnek nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, ha a termékdíjköteles termék az újrahasználható csomagolószerek - a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott - nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat alkalmaz. A betétdíjas újrahasználható csomagolást kibocsátót és a betétdíjas újrahasználati rendszer működtetésében közreműködőket a vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(3) A külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer után nem keletkezik termékdíjkötelezettség, amennyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a behozatal időpontjának a termékdíj-megállapítási időszakában a kötelezett megbízása alapján közvetlenül külföldre visszaszállították.

20/A. A reklámhordozó papír termékdíja

27/A. § (1) Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén a megrendelőnek - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megrendelés, de legkésőbb a szerződéskötés során nyilatkoznia kell a termékdíj-kötelezettséget meghatározó feltételekről. A megrendelést teljesítő kötelezett köteles a nyilatkozatokat, valamint az előállított termék egy - nyomtatott, vagy a nyomtatottal azonos elektronikusan rögzített - példányát -a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint - megőrizni.

(2) A belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén, a nem a valóságnak megfelelően nyilatkozó megrendelő - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - termékdíj-kötelezetté válik.

(3) Amennyiben a termék egyidejűleg csomagolószer és reklámhordózó papír funkciót is betölt, akkor a termékdíj-kötelezettség a csomagolószer jelleg alapján áll fenn."

(13) A Ktdt. VIII. Fejezete a következő szöveggel lép hatályba:

"VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

21. Az ellenőrzés általános szabályai

28. § (1) A vámhatóság a termékdíj-kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés, illetve adóellenőrzés keretében vizsgálja.

(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja:

a) a termékdíj-kötelezettség fennállását és azt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységét bejelentette-e;

b) a termékdíj számlán való megjelenítésére vonatkozó szabályok betartását;

c) a számlán átvállaló az átvállalásra vonatkozó záradékolási kötelezettségének helyesen tett-e eleget;

d) a nyilvántartások adattartalma megfelel-e az előírásoknak;

e) korábbi hatósági ellenőrzés keretében hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségek teljesítését.

(3) A hatósági ellenőrzést a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell lefolytatni az alábbi eltérésekkel:

a) a kötelezettet a hatósági ellenőrzésről nem kell előzetesen értesíteni;

b) termékdíjköteles tevékenységgel összefüggő jármű, jármű rakománya is megvizsgálható, illetve leltárfelvétel is végezhető;

c) a hatósági ellenőrzés során a kötelezett részéről jelen lévő személy köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit biztosítani.

(4) A hatósági ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít.

(5) A termékdíj-kötelezettség ellenőrzését az Art. adóellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni. A termékdíj-kötelezettség ellenőrzése során a (2) bekezdés alapján korábban már vizsgált kötelezettségek is ellenőrzés alá vonhatók.

28/A. § (1) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, az ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot teljes körűen a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) Az elrendelt ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság kapcsolódó vizsgálatot végezhet olyan személynél, amely az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat lefolytatása szükséges.

(3) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.

(4) Az ellenőrzött személynek vagy szervezetnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5) Nem tekinthet be az ellenőrzött személy vagy szervezet

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe,

d) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

e) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(6) A vámhatóság az ellenőrzései során mintát vehet. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az ellenőrzött személy vagy szervezet bocsátja rendelkezésre.

(7) A vámhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet készít.

(8) A mintavételi jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a mintavételi jegyzőkönyv sorszámát, vagy más jelét,

b) a mintát vevő személy megnevezését,

c) a mintavételben közvetlenül részt vevők nevét, azonosítását,

d) a mintavétel helyét és időpontját,

e) a mintavétel indoklását,

f) a megmintázott tétel mennyiségét és minden, az azonosításhoz szükséges adatát,

g) a vett minták mennyiségét és azonosítási jeleit,

h) a mintavevők aláírását és bélyegzőlenyomatát.

(9) A mintavételi jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya a vámhatóság példánya, másodpéldánya a mintát kíséri, harmadpéldánya az ellenőrzött személy vagy szervezet példánya.

22. A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ellenőrzés

29. § A vámhatóság az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és az ennek érdekében vele szerződött hulladékkezelők által teljesített ügyletek - a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével - tényleges meg valósulását ellenőrzi.

