287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről

[1] A Balaton pótolhatatlan nemzeti kincs, hazánk egyik legfontosabb természeti öröksége, erőforrása, amelyet kötelességünk a jövő nemzedékek számára is megőrizni és védeni. A Balaton mindannyiunké: elérhetősége és a part szabad megközelíthetőségének biztosítása közérdek, a vízparti közhasználatú területeket ezért mindenképpen meg kell óvni, bővítésüket a lehetőségekhez mérten elő kell segíteni, hiszen a térség Magyarország egyik leglátogatottabb, évszázados fürdőkultúrával rendelkező turisztikai célterülete.

[2] A Balaton nem csupán egy vagyontárgy vagy üdülőhely: elsősorban egy ökológiai rendszer pótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal, továbbá sokunk lakóhelye, ahol csak olyan tájba és településképbe illő, a térség infrastruktúráját nem túlterhelő fejlesztések megengedettek, amelyek összhangban vannak a helyi közösségek igényeivel, elképzeléseivel, kulturális és természeti örökségével. A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti települései, különösen a tó közvetlen vízparti területei ökológiai sérülékenységük és turisztikai jelentőségük okán mindezekre tekintettel fokozott védelmet igényelnek.

[3] Ragaszkodva a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben lefektetett értékvédelmi hagyományokhoz és célkitűzésekhez, reflektálva az időközben bekövetkezett környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokra - széles körű szakmai és társadalmi konzultáció eredményeként - jelen szabályozással a Kormány célja a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozás megújítása, a vízparti területek - és különösen a közvetlen vízpart - közcélú használatának erősítése és ösztönzése, a vízparti területek további beépítésének visszaszorítása, a természetes és természetközeli állapotú területek hatékonyabb védelmének elősegítése, az ökológiai degradáció megakadályozása, a táji és településképi adottságok megőrzése, a vízszintszabályozáshoz alkalmazkodó új területhasználat jogszabályi feltételeinek megteremtése, továbbá egy egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási környezet megalkotása.

[4] A Vízparti Terv többéves, kiterjedt ágazati, önkormányzati és társadalmi egyeztetésen alapuló szakmai munka eredménye, amelynek keretein belül többszörösen is megkeresésre kerültek a parti települések önkormányzatai, így biztosítva a településfejlesztési elképzeléseinek, területhasználati döntéseinek Vízparti Tervbe történő beépülését. Az ágazati szempontok érvényesülését egy, a természetvédelmi, vízügyi, hajózási államigazgatási szervekkel folytatott egyeztetés-sorozat biztosította, míg a széleskörű nyilvánosságnak - magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek - is több alkalommal lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére. A társadalmasítás során a közérdeket szolgáló vagy jogos magánérdeken és korábbi területhasználati döntéseken alapuló észrevételek befogadásra, átvezetésre kerültek: a Vízparti Terv több ezer észrevétel alapján, a szakmailag támogatható javaslatok figyelembevételével készült el. A szabályozás ismertetését a Balaton Fejlesztési Tanács és a Balatoni Szövetség által szervezett konferenciák is elősegítették, így biztosítva a Vízparti Terv széles körű ismertségét, támogatottságát, szabályozásának hatékony érvényesülését.

[5] A vízpart megközelíthetőségének biztosítása, a parti sétány kialakíthatósága, a közhasználatú területek kijelölése és bővítése érdekében a szárazulatot a tómedertől elválasztó szabályozási partvonal nyomvonalának meghatározása során cél, hogy a szabályozási partvonal figyelembe vegye az ingatlan-nyilvántartás adatait, ideértve a Balaton medertelkének határvonalát; a mértékadó vízállást, a jégjárást és hullámverést, valamint a mederben kialakuló áramlási és fenékviszonyokat; a természeti területek, védett természeti területek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, a természetvédelmi hatóság által hatósági határozattal minősített nádasterületek, a nádasminősítésben szereplő természetközeli növénytársulások és vegetációrehabilitációra alkalmas területek, valamint a védett természeti értékek megőrzésének szempont- és feltételrendszerét; a parti zóna ökológiai funkcióját, beleértve az ívóhelyek, halbölcsőhelyek kialakításának és fenntartásának igényét; a környezeti célból megtartható vagy megszüntetendő, engedély nélküli mederfeltöltéseket; a meder egyes területein összegyűlő hordalékok és uszadékok rendszeres figyelemmel kíséréséhez és szükség szerinti eltávolításához fűződő környezeti célokat; a kialakult állapotot, ha az nem ellentétes a fent említett célokkal; valamint az engedéllyel rendelkező belsőmedencés kikötőket és partvédő műveket.

[6] A Kormány

a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés b)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § (14) bekezdése tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. §, a 7. és a 8. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. § és a 9. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. és a 25. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. § és a 10. melléklet tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. § és a 11. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben,

a 28-30. § és a 12. melléklet tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 31. § és a 13. melléklet tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. § 1. pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. § 2-44. pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. § 45. pontja tekintetében a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény 35. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § A szabályozási partvonalat, a Balaton vízparti területeit és azok területfelhasználását rögzítő terv (a továbbiakban: Vízparti Terv), valamint a településfejlesztési terv és a helyi építési szabályzat

a) a turizmus kiegyensúlyozott fejlődése érdekében a Balaton terhelhetőségét és a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízgazdálkodás szempontjait figyelembe véve,

b) a vízparton a közösségi rendeltetés előtérbe helyezésével, közhasználatú területek - így különösen zöldterületek, a vízpart elérését biztosító közlekedési területek és strandok - kijelölésével,

c) a természetes partszakaszok, valamint a beépítetlen parti sávok megőrzésével,

d) turisztikai rendeltetésű különleges területek - ideértve a kikötőket is - kijelölésével és

e) a tájkarakter megőrzése és a balatoni táj védelme céljából átfogó vízparti településkép-védelem elérésével

biztosítják a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználását, a települési, táji és természeti erőforrások, az épített és természeti örökség megőrzését és közösségi célú hasznosítását.

2. § (1) E rendelet területi hatálya a tómedret is magába foglaló Balaton vízparti területeire terjed ki, amelynek szárazulati lehatárolását a Vízparti Terv állapítja meg.

(2) A Vízparti Tervet az 1. melléklet tartalmazza.

