241/2009. (X. 29.) Korm. rendelet

a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer, mint térinformációs infrastruktúra biztosítja a metaadatok, a téradatkészletek és téradat-szolgáltatások hozzáférhetőségét, az ehhez szükséges hálózati szolgáltatások és technológiák létrehozását, működtetését, a téradatok megosztását, a téradatokhoz való hozzáférést és az azok használatát szabályozó megállapodásokat, valamint az előzőekhez szükséges összehangolási és ellenőrzési mechanizmusokat, folyamatokat, valamint eljárásokat összhangban az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2007/2/EK irányelv).

(2) Ha téradatkészlet egymással megegyező példányait több téradatkezelő birtokolja vagy azokat több téradatkezelő részére tárolják, e rendelet előírásait csak arra az eredeti példányra kell alkalmazni, amelyből a többi példány származik.

(3) E rendelet hatálya azokra az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott téradattémák körébe tartozó téradatkészletekre terjed ki, amelyek gyűjtéséről, illetve hozzáférhetővé tételéről külön jogszabály rendelkezik. Téradatok gyűjtése e rendelet alapján nem kötelező.

(4) A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódó téradatkészletek térképi alapjának, vetületi és magassági rendszerének használatakor a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) E rendelet alkalmazásában térbeli objektum a valós világ egy meghatározott helyhez vagy földrajzi területhez kapcsolódó valamely jelenségének az elvonatkoztatott megjelenítése.

2. § (1) A téradatokat a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott követelmények szerint kell létrehozni.

(2) A téradatkezelőknek biztosítaniuk kell annak technikai hátterét, hogy az általuk működtetett térinformatikai rendszerek téradatkészletei és -szolgáltatásai - az interoperabilitiás, valamint a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok követelményeinek megvalósításával - a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerben összekapcsolódhassanak.

3. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/G. §-ának (3) bekezdésében meghatározott személy az általa működtetett térinformatikai rendszerrel a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszerhez - a 9. § szerinti kapcsolattartóhoz benyújtott - kérelem alapján csatlakozhat.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott térinformatikai rendszer téradatkészletei és -szolgáltatásai megfelelnek a metaadatokra, a téradat-szolgáltatásokra és az interoperabilitásra a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokban meghatározott előírásoknak, a kapcsolattartó az (1) bekezdés szerinti személlyel (a továbbiakban: csatlakozó személy) a csatlakozásról - a 10. §-ban meghatározott testület javaslatának figyelembevételével - megállapodást köt.

4. § Ha téradatkezelő vagy csatlakozó személy által birtokolt téradatkészlet vonatkozásában harmadik személynek szerzői joga áll fenn, a téradatszolgáltatás, illetve a téradatmegosztás a szerzői jogokat nem sértheti.

Metaadatok

5. § (1) A téradatkezelő az 1-2. számú mellékletben felsorolt téradattémákkal összefüggő téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz kapcsolódó metaadatokat a (2) bekezdésnek megfelelően úgy hozza létre, hogy azok elősegítsék a téradatkészletek elérését, nyilvántartását, továbbá a téradat-szolgáltatások igénybevételét.

(2) A metaadat naprakész információt tartalmaz arról, hogy

a) a metaadattal érintett téradatkészletek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak megfelelnek-e;

b) a téradatkészletek és -szolgáltatások hozzáférése és igénybevétele milyen feltételekkel lehetséges, továbbá melyek a téradat-szolgáltatások díjai;

c) a téradatkészletek milyen minőségűek és meddig érvényesek;

d) melyek a téradatkészletek létrehozásáért, kezeléséért, frissítéséért, terjesztéséért felelős téradatkezelők; valamint

e) a téradatkészletekhez történő nyilvános hozzáférés korlátozott-e, és melyek a korlátozások indokai.