29/A. § (1) A vámhatóság az OHÜ által finanszírozott hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó ügyletek tényleges megvalósulását, illetve azok végrehajtásának szabályszerűségét ellenőrzi. Az ellenőrzést azon személyek vonatkozásában indítja meg, amelyek számára az OHÜ a kifizetést teljesítette (a továbbiakban: kifizetés jogosultja).

(2) Az OHÜ által történő kifizetés költségvetési támogatásnak (a továbbiakban: támogatás) minősül. Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre az Art. szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A támogatás igénybevételének jogszerűségét a vámhatóság - a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok adatai alapján - támogatásonként (kifizetésenként) vagy meghatározott időszak tekintetében is vizsgálhatja.

(4) A megbízólevél tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,

c) az ellenőrzéssel érintett időszakot,

d) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,

e) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,

f) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,

g) a megbízólevél keltét.

(5) Az OHÜ a vámhatóságot az e törvény szerinti szerződés megkötéséről a szerződéskötést követő, kifizetés esetén a kifizetéstől számított 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a szerződés, illetve a teljesítés (kifizetés) alapjául szolgáló bizonylatok adatainak egyidejű megküldésével.

(6) Az ellenőrzött személy vagy szervezet ellenőrzés alá eső tevékenységével kapcsolatos bizonylatot, könyvet, nyilvántartást és egyéb iratot, adathordozót, más tárgyi bizonyítékot - tételesen részletezett átvételi elismervény ellenében - a vámhatóság bevonhatja. Az irat, adathordozó, tárgyi bizonyíték a vámhatóság hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonható, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével, végzéssel tartható a vámhatóságnál.

(7) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött személy vagy szervezet saját költségére másolatot készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet kérelmére, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ellenőrzött személy vagy szervezet által készített és általa eredetivel egyezőként elismert másolatot is bevonhatja.

(8) A vámhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt, valamint az ellenőrzés ideje alatt bármikor helyszíni szemlét tarthat. A szemle szükség esetén megismételhető. A szemle esetében az ellenőrzést végző - az ellenőrzött szervezet működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat bevonhat, próbagyártást rendelhet el, a mintavétel szabályainak megfelelő módon mintát vehet, felvilágosítást kérhet, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. Az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles a helyszíni szemle során a vámhatósággal együttműködni. A helyszíni szemle megkezdésekor az ellenőrzést végző szolgálati igazolvánnyal igazolja magát.

(9) Ha az ellenőrzött személy vagy szervezet vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóságnak tisztázni kell, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ellenőrzött személy vagy szervezet által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött személy vagy szervezet között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(10) A helyszínen tartott ellenőrzést az ellenőrzött személynél vagy szervezetnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől akkor lehet eltérni, ha az ellenőrzött személy vagy szervezet kéri, vagy ha a késedelem az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetheti.

(11) Az ellenőrzés során az ellenőrzött személy vagy szervezet köteles különösen a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén a magyar nyelvű szakfordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(12) A vámhatóság az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt az elrendelt ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről.

(13) A nyilatkozattétel megtagadható, ha a személy az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

(14) Az ellenőrzött személyt vagy szervezetet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személyt ki kell oktatni jogairól és kötelezettségeiről, valamint figyelmeztetni kell a nyilatkozattétel megtagadásának következményeire. Az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy nyilatkozattételről az ellenőrzött személyt vagy szervezetet nem kell értesíteni.

(15) A vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy szóbeli nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza különösen a vámhatóság megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét, idejét, a nyilatkozattevő azonosításához szükséges adatokat és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre történő kioktatást, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetést, a nyilatkozatot, valamint a nyilatkozattevő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(16) Amennyiben jelen §-ban meghatározott kötelezettségét az ellenőrzött személy vagy szervezet, illetve az ellenőrzés alanyával közvetett, vagy közvetlen kapcsolatban álló személy megszegi, a vámhatóság az Art.-ben meghatározott mulasztási bírságot szab ki.