2. A rendelet alkalmazása és a rendelettől való eltérés

3. § (1) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) szerinti parti település településfejlesztési tervének és helyi építési szabályzatának Vízparti Tervvel érintett részét

a) e rendelet előírásait alkalmazva, a Vízparti Tervvel összhangban, vagy

b) ha e rendelet a tárgykörben nem vagy nem teljeskörűen szabályoz, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) 135. §-ának előírásait alkalmazva, a Vízparti Tervvel összhangban

kell elkészíteni és módosítani.

(2) A helyi építési szabályzat az e rendeletben, valamint a TÉKA-ban meghatározottaknál

a) szigorúbb követelményeket megállapíthat, és

b) megengedőbb követelményeket kizárólag a (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben állapíthat meg.

(3) A helyi építési szabályzat

a) eltérhet e rendelettől a 7. § (3) bekezdésében rögzített esetekben,

b) a 4. mellékletben foglalt 1. és 2. táblázat B oszlopában meghatározottakhoz képest többletrendeltetést vagy megengedőbb követelményt akkor állapíthat meg, ha e rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályos helyi építési szabályzat a többletrendeltetést vagy a megengedőbb követelményeket tartalmazta, és

c) a 4. mellékletben foglalt 2. táblázat 26. sorában szereplő különleges üzemi terület esetén meghatározhat a legkisebb zöldfelület értékénél megengedőbb követelményeket,

feltéve, ha az állami főépítész - a Balatoni főépítész véleményének kikérése mellett - az állam részéről kártalanítási kötelezettséget nem keletkeztető, részletes indokolással alátámasztott, az eltérési igénnyel megegyező záró szakmai véleményt állít ki.

(4) A Balaton vízparti területein - a Balatoni főépítész véleményének kikérése mellett - az állami főépítész - a TÉKA 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami főépítészi eltéréssel - kizárólag a TÉKA

a) 17. § (5) bekezdésében,

b) 18. § (4) bekezdésében,

c) 45. § (8) bekezdésében,

d) 47. § (3) bekezdésében,

e) 54. § (7) bekezdésében és

f) 59. § (5) bekezdésében

rögzített követelményektől való eltéréshez járulhat hozzá.

(5) A Balaton vízparti területein a TÉKA 4. § (1) bekezdése szerinti egyedi eltéréssel kizárólag a gépjármű- és kerékpár-várakozóhelyek számától lehet eltérni, a TÉKA 59. § (6) bekezdésének alkalmazásával.

(6) Ha e rendelet a Balatoni főépítész véleményének kikéréséről rendelkezik, a Balatoni főépítész a véleménykérés kézhezvételét követő 15 napon belül adja meg a véleményét, amely határidő nem számít bele az állami főépítész ügyintézési határidejébe. Ha a Balatoni főépítész 15 napon belül nem nyilatkozik, észrevételt nem tett véleményezőnek kell tekinteni.

4. § (1) Azon tárgykörben, amelyre vonatkozóan a helyi építési szabályzat nem, vagy - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemek tekintetében - nem teljeskörűen szabályoz, a hatósági eljárás során, ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor, valamint a telekalakítás és a területhasználat során

a) e rendelet előírásait, vagy

b) ha e rendelet különös településrendezési és építési követelményeket nem állapít meg, akkor a településrendezési és építési követelményeket a TÉKA 136. §-a szerint

kell alkalmazni.

(2) A Vízparti Tervet a településrendezési és településképi egyeztetési eljárásban, hatósági eljárás során, ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor, valamint a telekalakítás és a területhasználat során abban az esetben is figyelembe kell venni, ha e rendelet különös településrendezési és építési követelményeket nem állapít meg.

(3) Ha egy vízparti területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, az adott területre vonatkozóan a Vízparti Tervben megállapított vízparti területfelhasználási kategóriát, a 2. mellékletben foglaltakat és a 4. mellékletben szereplő beépítési határértékeket a hatósági eljárás során, ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor, valamint a telekalakítás és a területhasználat során oly módon kell figyelembe venni, hogy az ne eredményezzen a kialakult állapotnál megengedőbb területfelhasználást.

(4) E rendeletet alkalmazni kell a Vízparti Terv hatálya alá tartozó területet érintő hajózási, vízjogi, földügyi, területrendezési, az általános és sajátos építmények megvalósítására, a birtokközpont kialakítására irányuló hatósági eljárás, továbbá a mederkezelést érintő megállapodások során.

II. FEJEZET

A VÍZPARTI TERV

3. Vízparti területfelhasználási kategóriák

5. § (1) A Vízparti Terv a Balaton vízparti területein belül az azonos vagy hasonló szerepkörű, jellegű területrészeket - azok meglévő vagy tervezett használata alapján - az alábbi vízparti területfelhasználási kategóriákba sorolja:

1. zöldterület,

2. távlati zöldterület,

3. strand,

4. kemping,

5. kikötő,

6. tómeder terület,

7. víz-, erdő- és tájgazdálkodási terület,

8. közlekedési célú terület,

9. vasúti közlekedési terület,

10. közműterület,

11. összevont különleges terület és

12. összevont beépítésre szánt terület.

(2) A Vízparti Terv

1. zöldterületként jelöli az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgáló, bárki számára igénybe vehető közhasználatú területet, közterületet,

2. távlati zöldterületként jelöli az 1. pont szerinti zöldterületek kiterjedésének távlati növelése, a zöldinfrastruktúra és a zöldfelületek hálózatának hosszú távon történő biztosítása, továbbá a klimatikus és ökológiai egyensúly fenntartása céljából beépítetlenül megőrzendő területet,

3. strandként jelöli a fürdőzési és ahhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek végzése számára helyet biztosító területet,

4. kempingként jelöli az elsődlegesen a sátorozásra és a jellegzetes formában folytatott szálláshely-szolgáltatásra - forgalmi engedéllyel rendelkező lakókocsik vagy huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművek elhelyezésére - lehetőséget biztosító területet, amelynek szolgáltatás ellenértékeként térítés fejében történő használata azonos feltételekkel bárki számára biztosított,

5. kikötőként jelöli az elsődlegesen az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterületet, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, valamint az úszólétesítmények hajózásra való alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére,

6. tómeder területként jelöli a Trtv. 83. § (1) és (1a) bekezdése szerint a szabályozási partvonal által határolt tómeder övezet területét,