Téradat-szolgáltatások

6. § (1) A téradat-szolgáltatásokat - összhangban a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal - átalakítási szolgáltatással vagy az e rendelet hatálybalépésekor meglévő téradatkészletek tekintetében azok alkalmassá tételével kell biztosítani. Ha a valamely téradatkészlet a téradatkezelő által kezelt közhiteles nyilvántartásban áll rendelkezésre, a téradatokat e nyilvántartásból kell szolgáltatni.

(2) A 9. § szerinti kapcsolattartó bárki által hozzáférhető, elektronikusan letölthető formában köteles közzétenni honlapján azokat az információkat - ideértve az adatokat, kódokat és a technikai osztályozást -, amelyek a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való technikai megfelelés teljesítéséhez szükségesek.

(3)[1] Magyarország és valamely európai uniós tagállam közötti határon átnyúló földrajzi jellemzőre vonatkozó téradatok koherenciájának érdekében a közös jellemzők leírásának módját és helyzetét kölcsönös egyetértés alapján kell meghatározni.

7. § (1) A kereső-szolgáltatások biztosítják a téradatok következők szerinti kereshetőségét:

a) kulcsszavak;

b) földrajzi helyek;

c) a téradatkészletek és -szolgáltatások osztályozása;

d) a téradatkészletek minősége és érvényessége;

e) a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusoknak való megfelelés mértéke;

f) a téradatkészletekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá a téradatkészletek felhasználásának feltételei; és

g) a téradatkezelők megnevezése.

(2) Az átalakítási szolgáltatásoknak az egyéb téradat-szolgáltatásokkal úgy kell összekapcsolódniuk, hogy a téradat-szolgáltatások működtetése a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusokkal összhangban valósuljon meg.

A téradatok megosztása a téradatkezelők között

8. § (1) Közfeladat elvégzése vagy közszolgáltatás nyújtása érdekében

a) a téradatkezelők - a közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy téradatkezelők kivételével -,

b) az Európai Unió tagállamaiban működő téradatkezelők, valamint

c) az Európai Közösség intézményei és szervei

technikai korlátozás nélkül hozzáférhetnek a téradat-készletekhez és -szolgáltatásokhoz, továbbá azokat cserélhetik és igénybe vehetik.

(2) Az (1) bekezdés előírásai - viszonosság esetén - az Európai Közösség és tagállamai által kötött nemzetközi megállapodások keretében létrehozott szervekre is megfelelően alkalmazandók, ha a téradatkészletek igénybevételére, illetve a téradat-szolgáltatásokra közfeladat elvégzése vagy közszolgáltatás nyújtása érdekében kerül sor.

A kapcsolattartó és a koordinációs testület

9. § (1) Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért a környezetvédelemért felelős miniszter felel.

(2) A kapcsolattartó feladata:

a) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer infrastruktúrája kialakításának és használatának nyomon követése, eredményeinek a nyilvánosság részére történő hozzáférhetővé tétele és az Európai Bizottság részére történő eljuttatása;

b) együttműködés az Európai Unió tagállamaiban működő kapcsolattartókkal, valamint az Európai Bizottsággal;

c) közreműködés a 2007/2/EK irányelv végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok előkészítésében, valamint az Európai Unió által működtetett térinformatikai portál kialakításában;

d) jelentés készítése a 2007/2/EK irányelv végrehajtásáról az Európai Bizottság részére 2010. május 15-ig, valamint minden további harmadik év május 15-ig;

e) az Európai Bizottság részéről a közösségi térinformációs infrastruktúrával összefüggésben nyújtott tájékoztatások megismerhetőségének elősegítése;

f) a téradatkezelőktől és csatlakozó személyektől, továbbá a téradatok előállítóitól, a téradat-szolgáltatások igénybevevőitől és azok érdekképviseleti szerveitől, szervezeteitől a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására adott javaslatok, észrevételek összegyűjtése, összehangolása és hozzáférhetővé tétele;