(17) Az ellenőrzésről a vámhatóság jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza különösen:

a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,

b) az ellenőrzött személy vagy szervezet nevét, székhelyét, adóigazgatási számát, a közreműködő személy nevét, adóigazgatási számát/adóazonosító jelét,

c) az ellenőrzés kezdő időpontját,

d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,

e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ellenőrzött személy vagy szervezet által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,

f) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,

g) az ellenőrzést végzők aláírását.

(18) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napja. Az ellenőrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 60 nap. Indokolt esetben az ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője - az ellenőrzött személy vagy szervezet értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.

(19) Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a vámhatóság másodfokú szerve egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

(20) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött személyt vagy szervezetet érintő részét az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel részletesen ismertetni kell.

(21) A vámhatóság az ellenőrzésről a jegyzőkönyv alapján határozatot hoz.

(22) Amennyiben a vámhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzött személy vagy szervezet a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, úgy a határozatban jogosulatlanul igénybe vett támogatás összege kétszeresének megfizetését rendeli el. A támogatási összeg kétszeresének megfizetésére a támogatást igénylő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles.

(23) Jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén a vámhatóság az ellenőrzött személy vagy szervezet terhére a támogatási összeg kétszerese megfizetésének előírása mellett 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírságot szab ki.

23. Hatósági felügyelet

30. § (1) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(2) Hatósági felügyelet keretében vizsgálható:

a) környezetvédelmi termékdíjköteles termék előállítása, raktározása, szállítása, felhasználása;

b) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a környezetvédelmi, vagy más hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági ügy, illetve eljárás kivételével, a környezetvédelmi termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék előkezelése, feldolgozása, ártalmatlanítása, hasznosítása;

c) környezetvédelmi termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység, a készleten lévő környezetvédelmi termékdíjköteles termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(3) A hatósági felügyeletet a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(4) A vámhatóság folyamatos jelenlét elrendelése esetén köteles a kötelezettet előzetesen értesíteni.

(5) A vámhatóság döntése alapján készletfelvétellel megállapíthatja a tényleges készletet, amelyet jegyzőkönyvbe kell foglalni."

(14) A Ktdt. 31. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A termékdíjbírság mértéke

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény 2. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott gyűjtési és hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg."

(15) A Ktdt. 38. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait,"

(16) A Ktdt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az e törvény szerinti egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett 2012-ben január 15-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő. A további kötelezettek a bejelentést 2012. április 20-ig teljesítik."

(17) A Ktdt. 40. § (8)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) E törvény szerinti kötelezettnek tekintendő az is, aki 2012. január 1. előtt szerezte be és 2012-ben vagy azt követően fogja forgalomba hozni, felhasználni a csomagolószert - kivéve a külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószert -, illetve a reklámhordozó papírt. Termékdíj befizetési kötelezettségét - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - úgy kell teljesítenie, hogy a 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti, ténylegesen megfizetett termék-, és hasznosítási díjat a 2012. évi termékdíjtételek alapján számított és fizetendő termékdíjból - legfeljebb 2012. első negyedévében - levonhatja és csak a különbözetet köteles megfizetni.

(9) A 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti csomagolásra vonatkozó számlás átvállalás esetére a (8) bekezdés rendelkezéseit - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel -kell megfelelően alkalmazni.

(10) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó kötelezett a 2011. évre vonatkozó, de 2012-ben teljesítendő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségét a Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti tartalommal, határidőre és fizetési kötelezettség mértékével teljesíti.

(11) A Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a külön jogszabályok szerinti hasznosítást koordináló szervezet a 2011. évre vonatkozó és 2011-ben hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségét ezen jogszabályok szerinti tartalommal és határidőre teljesíti. Az adatszolgáltatási, tájékoztatási, bevallási kötelezettséget - ezen határidőn belül - az OHÜ felé is teljesíti."

(18) A Ktdt. 40. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az a kötelezett, aki a termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítését választja, a 2012-es naptári évben bejelentési és bevallási kötelezettségét a 2012. január 1-jén készletén lévő termékdíjköteles termékek után április 20-ig teljesíti."