7. víz-, erdő- és tájgazdálkodási területként jelöli a vízgazdálkodási, erdőgazdálkodási vagy mezőgazdasági célra hasznosított, vagy gazdálkodási tevékenységgel nem érintett, jellemzően természetközeli állapotban megőrzött, beépítetlen területet,

8. közlekedési célú területként jelöli elsődlegesen a Balaton megközelítése szempontjából jelentős hálózati szerepet betöltő, közlekedési - ide nem értve a vasúti - építmények elhelyezésére szolgáló területet,

9. vasúti közlekedési területként jelöli a vasúti építmények elhelyezésére szolgáló területet,

10. közműterületként jelöli a közműellátás építményeinek elhelyezésére szolgáló területet,

11. összevont különleges területként jelöli valamely közösség által használt, a fejlesztési célok és a helyi sajátosságok figyelembevételével egyedi településrendezési adottságú, jellemzően rekreációs célú beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt területet, ide nem értve a Vízparti Tervben jelölt strandot, kempinget és kikötőt, és

12. összevont beépítésre szánt területként jelöli a település jellemzően beépítésre szánt területét, ide nem értve a Vízparti Tervben jelölt kempinget, kikötőt és összevont különleges területet.

(3) A vízparti területfelhasználási kategóriák egymással nem lehetnek átfedésben, és a Balaton vízparti területeit teljesen lefedik.

(4) Továbbtervezést igénylő területszabályozási elemet a Vízparti Terv azon beépítésre szánt területet is magában foglaló, jövőbeli változással érintett vagy átalakulóban lévő helyszínen állapít meg, ahol a területhasználatra vonatkozó elképzelések kialakulatlansága vagy a területhasználat és az az alapján történő telekhatár várható változása miatt az egyes területhasználatok pontos elhelyezkedése, határa még nem rögzíthető.

4. Sajátos vízparti szabályozási elemek

6. § (1) A Vízparti Terv az alábbi sajátos szabályozást igénylő vízparti szabályozási elemeket alkalmazza:

1. a Balaton vízparti területeinek határa,

2. szabályozási partvonal,

3. természetes partszakasz,

4. beépítetlenül megőrzendő parti területsáv,

5. közhasználatú terület,

6. parti sétánnyal érintett partszakasz,

7. sétány közhasználatú mólón,

8. gyalogos közforgalom elől el nem zárható terület,

9. kikötőként hasznosítható partszakasz,

10. kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely,

11. fürdőzésre felhasználható partszakasz és

12. fürdőzésre felhasználható hely.

(2) A Vízparti Terv tájékoztatás céljából az alábbi tervi elemeket ábrázolja:

1. a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Nkr.) alapján a természetvédelmi hatóság által hatósági határozattal minősített nádasterületek (a továbbiakban: minősített nádas),

2. országos jelentőségű védett természeti terület határa,

3. zagytér,

4. hajózási hatósági engedéllyel rendelkező kikötő,

5. móló és hullámtörő,

6. út-vasút szintbeni kereszteződése,

7. gyalogos vasúti átkelő és

8. vasúti nyomvonal.

(3) A Balaton vízparti területeinek határát a Vízparti Terv a Trtv. 70. § (3) bekezdésében rögzített szempontok mérlegelésével ábrázolja.

(4) A szabályozási partvonal nyomvonalát a Vízparti Terv a Trtv. 70. § (2) bekezdésében rögzített szempontok mérlegelésével állapítja meg.

(5) Természetes partszakaszt a Vízparti Terv ott jelöl, ahol

a) a nádas vízszintváltozással összefüggő mozgása, terjedése a tómeder övezet határára tekintet nélkül biztosított vagy hosszú távon biztosítandó,

b) a tómeder övezetében lévő nádas a parterózió és defláció elleni védelmében jelentős szerepet játszik, vagy

c) a tómeder övezetébe nem tartozó, nádasnak nem minősülő természetközeli állapotú élőhely vagy védett természeti terület található.

(6) Beépítetlenül megőrzendő parti területsávot a Vízparti Terv a Trtv. 71/B. § (1) bekezdése alapján jelöl.

(7) Közhasználatú területet - a település klimatikus viszonyainak megőrzése, ökológiai rendszerének védelme, pihenési és testedzési lehetőségek biztosítása, parti sétány kialakítása, strandolási igények kielégítése, továbbá a Balaton gyalogos vagy személygépjárművel történő megközelítése céljából - a Vízparti Terv azon közterületen, közterületnek nem minősülő állami tulajdonban vagy a közigazgatási területével érintett települési önkormányzat tulajdonában, továbbá magántulajdonban lévő területen jelöl, melynek - ingyenes vagy szolgáltatás ellenértékeként térítés fejében történő - közcélú használata azonos feltételekkel bárki számára biztosított vagy biztosítandó, és a közhasználat fenntartása, illetve biztosítása országos érdekből hosszú távon szükséges.

(8) Parti sétánnyal érintett partszakaszt a Vízparti Terv - legalább a Trtv. 74. § (7) bekezdésének teljesítése érdekében, az ott meghatározott feltételek és szempontok szerint - elsődlegesen közhasználatú területen jelöl. A Vízparti Terv sétányt közhasználatú parti mólón akkor is jelöl, ha annak szélessége az 5 métert nem éri el (a továbbiakban: közhasználatú mólón jelölt sétány).

(9) Gyalogos közforgalom elől el nem zárható területet a Vízparti Terv ott jelöl, ahol az a gyalogos forgalom számára a Balaton partjának megközelítését vagy a parti sétány elérését és annak folytonosságát közterületnek nem minősülő közhasználatú területen biztosítja.

(10) Kikötőként hasznosítható partszakaszt a Vízparti Terv terület- és településrendezési, településszerkezeti, természet- és tájvédelmi szempontok előzetes mérlegelésével jelöl természetes partszakasznak nem minősülő partszakaszon.

(11) Kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyet a Vízparti Terv a Trtv. 74. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, valamint a természet- és tájvédelmi szempontokon túl településrendezési szempontok előzetes mérlegelésével jelöl.

(12) Fürdőzésre felhasználható partszakaszt a Vízparti Terv a strandhoz, kempingekhez kapcsolódóan, továbbá ott ábrázol, ahol a helyi szokás szerint kialakult közösségi célú területhasználat a fürdőzési lehetőség biztosítását szükségessé teszi. A kisebb vonzáskörzetű helyszín esetében, ha a nádassal való érintettség ezt indokolja, a Vízparti Terv fürdőzésre felhasználható partszakasz helyett fürdőzésre felhasználható helyet jelöl.