g) rendszeres tájékoztatás a nyilvánosság részére a téradat-szolgáltatások gyakorlatáról, továbbá a 2007/2/EK irányelv és a végrehajtására szolgáló uniós jogi aktusok átültetéséről, valamint végrehajtásáról;

h) a téradatkezelők és a téradat-szolgáltatásokat igénybe vevők elvárásainak folyamatos felmérése;

i) kapcsolattartás a téradatok előállítóival, a téradat-szolgáltatások igénybevevőivel és azok érdekképviseleti szerveivel, szervezeteivel;

j) a téradatkezelők téradat-szolgáltatással és téradat-megosztással kapcsolatos tevékenységének összehangolása; valamint

k) a nemzeti kapcsolattartó feladatainak ellátása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tekintetében.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jelentés a következőkről nyújt tájékoztatást:

a) a téradatkezelők és a téradat-szolgáltatások igénybevevői, valamint az azok érdekképviseleti szervei, szervezetei közötti koordináció módja;

b) a csatlakozó személyekkel való kapcsolattartás;

c) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer minőségbiztosítása;

d) a téradatkezelők és a csatlakozó személyek hozzájárulása a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működéséhez, valamint annak koordinációjához;

e) a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer használata;

f) a téradatkezelők közötti téradat-megosztási megállapodások; valamint

g) a 2007/2/EK irányelv végrehajtásából származó költségek és hasznok.

(4) A kapcsolattartó a 2007/2/EK irányelv végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozására a 2007/2/EK irányelv 22. cikk (2)-(3) bekezdésében meghatározott eljárás előtt - megfelelő időben - honlapján közleményben felhívja a téradatkezelőket és csatlakozó személyeket, továbbá a téradatok előállítóit, valamint a téradat-szolgáltatások igénybevevőit és azok érdekképviseleti szerveit, szervezeteit arra, hogy a közleményben közzétett uniós jogi aktus tervezetére véleményt nyilváníthatnak. A közleményben meg kell határozni a véleménynyilvánítás határidejét.

10. § A kapcsolattartót a 9. § (2) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott feladatok teljesítésében a Kormány által kijelölt koordinációs testület segíti.

Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A metaadatokat a térbeli objektumokra vonatkozó téradattémák tekintetében

a) az 1. számú melléklet esetében 2010. szeptember 15-ig,

b) a 2. számú melléklet esetében 2013. május 15-ig

kell létrehozni.

(3) A 2009. május 15. napja után keletkezett, gyűjtött, továbbá átalakított téradatkészletek tekintetében a téradat-szolgáltatásokat

a) az 1. számú melléklet A) része esetében 2011. május 15-től,

b) az 1. számú melléklet B) része és a 2. számú melléklet esetében 2014. május 15-től

kell biztosítani.

(4) A 2009. május 15. napján meglévő téradatkészletek tekintetében a téradat-szolgáltatásokat

a) az 1. számú melléklet A) része esetében 2016. május 15-től,

b) az 1. számú melléklet B) része és a 2. számú melléklet esetében 2019. május 15-től

kell biztosítani.

12. § E rendelet - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel együtt - az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelethez

Az alap téradatokra vonatkozó téradattémák

A. 1. Koordinátarendszerek

Olyan rendszerek, amelyek a térinformáció térbeli helyzetét koordinátákkal (x, y, z), illetve vízszintes és függőleges geodéziai adatokon alapuló földrajzi szélességgel, hosszúsággal és magassággal adják meg.

2. Földrajzi hálórendszerek

Harmonizált, több felbontású rács közös kiindulóponttal és egységesített rácscella-helymeghatározással és -mérettel.

3. Földrajzi nevek

Területek, régiók, helységek, nagyvárosok, elővárosok, városok vagy települések, illetve bármely, a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó vagy történeti jelentőségre szert tett földrajzi vagy topográfiai jellegzetesség.

4. Közigazgatási egységek

Azok a helyi, területi, regionális és országos egységek, amelyek igazgatási (működési, illetékességi) területeit közigazgatási határvonalak választják el.