(19) A Ktdt. 1. mellékletének felvezető szövege - a jelenlegi szöveget követően - a következő mondattal kiegészülve lép hatályba:

"Az "ex" jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek a Ktdt. 1. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket."

(20) A Ktdt. 1. melléklete a következő pontokkal kiegészülve lép hatályba:

(21) A Ktdt. 2. és 3. mellékletében - valamennyi helyen - a "Papír, fa, természetes alapú textil" szövegrész helyébe a "Papír, fa, természetes alapú anyag" szövegrész lép.

81. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény technikai módosításáról

81. § Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 478. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"478. § E törvény 417-445. §-aiban foglalt rendelkezéseinek

1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése,

2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke, és

3. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. Hatályba léptető rendelkezések

82. § (1) E törvény - a (2)-(11) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. január 2-án hatályát veszti.

(2) A 44. §, a 60. §, a 62. § (11) bekezdése, a 65. §, a 69. § (1)-(3), valamint (5)-(6) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(3) Az 52. § 2011. december 30-án lép hatályba.

(4) A 26. §, az 53. §, a 75-78. §, a 86. §, a 87. § 2011. december 31-én lép hatályba.

(5) Az 1-7. §, a 8. § (1)-(4) bekezdése, a 8. § (6)-(8) bekezdése, a 9-13. §, a 15-25. §, a 27-29. §, a 32-43. §, 45-51. §, az 54. §, az 57. §, az 59. §, a 61. §, a 62. § (1)-(10) bekezdése, a 62. § (12)-(20) bekezdése, a 63. §, a 64. §, a 67. §, a 68. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 69. § (4) bekezdése, a 70. § (1), (2), (4)-(6) bekezdése, a 71-74. §, a 80. § (1)-(6), (8), (10)-(14), valamint (19)-(21) bekezdése, a 83. §, a 84. § 1. és 2. pontja, a 84. § 4-49. pontja, a 84. § 51-58. pontja, a 85. §, a 88. §, valamint az 1. melléklet és a 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(6) Az 58. § (2)-(5) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 70. § (3) bekezdése 2012. március 31-én lép hatályba.

(8) A 84. § 50. pontja 2012. május 1-jén lép hatályba.

(9) A 14. § 2012. október 1-jén lép hatályba.

(10) Az 55. § és a 89. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(11) A 8. § (5) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

83. Átmeneti rendelkezések

83. § (1) A központi költségvetési szervhez 2011. december 31-éig befolyt és e törvény hatálybalépéséig fel nem használt bírságbevételek és azok kamatainak felhasználására a bírság kiszabását lehetővé tevő törvény a bírság felhasználására jogosult személyét és a bírság felhasználásának célját meghatározó rendelkezése esetén annak 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szervek által 2011. december 31-éig jogerősen kiszabott és 2012. január 1-jét követően befolyt bírságbevételek és azok kamatai tekintetében az Áht. 11. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

84. Hatályon kívül helyező és hatálybalépést kizáró rendelkezések

84. § Hatályát veszti

1. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. § (7) bekezdése, valamint 48. § (6) bekezdésében az "és bírságot" szövegrész;

2. az Flt. 10. §-át megelőző alcíme, 56/A. § (3) és (4) bekezdése, 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában a "bírság," szövegrész, 39/D. § (5) bekezdésében a "rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a" szövegrész;

3. az Flt. 59/B. §-a;

4. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/B. § (3) és (5) bekezdése, valamint 13/B. § (4) bekezdésében az " , amely annak saját bevétele" szövegrész;

5. a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. § (4) bekezdése;

6. az Áht. 100/E. § (3) bekezdése;

7. a Szoctv. 38. § (1) bekezdés c) pontja, 38. § (9) és (10) bekezdése, 92/D. § (2) bekezdése, 92/M. § (3) és (4) bekezdése, valamint 125. § e) pontja;

8. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (8) bekezdésében a " , bírságot" szövegrész;

9. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük tilalmára vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében az "- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló külön törvényben meghatározott, önálló ellátásként nyújtható helyi lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével -" szövegrész;

10. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában a "a középiskolában - jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési lehetőséget kapjon" szöveg;

11. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (10) bekezdése, 133. § (2)-(5) bekezdése, 133. § (10) bekezdése;

12. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 80. §-a, és azt megelőző alcím, valamint 88. § (4) bekezdés c) pont ca) alpontja;

13. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 106. § (3) bekezdése és 110. § (12) bekezdése;

14. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (4) bekezdése;

15. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 85. § (2) bekezdése, 95. § (1) bekezdés d) és e) pontja, 95. § (3) bekezdése, valamint 100. § (1) bekezdés c) pont 31. alpontjában az "és felhasználásának módját" szövegrész;

16. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/A. § (8) bekezdésében a "kiszabott bírság," szövegrész;

17. a Gyvt. 100/A. § (8) és (9) bekezdése;

18. a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 51/A. §-a és 52. § (2) bekezdés d) pontja;

19. az Étv. 53/A. § (4)-(6) bekezdése, valamint 62. § (2) bekezdés r) pontja;

20. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 18. § (3) és (6) bekezdése, valamint 26. § (11) bekezdése;

21. az Eftv. 2. § (1), (7), (8) és (10) bekezdése;

22. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (5) bekezdése, 99. §-a, 100. § (3) bekezdés z) pontja, valamint 92. § (2) bekezdésében az "a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására," szövegrész;

23. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (4), (5) és (7) bekezdése;

24. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 22. § (3) bekezdése;

25. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (10) bekezdése;

26. a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 3. §-a, valamint 62. § (1) bekezdése;

27. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (4) bekezdése;

28. a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 59. § (4) bekezdése, 60. § (3) bekezdése;

29. a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 80/A. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 84. §-a;

30. az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29/E. § (3) bekezdése;

31. a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 28. § (4) bekezdése;

32. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 7. §-a, 8. § (4) bekezdése;

33. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A. § (12) bekezdése;

34. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 51/A. § (5) bekezdése;

35. a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/E. § (4) bekezdése;

36. az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/D. § (4) és (5) bekezdése;

37. a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény III. Fejezete;

38. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 17. § (7) bekezdése;

39. a Metrótv. 10. § (4) bekezdése;

40. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontjában az "és felhasználásának" szövegrész;

41. a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81. § (16) bekezdése és 85. § (2) bekezdése;

42. a Gyftv. 18/A. § (6) bekezdése és 19. § (4) bekezdése;

43. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 161. § (1) bekezdésének "- a bírságok kivételével -" szövegrésze, 161. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 161. § (5) bekezdésében az "és a bírságok" szövegrész;

44. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 66. §-a;

45. a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (2) és (3) bekezdésében az "és bírság" szövegrész, 58. § (3) bekezdésében a " , valamint bírság" szövegrész, 58. § (4) bekezdésében az " , a talajvédelmi bírság" szövegrész, 58. § (5) bekezdésében a " , talajvédelmi bírság" szövegrész;

46. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 35. § (3) bekezdése;

47. az Éltv. 64. § (3) és (7) bekezdése, valamint 64. § (6) bekezdésében az " , amely annak saját bevétele" szövegrész;

48. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdése;

49. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 12. § (2) bekezdése, 12. § (4) bekezdésében az "és a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség", 12. § (5) bekezdésében az " , illetve a (2)" szövegrész;

50. az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (6) bekezdése;

51. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 110. §-a, valamint 111. §-ában az " , az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság" szövegrész;

52. a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 7. § (5) bekezdésében az " amely annak saját bevétele" szövegrész, valamint 7. § (6) bekezdése;

53. a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvény 28. §-a;

54. a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8. §-a és az azt megelőző 5. alcím;

55. a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 5/A. § (6) bekezdése;

56. a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 4. § (4) bekezdése;

57. a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése;

58. a Httv. 3. § (2) bekezdés a) pontja, 3. § (5) bekezdése, valamint Melléklete;

59. a Ktdt. 22/A. § (7) bekezdésében a "válogatott, illetve szelektív" szövegrész;

60. az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 430. §-a, 443. § (5)-(6) bekezdése.

85. § (1) Hatályát veszti az egyes törvényeknek a Munkaerőpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 1995. évi CXXIV. törvény.