(13) A minősített nádasokat, az országos jelentőségű védett természeti területek határát, a zagytereket, a hajózási hatósági engedéllyel rendelkező kikötőt a Vízparti Terv a területrendezési tervek kidolgozásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatás alapján ábrázolja. A Vízparti Terv a hajózási hatósági engedéllyel rendelkező kikötőt tájékoztatási célból jelöli, az adatszolgáltatás időpontjában hatályos állapotnak megfelelően.

(14) A tómeder övezetében található mólót és hullámtörőt a Vízparti Terv telkesített móló esetén a telekhatár figyelembevételével, ennek hiányában ortofotó alapján jelöl.

(15) Gyalogos vasúti átkelőt és út-vasút szintbeni kereszteződését a Vízparti Terv tájékoztatási célból jelöl.

III. FEJEZET

A VÍZPARTI TERV ÉRVÉNYESÍTÉSE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATBAN

5. A vízparti szabályozási elemek alkalmazása a helyi építési szabályzatban

7. § (1) A Vízparti Tervben megállapított, az 5. § (1) bekezdése szerinti vízparti területfelhasználási kategóriák területén belül - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellett - a helyi építési szabályzatban kijelölhető építési övezeteket és övezeteket a 2. mellékletben foglalt táblázat C oszlopa, a kijelölés feltételeit a 2. mellékletben foglalt táblázat D oszlopa tartalmazza, amely kritériumokat a helyi építési szabályzat készítése és módosítása során alkalmazni kell.

(2) Egyazon vízparti területfelhasználási kategória területén belül többféle építési övezet, illetve övezet is kijelölhető, azonban egy adott területre vonatkozóan a helyi építési szabályzat kizárólag vízfolyással való érintettség esetén állapíthat meg többszintű sajátos használat szerinti területet, illetve övezetet, vízgazdálkodási övezet és közlekedési terület övezet együttes kijelölésével.

(3) A helyi építési szabályzatban - részletes indokolással alátámasztott, az eltérési igénnyel megegyező, a Balatoni főépítészi vélemény figyelembevételével kiállított állami főépítészi záró szakmai véleménnyel -

a) közúti közlekedési terület övezet - kizárólag meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója vagy önálló kerékpárút kialakítása céljából - a tómeder terület kivételével a Vízparti Tervben jelölt bármely vízparti területfelhasználási kategórián belül kijelölhető,

b) - a Trtv. 71. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával, kizárólag a meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója érdekében - az útszabályozás során keletkezett, a Vízparti Tervben közlekedési célú területként ábrázolt, azonban a helyi építési szabályzatban közúti közlekedési terület övezetbe besorolni nem kívánt maradványtelek a közúti közlekedési terület övezetével határos építési övezetbe, övezetbe is besorolható, és

c) - ha nem történik új beépítésre szánt terület kijelölése, és a korrekció terület- és településrendezési szempontból szakmailag indokolt - a Vízparti Tervben ábrázolt vízparti területfelhasználási kategória határvonala geodéziai felmérés alapján - a vízparti területfelhasználási kategóriának a 2. melléklet szerint megfeleltethető építési övezet, övezet kijelölése révén - a helyi építési szabályzatban a geodéziai felmérés eredményével megegyező mértékben pontosítható.

(4) A továbbtervezést igénylő területet érintően a helyi építési szabályzatban kijelölhető építési övezetek, övezetek kijelölésének módjára vonatkozó szabályozást - települési bontásban - a 3. melléklet tartalmazza. A továbbtervezést igénylő területen belül a vízparti területfelhasználási kategóriák területeinek 3. mellékletben megállapított, továbbtervezést igénylő területre vonatkozó arányát kell a helyi építési szabályzatban az építési övezet, övezet meghatározása során alkalmazni. Ha a továbbtervezést igénylő területre a Vízparti Terv zöldterület kijelölését írja elő a helyi építési szabályzatban, akkor vízparti ingatlan esetén a zöldterületet vagy annak egy részét lehetőség szerint közvetlen a vízparton kell kijelölni, és annak közhasználatú megközelíthetőségét biztosítani kell, kivéve, ha a továbbtervezést igénylő terület és a szabályozási partvonal között a Vízparti Terv a zöldterületet már kijelölte.

8. § (1) A helyi építési szabályzatban az egyéb sajátos vízparti szabályozási elemeket a Vízparti Tervben használt jelkulcsnak megfelelő jelentéstartalommal kell ábrázolni, azok a Vízparti Tervben ábrázoltakhoz képest a (2)-(15) bekezdésben foglalt szabályok szerint jelölhetőek, pontosíthatóak, illetve módosíthatóak.

(2) A Balaton vízparti területeinek határa - a Vízparti Tervben ábrázoltakhoz képest - nem módosítható, azt a helyi építési szabályzatban a változtatás lehetősége nélkül - a Balaton vízparti területeire vonatkozó szabályozási követelménnyel érintett terület határaként - jelölni kell.

(3) A szabályozási partvonal - a Vízparti Tervben ábrázoltakhoz képest - nem módosítható, azt a helyi építési szabályzatban a változtatás lehetősége nélkül jelölni kell.

(4) A beépítetlenül megőrzendő parti területsávot - a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően - a helyi építési szabályzatban jelölni kell, a helyi építési szabályzat attól kizárólag a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv szélességének növelése érdekében térhet el.

(5) Közhasználatú terület állami vagy települési önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon történő kijelölése esetén azt a helyi építési szabályzatban a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően - ide nem értve a 7. § (3) bekezdésében foglalt eseteket - a változtatás lehetősége nélkül jelölni kell. Közhasználatú terület magántulajdonú ingatlanon történő kijelölése esetén a közhasználatú terület határa a helyi építési szabályzatban a Vízparti Tervben jelölt határhoz képest - a 7. § (3) bekezdésében foglalt eseteken felül - akkor is módosítható, ha az adott helyszínen a közcélú használat teljes megszüntetése és a 6. § (7) bekezdésében meghatározott közcél megvalósításának veszélyeztetése nélkül a közcélú használat biztosításáról a települési önkormányzat - különösen településrendezési szerződés megkötésével - gondoskodik. A helyi építési szabályzat új, a Vízparti Terv által nem ábrázolt helyszínen is jelölhet közhasználatú területet.