5. Címek

Az ingatlanok helye szerinti címazonosítók - rendszerint utcanév, házszám, irányítószám - alapján.

6. Földrészletek

Az ingatlan-nyilvántartási, illetve a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott területek térbeli adatai.

7. Közlekedési hálózatok

Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózatok és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra, valamint a modális hálózatokat összekapcsoló logisztikai csomópontok. Idetartozik továbbá a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott transzeurópai közlekedési hálózat és annak a határozat 2009. május 15-ét követő felülvizsgálatából eredő bármely módosítása is.

8. Vízrajz

Vízrajzi elemek, víztestek és az azokkal kapcsolatos elemek, különösen a vízgyűjtők és a részvízgyűjtők a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv fogalommeghatározásaival összhangban és hálózati formában.

9. Természetvédelmi szempontból védelem alatt álló területek

Országos jelentőségű védett természeti területek, helyi jelentőségű védett természeti területek, természeti emlékek, nemzetközi jelentőségű védett területek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

B. 1. Domborzat

Digitális domborzati modellek a szárazföldi, jéggel borított és óceáni felszínre. Idetartozik a felszíni és víz alatti domborzat és a partvonal.

2. A felszín borítása

A Föld felszínének fizikai és biológiai borítása, beleértve a mesterséges felszínt, a mezőgazdasági területeket, erdőket, a természetes vagy részben természetes területeket, a vizes élőhelyeket és a víztesteket.

3. Ortofotók

A föld felszínének földrajzi hivatkozással ellátott, műhold vagy légi adatgyűjtők által készített képi adatai.

4. Földtan

Az összetétel és szerkezet alapján jellemzett földtan, ideértve az alapkőzetet, a víztartó rétegeket és a geomorfológiát is.

2. számú melléklet a 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelethez

A tematikus téradatokra vonatkozó téradattémák

1. Statisztikai egységek a térinformatika vonatkozásában

Statisztikai információk terjesztésére vagy felhasználására szolgáló egységek.

2. Épületek

Az épületek földrajzi helyét és alakját meghatározó térbeli adatok.

3. Talaj

A fel- és altalaj egyes szintjeinek jellemzése a rétegvastagság, fizikai jellemzők, szerkezet, mechanikai összetétel, szervesanyag-tartalom, valamint a relatív kő- és kavicstartalom alapján. A talaj erodálhatóságának mértéke, adott esetben a lejtésviszonyok, becsült vízkészlet értéke.

4. Terület-, illetve földhasználati övezetek

A jelenlegi és a jövőbeli tervezett funkcionális szempontok, vagy a társadalmi-gazdasági rendeltetés (például lakó-, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, erdő- vagy pihenőövezet) szerint jellemzett területek.

5. Emberi egészség és biztonság

A környezet minőségéhez közvetlenül (különösen a légszennyezés, vegyszerek, az ózonréteg elvékonyodása, a zaj miatt) vagy közvetve (különösen élelmiszer, a genetikailag módosított szervezetek miatt) kapcsolódó patológiák (így például allergiás, daganatos és légúti megbetegedések) dominanciájának földrajzi eloszlása, illetve az e tényezőknek az emberi egészségre (biomarkerek, termékenységcsökkenés, járványok) vagy a közérzetre (különösen fáradtság, stressz) gyakorolt hatását jellemző információ.

6. Közüzemi és közszolgáltatások

Közüzemi létesítmények, különösen a szennyvíz- és hulladékkezelést, valamint az energia- és a vízellátást szolgáló közüzemi létesítmények, valamint az igazgatási és szociális közszolgáltatások, különösen a közigazgatási szervek, a közgyűjtemények, a művészeti, közművelődési és egyéb kulturális intézmények, a polgári védelmi létesítmények, iskolák és kórházak.