(2) Hatályát veszti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 28. § (1) bekezdése.

86. § Nem lép hatályba

a) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény 3. §-a, valamint 7. § (2) és (3) bekezdése;

b) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXXVI. törvény 8. §-ának az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 16. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése;

c) a Ktdt. 5. § (4) bekezdés a) pontja;

d) a Ktdt. 26. § (1) bekezdése;

e) az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCV. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése;

f) az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 131. § 2. pontja, 360. § (1) bekezdés 28. pontja, 360. § (2) bekezdés 5. pontja, 419-420. §-a, 422. §-a, 424. §-a, 426. §-a, 429. §-a, 435-438. §-a.

87. § (1) Nem lép hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 39. § (3) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdés az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

85. A Munkaerőpiaci Alap névváltozásával összefüggő módosítások

88. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (2) bekezdés d) pontjában a "Munkaerőpiaci Alapnak" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak" szöveg lép.

(2) A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (5) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alapból" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szöveg lép.

(3) A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében és 17. § b) pontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg

lép.

(4) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. § (3) és (5) bekezdésében, 5. § (6) és (7) bekezdésében, 17. § (2) bekezdés a) pontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

(5) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 6/A. § (1) és (2) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

(6) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés d) pont dd) alpontjában a "Munkaerőpiaci Alapot" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapot" szöveg, 124/C. § (2) bekezdésében a "kihirdetésétől" szövegrész helyett a "közzétételétől, illetve kézbesítésétől" szöveg, a "kihirdetésének" szövegrész helyett a "közzétételének, illetve kézbesítésének" szöveg lép.

(7) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény

a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

b) 8. § (1) bekezdésében az "A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének (a továbbiakban: alaprész)" szövegrész helyébe az "Az alaprész" szöveg,

c) 18. § (1) bekezdésében az "a Munkerőpiaci Alap szakképzési, valamint fejlesztési és képzési alaprészéből" szövegrész helyébe az "az alaprészből, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési és fejlesztési alaprészéből" szöveg,

d) 28. § (2) bekezdésében az "a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészét" szövegrész helyébe az "az alaprészt" szöveg

lép.

(8) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alapból" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szöveg lép.

(9) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXX. törvény 43. § (5) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 26. § (6) bekezdésében és 53/A. § (2) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap"szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

b) 53/A. § (2) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alapot" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapot" szöveg, a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

c) 53/A. § (1) bekezdésében és 56/A. § (7) bekezdés c) pontjában a "Munkaerőpiaci Alapnak" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak" szöveg

lép.

(11) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 1. § (4) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 2. számú mellékletében a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

(12) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (1) bekezdésében a "Munkaerő-piaci Alapból" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szöveg, 93. § (1) bekezdés m) pontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

(13) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg,

b) 4/A. § (5) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: MPA)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből" szöveg

lép.

(14) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdés d) pontjában a "Munkaerőpiaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

(15) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/D. § (2) bekezdésében a "Munkaerőpiaci Alapból" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alapból" szöveg lép.

(16) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. alcím 4.11. pontjában a "Munkaerő-piaci Alap" szövegrész helyébe a "Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szöveg lép.

86. A Nemzeti Civil Alapprogram bevételeivel kapcsolatos módosítás

89. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapprogram bevételei:)

"a) központi költségvetési támogatásként a személyi jövedelemadóként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg;"

90. § E törvény 80. §-ában foglalt rendelkezéseinek

1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése,

2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke, és

3. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CLXVI. törvényhez

"Melléklet a 2003. évi LXXXVII. törvényhez

Az egyes kategóriák szerint igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés tételek

"

2. melléklet a 2011. évi CLXVI. törvényhez

"13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

ahol

A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti - bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő

E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.

Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, nyugdíjbiztosítási járulék és biztosítotti nyugdíjjárulék, a korkedvezmény-biztosítási járulék előirányzata.

P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege

B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege."

3. melléklet a 2011. évi CLXVI. törvényhez

"Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklet I./Határidők/6.4 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.4. A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén fizetendő 33%-os százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg." "

4. melléklet a 2011. évi CLXVI. törvényhez

"18. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

"