(6) A parti sétánnyal érintett partszakaszt, továbbá a közhasználatú mólón jelölt sétányt - a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően - a helyi építési szabályzatban a változtatás lehetősége nélkül jelölni kell, azonban a helyi építési szabályzat - a Trtv. 74. § (7) és (8) bekezdésének figyelembevételével - új, a Vízparti Terv által nem ábrázolt parti sétánnyal érintett partszakaszt és közhasználatú mólón jelölt sétányt is kijelölhet akkor, ha az nem érint természetes partszakaszt.

(7) A természetes partszakasz - a Vízparti Tervben ábrázoltakhoz képest - nem módosítható, azt a helyi építési szabályzatban a változtatás lehetősége nélkül jelölni kell.

(8) Kikötőként hasznosítható partszakasz a helyi építési szabályzatban kizárólag a Vízparti Tervben ábrázolt helyszínen és legfeljebb a Vízparti Tervben jelölt hosszúságban jelölhető.

(9) Kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely a helyi építési szabályzatban kizárólag a Vízparti Tervben ábrázolt helyszínen jelölhető.

(10) A fürdőzésre felhasználható partszakaszt - a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően - a helyi építési szabályzatban jelölni kell, azonban a helyi építési szabályzat a fürdőzésre felhasználható partszakasz hosszát növelheti, vagy új, a Vízparti Terv által nem ábrázolt fürdőzésre felhasználható partszakaszt is kijelölhet közterülethez, közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, strandhoz, kempinghez vagy szállodához kapcsolódóan akkor, ha a fürdőzés lehetőségének biztosítása minősített nádast vagy országosan védett természeti területet nem érint, és a minősített nádassal nem érintett partszakasz hossza legalább öt méter. A fürdőzésre felhasználható partszakasz Vízparti Tervben vagy helyi építési szabályzatban történő jelölése nem mentesít a természetes fürdőhelyekre vonatkozó egyéb jogszabályi követelmények teljesítése alól.

(11) A fürdőzésre felhasználható hely - a Vízparti Tervben ábrázoltakhoz képest - a helyi építési szabályzatban jelölhető vagy elhagyható. Új, a Vízparti Tervben nem ábrázolt, fürdőzésre felhasználható hely közterülethez, közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, strandhoz, kempinghez vagy szállodához kapcsolódóan jelölhető ki akkor, ha az minősített nádast vagy országosan védett természeti területet nem érint, és a minősített nádassal nem érintett partszakasz hossza nem éri el az öt métert. A fürdőzésre felhasználható hely Vízparti Tervben vagy helyi építési szabályzatban történő jelölése nem mentesít a természetes fürdőhelyekre vonatkozó egyéb jogszabályi követelmények teljesítése alól.

(12) Gyalogos közforgalom elől el nem zárható területet - a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően - a helyi építési szabályzatban jelölni kell, továbbá új, a Vízparti Tervben nem ábrázolt nyomvonal is kijelölhető oly módon, hogy az a közhasználatú területek összeköttetését - így különösen a Balaton partjának megközelítését vagy a parti sétány elérhetőségét annak folytonossága érdekében - biztosítsa. A gyalogos közforgalom elől el nem zárható terület nyomvonalától a helyi építési szabályzat eltérhet, ha a TÉKA 3. § (4) bekezdés a) és c) pontja teljesül, és arról - a Balatoni főépítész véleményének kikérése mellett - az állami főépítész az eltérési igénnyel megegyező záró szakmai véleményt állít ki. A gyalogos közforgalom elől el nem zárható terület közúti közlekedési területként történő kijelölése, önálló telekként való kialakítása nem szükségszerű.

(13) A minősített nádasokat a természetvédelmi hatóság adatszolgáltatás alapján, az országos jelentőségű védett természeti terület határát pedig az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszeren keresztül szolgáltatott adatok alapján kell ábrázolni.

(14) A vasúti nyomvonal a helyi építési szabályzatban jelölhető. A lezárt zagyteret, a működő zagyteret, az út-vasút szintbeni kereszteződését és a gyalogos vasúti átkelőt a kialakult állapotnak megfelelően kell a helyi építési szabályzatban ábrázolni. A hajózási hatósági engedéllyel rendelkező kikötőt a hajózási hatóság adatszolgáltatása alapján kell a helyi építési szabályzatban jelölni.

(15) A mólót és hullámtörőt - a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően - a helyi építési szabályzatban jelölni kell, kivéve, ha sor került annak elbontására. A Vízparti Terv elfogadását követően vízjogi létesítési engedély alapján megépülő mólót, hullámtörőt a vízjogi létesítési engedélyben foglalt kiterjedés szerint kell ábrázolni.

IV. FEJEZET

SAJÁTOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK

6. Sajátos településrendezési követelmények érvényesítése a helyi építési szabályzatban

9. § (1) A Balaton vízparti területein a helyi építési szabályzatban a beépítés intenzitását, a területfelhasználást, az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait - így különösen az építési helyet meghatározó beépítési módot - úgy kell meghatározni, valamint az épületek tömegformálását úgy kell megtervezni, hogy az elősegítse a tópart átszellőzését, biztosítsa az átláthatóságot, különös tekintettel a közterületekről, domboldalról és kilátókról feltáruló látványra és a vízfelületről feltáruló Balaton-parti látképre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél érvényesítése érdekében

a) törekedni kell a beépítés intenzitásának csökkentésére, az nem haladhatja meg a kialakult telektömb beépítési intenzitását,

b) a beépítési határértékeket és az építési helyet a táj- és településképvédelem szempontját, valamint a természetes partszakaszon található természetközeli állapotú élőhelyeket figyelembe véve kell meghatározni, és

c) az épületek tömegalakításánál a nagy, egybefüggő tömegeket tagolni kell, és elsősorban a partra merőleges, osztott és tagolt tömegformálású épületeket kell kialakítani.

10. § (1) A Balaton vízparti területeire vonatkozóan az építési övezetek, övezetek beépítési határértékeit, valamint az elhelyezhető rendeltetések és építmények körét

a) a Trtv. 71/B. § (1) bekezdésében, 71/C. § (1) bekezdésében, 74. § (2) bekezdésében, valamint 74. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában rögzített követelmények és

b) a 4. mellékletben meghatározott beépítési határértékekre, elhelyezhető rendeltetésekre és építmények körére vonatkozó követelmények

együttes alkalmazásával kell megállapítani.