7. Környezeti monitoring létesítmények

A környezetvédelmi monitoring létesítmények elhelyezkedése és működése, amely magában foglalja a kibocsátások, a környezeti elemek állapota, valamint az ökoszisztéma egyéb paramétereinek (így például a biodiverzitás, a növényzet ökológiai állapota) a hatóságok általi vagy a nevükben történő megfigyelését és mérését.

8. Termelő és ipari létesítmények

Ipari termelőhelyek, ideértve a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv által szabályozott létesítményeket, valamint a vízkivételt, a bányászati és a tároló létesítményeket.

9. Mezőgazdasági és akvakultúra-ágazati létesítmények

Mezőgazdasági eszközök és termelőlétesítmények (ideértve az öntözőrendszereket, az üvegházakat és istállókat).

10. A népesség eloszlása - demográfia

A népesség földrajzi eloszlása - ideértve a népességi jellemzőket és a tevékenységi szinteket is - statisztikai elemzési egységek (hálótérképek, régiók, közigazgatási egységek) alapján összesítve.

11. Területgazdálkodási, -korlátozási, -szabályozási övezetek és adatszolgáltató egységek

A) A területrendezési tervek szerinti térségi övezetek határai: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos övezetek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben lehatárolt kiemelt térségi övezetek, valamint a vármegyei területrendezési tervekben lehatárolt térségi övezetek.[2]

B) A nemzetközi, illetve európai szinten irányított, szabályozott vagy adatszolgáltatási egységként kijelölt területek.

C) A térségi hulladéklerakó helyek, az ivóvízbázisok védőövezetei, a nitrátérzékeny területek, víziutak, a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, a zajvédelmi zónák, a nyersanyag-kutatási és bányászati engedélyköteles területek, a vízgyűjtő kerületek és az egyéb adatszolgáltató egységek.

12. Természeti kockázati zónák

Természeti veszélyek, így különösen az ár- és belvizek, a földcsuszamlások, a felszínsüllyedések, az erdőtüzek, a földrengések, a vulkánkitörések (minden légköri, hidrológiai, szeizmikus jelenség, amely - helye, súlyossága és előfordulási gyakorisága alapján - komoly társadalmi károk okozásának lehetőségét hordozza magában) alapján jellemzett veszélyeztetett területek.

13. Légköri viszonyok

A légkör fizikai jellemzői, ideértve a méréseken, modelleken vagy ezek kombinációján alapuló téradatokat, továbbá a mérési helyeket.

14. Meteorológiai földrajzi jellemzők

Időjárási viszonyok és mérésük; csapadék, hőmérséklet, a felszín és a növényzet párolgása, a szél sebessége és iránya.

15. Biogeográfiai régiók

Ökológiai szempontból viszonylag homogén, növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott térségek.

16. Élőhelyek és biotópok

Különleges ökológiai feltételekkel, folyamatokkal, struktúrával és az élet fenntartásához kapcsolódó funkciókkal rendelkező földrajzi területek, amelyek az ott élő élőlények számára kedvező fizikai feltételeket teremtenek. Idetartoznak azok a szárazföldi és vízi területek, amelyek - függetlenül azok természetes vagy természetközeli állapotától - földrajzi, abiotikus és biotikus jellemzőik alapján különböztethetők meg.

17. A fajok elterjedése

Az állat- és növényfajok előfordulásának földrajzi eloszlása az elemzési egységek (hálótérkép, régió, közigazgatási egység) alapján összesítve.

18. Energiaforrások

Energiaforrások, ideértve különösen a szénhidrogéneket, vízenergiát, bioenergiát, nap- és szélenergiát, valamint adott esetben ideértve az erőforrás mértékére vonatkozó mélységi, illetve magassági információkat.

19. Ásványi nyersanyagok

Ásványi nyersanyagok, ideértve különösen a fémek érceit, az ipari ásványokat, valamint adott esetben ideértve a nyersanyag kiterjedésére vonatkozó mélységi, illetve magassági információkat.