(2) A tóra való rálátás, kilátás lehetőségének és a település átszellőzésének biztosítása érdekében a szabályozási partvonalhoz legközelebb eső építési telken épületet úgy kell elhelyezni, hogy

a) az új épület építése, meglévő épület bővítése esetén a Balaton tómedre felé eső építési határvonal épületenkénti összhossza nem haladhatja meg a telek szélességének 50%-át, de legfeljebb a 25 métert,

b) ha az ingatlanon a beépítési szabályok több épület elhelyezését is megengedik, akkor új épület építése, meglévő épület bővítése esetén az épületek között legalább a megengedett legnagyobb beépítési magasságnak megfelelő mértékben szabad, beépítetlen területet kell biztosítani, és

c) 3 szintes és annál magasabb épület esetén az épület hossztengelyének a szabályozási partvonalra merőlegesnek vagy közel merőlegesnek kell lennie, amely előírástól kizárólag a Balatoni főépítész hozzájárulásával lehet eltérni.

(3) Vegyes vegetációval érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzatban oly módon kell az építési helyet meghatározni, hogy az a lehető legkisebb mértékben és csak akkor érintse a természetes vagy természetközeli állapotú vegyes vegetációt, ha a megengedett legnagyobb beépítettség máshogy nem realizálható.

11. § (1) Telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés és telekhatár-rendezés során - meglévő közút szabályozási vonalának a Trtv. 71. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kismértékű korrekcióját kivéve - a közkert zöldterület, közpark zöldterület, különleges strandterület, különleges kempingterület övezetével, valamint különleges kempingterület építési övezetével érintett telek kiterjedése nem csökkenhet.

(2) A gyalogos közforgalom elől el nem zárható területen a közhasználatot és a gyalogos közlekedés lehetőségét biztosítani kell.

(3) Nem kell közúti közlekedési területként vagy egyéb közlekedési területként jelölni a közparkokban, közkertekben elhelyezhető épületek megközelítéséhez, a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez, igénybevételéhez szükséges utakat és parkolókat, vagy az azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

(4) A kikötő, strand, kemping területe településképi szempontból meghatározó területnek minősül.

7. A helyi építési szabályzat sajátos tartalmi követelményei

12. § (1) A Balaton vízparti területein a helyi építési szabályzatban - a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi követelményein túl - rendelkezni kell

a) a lakó, üdülő és szállás jellegű rendeltetést tartalmazó építési övezetben vagy övezetben a telkenként kialakítható önálló rendeltetési egységek legnagyobb számáról vagy számának meghatározására vonatkozó szabályokról,

b) a Balaton megközelíthetőségének és a tó látványának megőrzése céljából a kerítés magasságára és kialakításának módjára vonatkozó szabályokról,

c) a településképi, hidrogeológiai szempontok és infrastrukturális adottságok figyelembevételével a mederhasználati vízilétesítmények elhelyezhetőségére vonatkozó előírásokról,

d) a hajókikötőkhöz kapcsolódó gépjármű-várakozó férőhelyekről és

e) a telek terepszint alatti megengedett legnagyobb beépítettségéről.

(2) A Balaton vízparti területein a helyi építési szabályzat rendelkezhet

a) a beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül

aa) - a Trtv. 71/B. § (1) bekezdése alapján - az épületen kívüli egyéb építmény (műtárgy) elhelyezésének tilalmáról,

ab) - a Trtv. 71/B. § (1) bekezdése alapján - a meglévő épületek bruttó 100 m2 alapterületig történő bővítésének tilalmáról és

ac) - a Trtv. 71/B. § (2) bekezdése alapján - a kivételesen elhelyezhető épületek köréről, továbbá a telekrészre vonatkozó legkisebb zöldfelület arányáról,

b) a sólyapályák helyszíneiről és

c) a hajók horgonyzására kijelölt bójamezők helyszíneiről.

8. Közvetlenül érvényesülő sajátos építési és telekalakítási követelmények

13. § (1) A parti sétánnyal érintett partszakaszon - ide nem értve a közhasználatú mólón jelölt sétányt - biztosítani kell - a Trtv. 74. § (7) bekezdése szerinti - legalább 5 méter széles, a parti sétány elhelyezésére alkalmas és arra fenntartott közösségi használatú területet, továbbá azt, hogy a partszakaszon a parti sétány kiépítése és rendeltetésszerű használata ne lehetetlenüljön el.

(2) Parti sétány kiépítése esetén az szilárd burkolattal, természetes anyagú burkolattal vagy burkolat nélkül is kialakítható.

(3) Természetes vagy természetközeli élőhelyen a parti sétányt elsődlegesen burkolat nélküli formában kell megvalósítani, vizenyős területen - ha az a parti sétány folytonosságát biztosítja - a parti sétány fából készült pallósétányként is kialakítható.

(4) Kerítés és kapu a közvetlen vízparton vezetett parti sétány, gyalogos közforgalom elől el nem zárható terület és a tómeder között nem létesíthető.

14. § (1) A tómeder vízgazdálkodási területen a mederhasználati vízilétesítmények közül a hajózási létesítményeken - kikötői lekötőműn, mólón és hullámtörőn - kívül kizárólag partvédő mű és sólyapálya létesíthető.

(2) A Trtv. 71/A. § (3) bekezdése szerinti, fürdőzésre felhasználható partszakaszhoz kapcsolódó, a Balaton tómedrével közvetlenül kapcsolatban álló, homokpart kialakítása céljából létrehozott új vízfelület a szabályozási partvonalától számított legfeljebb 10 méterre nyúlhat be a szárazulaton.

(3) A Balaton vízparti területein 100 m2-nél nagyobb kiterjedésű kerti tó nem létesíthető.

15. § (1) E § alkalmazásában

1. telepített lakókocsi: jellemzően érvényes forgalmi rendszámmal nem rendelkező, huzamosabb ideig - legalább egy évig - a területen elhelyezett letelepített jármű;

2. mobilház: a felhasználás helyszínére szállított vagy ott összeszerelt, jellemzően, de nem kizárólagosan közműre csatlakoztatható, falakkal határolt, a légtér megváltoztatásával, huzamosabb emberi tartózkodás vagy tárolás céljából a területen elhelyezett azon épület, amely szerkezeti károsodás nélkül elmozdítható, szállítható, más helyszínen telepíthető, de rendeltetésszerű használata során helyhez kötött.

(2) Mobilház és telepített lakókocsi a Balaton vízparti területein - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott előírások figyelembevételével - kizárólag a szárazulaton helyezhető el

a) különleges kempingterületen, amennyiben azt a helyi építési szabályzat nem zárja ki, és

b) azon építési övezetben, övezetben, ahol azt a helyi építési szabályzat kifejezetten megengedi.

(3) A beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül mobilház és telepített lakókocsi nem helyezhető el.

(4) A mobilház és telepített lakókocsi a telek beépített területébe beleszámít.

16. § A Trtv. 4. § 3a. pontja szerinti balatoni közstrandokat az 5. mellékletben foglalt táblázat rögzíti, amely a balatoni közstrandok helyrajzi számát és azok ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni szükséges művelési ágát vagy művelés alól kivett megnevezését is tartalmazza.

V. FEJEZET

KIKÖTŐ LÉTESÍTÉSÉNEK TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELTÉTELEI

9. Kikötő létesítésének általános szabályai

17. § (1) E fejezet alkalmazásában kikötőként hasznosítható partszakasz az a partszakasz - függetlenül a hajók és csónakok kikötési helyétől -, amelyen belül a hajózási létesítmény elhelyezhető.

(2) Hajózási létesítmény - ide nem értve a sólyapályát - a (3) bekezdésben foglalt követelmények figyelembevételével - a szárazulatot és a tómeder területét érintően is - kizárólag a Vízparti Tervben kikötőként hasznosítható partszakaszként jelölt partszakaszon vagy kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyként jelölt helyszínen létesíthető, maradhat fenn vagy bővíthető.

(3) Kikötői lekötőmű, móló és hullámtörő mint mederhasználati vízilétesítmény csak a Vízparti Tervben kikötőként hasznosítható partszakaszként jelölt partszakaszon létesíthető, illetve bővíthető. Partvédő mű és sólyapálya - ha más jogszabály nem zárja ki - a Vízparti Tervben kikötőként hasznosítható partszakaszként nem jelölt partszakaszon is létesíthető, illetve bővíthető.

(4) A kikötőként hasznosítható partszakasz vagy a kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely jelölésétől függetlenül a hajózási létesítmények létesítése, illetve bővítése során, érintettség esetén a minősített nádasokra vonatkozó, a Trtv. 74. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában és 83. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint az Nkr.-ben foglalt követelményeket egyidejűleg alkalmazni kell.

(5) A kikötő tómeder vízgazdálkodási terület övezetébe eső részét úgy kell kialakítani, hogy az a strand rendeltetésszerű használatát ne korlátozza vagy veszélyeztesse, figyelembe véve a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló miniszteri rendelet előírásait.

(6) Hajó közhasználatú területen történő parti tárolása nem megengedett.

(7) A kikötő jogszerű megvalósításának elő kell segítenie a természetes partszakaszon található nádas engedély nélküli megbontásával létrehozott és fenntartott bejárók, kikötők, veszteglők felszámolását, kialakulásuk megakadályozását.

10. Kikötőként hasznosítható partszakasz

18. § (1) Kikötői lekötőmű, móló és hullámtörő mint mederhasználati vízilétesítmény - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben foglalt követelmények érvényesítése mellett - csak akkor létesíthető, meglévő kikötői lekötőmű, móló és hullámtörő csak akkor bővíthető, ha a mederhasználati vízilétesítmény

a) szárazulaton lévő csatlakozási pontja vagy közelebbi végpontjának szárazulatra eső vetülete, - belsőmedencés kikötő létesítése esetén a szárazulaton kialakított medence bejárata - a Vízparti Tervben jelölt kikötőként hasznosítható partszakaszra esik,

b) létesítéséhez, bővítéséhez a természetvédelmi hatóság a 6. mellékletben meghatározott természet- és tájvédelmi követelmények vizsgálata alapján hozzájárul, és

c) létesítése, bővítése nem ellentétes a településrendezési és településkép-védelmi követelményekkel.

(2) Hajózási létesítmény - a kikötő és más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló kormányrendeletben foglalt követelmények érvényesítése mellett - csak akkor létesíthető vagy akkor maradhat fenn, ha

a) a szárazulathoz kapcsolódó hajózási létesítmény csatlakozási pontja vagy közelebbi végpontjának szárazulatra eső vetülete - belsőmedencés hajó- vagy csónakkikötő esetén a kikötő bejárata - a Vízparti Tervben jelölt kikötőként hasznosítható partszakaszra esik,

b) létesítéséhez és fennmaradásához a természetvédelmi hatóság a 6. mellékletben meghatározott természet- és tájvédelmi követelmények vizsgálata alapján hozzájárul,

c) a kikötő létesítése nem ellentétes a településrendezési és településkép-védelmi követelményekkel,

d) a hajózási és kikötői rendeltetéshez kapcsolódó tevékenységek összessége - így különösen a hajókiemelő berendezés elhelyezése, valamint a hajók, csónakok időszakos szárazulaton történő tárolása - a kikötő üzemi területén belül - ideértve a mólószárak közötti vízfelületet - megoldott, és

e) új móló létesítése esetén - ide nem értve a meglévő móló átépítését és bővítését - a kikötő tulajdonosa, üzemeltetője a hajózási használatbavételi engedély megszerzésének feltételeként legalább egy darab, minimum 3 méter széles mólót a parti sétány kialakítása céljából a közhasználat céljára megnyit, és azon a közcélú használhatóságot folyamatosan fenntartja.

(3) Ugyanazon kikötőként hasznosítható partszakaszhoz kapcsolódva több kikötő is létesíthető.

11. Kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely

19. § (1) Kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyen új mederhasználati vízilétesítmény - ide nem értve a sólyapályát, illetve természetes partszakasszal nem érintett partszakaszon a partvédőművet - nem létesíthető, meglévő mederhasználati vízilétesítmény nem bővíthető.

(2) Kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyen

a) új hajókikötő nem létesíthető,

b) meglévő, engedélyezett hajó- vagy csónakkikötő és annak területe az engedélyben foglaltak szerint fenntartható, de nem bővíthető, és

c) új csónakkikötő kizárólag a már meglévő, csónakok kikötésére használt műszaki létesítmény vagy terület erejéig, az ortofotók által is igazolt, e rendelet hatálybalépésének időpontjában már fennálló kialakult állapothoz igazodva létesíthető, ha a műszaki létesítmény fennmaradásához a természetvédelmi hatóság a 6. mellékletben meghatározott természet- és tájvédelmi követelmények alapján hozzájárul.

(3) Ha a kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely nem érint természetes partszakaszt, úgy a helyszínen a fennálló létesítményre vagy annak hiányára tekintet nélkül létesíthető csónakkikötő, a jogszabályban előírt követelmények teljesítése mellett.

(4) Egy kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyen csak egyetlen kikötő létesíthető vagy maradhat fenn.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

21. § (1) E rendelet előírásaival és a Vízparti Tervvel összhangban lévő helyi építési szabályzat elfogadásáig

a) a hatósági eljárás során, ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor, valamint a telekalakítás és a területhasználat során a 9. alcímben és az V. fejezetben foglaltakat alkalmazni kell, és

b) a megengedett párkánymagasság, az épület legmagasabb pontja, az épületmagasság, homlokzatmagasság és építménymagasság a helyi építési szabályzatban a hatályos szabályozáshoz képest a helyi építési szabályzat módosításával nem növelhető.

(2) A 17. § (6) bekezdésében foglalt követelményt az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött szerződés alapján tárolt hajókra nem kell alkalmazni.

(3) A 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti új csónakkikötő létesítésére e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül benyújtott kérelem esetében van lehetőség.

13. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések

22. §[1]

23. §[2]

24. §[3]

25. §[4]

26. §[5]

27. §[6]

28. §[7]

29. §[8]

30. §[9]

31. §[10]

32. §[11]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

Adott vízparti területfelhasználási kategórián belül a helyi építési szabályzatban kijelölhető építési övezetek, illetve övezetek

3. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

Továbbtervezést igénylő területekre vonatkozó szabályozás

4. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

1. A beépítésre szánt területek beépítési határértékei és az építési övezetekben elhelyezhető rendeltetések köre

2. A beépítésre nem szánt területek beépítési határértékei és az övezetekben elhelyezhető rendeltetések köre

5. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

Közstrandok

6. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

A vízjogi és hajózási engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóság által vizsgálandó természet- és tájvédelmi követelmények

A természetvédelmi hatóság által vizsgálandó követelmények különösen a következők:

1. A tervezett létesítményeknek és használatuknak a vízben álló és a szárazulat felé kapcsolódó természetes és természetközeli növényzetre (a továbbiakban: növényzet) és az ahhoz kapcsolódó élővilágra gyakorolt hatásainak vizsgálata során - függetlenül annak ökológiai állapotától - az alábbi szempontokat szükséges vizsgálni a fennálló természetvédelmi helyzetre, a táji adottságokra, valamint az adott természeti erőforrásokra, az általuk nyújtott szolgáltatásokra és az ilyen erőforrások természetes megújulási képességére tekintettel:

a) növényzettel érintett terület nagysága, a növényzet sűrűsége, kiterjedése, elhelyezkedése;

b) a növényzet egészségi állapota, fejlődési ciklusa, regenerálódási képessége, az állomány homogenitása;

c) a növényzet természetes fajgazdagsága, a növényzetben és különösen a nádasban található egyéb fajok szám- és tömegaránya;

d) a növényzet gyomosodottsága, idegenhonos inváziós fajok jelenléte, bennük a nád tömegaránya;

e) a part menti áramlások és az anyagtranszport esetleges, a tervezett beruházással, tevékenységgel összefüggő változásainak a növényzetre, így különösen a nádasra (életközösségre) gyakorolt hatása;

f) a növényzet, különösen a nádas környezetre, vízminőségre, természeti értékek védelmére gyakorolt hatása, az általa nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások;

g) a növényzet és különösen a nádas mint a tájjelleg és a tájkarakter szempontjából fontos tájalkotó elem szerepe;

h) az állatfajok szaporodási, fészkelő-, pihenő- és táplálkozási helyei, vonulási irányai;

i) adott beruházásnak az egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges egyéb környezeti tényezőkre - különösen a táplálékállatokra vagy -növényekre, talajszerkezetre, vízháztartásra, mikroklimatikus tényezőkre - gyakorolt hatása.

2. Az 1. pontban foglaltakon túl vizsgálni kell

a) a csónakkikötőnek, az azokhoz kapcsolódó parti és vízi létesítményeknek (a továbbiakban: beruházás) és használatuknak a térség természeti állapotának és táji adottságainak egészére gyakorolt hatását;

b) a beruházással érintett területnek az ökológiai hálózat koherenciájában betöltött szerepét;

c) a terület természetes megújulási képességét, fajai állományának, illetve az adott élőhelytípusnak a regenerálódási képességét;

d) a beruházással érintett élőhelyek, fajok, illetve területek kedvező természetvédelmi helyzetének elérését vagy fenntartását befolyásoló hatások jelentőségét;

e) a beruházásnak és kapcsolódó parti és vízi létesítményeinek - ideértve a mólószár, kőszórás, bejáró - a tájba illesztését, elhelyezését, kialakításának módját - ideértve területfoglalását, magasságát, látványkapcsolatokat -;

f) a beruházásnak és a kapcsolódó infrastruktúra-elemeknek - ideértve a légvezeték, parkoló, útkapcsolat - kialakíthatóságát és tervezett kialakítását;

g) a beruházás és kapcsolódó létesítményeinek kialakítása során a tömegarányokat, valamint az anyaghasználatot;

h) a beruházás üzemeltetése, fenntartása során végzett tevékenységek környezetre gyakorolt hatását.

3. A természetvédelmi hatóság a létesítés, bővítés és a fenntartás, üzemeltetés várható hatásait a már meglévő hasonló funkciójú és jellegű létesítmények és az azokhoz kapcsolódó területhasználat hatásaival együttesen értékeli a tervezett helyszín és környezete, valamint a Balaton egészének vonatkozásában.

7. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[12]

8. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[13]

9. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[14]

10. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[15]

11. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[16]

12. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[17]

13. melléklet a 287/2025. (VIII. 27.) Korm. rendelethez[18]